CIB LÍZING ZRT./CIB CREDIT ZRT ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK ZÁRT VÉGŰ ÉS NYÍLT VÉGŰ PÉNZÜGYI LÍZING INGÓSÁGOK

Hatályos: 2010. április 1-től CIB LÍZING ZRT./CIB CREDIT ZRT ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK ZÁRT VÉGŰ ÉS NYÍLT VÉGŰ PÉNZÜGYI LÍZING INGÓSÁGOK A CIB Lízing Zrt. (1027 Budapest, Medve u. 4-14. cégjegyzékszám: 01-10-044131, alapítási és működési engedély száma: 2585/1999.) vagy CIB Credit Zrt. (1027 Budapest, Medve u. 4-14.. cégjegyzékszám: 01-10- 044609, alapítási és működési engedély száma: I-1579/2001) mint lízingbeadó (a továbbiakban együtt: Lízingbeadó) valamint ügyfele, a lízingbevevő (lízingbevevő a továbbiakban együtt: Lízingbevevő; Lízingbeadó és Lízingbevevő a továbbiakban együtt: Felek) között létrejött, egy vagy több gépre, berendezésre, járműre, úszólétesítményre (motoros és vitorlás hajóra) mint lízingtárgyra (a továbbiakban: Lízingtárgy) megkötött pénzügyi lízingszerződésre (a továbbiakban: Lízingszerződés) és az ahhoz kapcsolódó biztosítéki szerződés(ek)re (a továbbiakban: Biztosítéki Szerződés) a Felek ellenkező értelmű írásbeli megállapodása hiányában a jelen Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) az irányadóak. A jelen ÁSZF 1-83. pontjában foglaltakat a fogyasztónak 1 minősülő Lízingbevevő esetén is alkalmazni kell, a 84-88. pontban foglalt eltérésekkel. A Lízingbevevő a Lízingszerződés aláírásával ismeri el, hogy az ÁSZF-et megismerte, elolvasta, megértette, az abban foglaltakat magára nézve kötelezőnek elfogadja, továbbá hogy a jelen ÁSZF egy példányát átvette. I. A Lízingszerződés célja 1. A Lízingbeadó a Lízingtárgyat a Lízingbevevő megbízása szerint a Lízingszerződés II. pontjában meghatározott Szállítótól a Lízingszerződés vonatkozásában eladóként vagy bizományosként eljáró kereskedéstől, illetve, amennyiben a - kereskedés megbízottként jár el, a megbízó által képviselt személytől (a továbbiakban: Szállító) megvásárolja kizárólag azzal a céllal, hogy azt a Lízingbevevőnek a Lízingszerződésben meghatározott feltételekkel, rendeltetésszerű használatra lízingbe adja, illetve a Lízingszerződésben meghatározott feltételek szerint a Lízingbevevő a Lízingtárgy tulajdonjogát megszerezze. 2. A Lízingbevevő kötelezettséget vállal arra, hogy a Lízingtárgyat a jelen ÁSZF-ben foglaltak szerint rendeltetésszerű használatba veszi, és a Lízingszerződés alapján fennálló valamennyi, a 11. pontban nevesített fizetési kötelezettségének minden körülmények között maradéktalanul eleget tesz. 3. Zárt végű pénzügyi lízing: Zárt végű a lízing akkor, ha Lízingbeadó és Lízingbevevő a Lízingszerződés aláírásakor abban állapodnak meg, hogy Lízingbevevő a Lízingszerződés szerinti valamennyi fizetési kötelezettségének teljesítésével minden egyéb jogi aktus nélkül, automatikusan megszerzi a Lízingtárgy tulajdonjogát. Zárt végű lízing esetén a maradványértéket Lízingbeadó az utolsó lízingdíj részletbe belekalkulálja. 4. Nyílt végű pénzügyi lízing: Nyílt végű a lízing akkor, ha Lízingbeadó és Lízingbevevő a Lízingszerződés aláírásakor abban állapodnak meg, hogy amennyiben a Lízingbevevő a Lízingszerződés alapján fennálló valamennyi fizetési és egyéb szerződéses kötelezettségének maradéktalanul eleget tett, jogosultságot szerez arra, hogy ő vagy az általa megjelölt harmadik személy a Lízingszerződésben meghatározott maradványérték megfizetésével a Lízingtárgy tulajdonjogát megszerezze, amely vételi jog azonban nem jelent vételi kötelezettséget Lízingbevevő számára. A Lízingszerződés aláírásakor megállapított maradványérték csak tájékoztató jellegű adat. A maradványértéket a Lízingbeadó jogosult megállapítani a Lízingtárgy vételára megfizetésének napján a CIB Bank Zrt. által közzétett hivatalos deviza vételi árfolyam alapul vételével. Lízingbevevő tudomásul veszi, hogy a Lízingszerződésben meghatározott futamidő szerződésszerű lejárta esetén az elszámolás alapját az így megállapított maradványérték képezi. 1 Fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy (Hpt. 2. sz. melléklet III.4.) 1

A Lízingbeadó a Lízingszerződés lejáratát megelőzően az utolsó előtti lízingdíj-értesítő megküldésével egyidejűleg nyilatkozattételre hívja fel a Lízingbevevőt, hogy élni kíván-e a Lízingtárgyra vonatkozó azon jogosultságával, hogy a Lízingtárgyat egyoldalú nyilatkozata alapján megszerezze (vételi jog). A Lízingbevevő a felhívás kézhezvételét követő 15 napon belül köteles nyilatkozni arról, hogy ő vagy egy általa megjelölt harmadik személy kíván-e a maradványérték megfizetésével tulajdonjogot szerezni a Lízingtárgy felett. Amennyiben a Lízingbevevő az előzőekben előírt határidőben nem, vagy nemlegesen nyilatkozik a tulajdonszerzést illetően, úgy a Lízingbevevő a futamidő lejáratának napját követő munkanapon köteles a Lízingtárgyat a Lízingbeadó birtokába adni rendeltetésszerű használatra alkalmas, a Lízingtárgy normál elhasználódásának megfelelő állapotban, külön jegyzőkönyv felvétele mellett. Amennyiben a Lízingbevevő élni kíván a részére vagy egy általa megjelölt harmadik személy részére biztosított vételi joggal (a vételi jogot ténylegesen gyakorló személy a továbbiakban: Vevő), úgy a Lízingbeadó az utolsó lízingdíj-értesítő megküldésével egyidejűleg maradványérték-számlát állít ki és küld meg a Vevő részére. Amennyiben a Vevő a kiállított maradványérték-számlát az esedékesség időpontjáig kiegyenlíti, akkor a Vevő a Lízingtárgyon tulajdonjogot szerez. Amennyiben a maradványértéket a Vevő az esedékesség időpontjáig nem fizeti meg, akkor a tulajdonjogot nem szerzi meg, és a Lízingbevevő 8 napon belül köteles a Lízingtárgyat rendeltetésszerű használatra alkalmas, a Lízingtárgy normál elhasználódásának megfelelő állapotban a Lízingbeadó birtokába adni. A Lízingtárgy visszaadás-kori állapotának felmérése (a rendeltetésszerű használat ellenőrzése és a normál elhasználódást meghaladó használat mértékének megállapítása) érdekében a Lízingbeadó jogosult szakvéleményt kérni a Lízingtárgy javítását végző bármely Márkaszerviztől vagy egyéb szakértőtől, amelynek eredményét a Lízingbevevő elfogadja. Amennyiben a Lízingbeadó a Lízingtárgy vonatkozásában a Szállítóval vagy más személlyel visszavásárlási/adásvételi szerződést, akkor ezt tekintik a Felek a Lízingtárgy forgalmi értékének. Amennyiben a szakvéleményben megállapított forgalmi érték kisebb, mint a maradványérték, akkor a különbség összegét a Lízingbevevő köteles a Lízingbeadó felhívása és számlája alapján megfizetni. A Lízingtárgy tulajdonjogának a Vevő által történő megszerzése esetén a Lízingbeadó a maradványérték bankszámláján történő jóváírását követően biztosítja a Vevőnek a tulajdonjog törléséhez és járműnek minősülő Lízingtárgy