Választási igazgatás szakirányú továbbképzési szak

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet Választási igazgatás szakirányú továbbképzési szak KÉPZÉSI PROGRAM Szakfelelős: Dr. Téglási András

I. A Választási igazgatás szakirányú továbbképzési szak Képzési és Kimeneti Követelményeit (KKK) tartalmazó leírás 1. Az indítandó szakirányú továbbképzés megnevezése Választási igazgatás szakirányú továbbképzési szak 2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése Választási szaktanácsadó 3. Képzési terület Közigazgatási, rendészeti és katonai 4. A felvétel feltétele A képzésben legalább alapképzésben (korábban főiskolai szintű képzésben) szerzett oklevéllel rendelkezők vehetnek részt. 5. A képzési idő 2 félév 6. A szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma 60 kreditpont 7. A képzés célja: A Választási igazgatás szakirányú továbbképzési szak elsősorban a választás-specifikus igazgatási ismeretek, valamint az ehhez kapcsolódó gyakorlat oktatására kívánja helyezni a hangsúlyt. A képzés célja olyan specializált választási szakemberek képzése, akik választási és a választáshoz kapcsolódó ismeretekkel és készségekkel felvértezve felkészültek a közigazgatásban és azon kívül a választási folyamatok támogatására. A képzés gyakorlatorientált, a tantermi- és terepgyakorlatok során kiemelt hangsúlyt fektet a választójog, választásszervezés és választásinformatika témaköreire. 8. A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek, személyes adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben: - a képzés során elsajátítandó kompetenciák tudáselemek, megszerezhető ismeretek: A képzés a választási szakterület átfogó és sokoldalú ismeretanyagát biztosítja, különös figyelmet fordítva a választójogi, a választásszervezési és a választásinformatikai folyamatok gyakorlati alkalmazásának elsajátítására. A képzés felhasználja az e tárgykörrel foglalkozó legfrissebb hazai tapasztalatokat, továbbá tudományos eredményeket is. - a képzés során megszerezhető személyes adottságok, készségek: A képzés alanyai alkalmassá válnak arra, hogy választási szakfeladatokat beosztottként vagy vezetőként szakszerűen végezzenek, résztvevőként megértsék és átlássák a

választási folyamatokat és abban a választási szervek, de akár a jelöltek és jelölő szervezetek oldaláról hatékonyan részt vegyenek. A szak elvégzésével a hallgatók választási ismeretekben való jártassága nagymértékben szélesedik. Képesek részt venni a választási eljárás jogi, igazgatási, logisztikai, pénzügyi és informatikai feladatainak végrehajtásában, saját hatáskörében megalapozott és szakszerű döntéseket hozni. A megszerzett ismereteik felhasználásával, az emberek közötti kommunikáció hatékony megvalósításával képesek lesznek megoldani a választási szervezetrendszeren belüli (munkatársak közötti) és azon kívüli (elsősorban a választópolgárok felé irányuló) kötelezettségeiket. A végzettek lényeglátó képessége, szervezőkészsége bővül, gyakorlati ismereteket szereznek a választásszervezés és lebonyolítás komplexitásáról, magabiztos gyakorlati tudással rendelkeznek a választási tárgyú szervezői munkában. - a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben: A képzés kiemelten a választási irodák számára készít fel szervezői feladatok ellátására képes köztisztviselőket. A képzés gyakorlatorientált, így különösen ajánlott a választási folyamatok bármely szintjén és eseményén feladatot ellátó közszolgálati kollégák számára. 9. A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök és a főbb ismeretkörökhöz rendelt kreditérték: Alapozó tantárgyak (6 kredit) Alkotmányjogi alapismeretek Politológiai alapismeretek Szakmai törzsanyag (42 kredit) Választójogi ismeretek I-II. Választásinformatikai ismeretek I-II. Választási földrajz Pártrendszerek és választási rendszerek I-II. A hazai parlamenti választások története a jelenkorban Választásszervezési és logisztikai ismeretek Választási jogesetelemzés Adatvédelem a választási eljárásban Kötelezően választható tantárgyak (8 kredit) Konfliktuskezelés, stresszkezelés Választási statisztikák alapjai A választási rendszer a politikai érdekek mentén Média-párt-választás 10. A szakdolgozat kreditértéke (4 kredit)

