ISKOLÁNK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2014.

ISKOLÁNK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2014.

2 TARTALOMJEGYZÉK I. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA...6 1. ISKOLÁNK TÖRTÉNETE...7 2. AZ ISKOLA ARCULATA...8 2.1 A névadó emlékének ápolása... 8 2.2. Képzési kínálatunk... 8 2.3. Az iskola tanulói közössége... 11 2.3.1 Szülői háttér...11 2.3.2 Lakóhely szerinti megoszlás...11 2.3.3 A tanulók neveltségi szintje...11 2.3.4 Az iskolaválasztás motivációja...11 2.3.5. Továbbtanulási szándék...12 3. AZ ISKOLA KÖRNYEZETE...12 3.1 Iskolánk helye a fővárosi közoktatási rendszerben... 12 3.2 Az iskola gazdasági környezete... 12 4. AZ ISKOLA MEGLÉVŐ KAPCSOLATRENDSZERE...13 4.1 Kapcsolat a fenntartóval... 13 4.2 Kapcsolattartás a szülőkkel... 13 4.3 Kapcsolattartás más intézményekkel... 13 4.3.1. Kapcsolattartás az általános iskolákkal...13 4.3.2.Kapcsolattartás a felsőoktatási intézményekkel...14 4.3.3. Kapcsolattartás a szakmai cégekkel...14 4.3.4. Kapcsolattartás végzett tanulóinkkal...14 II. NEVELÉSI PROGRAM...15 1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI...16 1.1 Pedagógiai alapelveink... 16 1.2. Az iskolában folyó nevelés és oktatás céljai... 16 1.2.1 Általános célok...16 1.2.2. Szakmai képzési célok...17 1.2.3. Művészeti képzési célok...17 1.3 A nevelő-oktató munka feladatai... 18 1.3.1. Oktatáshoz kapcsolódó feladatok...18 1.3.2. Neveléshez kapcsolódó feladatok...18 1.3.3. Az oktató-nevelő munkát segítő feladatok...19 1.4. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai... 19 1.4.1. Az intézménybe lépés feltételei, felvétel a 9. évfolyamra...19 1.4.1.1. A beiskolázási tevékenység...19 1.4.1.2. A felvételi eljárás...19 1.4.2. Osztály- és csoportba sorolás...20 1.4.3. Választható tantárgyak, foglalkozások, a pedagógusválasztás szabályai...21 1.4.4. A képzés belső szakaszai...22 1.5 Előrehozott érettségi vizsga... 22 1.6. Az idegennyelvi előkészítő osztály programja... 23 1.7. Évfolyamvizsgák... 23 2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK...24 2.1 Egészségnevelési program... 25 2.1.1. Az egészségnevelés célja...25 2.1.2. Az egészségnevelés főbb témakörei...26 2.1.3. Az egészségnevelés területei...26 2.1.3. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek...29 5.6. Ellenőrzés és értékelés a testnevelés tantárgyban:... 30 2.1.4. Elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátításának terve...31 2.1.4.1. Követelmények...31 2.1.4.2. Az elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátításának keretei...31 2.2 Környezeti nevelési program... 31 2.2.1 Adottságaink...32 2.2.2. A helyzetelemzésből kiindulva a javulást szolgáló célok és a változást segítő feladatok...32

3 2.2.3. Az iskola környezeti nevelési céljai...33 2.2.4. A környezeti nevelés területei...34 2.2.4.1.Tanórai foglalkozások...34 2.2.4.2.Tanórán kívüli tevékenységek...34 3. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK...34 3.1. Diákönkormányzat... 35 3.1.1 A diákönkormányzattal kapcsolatos pedagógiai feladataink:...35 3.1.2. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje:...35 3.2. Iskolai közösségek... 36 3.3. Iskolai hagyományaink... 36 3.4. Hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényeink... 36 3.5. Iskolai rendezvények... 37 3.6. A tanév programjához kötődő kiállítások... 37 3.7. Tanórán kívüli foglalkozások... 37 3.8. Közösségi szolgálat... 38 4. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGÜNK...38 5. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGÜNK...39 5.1. A tehetséggondozást segítő tanórán kívüli tevékenységek... 39 5.1.1 Szakkörök...39 5.1.2. Versenyek...40 5.1.3. Sportköri foglalkozások...40 6. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATAINK...40 6.1. Hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók problémáinak kezelése... 40 6.2. Az ifjúságvédelmi feladatok megvalósításához igénybe vehető eszközök... 41 7. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM...42 7.1. A sajátos nevelési igényű tanulókkal való foglalkozás... 43 8. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT, A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG...43 8.1. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység... 43 8.2. A tanulók esélyegyenlőségét segítő tevékenység... 43 9. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI...44 9.1. Az iskolai diákönkormányzat (DÖK)... 44 9.1.1.A diákönkormányzattal való kapcsolattartás rendje, a diákok szervezett véleménynyilvánításának lehetőségei:...44 9.2. Együttműködés a szülőkkel... 45 9.3. Együttműködés a Jelky Szakközépiskola Alapítvánnyal... 46 10. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK...46 11. A PEDAGÓGUSOK, AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI...46 12. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE...46 12.1. Az oktatás tárgyi felszereltsége iskolánkban... 46 12.1.1. Tantermeink...46 12.1.2. Tornaterem...47 12.1.3. Színházterem...47 12.1.4. Ebédlő és konyha...47 12.1.5. Tanműhelyek...47 12.1.6. Könyvtár...48 12.1.7. Informatikai felszereltség...48 12.1.8. Zárt láncú TV-hálózat...49 12.2. Szemléltetőeszközök... 49 III. SZAKMAI PROGRAM HELYI TANTERVEK...50 1.1 A SZAKMAI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ALAPJAI:...51 1.2 KÉPZÉSI KÍNÁLATUNK...52 1.3 ÓRATERVEK...52 Képzéseink:... 53 1. Divat- és stílustervező 5 éves művészeti képzés óraterve... 53 OKJ száma: 54 211 02... 53 2. Textilműves 5 éves művészeti képzés óraterve... 54 OKJ száma: 54 211 08... 54 Természettudományi kerettanterv alkalmazása a művészeti képzésekben:... 55 2.1. Textilműves 5 éves művészeti képzés természettudományi kerettanterv óraterve... 1 Érettségire épülő két éves képzés:... 57

