FELSŐ TISZA VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

FELSŐ TISZA VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 4400 Nyíregyháza, Kölcsey F. u. 12-14. : Pf.:246, : (42) 598-930, Fax: (42) 598-941, E-mail: ftvkvf_ugyfszolg@ftvktvf.kvvm.hu Internet: http://ftvktvf.zoldhatosag.hu Hivatali Kapu: FETIKTVF Ügyfélfogadás: hétfő és péntek 8 00 12 00,szerda 8 00 12 00 és 13 00 16 00 Zöldpont Iroda ügyfélfogadás: hétfő csütörtök 9 00-12 00 és 13 00-15 00, péntek 9 00-12 00 Ügyszám: Ügyintéző: 10484-15/2013. Székelyhidi Ferenc/dr. Koós Erzsébet Tárgy: A REMAT Hulladékhasznosító Zrt. (3580 Tiszaújváros, TVK Ipartelep) műanyag hulladék előkezelő- és hasznosító telep kapacitásbővítésének előzetes vizsgálata Határozat A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a REMAT Hulladékhasznosító Zrt. (3580 Tiszaújváros, TVK Ipartelep) kérelmére indult előzetes vizsgálati eljárásban megállapította, hogy a Kft. Rakamaz, Arany János út 108/A. (Rakamaz, 247/7 hrsz.) alatti telephelyen a meglévő műanyag hulladék előkezelő- és hasznosító telep kapacitásbővítéséből, - a benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció és a 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet 5. számú mellékletében foglaltak alapján - nem feltételezhető jelentős környezeti hatás és a tevékenység a hivatkozott rendelet 2. számú melléklete szerinti egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá sem tartozik. A tevékenység megvalósításához és üzemeltetéséhez a környezetvédelmi hatóság hatáskörébe tartozó alábbi jogerős engedélyek beszerzése szükséges: - Az előkezelni és hasznosítani kívánt hulladékmennyiségeket tartalmazó, nem veszélyes hulladék kezelési engedély megszerzése. - Az üzem technológiai szennyvízelhelyezése, valamint a telephely csapadékvíz elhelyező létesítményei vízjogi üzemeltetési engedéllyel nem rendelkeznek. A kapacitásbővítéssel járó tevékenység a telephely technológiai szennyvízelhelyezésére és csapadékvíz elhelyezésére vonatkozó jogerős vízjogi üzemeltetési/fennmaradási engedély birtokában kezdhető meg. A vízjogi üzemeltetési/fennmaradási engedély kiadása iránti kérelmet és mellékletét képező engedélyes tervet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló többször módosított 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 15. -ában, a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 2. és 6. - ában és 2. sz. mellékletében előírtak betartásával, megfelelő tervezői jogosultsággal rendelkező tervezővel kell elkészíttetni és a vízügyi hatósághoz benyújtani. A vízjogi üzemeltetési/fennmaradási engedélyezési eljárás a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet szerint díjköteles. A díj mértékét a hatóság a benyújtott kérelem alapján állapítja meg. - A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 10. -a értelmében a műanyaghulladék feldolgozó telep környezeti zajt előidéző zajforrásaira vonatkozóan a tevékenység megkezdése előtt az üzemeltetőnek felügyelőségünktől zajkibocsátási határérték megállapítását kell kérni. A kérelmet a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás

- 2 - ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM. rendelet 2. sz. mellékletében foglaltak szerint kell benyújtani a felügyelőségre. Ezen határozat a létesítéssel kapcsolatos, jogszabályokban előírt más engedélyek beszerzése alól nem mentesít. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve az SZR/079/00410-2/2013. számú, Rakamaz Város Jegyzője a 4368-1/2013. számú szakhatósági állásfoglalásában előírás nélkül járult hozzá a tevékenység folytatásához. Az előzetes vizsgálati eljárás igazgatási szolgáltatási díjköteles. Az igazgatási szolgáltatási díjat, azaz 250.000 Ft-ot a REMAT Hulladékhasznosító Zrt. megfizette, egyéb eljárási költség nem keletkezett. A határozat - ha ellene jogorvoslati kérelem nem érkezik- a közlés napját követő 15. napon emelkedik jogerőre. A határozat ellen, a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de felügyelőségemhez 4 példányban benyújtott fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díj köteles, díja a jelen engedélyezési eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díj 50%-a, azaz 125.000 Ft, melyet fellebbezés esetén a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Magyar Államkincstárnál vezetett 10044001-01711923-00000000 számú előirányzat felhasználási számlájára kell megfizetni a fellebbezés benyújtásával egyidejűleg, az ügyiratszámra (határozat száma) való hivatkozással. