Országos Idegtudományi Intézet SZÁMVITELI POLITIKA

Iktató szám: Országos Idegtudományi Intézet SZÁMVITELI POLITIKA Jóváhagyom: Budapest, 2010. január 1. F igazgató. Gazdasági igazgató

2. oldal: összesen: 23 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 3 1. A számviteli politika célja 3 2. Az intézet számviteli rendje 3 3. Az intézet bemutatása 4 4. Számviteli alapelvek érvényesülése 4 5. Beszámolási kötelezettség 6 6. Könyvvezetés rendje 7 7. A megbízható és valós összképet befolyásoló lényeges információk 8 8. Rendkívüli esemény meghatározása 10 9. Törzsadatok karbantartása 11 10. Könyvviteli bizonylati rend 11 11. Szigorú számadási kötelezettség alá vont bizonylatok 12 12. Számviteli bizonylatok meg rzése 13 13. Bizonylati fegyelem 13 14. Általános Forgalmi Adó megosztásának alapelvei 14 15. Az alap- és vállalkozási tevékenységet terhel el zetesen felszámított általános forgalmi adó megosztása Hiba! A könyvjelz nem létezik. 16. Nyilvántartások vezetése 14 17. Leltározás 15 18. Az egyéb gazdasági m veletek hatásának könyvviteli nyilvántartásban történ rögzítésének id pontja 15 19. Zárlati feladatok és határid k 16 20. Értékcsökkenés elszámolása 17 21. Terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának kezd id pontja 18 22. Terv szerinti értékcsökkenés elszámolása 18 23. Értékcsökkenés összegének alap- és vállalkozási tevékenység közötti megosztása 19 24. Kis érték tárgyi eszköz, szellemi termék elszámolása 19 25. Terven felüli értékcsökkenés, selejtezés és leltárhiány elszámolása 19 26. Terven felüli értékcsökkenés elszámolásának, visszaírásának szabályai 20 27. Az adós, a vev által el nem ismert követelés rendezésének módja 20 28. Az általános kiadások megosztási módszerei 22 29. Kiegészít melléklet 22 30. Záró rendelkezés 24

3. oldal: összesen: 23 BEVEZETÉS 1. A számviteli politika célja (1) Az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet (továbbiakban: Intézet) a számvitelr l szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Szt.), valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. (2) a.) és b.) bekezdése az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól többször módosított 249/2000. (XII.24.) Kormány rendelet, valamint a 292/2009 (XII.19), és az Alapító okirat alapján alakította ki Számviteli Politikáját. (2) A számviteli politika célja olyan számviteli rendszer kialakítása, mely biztosítja a megbízható és valós adatokat a féléves, éves költségvetési beszámoló összeállításához, valamint megfelel információt szolgáltat a vezet i döntés meghozatalához. Az Intézet jelen Számviteli Politikájában rögzíti, mit tekint a számviteli elszámolás szempontjából lényegesnek, jelent snek, nem lényegesnek, nem jelent snek, továbbá az Intézet meghatározza azokat a számviteli alapelveket, értékelési eljárásokat és módszereket, melyet az Intézet gazdálkodása, beszámoló összeállítása, illetve a könyvvezetése során érvényesít. Továbbá, az alábbiakat szabályozza: a.) a megbízható és valós összkép kialakítását befolyásoló lényeges információk meghatározása, b.) a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának kezd id pontja, c.) a kisérték tárgyi eszközök, vagyoni érték jogok és szellemi termékek min sítése, d.) az általános kiadások megosztási módszerének kiválasztása, e.) a terven felüli értékcsökkenés elszámolása tekintetében, 2. Az intézet számviteli rendje (1) Az Intézet mint költségvetési szerv az államháztartás szervezeteinek számvitelére vonatkozó jogszabályi el írások hatálya alá tartozik, nevezetesen a Számviteli törvény, valamint az államháztartási szervezetek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeink sajátosságairól szóló Kormányrendelet hatálya alá.