II. Értékelési és ellenőrzési módszerek, eljárások: - A számonkérés Az ismeretek ellenőrzésére vonatkozó szabályokat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzata (TVSZ) tartalmazza. Az ismeretek számonkérésének módját a tantárgyi programok rögzítik, a hallgatók erről a tanulmányaik megkezdése előtt tájékoztatást kapnak. A tananyag ismeretének értékelése a szorgalmi időszakban, illetve a vizsgaidőszakban történhet. Valamennyi vizsga lehet írásbeli, szóbeli vagy ezek kombinációja. - A szakdolgozat A szakdolgozat a választási szaktanácsadó képzettségnek megfelelő alkotó jellegű, elméleti megalapozottságú, tudományos módszertant és gyakorlati megközelítést alkalmazó szakmai feladat. Igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, a témakörébe tartozó feladatok jogszerű megoldására, önálló szakmai munka végzésére. A szakdolgozat a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a szakirányú továbbképzési szak I-II. félévében hallgatott témák valamelyikéből a szakirodalom tanulmányozásával és a témavezető irányításával dolgozható ki. - A záróvizsga A záróvizsgára bocsátás feltételei: az abszolutórium megszerzése, bírálaton részt vett szakdolgozat. A záróvizsga részei: A záróvizsga (szóbeli komplex záróvizsga) az ajánlott tantervben meghatározottak szerint több részből szakdolgozat megvédéséből, továbbá szóbeli, írásbeli vizsgarészekből állhat. A záróvizsga célja, hogy az oklevél megszerzéséhez szükséges ismereteket, készségeket, képességeket ellenőrizze, értékelje, illetve megbizonyosodjon arról, hogy a hallgató a tanult ismereteket alkalmazni tudja. A záróvizsga-bizottság tagjai a záróvizsgát megelőzően áttanulmányozzák az elkészített szakdolgozatokat, a bíráló által feltett kérdéseket, majd a védés során maguk is kérdéseket tehetnek fel a hallgatónak. A záróvizsga eredménye: A záróvizsga érdemjegyét a kapott osztályzatok számtani átlaga adja. Bármelyik elem vizsgatételére kapott elégtelen osztályzat esetében a záróvizsga értékelése elégtelen. A több elemből álló záróvizsga esetén az egyes elemeket külön érdemjeggyel kell értékelni. A záróvizsga összesített eredménye a szakdolgozatra adott egy osztályzat, a záróvizsga szóbeli részére (a több elemből álló záróvizsga esetén az elemek értékelésének egész számra kerekített átlaga) adott egy osztályzat összegének egyszerű átlaga.

Az értékelést a záróvizsga-bizottság hajtja végre, ahol szempontként szerepel a bíráló(k) véleménye, a szakdolgozat tartalma és minősége, a jelölt tárgyhoz kapcsolódó ismeretei, okfejtése, indokolása, vitakészsége és beszédkultúrája. A szakdolgozat végleges osztályzatát a záróvizsga-bizottság állapítja meg a záróvizsgatervben rögzítetteknek megfelelően. Az oklevél kiadásának feltételei: a tantárgyi- és vizsgakötelezettségek teljesítése, összesen 60 kredit megszerzése, eredményes záróvizsga. Az oklevél minősítésének megállapítása az alábbi határértékek figyelembevételével történik: kitűnő, ha az átlag 5,00 jeles, ha az átlag 4,51-4,99 jó, ha az átlag 3,51-4,50 közepes, ha az átlag 2,51-3,50 elégséges, ha az átlag legalább 2,00 de legfeljebb 2,50. Kiváló eredménnyel végez az a hallgató, akinek oklevél minősítése kitűnő. Kiváló eredménnyel végez továbbá az is, akié jeles, valamint az összes többi vizsgájának és gyakorlati jegyének átlaga legalább 4,51. - A korábban szerzett ismeretek, gyakorlatok beszámítási rendje: A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 49. (5) bekezdése szerint.