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja, ha azt természetes személy, vagy társadalmi szervezet nyújtja be: a felügyelőség igazgatási szolgáltatási díjának 1%-a, azaz 2.500 Ft, amelyet a Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10044001-01711923-00000000 számú előirányzat felhasználási számlájára kell megfizetni. A fellebbezés elektronikus úton való benyújtására nincs lehetőség. A jogorvoslati eljárásról a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 98.-120. -a rendelkezik. INDOKOLÁS REMAT Hulladékhasznosító Zrt. (3580 Tiszaújváros, TVK Ipartelep) előzetes vizsgálati eljárás lefolytatása céljából kérelmet, illetve előzetes vizsgálati dokumentációt nyújtott be a felügyelőségre 2013. augusztus 08-án, a Kft. Rakamaz, Arany János út 108/A. (Rakamaz, 247/7 hrsz.) alatti telephelyen meglévő műanyag hulladék előkezelő- és hasznosító telepének kapacitásbővítése tárgyában. A társaság a telephelyén nem veszélyes, hasznosítható műanyag hulladékok gyűjtésével, előkezelésével és hasznosításával foglalkozik. A hasznosítási folyamat végén termékként műanyag regranulátumokat és darálékot, mint műanyag alapanyagokat állítanak elő. A hulladékkezelési tevékenységet a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 10007-9/2010. számon kiadott hulladékkezelési engedélye (érvényes: 2015. augusztus 31-ig) birtokában végzik. A telephelyen üzemelő műanyag hulladék feldolgozó és hasznosító üzem jelenlegi kapacitása 7 000 tonna/év (EWC 070213 2000 tonna/év, EWC150102 5000 tonna/év). A ReMat Zrt. a telephelyi feldolgozó kapacitás növelését tervezi (EWC 070213 2000 tonna/év,

- 3 - EWC150102 9000 tonna/év), összességében 11 000 tonna/év mennyiségre, a hasznosítandó hulladékok körének változtatása nélkül. A feldolgozandó hulladék mennyiség növelésével a technológia feldolgozó kapacitása meghaladja a 10 tonna/nap mennyiséget. A megnövelt feldolgozó kapacitás nem teszi szükségessé újabb gépek/tárolóterületek kialakítását, épületek/építmények telepítése nem várható. A környezethasználó az előzetes vizsgálatot a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. (1) bekezdés a) pontja alapján kezdeményezte a felügyelőségnél, tekintettel arra, hogy a tevékenység a hivatkozott rendelet 3. sz. mellékletének 107.a) pontja /nem veszélyes hulladékhasznosító telep10 t/nap kapacitástól/ szerint a felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység. Az eljárás a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM. rendelet 1. sz. melléklet I. 49. pontja értelmében díjköteles, a díj mértéke 250.000 Ft. Az igazgatási szolgáltatási díjat a REMAT Hulladékhasznosító Zrt. (3580 Tiszaújváros, TVK Ipartelep) megfizette, az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. (3) bekezdése értelmében a kérelem és az előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtását követően a felügyelőség hivatalában, valamint honlapján az eljárásról a nyilvánosság biztosítása érdekében közleményt tett közzé és a 3. (4) bekezdés értelmében a közzététellel egyidejűleg a közleményt, a kérelmet és mellékleteit a 10484-2/2013. számú iratában Rakamaz Város Jegyzőjének is megküldte, aki gondoskodott a közlemény közhírré tételéről. A felügyelőség a 10484-3/2013. számú végzésében a Ket. 29. (3) bek. b) pontja alapján az eljárás megindításáról, mint ismert ügyfelet a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságot (4024 Debrecen, Sumen u. 2.) is tájékoztatta. Az eljárás megindításáról szóló közlemény közzétételének időtartama alatt a tárggyal kapcsolatosan sem Rakamaz Város Jegyzőjéhez, sem a felügyelőséghez