4. oldal: összesen: 23 (2) Olyan könyvviteli nyilvántartást kell vezetni, amely az eszközökben, forrásokban és a saját t kében bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelel en folyamatosan mutatja. (3) A számviteli politika az Intézet sajátosságainak figyelembevételével a Szt., számviteli rendelet el írásainak alapján került összeállításra. 3. Az intézet bemutatása (1) Az Intézet azonosító adatai Az intézet neve: Országos Idegtudományi Intézet Az intézet alapítója: Egészségügyi Miniszter Az intézet székhelye: 1145 Budapest, Amerikai u.57 Az intézet jogállása: önálló jogi személy Gazdasági formája: önállóan gazdálkodó költségvetési szerv Tevékenységei: Az Alapító Okiratban foglaltak szerint Vállalkozási tevékenység:nincs 4. Számviteli alapelvek érvényesülése (1) A vállalkozás folytatásának elve A vállalkozás folytatásának elve úgy érvényesül, hogy az évközi szerkezeti - szervezeti és feladat - változásokkal korrigált bázis képezi a következ évi költségvetés alapját. A m ködés a jöv ben is folytatódik, a tevékenység beszüntetése nem várható. (2) A teljesség elvének érvényesítése érdekében figyelembe kell venni, hogy a gazdasági m veletek nyilvántartása pénzforgalmi szemlélet és a könyvvezetés naptári évre készül. (3) A következetesség elvét a költségvetés, az éves (féléves) beszámoló közötti összehasonlíthatóság biztosításával kell érvényesíteni. A beszámoló tartalma és formája azonos az elemi költségvetéssel. (4) Az összemérés elvének érvényesülésének érdekében az alaptevékenységnél a maradvány (el irányzat-maradvány) megállapításakor a ténylegesen befolyt

5. oldal: összesen: 23 bevételeket, a pénzforgalom nélküli bevételeket és a tárgyévben ténylegesen teljesített kiadásokat kell figyelembe venni. Ennek megfelel en az id szak ráfordításaként a tényleges kiadásokat, bevételként a ténylegesen befolyt bevételeket és a pénzforgalom nélküli bevételeket kell a könyvvitelben elszámolni. (5) A bruttó elszámolás elve értelmében a bevételeket és a költségeket (ráfordításokat), illetve követelések, kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el, melyet alkalmazni kell a tevékenységek könyvviteli elszámolásánál. (6) A költség-haszon összevetésének elve a könyvvezetésre nem alkalmazható azon információk el állításának tekintetében, amelyeknek szolgáltatását törvények, illetve egyéb más jogszabályok írják el. A követelést le kell írni abban az esetben is, ha egyértelm en bizonyítható, hogy az adós fizetésképtelensége miatt a behajtást szolgáló intézkedések várható költségei meghaladnák a követelés könyv szerinti értékét. (7) A világosság elvének érvényesülését a beszámoló és annak mellékletei tiszta, világos elkészítésével kell biztosítani. A f könyvi könyvelésnek, az analitikának áttekinthet en kell kapcsolódni egymáshoz. (8) A lényegesség elve úgy érvényesül, hogy a költségvetési beszámoló kiegészít mellékletének szöveges indoklásánál be kell mutatni minden olyan információt, körülményt, amelynek elhagyása befolyásolja a költségvetési gazdálkodásról a megbízható és valós összkép kialakítását. (9) A valódiság elvét az adatok bizonylatokkal való és a mérleg tételek leltárral történ alátámasztása (f könyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások egyeztetése, leltározás) és az áttekinthet számviteli rendszer biztosítja. (10) A folytonosság elvének érvényesülést biztosítja, hogy a jelen számviteli politikában foglalt szabályokat alkalmazza az egymást követ években az eszközök és források értékelésénél és az eredmény számbavételénél. A változásokat a kiegészít mellékletben indokolni kell, be kell mutatni annak számszer sített hatását. (11) Az egyedi értékelés elve alapján az eszközöket és a kötelezettségeket egyedileg kell értékelni. A beszámoló készítéséhez összeállított leltár biztosítja az áttekinthet séget és az értékelhet séget. Az eszközöket és forrásokat egyedileg kell min síteni. Az egyedi értékelés elve a Szt. szerinti esetekben sajátosan érvényesülhet. (12) A tartalom els dlegességét a formával szemben elvet biztosítja, hogy a gazdasági m veletek a lényegük és a valóságtartalmuk szerint számolja el és mutatja be a beszámolókban (beszámolók készítése és könyvviteli zárlat rendje során.)

