1. A szakdolgozat és a szemináriumi dolgozat formai megjelenése: A dolgozat szerkezeti felépítésére a tudományos írásművekre általánosságban jellemző tulajdonságok érvényesek. Az egyik legfontosabb követelmény a világos szerkezet, amelyet legkönnyebben az egyértelmű formai tagolásokkal lehet elérni. Megvalósítása: 1.1 A szöveg megszerkesztése: A szöveget célszerű egymástól jól elkülönített részekre bontani. Általában két fő rész különböztethető meg: 1. a dolgozat törzsét alkotó főszöveg = téma, amiről a dolgozat szól (bevezetés, főszöveg, összegzés) és 2. az úgynevezett járulékos részek = belső címlap, tartalomjegyzék, jegyzetek, bibliográfia, mellékletek (táblázat, felmérés, kép, hanganyag, stb.). 1.2 Gépelés (szövegszerkesztővel, kiadványszerkesztővel): 1,5-es sortávolság, 12-es pontméretű, tetszőlegesen választott betűtípus. A betűtípus megválasztásánál érdemes a TT jelzésű fontok (betűtípusok) közül választani. A TT=True Type egy olyan technológia, amelyben a karakterek ugyanolyan formában jelennek meg a nyomtatón, mint a képernyőn. Oldalszámozás: szükséges. Helye tetszés szerint választható, de az előszót, a mellékleteket, képeket, a tartalomjegyzéket stb. szintén el kell látni oldalszámmal. A betűk száma soronként: 60n = 60 leütés. A margók beállítása: bal margó 3 cm (a kötés számára), jobb 2,5 cm, felső 2,5 cm, alsó 2,5 cm. Élőfej, élőláb alkalmazása - szükség esetén (pl. repertóriumkészítés). 1.3 Tartalomjegyzék: A dolgozat végső megformázása és az oldalszámok megadása után a részek, a fejezetek, az alfejezetek és a még kisebb egységek címének és a hozzájuk tartozó oldalszámoknak a megadása ugyancsak szükséges a jelenlegi modern jelöléssel, a tizedes számrendszer alkalmazásával, amely a szerkezet egyes részeinek alá- és fölérendeltségi viszonyát szemlélteti. Ilyen ennek a tanszéki útmutatónak a szerkezete is, de a következő kiadványok tartalomjegyzéke szemléletesen mutatja be egy dolgozat keretein belül ugyanezt: 1.4 Köttetés és címlap Kovács Gábor: Internet ismeretek vagy Lassányi Tamás: A véleménynyilvánítás szabadsága az Interneten 1.5 Példányszám: A szakdolgozatot két kötött példányban és egy külön CD-ROM-on kérjük határidőre beadni. A kötés gerincére is kerüljön rá a hallgató neve, a dolgozat címe, valamint az évszám. A CD- ROM dobozának gerincén és magán a CD-ROM-on nyomtatott formában szintén szerepelnie kell az alábbi adatoknak: szerző, cím, évszám. A CD-re a teljes dolgozat egy fájlként, rtf és pdf formátumba kerüljön. Kérjük hallgatóinkat, hogy számítógépes formában, pontos személyi adataik és szakdolgozatuk adatainak megadásával készítsenek egy hivatalos nyilatkozatot arról, hogy dolgozatuk elektronikus változatát a tanszék olvasótermi használatra kiadhatja, hivatkozás során felhasználhatja és felteheti a tanszék honlapjára stb. a szerzői