nem érkezett észrevétel. A felügyelőség az előzetes vizsgálati eljárásban a benyújtott dokumentáció, a szakhatóságok állásfoglalásai és a rendelkezésre álló adatok alapján ítéli meg a tervezett tevékenység környezetre gyakorolt hatását, valamint dönt a környezeti hatásvizsgálat szükségességéről. Az eljárás során a dokumentáció elbírálásához a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdése és 4. számú melléklete alapján szakhatóságként a környezet- és településegészségügyre kiterjedően a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervét, a helyi környezet és természetvédelemre kiterjedően Rakamaz Város Jegyzőjét kereste meg a felügyelőség. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve az SZR/079/00410-2/2013. számú szakhatósági állásfoglalását előírás nélkül megadta. A jogorvoslatra vonatkozóan az alábbi tájékoztatást adta: E szakhatósági állásfoglalás ellen önálló fellebbezésnek helye nincs. Jelen szakhatósági állásfoglalásban foglaltak ellen jogorvoslattal élni csak az ügy érdemében hozott határozat elleni fellebbezésben van lehetőség. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségen, a

- 4 - REMAT Hulladékhasznosító Zrt. (3580 Tiszaújváros, TVK Ipartelep) által előterjesztett, Rakamaz, Arany János u. 108/a. (Rakamaz, 247/7 hrsz.) alatti műanyag hulladék előkezelő és hasznosító telep kapacitásbővítésére vonatkozó előzetes környezeti vizsgálat ügyében eljárás indult. Az eljárásban a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve szakhatósági hatáskörrel rendelkezik. A megkereső hatóság által csatolt dokumentumok alapján, figyelemmel a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 70. -ának, valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.(XII. 25.) Korm. rendelet 3-4. rendelkezéseire is a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve a következőket állapította meg: A műanyaghulladék begyűjtő telep üzemeltetése során jelentős környezeti terhelés nem valószínűsíthető, ezáltal szignifikáns humán-egészségügyi kockázatnövelő hatás kialakulására a rendelkezésre álló adatok alapján nem lehet következtetni. A környezetvédelmi, környezethasználati engedélyezéshez a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének külön szakági engedélye, határozata nem szükséges. Fentiekre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Döntésemet a hivatkozott jogszabályhely(ek) alapján hoztam. Az önálló jogorvoslatot a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 44. (9) bekezdése alapján zártam ki, s e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről. A szakhatóság hatásköre, illetékessége a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletnek 32/A (1) bekezdés, illetve az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvos Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet rendelkezésein alapul. Rakamaz Város Jegyzője a 4368/2013. számú szakhatósági állásfoglalását a 4368-1/2013. számú szakhatósági állásfoglalásával kijavította, melyben szakhatósági állásfoglalását feltételek nélkül megadta. Állásfoglalását az alábbi indoklással adta meg: A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (4400 Nyíregyháza, Kölcsey F. u. 12-14.) (továbbiakban: felügyelőség) 10484-9/2013. számú megkeresésével a REMAT Hulladékhasznosító Zrt. (3580 Tiszaújváros, TVK Ipartelep) által kérelmezett, "Rakamaz Arany J. út 108/A. (Rakamaz 247/7 hrsz. ) alatti ingatlanon tervezett műanyag hulladékkezelő- és hasznosító telep kapacitásbővítésének előzetes vizsgálata tárgyában" kérte szakhatósági állásfoglalásom megadását. Kérelmében tájékoztatott, hogy a kérelem és mellékletei a következő webcímen elérhetőek. (Webcím: http://ftvktvf.zoldhatosag.hu/node/823 ) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL tv. (továbbiakban: Ket.) 22. (1) bekezdése alapján:,,22. (1) A hatóság a joghatóságát - ezzel összefüggésben az alkalmazandó jogot -, valamint hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból köteles vizsgálni. " A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. számú mellékletének 4. pontja alapján: Az előzetes vizsgálati, a környezet hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedő szakkérdésben a