6. oldal: összesen: 23 5. Beszámolási kötelezettség (1) Az Intézet gazdálkodásáról éves és féléves költségvetési beszámolót készít. (2) A költségvetési év els félévér l június 30-ai fordulónappal féléves költségvetési beszámolót készít, legkés bb július 31-éig a felügyeleti szervnek megküldi. A éves költségvetési beszámolót december 31-ei fordulónappal, legkés bb a következ költségvetési év március 10-éig kell a felügyeleti szervnek megküldeni (3) Az éves költségvetési beszámoló részei: - Könyvviteli mérleg - Pénzforgalmi jelentés - El irányzat-maradvány kimutatás, - Kiegészít melléklet (4) A féléves költségvetési beszámoló pénzforgalmi jelentést és az éves költségvetési beszámoló kiegészít mellékletéb l a pénzforgalmi egyeztetést tartalmazza. (5) A könyvviteli mérlegben az eszközök és források, a pénzforgalmi jelentésben, illetve a pénzforgalmi kimutatásban a bevételek és kiadások bruttó módon szerepelnek. (6) A költségvetési beszámoló elkészítésének határideje: a költségvetési évet követ év február 20. Ezen id pontig lehet a mérlegkészítés alkalmával a könyvekben helyesbít rendez tételeket rögzíteni. (7) A pénzforgalmi jelentés az elemi költségvetéssel azonos formában és szerkezetben tartalmazza az eredeti és módosított bevételi és kiadási el irányzatokat, és ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeket, a pénzforgalom nélküli bevételeket, a ténylegesen teljesített kiadásokat, a pénzforgalmat tevékenységenként és azon belül f bb jogcímenként. (8) Az éves költségvetési beszámoló pénzforgalmi jelentése év végén kiegészül a következ tájékoztató adatokkal: a. munkáltatót terhel betegszabadsággal összefügg kifizetések összege és a pénzbeli juttatásban részesített dolgozók száma, b. a munkáltató által levont és az adóhatóságnak átutalt személyi jövedelemadó összege, c. a munkáltató által levont és az adóhatóságnak átutalt, munkavállalót terhel természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint nyugdíjbiztosítási járulék összege,

7. oldal: összesen: 23 d. a munkáltató által levont és az adóhatóságnak átutalt munkavállalót terhel magánnyugdíjpénztári tagdíj összegét, e. munkáltató által levont munkavállalói járulék, f. a személyi juttatásokra, a munkaadót terhel járulékokra és kamatkiadásokra vonatkozó költségszámításhoz szükséges kiegészít adatok, g. bevételként elszámolt árfolyamnyereség, kiadásként elszámolt árfolyamveszteség, h. dologi kiadásokból: - 5%-os ÁFA kulcsú adóalap összege, - 25%-os ÁFA kulcsú adóalap összege. i. a tárgyévben behajthatatlan követelésként leírt összege, j. tárgyévben elengedett követelések értéke, k. az államháztartáson belüli térítésmentes eszközátadások/átvételek elszámolt értékét. (9) Az el irányzat-maradvány kimutatás a mérlegben kimutatott költségvetési tartalék keletkezését mutatja be, a módosított el irányzatok és azok teljesítése különbözeteként. 6. Könyvvezetés rendje (1) Az Intézet tevékenysége során el forduló, a vagyoni és pénzügyi helyzetére kiható gazdasági eseményekr l, az eszközökben és forrásokban bekövetkezett változásokról a kett s könyvvitel rendszerében módosított teljesítés szemlélet nyilvántartásra kötelezett, mely nyilvántartást magyar nyelven a Magyar Köztársaság pénznemében vezeti. Az érvényes számlatükörben meghatározott f könyvi számlák és kapcsolódó analitikus nyilvántartások útján vezet nyilvántartást. (2) Az intézetnél alkalmazott számítógépes programok: Szállító cég Felhasználási terület Computrend Kft. - pénzügyi rendszer - f könyvi rendszer - eszközrendszer (T.E.)

8. oldal: összesen: 23 - kötelezettségvállalás nyilvántartása - rendelés modul - készletrendszer - leltári program (3) A bérszámfejtést a Magyar Államkincstár végzi az intézet Humánpolitikai osztály dolgozóinak a közrem ködésével. A munkaügyi nyilvántartás az Orgware Kft rendszerével történik. (4) A számviteli politika elválaszthatatlan mellékletét képezi az intézet számlarendje, számlatükre. 7. A megbízható és valós összképet befolyásoló lényeges információk (1) Jelent s összeg hiba: ha a hiba megállapításának évében, a különböz ellen rzések során, egy adott költségvetési évet érint en (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások a saját t két és a tartalékokat növel -csökkent - érékének együttes (el jelt l független) összege meghaladja az alábbiakban meghatározott értékhatárt. (2) Jelent s összeg hiba meghatározása: Az Intézetnél lefolytatott felügyeleti, adóhatósági ellen rzés, vagy önellen rzés végzése során megállapított hibák. Az összeghatártól függetlenül jelent s összeg hibának min sül minden, a Saját t két érint hiba. Ha a leltári többlet oka el nem számolt beruházás, állományba nem vett tárgyi eszköz. Minden esetben jelent s összeg hiba, ha a hiba megállapításának évében az ellen rzések során ugyanazon évet érint en megállapított hibák, hibahatások saját t két és tartalékokat növel -csökkent értékben együttes (el jelt l független) összege meghaladja az ellen rzött költségvetési év mérlegf összegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegf összeg 2 százaléka meghaladja a 100 millió forintot, akkor a 100 millió forint. A felsorolt hibafeltárások miatti módosításokat a Beszámoló Mérlegének és az el irányzat-maradvány levezetésének a hibával érintett tételénél, az el z évek adatai mellett be kell mutatni, és indokolni kell, hogy azok nem képezik részét a tárgyévi adatoknak.

