Lassan a vége felé közeledik kalandom, melynek során a villanyszereléstől kicsit távol álló személyként próbáltam segítséget nyújtani e szakma tényleges művelőinek azáltal, hogy az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat és a villamos berendezésekre, villámvédelemre és elektrosztatikus feltöltődés elleni védelemre vonatkozó Tűzvédelmi Műszaki Irányelv bemutatására vállalkoztam. Már csak egy témakör maradt, amely véleményem szerint megérdemel egy külön cikket, és ez nem más, mint a villámvédelem. A korábbi alkalmakkor részletesen foglalkoztam az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat (továbbiakban: OTSZ) és a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek (továbbiakban: TvMI-k) viszonyával. Most csak a két legfontosabb tudnivalót elevenítem fel ebben a témakörben. Az új OTSZ-ben alapvetően csak az előírások jelennek meg, amelyek a biztonság elvárt szintjét rögzítik. A TvMI-k ajánlások formájában tartalmazzák azokat a műszaki megoldásokat, amelyek alkalmazásával teljesíthetők az OTSZ által előírt biztonsági szintek, és melyek alkalmazása esetén az OTSZ-ben előírt követelmények teljesülése igazoltnak tekintendő. E rövid bevezető után villámvédelem témakörben kezdjük vizsgálódásainkat az alapoknál. Az első kérdés adja magát. Mikor kell norma szerinti villámvédelmet kialakítani? A korábbi OTSZ szerint új építménynél, valamint a meglévő építmény rendeltetésének megváltozása során kellett a villámvédelmet norma szerinti villámvédelmi berendezéssel biztosítani. Ezt a meglévő építményekre vonatkozó követelményrendszert egészítette ki az új OTSZ azzal, hogy egy meglévő épület alapterületének 40%-át meghaladó mértékű bővítése esetén is norma szerinti villámvédelemmel kell biztosítani a villámcsapások hatásaival szembeni védelmet. Azaz az új szabályozás szerint 2015. március 5. után, abban az esetben, ha a meglévő építmény rendeltetése ugyan nem változik meg, de építési engedélyköteles tevékenység során az eredeti alapterület 40%-át meghaladó mértékű bővítése történik, akkor a korábbi nem norma szerint villámvédelmet mindenképpen norma szerintivé kell alakítani. 1 / 6
Illetve bizonyos esetekben mégsem kell, mert a vonatkozó TvMI ezt a látszólag egyértelmű szabályt némiképp módosítja. A TvMI szerint abban az esetben, ha a norma szerinti villámvédelem alkalmazása csak az építmény alapterületének 40%-ot meghaladó bővítése miatt válik szükségessé azaz rendeltetésváltozás nem történik, az alábbi kétféle módon lehet eljárni: A teljes építmény villámvédelme az érvényes szabvány követelményeinek megfelelően kerül kialakításra. (Ez a megoldás következik az OTSZ szövegéből.) Csak a bővítés során létesülő építményrész villámvédelme létesül az érvényes szabvány követelményeinek megfelelően. Ennek feltétele, hogy: a bővítés nem érinti a meglévő építményrész tetőszerkezetének, illetve homlokzatának teljes körű átalakítását (pl. energetikai korszerűsítés, hőszigetelés következtében), a bővítés során létrejövő épületrészt tűzszakaszhatár vagy tűzfal választja el a meglévő építményrésztől, és a tervező nyilatkozik a meglévő építményrész villámvédelmének megfelelőségéről, illetve a szükséges átalakításáról, kiegészítéséről. Amennyiben a meglévő épület átalakítása nem jár rendeltetésmód-változással, illetve a bővítés az alapterület 40%-át nem éri el, úgy az OTSZ alapján a villámvédelmi berendezés bővítésének meg kell felelnie a villámvédelem létesítésekor vagy az utolsó felülvizsgálatkor érvényes műszaki követelménynek. Természetesen a TvMI nem tiltja meg, hogy a meglévő építmény villámvédelme ebben az esetben is átalakításra kerüljön úgy, hogy megfeleljen az érvényes szabványnak, de kiköti, hogy nincs részleges átalakítás, azaz ilyenkor is mindenben teljesíteni kell az érvényes szabvány követelményeit, illetve, hogy a norma szerinti villámvédelem többé nem alakítható 2 / 6