4 3. Divat- és stílustervező művészeti képzés óraterve... 1 OKJ száma: 54 211 02... 1 Kifutó jellegű képzéseink:... 58 4. Ruhaipari technikus képzés (5 éves moduláris rendszerű) óraterve... 58 OKJ száma: 54 542 01 0010 54 02... 58 5. Nyelvi előkészítő évfolyamra épülő ruhaipari technikusi képzés óraterve... 59 12-14. évfolyam; OKJ száma: 54 542 01 0010 54 02... 59 6. Textilrajzoló és modelltervező asszisztens (5éves képzés) óraterve... 60 OKJ száma: 54 211 16 0010 54 04... 60 7. Kézműves (lakás-textil tervező) 5 éves képzés óratere... 61 OKJ száma: 54 211 16 0010 54 03... 61 Beszámítás alapján történő OKJ váltás a kifutó művészeti képzésekben:... 62 8. Divat- és stílustervező képzésre történő átállás 5. év... 1 2013/2014. tanév; OKJ száma: 54 211 02... 1 1.4 A SZAKMAI ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI ÓRASZÁMOK BESZÁMÍTHATÓSÁGA...66 1.4.1 Az új típusú képzésre történő áttérés alapja, a beszámítás elve... 66 2.HELYI TANTERV...67 3.AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI...67 4.AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI...67 5.1 Az ellenőrzés, értékelés funkciói, alapelvei... 68 5.2. A számonkérés, teljesítményértékelés követelményei... 69 5.3. Az értékelés fajtái... 69 5.4. Az ellenőrzés fajtái... 70 5.5. A tanműhelyi munka ellenőrzése, értékelése, osztályozása... 71 5.6. Ellenőrzés és értékelés a testnevelés tantárgyban... 72 5.7. Ellenőrzés és értékelés a tervezés tantárgyban... 73 5.8. Ellenőrzés és értékelés a rajz tantárgyakban... 73 6. A TANULÓK MAGATARTÁSA ÉS SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK ALAPELVEI, KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI...74 6.1. A magatartásjegy kialakításának elvei... 74 6.2. A szorgalom jegy kialakításának elvei... 75 IV. ZÁRÓ DOKUMENTUMOK...77 1. A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA...78 2. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁNAK DOKUMENTUMAI...78 3. ZÁRADÉK...79 V. MELLÉKLETEK...81 1. SZÁMÚ MELLÉKLET...82 2. SZÁMÚ MELLÉKLET...89 3. SZÁMÚ MELLÉKLET...94 4. SZÁMÚ MELLÉKLET...94 5. SZÁMÚ MELLÉKLET...102