jogok tiszteletben tartása mellett. A CD-re a nyilatkozat aláírt példányát kell beszkennelni. Míg a nyomtatott nyilatkozatot a dolgozatba kell bekötni utolsó oldalként. A nyomtatvány innen kinyomtatható: Nyilatkozat 1.6 A szemináriumi dolgozat formája A szemináriumi dolgozatra hasonló követelmények vonatkoznak. Az eltéréseket az alábbiakban jelezzük: A részfeladatonként összefűzött szemináriumi dolgozatnak szintén külön címlappal kell rendelkeznie, amelyen fel kell tüntetni a hallgató pontos adatait (név, csoport, évfolyam, DL, AL, nappali stb.), elérhetőségét (cím, e-mail, telefonszám), a tantárgy, és az oktató tanár nevét is. A tanároknak írott különböző, de együtt beküldött dolgozatoknak külön fizikai egységként kell megjelenniük, tehát mindnek legyen önálló címlapja a fent megadott szempontok szerint. Az SZTE JGYPK vezetése a pedagógusképző kar egységes arculatának hangsúlyozása érdekében 2005-től új küllemű és a hallgatók számára árban kedvezőbb szakdolgozati külsőt javasol. Minden ezzel kapcsolatos, részletes információt az "Ages Quod Agis" Hallgatói Szolgáltató és Információs Központ Közhasznú Társaság (Kht@jgytf.hu), ill. Döbör András (06-62/546-070) ad. Amennyiben él ezzel a lehetőséggel, akkor is kérjük, hogy a gerincre nyomtassa rá a fent említett adatokat (szerző, cím, év). 2. Hivatkozások elkészítése különféle dokumentumtípusok esetében: A dolgozatírás során meg kell különböztetni a hivatkozott vagy idézett, és a felhasznált irodalmat. Ennek tudományterületenként más-más kialakult gyakorlata van, ehhez útmutatót ad az MSZ ISO:690:1991. szabvány. Mivel a szabványt a Nemzetközi Szabványügyi Hivatal (ISO) dolgozta ki, természetesen vannak benne olyan részek, amelyek a magyar gyakorlattól idegenek. Ennek a magyar gyakorlathoz való igazítását viszont kiválóan megoldotta Gyurgyák János, akinek a Szerkesztők és szerzők kézikönyve (Bp. : Osiris, 2000, 540 p.) c. munkáját melegen a figyelmükbe ajánljuk. Segítségként szeretnénk világosan leírni, hogy a hivatkozás mindig egy konkrét esetben történik, amikor a tanulmány írója felhasznál, idéz egy adott művet. Ettől függetlenül a dolgozatot bibliográfiával is el kell látni. A bibliográfiában azokat a műveket kell felsorolni, amelyeket a dolgozat írója elolvasott és a munkája során felhasznált. A kutatás és publikálás etikája megkívánja, hogy az érintett mű adatait pontosan, kellő részletezéssel közöljük és annak forrását meg is adjuk. A források átvételének két módja van: a) Szó szerinti idézés: ilyenkor az idézőjel használata az adott szövegrészre kötelező. b) A gondolati tartalom nem szó szerinti idézése. Amennyiben egyes szerzők megállapításait, gondolatmenetét vesszük át, ebben az esetben is fel kell tüntetni a hivatkozott szerzőt az idézőjel használata nélkül. Formáját tekintve a hivatkozások lehetnek lapaljiak és szövegköztiek. A szövegközti megoldást csak akkor alkalmazzuk, ha nem sok hivatkozott dokumentum van a munkában, ill.
ha a szerző-évszám rendszert alkalmazzuk. Általában ez utóbbit várják el a tudományos szakfolyóiratok szerkesztői és a konferencia szervezők. Ezen a helyen ismételten felhívjuk hallgatóink figyelmét, hogy az idézőjel nélkül átvett, nem jelölt szövegek szó szerinti dolgozatba való átmásolása, az Internetről letöltött és hivatkozás nélkül beillesztett munkák felhasználása etikátlan, tilos és komoly következményekkel járhat. Ez nemcsak egy-egy tanszék, hanem a szakma, az írástudókkal szembeni általános követelmény és hogy így legyen, az az "írástudók felelőssége". 