- 5 - települési önkormányzat jegyzője ad szakhatósági állásfoglalást, amennyiben a tevékenység következtében a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskörébe tartozik, azt érinti, vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály a feladat- és hatáskörébe utalja. A hivatkozott jogszabályokra figyelemmel a megkeresésben meghatározott dokumentációt megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a kapacitásbővítéssel érintett és azokkal szomszédos területek nem helyi jelentőségű természetvédelmi területek, illetve e területekre vonatkozóan helyi önkormányzati rendeletek természetvédelmi szempontból nem tartalmaznak előírásokat. Nem feltételezhető, hogy a tervezett tevékenység jelentős hatással lenne a környezetre. Megállapítottam továbbá, hogy a melléklet részét képező,,2.4.1. melléklet csapadékrendszer rajz. pdf. megnevezésű" rajzon a csapadékvíz tisztítására szolgáló tisztító aknák egyike a telephely melletti bekötőút területén került elhelyezésre. Rakamaz Város Önkormányzatának, a Rakamaz helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról szóló 28/2005. (XII.02.) KT. rendelet 37. (4) bekezdése alapján:,,37. (4) Közterületen csak közmű nyomvonalas építményei (vezetékei) és tartozékaik helyezhetők el, magánvezeték nem. " Előzőeket figyelembe 4368/2013. számú végzésem rendelkező részében feltételekkel járultam hozzá a Rakamaz, Arany J. út 108/ A. (Rakamaz 247/7 hrsz.) alatti ingatlanon tervezett műanyag hulladékkezelő- és hasznosító telep kapacitás bővítéséhez. Többek közt előírtam, hogy a közterületen lévő csapadékvíz szikkasztó árokba csak tisztított csapadékvíz vezethető, és a tisztító aknát az üzem területén kell elhelyezni. A felügyelőség 10484-12/2013. számú megkeresésével egyeztetést kezdeményezett hatáskör túllépése miatt. A telefonon történt egyeztetés alkalmával tisztázódott, hogy hatáskör túllépés nem történt, tekintettel arra, hogy a jegyzőnek, mint útkezelőnek van hatásköre a csapadékvízzel kapcsolatos előírások tekintetében, azonban ezen előírásokat más eljárás során célszerű érvényesíteni. A felügyelőség kérte, hogy a szakhatósági állásfoglalásban a kapacitásbővítéssel érintett és azokkal szomszédos területek nem helyi jelentőségű természetvédelmi területek, illetve e területekre vonatkozóan a helyi önkormányzati rendeletek természetvédelmi szempontból történt előírásokat vizsgáljam, illetve hogy feltételezhető-e, hogy a tervezett tevékenység jelentős hatással lenne a környezetre. A felügyelőség érvelését elfogadtam, s a kérésnek eleget téve a 4368/2013. számú végzésem rendelkező részében tett feltételektől elálltam. Az előzőeket figyelembe véve ismét megállapítottam, hogy a megkeresésben meghatározott dokumentáció alapján, a kapacitásbővítéssel érintett és azokkal szomszédos területek nem helyi jelentőségű természetvédelmi területek, illetve e területekre vonatkozóan helyi önkormányzati rendeletek természetvédelmi szempontból nem tartalmaznak előírásokat, továbbá nem feltételezhető, hogy a tervezett tevékenység jelentős hatással lenne a környezetre. A felügyelőség kérte, hogy ha nem feltételezhető jelentős hatás, állapítsam meg, hogy a tevékenység mely határozatom jogerőre emelkedését követően kezdhető meg, illetve folytatható. Tekintettel arra, hogy a telephely működésével, a kapacitásbővítéssel kapcsolatosan hivatalom nem ad ki határozatot, ezért megállapítottam, hogy a telephelyen végzett tevékenység folytatható, illetve a kapacitásbővítés megkezdhető. Állásfoglalásomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (továbbiakban: Ket.) 44. (6) bekezdése figyelembevételével hoztam meg, illetve a Ket. 44. (7) bekezdése, 81/A. (2) bekezdés c) pontja figyelembevételével javítottam ki. Az önálló fellebbezést a Ket. 44. (9) bekezdése, 81/A. (3) bekezdése alapján zártam ki. A jogorvoslat lehetőségéről a Ket. 98. (2) bekezdésére figyelemmel adtam tájékoztatást.