5 Küldetésnyilatkozat Iskolánk elődjét 1873-ban alapították. Azóta a hazai női ruhaipari oktatás bázisa, meghatározó intézménye. Az elmúlt több mint száz év alatt folyamatosan és magas színvonalon biztosította a Főváros és az ország ruhaipari szakember igényének ellátását. Intézményünk feladatának tekinti a mindenkori tantestületeink és diákjaink által képviselt értékek megőrzését. Ezért iskolai életünkben meghatározó szerepe van a hagyományőrzésnek, s ennek eszméjéből kiindulva, a hagyományteremtésnek. Célunk, hogy tanítványaink hagyománytisztelő, az emberi értékeket megbecsülő közösségi emberekké váljanak. Elődeink szakmai eredményei arra köteleznek bennünket, hogy olyan innovatív iskolát működtessünk, amely a régi színvonalon képes megfelelni az új elvárásoknak. Célunk, hogy a magas szintű általános és szakmai műveltség elsajátíttatásával tanulóink helytálljanak a felsőoktatásban és a munka világában egyaránt. Az általunk képzésben részesülő tanulók magas fokon sajátítják el az öltözéktervezés és textiltervezés folyamatát. Az első tanulmányi évtől kezdődően gyakorlati képzésben is részt vesznek, így a megtervezett modelleket meg is tudják valósítani. Részt vesznek a modellek tervezésében, szerkesztésében és elkészítésében. Ismerik a divatirányzatokat, az alapanyagok sajátosságait, a színek harmóniáját. Képesek egyedileg elkészíteni a ruházati termékeket, kollekcóba rendezni, kifutóra állítani és személyre szabott stílust kialakítani. Az iskolánkban folyó szakmai és művészeti képzés kreatív, teremtő tevékenység, amely fejleszti az esztétikai igényességet, a megfontolt, folyamatban való gondolkodásmód kialakulását, az elvonatkoztatást, a kombinációs készséget. Tanulóinknak kialakul egyéni látásmódja, fejlődik a személyiségük, önértékelésük, és önmegvalósításuk helyes irányba terelődik. Képessé válnak az élet különböző kihívásainak kreatív megoldására, harmónia megteremtésére önmagukkal és környezetükkel. Az iskolánkban folytatott tanulmányok lehetőséget biztosítanak az önálló munkavégzésre, önálló vállalkozási tevékenység folytatására, valamint műszaki és művészeti egyetemeken továbbtanulásra. Tantestületünk hagyományosan kiemelt értéknek tekinti a gyermekek szeretetét, tudatosan törekszik a harmonikus, befogadó, a másik embert tiszteletben tartó közösség kialakítására. Meggyőződésünk, hogy munkánk eredményes végzéséhez szükséges a szülők támogatása is. Ezért szorosan együttműködünk a szülői munkaközösséggel, bevonjuk őket az iskolai munkába, s törekszünk a személyes kapcsolatok kialakítására is. Intézményünkből kizárjuk a napi politikát, vallási és világnézeti kérdésekben semleges álláspontot képviselünk.

6 I. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA

7 1. Iskolánk története Iskolánk elődjét 1873-ban alapították, "Női Ipar- és Kereskedelmi Tanoda" elnevezéssel. A fiatal nőket úgy képezték, hogy önálló gyakorlati munka, a női munkaüzletek vezetésére is képesek legyenek. 1911-ben adták át rendeltetésének a Rákóczi tér 4. szám alatti háromemeletes iskolaépületet, amelyet Pártos Gyula műépítész tervei szerint a Wellich-testvérek építettek. Ez a szép, ma már patinás épület ad otthont jelenleg is iskolánknak. Az iskola több szervezeti változáson esett át, 1879-től 1949-ig "Nőipariskola", majd vele társiskolaként "Állami Ipari Leányközépiskola" működött, a gyakorlati képzés mellett érettségit adott, fehérnemű- és ruhavarrásból a segédlevéllel egyenértékű képesítést nyújtott. (Akkori népszerű nevén csak, mint "Cérnaegyetem" emlegették.) Ipari tanítóképzés és kézimunkatanárnőképzés is folyt az intézetben. Az első ipari középiskolai érettségi vizsgálatot 1943-ban tartották. Az Állami Nőipariskola és az Ipari Leányiskola egymás mellett 1949-ig megszakítás nélkül működött. Az intézmény 1949-ben először textilipari gimnáziummá alakult át, majd a nagyüzemi termelés megindulásával a középfokú szakemberigény kielégítésére ruhaipari technikummá. A technikumban cipőipari képzés is folyt. 1963-ban a nappali tagozatú technikusképzést megszüntették, helyébe a szakközépiskolai képzés lépett. 1972-től kezdődően szervezhettük a felnőttek technikusképzését országos hatáskörrel. Így nagy szakmai tapasztalatokkal rendelkezünk mind a középiskolás korosztály, mind a felnőttek képzése terén. 1980-ban intézményünket összevonták a Varga Katalin Ruhaipari Szakközépiskolával, székhelyül a Rákóczi tér 4. számú épületet jelölték ki. 1985-től újra indulhatott a technikusképzés a nappali tagozaton is. 1995-2000. között gimnáziumi osztályokat is indítottunk. 2000/2001. tanévben kezdtük meg a divat-stílustervező asszisztens és a marketing ügyintéző technikus képzést. A 2002/2003-as tanévtől a BMF-val karöltve felsőfokú szakképzést indítottunk, könnyűipari szakterületen, levelező és nappali tagozatos képzésben. Ugyanebben az évben bevezettük az iparművészeti jellegű textilrajzoló és modelltervező asszisztens képzést. 2008-ban - a Fővárosi Önkormányzat döntése alapján - a szakképző intézményei Területi Integrált Szakképző Központokba tömörültek. Iskolánk a Modell-TISZK tagja lett melyben iskolánk alapképző szerepet kapott. A 2011-2012-es tanévben a textílműves szakképzés indításával bővítettük művészeti képzési kínálatunkat.

