Szervezeti és Működési Szabályzat

Szervezeti és Működési Szabályzat Tóalmási Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola 2015. Készítette: Horváth Nóra intézményvezető 1

Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések... 4 2. Az intézmény feladatai... 6 3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői... 7 4. Az intézmény szervezeti rendszere, irányítása... 7 5. A pedagógiai munka ellenőrzése... 13 6. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok... 14 7. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje... 16 8. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje... 22 9. Teendők rendkívüli események esetére... 23 10. Az intézmény munkarendje... 24 11. Munkaköri leírás-minták... 28 Személyi és szervezeti rendelkezések:... 28 Általános kötelezettségek... 29 A pedagógus munkaköri leírása... 29 A szaktárgyak tanításával kapcsolatos feladatok... 31 Személyi és szervezeti rendelkezések:... 31 Általános kötelezettségek... 32 Az osztályfőnök feladatai... 35 A munkaközösség-vezető feladatai... 36 Feladatai... 38 12. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama... 42 13. Az osztályozó és javítóvizsga rendje... 43 14. Az intézmény nyitvatartása, az iskolában tartózkodás rendje... 43 15. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje... 45 16. A dohányzással kapcsolatos előírások... 46 17. A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok... 47 18. A mindennapos testnevelés szervezése... 48 19. A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások... 48 20. Az intézmény nevelőtestülete és munkaközösségei... 49 21. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai... 55 22. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje... 57 23. A szülők, tanulók, érdeklődők kapcsolattartási, tájékoztatási formái... 62 2

24. Belső kapcsolatok rendszere és formája... 64 25. A külső kapcsolatok rendszere és formája... 67 26. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolása... 69 27. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok... 71 28. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai... 73 29. A tanórán kívüli foglalkozások... 77 30. Egyéb rendelkezések... 82 31. Záró rendelkezések... 84 32. Legitimációs záradék... 85 3

1. Általános rendelkezések 1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja és feladata A Szervezeti és Működési Szabályzat meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, a külső és belső kapcsolatára vonatkozó megállapodásokat és azon rendelkezéseket, melyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrend-szerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. 1.2. A Szervezeti és Működési Szabályzat alapjául szolgáló jogszabályok A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről A nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII.28.) kormányrendelet. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.30.) EMMI rendelet. Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI.4.) Kormányrendelet A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet. 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről. A tanév rendjéről szóló mindenkori miniszteri rendelet. 2012. évi XXVI. törvény a nemdohányzók védelméről. 16/2013. évi (II.28.) tankönyvellátásról és tankönyvtámogatásról szóló EMMI rendelet. A Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló mindenkori hatályos rendelet. 4

A közalkalmazottak jogállásáról 1992. évi XXXIII. törvény. A Kjt. végrehajtásáról kiadott 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet Az államháztartás működési rendjéről szóló 2011. évi CXCV. törvény A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény. A diákigazolványokról szóló 362/2011. (XII.30.) Korm. rendelet. A belső ellenőrzési irányelvről szóló 370/2011. (XII.31.) Korm. rendelet. A pedagógusok továbbképzéséről szóló 277/1997. (12.22) Korm. rendelet. A fenntartó rendeletei, határozatai. 1.3. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése, hatálya A Tóalmási Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola nevelőtestülete a 2011. évi CXC. törvény, A nemzeti köznevelésről 25. (4) és a 70. (2/b) bekezdése alapján biztosított jogkörében, figyelemmel a törvény 48. (4) a, bekezdésében, illetve a 20/2012 EMMI rendelet 122. (9) bekezdésében foglaltakra a 2015. október 14. napján tartott nevelőtestületi értekezletén elfogadta az intézmény Szervezeti és működési szabályzatának módosítását. Jelen Szervezeti és működési szabályzat személyi hatálya kiterjed az intézménnyel közalkalmazotti vagy tanulói jogviszonyban állókra, illetve egyes rendelkezései az intézménnyel jogviszonyban nem állókra (szülők, külsős oktató nevelő munkát végző szakemberek, helyiségbérlők). Betartásuk kötelező érvényű. Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az iskola titkárságán munkaidőben, továbbá Tóalmás Község honlapján, az Intézmények fül alatt. Területi hatálya kiterjed: az iskola területére, illetve az iskola által szervezett iskolán kívüli programokra. Időbeli hatálya: A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. 5