- 6 - Hatáskörömet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. mellékletének 4. pontja, illetékességemet a Ket. 21. (1) bekezdés b.) pontja állapítja meg. A jogorvoslatra vonatkozóan az alábbi tájékoztatást adta: Ezen végzés ellen jogorvoslat nem biztosított. Végzésem csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg. Az előzetes vizsgálati dokumentáció megállapításait figyelembe véve a tevékenység várható környezeti hatásait a felügyelőség az alábbiak szerint értékeli: Hulladék: A Zrt. a telephely jelenlegi 7 000 tonna/év hulladékhasznosító kapacitását 11 000 tonna/év mennyiségre kívánja növelni. A jelenleg is kezelendő hulladékok köre nem, csak a 15 01 02 EWC kódú hulladék mennyisége változik évi 5000 tonnáról 9000 tonnára. Az EWC 070213 kódú hulladék mennyisége nem változik, marad 2000 t/év. A telephelyen jelenleg is alkalmazott berendezések kapacitása elegendő a megnövekvő hulladékmennyiség feldolgozására, ezért új gépek/berendezések telepítésére nem kerül sor. A megnövelt feldolgozó kapacitás nem teszi szükségessé újabb gépek/tárolóterületek kialakítását, épületek/építmények telepítése nem várható. Az előválogatott, bálázott műanyag hulladékok (alapanyagok) telephelyre történő beszállítását érvényes hulladékszállítási engedéllyel rendelkező vállalkozások végzik. A ReMat Zrt. hulladékszállítási tevékenységet nem végez. Az alapanyagokként felhasznált hulladékok tárolása három oldalról zárt, fedett alapanyag raktárban, fajtánként elkülönítve történik, ahonnan targoncákkal szállítják a feldolgozás helyére. A feldolgozás során a hulladékot darálás, mosás után regranulálják. A hasznosítási folyamat végén termékként műanyag regranulátumokat és darálékot, mint műanyag alapanyagokat állítanak elő, amelyet csomagolást követően értékesítenek. A tevékenységet jelenleg a felügyelőség által 10007-9/2010. számon kiadott hulladék előkezelési és hasznosítási engedélye alapján végzik, amely 7.000 t/év hulladék előkezelésére és hasznosítására vonatkozik. A kapacitásbővítés csak a megnövelt hulladékmennyiségeket tartalmazó, a felügyelőség által kiadott, jogerős hulladékkezelési engedély birtokában végezhető, ezért ennek megszerzését a határozat rendelkező részében előírtam. A tevékenység során keletkező nem veszélyes (csomagolási) hulladékokat, valamint veszélyes (karbantartásból származó) hulladékokat gyűjtést követően engedéllyel rendelkező átvevő részére adják át. Zaj: A benyújtott dokumentáció alapján a telephely zajvédelmi hatásterületének nagysága az üzemcsarnok ÉK-i sarokpontjától számítva 30 m és 505 m között változik. A hatásterület a legnagyobb méretét (505 m) a telephelytől É-ra lévő lakóterületek (Nyárfa utca) irányában éri el, azonban az üzem zajkibocsátása a zajtól védendő létesítményeknél a dokumentációban bemutatott számítások alapján nem lépi túl a területre érvényes zajkibocsátási határértékeket. Mivel a telephely zajvédelmi hatásterületén belül található zajtól védendő létesítmény, ezért a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 10. (1) bekezdése alapján a környezeti zajt előidéző zajforrásra vonatkozóan a tevékenység megkezdése előtt a környezeti zajforrás üzemeltetője köteles a környezetvédelmi hatóságtól környezeti zajkibocsátási határérték megállapítását kérnie.