Tanterv- és vizsgakövetelmények Tantárgy neve Félév Típus Sorszám Tanóra Kreditérték Számonkérés módja Tárgyfelelős 1. I félév 72 28 1.1. Alkotmányjogi alapismeretek I. kötelező 8 3 kollokvium Dr. Téglási András 1.2. Politológiai alapismeretek I. kötelező 8 3 kollokvium Dr. Pál Gábor 1.3. Választójogi ismeretek I. I. kötelező 8 4 kollokvium Dr. Pálffy Ilona 1.4. Választásinformatikai ismeretek I. I. kötelező 8 4 kollokvium 1.5. Választási földrajz I. kötelező 8 4 kollokvium Deményné Kertész Krisztina Dr. Hubai László 1.6. 1.7. 1.8. Pártrendszerek és választási rendszerek I. A hazai parlamenti választások története a jelenkorban Konfliktuskezelés, stresszkezelés I. I. kötelező 8 3 kollokvium I. kötelező 8 3 kollokvium kötelezően választható 8 2 kollokvium Dr. Horváth Attila Dr. Hubai László Dr. Jenei Ágnes 1.9. Választási statisztikák alapjai I. kötelezően választható 8 2 kollokvium Dr. Hubai László

Tantárgy neve Félév Típus Sorszám Tanóra/ gyak. Kreditérték Számonkérés módja Tárgyfelelős 2. II. félév 42/ 24 28 2.1. Választásszervezési és logisztikai ismeretek II. kötelező 8+4 5 kollokvium Dr. Pálffy Ilona 2.2. Választójogi ismeretek II. II. kötelező 8+4 5 kollokvium Dr. Pálffy Ilona 2.3. Választásinformatikai ismeretek II. II. kötelező 0+8 4 kollokvium Deményné Kertész Krisztina 2.4. Választási jogesetelemzés II. kötelező 0+8 4 kollokvium Dr. Pálffy Ilona 2.5. Pártrendszerek és választási rendszerek II. II. kötelező 8 4 kollokvium Dr. Horváth Attila 2.6. Adatvédelem a választási eljárásban II. kötelező 6 2 kollokvium Dr. Révész Balázs 2.7. A választási rendszer a politikai érdekek mentén II. kötelezően választható 6 2 kollokvium László Róbert 2.8. Média-párt-választás II. kötelezően választható 6 2 kollokvium Dr. Török Bernát 3. Szakdolgozat 4 3.1. Szakdolgozat II. kötelező 4 ÖSSZESEN 138 60

1. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: Alkotmányjogi alapismeretek 2. A tanórák száma: 8 óra 3. Kreditérték: 3 kredit 4. A tantervben történő félévi elhelyezkedése: I. félév 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: Dr. Téglási András, adjunktus 7. A tantárgy oktatói: Dr. Téglási András Alkotmányjogi alapok: jog, alkotmány, Alaptörvény, alapvető jogok és kötelességek. A választójogi rendszer alkotmányjogi környezete. Jogforrástan: a hazai jog, az uniós jog és a nemzetközi jog forrásai. Jogforrások a választási eljárásokban. Az állam szervezete: az egyes közhatalmi szervek működésének legalapvetőbb szabályai. A választásokban közreműködő szervek alkotmányos jogállása. való részvétel. Patyi András Téglási András (szerk.) (2013): Államtan és a magyar állam szervezete. Budapest: Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Patyi András Balogh-Békesi Nóra Balogh Zsolt Cserny Ákos (szerk.) Halász Iván Téglási András Tóth Norbert (2013): Alkotmányjog. Budapest: Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Schanda Balázs Trócsányi László (szerk.) (2014.): Bevezetés az alkotmányjogba. Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei. Harmadik, átdolgozott kiadás. Budapest: HVG Orac

2. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: Politológiai alapismeretek 2. A tanórák száma: 8 óra 3. Kreditérték: 3 kredit 4. A tantervben történő félévi elhelyezkedése: I. félév 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: Dr. Pál Gábor, egyetemi docens 7. A tantárgy oktatói: Dr. Pál Gábor, Dr. Orbán Balázs A politológia alapfogalmai (politika, hatalom, állam, legitimitás). Politikai ideológiák, tipológia, definíciók. Politikai kultúrák. Pártok és pártrendszerek, a magyar pártrendszer története 1990-től. Kormányzati rendszerek. Közpolitikai alapfogalmak, tervezés és célok. való részvétel. Egedy Gergely (szerk.) Gellén Márton Horváth Anett Pál Gábor Szentpéteri- Nagy Richárd (2013): Bevezetés a politológiába. Budapest: Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Bihari Mihály (2013): Politológia. A politika és a modern állam. Pártok és ideológiák. Budapest: Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó

3. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: Választójogi ismeretek I. 2. A tanórák száma: 8 óra 3. Kreditérték: 4 kredit 4. A tantervben történő félévi elhelyezkedése: I. félév 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: Dr. Pálffy Ilona, elnök, NVI 7. A tantárgy oktatói: Dr. Pálffy Ilona, Dr. Gáva Krisztián A választójogi szabályozás története Magyarországon. A választójog forrásai. A választójog a nemzetközi dokumentumokban. A választójog alkotmányos alapjai, az Alkotmánybíróság gyakorlata a választójoggal kapcsolatban. A választások anyagi jogi szabályai az országgyűlési és európai parlamenti választások. A választások anyagi jogi szabályai önkormányzati és nemzetiségi önkormányzati választások. való részvétel. Cserny Ákos (szerk.) (2015): Választási dilemmák. Tanulmányok az új választási eljárási törvény nóvumai és első megmérettetése tárgyában. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Cserny Ákos (szerk.) (2014): Választójogi kommentárok. Budapest: CompLex Kiadó Bodnár Eszter (2014): A választójog alapjogi tartalma és korlátai. Budapest: HVG- ORAC Cserny Ákos (szerk.) (2014): Határtalan választások. Tanulmányok a külhoni állampolgárok választása témakörében. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Választási Rendszerek Kutatóműhely László Róbert: A választójogi szabályozás átalakulása 2010-2014. In: MTA Law Working Papers 2014/21. 5. p Fábián György: A külföldön élő állampolgárok választójogának gyakorlása nemzetközi összehasonlításban. DIEIP 2013/3. szám Láncos Petra Lea: Többes állampolgárság. A választási elvek áttörése? In: Iustum Aequum Salutare IX. 2013. 2. 175 186, 177. oldal Pozsár-Szentmiklósy Zoltán: Alapjogok az új választójogi szabályozásban. In: MTA Law Working Papers. 2014/16.

Trócsányi László: A külföldön élő szavazati jogáról. In: PRO PUBLICO BONO Magyar Közigazgatás. 2013/4. szám. 84-92. oldal Dezső Márta (2007): Magyar választási rendszer 1985-2005. In: Jakab András Takács Péter (szerk.): A magyar jogrendszer átalakulása 1985/1990-2005. Budapest: Gondolat Könyvkiadó ELTE ÁJK, 65-81 Szerencsés Károly (1999): Választójog és választási rendszerek Magyarországon 1848-1989 In: Dezső Márta Kukorelli István: Választástudományi tanulmányok, Budapest: Országos Választási Iroda 267-284. oldal.

4. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: Választójogi ismeretek II. 2. A tanórák száma: 8+4 óra 3. Kreditérték: 5 kredit 4. A tantervben történő félévi elhelyezkedése: II. félév 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: Dr. Pálffy Ilona, elnök, NVI 7. A tantárgy oktatói: Dr. Pálffy Ilona, Dr. Gáva Krisztián A választási eljárás fogalma és típusai (választástípusok) Magyarországon. A választási eljárás elválasztása és elhatárolása más közjogi és közigazgatási eljárásoktól. A választási eljárási alapelvek, választói névjegyzék. A választási szervek (bizottságok és irodák, a Nemzeti Választási Iroda). Szavazókörök, választókerületek, névjegyzék. A jelöltállítás és az ajánlás problematikája. A kampány és a szavazás. Az eredmény-megállapítás feltételei. A jogorvoslati alapfeltételek és módozatok. A választási eljárással kapcsolatos jogorvoslatok a Nemzeti Választási Bizottság, a Kúria és az Alkotmánybíróság gyakorlatában. Speciális eljárások speciális szabályai. Országos és helyi népszavazási eljárás. Az elméleti ismeretek alkalmazása a Nemzeti Választási Iroda által biztosított terepen (intézménylátogatás). és a gyakorlatokon való részvétel. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény és mellékletei, a Nemzeti Választási Bizottság kapcsolódó iránymutatásaival Cserny Ákos (szerk.) (2015): Választási dilemmák. Tanulmányok az új választási eljárási törvény nóvumai és első megmérettetése tárgyában. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Cserny Ákos (szerk.) (2014): Választójogi kommentárok. Budapest: CompLex Kiadó Patyi András (2015): A magyar választójog szabályozása és gyakorlása az országgyűlési választások tükrében In: Benisné Győrffy Ilona (szerk.) Tizenkettedik Magyar Jogászgyűlés. Magyar Jogász Egylet, Budapest, 65-79. o.