esetén az új törzskönyv kiadásához, úszólétesítmény esetén a lajstromba és a hajólevélbe szükséges lízingbeadói nyilatkozatokat, illetve megküldi a törzskönyvet, hajólevelet a Vevő részére. II. A Lízingszerződés hatálya, a lízing futamideje, a Lízingszerződés biztosítékai 5. A Lízingszerződés hatálya és a lízing futamideje A Lízingszerződés hatályba lépésének együttes feltételei, hogy a.) A Lízingbevevő a Lízingszerződésben meghatározott mértékű szerződéskötési díjat (a továbbiakban: Szerződéskötési díj) és kezelési költséget (a továbbiakban: Kezelési költség) Lízingbeadó részére a szállítói számla kifizetésének napjáig megfizesse, b.) A Lízingbevevő a Lízingszerződésben meghatározott összegű első lízingdíjat a Lízingbeadó vagy a Szállító részére a szállítói számla kifizetésének napjáig megfizesse, c.) a Lízingszerződés IV. pontban foglalt biztosíték(ok) alapítására vonatkozó szerződés(ek) megkötésre kerüljenek és hatályba lépjenek (kivéve az ún. előfinanszírozás esetét, amelynél a megkötés elegendő), d.) Lízingtárgyak biztosítására vonatkozó jelen ÁSZF VII. pontjai szerint megkötött biztosítási szerződés(ek) hatályba lépnek, e.) A Lízingbeadó a Finanszírozási kérelem elnevezésű, a hitelképesség vizsgálathoz szükséges adatlapjában meghatározott, valamint a Lízingbeadó által a hitelképesség-vizsgálat 2

függvényében egyedileg megkövetelt dokumentumokat a Lízingbeadó részére átadják és a Lízingbeadó által előírt egyéb feltételeket a Lízingbevevő teljesítette, f.) A Szállító és a Lízingbeadó által aláírt Adásvételi szerződés és/vagy a Szállító által szabályosan kiállított számla Lízingbeadó általi kézhezvétele. A Lízingbeadó jogosult az általa aláírt Lízingszerződéstől elállni az alábbiakban felsorolt esetekben: a.) A Lízingtárgyat a Lízingbevevő használatba vette azt megelőzően, hogy a Lízingbeadó a Lízingtárgy vételárát kifizette, és a Lízingtárgyban a használat következtében értékcsökkenést eredményező kár keletkezett. b.) Amennyiben a mindenkor hatályos jogszabályok szerint járműnek minősülő Lízingtárgy használt, azt a Szállító importból szerezte be, és a járműnek minősülő Lízingtárgy vonatkozásában az illetékes hatóság az Adásvételi szerződés aláírásától számított 6 hónapon belül nem állította ki azt a forgalmi engedélyt, amely alapján sárga rendszám igényelhető, vagy amely tartalmazza a jármű végleges, fehér rendszámát. c.) Az eredeti számlát a Lízingbeadó nem kapja kézhez a Lízingtárgy vételára megfizetését követő 5 munkanapon belül. A Lízingbevevő kijelenti, hogy elállás esetén lemond arról, hogy a Lízingbeadóval szemben bármilyen igényt érvényesítsen. A Lízingbevevő tudomásul veszi, hogy a lízing futamidejének kezdete nem minden esetben egyezik meg a Lízingszerződés hatálybalépésének időpontjával. A Lízingbevevő kamatfizetésének kezdő időpontja (futamidő kezdete) alapesetben a szállítói számla szerinti Teljesítés időpontja (a Lízingtárgy birtokba vételének napja). Amennyiben a Lízingbeadó a Lízingtárgy Lízingbevevő általi birtokbavételét megelőzően a szállítói számla alapján fizetést teljesít, a Lízingbeadó jogosult a szállítói számla kifizetésének napját tekinteni a futamidő kezdetének. A lízing futamidejének a vége megegyezik a Lízingszerződés hatályának megszűnésével. 6. A Lízingszerződés biztosítékai A Lízingbevevő (vagy érdekében harmadik személy) a Lízingszerződésből származó kötelezettségeinek biztosítására köteles a jelen fejezetben foglaltak szerint biztosítékot nyújtani. A Lízingbeadó az egyes biztosítékok vonatkozásában az alábbiak szerint határozza meg, hogy azok elsődleges vagy másodlagos biztosítékok. Az elsődleges biztosítékokat a Lízingbevevő (vagy érdekében harmadik személy) minden esetben köteles szolgáltatni a Lízingbeadó részére, a másodlagos biztosítékok szolgáltatására a Lízingbevevő (vagy érdekében harmadik személy) abban az esetben köteles, ha a Lízingbeadó a Lízingbevevő fizetési kötelezettségének biztosítására az elvégzett ügyfélminősítés, illetve a Lízingtárgy értékelése, valamint a Lízingtárgy jellege miatt nem tartja kellő biztosítéknak az elsődleges biztosítékokat. A másodlagos biztosítékok közül a Lízingbevevő a Lízingbeadó egyetértésével határozhatja meg azt vagy azokat, amelyeket nyújtani tudja. A Lízingbeadó a Lízingszerződés időtartama alatt jogosult folyamatosan felülvizsgálni a rendelkezésre álló biztosítékokat, és jogosult más vagy további biztosítéknyújtás adására felhívni a Lízingbevevőt. BIZTOSÍTÉK JELLEGE ELSŐDLEGES MÁSODLAGOS BIZTOSÍTÉK MEGNEVEZÉSE felhatalmazás azonnali beszedési megbízás benyújtására vagyonbiztosítás és kötelező felelősségbiztosítás Cross default klauzula tartozáselismerő nyilatkozat közokiratba foglaltan készfizető kezesség óvadék 3

váltó jelzálogjog (ingóság, ingatlan) zálogjog jogon keretbiztosítéki zálogjog (ingóság, ingatlan) vagyont terhelő zálogjog vételi jog (ingóság, ingatlan, értékpapír) követelésen alapított zálogjog egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingót terhelő jelzálogjog bankgarancia, kezességvállalás (pénzügyi intézménytől) visszavásárlási szerződés, feltételes adásvételi szerződés engedményezési szerződés komfort levél CIB Bank Zrt-nél történő számlavezetés Forgalomkikötés Negativ pledge klauzula Pari Passu klauzula A Lízingbeadó és a Lízingbevevő a Lízingszerződésben határozzák meg azokat a biztosítékokat, amelyek a Lízingbevevő fizetési kötelezettségének biztosítására szolgálnak. A biztosítékokat, a Lízingbeadó a közhiteles vagy egyéb hatósági nyilvántartások (pl. ingatlannyilvántartás, cégnyilvántartás, közlekedési nyilvántartás, zálogjogi nyilvántartás stb.), a Lízingbevevő, vagy a biztosítékot nyújtó harmadik személy által benyújtott (pl. tulajdoni lap, törzskönyv, polgári jogi szerződés, banki nyilatkozat, éves beszámoló, eszközlista stb.), vagy a Lízingbeadó által beszerzett egyéb dokumentumok (pl. ingatlan értékbecslés) eredeti vagy hiteles másolatainak vizsgálata alapján fogadja el, amelyről értesíti a Lízingbevevőt (és a biztosítékot nyújtó harmadik személyt), majd ezt követően történik meg a szerződéskötés, és a biztosíték rendelkezésre bocsátása. A biztosítékok érvényesítésére abban az esetben kerül sor, ha a Lízingbevevő a Lízingszerződésből származó fizetési kötelezettségének határidőben, felszólítás ellenére nem tesz eleget, vagy a Lízingszerződést a Lízingbeadó azonnali hatállyal felmondja. A biztosítékok közül a Lízingbeadó elsődlegesen azon biztosítékokat érvényesíti, amelyek rövid időn belül biztosíthatják a Lízingbevevő tartozásának csökkenését vagy megszűnését (pl. azonnali beszedési megbízás, óvadék), majd ezt követően azokat, amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy csökkentsék