9. oldal: összesen: 23 Az Intézmény a megbízható és valós összképet befolyásoló lényeges információknak min síti az alábbiakat: Feladat változás: új szakfeladat illetve régi szakfeladat összetételének változását, Jogszabályi környezet változását, Rendkívüli események. Szervezeti változások. Lényeges szempont: a. Minden gazdasági esemény dokumentált legyen, az információ helyessége érdekében a számviteli elszámolást minden esetben el zze meg az ellen rzés. b. Az eszközök és azok forrásairól a számviteli információnk olyan mélység legyen, amely segíti az egyedi értékelés és a világosság elvének érvényesülését, ennek érdekében a mérleg valamennyi sorát negyedévente egyeztetett részletez nyilvántartásokkal és/vagy leletárral támasztja alá. c. Az eszközök min sítésének és értékelésének helyessége. d. A leltárkülönbözetek kompenzálhatóságánál lényeges szempont az összetéveszthet ség, felcserélhet ség, azonos, vagy hasonló érték, a tárolási hely és a kezel személy azonossága. e. Minden esetben a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibának kell tekintetni, ha a megállapítások következtében a hiba megállapításának évét megel z költségvetési év mérlegében kimutatott saját t ke és tartalékok együttes értéke legalább 10 százalékkal változik (n vagy csökken); (3) Nem jelent s sszeg hiba: ha a hiba megállapításának évében, a különböz ellen rzések során, egy adott költségvetési évet érint en (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások saját t két és a tartalékokat növel -csökkent értékének együttes összege (el jelt l független) összege nem haladja meg az el z pontban rögzített jelent s összeg értékhatárt. (4) Megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba: ha a jelent s összeg hibák és hibahatások összevont értéke a saját t ke és a tartalékok együttes értékét lényegesen a számviteli politikában meghatározott módon és mértékben megváltoztatja, és emiatt a már közzétett a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre vonatkozóan az adatok megtéveszt k. Minden esetben a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibának kell tekinteni, ha a megállapítások következtében a hiba megállapításának évét megel z költségvetési év mérlegében kimutatott saját t ke és tartalékok együttes értéke legalább 10 százalékkal változik (n vagy csökken).

10. oldal: összesen: 23 (5) Lényeges információnak tekintend : az Intézet feladataiban bekövetkez változások, szervezeti változások, a szokásos és rendkívüli események min sítése (bevételeknél és kiadásoknál), az értékelési módok változása, a könyvvitel bizonylati rendje. (5) Jelent s összeg eltérés: ha az eszközök év végi értékelése során a könyv szerinti érték és a piaci érték közötti különbözet összege meghaladja az alábbiakban rögzített mértéket. (6) A megbízható és valós összkép kialakítását befolyásoló információk tekintetében lényeges, hogy az információ tartalmazza az Intézet vagyoni, pénzügy helyzetét. (7) Nem tekinthet k lényeges információnak azok az adatok, amelyeknek nincs hatása a gazdálkodás megítélésére.. (8) Nem tekinthet jelent s összegnek, ha a befektetett eszközök értékelésekor a piaci érték a nyilvántartási értéket 20%-ot el nem ér en haladja meg. (9) Minden esetben jelent s összeg nek kell tekinteni a különbözetet, ha a követeléseknél (ideértve a vev kkel, adósokkal ) az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési értéke (a nyilvántartásba vételi érték) 20%-át, vagy az adott költségvetési érvre vonatkozóan az Áht. szerint meghatározott (kis összeg) követelés értékhatárát. 8. Rendkívüli esemény meghatározása (1) Mindazon gazdasági esemény, amelyek költségvetésen kívül befolyásolják a saját t ke növekedését, különös tekintettel a pénzforgalom nélküli bevételekre, továbbá azon gazdasági események, amelyek befolyásolják a sajátt ke csökkenését, különös tekintettel a pénzforgalom nélküli kiadásokra, a káreseményekre, az értékvesztésekre, terven felüli értékcsökkenésre. (2) Mindazon gazdasági események, amelyeknek a könyvelése nem történt meg, vagy helytelenül történt, és a hiányosság, vagy hiba tévesen befolyásolja a beszámoló adatait. (3) A gazdasági események rendkívüli min ségének szempontjait az Intézet az alábbiakban határozza meg: az el fordulás tekintetében rendkívüli, eseti jelleg, a pénzügyi helyzetre, az eszközök nagyságára és összetételének alakulására gyakorolt hatása jelent s. Az el z ekben leírtak alapján rendkívüli eseménynek min sül: az eszközök térítésmentes átvétele, ajándékként, hagyatékként kapott eszközök átvétele,