2.1 A jegyzetek A főszöveget kiegészítő olyan rövid megjegyzések, magyarázatok, irodalmi hivatkozások, idézetek, vagy a dolgozat szövegébe be nem illeszthető utalások tartoznak ide, amelyek esetleg a téma kifejtését zavarnák, de a tudományosság, valamint a megalapozottság bizonyítása érdekében szükség van rájuk. E csoportba tartoznak még az ellenvélemények (pl. történészek közötti viták esetén), az összehasonlítások (jelölése: vö. = vesd össze) vagy a szóbeli adatközlők megnevezése és a dolgozat elkészültében segítő szaktanároknak, könyvtárosoknak stb. kifejezett köszönet. Figyelem! A mai magyar gyakorlatban a hivatkozások rendje többféle lehet - másképpen hivatkoznak az alkalmazott tudományokban és másképpen a humán tudományokban! -, ezért a dolgozat végső kialakításakor a formát a témavezetővel kell egyeztetni. Fontos, hogy a választott formai leíráshoz mindig következetesek maradjunk az adott dolgozat egészén át. 2.2 Néhány jegyzetalkotási típus: 2.2.1 A sorszámozott rendszer A hivatkozásokat előfordulásuk sorrendjében számozni kell szögletes zárójelbe vagy felső indexbe tett számmal. A sorszámokat a lap alján vagy a dolgozat végén a Jegyzetekben kell feloldani. E rendszer előnye, hogy nem töri meg a főszöveg folyamatosságát. Példa a kitevőbe tett jegyzetszámra és a lapalji jegyzetre: Göncző Viktor - Téglás Attila: "Mindenhová kell fújni, én úgy mondom." (Egy szegedi graffitis csoport kultúrájának vizsgálata) 2.2.2 A hagyományos rendszer A hivatkozást valamennyi bibliográfiai adattal együtt a főszövegben kell közölni kerek zárójelben. Előnye, hogy azonnal tájékoztat az újabb információról, hátránya, hogy megtöri a gondolatmenet folyamatosságát. Ezt a formát akkor célszerű alkalmazni, ha nem sok hivatkozott dokumentum van a munkában. Ha ezekben a bibliográfiai hivatkozásokban teljes oldalszámozással hivatkozunk, nem veszünk át gondolatot, tehát nem idézünk, hanem utalunk a műre. Például: Szó szerinti idézés: Károlyi Gáspár 1563-ban "az írásértésnek bölcsessége" mellett "az külső dolgokban való bölcsesség," valamint "sok és új találványok" "bősége" miatt érezte a maga korát különlegesnek. (Károlyi Gáspár: Két könyv minden országoknak és királyoknak jó és gonosz szerencséjeknek okaikrul. Debrecen, 1563, 159. p.)
A gondolati tartalom nem szó szerinti idézése: Péter Katalin legújabb, kiváló tanulmánygyűjteménye ezt a kort idézi meg. (Péter Katalin: Papok és nemesek. Magyar művelődéstörténeti tanulmányok a reformációval kezdődő másfél évszázadból. Bp. : Ráday Gyűjtemény, 1995, 263 p.) 2.2.3 A szerző-évszám rendszer A megfelelő helyen kerek zárójelben kell megadni a hivatkozott mű szerzőjének családnevét és szóközzel elválasztva a megjelenés évét írásjel nélkül, majd vessző után az oldalszámot. A szerző-évszám rendszerű hivatkozást a mű végén betűrendes irodalomjegyzék egészíti ki, amely tartalmazza a hivatkozott mű teljes bibliográfiai adatait. Például: Szó szerinti idézés: Károlyi Gáspár 1563-ban "az írásértésnek bölcsessége" mellett "az külső dolgokban való bölcsesség," valamint "sok és új találványok" "bősége" miatt érezte a maga korát különlegesnek. (KÁROLYI 1563, 159. p.) A gondolati tartalom nem szó szerinti idézése: Péter Katalin legújabb, kiváló tanulmánygyűjteménye ezt a kort idézi meg. (PÉTER 1995, 263 p.) 2.3 Hivatkozási típusok 2.3.1 Az egyszeri hivatkozás Amennyiben a dolgozatban egy szerzőnek csak egy művére történik többször is hivatkozás, akkor a szerző neve mellett az i.m. (idézett mű) jelölést kell használni, s ezután a hivatkozott