vagy megszüntessék a Lízingbevevő tartozását, azonban hosszabb ideig tart az érvényesítésük (pl. vételi jog, zálogjog, tartozáselismerő nyilatkozat stb.) A biztosítékok érvényesítése úgy történik, hogy a biztosítékra vonatkozó szerződésben(kikötésben) történt megállapodás szerint jár el a Lízingbeadó ha a biztosítéki szerződés lehetővé teszi, akkor közvetlenül lép fel a biztosíték nyújtójával szemben (pl. óvadék, vételi jog), egyebekben pedig kizárólag bírósági végrehajtás útján (pl. tartozáselismerő nyilatkozat bíróság általi záradékolása után). A Lízingbeadó a biztosítékok érvényesítéséből származó összegeket a Lízingbevevő tartozásainak csökkentésére vagy kiegyenlítésére fordítja az általa meghatározott sorrendben. A Lízingbeadó a biztosítékok érvényesítése után írásban tájékoztatja a Lízingbevevőt a Lízingszerződés alapján még fennálló fizetési kötelezettségekről vagy azok megszűnéséről. A Lízingbeadó a Lízingszerződésben foglalt Lízingbevevői kötelezettségek biztosítékául a következő biztosítékok nyújtását határozhatja meg, egyidejűleg a biztosíték érvényesítésének elősegítése érdekében - közokiratba foglalását is kérheti: 4

I. Tárgyi jellegű biztosítékok: 1. óvadék (készpénz, értékpapírok) külön okiratba foglaltak szerint A Lízingbeadó biztosítékként amennyiben a Lízingbeadó a Lízingbevevő vonatkozásában elvégzett ügyfélminősítés alapján nem találta kellő biztosítéknak a Lízingbevevő által nyújtott elsődleges biztosítékokat készpénz vagy értékpapír óvadékot is elfogadhat. Az óvadék összegéről - a Lízingszerződésben meghatározott lízingdíj és járuléka összegének figyelembe vételével - a Lízingbeadó és a Lízingbevevő az óvadéki szerződésben állapodik meg. A készpénz elhelyezése a Lízingbevevő (vagy a biztosítékot nyújtó) számlavezetőjénél történik elkülönített, zárolt bankszámlán, óvadék megjelöléssel és azzal, hogy ezen számla feletti rendelkezési jog a Lízingbeadót illeti meg. Az értékpapír óvadékként történő elhelyezésére az értékpapíroknak az óvadékot nyújtó értékpapírszámláján történő elhelyezésével és a Lízingbeadó kedvezményezettségének (óvadéki jogosultságának) megjelölése mellett az értékpapírok zárolásával történik. Amennyiben az értékpapír fizikailag kinyomtatott (pl. részvény), akkor annak üres forgatmánnyal történő átadásával történik meg az óvadék nyújtása. A Lízingbeadó az árvett értékpapírt zárt letétként értéktárban őrzi. A Lízingbeadó az óvadékot jogosult a Lízingszerződésből származó követeléseinek közvetlen kielégítésére fordítani készpénz-óvadék esetén az elkülönített számla feletti rendelkezési jogának gyakorlásával, értékpapír esetén annak értékesítésével. Amennyiben a Lízingbevevő a Lízingszerződésben meghatározott lízingdíj és járulékai megfizetésére vonatkozó kötelezettségének a Lízingszerződésben meghatározott módon esedékességkor maradéktalanul nem tett eleget vagy a Lízingszerződés vonatkozásában felmondási esemény következett be, úgy a Lízingbeadó az óvadék tárgyából közvetlenül kielégítheti magát. Amennyiben az óvadék tárgya értékpapír, úgy a fenti közvetlen kielégítési jog csak abban az esetben alkalmazható, ha a kielégítés időpontjában az értékpapírnak a felektől függetlenül meghatározható ára van. Egyéb értékpapír esetében a Lízingbeadó közvetlen kielégítési jogot csak akkor gyakorolhat, ha az értékpapír értékelésének módjáról az óvadéki szerződésben a Lízingbevevővel megállapodott. A Lízingbevevő vagy az óvadékot nyújtó személy az óvadék felhasználása esetén köteles az óvadék összegét pótolni, kiegészíteni. A Lízingbeadó az óvadék összege után kamatot nem köteles fizetni. 2. jelzálogjog (ingóság, ingatlan) külön okiratba foglaltak szerint A Lízingbeadó biztosítékként ingatlanon zálogjog alapítását is elfogadhatja a Lízingbevevőtől (aki azt maga vagy érdekében az ingatlan tulajdonosa teljesíti). Az ingatlanon alapított zálogjogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A Lízingbeadó biztosítékként jogosult ingóságon zálogjog alapítását kérni a Lízingbevevőtől (aki azt maga vagy érdekében az ingóság tulajdonosa teljesíti). Az ingóságon alapított zálogjogot közokiratba kell foglalni és a zálogjogot a zálogjogi nyilvántartásba be kell jegyezni. A zálogjog érvényesítésére abban az esetben kerül sor, ha a Lízingbeadónak megnyílik a kielégítési joga. A Lízingbeadó a kielégítési jogát kielégítési jogát a) bírósági végrehajtás útján gyakorolhatja, vagy b) a zálogtárgyat a Ptk. 257. (1) bekezdése alapján a zálogkötelezettel közösen értékesíti, vagy c) a Ptk. 257. (3) bekezdése alapján a zálogtárgy értékesítésére záloghitel nyújtásával, illetve árverés szervezésével üzletszerűen vagy hivatalból foglalkozó személynek megbízást adhat, vagy d) kielégítési jogát a Ptk. 257. (4) és a Vht. 204/B. szerinti egyszerűsített végrehajtás útján gyakorolhatja. A jelzálogszerződés megszűnik abban az esetben, ha a Lízingbevevő a Lízingszerződés szerinti fizetési kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett. 3. zálogjog jogon külön okiratba foglaltak szerint A Lízingbeadó biztosítékként vagyoni értékű jogon zálogjog alapítását is elfogadhatja a Lízingbevevőtől (aki azt maga vagy érdekében a jog jogosultja teljesíti). A zálogjog alapításra zálogszerződésben kerül sor, hatósági nyilvántartásba vett jog esetén szükséges annak a nyilvántartásba történő bejegyzése is. A kielégítési jog megnyílására, a kielégítési jog gyakorlására, a zálogszerződés megszűnésére a jelzálogjognál írt szabályok az irányadóak. 5

4. vagyont terhelő jelzálogjog külön okiratba foglaltak szerint A Lízingbeadó biztosítékként a Lízingbevevő vagyonának egészén vagy annak önálló gazdasági egységként működtethető részén (vagyon) az ezt alkotó dolgok, jogok és követelések (vagyontárgy) meghatározása nélkül - a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalásával és a zálogjognak a zálogjogi nyilvántartásba való bejegyzésével - vagyont terhelő zálogjog alapítását is elfogadhatja. A vagyont terhelő zálogjog érvényesítésére abban az esetben kerül sor, ha a Lízingbeadónak megnyílik a kielégítési joga. A Lízingbeadó a kielégítési jogát a) bírósági végrehajtás útján gyakorolhatja, vagy b) a vagyont a Ptk. 257. (1) bekezdése alapján a zálogkötelezettel közösen értékesíti, vagy c) a Ptk. 257. (3) bekezdése alapján a zálogtárgy értékesítésére záloghitel nyújtásával, illetve árverés szervezésével üzletszerűen vagy hivatalból foglalkozó személynek megbízást adhat, vagy d) kielégítési jogát a Ptk. 257. (4) és a Vht. 204/B. szerinti egyszerűsített végrehajtás útján gyakorolhatja, vagy e) az általa kiválasztott vagyontárgyak vonatkozásában írásbeli nyilatkozattal meghatározott vagyontárgyakat terhelő záloggá, kézizáloggá, jogot vagy követelést terhelő zálogjoggá, ingatlant terhelő zálogjoggá alakíthatja át. A vagyont terhelő zálogszerződés megszűnik abban az esetben, ha a Lízingbevevő a Lízingszerződés szerinti fizetési kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett. 5. keretbiztosítéki jelzálogjog (ingatlan, ingóság, vagyon) külön okiratba foglaltak szerint Amennyiben a Lízingbeadó és a Lízingbevevő között több jogviszony (lízing) is fennáll, a Lízingbeadó keretbiztosítéki jelzálogjog alapítását is elfogadhatja. Ebben az esetben a hatósági bejegyzésnek a jogviszonyt vagy jogcímet és azt a legmagasabb összeget is tartalmaznia kell, amelyen belül a zálogjogosult a zálogtárgyból kielégítést kereshet (keretbiztosítéki jelzálogjog). A kielégítési jog megnyílására, a kielégítési jog gyakorlására, a zálogszerződés megszűnésére a jelzálogjognál írt szabályok az irányadóak. 