- 7 - A kivitelezési munkálatokból eredő zajkibocsátás érint zajtól védendő területet. Levegő: A tevékenységhez kapcsolódó közúti gépjárműforgalom a feldolgozandó anyagok beszállításához és a késztermék kiszállításhoz kapcsolódik. A gépjárművek légszennyező anyag kibocsátása miatt a szállítási útvonalakon kialakuló vonalszerű légszennyezés az érintett közlekedési utak jelenlegi járműforgalmához képest jelentős mértékben nem növekszik. A telephelyre beszállított műanyag hulladékok nem veszélyesek, nem tartalmazhatnak olyan illékony komponenseket, melyek feldolgozás előtti tárolása során a légtérbe kerülhetnek, a tárolás nem okoz diffúz légszennyezést. Az irodák, öltözők, csarnok fűtéséhez és meleg víz ellátásához szükséges hőenergiát az étkezőben elhelyezett földgáz üzemű kazán és bojler biztosítja. A feldolgozó csarnokot a gépek hőenergiája fűti fel. A telephelyen jelentés köteles helyhez kötött légszennyező pontforrás nem üzemel. A tervezett kapacitásbővítést követően a működés hatásterülete a telephely területe, valamint a szállítási útvonalak közvetlen környezete. Talaj, felszín alatti vizek: A telephely a sérülékeny földtani környezetű Rakamaz Városi Vízmű 2608-28/2003. számú határozattal kijelölt hidrogeológiai védőövezete B zónáját nem érinti, attól mintegy 2,2 km távolságra helyezkedik el. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 7. és 2. számú mellékletével összhangban, a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 7. (4) bekezdése alapján a felszín alatti vizek állapotáról készült országos érzékenységi térkép szerint a létesítmény a felszín alatti vizek szempontjából érzékeny területen helyezkedik el. A telephely vízellátása a települési ivóvízhálózatról bekötővezetéken át biztosított. A telephelyi szociális szennyvizének városi szennyvízhálózatra csatlakozását biztosító létesítmények a 750-16/2012. számú vízjogi létesítési engedély alapján megépültek, mely létesítmények vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárása a 9486/2013. ügyszámon a felügyelőségen folyamatban van. A műanyag hulladékok mosásából keletkező és időszakosan lecserélt mosóvíz (technológiai szennyvíz) zárt tartályban kerül gyűjtésre, majd beszállításra a Rakamazi szennyvíztisztító telepre, a szolgáltató befogadó nyilatkozata alapján. A burkolt és tetőfelületekről lefolyó szennyezetlen csapadékvizek zárt csatornahálózatban kerülnek elvezetésre a telephely mellett lévő földmedrű szikkasztó árokba. Az üzem technológiai szennyvízelhelyezése, valamint csapadékvíz elhelyezése vízjogi üzemeltetési engedéllyel nem rendelkeznek. Az üzem technológiai szennyvízelhelyezéséhez és csapadékvíz elhelyezéséhez szükséges vízjogi üzemeltetési/fennmaradási engedély beszerzését a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28. (1) bekezdés, a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 15. -a, és a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet 2. -a és 6. -a alapján írtam elő. A telephelyen keletkező veszélyes hulladékok gyűjtése üzemi gyűjtőhelyen kerül gyűjtésre. A lekerített fedett gyűjtőhely a kémiai hatásoknak ellenálló betonaljzattal és védőperemmel van ellátva. A telephelyen képződő, a technológiában nem hasznosítható nem veszélyes hulladékokat (papír és karton, fém) betonozott aljzatú területen, raklapokon bálázva tárolják az elszállításig.

