A civil szervezetek és az állam együttmőködése a sebezhetı csoportok részére nyújtandó áldozatsegítı szolgáltatások biztosítása terén Indiában Dr. Beulah Shekhar, PhD, egyetemi oktató Kriminológiai és Büntetı Igazságszolgáltatási Tanszék Manonmaniam Sundaranar Egyetem Tirunelveli Budapest, 2011. szeptember 30.
Népesség Teljes népesség Statisztika 1,21,01,93,422 (személy) Férfi 62,37,24,248 Nı 58,64,69,174 Arány 940 nı/1000 férfi Népsőrőség 382 fı/km 2 Írni-olvasni tudók (%) Összesen 74.04, férfiak: 82.14, nık: 65.46.
A puszta számok alapján nyilvánvaló, hogy a sebezhetı csoportok viktimizációjának kérdésével mindenképpen foglalkoznunk kell! Isten nem lehet ott mindenhol, ezért megteremtette az anyákat tartja a régi mondás. Az állam nem lehet és nincs is ott mindenhol, ezért van szükség Indiában a civil szervezetek munkájára. A civil szervezetek fokozatosan a büntetı igazságszolgáltatási rendszer éber ıreivé váltak. Indiában fontos szerepet töltenek be azzal, hogy a büntetı igazságszolgáltatási rendszer emberi arcát testesítik meg, és kísérletet tesznek az eljárás áldozatbarátabbá tételére.
Áldozatsegítı szolgáltatás: Elias akként jellemezte az áldozatsegítı szolgáltatást, hogy annak feladata a pénzügyi támogatás, a dologi feltételek és a személyes ellátás biztosításának elıtérbe helyezése (Elias 1992). Dussich (2004) az áldozatsegítı szolgáltatást mint olyan tevékenységet definiálta, melyet a viktimizációra adott válaszként a szenvedés enyhítése és a rehabilitáció elısegítése érdekében fejtenek ki.
Segítségnyújtás Az áldozatoknak biztosítani kell a szükséges anyagi, orvosi, lelki és szociális támogatást kormányzati, önkéntes, közösségi és más eszközökön keresztül. Az áldozatokat tájékoztatni kell az egészségügyi és szociális szolgáltatások és egyéb idevágó segítség elérhetıségérıl, illetve az azokhoz való hozzáférhetıséget számukra biztosítani kell. A rendırségi, igazságszolgáltatási, egészségügyi, szociális szolgálati alkalmazottaknak és egyéb érintetteknek képzésben kell részesülniük, amely érzékenyíti ıket az áldozatok szükségleteit illetıen, és olyan irányelveket kell számukra meghatározni, melyek elımozdítják a megfelelı, gyors eljárást. Az áldozatoknak nyújtandó szolgáltatások és segítség során figyelmet kell fordítani azokra, akiknek különleges igényeik vannak az okozott sérelem természete vagy fajuk, színük, nemük, koruk, nyelvük, vallásuk, nemzetiségük, politikai vagy egyéb véleményük, kulturális hiedelmeik vagy gyakorlataik, vagyoni helyzetük, születésük vagy családi állapotuk, etnikai vagy társadalmi származásuk vagy fogyatékosságuk miatt.
Sebezhetı csoportok Indiában Nık Gyerekek Érinthetetlenek (dalitok) Emberkereskedelem áldozatai Menekültek és hontalanok Az LMBT (Leszbikus, meleg, biszexuális és transznemő) közösség tagjai Fogyatékkal élı személyek A hatalommal való visszaélés áldozatai A terrorizmus áldozatai Természeti katasztrófák áldozatai stb.