6. vételi jog (ingóság, ingatlan, értékpapír) külön okiratba foglaltak szerint A Lízingbeadó ingatlan, ingóság vagy értékpapír vonatkozásában vételi jog alapítását is elfogadhatja. A vételi jog gyakorlására abban az esetben kerül sor, ha a Lízingbeadó a Lízingszerződést azonnali hatállyal felmondta. A vételi jogot a Lízingbeadó mint jogosult a tulajdonosnak címzett egyoldalú nyilatkozattal megvásárolni, a tulajdonjog átszállásának időpontja a nyilatkozat közlésének a napja. A vételi jogot alapító szerződésben kerül meghatározásra a vételár, amely szakértő által felülvizsgálatra kerülhet a vételi jog gyakorlásakor. A felek úgy állapodnak meg, hogy a vételár megfizetése elkülönített számlára történik. A vételi jogot alapító szerződés megszűnik abban az esetben, ha a Lízingbevevő a Lízingszerződés szerinti fizetési kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett. 7. egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingót terhelő jelzálogjog A Lízingbevevő és a Lízingbeadó megállapodhatnak abban, hogy a vonatkozó jogszabály hatályba lépését követően külön okiratba foglaltak szerint egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingót terhelő jelzálogjogot alapítanak a biztosítékul szolgáló gépjárművek vonatkozásában. A jelzálogjogot magánokiratba kell foglalni és a Lízingbeadó az alapján megteszi az elektronikus bejelentést. Az alapítással, bejegyzéssel és a bejegyzés törlésével kapcsolatos valamennyi költséget a Lízingbevevő viseli. A jelzálogjog érvényesítésére abban az esetben kerül sor, ha a Lízingbeadónak megnyílik a kielégítési joga. A kielégítési jog megnyílására, a kielégítési jog gyakorlására, a zálogszerződés megszűnésére a jelzálogjognál írt szabályok az irányadóak. 8. váltó kiállítása külön okiratba foglaltak szerint A Lízingbeadó kérheti a Lízingbevevőtől, hogy fizetési kötelezettségeinek biztosítására meghatározott esedékességgel állítson ki váltót, esetenként a tulajdonosok vállaljanak váltókezességet. A váltó alapján a Lízingbeadó jogosult követelését váltóbeszedéssel érvényesíteni, annak eredménytelensége esetén pedig bírósághoz fordulni. II. Személyi jellegű biztosítékok: 1. bankgarancia, kezességvállalás (pénzügyi intézménytől) 6

A Lízingbeadó pénzügyi intézmény által kiállított bankgaranciát vagy kezességvállalást is elfogadhat. A bankgarancia vagy kezességvállalás érvényesítésére abban az esetben kerül sor, ha a Lízingbevevő a Lízingszerződés szerinti fizetési kötelezettségének nem tett eleget és emiatt a Lízingbeadó a Lízingszerződést azonnali hatállyal felmondta. Amennyiben a Lízingbevevő a Lízingszerződés szerinti fizetési kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett, a Lízingbeadó visszaadja a bankgaranciát vagy a kezességvállalást tartalmazó dokumentumot. 2. készfizető kezesség külön okiratba foglaltak szerint A Lízingbeadó készfizető kezességet is elfogadhat. A készfizető kezes írásban arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a Lízingbevevő a Lízingszerződés szerinti fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, maga fog teljesíteni, függetlenül attól, hogy a Lízingbeadó először követelte-e a Lízingbevevőtől a kötelezettség teljesítését. A készfizető nagykorú, cselekvőképes magánszemély, illetve jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság lehet. A készfizető kezességvállalás megszűnik abban az esetben, ha a Lízingbevevő a Lízingszerződés szerinti fizetési kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett. 3. komfort levél külön okiratba foglaltak szerint Amennyiben a Lízingbevevő tulajdonosa jogi személy, a Lízingbeadó elfogadhatja, hogy a Lízingbevevő a tulajdonosa kötelezettséget vállal arra, hogy mindent megtesz azért, hogy a tulajdonában lévő Lízingbevevő a Lízingszerződés szerinti fizetési kötelezettségeit teljesíteni tudja. 4. felhatalmazás azonnali beszedési megbízás benyújtására külön okiratba foglaltak szerint A Lízingbevevő köteles a fizetési kötelezettségeinek biztosítására azonnali beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó levelet átadni valamennyi számlavezetője által nyilvántartásba véve. A felhatalmazással a Lízingbevevő azt a jogot biztosítja a Lízingbeadónak, hogy a Lízingszerződésből származó követeléseit a számlavezetőhöz benyújtott beszedési megbízással érvényesíthesse a Lízingbevevő bankszámlái terhére. A felhatalmazó levél csak a Lízingbeadó írásbeli hozzájárulása esetén vonható vissza. Amennyiben a Lízingbevevő a Lízingszerződésből származó valamennyi fizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tett, a Lízingbeadó a felhatalmazó levél visszavonásához hozzájárul. A Lízingbevevő mindaddig, amíg a Lízingszerződés alapján fizetési kötelezettsége fennáll, köteles folyamatosan megadni az újonnan nyitott bankszámlái tekintetében is a felhatalmazást. 5. tartozáselismerő nyilatkozat külön okiratba foglaltak szerint A Lízingbeadó elfogadhatja, hogy a Lízingbevevő a Lízingszerződésből származó kötelezettségeit közjegyző előtt tett, közokiratba foglalt nyilatkozat elismeri. A tartozáselismerő nyilatkozatot a Lízingbeadó abban az esetben használja fel, ha a Lízingbevevővel kötött Lízingszerződést azonnali hatállyal felmondta. A felhasználás úgy történik, hogy a Lízingbeadó kéri a közokirat záradékolását az illetékes bíróságtól, majd a záradékolt közokirat alapján bírósági végrehajtást kezdeményez a Lízingbevevővel szemben. 6. visszavásárlási szerződés vagy feltételes adásvételi szerződés külön okiratba foglaltak szerint Amennyiben a Lízingbeadó a fizetési kötelezettség teljesítésének biztosítására szükségesnek tartja a Szállítótól visszavásárlási kötelezettséget kérhet, vagy a Szállítón kívüli harmadik személlyel megállapodást köthet a Lízingtárgy megvásárolására, ha a Lízingszerződés a Lízingbevevő tulajdonszerzése nélkül szűnik meg. A visszavásárlási szerződés vagy feltételes adásvétel esetén a járműnek minősülő Lízingtárgy eredetvizsgálatával kapcsolatos költségek és díjak a Lízingbevevőt terhelik. III. Jövedelmi jellegű biztosítékok: 1. követelésen alapított zálogjog külön okiratba foglaltak szerint Amennyiben a Lízingbevevő a Lízingtárgyat bérbeadás útján hasznosítja, köteles (egyéb esetben a Lízingbeadó külön kérése esetén köteles ezen biztosítékot nyújtani) a bérlővel kötött szerződéséből származó bevétele mint követelés vonatkozásában zálogjogot engedni a 7