8 2012-ben megszűnt a Modell-TISZK, így a 2012-2013-as tanévtől újra indíthattuk a ruhaipari technikus szakképző évfolyamot. A 2012/2013. tanévet követően - kifutó jelleggel - megszűnik a ruhaipari technikus képzés, intézményünk művészeti iskolává alakult át. Az OKJ változásával a 2013/2014. tanévtől kezdődően áttérünk a divat- stílustervező és textilműves szakmák oktatására felmenő rendszerben, ezzel egyidejűleg a textilrajzoló és modelltervező asszisztens és a kézműves képzések - kifutó jelleggel megszűnnek. Iskolánk 1956-tól 1993-ig Kulich Gyula nevét viselte. 1993-ban felvettük Jelky András nevét, aki világjáró szabólegény volt, és magas méltóságra jutott. "Kiváló polgár, aki tiszteletreméltó nevet vívott ki magának külföldön s rendkívüli módon gyarapította hazája böcsületét az idegen előtt" írták róla 1783-ban, halálakor. Iskolánk neve a Fővárosi Önkormányzat döntése alapján 2012. szeptember 1. napjától Jelky András Iparművészeti Szakközépiskolára változott. 2. Az iskola arculata 2.1 A névadó emlékének ápolása Iskolánk névadója, Jelky András tiszteletére minden évben tavasszal Jelky-napot szervezünk, melynek keretében tanulmányi, kulturális, művészeti, sport és egyéb programokat szervezünk. Az iskola és az épület múltját időszakos, valamint az igazgatói folyosón állandó kiállításon mutatjuk be. 2.2. Képzési kínálatunk Iskolánk a középiskolai szakmai oktatás keretében a következő feladatokat látja el: Nappali tagozaton: textilrajzoló és modelltervező asszisztens képzés 9-12. évfolyam (modulrendszerű 54 211 16 0010 54 04) A 2013/2014. tanévtől kifutó jelleggel. kézműves képzés 9-12. évfolyam. (modulrendszerű 54 211 16 0010 54 03) A 2013/2014. tanévtől kezdődően kifutó jelleggel. divat- stílustervező képzés 9-13. évfolyam. A 2013/2014. tanévtől kezdődően felmenő rendszerben. textilműves képzés 9-13. évfolyam. A 2013/2014. tanévtől kezdődően felmenő rendszerben.

divat- stílustervező 2 éves (érettségivel rendelkezőknek) divat- és stílustervező képzés átállással, 13. évfolyamon A 2013/2014. tanévtől kezdődően kifutó jelleggel textilműves képzés átállással, 13. évfolyamon A 2015/2016. tanévtől kezdődően kifutó jelleggel ruhaipari technikus alapképzés 9-12. évfolyam Kifutó jelleggel. ruhaipari technikus szakképzés 14. évfolyam (1 év beszámításával az alapképzés alapján) Kifutó jelleggel. idegen nyelvi előkészítő osztály 9-13. évfolyam. Kifutó jelleggel. Felnőttoktatás 9 - Jelmeztervező képzés 55 211 05, ráépülés (1 év) a Divat- és stílustervező végzettséggel rendelkező jelentkezőknek - Divat és stílustervező képzés 54 211 02 (1 év beszámítással) a Textilműves végzettséggel rendelkező jelentkezőknek - Textilműves képzés 54 211 08 (1 év beszámítással) a Divat és stílustervező végzettséggel rendelkező jelentkezőknek Nem szakmai kiegészítő tevékenységeink: - főző konyha üzemeltetése (Fővárosi Önkormányzat működtetésében.) - a tanműhelyeinkben előállított termékek árusítása - iskolaorvosi rendelő működése heti két napon, iskolaorvossal és védőnővel, - saját nyersanyag-, készáru raktár és karbantartó műhely üzemeltetése. A feladatok ellátásához az iskola rendelkezik a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel.

10

2.3. Az iskola tanulói közössége 2.3.1 Szülői háttér A családi háttér igen változó. A társadalom minden rétegéből kerülnek be iskolánkba a gyerekek. Külön sajátossága iskolánknak, hogy a szakma szeretete és gyakorlása családokon belül "öröklődik", sok tanulónak a szülője vagy nagyszülője is már ide járt, ezért került a gyermek hozzánk. A családok anyagi helyzete igen eltérő. A vagyoni különbségek az utóbbi időben jelentősen nőttek. 2.3.2 Lakóhely szerinti megoszlás A tanulóink zöme budapesti vagy Pest megyei. Az iskola tanulóinak 2-3 %-a más megyéből való, ők kollégisták. 2.3.3 A tanulók neveltségi szintje Tanulóink neveltségi szintje átlagosnak mondható. Tapasztalatunk, hogy a hozzánk érkező diákoknál fokozatosan gyengül a hagyományos értékek, mint például a tudás tisztelete, csökken az akaraterő, a kitartás. Egyre alacsonyabb szintjén állnak az iskolai szocializációnak. Ugyanakkor egyre erőszakosabban akarják érdekeiket érvényesíteni, csökken a tolerancia, a másik ember tisztelete. Ezek a változások társadalmunkban megjelenő tendenciák, nem csupán az iskolánkba érkező tanulók egy részének sajátja. Ezért fontos szerepe van az iskolai nevelőmunkának a helyes értékek közvetítésében, a negatív tendenciák ellensúlyozásában. 2.3.4 Az iskolaválasztás motivációja A tanulók egy része tudatosan választja a szakmát, egy másik részük szüleik, ismerőseik hatására vállalkozik a szakma tanulására, míg egy harmadik része a rajz szeretete miatt jelentkezik iskolánkba. Intézményünk nagy hangsúlyt fektet a beiskolázási tevékenységére. Célunk a tanulók, szülők, az általános iskolák minél bővebb informálása az intézményünkben folyó szakmai munkáról, a képzési kínálatunkról. Nagy igyekezettel segítjük a nyolcadikos tanulókat a sikeres pályaválasztásban. Ennek érdekében minden évben részt veszünk: - a továbbtanulási börzéken, - a továbbtanulási szülői értekezleteken, - megszervezzük a nyitott kapuk programot októberben és januárban, - folyamatosan gondozzuk a honlapunk írásos és képi anyagát, - megjelenünk a pályaválasztási kiadványokban.