A rendırséggel való elégedetlenség okai (az utóbbi öt év eseményei tekintetében, százalékosan*) a 2004-2005-ös ICVS és a 2005-ös EU ICS vizsgálatok adatai alapján. (Forrás: Jan van Dijk: Kriminális viktimizáció nemzetközi Reasons megközelítésben. for A Victim 2004-2005-ös Dissatisfaction ICVS és a 2005-ös of EU Police ICS vizsgálatok Around fıbb tapasztalatai) the Globe Megemlített okok Lopás Betörés Rablás Szexuális bőncselek mények Erıszakot és fenyegetés Mind az 5 cselekmény Nem tettek eleget 63 68 68 63 71 66 Nem mutattak érdeklıdést 52 56 56 60 56 54 Nem találták meg az 55 58 56 58 42 54 elkövetıt Nem térült meg a kár 52 49 36 48 Nem nyújtottak megfelelı 44 44 40 49 37 42 információt Udvariatlanok voltak 20 25 29 34 25 22 Késın érkeztek meg 22 32 25 23 29 25 Egyéb/nem tudom 19 36 26 44 29 14 * Többszörös válaszadásra is volt lehetıség, ezért az összesített arány meghaladhatja a 100%-ot
Rendırség menedék vagy pokol Nemi erıszak az ırizetbe vétel során/ nıgyilkosság számos országban megfigyelhetı ez az ijesztı jelenség: Indiában, Pakisztánban, Bangladesben, Mexikóban, Guatemalában, sıt, még olyan fejlett országokban is, mint az Egyesült Királyság vagy az USA, ahol léteznek áldozati jogokkal kapcsolatos törvények 2009 áprilisában két New York-i rendırt tartóztattak le erıszakos közösülés, betörés és hivatali visszaélés vádjával, melyet egy 29 éves részeg nı sérelmére követtek el, akit az otthonába kísértek egy taxisofır segélyhívását követıen. 2006-ban a Mexikóban, San Salvador Atencóban kialakult zavargások során az állami rendırök százai alkalmaztak túlzott mértékő erıszakot és lıfegyvert a lakossággal szemben. A Nemzeti Emberi Jogi Bizottság vizsgálata megállapította, hogy a rendırök szexuálisan zaklatták és megerıszakolták az ırizetbe vett nıket, és visszaélést követtek el gyermekekkel, idısekkel és fogyatékkal élı személyekkel szemben.
Bírák Az Igazság(talanság) mintaképei Egy elítélt szexuális bőnözı nem kerül börtönbe, mert egy manitobai bíró szerint az áldozatnak az elkövetés estéjén viselt öltözéke és kihívó viselkedése azt sugallta az elkövetınek, hogy a szex benne van a levegıben Jog- és társadalomtudósok bírói attitődökkel kapcsolatos empirikus vizsgálatai kimutatták, hogy a férfi bírák hajlamosak a hagyományos értékeket és hiedelmeket vallani a férfiak és nık természetét és a nemi szerepeket illetıen, és elınyben részesítik a hagyományos családmodellnek és társadalmi szerepeknek való megfelelést (Wikler, 1980)
A civil szervezetek szerepe a jogalkotási folyamatban A lakosság figyelmének felkeltése a probléma jelentıségével és a jogalkotás szükségességével kapcsolatban. Közérdekő keresetek benyújtása, és az ítéletek felhasználása arra, hogy nyomást gyakoroljanak az államra, hogy alkosson jogot a vonatkozó kérdésekben. A kormányzattal való együttmőködés és a Nemzeti Konzultációban való részvétel a jogszabálytervezetek kidolgozása során. Széleskörő felvilágosító kampányok szervezése a Nemzetközi Nap a Nık Elleni Erıszak Ellen (nov. 18.), a Nemzetközi Nınap (márc. 8.) és az Emberkereskedelem Elleni Küzdelem Világnapja (okt. 18. ) kapcsán.
A civil szervezetek szerepe a jogalkalmazás folyamán A Rendırség Barátai (Friends Of Police) közösségi rendészet Mobil rendıri egységek Képzések a Rendırakadémián Nıi rendırırs (All Womens Police Station) Részvétel a Családon Belüli Incidensek jelentés megalkotásában a családon belüli erıszak elleni tv. alapján Képviselet a hozomány miatti zaklatás elleni csoportban Nonstop gyermek segélyvonal (1098 CHILDLINE) Átmeneti otthonok és krízisintervenciós központok
Nıi rendırırsök (All Women Police Stations) Tamil Nadu állam úttörı kezdeményezése 1991-es létrejötte óta a nıi rendırırsök száma Indiában 524-re nıtt (Nemzeti Bőnügyi Nyilvántartási Iroda, 2009) Egy nıi rendırırsön egy nıi helyettes felügyelı és két rendırnı teljesít szolgálatot civil szervezetek képviselıi pszichológiai, tanácsadói szolgáltatást nyújtanak, lehetıség van krízisintervenciós központok szociális munkásai, valamint orvosi segítségnyújtás igénybe vételére