11. oldal: összesen: 23 a 100 eft egyedi összeghatárt meghaladó kötbér, kártérítés, az 500 eft egyedi összeghatárt meghaladó be nem folyt, meg nem térült (behajthatatlan) követelés, az 500 eft egyedi összeghatárt meghaladó káresemény, a 100 eft egyedi összeghatárt meghaladó késedelmi kamatok, kártérítés, bírság címén kapott bevételek, járvány, elemi csapás ( villámcsapás, földrengés stb.), számítógépes program meghibásodása, illetve számítógép ellopása miatti adatvesztés, függ tételek között szerepl beazonosíthatatlan bevételek, egyéb megsemmisülés. 9. Törzsadatok karbantartása (1) A f könyvi rendszer törzsadatait az intézet f könyvel je gondozza. (2) Feladatkörébe tartozik a számlatükör és számlarend összeállítása, karbantartása, (3) A gazdálkodással kapcsolatos szabályzatok (Gazdálkodási-, Leltározási és leltárkészítési-, Pénzkezelési-, Selejtezési-, Értékelési-, Önköltségszámítási szabályzat stb.) elkészítetése, karbantartatása, aktualizáltatása az intézet f igazgató gazdasági helyettesének hatáskörébe tartozik. 10. Könyvviteli bizonylati rend (1) Gazdasági m velet: Minden olyan tevékenységet, eseményt, amely az eszközökben vagy forrásokban értékben kifejezhet változást hoz létre, gazdasági m veletnek nevezzük. (2) Számviteli bizonylat Számviteli bizonylat minden olyan okmány (számla, számlát helyettesít okmány, szerz dés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek min síthet irat) függetlenül annak nyomdai vagy egyéb el állítási módjától -, amelyet a gazdasági esemény számviteli nyilvántartása céljából készítettek, és amely rendelkezik a Szt.-ben, valamint a jelen Számviteli politikában meghatározott általános alaki és tartalmi kellékekkel. A gazdasági eseményeket bizonylaton kell rögzíteni. Bizonylatot manuális, elektronikus, optikai stb. úton el lehet állítani. A bizonylat készítésekor a világosság elvét szem el tt kell tartani.

12. oldal: összesen: 23 A számviteli bizonylatot a gazdasági m velet, esemény megtörténtének, illetve a gazdasági intézkedés megtételének vagy végrehajtásának id pontjában, magyar nyelven kell kiállítani. Külföldi szállító, szolgáltató számláján azokat az adatokat, megjelöléseket kell a könyvviteli nyilvántartásokban történ rögzítést megel z en magyarul is feltüntetni, amelyek a bizonylat hitelességéhez a megbízható, a valóságnak megfelel adatrögzítéshez, könyveléshez, az utólagos ellen rzéshez feltétlenül szükséges. 11. Szigorú számadási kötelezettség alá vont bizonylatok (1) Szigorú számadású nyomtatványok: A készpénz kezeléséhez kapcsolódó bizonylatok (ideértve a számlát, egyszer sített számlát és nyugtát) Minden nyomtatvány, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó, vagy a nyomtatványon szerepl névértékének megfelel ellenértéket kell fizetni, minden olyan okmányt, amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat. A szigorú számadási kötelezettség alá vont bizonylatokról nyilvántartást kell vezetni oly módon, hogy az biztosítsa a készletekr l és azok felhasználásáról a hiánytalan elszámolást. A nyilvántartásokból ki kell derülnie, hogy mikor érkezett a bizonylat (sorszámtól - sorszámig jelöléssel), milyen mennyiségben, a kiadott bizonylatok mennyiségét ( sorszámtól sorszámig jelöléssel ) az átvev ( felhasználó ) személyét, és a még készleten lév mennyiséget. A bizonylatok kiadása és átvétele csak elismervény ellenébe történhet. (2) Számviteli bizonylat alaki és formai kellékei: bizonylat sorszáma, bizonylat megnevezése, bizonylatot kiállító szervezet megnevezése, bizonylat kiállításának kelte, gazdasági m velet tartalmának a leírása, amelyre a bizonylat vonatkozik, a m velet okozta változások mennyiségi, min ségi és értékbeni adatai, gazdasági m veletet elrendel személy megjelölése, az utalványozó és a rendelkezést igazoló személy, a bizonylat tárgyát képez eszközt átvev személy,

