Esélyek egy lefelé menő spirálban, avagy tündérmeséből rémálom (középtávú kitekintés) Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. 2012. július 16.
Churchill után szabadon a magyarok mindig megtalálják a legjobb megoldást, miután az összes többit kipróbálták Ez nemcsak az elmúlt két évre érvényes! Az elmúlt 12 év nagy részében hibás pályán voltunk. De régebben legalább volt önkritikánk és nem hazudtuk magunknak, hogy jók vagyunk!
Tartalom Helyzetértékelés A bajok gyökere Összegzés Előrejelzés 2014-ig Esélyek egy kicsit kedvezőbb pályára
Helyzetértékelés I. A gazdaságpolitikai célok (növekedés, foglalkoztatás, államadósság, versenyképesség, kkv-k) rendre nem teljesülnek, a kormányzat hitelessége alapjaiban megkérdőjeleződött. Kijövünk az EDP-ből?!? A 2013-as költségvetés bukásra áll!! Ahol javulás van, az főleg látszat: költségvetési hiány (egyéni nyugdíjjárulék államosítása az ok, a 2008-2009-2010. és 2012-13. évi deficit egyébként azonos!); államadósság a gazdasági folyamatokból nem csökken; foglalkoztatás csak a közmunka miatt emelkedik kissé.
Az államháztartási hiány és az államadósság a GDP százalékában az EU-ban, 2012 Államadósság 180 160 EL 140 120 100 80 60 40 20 0 DE FI SE LV LU IT BE EU HU AT MT CY PL SI CZ LT RO BG EE PT IE FR UK ES NL SK DK 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Hiány Forrás: Európai Bizottság, 2012., GKI
Helyzetértékelés II. Finanszírozható az államadósság, de a magas kamatköltségek (7-9%) újabb megszorításokat váltanak ki. A pénzügyi mutatók nálunk a legrosszabbak a régióban. Ez az államnak, a vállalkozásoknak és a lakosságnak együtt idén 100-150, jövőre 200-250 milliárd forinttal nagyobb terhet jelent a lehetségesnél (törlesztésben és működési többletköltségben)!! Azzal, hogy az IMF-tárgyalások 8 hónapja húzódnak, a kormány ezt a terhet a vállalkozásokra és a lakosságra hárítja.
155 145 135 125 115 105 95 A svájci frank árfolyama, 2010-2012 (2010. január 4. = 100) 2012.03.24 2012.06.13 2010.01.04 2010.03.26 2010.06.15 2010.09.04 2010.11.24 2011.02.13 2011.05.05 2011.07.25 2011.10.14 2012.01.03 Forrás: MNB Forint Cseh korona Euró Zloty Román lej
Régióbeli kamatfelárak az eurókamatok felett, 2009-2012 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 2009.01 2009.05 2009.09 2010.01 2010.05 2010.09 2011.01 2011.05 2011.09 2012.01 2012.05 Bulgária Csehország Magyarország Lengyelország Románia Forrás: Eurostat (tízéves kötvény)
Helyzetértékelés III. Pozitív, hogy a külső pénzügyi mérleg 2009 óta egyre növekvő többletet mutat, így csökken a külföldi adósság, de ez egyben a belföldi piac szűkülését is tükrözi.
8 6 4 2 0-2 -4-6 -8-10 -12 EU-tagországok külső finanszírozási mérlege a GDP százalékában, 2008-2013 EU átlag Németország Spanyolország Szlovákia Románia Lengyelország Magyarország 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Forrás: Európai Bizottság, GKI
Helyzetértékelés IV. A magyar gazdaság növekedési, fogyasztási és beruházási szempontból egyaránt leszakadóban van a régiótól, esetenként az EU átlagtól is. Kormányzati innováció van, de egyre képtelenebb, akár ésszerűségi, akár működési szempontból.
Régiós EU-tagok növekedése, 2000-2014 (1999=100) 210 190 170 150 130 110 90 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Szlovénia Románia Forrás: Európai Bizottság, GKI
Lakossági fogyasztás, 2001-2013 (2000=100) 200 180 160 140 120 100 80 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Magyarország Csehország Szlovákia Szlovénia Lengyelország Románia Ausztria Németország Forrás: Eurostat, GKI
115 110 105 100 95 90 85 80 75 Vállalati hitelezés 2008-2012, (százalék,2008. 10.hó=100) 115 110 105 100 95 90 85 80 75 2008. 10 2009. 02 2009. 06 2009. 10 2010. 02 2010. 06 2010. 10 2011. 02 2011. 06 2011. 10 2012. 02 Szlovákia Bulgária Lengyelország Magyarország Csehország Románia Eurozóna Forrás: MNB
Helyzetértékelés V. A sikertelen gazdaságpolitika tankönyvi példája lesz a magyar végtörlesztés: rontott a helyzeten!! kormányzati döntéssel 370 milliárd forintnyi tőkeajándékot kaptak azok, akiknek erre nem volt szükségük, többségében fizették a törlesztéseket; a jó adósok távozásával a bankrendszer minden minőségi mutatója jelentősen romlott, az ország finanszírozása drágábbá vált; így aki már korábban is alig-alig törlesztett, annak most ez még nehezebbé vált; az NPL-arány nőtt!