2. Az intézmény feladatai 2.1. Az intézmény neve Az intézmény neve: Tóalmási Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola Az intézmény székhelye: 2252 Tóalmás, Béke u. 27. Oktatási azonosítója: 032522 Az intézmény vezetője: Horváth Nóra Az intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Az intézmény működtetője: Tóalmás Község Önkormányzata Az intézmény önálló jogi személy, képviseletét teljes hatáskörben a fenntartó által megbízott intézményvezető látja el. Az intézmény szervezeti egységgel, gazdálkodószervezettel, hozzárendelt költségvetési szervvel nem rendelkezik. 2.2. Az intézmény alapfeladatai és feladat-ellátási rendje Az intézmény típusa: Általános iskola Évfolyamok száma: 8 évfolyam (1-8. évf.) Jelenlegi tanulólétszám: 187 fő Megnevezés Szakfeladat száma Alapfokú oktatás 852010 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása: (1-4 évfolyam) akik a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján értelmi, beszédfogyatékos, egyéb pszichés 852011 852012 6

fejlődés zavarral küzdők Általános iskolai tanulók nappali rendszerű neveléseoktatása (5-8. osztály) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása: (5-8. évfolyam) akik a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján értelmi, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők 852021 852022 Általános iskolai tanulószobai nevelés 855914 3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői 3.1. Az intézmény, gazdálkodással kapcsolatos jogköre Az intézmény önálló gazdálkodási jogköre 2013. január 1-jétől megszűnt. A pénzügyi-gazdasági feladatokat, amennyiben szakmai jellegű a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, a működéssel, fenntartással kapcsolatos gazdasági feladatokat Tóalmás Község Polgármesteri Hivatala, mint önálló költségvetési szerv látja el. 4. Az intézmény szervezeti rendszere, irányítása 4.1. Az intézmény vezetője Az intézményvezető jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. (Intézményvezető kinevezési rendje: 2011. évi CXC. törvény 68. ) Az intézményvezető A nemzeti köznevelésről szóló törvény előírásai alapján 69. (1) - felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gyakorolja a munkáltatói jogkört, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe, 7

felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, képviseli az intézményt. A munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá (2011.évi CXC. törvény 69. (2) bekezdése alapján) a pedagógiai munkáért, a nevelőtestület vezetéséért, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a diákönkormányzattal, szülői szervezettel való megfelelő együttműködésért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyettesére átruházhatja. 4.2. Az intézményvezető közvetlen munkatársának feladat- és hatásköre Az intézményvezető feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. A vezető beosztás ellátásával megbízott intézményvezető-helyettes vezetői tevékenységét az intézményvezető irányítása mellett egymással együttműködve, és egymással mellérendeltségi viszonyban látja el. Az intézményvezető-helyettes megbízását a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával az intézményvezető adja. Intézményvezető-helyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat. Megbízása határozott időre szól. Az intézményvezető-helyettes feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkaköri leírása tartalmaz. Az intézményvezető közvetlen munkatársa az intézményvezetőnek tartozik közvetlen felelősséggel 8

és beszámolási kötelezettséggel. Személyileg felel az intézményvezető által rá bízott feladatokért. 4.3. Az intézmény szervezeti felépítése Intézményvezető Intézményvezetőhelyettes Alsós munkaközösségvezető Felsős munkaközösségvezető Tanítók Délutáni nevelők Szaktanárok 4.4. Az intézmény vezetősége Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény vezetőségének tagjai: az intézményvezető, az intézményvezető-helyettes, a munkaközösségek vezetői (2 fő), a Belső Ellenőrzési Csoport vezetője, a diákönkormányzat vezetője, közalkalmazotti tanács elnöke, 9