A civil szervezetek szerepe a bírósági A bírák képzése a Bírói Akadémián és szakmai szakban továbbképzéseken Nık számára ingyenes jogi segítségnyújtás LOK ADALAT vagy Népi Bíróság PARIVARIK MAHILA LOK ADALAT Fiatalkorúak Igazságszolgáltatási Tanácsa (Fiatalkorúak igazságszolgáltatásáról szóló törvény, 2000) Részvétel a Gyermekjóléti Bizottság munkájában, és tevékeny részvétel a gyermekek deinstitucionalizációjában, az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának ajánlásaival összhangban az utcagyerekek örökbefogadása, nevelıszülıi elhelyezése révén Családi Bíróság Mahila Bíróság Nık Gyermekek Nemzeti Bizottsága Kaszton kívüliek (dalitok) és ıslakos törzsek Emberi jogok
A civil szervezetek szerepe a Mahila / Családi Bíróságokon Kifejezetten a nık sérelmére elkövetett cselekményekkel összefüggı ügyek elbírálására létrehozott bíróságok Felsıbb bírósági bírák irányításával végzik tevékenységüket; az eljárás gyorsítása; döntés a nık sérelmére elkövetett bőncselekményekkel és a központi és tagállami szintő, a nık védelmére megalkotott szociális törvényekkel kapcsolatos ügyekben Biztosítani kell, hogy ezeken a bíróságokon olyan képzett személyek dolgozzanak, akik képesek figyelembe venni a bőncselekmények nıi áldozatainak speciális igényeit
A civil szervezetek szerepe a végrehajtási szakaszban Megfigyelıotthonok, speciális otthonok és gyermekotthonok üzemeltetése fiatalkorú elkövetık számára Környezettanulmányok készítése Átmeneti otthonok a nıi elkövetık és gyermekeik számára Képzési programok a börtönlakók számára A börtönszemélyzet képzése Személyiségfejlesztı foglalkozások a börtönlakók számára Egészségügyi táborok és egészségügyi, pénzügyi segítségnyújtás kivételes esetekben Az elbocsátott rabokat segítı egyesületek mőködtetése
Önsegítı csoportok és önfoglalkoztatást lehetıvé tevı mikrohitelhez való hozzájutás Volt elítéltek elhelyezése Együttmőködés a családokkal a fogvatartottak reintegrációja, rehabilitációja és a közösségbe való visszailleszkedése érdekében A fogvatartottak gyerekeivel folytatott foglalkozások az intézménybe kerüléssel együtt járó stigmatizáció feloldása érdekében A szabadlábra helyezésrıl döntı tanácsban való részvétel A nyitott börtönökben végzett tevékenység A fogvatartottak oktatásának anyagi támogatása Utógondozó intézmények mőködtetése Az elítéltek oktatása és szakképzése
Ami elıttünk áll Annak érdekében, hogy a civil szervezetek tagjai rendelkezzenek a szükséges szakértelemmel, az egyetemeknek képzést kell biztosítani számukra, és speciális elıadássorozatokat tartani a viktimológia és az áldozatsegítés tárgykörében Viktimológiai és áldozatsegítı képzési szakasz szerepeljen az összes rendır- és jogászképzı intézmény tanmenetében Áldozatkutatások lebonyolítása a probléma nagyságának felmérése A hivatali dolgozók és a civil szervezetek tagjainak érzékenyítése, készség- és képességfejlesztése Az áldozatok igényeinek felmérése minden országban Valamennyi áldozatsegítı szolgáltatás szükségletalapúvá tétele Nemzeti Viktimológiai Társaságok létrehozása, melyek a jövıben együttmőködnek a Nemzetközi Viktimológiai Társasággal, mely az ENSZ-ben tanácsadói státusszal rendelkezik, s így lehetısége van arra, hogy az áldozatokkal kapcsolatos bánásmód terén a szükséges változásokat elımozdítsa
Az áldozatok jogai egyben emberi jogok A terheltek és a sértettek jogainak kiegyensúlyozottan kell érvényesülniük, egyik sem áldozható fel a másik érdekében Rá kell ébrednünk, hogy a mondás Inkább fusson száz bőnös, mint bőnhıdjön egyetlen ártatlan, az áldozatok szemszögébıl nézve nagyon igazságtalan, mert átfogalmazva azt jelenti Inkább száz áldozattól tagadjuk meg az igazságszolgáltatást, mintsem egy vádlottól Ha ez az alapelv hatja át világszerte a büntetı igazságszolgáltatás rendszerét, ez alakítja az igazságszolgáltatásról alkotott felfogásunkat, gondolkodjuk el azon: vajon beszélhetünk-e büntetı igazságszolgáltatási, vagy csupán büntetı igazságszolgáltatási rendszerrıl.
Fordította: dr. Gilányi Eszter tanársegéd, Miskolci Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Büntetıjogi és Kriminológiai Intézeti Tanszék