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Banki hitelek minősége, 2010-2012 2010.I. 2010.II. 2010.III. 2010.IV. 2011.I. 2011.II. 2011.III. 2011.IV. 90 napon túl lejárt 90 napon belül lejárt Nem lejárt, eredeti szerződés szerint 2012.I. Forrás: PSZÁF
Helyzetértékelés VI. Az adórendszer szétzilálódott - az egykulcsos adó most és így megbukott; - az átmeneti krízisadókból tartós és diszkriminatív ágazati adó lett (megszűnt az egységes társasági adózás); - szétszakadt a TB járulék-szolgáltatás közötti kapcsolat; - még a változások csekély számú nyertesei sem akarják vagy tudják dinamizálni a gazdaságot. Az adójóváírás kivezetése és az államilag erőltetett bérnövelés (egy stagnáló gazdaságban) rontja a nemzetközi versenyképességet, az üzleti szférában a foglalkoztatást, ösztönzi a szürke gazdaságot.
Állóeszköz-felhalmozás, 2000-2014 7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0 140 135 130 125 120 115 110 105 100 95 90 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Értéke folyóáron (milliárd Ft) Volumenindexe (%) Forrás: KSH, GKI
4000 A foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma, 2000-2012 (ezer fő) 500 3950 450 3900 400 3850 350 3800 300 3750 250 3700 200 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Foglalkoztatottak (bal tengely) Munkanélküliek (jobb tengely) Forrás: KSH, GKI
Helyzetértékelés VII. A 2/3-os többséget nem sikerül felhasználni a gazdaság és az állam átfogó modernizációját elindító reformok megvalósítására. A lépésekben (önkormányzat, munkaerőpiac, egészségügy) keverednek az előremutató és a súlyosan negatív megoldások. A legfontosabb minőségi tényezők (üzleti klíma, versenyképesség, oktatás, képzés) romlanak. A magán-nyugdíjpénztárak államosítása hatalmas lyukat üt a nyugdíjrendszeren 2030 után.
Felsőoktatásban résztvevők megoszlása képzési területek szerint, 2005. és 2010. 100% Szolgáltatás 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2005 2010 Egészségügy, szociális gondoskodás Mezőgazdaság Műszaki tudományok Informatika Természettudományok Jog Gazdaság és irányítás Társadalomtudományok Humán tudományok Művészetek Tanárképzés, oktatástudomány Forrás: KSH
A bajok gyökere I. A politika és a gazdaságpolitika befektetési, működési, élhetőségi környezetet romboló jellege. Hatalmi megközelítés, túlzott központosítás, államosítás, szakmai szempontok háttérbe szorulása. Profánul: mivel bármikor, bárkitől, bármi elvehető, nem lehetsz biztos semmi(d)ben. Jogbiztonság Gazdasági hiánya kiszámíthatatlanság Hibás gazdaságpolitika
A bajok gyökere II. Az EU-ban a válság leküzdése az integráció mélyítését igényli. Az ezzel ütköző magyar szabadságharc, s annak fertőző hatásától való félelem csak még kiszolgáltatottabbá tette az országot. Belföldön a gazdasági erőfölénnyel való visszaéléssel kellett volna elvi alapon szembefordulni. Ehelyett az állam egyedi szempontok alapján hatalmaskodik. A terhek óhatatlanul az egész társadalomra hárulnak. Megszorítás a javából, folyamatos jövedelemvesztés!!
A GDP növekedése, 2006-2012 (előző év azonos időszaka = 100) 105 104 103 102 101 100 99 98 97 96 95 94 93 92 Pénzügyi világválság Orbán megszorítás I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: KSH, GKI
165 160 155 150 145 140 135 130 125 120 115 110 105 100 Reálkereset és reáljövedelem, 2000-2014 (1999 = 100) 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Reálkereset - versenyszféra Reálnyugdíj Reálkereset - közszféra Reáljövedelem Forrás: KSH, GKI
Összegzés I. Ez a gazdaságpolitika megbukott, a gazdaság kényszerpályára, perspektívátlan, lefelé menő spirálba került! A jogbizonytalanság, az egyre burjánzó adóterhek (28 új adó) és a pénzügyi szektor kivéreztetése gúzsba köti a gazdaságot. A kkv-k a túlélésért küzdenek. A tőke és a képzett munkaerő lábbal szavaz elszivárog. A fiatal generáció tükröt tart! Nem összeomlás fenyeget, hanem tartós lecsúszás!