vissza nem norma szerinti villámvédelemmé. A TvMI a meglévő épületek esetében egy további szabályt hoz, mely szerint abban az esetben, ha a meglévő építmény tetőszerkezete, illetve homlokzata (pl. állagmegóvás céljából) javításra vagy átalakításra kerül, az építmény villámvédelme átalakítható oly módon, hogy az a villámvédelem megelőző felülvizsgálatakor érvényben lévő követelményrendszerhez képest újabb követelményrendszernek feleljen meg. A magyarázat szerint ez azt a célt szolgálja, hogy a tulajdonos a nem norma szerinti villámvédelem keretein belül is áttérhessen egy korszerűbb villámvédelemre. Ennek megfelelően egy pl. 1984-ben épült épület esetén a tető felújítását követően a villámvédelemre nem szükségszerűen az 1984-ben érvényben lévő követelményrendszernek kell megfelelni, hanem helyette pl. a 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet követelményrendszere is alkalmazható. Természetesen az áttérést követően a régebbi követelményrendszernek megfelelő állapot itt sem állítható vissza. A TvMI a meglévő épületek villámvédelmi kérdésein túl foglalkozik a különleges építmények és szerkezetek (építési állványzatok, daruk) villámvédelmével. A TvMI alapján a 15 méternél alacsonyabb, fából készült építési állványzatok esetében nem szükséges villámvédelem kialakítása, míg a 15 méternél magasabb, fából illetve fémből készült építési állványzatok esetében szükséges villámvédelemről gondoskodni. A daruk esetében szintén a 15 méter a követelmények esetében a választóvonal, azonban itt érdemes megjegyezni, hogy a TvMI-ben szereplő ajánlások csak városi és elővárosi környezetben felállított darukra vonatkoznak, illetve nem vonatkoznak a közúti közlekedésre alkalmas önjáró darukra és egyéb önjáró szerkezetekre. A TvMI valamennyi különleges építmény, szerkezet esetében kiemeli, hogy a villámvédelmi műszaki megoldáson túl a biztonságos munkavégzésben nagy szerepe van a szervezési intézkedéseknek, azaz hangsúlyozza, hogy az állványzaton munkát végző és a darut kezelő személyeket olyan munkavédelmi oktatásban kell részesíteni, amely ismerteti, hogy zivataros időben a munkavégzés az adott építési helyszínen milyen módon lehetséges. 3 / 6
A TvMI a fentieken túl részletesen foglalkozik a kockázatkezelés kérdéseivel is. A korábbi OTSZ alapján az építmények villámcsapások hatásaival szembeni védelmét az emberi élet elvesztésének és a közszolgáltatás kiesésének kockázata szempontjából kellett biztosítani. Az új OTSZ annyiban módosította a követelményrendszert, hogy belefoglalta a rendeltetés figyelembevételével kitételt, és hozzáadta a kulturális örökség elvesztése szempontot. A rendeltetés figyelembevételének kikötése azt jelenti, hogy csak akkor kell az adott veszteségre kockázatelemzést készíteni, ha a rendeltetés alapján erre szükség van. Hogy milyen rendeltetés esetén van szükség az adott veszteség vizsg Az emberi élet elvesztése (L1) veszteségtípus a személyek befogadására szolgáló, illetve robbanásv A közszolgáltatás kiesése (L2) veszteségtípus a közműnek minősülő víz-, gáz-, villamos és telekomm A kulturális örökség elvesztése (L3) veszteségtípus a kulturális örökség részét képező épületek, vala Itt érdemes megemlíteni, hogy az új OTSZ elődjével azonos módon a közszolgáltatás kiesésének elfogadható kockázati szintjére a szabvány szintjétől eltérően szigorúbb követelményeket határoz meg (MSZ EN 62305-2 szabvány: 10-3, OTSZ: 10-4). Ez a követelmény alapvetően az MSZ EN 62305 szabvány 2. kiadásának megjelenése, ill. hatálybalépése fényében okoz problémát. Az MSZ EN 62305 szabvány 2. kiadásában olyan módosításokat, szigorításokat vezettek be (pl. a gyűjtőterület számítására vonatkozóan), ami az OTSZ által meghatározott 10-4 értékkel együtt túl szigorú (egyes esetekben betarthatatlan) követelményeket jelent a villámvédelmi rendszer tervezésekor. Nem tisztem eldönteni, hogy indokolt volt-e a szabványtól eltérő, szigorúbb elfogadható kockázati szint megadása a korábbi és a jelenleg hatályos OTSZ-ben, de véleményem szerint talán szerencsésebb lett volna a szabvány szerinti érték alkalmazása. A fentieknél nagyobb problémát okozott, illetve kérdéseket vet fel a norma szerinti villámvédelmi hálózat felülvizsgálatának kérdése. Az új OTSZ a nem norma szerinti villámhárító berendezések esetében rendezi az időszakos felülvizsgálatok gyakoriságát azzal a változással, hogy az új OTSZ fogalomrendszeréhez illeszkedve az eddig A és B tűzveszélyességi osztályba 4 / 6