12 2.3.5. Továbbtanulási szándék Végzős tanulóink közül sokan választják az Óbudai Egyetemet, mint szakirányú továbbtanulást. A művészeti ágon végzettek a Moholy Nagy Iparművészeti, illetve az Óbudai Egyetem formatervezői szakán próbálkoznak továbbtanulással. Népszerűek a közgazdasági főiskolák és a különböző menedzser szakok is. A felsőoktatásba való bekerülés könnyebbé válásával nemcsak a kiemelkedően tehetséges tanulóink jutnak be a felsőoktatásba, ezzel a korábbiakhoz képest nagyobb arányban csökken a szakképző évfolyamaink tanulói létszáma. 3. Az iskola környezete 3.1 Iskolánk helye a fővárosi közoktatási rendszerben Iskolánk fenntartója és működtetője a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, épületünk Budapesten, a VIII. kerület, Rákóczi tér 4. szám alatt található. 2013-tól, mint művészeti iskola, önálló intézményként működik. 3.2 Az iskola gazdasági környezete Az iskola gazdasági környezete az elmúlt évtizedekben előnytelenül változott. Megszűntek a nagyvállalatok, amelyek bázisüzemként működtek és biztos szakmai hátteret nyújtottak az iskolának. A privatizáció következtében ezek a nagyvállalatok zömében külföldi tulajdonba kerültek, ahol a külföldi tulajdonos már nem érzi szívügyének a szakmai képzés, az iskola támogatását. A ruhaiparon belül hangsúlyeltolódást érzünk a kisebb cégek felé. Az újonnan alakult kisebb vállalatokkal való kapcsolattartás sokkal több munkát jelent. Kisiparosok, szövetkezetek, magánvállalkozók, viszonteladók segítik szakmai képzésünket. Ebben a munkában volt tanítványainkra is számíthatunk. A tanév tavaszi időszakában, külön rendezvény keretében lehetőséget adunk az iskolánkban végzett tanítványok számára, hogy előadás keretében bemutassák saját szakmai munkájukat. A sikeres életpályák követendő példák lehetnek iskolánk mindenkori tanulói számára. A kiállítások, az előadások és a beszélgetések lehetőséget adnak a személyes tapasztalatgyűjtéshez, a szakmai karrier tervezéséhez.

13 4. Az iskola meglévő kapcsolatrendszere 4.1 Kapcsolat a fenntartóval A Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal, mint fenntartóval az igazgató tartja a kapcsolatot. Minden igazgatói értekezleten, tájékoztatón, továbbképzésen az igazgató vagy helyettese részt vesz. Az ott elhangzottakról tájékoztatja az iskola vezetőséget és a tantestületet. 4.2 Kapcsolattartás a szülőkkel A szülőkkel való kapcsolattartás területei: - szülői értekezletek előre meghatározott időpontokban, általában negyedévenként; - fogadóórák (szervezett iskolai, vagy egyéni megbeszélés alapján); - szülői munkaközösségi megbeszélések, együttműködések; - közvéleménykutató felmérések, kérdőívek; - a szülők meghívása az iskolai rendezvényeinkre; - speciálisan szülőknek tartandó programok szervezése, ahol a közvetlen kapcsolattartás az együtt gondolkodás és a közös nevelési célok megvalósítása a fontos, és elsődleges feladat, pl. drog prevencióval, dohányzással, egészség megőrzéssel kapcsolatos előadások, fórumok, továbbtanulási tájékoztatás; - szülők bevonása az iskola kulturális életébe, felújításokba, a tanítás- tanulás színvonalának emelését elősegítő fejlesztések céljából (pl.: szülők bálja, Szülők napja az iskoláért program meghirdetése); - a tantestületből megbízott összekötő, koordináló tanár az iskolai SZMK elnökséggel és az igazgató részvételével megtervezi, összeállítja az aktuális, éves programot, éves munkatervet készít; - az igazgató a szülők bejelentéseit, észrevételeit fogadja. 4.3 Kapcsolattartás más intézményekkel 4.3.1. Kapcsolattartás az általános iskolákkal Egyre szorosabb kapcsolatot tartunk az általános iskolákkal. Elmegyünk pályaválasztási szülői értekezletekre, szórólapokat juttatunk el hozzájuk. Kiállításokkal és divatbemutatókkal részt veszünk pályaválasztási börzéken, fogadjuk az érdeklődőket a nyitott napokon és bemutatjuk az iskolánkban folyó szakmai munkát. Rendszeresen tájékoztatjuk az általános iskolákat, a hozzánk beiratkozó tanulók, kilencedik, valamint a tizedik évfolyamon elért eredményeiről.