Lízingbeadónak. A kielégítési jog megnyílására, a kielégítési jog gyakorlására, a zálogszerződés megszűnésére a jelzálogjognál írt szabályok az irányadóak. 2. engedményezés külön okiratba foglaltak szerint Amennyiben a Lízingbevevőnek más személytől a Lízingtárgy hasznosításával összefüggésben vagy más okból a lízingdíjak biztosítására alkalmas bevétele származik, a Lízingbeadóval kötött megállapodása alapján ezen bevételét engedményezheti a Lízingbeadóra. Az engedményezés lehet nyílt vagy csendes, attól függően, hogy a kötelezett mikor kap értesítést az engedményezés tényéről. Amennyiben a Lízingbevevő a Lízingszerződésből származó valamennyi kötelezettségének eleget tett, a Lízingbeadó a még fennálló követelést visszaengedményezi a Lízingbevevőre. IV. Vegyes jellegű biztosítékok: 1. a Lízingtárgy biztosítása (ÁSZF 41-51. pontok szerint) V. Egyéb, biztosíték jellegű szerződéses kikötés: 1. Negative pledge klauzula A Lízingbevevő kötelezettséget vállal arra, hogy mindaddig, amíg a Lízingszerződés szerinti fizetési kötelezettségeinek maradéktalanul eleget nem tett folyamatosan fenntartja a Lízingbevevő fizetőképességét, és a tulajdonosai nem hoznak olyan társasági döntést, amely hátrányosan befolyásolná a Lízingszerződés szerinti kötelezettségek teljesítését. 2. Pari passu klauzula A Lízingbevevő kötelezettséget vállal arra, hogy jelen Lízingszerződés aláírásától kezdődően, addig a napig, amíg jelen Lízingszerződés alapján bármilyen tartozás fennáll, vagy keletkezhet a Lízingbeadó előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül nem köt hitel- vagy kölcsönszerződést, továbbá harmadik személy hitelező bárkivel szembeni követelése biztosításául nem létesít semmiféle biztosítékot (különösen, de nem kizárólagosan: zálogjog bármelyik fajtája, óvadék, (készfizető) kezesség, vételi jog, mint biztosíték, engedményezés, mint biztosíték, komfort levél, azonnali beszedési megbízásra vonatkozó felhatalmazás). A Lízingbevevő tudomásul veszi, hogy a Lízingbeadó nem köteles a hozzájárulás megadására, a hozzájárulást a Lízingbeadó jogosult megtagadni. A Lízingbevevő tudomásul veszi továbbá, hogy amennyiben a Lízingbeadó hozzájárulását megadja, akkor a Lízingbeadó jogosult (de nem köteles) a Lízingszerződést azonnali hatállyal felmondani. A Lízingbeadó hozzájárulása megadása vagy annak megtagadása esetén is, a jelen Lízingszerződés aláírásától kezdődően, addig a napig, amíg jelen Lízingszerződés alapján bármilyen tartozás fennáll, vagy keletkezhet, a Lízingbevevő köteles biztosítani, hogy a jelen Lízingszerződésből eredő kötelezettségei a kielégítési sorrend tekintetében mind most, mind a jövőben legalább egyenlő elbírálás alá essenek minden egyéb jelenlegi és jövőbeni kötelezettségével. A Lízingbevevő kötelezettséget vállal továbbá arra, hogy akár ő maga, akár az érdekeltségébe tartozó bármely társaság(ok) biztosítékot nyújtanak a Lízingbevevő más hitelezőjével (hitelezőivel) szemben, akkor ugyanezen biztosítékokat, vagy a Lízingbeadó megítélése szerint ezekkel egyenértékű biztosítékokat a Lízingbeadó részére is felajánlja. 3. Cross default klauzula (ÁSZF 60.f) és g) pont) 4. forgalom kikötés A Lízingbeadó elfogadhatja, hogy a Lízingbevevő a Lízingszerződés időtartama alatt meghatározott forgalmat bonyolít a CIB Bank Zrt-nél vezetett azon bankszámláján, amelyre a Lízingbeadó részére azonnali beszedési megbízás benyújtására felhatalmazást adott. 5. CIB Bank Zrt-nél történő számlavezetés A Lízingbeadó a Lízingbevevő gazdálkodásának és a lízingdíjak megfizetése biztosításának figyelemmel kísérése érdekében elfogadhatja, hogy a Lízingbevevő a CIB Bank Zrt-nél is nyisson bankszámlát és részben azon bonyolítsa forgalmát. 8

III. A Lízingtárgy tulajdonjoga 7. A Lízingtárgy tulajdonjoga a Lízingszerződés szerinti fizetési kötelezettségek teljesítéséig (nyílt végű pénzügyi lízing esetén a maradványérték megfizetését is ideértve) a Lízingbeadót illeti meg és valamennyi hatósági nyilvántartásban (közlekedési nyilvántartás, lajstrom) a Lízingbeadó szerepel tulajdonosként. Amennyiben a Lízingszerződés megkötését követően a Lízingbeadó nem szerzi meg a Lízingtárgy tulajdonjogát, a Lízingbeadó jogosult a Lízingszerződést felmondani, a Lízingbevevő által megfizetett összegeket meghiúsulási kötbér címén megtartani, és a Lízingbevevő köteles megtéríteni a Lízingbeadó teljes kárát is. 8. A Lízingtárgyat a Lízingbevevő tartja nyilván könyveiben, és a Lízingtárgy amortizációját a Lízingbevevő számolja el. 9. A járműnek, illetve úszólétesítménynek minősülő Lízingtárgy átvételét megelőzően a Lízingbevevő a Lízingbeadó által részére kiállított Okmányirodai kérelem, illetve hatósági kérelem alapján saját költségén - eljár az illetékes hatóságnál a Lízingtárgy forgalmi engedélyére és törzskönyvére, illetve lajstromra és hajólevélre vonatkozó előírt hatósági bejegyzések és hatósági nyilvántartásba vételek elvégeztetése érdekében. A törzskönyv letétként mindaddig amíg a Lízingbevevő a Lízingszerződés szerinti fizetési kötelezettségeket maradéktalanul nem teljesíti (nyílt végű lízing esetén a maradványérték megfizetését is ideértve) a Lízingbeadó birtokában marad. A Lízingszerződés futamideje alatt a forgalmi engedély, illetve hajólevél elvesztését, eltűnését, megsemmisülését a Lízingbevevő haladéktalanul köteles írásban jelezni a Lízingbeadónak, és a Lízingbeadó meghatalmazása alapján a legrövidebb időn belül gondoskodnia kell az új forgalmi engedély, illetve hajólevél fentiek szerinti tartalommal való kiállításáról, és az új forgalmi engedély, illetve hajólevél fénymásolatának a Lízingbeadó részére történő átadásáról. Úszólétesítmények minősülő Lízingtárgy esetén átvételét követően a Lízingbevevő köteles a fentiek szerint kiállított hajólevél fénymásolatát a Lízingbeadónak haladéktalanul, de legkésőbb 3 munkanapon belül eljuttatni. 