szakszervezeti vezetők. Az intézmény vezetősége, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Működési területe: tanulásszervezés, tanulásirányítás, továbbképzés, önképzés, munkaerő-gazdálkodás, intézményi és pedagógus ellenőrzéssel kapcsolatos teendők. A vezetőség tagjai az őket delegáló csoportok, szervezetek véleményét és érdekeit képviselik. A szótöbbséggel kialakuló álláspont a vezetőségre és a testületre nézve kötelező. Az intézményvezető feladata, hogy a vezetőségi ülésen hozott legfontosabb döntések a tantestület elé kerüljenek. Az iskola vezetőségének tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Feladatai: a.) Az iskola vezetősége az intézmény igazgatását, a vezetés napi operatív teendőinek ellátását biztosítja. b.) A vezetőség megbeszélésein a munkatervben, vezetői tervben rögzített, előre nem várt problémák, szervezeti, koordinálási és ellenőrzési teendők, valamint döntéseik szerepelnek. c.) Az intézmény vezetősége napirendjén szereplő témák előkészítésére is a vezetőségi ülésen kerül sor. d.) A vezetőség legfőbb döntései és állásfoglalásai a testület nyilvánossága elé kerülnek. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a Szülői Közösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az intézményvezető feladata. Az intézményvezető felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meg-hívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. Az iskola vezetősége a havonta, illetve szükségleteknek megfelelően tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az intézmény vezetőségének megbeszéléseit az intézményvezető vezeti. A havi vezetői értekezletek állandó meghívottjai: a munkaközösség-vezetők, a gyermekvédelmi felelős, a közalkalmazotti tanács elnöke. 10

Az intézményvezető közvetlen munkatársait az alábbi beosztású dolgozók alkotják: intézményvezető-helyettes iskolatitkár Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egy személyben jogosult. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény körbélyegzőjével érvényes. 4.5. A helyettesítés rendje Az intézményvezetőt távollétében, illetve akadályoztatása esetén az intézményvezető-helyettes helyettesíti. Feladat és hatásköre a saját munkaköri leírásában meghatározott feladatok mellett az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Együttes akadályoztatásuk esetén az intézményvezető által kijelölt személy látja el a helyettesítői feladatokat: felsős munkaközösség vezetője, akadályoztatása esetén alsós munkaközösség vezetője, akadályoztatása esetén az intézményvezető által felkért pedagógus. Az intézményvezető döntési és egyéb jogait részben vagy egészben átruházhatja az intézményvezető-helyettesre, az iskolavezetés vagy a nevelőtestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az intézményvezető-helyettes felhatalmazását. A nevelőtestület tagjának felelőssége, intézkedési jogköre a Szervezeti és működési szabályzat eltérő rendelkezésének vagy a munkáltató eltérő írásbeli intézkedésének hiányában az intézmény működésével, a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. 11

4.6. Az intézmény képviselete A közoktatási intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Ő az intézmény egyszemélyi felelős vezetője. Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. 4.7. Kiadmányozás Az intézmény által kibocsátott dokumentumok, hivatalos levelek, iratok és szabályzatok aláírására az intézmény vezetője egyszemélyben jogosult. Az intézményvezető-helyettes az intézményvezető távollétében jogosult a kiadmányozásra. A nevelési-oktatási intézmény által kiadmányozott iratnak tartalmaznia kell: a) a nevelési-oktatási intézmény aa) nevét, ab) székhelyét, b) az iktatószámot, c) az ügyintéző megnevezését, d) az ügyintézés helyét és idejét, e) az irat aláírójának nevét, beosztását és f) a nevelési-oktatási intézmény körbélyegzőjének lenyomatát. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény körbélyegzőjével érvényes. Az intézményi bélyegzők használatára az intézmény dolgozói az alábbiak szerint jogosultak: az intézményvezető és az intézményvezető-helyettes minden ügyben, az iskolatitkár a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, az iskolai könyvtár vezetője a könyvtári állomány, dokumentumok bevételezésekor, pedagógusok a tanügyi dokumentumok vezetése során, igazgatói dicséretek, elmarasztalások és oklevelek írásakor, továbbtanulási lapok kitöltésekor. 12