13. oldal: összesen: 23 a szolgáltatás igénybevételét igazoló személy, a bizonylat helyességét és hibátlanságát, érvényességét igazoló személy (érvényesít ) aláírása, 12. Számviteli bizonylatok meg rzése (1) A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve f könyvi számlák, analitikus, részletez nyilvántartásokat is) olvasható formában minimum nyolc évig meg kell rizni, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshet módon, mely kötelezettség a szigorú számadású nyomtatványok rontott példányaira is vonatkozik. (2) A költségvetési év els félévér l valamint a költségvetési évr l készített beszámolót, valamint az azt alátámasztó leltárt, értékelést, f könyvi kivonatot, a Szt. követelményeinek megfelel nyilvántartást, valamint a feldolgozásnál alkalmazott, m köd képes állapotban tárolt számítógépes programot legalább 10 évig kell meg rizni. 13. Bizonylati fegyelem (1) Számviteli bizonylat minden olyan a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerz dés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek min síthet irat ) függetlenül annak nyomdai vagy egyéb el állítási módjától -, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá. (2) Az intézetnél a könyvviteli bizonylati rendért, a bizonylatok formai és tartalmi helyességéért, a szigorú számadású nyomtatványok kezelésért, az intézet f könyvel je felel s. (3) Minden gazdasági eseményr l, m veletr l, amely az eszközök források állományát vagy összetételét megváltoztatja bizonylatot kell készíteni, amelyet a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. (4) A könyvviteli nyilvántartásokba csak szabályszer en kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni (5) A pénzforgalmi és el irányzat felhasználási kerethez kapcsolódó gazdasági m veletek adatait a Magyar Államkincstár értesítése alapján, annak megérkezése után haladéktalanul el kell a f könyvi számlákon számolni.

14. oldal: összesen: 23 (6) Az egyéb gazdasági m veleteket a gazdasági esemény megtörténte után, de a könyvviteli zárlat el tt a f könyvi számlákon rögzíteni kell. 14. Általános Forgalmi Adó megosztásának alapelvei (1) Adólevonásra jogosító illetve adólevonásra nem jogosító termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás esetén az intézet az el zetesen felszámított adó összegét elkülönítetten vezeti. (2) Azon esetekben, mikor az adó összege maradéktalanul nem különíthet el, a levonható és le nem vonható adó összegét az el zetesen felszámított általános forgalmi adó valamint levonási hányad szorzataként állapítja meg. (3) Levonási hányad = adólevonásra jogosító tevékenység adó nélkül számított összesített ellenérték (adólevonásra jogosító tev. adó nélkül + adólevonásra nem jogosító tevékenység összesített ellenértéke) (4) Az arányosításba bevont el zetesen felszámított adó összegét az alábbi módszerrel kell megosztani levonható és le nem vonható részre: Levonható rész = az arányosításba bevont el zetesen felszámított adó * Levonási hányad Le nem vonható rész = az arányosításba bevont el zetesen felszámított adó Levonható rész 15. Nyilvántartások vezetése (1) A f könyvi számlákhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartásokkal kell a könyvek adatait a valóságnak megfelel en és áttekinthet en alátámasztani. Az eszközökr l és a forrásokról és azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletez nyilvántartást kell vezetni. (2) Az analitikus könyvelésnek nyilvántartást kell a következ kr l vezetni: Immateriális javak Tárgyi eszközök Mennyiségben és értékben egyedi nyilvántartás Beruházások