10. A Lízingbeadó külön okiratba foglaltak szerint járul hozzá ahhoz, hogy a hatósági nyilvántartásba a Lízingbevevő üzemben tartói joga bejegyzésre kerüljön, az üzemben tartói jog bejegyzésével kapcsolatos eljárás és költség a Lízingbevevőt terheli. A járműnek, illetve úszólétesítménynek minősülő Lízingtárgy esetén a Lízingtárgy tulajdonjogának Lízingbevevő által történő megszerzése esetén a Lízingbeadó biztosítja a Lízingbevevőnek tulajdonjogának törléséhez és az új törzskönyv, illetve hajólevél kiadásához szükséges lízingbeadói nyilatkozatokat, illetve megküldi a törzskönyvet, illetve a hajólevelet a Lízingbevevő részére. IV. A lízingdíj és egyéb fizetési kötelezettségek 11. Fizetési kötelezettségnek minősül minden, a Lízingtárggyal és a Lízingszerződéssel összefüggésben felmerülő díj, költség, árfolyamkülönbözet-elszámolás, így különösen de nem kizárólag a lízingdíj, a kezelési költség, a késedelmi kamatok, a Lízingtárgy beszerzéséhez kapcsolódó közvetlen költségek, a biztosítási díjak, illetve a Lízingtárggyal és a Lízingszerződéssel kapcsolatos bárminemű fizetési kötelezettség, kivéve a Szállítónak fizetendő a Lízingbevevő által a Szállító részére megfizetett első lízingdíj összegével csökkentett vételárat. 12. A Lízingbevevő minden a Lízingszerződéssel kapcsolatos fizetési kötelezettségét a Lízingszerződésben meghatározott devizanemben köteles teljesíteni. Ez Forint finanszírozás és Deviza-alapú Forint finanszírozás esetén forintot, Deviza finanszírozás esetén pedig a Lízingszerződésben meghatározott devizát jelenti. A Felek megállapítják, hogy a Forint finanszírozás olyan finanszírozás, amikor a lízingdíjak összege forintban kerül meghatározásra és a tartozás nyilvántartása is forintban történik. A Lízingbevevő fizetési kötelezettsége szintén forintban áll fenn. Deviza alapú forintfinanszírozás: olyan finanszírozás, amelynél a Lízingbeadó a Lízingbevevő kötelezettségeit a Lízingszerződésben meghatározott devizanemben tartja nyilván, a Lízingbevevő fizetési kötelezettsége azonban forintban áll fenn. Deviza finanszírozás: olyan finanszírozás, amikor a lízingdíjak összegének meghatározása, a tartozás összegének nyilvántartása, továbbá a Lízingbevevő fizetési kötelezettsége forinton kívüli valamely más - a Lízingszerződésben meghatározott - devizanemben (pl. EUR, CHF) kerül megállapításra, illetve keletkezik. Az irányadó kamatláb amennyiben a Lízingszerződés másként nem rendelkezik megegyezik a 3 havi 9

BUBOR / EURO LIBOR / CHF LIBOR nak megfelelő, a Lízingszerződésben meghatározott devizanemhez tartozó értékével, amelynek előzetes értékét a Lízingszerződés IV. pontja, szerződéses értékét a Fizetési ütemezés tartalmazza. A Felek megállapodnak abban, hogy Deviza finanszírozás esetén a fizetés pénzneme és a forintban történő fizetések átszámítására az alábbi rendelkezések irányadóak: 1. A Lízingbe vevő fizetési kötelezettsége a Lízingszerződés devizanemében áll fenn. A Lízingbe vevő köteles fizetési kötelezettségeinek a Lízingbe adónak a számlákon, fizetési értesítőkön feltüntetett deviza folyószámlájára utalni. Amennyiben a Lízingbe vevő a fizetést nem a Lízingszerződés devizanemében vagy nem a Lízingbe adó devizaszámlájára teljesíti, akkor a szükséges átváltást a Lízingbe adó a jóváírás napján jegyzett CIB Bank Zrt. deviza eladási árfolyam + 1 Ft-os árfolyamon végzi el. 2. A Lízingtárgy vételárának megfizetése előtt a Lízingbe adó által a Lízingtárgy megvásárlásával összefüggésben Forintban teljesített kifizetéseit (különösen, de nem kizárólagosan üzembe helyezési költségek, hatósági díjak, illetékek stb.) a Lízingtárgy vételára (vagy több részletben történő fizetés esetén az utolsó vételárrészlet) megfizetésekor érvényes CIB Bank Zrt. deviza vételi árfolyamán számítja át és veszi figyelembe. 3. Amennyiben a Lízingtárgyat ért káresemény esetén a Biztosító a biztosítási összeget forintban utalja a Lízingbe adó, mint kedvezményezett részére, a jóváírt összegnek a Lízingszerződés devizanemére történő átváltása a jóváírás napján jegyzett CIB Bank Zrt. deviza eladási árfolyamán történik. 4. Amennyiben a Lízingbe vevő a Lízingszerződés biztosítékaként a Lízingszerződés devizanemében kiállított váltót ad át a Lízingbe adó részére, vagy devizaszámlájára vonatkozóan ad azonnali beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazást, akkor a fizetési helyként megnevezett számlavezető hitelintézet a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján Forintban fog fizetést teljesíteni. A váltóbeszedés, illetve a felhatalmazó levélen alapuló azonnali beszedési megbízás alapján a Lízingbe adó bankszámláján Forintban jóváírt összegnek a Lízingszerződés devizanemére történő átváltása a jóváírás napján jegyzett CIB Bank Zrt. deviza eladási árfolyamán történik. 13. A Lízingbevevő megfelelő devizanemben kifejezett szerződés szerinti lízingdíj fizetési kötelezettségeit a Lízingszerződés elválaszthatatlan, 2. számú mellékletét képező Fizetési Ütemezés tartalmazza. A Lízingbeadó jogosult a Lízingbevevőnek a Lízingszerződésben illetve a Fizetési Ütemezésben a Lízingszerződés szerinti devizanemben meghatározott lízingdíj fizetési kötelezettségeit módosítani a jelen ÁSZF 21-22. pontjai szerint. A lízingdíj devizaösszegének átutalásához kapcsolódó bankköltség a Lízingbevevőt terheli. Amennyiben ezt nem vállalja az átutalási megbízás kitöltésével, a Lízingbeadó jogosult ezt a költséget továbbszámlázni a Lízingbevevő felé. 14. Lízingbeadó a Lízingszerződés elkészítésekor ismert irányadó kamatláb értékének, valamint Deviza-alapú Forint finanszírozás esetén Lízingszerződés előzetes irányadó árfolyamának ismeretében elkészíti, és a Lízingszerződésben rögzíti Lízingbevevő tervezett fizetési kötelezettségeit (továbbiakban. Előzetes Fizetési Ütemezés). A Lízingbeadó jogosult az Előzetes Fizetési Ütemezésben meghatározott lízingdíj fizetési kötelezettségeit jelen ÁSZF 15. pontja szerint módosítani és Lízingbevevő megfelelő devizanemben kifejezett szerződés szerinti lízingdíj fizetési kötelezettségeit tartalmazó és a Lízingszerződés 2. sz. mellékletét képező Fizetési Ütemezést a Lízingtárgy vételárának megfizetését követő 7 (hét) munkanapon belül megküldeni Lízingbevevőnek. A Lízingbevevő, amennyiben a 2. sz. mellékletben foglaltakkal nem ért egyet, köteles azt a kézhezvételtől számított 3 (három) munkanapon belül a Lízingbeadó részére írásban jelezni, ennek hiányában a Lízingbeadó jogosult úgy tekinteni, hogy a 2. sz. mellékletben foglaltakat visszavonhatatlanul elfogadja. A Fizetési Ütemezés tartalmazza a Lízingszerződés devizanemét, a megfelelő devizanemben meghatározott lízingdíjakat, a lízingdíjak esedékességét, valamint az irányadó kamatlábat és annak a szállítói számla kifizetésekor érvényes értékét. Deviza-alapú Forint finanszírozás esetén ezen kívül a Fizetési ütemezés tartalmazza a Lízingszerződés alapárfolyamát is. Szerződés alapárfolyama Deviza alapú Forint finanszírozás és Deviza finanszírozás esetén a Lízingszerződésben rögzített devizára a szállítói számla kifizetésekor érvényes, Lízingszerződésben meghatározott típusú, CIB Bank Zrt. által jegyzett árfolyam. Lízingbeadó a Fizetési Ütemezésben egyoldalúan jogosult módosítani az Előzetes Fizetési Ütemezésben rögzített lízingdíjakat az alábbiak szerint: 10