5. A pedagógiai munka ellenőrzése A pedagógiai munka belső ellenőrzését az intézmény éves munkatervében meghatározott ellenőrzési terv szerint, az iskola intézményvezetője és intézményvezető-helyettes végzi a szakmai munkaközösség vezetői segítségével. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az említett szabályzatban foglaltak mellett, a Belső Ellenőrzés részeként elkészített intézményi és pedagógus értékelési rendszer teremti meg. A belső ellenőrzésnek a legfontosabb feladata az iskolában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése, annak feltárása, hogy milyen területen kell és szükséges erősíteni a pedagógusok munkáját, milyen területeken kell a rendelkezésre álló felszereléseket felújítani, korszerűsíteni, illetőleg bővíteni. A pedagógiai munka ellenőrzése a munkaközösségek által kidolgozott területeken és módszerekkel folyik. A munkaközösségek javaslata alapján az intézményvezető készíti el a pedagógiai munka belső ellenőrzésének ütemtervét. A Belső Ellenőrzési Csoport (BECS) készíti el az intézményi és a pedagógus értékelések ütemtervét és tartalmát. Az ellenőrzési terv végrehajtásáért az intézményvezető, illetőleg az intézményvezetőhelyettese felelnek. Az egyes szakterületek belső ellenőrzésének irányításával a munkaközösségek vezetőit kell megbízni. A belő ellenőrzés meghatározott munkaterv szerint folyik, de az intézményvezető rendelkezése alapján rendkívüli ellenőrzés is elrendelhető. A rendkívüli ellenőrzés megtartását kérheti a munkaközösség, a szülői munkaközösség. A belső ellenőrzés rendjét oly módon kell kialakítani, hogy lehetőleg valamennyi pedagógus munkáját értékeljék valamilyen módon. A pedagógus kérésére, munkájának segítése érdekében óralátogatás során lehet felmérni a pedagógus nevelő-oktató munkájának hatékonyságát, értékelni pedagógiai módszereit. Az ellenőrzés tapasztalatait az ellenőrzést végző ismerteti az érintett pedagógussal. Az ellenőrzés eredményéről értékelő jelentést kell készíteni, melyre az érintett pedagógus, írásban észrevételt tehet. Az egyes szakterületeken végzett belső ellenőrzés eredményeit a munkaközösségek kiértékelik, s ennek eredményeképpen a szükséges intézkedések 13

megtételét kezdeményezhetik az iskola vezetésénél. A belső ellenőrzés tapasztalatait megállapítva, hogy az esetleges hiányosságok megszüntetése érdekében milyen intézkedések megtétele szükséges. 6. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok 6.1. A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: az alapító okirat a szervezeti és működési szabályzat a pedagógiai program a házirend Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje). 6.2. Alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve szükség esetén módosítja. 6.3. A pedagógiai program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Nemzeti Köznevelési törvény 24. (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. 14

Az iskola pedagógiai programja meghatározza: Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26. (1) bekezdésében meghatározottakat. Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá jogszabály keretei között a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, A pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait, A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét, A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket. A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az iskola titkárságán, továbbá olvasható a honlapon. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban. 6.4. Éves munkaterv Az éves munkaterv, az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembevételével, az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési 15

célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét, a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A munkaterv egy példánya a tanári szobában elérhetően a nevelőtestület rendelkezésére áll. 7. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük: a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a tankönyvpiac rendjéről szóló 2012.évi CXXV. törvény, a 2001. évi XXXVII. tör-vény módosításáról, 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tanulói tankönyv-támogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2012. évi CXXV. tv. előírásai alapján az iskolai tankönyv-ellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente az iskola intézményvezetője határozza meg. Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Ennek során egyetértési jogot gyakorol az iskolai szülői közösség. A tankönyvellátással, a tanulók tankönyvi támogatásával kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket állapítjuk meg. 7.1. A tankönyvellátás célja és feladata A., Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek, az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. 16

B., Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás az iskolában bonyolítható le. Az iskolai tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a tankönyvforgalmazó. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért az iskola felel. C., Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az intézményvezető a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve határozatban állapítja meg. D., Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában teszi közzé. 7.2. A tankönyvfelelős megbízása A., Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait az intézmény látja el olyan formában, hogy a tankönyvforgalmazóval a tankönyvek forgalmazására vonatkozó szerződést köt, és az intézmény a tankönyveket a tankönyvfogalmazótól értékesítésre átveszi. B., Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az intézményvezető a felelős, aki elkészíti a következő tanév tankönyvellátásának rendjét, amelyben kijelöli a tankönyvértékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés, nevezettnek nem munkaköri feladata. 7.3. A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése A., Az iskola intézményvezetője minden évben köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától a következő tanítási évben tankönyvet kölcsönözni, illetve használt tankönyvet vásárolni. B., E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló 17

