A negyedidőszak földtörténeti eseményei Magyarországon
Pleisztocén Időtartama: kb. 2,5 millió 8000 évig Jelentős éghajlatváltozások Eljegesedések (glaciálisok): Günz mindel riss würm Felmelegedések (interglaciálisok): Függőleges kéregmozgások: Hegységek emelkedése: 200-300 m Dombságok emelkedése: 50-200 m Medencék süllyedése: 150-700 m
Európa a würmben
Pleisztocén glaciálisok A jégkorszakok idején az éghajlat: periglaciális > hideg-száraz időjárás Fontosabb folyamatok: Löszképződés Medencékben: folyóvízi feltöltés Hegy- és dombvidéken: periglaciális völgy- és domborzatfejlődés, valamint fagyokozta aprózódás
Pleisztocén interglaciálisok meleg nyarúak, enyhe telűek, nedvesek, kissé mediterrán jellegűek Fontosabb folyamatok: Löszfelszíneken: ciklikus talajképződés Hegy- és dombvidékeken: száraz lepusztulási folyamatok
A pleisztocén tagolása Alsó-pleisztocén (villányium) Meleg-mérsékelt és nedves klíma Közép-pleisztocén (biharium) Mérsékelt és változóan nedvesebbszárazabb klímájú Felső-pleisztocén (pilisium) Hideg és száraz.
Vízfolyások a pliocén végén
A Kárpát-medence vízhálózata a negyedidőszak elején
A Kárpát-medence vízhálózata a pleisztocén végén
Vízfolyások irányváltoztatása és tevékenysége Duna A pliocén végén a Dunántúli-középhegység északi előterének megsüllyedésével K-re fordult. A Kisalföld területén hatalmas kavicsos kúpot halmozott fel. A Győr-Tatai-teraszvidéken, a Gerecse peremén és a Visegrádi-szorosban teraszokat alakított ki (4-7)
Vízfolyások irányváltoztatása és tevékenysége Az Ős-Duna DK felé haladva a Visegrádi-szoros után lerakta a hordalékát. A pleisztocén végén a Duna-völgy megsüllyedésével elfoglalta a mai helyét és az É-D-i irányát. Az Ős-Sárvíz a Dél-Mezőföldön nagy hordalékkúpot épített fel.
Vízfolyások irányváltoztatása és tevékenysége Az Alpok K-i pereméről lefutó vízfolyások (Rába, Pinka, Gyöngyös, Répce, Ikva) legyezőszerű hordalékkúpot alakítottak ki. A Rába felépítette a Vasi-Hegyhát és a Kemeneshát területét.
Vízfolyások irányváltoztatása és tevékenysége Tisza és beleömlő folyók (Tapoly, Ondava, Laborc, Ung, Latorca) az Alföld ÉK-i részén akkumuláltak. Az Ős-Tisza és az Ős-Szamos a pleisztocén végén fordult ÉNY-i irányba
Vízfolyások irányváltoztatása és tevékenysége A pleisztocén végéig a Tisza a Körösmenti süllyedék felé tartott. Az Északi-középhegység felől lefolyó vízfolyások hordalékkúpokat alakítottak ki > Észak-alföldi hordalékkúp síkság + Nagykunság, Hortobágy
Vízfolyások irányváltoztatása és tevékenysége Körösök + Berettyó a Körös-vidéki süllyedékbe folytak Maros legyező alakú hordalékkúpot alakított ki.
Vízfolyások irányváltoztatása és tevékenysége Marcal-medence: a Kisalföld megsüllyedésével megnövekedett a folyók (Marcal, Rába, Zala) munkavégző képessége > jelentős folyóvízi erózió folyt >tanúhegyek keletkeztek
Kárpát-medence vízzel elöntött területei a lecsapolások előtt
Würm Éghajlat: száraz, hideg, erős szelek Futóhomokmozgás: főként félig kötött futóhomok formák alakultak ki. Nyírség, Duna-Tisza-köze, Körös-Maros-köze, Belső- Somogy, Győr-tatai-teraszvidék Löszképződés: a szelek finom poranyagot szállítottak és halmoztak fel. Pl.: Mezőföld, Hajdúhát, Bácskai löszös síkság, Kiskunsági löszöshát, Külső-Somogy, Zselic, Tolnai-dombság, Komáromi-esztergomi-síkság Glaciális vályogképződés: a Nyugat-magyarországi kavicstakaró területére lehullott löszből.