a.) Amennyiben a Lízingbeadó által a Lízingtárgy tulajdonjogának megszerzéséért ténylegesen kifizetett bruttó vételár bármilyen okból meghaladja az Adásvételi Szerződésben rögzített bruttó vételárat, a Lízingbeadó felszólíthatja a Lízingbevevőt a különbözet egy összegben történő megfizetésére, amelynek teljesítésére a Lízingbevevő a felszólításban foglaltaknak megfelelően köteles. b.) Deviza-alapú Forint finanszírozás esetén - amennyiben a szállítói számla kifizetése forintban történik meg - az Előzetes Fizetési Ütemezésben meghatározott lízingdíjak összegét a Lízingbeadó a Lízingtárgy vételára megfizetésének időpontjában számítja át a megfelelő devizaösszegre az alábbi képlet szerint: Előzetes lízingdíjak (devizában) a Lízingszerződésben X Előzetes árfolyam a Lízingszerződésben Lízingdíjak összege = a Fizetési ütemezésben a Lízingszerződés alapárfolyama Amennyiben a szállítói számla kifizetése devizában történik a Devizaalapú Forint finanszírozás ügyletindításkori elszámolása elnevezésű táblázatban foglaltak alapján változhat a lízingdíj. A Lízingbeadó a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló a 2009. évi CLXII. törvény alapján Fogyasztónak minősülő Lízingbevevő esetén a Lízingszerződésben meghatározott mértékű teljes éves hiteldíjmutatót állapít meg. A teljes hiteldíj-mutató (THM) számítása a 83/2010. (III.25.) számú Kormányrendeletben foglaltak szerint történik, és a feltételek, illetve a jogszabályok változása esetén a THM módosulhat. A THM mutató mértéke nem tükrözi a kamatkockázatot és deviza alapú lízing esetén az árfolyamkockázatot. c.) A Lízingbevevő tudomásul veszi, hogy I. a szállítói számla kifizetésének napján érvényes irányadó kamatláb érték eltérhet a Lízingszerződés elkészítésekor ismert irányadó kamatláb értéktől. II. a szállítói számla kifizetésének napja eltérhet az Előzetes Fizetési Ütemezésben rögzített finanszírozás kezdő napjától. III. a lízingdíjak esedékességi időpontjai eltérhetnek az Előzetes Fizetési Ütemezésben rögzítettől. IV. az irányadó árfolyam értéke eltérhet a Lízingszerződésben rögzített előzetes értéktől. d.) A Lízingbeadó az ÁSZF 14/c.) pontjában meghatározott eltérésekből adódó változásokat jogosult érvényesíteni a Fizetési Ütemezésben, melynek következtében a lízingdíj összege növekedhet. A Lízingbevevő a lízingdíjak összegének növekedését tudomásul veszi, és kifejezetten elfogadja. 15. A lízingdíjakat a Lízingbevevő köteles esedékességkor, a Lízingbeadó értesítése alapján a Lízingszerződésben és a jelen ÁSZF-ben foglaltak szerint megfizetni. A lízingdíjak a Fizetési Ütemezés szerinti hónapok 1. napján esedékesek, illetve ha ez a nap munkaszüneti napra esik, akkor az azt követő munkanapon. A Lízingbeadó jogosult a Lízingbevevő külön kérésére a fizetési esedékesség időpontjaként a Fizetési Ütemezés szerinti hónapok 20. napját meghatározni. A lízingdíj megfizetése alól a Lízingbeadó értesítésének elmaradása és/vagy a befizetési csekk hiánya a Lízingbevevőt nem mentesíti. A Lízingbevevő fizetési kötelezettsége azon a napon minősül teljesítettnek, amikor a. készpénzes befizetés esetén: a Lízingbevevő az esedékes összeget a CIB Bank Zrt. valamely fiókjában a Lízingbeadó bankszámlájára befizette, b. átutalás, illetve csoportos beszedés alapján történő teljesítés esetén: a fizetendő összeg a Lízingbeadó bankszámláján jóváírásra került, c. postai csekken történő befizetés esetén: a Lízingbevevő a fizetendő összeget a postán feladta, feltéve, hogy az összeg a Lízingbeadó bankszámlájára megérkezik. Deviza finanszírozás esetén nem választható a csoportos beszedés és csekkes fizetési mód. 16. Amennyiben a Lízingbevevő bármely, a Lízingszerződésen alapuló fizetési kötelezettségének esedékességkor nem tesz eleget, a késedelem időtartamára késedelmi kamatot köteles a Lízingbeadó részére fizetni, és számlázása a Lízingbeadó által kiállított számla devizanemében történik. A késedelmi kamat számításakor egy év 360 napnak tekintendő, és a késedelmi kamatfizetési kötelezettség a megfizetni elmulasztott összeg esedékességétől (késedelembe eséstől) számítandó. A késedelmi kamat mértékét a jelen ÁSZF elválaszthatatlan részét képező Hirdetmény tartalmazza, amelyet a Lízingbeadó az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben kifüggeszt és a honlapján (www.ciblizing.hu) közzétesz. 11

17. A Lízingbeadó jogosult arra, hogy amennyiben a Lízingbevevőnek lejárt tartozása áll fenn a Lízingbeadó felé, akkor a Lízingbevevő következő, bármilyen jogcímű fizetését a Lízingbeadó először költségre, a késedelmi kamatra és azután az esedékes lízingdíjra számolja el. A Lízingbevevő a Lízingszerződésből eredő bármilyen jogcímű fizetésébe a Lízingbeadóval szembeni bármely követelését nem jogosult beszámítani 18. Tekintettel arra, hogy a Lízingbevevő nem a Lízingtárgy használatáért, hanem a pénzügyi lízing szolgáltatásért (mint a Lízingszerződés tárgya) tartozik fizetési kötelezettséggel, a Lízingbevevő fizetési kötelezettségeit nem érintik az adott Lízingszerződéshez kapcsolódó pénzügyi lízing szolgáltatás körén kívül eső külső körülmények, így különösen, de nem kizárólagosan, a jelen ÁSZF 32. pontjában meghatározott Árkedvezmények Lízingbeadó részére történő biztosítása, ha a Lízingbevevő a Lízingtárgyat bármilyen, a Lízingbeadónak fel nem róható okból nem használja, vagy nem használhatja. 19. A Lízingtárggyal és/vagy a Lízingszerződéssel összefüggő valamennyi közterhet és egyéb költséget így különösen, de nem kizárólag az adókat ( súlyadót ), illetéket, engedélyezési költséget, hatóság által kivetett fizetési kötelezettséget a Lízingbevevő köteles megfizetni annak esedékességekor. Amennyiben a Lízingtárgy forgalomba helyezésre kerül, a Lízingbevevő a forgalmi engedély másolatát a forgalomba helyezést követő 8 napon belül köteles elküldeni a Lízingbeadó részére. 