törvény 8. (4) bekezdése alapján kik jogosultak ingyenes tankönyvellátásra, illetve normatív kedvezményre. 7.4. A tankönyvfelelős A., 7.4.A. pontban meghatározott felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt. Az adatokat írásos formában ismerteti az intézmény vezetőjével. B., A normatív kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. C., A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; (a családi pótlék folyósításáról szóló iga-zolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt) b) ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás, c) sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; d)rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat. D., A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adhat. 7.5. A tankönyvrendelés elkészítése A., A tankönyvfelelős minden évben a hatályos jogszabályban meghatározott időpontig elkészíti a tankönyvrendelését, majd aláíratja az intézmény vezetőjével. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. B., A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. 18

C., A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánjae vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. 7.6. Az intézményi tankönyvellátás ütemezése A tankönyvfelelős minden év november 30-ig felméri: kik jogosultak térítésmentes tankönyvre, a normatív kedvezményre, bekéri a szükséges igazolásokat, hány tanulónak lehet biztosítani a tankönyvet az iskolai könyvtárból történő kölcsönzéssel hányan kívánnak használt tankönyvet venni. Minden év január 20-ig a nevelőtestület, szülői szervezet, diákönkormányzat tájékoztatása, véleménykérés a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához, majd az intézményvezető január 25-ig dönt a támogatásokról, meghatározza a tankönyvellátás rendjét, kijelöli a tankönyvfelelőst. A tankönyvfelelős január - február hónapokban tankönyvbemutatók szervez, rendelkezésre bocsátja a katalógusokat, ismertetőket, elektronikus hozzáférést biztosít a kiadók ajánlatához. Az intézményvezető január végéig megköti a tankönyvellátási szerződést, A tankönyvfelelős további feladatai: március 15-ig elkészíti a tankönyvrendelés tervezetét, lehetővé teszi, hogy a szülők azt megismerhessék, majd beszerzi a szülői szervezet és a DÖK véleményét, április végéig véglegesíti és továbbítja a tankönyvrendelést (KIR, Könyvtárellátó), június 15-ig közzéteszi a tankönyvcsomagok végleges árát, az árusítás időpontját, a megadott időpontban a tankönyvár kifizetésének igazolása után a szülőknek átadja a tankönyvcsomagot. 7.7. Az intézmény a következő módon tesz eleget ingyenes tankönyvellátási kötelezettségének a 2015/2016. tanévben az első évfolyam minden tanulója tartós, ingyenes tankönyvet kap. Ez felmenő rendszerben folytatódik a következő tanévtől. 19

A normatív kedvezmény alapján az ingyenes tankönyvre jogosult diákok a kiírt időpontban (a jogosultság ellenőrzése után) kapják meg a tanévre szóló könyveiket tételes listán, szülői aláírással. Az ingyenes tankönyveket leltárba vesszük, azok az iskolai könyvtár tulajdonát képezik. A tanulók ezeket a tankönyvek a tanév végéig, egyes esetekben tanulmányaik befejezéséig használhatják. Nem kell megőrizni a munkatankönyvet, füzetet, valamint a 4 évig használt atlaszokat. Az érvényben levő tankönyveket az iskola a tanév végén visszagyűjti, majd a következő tanév elején a feljövő évfolyamnak kikölcsönzi. Amennyiben az ingyenes tankönyvet kapó tanuló év közben távozik az iskolából, a felvett könyveket vissza kell adnia. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. Az így megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai tankönyvtár állományába kerül. 7.8. A tankönyvek nyilvántartása, a kártérítés módja A 2015/2016. tanévben az 1-2. évfolyam kap tartós tankönyvet, majd felmenő rendszerben minden tanuló. Ezek a tankönyvek az iskola tulajdonát képezik. A könyveket tulajdonbélyegzővel látjuk el, nyilvántartási számot kapnak, a szülők aláírásukkal igazolják az átvétel tényét. Ezen könyveket a tanév végén a tanulóktól visszagyűjtjük, majd a feljövő évfolyam kapja meg újabb 1 éves használatra. Tartós az a tankönyv, amely nem tartalmaz a tankönyvbe történő bejegyzést igénylő feladatot, keményfedelű, alkalmas arra, hogy legalább 4 éven keresztül használják. A tanulók, kiskorú esetén a szülők (gondviselő) a tartós tankönyvek elvesztéséből, rongálásából eredő kárért anyagi felelősséggel tartoznak. 4 év elteltével ezek a tankönyvek selejtezhetők. A többi évfolyamon a törvény által meghatározott jogcímeken ( normatív kedvezmény) ingyen kapott azon tankönyvek, amelyek megfelelnek a tartósság kritériumának iskolai tulajdonba kerülnek. (bélyegzés, nyilvántartási szám) s a tanév végén összegyűjtjük. Ezeket a feljövő évfolyam tanulói kapják normatív kedvezmény alapján. A szülő/ gondviselő ezen évfolyamoknál is anyagi, kártérítési felelősséggel tartozik elvesztés, rongálás esetén az elhasználódás mértékének megfelelően. 20