lapszámot közölni. A nagy vagy a kis betűs változat is elfogadható, de a válaszott formát mindig következetesen kell alkalmazni. Például: I. m. 25. p. vagy i. m. p. 25. (a 25. oldalon), I. m. 25-27. p. vagy: i. m. pp. 25-27. (25. oldaltól 27. oldalig) Ha ugyanannak a szerzőnek különböző, már hivatkozott műveire kell ismételten hivatkozni, akkor a szerző neve után az évszámot, majd a hivatkozott oldalszámot kell írni. Például szöveg közbeni hivatkozás esetén: (Kosáry 1980, 28. p.), (Kosáry 1971, 10. p.) Ha egy szerzőnek az adott évben több munkáját is felhasználtuk, a, b, c rendszert használjunk a tovább osztályozásra. (Kosáry 1980b, 12. p.) Tetszés szerint vagy az o. = oldal, vagy a p. = a latin pagina rövidítést alkalmazhatjuk. A pp.= paginae jelzést mindig akkor, ha több oldalra hivatkozunk pl.-tól, -ig. 2.3.2 Az ismétlődő hivatkozás 2.3.2.1 Két egymás után következő jegyzetben ugyanarra a műre/műrészre történő hivatkozás Ilyenkor nem kell újra közölni a bibliográfiai adatokat, helyette az Uo. (Ugyanott) rövidítést célszerű használni. 2.3.2.2 Ugyanazon műnek egy másik helyére hivatkozunk Az Uo. rövidítés mellé az idézett oldalszámot/oldalszámokat kell írni: Uo. 21. p. vagy: uo. p. 21. Vagy: Uo. 21-28. p. vagy: uo. pp. 21-28.
2.3.2.3 Hivatkozás a kiadvány egy részére vagy egy meghatározott oldalon található szövegre Kosáry Domokos: Magyar történetírás a két világháború között. In: Kosáry Domokos: A történelem veszedelmei. Írások Európáról és Magyarországról. Bp. : Magvető, 1987, 120-125. p. Horváth János, ifj.: Anonymus és a Kassai Kódex. In: Középkori kútfőink kritikus kérdései. Szerk.: Horváth János-Székely György. Bp. : Akadémiai K., 1974, 81-110., 147. p. (Memoria Saeculorum Hungariae ; 1.) Pataki Vidor: A XVI. századi várépítés Magyarországon. In: A Bécsi Magyar Történeti Intézet évkönyve. 1. köt. Bp., 1931. 98-133. p. Skaliczki Judit Rónai Iván: A könyvtárak és közgyűjtemények szerepe az információs társadalomban. Könyvtári levelezőlap, 9. évf. 10. sz. (1997) 2-5. p. 2.4 Dokumentumtípusok szerinti hivatkozás 2.4.1 Könyvek a) egy szerzős mű esetén: Péter Katalin: Papok és nemesek. Magyar művelődéstörténeti tanulmányok a reformációval kezdődő másfél évszázadból. Bp. : Ráday Gyűjtemény, 1995, 263 p. Zvara Edina: "Az keresztyén olvasóknak". Magyar nyelvű bibliafordítások és -kiadások előszavai és ajánlásai a 16-17. századból. Bp. : Balassi, 2003, 48., 55-57. p. (Régi Magyar Könyvtár Források ; 14.) b) Két szerzős mű esetén: Barátné Hajdu Ágnes-Babiczky Béla: Bevezetés az információkereső nyelvek elméletébe és gyakorlatába. Bp. : Universitas, 1998, 224 p. b) A háromnál több szerzős mű esetén: Ez esetben nem a szerzőket, hanem a szerkesztő nevét célszerű kiemelni. Például: Mátyás király 1458-1490. Szerk. Barta Gábor. Bp. : Akadémiai K., 1990, 226 p. 2.4.2 Időszaki kiadványok 2.4.2.1 Folyóiratcikkek leírása: Szerző: Cím. Időszaki kiadvány elnevezése, évf. szám (dátum:év. hó nap) oldalszám Például: Péterfi Rita-Vidra Szabó Ferenc: Információs szükségletek, információs hátrányok, esélyegyenlőség. Könyvtári Figyelő, U.F. 13. = 49. évf. 3. sz. (2003.) 527-554. p. 2.4.3 Elektronikus források Rendkívüli szerteágazó problematikája (eredetileg is digitalizált, csak elektronikusan megjelenő mű, elsőként nyomtatott formában kiadott, majd digitalizált kiadvány, nyomtatott változat nélküli e-folyóirat, nyomtatott változattal is rendelkező e-folyóirat, e-folyóiratcikk stb.) miatt itt csak egy-egy példát mutatunk be, egyébként feltétlenül meg kell nézni az erre vonatkozó szakirodalmat és az említett ISO szabványt. (Ld. 4. pont)