15. oldal: összesen: 23 Felújítások Készletek Használt készletekr l mennyiségben, új készletekr l mennyiségben és értékben. (3) Az analitikus könyvelésnek folyamatos értékbeni nyilvántartást kell a következ r l vezetni: Követelések Kötelezettségek 16 Leltározás (1) Az év végi záráshoz, a költségvetési beszámoló készítéséhez olyan leltárt kell összeállítani, amelye tételesen, áttekinthet és ellen rizhet módon tartalmazza a mérleg forduló napján meglév eszközöket, forrásokat mennyiségben és értékben. (2) Az eszközök kivéve a követeléseket, a beruházási el leget és az aktív pénzügyi elszámolásokat leltározását mennyiségi felvétellel, a követelések, a beruházási el legek, az aktív pénzügyi elszámolások és a források leltározását egyeztetéssel kell végrehajtani. (3) Az Intézet az eszközökr l és az azok állományában bekövetkezett változásokról december 31-ei fordulónappal évente leltározást végez el. (4) A leltározás részletes szabályait az intézet Leltározási és leltárértékelési szabályzat tartalmazza. 17. Az egyéb gazdasági m veletek hatásának könyvviteli nyilvántartásban történ rögzítésének id pontja (1) Az egyéb (nem pénzforgalmat érint ) gazdasági m veletek, események bizonylatainak adatait, illetve a folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból készített összesít bizonylat (feladás) adatait a gazdasági m veletek, események megtörténte után, legkés bb tárgynegyedévet követ hónap 15. napjáig kell a könyvekben rögzíteni.

16. oldal: összesen: 23 18. Zárlati feladatok és határid k (1) A könyvviteli zárlat során az adott naptári id szak végén a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében kiegészít, helyesbít, összesít könyvelési feladatot, valamint a f könyvi számlák lezárását kell elvégezni. (2) Az intézet a következ zárlatokat végzi: (3) Havi zárlat Havi zárlat Negyedéves zárlat Féléves zárlat Év végi zárlat Személyi juttatások és a munkáltatót terhel járulékok könyvelése, El irányzat módosítások könyvelése, Bankszámlák egyenlegének egyeztetése a tárgy havi utolsó bankszámla kivonattal, Pénztárjelentés adatainak egyeztetése a f könyvi pénztár adataival, Havi ÁFA bevallás elkészítése, Havi zárás határideje: következ hónap 15. Költségek felosztása költséghelyekre, költségvisel kre (4) Negyedéves zárlat Havi zárlat teend i, Értékcsökkenés elszámolása, Anyagfeladások könyvelése, Készletek állományában bekövetkezett változás könyvelése, Követelések állományában bekövetkezett változás könyvelése, Szállítók állományában bekövetkezett változás könyvelése, Függ, átfutó kiegyenlít bevételek kiadások egyeztetése, a rendezetlen tételek tisztázása,

17. oldal: összesen: 23 Folyamatban lév felújítások beruházások egyeztetése az analitikus nyilvántartással, Negyedéves zárlat határideje: negyedévet követ hó 15. (5) Féléves zárlat Havi zárlat teend i, Negyedéves zárlat elvégzése, Féléves f könyvi kivonat készítése, Féléves költségvetési beszámoló elkészítése. (6) Év végi zárlat Havi zárlat Negyedéves zárlat Féléves zárlat Leltártározással megállapított készletek, követelések, kötelezettségek állomány változásának könyvelése T keváltozás esetleges elmaradt könyvelésének helyesbítése, F könyvi számlák zárása, Forgalmi számlák átvezetése az állományi számlákra 1.- 4. Számlaosztály számla egyenlegének átvezetése a zárlati számlára F könyvi könyveléshez kapcsolódó minden egyes analitika egyeztetése, F könyvi kivonat készítése. 19. Értékcsökkenés elszámolása (1) Az értékcsökkenést az immateriális javak, a tárgyi eszközök és üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök után negyedévenként, a 22 pontban meghatározott leírási kulcsok alapján, id arányosan kell elszámolni.

18. oldal: összesen: 23 20. Terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának kezd id pontja (1) Az év közben állományba vett (üzembe helyezett) immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenésének elszámolása az üzembe helyezést, használatba vételt követ naptól történik. (2) Az üzembe helyezést Tárgyi eszköz üzembehelyezési jegyz könyv elnevezés nyomtatványon hitelt érdeml módon dokumentálni kell. (3) Az üzembe helyezési okmány mellett el kell készíteni az állományba vételi bizonylatot is. (4) Az állományba vételi bizonylat elkészítéséért a f könyvel felel s. 21. Terv szerinti értékcsökkenés elszámolása (1) Az elszámolásra kerül értékcsökkenés meghatározása: bruttó érték alapján lineáris módszerrel kerül elszámolásra az alábbi leírási kulcsok alapján: Vagyonérték jogok 16 % Szellemi termékek 33 % Egyéb immateriális javak 20 % Épületek és kapcsolódó vagyoni érték jogok Építmények és kapcsolódó vagyoni érték jogok 2 % 3 % Gépek, berendezések és felszerelések 14,5 % Számítástechnikai és ügyvitel-technikai eszközök 33% Járm vek 20 % (2) Az értékcsökkenést az immateriális javak, a tárgyi eszközök, után negyedévenként, a fent meghatározott leírási kulcsok alapján, a tényleges használatnak megfelel en id arányosan kell elszámolni.