Az iskolai könyvtár külön nyilvántartásban kezeli a tartós és az ingyenes tankönyvellátás keretében beszerzett tankönyveket. A tartós megőrzésre szánt dokumentumok (kötelezők, szótárak) az egyedi nyilvántartásba kerülnek. Kölcsönzésük, leltáruk a törvényi előírás és a könyvtári SZMSZ szabályai szerint történik. Az elvesztésből, rongálásból eredő kárért a kölcsönző a dokumentum pótlásával felel. Az időleges megőrzésre szánt tankönyvek (tartós,1-1osztálycsomag, atlaszok, feladatgyűjtemények, szöveggyűjtemények) csoportos, brosúra nyilvántartásba kerülnek. A folyamatosan használt tankönyveket külön listán, csoportosan tartjuk nyilván. Ezeket a napköziben, tanulószobán, szakteremben, tankönyvtárban helyezzük el. Kivonásuk az elhasználódás, avulás mértékének megfelelően csoportosan történik. Kölcsönzésük aláírással a tanulmányok befejezéséig vagy a tanórákra lehetséges. A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet 4 évig köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Elvárható tőle, hogy a tankönyv legalább 4 évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően: az első év végére legfeljebb 25 %-os a második év végére legfeljebb 50 %-os a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os a negyedik év végére 100 %-os lehet. Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, s azt megrongálja, elveszíti, szülője köteles az ebből származó kárt az iskolának megtéríteni. Ennek módjai: - ugyan olyan könyv beszerzése - a könyv aktuális, iskolai árának megtérítése Nem kell megtéríteni a természetes elhasználódásból eredő értékcsökkenést! Ezeket ki kell vonni az állományból. 21

8. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje 8.1. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított, fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az intézményvezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb, elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az intézményvezető-helyettesek) férhetnek hozzá. 8.2. Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Az iskolánkban tanév végén az 1. évfolyamon a bizonyítvány pótlapot, illetve az anyakönyvet elektronikusan előállított, papíralapon tárolt adatként kezeljük. Félévente (év elején és év végén) ki kell nyomtatni az elektronikus naplóból pedagógusok által az adott hónapban megtartott órák, túlórák, helyettesítések, stb. számáról készített kimutatást (munkaidő nyilvántartás). Ezeket az intézmény intézményvezetőjének és intézményvezetőhelyettesnek alá kell írnia, az intézmény körbélyegzőjével le kell pecsételni és irattárba kell helyezni. 22

9. Teendők rendkívüli események esetére A rendkívüli események (továbbiakban: bombariadó ) esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe. A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola vezetője esetenként, az iskola takarító személyzete a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. Tűz esetén az intézmény tűzvédelmi szabályzata, tanulói baleset, illetve munkabaleset esetén az intézmény munkavédelmi szabályzata határozza meg a szükséges teendőket. Bombariadó esetén az épület kiürítésére, a tanulók felügyeletére a tűzvédelmi szabályzat előírásait kell alkalmazni. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők kérdésében a szülői közösséget egyetértési jog illeti meg. 9.1. Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak A., Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének vagy az iskolatitkárnak. Az értesített vezető vagy adminisztrációs dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. B., A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő szaggatott jelzésével történik. Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni. C., A bombariadót elrendelő személy, a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos! 23

D., Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, a munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. E., A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével. 10. Az intézmény munkarendje 10.1. A vezetők intézményben való tartózkodásának rendje Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7 óra 30 perc és délután 16 óra között az intézmény vezetőjének vagy helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és az aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el. A reggeli nyitvatartás kezdetétől, a vezető beérkezéséig az ügyeletre beosztott pedagógus jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére. A 16.00-kor távozó vezető után, a szervezett foglalkozást tartó pedagógus tartozik felelősséggel az intézmény rendjéért. 10.2. A pedagógusok munkarendje A 2011. CXC. törvény értelmében alapvetően átalakult a pedagógusok munkaidejének beosztási rendje. A vezetők kivételével megszűnik a kötelező óraszám fogalma, és helyére a nevelésseloktatással lekötött munkaidő kerül, amelynek mértéke a munkáltató döntésétől függően heti 22-26 óra között lehet. Új kategóriaként jelent meg a pedagógusok kötött munkaidejének fogalma, amelynek mértékét teljes státusban történő alkalmazás esetében heti 32 órában határozza meg a köznevelési törvény. A pedagógusoknak a 32 órát kötelező intézményen belül tölteni. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő meghatározása az intézmény vezetőjének hatáskörébe tartozik. Munkaszervezési és tantárgyfelosztási okok miatt nyilvánvalóan iskolán belül is különbségek lesznek az egyes pedagógusok számára a szokásos tantárgyfelosztásban elrendelt tanítási órák (órarendi órák) száma 24

között. E különbségek kiegyenlítésére az intézményvezető egyéb foglalkozások megtartását rendeli el a pedagógusok számára úgy, hogy a nevelőtestületben egyenletes munkaterhelés alakuljon ki. A pedagógusok teljes munkaideje a neveléssel-oktatással lekötött, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal, a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, a munkaidő többi részében ellátott feladatokra. 10.2.1. A kötelező óraszámban ellátott feladatok (neveléssel-oktatással lekötött idő) a tanítási órák megtartása a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, osztályfőnöki feladatok ellátása, iskolai sportköri foglalkozások, szakkörök vezetése, differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.), magántanuló felkészítésének segítése. 10.2.2. A munkaidő többi részében ellátott feladatok A neveléssel-oktatással lekötött munkaidőn túl, a kötött munkaidő terhére elvégzendő feladatokat a 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet 17. (1) bekezdése határozza meg az alábbiak szerint: a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, 25

felügyelet tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, eseti helyettesítés, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az intézményvezető által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, leltárazásban való részvétel, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. 10.2.3. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az intézményvezető rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. A köznevelési törvény 62. -nak 5., 6. pontjában meghatározott módon a pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézményvezető vagy az intézményvezetőhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell 26

elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. A pedagógusok napi munkarendjét elsősorban a tantárgyfelosztás alapján készített órarend (tanóra, tanórán kívüli foglalkozások tartása) és az iskola havi programjában szereplő feladatok elvégzése határozza meg. Az ügyeleti és a napi helyettesítési rendet az intézményvezető szervezi. A pedagógusonként változó heti 22-26 órán felül elrendelhető helyettesítés mértéke a 326/2013. Kormányrendelet 17. (5) bekezdésében meghatározottak alapján az alábbi: A pedagógus számára elrendelhető tanórai és egyéb (eseti) foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a fenti feltételek valamelyikének fennállása rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra. A pedagógus számára a kötelező óraszámon felüli a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A pedagógus a tanítási, foglalkozási beosztása szerinti órája előtt 10 perccel a munkahelyén, illetve tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt 10 perccel annak helyén köteles megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, és annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon reggel 7 óra 30 percig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője a helyettesítéséről intézkedhessen. A pedagógus kérésére az anyanap kiadását az intézményvezető, illetve az intézményvezetőhelyettes engedélyezi. Egyéb esetben a pedagógus az intézményvezetőtől, illetve az intézményvezető-helyettestől kérhet engedélyt legalább 2 nappal előbb a tanóra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú foglalkozás megtartására. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén szakszerű helyettesítést kell tartani. Ezért a hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor a tanítás anyagát az iskolába eljuttatni, hogy biztosítható legyen a szakszerű előrehaladás. Az intézményi szintű rendezvényeken, ünnepélyeken a pedagógus jelenléte kötelező, az alkalomhoz illő öltözékben. Pedagógus saját intézményének tanulóit magántanítványként nem taníthatja. 27