14 4.3.2.Kapcsolattartás a felsőoktatási intézményekkel Az Óbudai Egyetemmel hagyományosan jó kapcsolatokat ápolunk. Együttműködünk a szakmai követelmények kialakításában, vizsgáztatásban, továbbképzésben, Az Óbudai Egyetem Mérnökpedagógiai Központjának gyakorló iskolája vagyunk. Rendszeresen fogadjuk a tanárjelölt hallgatókat hospitálásaikon és vizsgatanításaikon. 4.3.3. Kapcsolattartás a szakmai cégekkel A szakmai cégekkel való kapcsolattartás egyre fontosabb és egyre nehezebb. Több céggel állunk szakmai kapcsolatban, akár úgy, hogy volt tanítványaink dolgoznak a cégben, akár úgy, hogy szakmai, anyagi segítséget nyújtanak iskolánknak. 4.3.4. Kapcsolattartás végzett tanulóinkkal - Egy adatbázisban nyílvántartjuk végzett tanulóink életútját (továbbtanulás, munkavállalás). - A volt iskolához való kötődést Öreg-diák klub működtetésével erősítjük. A kapcsolatot internetes oldalakon és személyes találkozókon tartjuk.

15 - II. NEVELÉSI PROGRAM

16 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1 Pedagógiai alapelveink A tanári testület által közösen kialakított iskolaképünk, pedagógiai alapelveink a következők: Iskolánk legyen gyerekcentrikus, tanárai szeretetteljes szigorral neveljenek; adjon lehetőséget minden diáknak és tanárnak tehetsége kibontakoztatásához, önképzéséhez, továbbtanuláshoz és általában sikerélmény megszerzéséhez; hatékonyan adjon korszerű általános és szakmai műveltséget; tanárai mutassanak példát mint jó szakemberek, jó nevelők, törekedjenek a folyamatos önképzésre, jó kollegiális kapcsolatokra; követelményrendszere legyen egységes, világosan megfogalmazott cél- és feladatrendszerrel; készítsen fel az életben való helytállásra, kreativitásra, helyes erkölcsi magatartásra, önismeretre; neveljen hazáját szerető közösségi emberré; minden tanárától és diákjától követelje meg a helyes, szép magyar beszédet; rendezvényei legyenek vonzóak, tartalmasak, ahol diák és tanár egyaránt jól érzi magát; legyenek jó hagyományai, amelyeket mindenki büszkén magáénak érezhet; légköre legyen oldott, külleme rendezett; legyen tiszta, technikailag korszerűen felszerelt; tanárai legyenek erkölcsileg, anyagilag megbecsülve; rendelkezzen széleskörű és eredményes kapcsolatokkal - nem kötelezi magát el egyetlen világnézet mellett sem, de nyitott, toleráns. Pedagógiai programunkban csak közösen vállalható céljaink jelennek meg, a megvalósítást közös munkában tudjuk elképzelni. 1.2. Az iskolában folyó nevelés és oktatás céljai 1.2.1 Általános célok Célunk olyan diákok nevelése, akik iskolánkból kikerülve helytállnak munkahelyükön, vagy az általuk választott egyetemen, illetve főiskolán, mert szakmailag jól felkészültek, kreatívak, igényük van az önképzésre és fogékonyak a szakmájukat érintő újdonságokra. Ugyanakkor hazájukat szerető közösségi emberek, hagyománytisztelők, megfelelő önismerettel rendelkeznek, humánusak és mindenkor képesek a helyes erkölcsi magatartás megvalósítására. Tevékenységük során igényesek legyenek, az általuk tervezett, kivitelezett alkotások, termékek legyenek esztétikusak, ügyeljenek környezetünk védelmére, sohasem feledkezzenek meg az egészséges életmódról. A társadalmi érintkezésük során legyenek nyitottak, közvetlenek és mindig ügyeljenek a szép magyar beszédre. Viselkedésük legyen tisztelettudó.