20. Zárt végű pénzügyi lízing esetén A Felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a Lízingszerződéssel összefüggésben import szállítói számla, vagy több bejövő számla kiállítására és a Lízingbe adó általi elfogadására kerül sor, akkor az emiatt keletkező ÁFA árfolyamkülönbözetből adódó veszteség a Lízingbevevőt terheli, melynek megállapítása a Lízingtárgy vételárának megfizetésétől számított 6 hónapon belül történik. A Lízingtárgy megvásárlásával kapcsolatos ÁFÁ-ra vonatkozó árfolyamkülönbözet számításának módja: ÁFA árfolyam különbözet = ((Bejövő számla ÁFA tartalma (DEV)*elszámolási árfolyam) - bejövő számla ÁFA tartalma (HUF))+ Kimenő számla ÁFA tartalma*(mnb árfolyam - elszámolási árfolyam ) MNB árfolyam: a kimenő számla teljesítésének napján érvényes MNB deviza árfolyam az adott deviza és adott számla vonatkozásában Bejövő számla ÁFA tartalma (HUF): a szállító által a bejövő számlán feltüntetett ÁFA érték forintban Elszámolási árfolyam: utolsó eszközértékesítési bejövő számla kifizetésekor érvényes CIB Bank Zrt deviza vételi árfolyam Bejövő számla: Eszköz, illetve tartozékok beszerzéshez kapcsolódó szállítói számla Kimenő számla: Kiállított Eszközértékesítési (vevő) számla a Lízingbevevő felé Amennyiben a fenti képlet alapján megállapított összeg pozitív, a Lízingbeadó felhívására a Lízingbevevő köteles az ÁFA árfolyam-különbözetet a Lízingbeadónak megfizetni. A Felek eszközértékesítésnek tekintik a Lízingtárgy Adás-vételi szerződésében foglalt feltételek szerinti, Szállító általi értékesítését a Lízingbeadó, mint vevő részére. A Lízingtárgy vételára magában foglalja a Lízingtárgy rendeltetésszerű használathoz szükséges tartozékok értékét is (ide nem értve az üzembe helyezéssel kapcsolatos költségek). 2. Abban az esetben, ha a Lízingbevevő nem szerzi meg a Lízingtárgy tulajdonjogát (pl. azonnali hatályú felmondás) és a Lízingbe adó a birtokába visszakerült Lízingtárgyat forint vételáron újraértékesíti, az újraértékesítésből származó ÁFA árfolyamkülönbözetből adódó veszteség a Lízingbevevőt terheli. A Lízingtárgy újraértékesítéséből származó ÁFA-ra jutó árfolyamkülönbözet számításának módja: ÁFA árfolyam különbözet =Eszköz-visszavételi számla Áfa tartalma (devizában)*(mnb árfolyam elszámolás árfolyam) MNB árfolyam: Eszköz visszavételi számla teljesítés dátumán érvényes deviza árfolyam Elszámolási árfolyam: CIB Bank Zrt eszközértékesítési számla kiállítás dátumán jegyzett deviza eladási árfolyam Amennyiben a fenti számítás alapján megállapított összeg pozitív, a Lízingbeadó felhívására a Lízingbevevő köteles az ÁFA árfolyam-különbözetet a Lízingbeadónak megfizetni. 3. Abban az esetben, ha a lízingtárgyat a futamidő alatt egy Új lízingbevevő átvállalja, az átvállalásból származó Áfa árfolyamkülönbözetből adódó veszteség a Lízingbevevőt terheli. A Lízingtárgy átvállalásából származó ÁFA árfolyamkülönbözet számítás módja: Új lízingbevevő esetén: 12

ÁFA árfolyamkülönbözet = Kimenő számla ÁFA tartalma*(mnb árfolyam elszámolási árfolyam) MNB árfolyam: kimenő számla teljesítési napján érvényes deviza árfolyam Elszámolási árfolyam: kimenő számla kiállításának napján jegyzett CIB Bank Zrt. deviza vételi árfolyam Kimenő számla: Kiállított eszközértékesítési (vevő) számla az Új lízingbevevő felé Eredeti lízingbevevő esetén: ÁFA árfolyamkülönbözet= -1*( Kimenő számla ÁFA tartalma*(elszámolási árfolyam - MNB árfolyam)) MNB árfolyam: kimenő számla teljesítési napján érvényes devizaárfolyam Elszámolási árfolyam: kimenő számla kiállításának napján jegyzett CIB Bank Zrt. deviza eladási árfolyam Kimenő számla: Kiállított helyesbítő tőkeszámla eredeti Lízingbevevő felé. Nyílt végű pénzügyi lízing esetén 1. A Felek megállapodnak abban, hogy ügyletindításhoz kapcsolódó elszámolás a következő: Deviza finanszírozás esetén, amennyiben a Lízingszerződéssel összefüggésben import szállítói számla, vagy több bejövő számla kiállítására és a Lízingbe adó általi elfogadására kerül sor, akkor az emiatt keletkező ÁFA árfolyam-különbözetből adódó veszteséggel a Lízingbeadó jogosult a Lízingbevevővel elszámolni. A Lízingbeadót terhelő árfolyamveszteség megállapítása a Lízingtárgy vételárának megfizetésétől számított 2 hónapon belül történik. A Lízingtárgy megvásárlásával kapcsolatos ÁFÁ-ra vonatkozó árfolyamkülönbözet számításának módja: ÁFA árfolyam különbözet = ((Bejövő számla ÁFA tartalma (DEV)* elszámolási árfolyam) bejövő számla ÁFA tartalma (HUF)) + Kimenő számla ÁFA tartalma * ( MNB árfolyam - elszámolási árfolyam ) MNB árfolyam: a kimenő számla teljesítésének napján érvényes MNB deviza árfolyam az adott deviza és adott számla vonatkozásában Bejövő számla ÁFA tartalma (HUF): a szállító által a bejövő számlán feltüntetett ÁFA érték forintban Elszámolási árfolyam: Amennyiben az önerő ÁFA tartalma < Σ bejövő számla ÁFA tartalma, akkor az utolsó eszközértékesítési bejövő számla kifizetésekor érvényes CIB Bank deviza eladási árfolyam Amennyiben önerő ÁFA tartalma > Σ bejövő számla ÁFA tartalma, akkor az utolsó eszközértékesítés bejövő számla kifizetésekor érvényes CIB Bank deviza vételi árfolyam Bejövő számla: Eszköz, illetve tartozékok beszerzéshez kapcsolódó szállítói számla Kimenő számla: Első lízingdíjról kiállított számla Amennyiben a fenti képlet alapján megállapított összeg pozitív, a Lízingbeadó felhívására a Lízingbevevő köteles az ÁFA árfolyam-különbözetet a Lízingbeadónak megfizetni. A Felek eszközértékesítésnek tekintik a Lízingtárgy Adás-vételi szerződésében foglalt feltételek szerinti, Szállító általi értékesítését a Lízingbeadó, mint vevő részére. A Lízingtárgy vételára magában foglalja a Lízingtárgy rendeltetésszerű használathoz szükséges tartozékok értékét is (ide nem értve az üzembe helyezéssel kapcsolatos költségek). 2. Havi esedékes számlákhoz kapcsolódó elszámolás: A Lízingbeadó által kiállított esedékes lízingdíj számlákhoz kapcsolódó Áfa-árfolyamkülönbözetből adódó veszteséggel a Lízingbeadó jogosult elszámolni a Lízingbevevő felé. ÁFA árfolyam különbözet = Lízingdíj számla ÁFA-tartalma * (MNB árfolyam számla árfolyam) MNB árfolyam: Lízingdíj számla kiállításának dátumán jegyzett MNB árfolyam Számla árfolyam: Kiállított lízingdíj számla fizetési határidejének dátumára jegyzett CIB Bank Zrt deviza vételi árfolyam Amennyiben a fenti számítás alapján megállapított összeg pozitív, a Lízingbeadó felhívására a Lízingbevevő köteles az ÁFA árfolyam-különbözetet a Lízingbeadónak megfizetni. Elszámolást havonta készíti a Lízingbeadó, és a számított Áfa árfolyamkülönbözetet a Lízingbevevőtől forintban, a bekérőn feltüntetett számlaszámra kéri teljesíteni. Fizetési kötelezettségek módosulásai a futamidő során 21. A Fizetési Ütemezésben a Lízingszerződés devizanemében meghatározott lízingdíjak - kizárólag a jelen pontban írtak szerint változhatnak: a) A Lízingbeadó jogosult a IV. 12. pont szerinti irányadó kamatláb változásának függvényében módosítani a hátralevő lízingdíjak kamattartalmát az alábbiak szerint: A Lízingbeadó meghatározott időközönként ( felülvizsgálati periódus ) vizsgálja felül az irányadó kamatláb értékét. Amennyiben a felülvizsgálatkori érték a szállítói számla megfizetésének napján irányadó értéktől a Lízingszerződésben rögzített küszöbértéket meghaladó mértékben eltér, akkor a 13