- 8 - A dokumentációban foglaltak alapján, a telephelyen folytatott tevékenység normál üzemmenet mellett nem okozhat talaj- és talajvíz szennyeződést. Havária események esetén kármentő eszközökkel, beavatkozásokkal lokalizálható, megakadályozható a csapadékvíz, illetve azon keresztül a talaj és talajvíz szennyeződése. Természet és tájvédelem: A telephely területét Rakamaz Város Önkormányzata Képviselő-testületének, a Rakamaz helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról szóló 28/2005. (XII.02.) sz. KT rendelete Ge jelű Egyéb (ipari) gazdasági zóna övezetbe sorolja. Az érintett ingatlanok, valamint azok környezete természetvédelmi oltalom alatt nem áll. A vizsgálati terület vegetációját főként gyomtársulások, tágtűrésű kozmopoliták jellemző fajai alkotják. A telephely botanikai és zoológiai szempontból sem képvisel jelentős természeti értéket. A telephely tervezett kapacitásnövelése új létesítmények építését nem teszi szükségessé, a meglévő épületek, létesítmények felhasználásával történik a nagyobb kapacitású hulladékhasznosítás. A kapacitásbővítéssel szemben természet- és tájvédelmi kizáró okok az eljárás során nem merültek fel. A felügyelőség a dokumentációban foglaltakat, valamint a szakhatóságok állásfoglalásait figyelembe véve megállapította, hogy a tervezett tevékenység megvalósításából jelentős környezeti hatások nem feltételezhetőek, így a tervezett tevékenység megvalósításához környezeti hatásvizsgálat készítése nem szükséges. A tervezett tevékenység nem egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység. A felügyelőség a határozat rendelkező részében tájékoztatást adott arról, hogy a környezetvédelmi hatóság hatáskörébe tartozó, a tevékenység megkezdéséhez szükséges egyéb engedély beszerzése szükséges. A szakhatóságok megkeresésére a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdése és 4. számú melléklete alapján került sor. A határozat az 1995. évi LIII. tv. 67. (1) bekezdése és a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. (2) bekezdés ac) pontja alapján, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3-5. -ai szerint lefolytatott eljárásban, a 2004. évi CXL. törvény 72. (1) bekezdése szerinti tartalommal, a 71. (1) bekezdésnek megfelelően, határozati formában lett meghozva. A felügyelőség a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. (2) és 38. (1) bekezdésében kijelölt hatóságként, a rendelet 1. sz. mellékletének IV/7. pontjában meghatározott illetékességi területén járt el. A határozat nyilvános közzétételéről a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. (6) bekezdése szerint gondoskodok. Az így közölt döntést a közzétételét követő 15. napon tekintem közöltnek és az azt követő 15 napon belül van lehetőség a fellebbezés előterjesztésére a 2004. évi CXL tv. 99. (1) bekezdése alapján. Ha a határozat közlése postai úton történt, akkor a fellebbezési határidőt a határozat kézhezvételétől kell számítani. A határozat elleni fellebbezési lehetőséget és az arra nyitva álló határidőt a 2004. évi CXL. törvény 98. (1) és 99. (1) bekezdése biztosítja. Az alapeljárás és a fellebbezési eljárás díját a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. (4), (5) és (7) bekezdése és az 1. sz. melléklet I. 49. pontja határozza meg.

- 9 - A határozatot a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak (4400 Nyíregyháza, Erdősor 5.) a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdése alapján megküldöm. Nyíregyháza 2013. december 20. dr. Vilmányi Zoltán sk. igazgatóhelyettes Szentesi Péter igazgató megbízásából A határozatot hirdetményi úton közlöm a nyilvánossággal