sorolt építmények helyett a robbanásveszélyes osztályba tartozó helyiségeket tartalmazó építmény és szabadtér esetében és a megadott 300 kg vagy 300 l robbanásveszélyes anyag jelenléte esetén kell a felülvizsgálatot 3 évente elvégezni. A norma szerinti villámvédelemmel ellátott építmények és szabadterek felülvizsgálati gyakorisága tekintetében az OTSZ szövege a 18. melléklet ún. érintett műszaki megoldásokra vonatkozó táblázatára utal, amely táblázat azonban sajnálatos módon nem tartalmazza a norma szerinti villámvédelmi rendszerekre vonatkozó követelményt. Véleményem szerint ebben az esetben az OTSZ azon pontja lép érvénybe, mely szerint, ha az OTSZ nem tartalmaz valamely esetre előírást, akkor a vonatkozó műszaki követelmények tűzvédelmi rendelkezései, vagy azzal egyenértékű megoldások, kialakítások alkalmazása felel meg az OTSZ-ben meghatározott biztonsági szintnek. Ezt azt jelenti, hogy ha az OTSZ-ben nincsen előírt időszak norma szerinti villámvédelmi rendszer felülvizsgálatára, akkor a szabvány követelményrendszerét kell mérvadónak tekinteni. Az MSZ EN 62305-3:2011 szabvány alapján az LPS I és II esetben legalább 2, míg LPS III és IV esetben legalább 4 évente kell elvégezni az időszakos felülvizsgálatot. Általánosságban elmondható, hogy a szabvány követelményrendszerét szükséges betartani a megfelelő biztonsági szint betartásához, ugyanakkor ebben az esetben problémát jelent, hogy a vonatkozó TvMI a szabványtól eltérően az LPS I és II esetében legalább 3, míg LPS III és IV esetben legalább 6 évente írja elő az időszakos felülvizsgálatot. A szabvány és a TvMI eltérő rendelkezései tekintetében a tűzvédelmi törvény sem nyújt kellő segítséget, ugyanis abban az OTSZ-ben előírt biztonsági szint elérésére a nemzeti szabványt és a tűzvédelmi műszaki irányelveket megfelelő megoldásnak tekinti, és köztük vagylagos kapcsolatot határoz meg, azaz elméletben a TvMI-ben szereplő 3 és 6 éves ciklusidő is biztosítja a biztonsági szint betartását. (Természetesen sokkal általánosabban is megfogalmazhatjuk a kérdést abban a tekintetben, hogy melyik a magasabb szintű előírás: a TvMI vagy a nemzetközi [nemzeti] szabvány?) Az új OTSZ megjelenésekor sokakat meglepett, hogy a villámvédelmi tervezők és a villámvédelmi felülvizsgálók jogosultságára vonatkozó követelmények kikerültek az új OTSZ-ből, és egy rövid ideig e tekintetben nem volt hatályos követelmény. Mint ahogy várható volt is, rövid interregnum után a követelmény ismét megjelent, de az OTSZ-ből nem a TvMI-be került át, hanem a többek között a szakmai képesítési követelményeikkel is foglalkozó 9/2015. (III. 25.) BM rendeletbe. 5 / 6
A BM rendelet alapján villámvédelmi berendezés tervezésére csak a Magyar Mérnöki Kamara tervezői névjegyzékében szereplő, építményvillamossági tervezési szakterületen jogosultsággal rendelkező építészeti-műszaki tervező jogosult, aki a kamara által jóváhagyott oktatási tematika szerinti villámvédelmi tervezői vizsgával rendelkezik, vagy szakmai gyakorlata és képzettsége alapján a kamarától megkapta az építményvillamossági tervezési szakterületre vonatkozó különösen gyakorlott címet. Ezekkel a követelményekkel a villámvédelmi berendezés kivitelezésének ellenőrzéséért felelős építési műszaki ellenőrnek is rendelkeznie kell. Villámvédelmi berendezés esetében a felülvizsgálatok vezetésére, abban érdemi munka folytatására csak olyan személy jogosult, aki a vonatkozó műszaki követelmények anyagából a kamara által jóváhagyott oktatási tematika szerinti villámvédelmi felülvizsgáló képesítést vagy a vonatkozó műszaki követelményt tananyagi szinten oktató képzésen az OKJ szerinti villámvédelmi felülvizsgáló vagy villámvédelem felülvizsgálója szakképesítést szerzett. Rendkívüli felülvizsgálat végzésére a kamara névjegyzékében szereplő, villamosmérnöki végzettségű, a villámvédelem területén kiemelkedően gyakorlott szakértő is jogosult. Cikksorozatom végén gondolataimat Az OTSZ kockázati pár mondatban alapú megközelítése úgy tudnám jó lehetőséget összefoglalni, nyújt hogy a releváns az új tényez OTSZ 6 / 6