17 1.2.2. Szakmai képzési célok Az általunk ruhaipari technikus képzésben részesülő tanuló részt vesz a divatirányzatok megismerésében, szakmai értelmezésében. Gyakorlata van a ruházat alapját képező textíliák, kelmék viselési és felhasználási tulajdonságainak meghatározásában, a kivitelezendő modell alapanyagának helyes kiválasztásában. A megszerzett divatinformációk alapján képes különböző ruhadarabot szerkeszteni mérettáblázat és testről vett méretek segítségével. Az elkészített alapszerkesztéseket át tudja alakítani, modellezni a divatrajzoknak megfelelően. Az előkészített szabásminták, műszaki dokumentációk alkalmazásával képes szakszerűen kivitelezni a különböző ruházati termékeket. Ismeri a gyártási folyamatokat, a technológiai előírásokat és minőségi követelményeket, melyek alapján meg tudják határozni, szervezni a termék előállítási munkálatait. Az OKJ-s végzettséggel tanulóink önálló vállalkozást indíthatnak. Lehetővé válik számukra, hogy megrendelés alapján dolgozzanak, vagy saját ötleteiket megvalósítva egyedi és kisszériás termékekkel jelenjenek meg a divatpiacon. 1.2.3. Művészeti képzési célok Művészeti képzéseink a 9. évfolyamtól, illetve érettségi után készítik fel tanulóinkat a művészeti életre és a záróvizsgára. A képzési területeink alapvetően a textíliák iparművészeti előállításához, feldolgozásához kapcsolódnak, ezen belül öltözéktervezésre, egyedi stílustervezésre, textiltervezésre, kiegészítők tervezésére, enteriőrtervezésre, valamint a tervezett modellek kivitelezésére helyezik a hangsúlyt. A tanulmányok során a diákok megismerkednek az általános művészetekkel, a kultúra különböző területeivel, az eltérő alapanyagok felhasználásával, a színek harmóniájával, a formatervezés szerteágazó területeivel. Megtanulnak kollekcióban gondolkodni, fejlődik a problémamegoldó képességük azáltal, hogy egy adott témakört több oldalról, több szempontból is fel kell tudni dolgozniuk úgy, hogy az mégis a saját önálló ötletük legyen. Ezekre az alapokra, valamint a divat működésének, a trendek szerepének ismeretére épülnek a textilruházati, valamint a lakástextil célú tervezés konkrét feladatai. A képzés előnye, hogy nem csak a papíron tervezést támogatja, hanem a kivitelezést is, így a tanulók komplex feladatként, magasabb fokon sajátítják el a ruhatervezés valós szakaszait, közelebb kerülnek az élet elvárásaihoz. A kézműves képzés során a tanulók számtalan technikát sajátítanak el, mellyel egyedi módon mintázhatnak, díszíthetnek textil felületeket, térbeli formákat. Részt vesznek az első tanulmányi évtől szakmai gyakorlati képzésben, megtanulnak varrni annak érdekében, hogy a megtervezett modelleket meg tudják valósítani. A gyakorlat segítségével képesek lesznek az esztétikai követelmények és a műszaki ismeretek együttes alkalmazására, mivel rálátásuk alakul ki a ruhaipari gyártási folyamat részterületeire is. A komplex jellegű felkészítés biztosítja, hogy a záróvizsgaként meghatározott vizsga kollekciót sikeresen meg tudják tervezni, el tudják készíteni, és színpadra tudják állítani a szaktanárok vezetésével. A kreatív, teremtő tevékenység fejleszti az esztétikai igényességet, a megfontolt, folyamatban való gondolkodásmód kialakulását, az elvonatkoztatást, a kombinációs készséget.

18 Kialakul egyéni látásmódjuk, fejlődik a személyiségük, önértékelésük és önmegvalósításuk helyes irányba terelődik. Képessé vállnak az élet különböző kihívásainak kreatív megoldására, harmóniában lesznek önmagukkal és környezetükkel. A művészeti képzés felsorolt értékei az élet minden területén érvényesülési lehetőséget biztosítanak tanulóinknak, ezen felül még egy szakmai végzettség birtokosai is lesznek. A tanulmányok lehetőséget biztosítanak iparművész irányítása mellett az önálló munkavégzésére, önálló vállalkozási tevékenység keretén belül tervezői munkára, illetve felkészítenek a művészeti egyetemeken, főiskolákon folyó továbbtanulásra. 1.3 A nevelő-oktató munka feladatai Céljaink eléréséhez az alábbi területeket emeljük ki: 1.3.1. Oktatáshoz kapcsolódó feladatok - Kiemelt feladatunk a tanulók tehetségének kibontakoztatása önálló, kreatív, alkotó munka biztosításával. - Felzárkóztató foglalkozások szervezésével lehetőséget nyújtani a gyengébb képességű tanulóknak hátrányaik csökkentésére. - Feladatunknak tekintjük a vizsgákra, tanulmányi versenyekre, felvételikre való eredményes felkészítést. - A tanulók érettségi vizsgákra való hatékonyabb felkészítése, az írásbeli, illetve szóbeli vizsgakészségek fejlesztése, a megszerzett tárgyi tudás rendszerezése, valamint az egységes követelmények és egységes értékelés érvényesítése érdekében minden évben évfolyamvizsgákat szervezünk. Az évfolyamvizsgák szabályait és témaköreit a 2. számú melléklet tartalmazza. - Az érdeklődés felkeltésével és ébrentartásával is igyekszünk a tárgyi tudás elmélyítését szolgálni. - A tanulók rendszeres szerepeltetésével a magabiztos fellépést és a kommunikációs készség fejlesztését célozzuk meg. - Egyre inkább feladatunkká válik a tanulás megtanítása. - A tanulmányok alatti vizsgák szabályait a 3. számú melléklet tartalmazza. 1.3.2. Neveléshez kapcsolódó feladatok - Minden helyzetben törekszünk a problémák nyílt, őszinte feltárására és megbeszélésére. - Közösségteremtő erőnek tekintjük a szilárd értékrendet, a humanista elkötelezettséget, a toleranciát, a hazafiságot. - Tudatosan törekszünk a nemzeti kultúra ápolására és közvetítésére, ehhez kapcsolódnak iskolai ünnepségeink. - Fontosnak tartjuk, hogy végzett tanulóink megállják a helyüket a munkaerőpiacon.