19. oldal: összesen: 23 (3) Az intézet értékcsökkenést az üzembe nem helyezett beruházásnál és a már teljesen leírt immateriális javak, tárgyi eszközök esetében a Szt., valamint a Kormány rendeletben foglaltaknak megfelel en nem számol el. (4) Értékcsökkenést a már rendeltetésszer en használatba vett, üzembe helyezett immateriális javak, tárgyi eszközök, után kell elszámolni addig, amíg azokat rendeltetésüknek megfelel en használják, és nettó értékük nagyobb mint nulla. 22. Értékcsökkenés összegének alap- és vállalkozási tevékenység közötti megosztása (1) Az Intézet vállalkozási tevékenységet nem folytat, ennek megfelel en az értékcsökkenés összegének megosztását alap- és vállalkozási tevékenység között nem alkalmazza. 23. Kis érték tárgyi eszköz, szellemi termék elszámolása (1) A 100 ezer forint egyedi beszerzési ár, el állítási érték alatti tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzési vagy el állítási költségét az Intézet dologi kiadásként egy összegben számolja el. (2) Az így elszámolt tárgyi eszközök - a tulajdon védelme érdekében - mennyiségi nyilvántartásban kimutatásra kerülnek. 24. Terven felüli értékcsökkenés, selejtezés és leltárhiány elszámolása (1) Ha a tárgyi eszköz gondatlanság, baleset, elemi csapás vagy egyéb káresemény következtében megsemmisült, az eszközt az állományból ki kell vezetni, mivel ilyenkor az eszköz nem marad állományban. (2) Jegyz könyvben rögzíteni kell a megsemmisülés okát, mértékét. (3) Az elhasználódott, feleslegessé vált, eredeti rendeltetésének megfelel en nem használható eszközöket le kell selejtezni. A selejtezési jegyz könyvet kell készíteni, melynek részletes szabályait a Selejtezési szabályzat tartalmazza. (4) A leltárhiány, károkozás miatti kártérítés el írása csak analitikában történik.

20. oldal: összesen: 23 25. Terven felüli értékcsökkenés elszámolásának, visszaírásának szabályai (1) A tervezett leírást meghaladó terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni az immateriális javaknál, a tárgyi eszközöknél akkor, ha a szellemi termék, a tárgyi eszköz értéke tartósan lecsökken, mert a szellemi termék, a tárgyi eszköz a tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelel en nem használható, illetve használhatatlan; a vagyoni érték jog a szerz dés módosulása miatt csak korlátozottan, vagy egyáltalán nem érvényesíthet ; (2) A terven felüli értékcsökkenés elszámolását olyan mértékig kell végrehajtani, hogy az immateriális jószág, a tárgyi eszköz, a használhatóságának megfelel, a mérlegkészítéskor érvényes könyvszerinti értéken szerepeljen a mérlegben. (3) Amennyiben az immateriális jószág, a tárgyi eszköz, a rendeltetésének megfelel en nem használható, illetve használhatatlan, megsemmisült vagy hiányzik, azt az immateriális javak, a tárgyi eszközök, közül - a terven felüli értékcsökkenés elszámolása után - ki kell vezetni. (4) Terven felüli értékcsökkenés elszámolásának bizonylataként a körülmények leírásával, az okok megnevezésével, valamint az eszközök azonosító adatainak pontos megjelölésével írásos dokumentumot (pld. feljegyzés, jegyz könyv) kell készíteni. (5) Nem számolható el terven felüli értékcsökkenés a már teljesen leírt immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél. (6) Az intézet az immateriális javak és tárgyi eszközöket a Korm. rendeletteá egyez jelen Számviteli Politika 18.pontban el írt leírások kulcsok alapján számított teljes id tartam alatt használja, ennek megfelel en ezen eszközök tekintetében a terven felüli értékcsökkenés elszámolását év végi értékelése során nem alkalmazza. 26. Az adós, a vev által el nem ismert követelés rendezésének módja (1) A vev kkel, adósokkal szembeni követelésként csak olyan követelés mutatható ki, amelynek alapjául szolgáló teljesítés megtörtént és amelyet az adós, vev nem kifogásolt, annak teljesítését elismerte. (2) Amennyiben az adós, a vev a vele szemben fennálló követelést nem ismerte el, az ilyen követelések állományát a zárlati tételek elszámolása során át kell vezetni a 0. számlaosztályba.