Összegzés II. A gazdaságpolitika semmilyen (se hazai, se külföldi) jelzésre nem reagál pozitívan, pedig valószínűleg tudja, hogy téves úton jár. Tavaly decemberben még csak újratervezés igénye merült fel, most már azonban teljes, 180 -os fordulatra, (tartalmi, intézményi és vezetési változtatásokra) van szükség! Ha ez nem megy végbe, a magyar gazdaságra tartós vergődés és sok szenvedés vár.
Előrejelzés 2014-ig I. (lényegében változatlan gazdaságpolitika esetén) 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2012-14 éves átlag GDP változás 0,9-6,8 1,3 1,6-1,5 0,8 1,2 0,2 Lakossági fogyasztás változása -0,2-5,7-2,7 0,1-2,5 0,0 1,0-0,5 Beruházás változás 2,9-11,0-9,7-6,4-4,0 0,0 2,0-0,7 Külső finanszírozás/gdp -6,4 1,1 3,0 3,6 3,6 2,9 3,6 3,3 Államháztartás egyenlege/gdp -3,8-4,4-4,2 4,2-2,5-2,7-2,7-2,6 Infláció 6,1 4,2 4,9 3,9 5,7 4,5 4,0 4,7 Munkanélküliségi ráta 7,8 10,0 11,2 11,0 11,0 11,0 10,7 10,9
2014-ben Előrejelzés 2014-ig II. a GDP szintje a 2006. évit (a 8 évvel korábbit) talán eléri; a beruházások a 2000. évi (14 évvel korábbi!) szinten lesznek; a fogyasztás nem fogja elérni a 2003-as (11 évvel korábbi), szintet! Az ingatlan-szektorban, az építőiparban, a vendéglátásban, a kiskereskedelemben, a pénzügyi-szektorban és az üzleti tanácsadásban működő cégek tömegesen fognak nehéz helyzetbe kerülni. A kisebb cégek szinte csak adóminimalizálással tudják túlélni a válságot. Mindez gazdasági-társadalmi-politikai feszültségeket okoz.
175 160 145 130 115 100 85 70 GDP, beruházás, fogyasztás, 1990-2014 (1989=100) 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 2010 2012 2014 GDP Lakossági fogyasztás Állóeszköz-felhalmozás Forrás: KSH, GKI
Esélyek I. Jogbiztonság intézményes helyreállítása (Alkotmánybíróság, Stabilitási Törvény, Költségvetési Tanács, stb.) Jogbiztonság gyakorlati helyreállítása (egyéni képviselői indítványok visszaszorítása, valós szakmai egyeztetés, társadalmi párbeszéd, készség a kompromisszumokra, stb.) Gazdaságpolitikai váltás: fő cél a pénzpiacok, a hazai és külföldi üzleti világ, a nagy és kicsi cégek, a lakosság, a nemzetközi intézmények együttműködési és befektetési szándékának visszanyerése Ha lesz, akkor se lesz gyors
Esélyek II. Forrásteremtés rövidtávon: hitelesség - gyors megállapodás az IMF-fel, erősebb Ft, alacsonyabb kamat ( évi 100 milliárd Ft megtakarítás az állam, s ugyanennyi a vállalkozások és a lakosság számára); - középtávú fiskális és monetáris politikai elkötelezettség, horgony, (pl. euró megfelelési-bevezetési menetrend); - EU források hatékony és gyors felhasználása.. Konfliktuskerülés - EDP-ből való kikerülést veszélyeztető lépések azonnali visszavonása.
Esélyek III. Új policy-mix, forrásteremtés hosszabb távra. Fő cél: a potenciális növekedés javítása strukturális reformok a versenyképesség javítása érdekében, erre a célra EU forrás is, adórendszer kitisztítása, piactorzító állami beavatkozások korrekciója, verseny feltételeinek javítása, modernizációra, befektetésre képes tevékenységek segítése, bankrendszer túlterhelésének, túladóztatásának fokozatos leépítése (az ott nem létező ÁFA szintjéig), az oktatás, képzés, átképzés, felkészítés minőségének javítása. Mindezt költségvetésre semleges módon!
Milyen pálya? Esélyek IV. A hitelességet, bizalmat visszanyerni nagyon nehéz Nyíltan felvállalt teljes gazdaságpolitikai fordulattal van esély Az új pálya jellemzői: - alacsony infláció, alacsony bérnövekedés, - a fogyasztói kereslet enyhén élénkül, - a beruházási kereslet fokozatosan nőni kezd, - a forint kissé erősödik, - a kamatok érdemben mérséklődnek, - költségvetés-semleges adóátrendezés, csökkenő adósságráta.
Zárszó A magyar kormány a legtöbb európai országnál jobban kezeli a válságot. Tartok tőle, ebből a tündérmeséből rövidesen rémálom lesz!
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!