10.2.4. A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő további feladatokból áll. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok, illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. 10.3. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak munkarendje A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott munkarendjét az ide vonatkozó törvények figyelembevételével az intézményvezető állapítja meg, az intézmény zavartalan működésének biztosítása érdekében. Ezt munkaköri leírása tartalmazza. 11. Munkaköri leírás-minták 11.1. Pedagógus munkaköri leírások tanári Személyi és szervezeti rendelkezések: Dolgozó neve: Név Munkavégzés helye: Tóalmási Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola 2252 Tóalmás, Béke u. 27. 3. Munkáltatói jogkör gyakorlója: a Tóalmási Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola intézményvezetője 4. Munkakörének megnevezése: 5. Munkaidő tartama: heti 40 óra 6. Ügyeleti szolgálatra való behívhatósága: a törvényi előírások szerint 7. Helyettesíteni tartozik tartós távollét esetén: Az SZMSZ és intézményvezetői döntés szerint 8. Közvetlen felettese: felsős munkaközösség-vezető 9. A munkakörnek utasítást adó felettese: intézményvezető Az általános munkaköri leírás mellékletét képezi az aktuális megbízások munkaköri leírása is. (osztályfőnöki, DÖK-segítő pedagógus, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, délutáni 28

foglalkozásokat irányító nevelő, munkaközösség-vezető) Általános kötelezettségek Munkaköri kötelezettségének teljesítésénél: A hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik. Kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani. Köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni. Anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. A fentieken túl kötelessége mindazon a munkakörével összefüggő feladatok elvégzése, amellyel az iskola vezetői megbízzák, vagy jogszabály, intézményi szabályzat előír. A pedagógus munkaköri leírása Feladatai, kötelezettségei: A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy: a nevelő és oktató tevékenység keretében az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse, a tanterv szerint magas színvonalon végezze oktató nevelő munkáját, állítson össze tanmenetet és szakköri foglalkozási tervet, a nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz, a tanórákra, foglakozásokra rendszeresen készüljön fel, azokat szakszerűen, pontosan tartsa meg, az aktuális helyettesítéseket legjobb tudása szerint végezze el, az éves ügyeleti rendet legjobb tudása szerint lássa el, használja fel a rendelkezésére álló szemléltető eszközöket, 29

építse be a hátránykompenzációt, tehetséggondozást a napi tanítási folyamatba, a gyermekek, tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön; ha észleli, hogy a gyermek, illetve a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye, közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében, a gyermekek, tanulók emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek, a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon, nyomon kövesse a munkakörével kapcsolatos pályázati felhívásokat, segítse ezek elkészítését, ismerje az intézmény szervezeti és működési szabályzatát, és munkáját az abban foglaltakkal összhangban lássa el, az iskolai rendezvényeken/ünnepségeken külön felkérés nélkül aktívan részt vegyen, és a rábízott feladatokat lássa el. A községi ünnepélyeken lehetőség szerint vegyen részt és alkalomhoz illő öltözékben jelenjen meg. Részt vegyen az iskola éves munkatervében vagy azon kívül meghirdetett eseményeken, amelyek oktatási időben zajlanak és azokon pedagógusok részvétele szükséges, az osztályfőnökök, a munkacsoport-vezetők és az iskolai vezetők által meghirdetett szakmai megbeszéléseken, értekezleteken, szülői fórumokon (pl. rendkívüli szülői értekezleten), szülői értekezleteken és szülői fogadóórákon. Vezesse naprakészen az elektronikus naplót. A tanulók munkáját folyamatosan értékelje, adjon érdemjegyeket, és ezeket adminisztrálja, humánus, megalapozott osztályzatot alakítson ki, a dolgozatokat 10 munkanapon belül javítsa ki. Tanítás nélküli munkanapokon munkáját az adott program szerint végezze. Aktívan vegyen részt a munkaközösségének munkájában. 30