Dunántúli-dombság fejlődése a Pliocén-pleisztocén határa Ős-Duna és összetevő folyói (Vág, Garam stb.) a Dráva-menti-süllyedék felé folytak és vastag üledékösszletet halmoztak fel. Kora-pleisztocén: kiemelkedik a Keszthely- Gleichenbergi-hát + Kisalföld megsüllyed > Duna K felé fordul pleisztocénban
Dunántúli-dombság fejlődése a Közép-pleisztocén pleisztocénban Kialakul a Felső- Kapos-kalocsai-árok > a vízfolyásokat ide vonzza Kiemelkedik a Zselic, Külső-Somogy Belső-Somogyban futóhomok képződés
Késő-pleisztocén tektonikai mozgások > dombságok felszabdalódnak > meridionális dombvonulatok és völgyek jöttek létre Belső-Somogyban a homokmozgás leáll Löszképződés A vízfolyások által formálta fővölgyekhez deráziós mellékvölgyek alakultak ki
Középhegységek formálódása a pleisztocénben Emelkedés több szakaszban > feldarabolódás > erózió növekedése > lepusztulás erősödik > az eróziós anyag a hegységlábakon lerakódott
Középhegységek formálódása a pleisztocénben Melegebb, nedves időszakokban >felgyorsult a karsztosodás > víznyelők, zsombolyok, dolinák > karrmezők > cseppkőbarlangok > karsztforrások > édesvízi mészkőképződés > csuszamlások
Középhegységek formálódása a pleisztocénben Hideg éghajlatú időszakokban Fagyokozta aprózódás Periglaciális felszínformák Törmeléklejtők és kőtengerek Krioturbációs formák, fagyékek Lösz, lösszerű üledékek, vályogok, homokos-murvás üledékek
Holocén
Holocén Domborzat alakulása Nincs magasságbeli változás Eróziós folyamatok a kiemelkedéseken Akkumuláció az alacsonyabb térszíneken Antropogén felszínformák Folyók Felveszik a mai folyásirányukat Folyószabályozás
Holocén növényföldrajzi változások Preboreális fázis fenyő-nyír korszak (10 200-9000 év) Melegedő periglaciális éghajlat Hegységekben, dombságokon: fenyő- és nyírligetek Síkságokon: hideg sztyepp + fenyő- és nyírligetes erdős sztyepp
Holocén növényföldrajzi változások Boreális fázis mogyoró korszak (9000-8000 év) Meleg, száraz éghajlat Hegységekben és dombságokon: mogyoróbokros, kevert lombos erdők Síkságokon: száraz sztyepp
Holocén növényföldrajzi változások Atlanti fázis tölgy korszak (8000-5000 év) Meleg és nedves éghajlat A tölgyek szaporodtak el mindenfelé Síkságokon: erdőssztyepp, sztyepp, mocsarak Hegyvidékek, dombságok: melegkedvelő tölgyerdők + bükkösök
Holocén növényföldrajzi változások Szubboreális fázis bükk I. korszak (5000-2500 év) Hűvösebb és nedvesebb éghajlat Alföldeken: a tölgyek mellé lehúzódik a gyertyán és a bükk is Hegy- és dombvidékeken: gyertyános-tölgyesek, bükkösök
Holocén növényföldrajzi változások Szubatlanti fázis bükk II. korszak (2500 évtől-) Felmelegedés és csapadék mennyiségének csökkenése Alföldek: erdős-sztyepp, sztyepp, mocsarak Domb- és hegyvidékek: gyertyánostölgyesek, bükkösök
Antropogén felszínformálódás Erdőirtás (kb. 85%-ról 15 %-ra) erózió fokozódik Talajpusztulás Homokmozgás Árvizek gyakorisága megnő
Antropogén felszínformálódás Folyószabályozási munkák Folyók egyenesebbek Zátonyok megszüntetése
Folyószabályozás Belvízmentesítés Árvízmentesítés
Állóvizek átalakítása Mocsarak, lápok lecsapolása Tavak vízszintjének csökkentése Új tavak (halastavak és víztározók) kialakítása
Az Ecsedi-láp a lecsapolás előtt és után
A Balaton legnagyobb vízállása
A vízrendezés következményei Az Alföld szárazodik > másodlagos szikesedés, sztyeppesedés Mocsarak, lápok eltűntek A vízhez erősen kötődő fajok egyedszáma lecsökkent Fajok kipusztultak