Egyéb irodalom: Sipos Márta-Ungváry Rudolf: Hivatkozás távoli hozzáférésű HTML-dokumentumokra. Tudományos és műszaki tájékoztatás, 47. évf. 12. sz. (2000.) 495-502. p. A szögeletes zárójelben lévő adat az adathordozó típusát, ill. azt a dátumot jelöli, amikor még élt az internet oldal. Az URL címet mindig a két < > jel közé kell tenni (szóköz nélkül)! Példák: HEKTOR. Adattárak az OSZK-ban [online]. Bp. : OSZK, 1999. [2003. 01. 31.] <http://w3.oszk.hu hektor.htm> Kiss Endre: A globalizáció és a belátható jövő. In: INCO [online]. 4. évf. 2002. 1. sz. [2003.01.31.] <http://www.inco.hu inco7 global ovocikk0.htm> 3. A bibliográfia formai követelményei A bibliográfiában azokat a műveket kell felsorolni, amelyeket a dolgozat írója elolvasott és a munkája során felhasznált. Sokféle forrás felhasználása esetén célszerű azokat valamilyen szempont szerint csoportosítani: szerző és cím szerinti betűrend, a kiadványok megjelenési ideje a legfrissebbtől visszafelé haladva a legrégebbiig, vagy dok. típus szerint stb. A beadott szakdolgozatok bibliográfiájának minimálisan harmincöt, a témához kapcsolódó felhasznált szakirodalmat kell tartalmaznia. Házi dolgozatok esetében minimum tíz legyen a témához kapcsolódó szakirodalom. A leggyakoribb rendezés a betűrendbe sorolás, vagyis az egyes bibliográfiai tételek a magyar ábécé sorrendjének megfelelő betűrendben követik egymást. A névelőket nem kell figyelembe venni a betűrendbe soroláskor! A szerzők nevének leírásakor el kell hagyni a tudományos fokozatra, vagy társadalmi rangra vonatkozó névelőzékeket, mert azok nem képezik a betűrendbe sorolás alapját, pl. DLA, dr., prof., PhD stb. A szerkezetet adó rendezési adatot (szerző vagy cím, évszám stb.) érdemes formailag is megkülönböztetni a könnyebb áttekinthetőség kedvéért. A bibliográfiában mindig a teljes oldalszámot kell megadni, a hivatkozásban viszont csak azt az oldalszámot, ahonnan a gondolatot vagy az idézetet vettük. Példák: Elektronikus és hagyományos dokumentumok (könyv, tanulmány, folyóiratcikk) együttes alkalmazása az egyes tételek szerzői betűrendjében Egy adott téma bibliográfiai anyaggyűjtése a szerzők nevének abc sorrendjében
4. Néhány, a témához, a tudományos kutatómunka technikájának elsajátításához kapcsolódó irodalom a bőséges választékból: ECO, Umberto: Hogyan írjunk szakdolgozatot? 3. kiad. Bp. : Gondolat, 1996, 255 p. FERCSIK Erzsébet: Dolgozatírás - felsőfokon. Bp. : Krónika Nova, 2002, 91 p. GYURGYÁK János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Bp. : Osiris, 2000, 540 p. (Osiris kézikönyvek) Kutatás és közlés a természettudományokban. Szerk. Koltay Tibor. Bp. : Osiris, 1999, 318 p. (Osiris kézikönyvek) MSZ ISO 690 Bibliográfiai hivatkozások. 2. kiad. Bp. : Magyar Szabványügyi Hivatal, 1990, 22 p. SZABÓ Katalin: Kommunikáció felsőfokon. Hogyan írjunk, hogy megértsenek? Hogyan beszéljünk, hogy meghallgassanak? Hogyan levelezzünk, hogy válaszoljanak? 2. átd., bőv. kiad. Bp. : Kossuth, 2001, 404 p.