19 1.3.3. Az oktató-nevelő munkát segítő feladatok - Színvonalas beiskolázási tevékenységünk folytatása. - A korszerű alapműveltség és a szakmai műveltség megadásához a tananyag állandó figyelemmel kísérése mellett tanáraink továbbképzésével is hozzájárulunk. - Példát mutatunk tanulóinknak magatartásunkkal és minden megnyilvánulási formánkkal. - Tudatosan vállaljuk és ápoljuk az iskola értékes hagyományait, s újak kialakítására törekszünk. - Fontos feladatunknak tekintjük az együvé tartozás érzésének mélyítését, az iskolánkhoz való érzelmi kötődés kialakítását. - Az osztályfőnöki és a szaktanári munkában támogatjuk a kezdő pedagógusokat. - A tanári szabadság tiszteletben tartása mellett kialakítunk egy szabályokban lefektetett, kiszámítható és egységesítést közelítő értékelési rendszert. 1.4. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai 1.4.1. Az intézménybe lépés feltételei, felvétel a 9. évfolyamra 1.4.1.1. A beiskolázási tevékenység Iskolánk évek óta sokat tesz sikeres beiskolázásunk érdekében. Tevékenységeink: - Iskolai honlapunkon tájékoztatjuk az érdeklődő látogatókat képzési kínálatunkról, a beiskolázásunkhoz kapcsolódó programok időpontjáról, aktualitásokról. - A tanulók, szülők és általános iskolák számára minden évben aktuális tájékoztató prospektust, szórólapot állítunk össze. - Évente részt veszünk a pályaválasztást előkészítő kiállításokon, börzéken. - Az éves munkatervben meghatározott időpontban "nyitott kapuk"-at szervezünk, ahol fogadjuk az érdeklődő általános iskolásokat és szüleiket. Tájékoztatóval, órlátogatásokkal, tanműhelyi látogatással szervezzük a több órás ismerkedő, bemutatkozó programot. - Keressük a lehetőségét annak, hogy minél több általános iskolába jussunk el a továbbtanulási szülői értekezletére, továbbá jelen legyünk más olyan rendezvényeken, ahol a szülőket tudjuk tájékoztatni képzési formáinkról. - Megjelenünk a pályaválasztást segítő kiadványokban, honlapokon is. - Iskolánk alapítványa, a Jelky Szakközépiskola Alapítvány önköltséges tehetséggondozó szakkört szervez rajzból az érdeklődő nyolcadikosok számára. 1.4.1.2. A felvételi eljárás Iskolánk 9. évfolyamára jelentkező 8. osztályos tanulók a központi írásbeli vizsgák után rajz készségfelmérésen, valamint pályaalkalmassági orvosi vizsgálaton vesznek részt. Ezt követően szóbeli meghallgatáson ismerkedünk meg a jelentkezőkkel.

20 Alkalmassági vizsga A rajz készségfelmérővel a művészeti képzéshez szükséges képességek, készségek meglétét vizsgáljuk és eredményessége a felvétel feltétele. Szóbeli meghallgatás A szóbeli meghallgatáson győződünk meg a jelentkezők tájékozottságáról, kreativitásáról, kommunikációs képességéről. Értékelési szempontok: - Az alkalomnak megfelelő megjelenés, nyelvi stílus. - A szabatos, árnyalt kifejező készség. - Szakmai érdeklődés, a szakma iránti elkötelezettség. - Munkafegyelem, közösségi munka. - Kiemelkedő teljesítmények. A beiskolázási pontszám összetevői: - 7. év végi és a 8. félévi érdemjegyek magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv és rajz tárgyakból. - 60 pont - központi írásbeli felvételi 100 pont - szóbeli meghallgatás. 40 pont Összesen 200 pont A részpontszámokat nem hozzuk nyilvánosságra. Az iskolánk alapítványa által szervezett rajz tehetséggondozó szakkör záró rajzzal fejeződik be. A szakkör résztvevőinek sikeres zárórajz esetén nem kell rajz készségfelmérőt készíteni. Azonos teljesítmény esetén előnyben részesül az a jelentkező, akinek testvére iskolánkban tanul, illetve akinek szülei, családtagjai a Jelkyben végeztek. Az iskola az általa szervezett szóbeli meghallgatásokat követően nyilvánosságra hozza a felvételi eljárás eredményét a honlapján, valamint az iskola épületében lévő hirdető táblán. Az elutasított tanulók a fenntartóhoz nyújthatják be fellebbezésüket. 1.4.2. Osztály- és csoportba sorolás A tanulók osztályba- és csoportba sorolása, valamint áthelyezése - a jogszabályi rendelkezések alapján az igazgató hatásköre. Az osztályok összetétele beiskolázáskor, a csoportbontás a tanév elején jön létre. Az osztályba sorolás a választott szakma és idegen nyelv alapján történik. A csoportbontást a szaktanár javaslatára és az osztályfőnök egyetértésével az igazgató hagyja jóvá. Indokolt esetben a csoportbontás a félév végén módosítható.