Cserny Ákos Téglási András (2013): Tanulmányok a választási eljárás aktuális kérdéseiről. Budapest: Nemzeti Közszolgálati és Tankönyvkiadó

5. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: Választásinformatikai ismeretek I. 2. A tanórák száma: 8 óra 3. Kreditérték: 4 kredit 4. A tantervben történő félévi elhelyezkedése: I. félév 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: Deményné Kertész Krisztina, VTKI szakértő 7. A tantárgy oktatói: Deményné Kertész Krisztina Bevezetés a választási informatikába. A választási informatika célja és szerepe. A választási informatikai rendszerek főbb jellemzői. A választások lebonyolításának főbb informatikai tevékenységei. Választások menedzselése. Az informatikai rendszer főbb területeinek menedzselése. Az informatikai rendszer főbb biztonsági elemei. E-szavazás. Az e-szavazás lehetséges formái. Az e-szavazás előnyei és hátrányai. Nemzetközi szabványok. A választási informatika fejlődésének iránya. való részvétel. Cserny Ákos (szerk.) Nemeslaki András (2015): Az e-szavazás lehetőségei és korlátai Magyarországon. In: Választási dilemmák. Tanulmányok az új választási eljárási törvény nóvumai és első megmérettetése tárgyában. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem

6. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: Választásinformatikai ismeretek II. 2. A tanórák száma: 8 óra 3. Kreditérték: 4 kredit 4. A tantervben történő félévi elhelyezkedése: II. félév 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: Deményné Kertész Krisztina, VTKI szakértő 7. A tantárgy oktatói: Deményné Kertész Krisztina Bevezetés a választásinformatikai rendszerek gyakorlati alkalmazásába. A választási informatikai alkalmazások főbb jellemzői. A választások lebonyolításának főbb informatikai tevékenységeihez szükséges alkalmazások, rendszerek bemutatása. Az informatikai rendszer gyakorlati menedzselése. A választási informatikai projektek jellemzői. Személyi adat- és lakcímnyilvántartó rendszer gyakorlati alkalmazása. Körzetnyilvántartás. Választói névjegyzék. NESZA. Ajánlás ellenőrző rendszer. Jelöltnyilvántartás. Szavazólap nyilvántartás. A választásnapi, szavazatösszesítő rendszerek bemutatása. Belső tájékoztató rendszer. Választások pénzügyi nyilvántartó rendszere. Főbb alkalmazások. Az informatikai rendszer főbb biztonsági elemei. 9. Évközi tanulmányi követelmények, az aláírás megadásának feltételei: A gyakorlatokon való részvétel. Orbán Anna (szerk) (2013): A közigazgatási informatika alapjai. Budapest: Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Hováth Katalin Kohány András Orbán Anna (2007): Informatika és közigazgatás 1. modul: Informatikai alapismeretek. Budapest, Kari jegyzet

7. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: Választási földrajz 2. A tanórák száma: 8 óra 3. Kreditérték: 4 kredit 4. A tantervben történő félévi elhelyezkedése: I. félév 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: Dr. Hubai László, főiskolai tanár 7. A tantárgy oktatói: Dr. Hubai László A választási földrajz és alkalmazásának területei. A választási földrajz történeti áttekintése és a jelenkor. A választókerületek kialakítása és egyenlőtlenségeik okai, jellemzői. A választási adatok ábrázolási módjai választási kartogramokon, alkalmazási példák. A területi eltérések komplex vizsgálata klaszteranalízis segítségével. való részvétel. Hajdú Zoltán (2006): A 20. századi magyar parlamenti választások választási földrajzi kérdései. In: Múltunk. 2006./1. szám, Budapest.137-169. Hubai László Szoboszlai György (szerk.) (2004): Választási földrajz = A közjogi választások egyes elméleti és gyakorlati kérdései. Választási stúdiumok 3. Budapest: Belügyminisztérium Országos Választási Iroda és Magyar Közigazgatási Intézet, 285 306. Hubai László (2001): Magyarország XX. századi választási atlasza I-III. kötet + CD- ROM. Budapest: Napvilág Kiadó

8. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: Pártrendszerek és választási rendszerek I. 2. A tanórák száma: 8 óra 3. Kreditérték: 3 kredit 4. A tantervben történő félévi elhelyezkedése: I. félév 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: Dr. Horváth Attila, egyetemi tanársegéd 7. A tantárgy oktatói: Dr. Horváth Attila Képviseleti elvek és választási rendszerek. A választási rendszerek elemei, főbb típusai. Mandátumkiosztási technikák. Választási rendszerek Európában. Az arányosság fogalma, kimutatásának módszerei (arányossági együtthatók, Loosemore-Hanby index). A pártrendszer fogalma, pártrendszer tipológiai alapkérdések. A választási rendszer és a pártrendszer kölcsönhatására vonatkozó elméleti megközelítések és statisztikai mutatók (effektív pártszámok). A pártrendszert meghatározó további indikátorok (választói illékonyság, pártcserélődési ráta). való részvétel. 11. Az értékelés módszere: írásbeli vizsga Körösényi András Tóth Csaba Török Gábor (2007): A magyar politika rendszer. Budapest: Osiris Kiadó, 251-270. és 304-318. Török Gábor Gallai Sándor (szerk.) (2005): Politika és politikatudomány. Budapest: Aula Kiadó, 397-432 Enyedi Zsolt Körösényi András (2004): Pártok és pártrendszerek. Budapest: Osiris Kiadó, 141-187. és 255-279. Kovács László Imre (2004): A választási rendszerek elemei. In: Szoboszlai György (szerk.): A közjogi választások egyes elméleti és gyakorlati kérdései. Közigazgatási továbbképzési jegyzet. Magyar Közigazgatástudományi Intézet, 9-56. Horváth Attila Soós Gábor (2015): Pártok és pártrendszer. In: Körösényi András (szerk.): A magyar politikai rendszer - negyedszázad után. Budapest: Osiris Kiadó (megjelenés alatt) Dezső Márta Tóth Zoltán (2002): Választás és választási eljárás. Budapest: Rejtjel Kiadó, 13 50.

9. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: Pártrendszerek és választási rendszerek II. 2. A tanórák száma: 8 óra 3. Kreditérték: 4 kredit 4. A tantervben történő félévi elhelyezkedése: II. félév 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: Dr. Horváth Attila, egyetemi tanársegéd 7. A tantárgy oktatói: Dr. Horváth Attila Az 1990-2010 közötti magyar parlamenti választási rendszer arányossága, hatása a képviseleti struktúrára. A 2014. évi választáson alkalmazott új szisztéma képviseletet érintő új vonásai. A magyar pártrendszer alakulása 1990-től napjainkig a választási eredmények tükrében. Koalíciós viszonyok Magyarországon. A pártrendszer konszolidációja, polarizációja és koncentrációja. A kétpólusú pártstruktúra kialakulása és felbomlása; a 2010. évi választások utáni pártrendszer főbb jellemzői. való részvétel. 11. Az értékelés módszere: írásbeli vizsga Körösényi András Tóth Csaba Török Gábor (2007): A magyar politika rendszer. Budapest: Osiris Kiadó, 251-270. és 304-318. Török Gábor Gallai Sándor (szerk.) (2005): Politika és politikatudomány. Budapest: Aula Kiadó, 397-432. Enyedi Zsolt Körösényi András (2004): Pártok és pártrendszerek. Budapest: Osiris Kiadó, 141-187. és 255-279. Kovács László Imre (2004): A választási rendszerek elemei. In: Szoboszlai György (szerk.): A közjogi választások egyes elméleti és gyakorlati kérdései. Közigazgatási továbbképzési jegyzet. Budapest: Magyar Közigazgatási Intézet, 9-56. Horváth Attila Soós Gábor (2015): Pártok és pártrendszer. In: Körösényi András (szerk.): A magyar politikai rendszer - negyedszázad után. Budapest: Osiris Kiadó (megjelenés alatt) Soós Gábor (2012): Kétblokkrendszer Magyarországon. In: Boda Zsolt Körösényi András (szerk.): Van irány? Budapest: Új Mandátum Kiadó Róbert Péter Papp Zsófia (2012): Kritikus választás? In: Boda Zsolt Körösényi András (szerk.): Van irány? Budapest: Új Mandátum Kiadó Tóth Csaba (2015): A választási rendszer. In: Körösényi András (szerk.): A magyar politikai rendszer - negyedszázad után. Budapest: Osiris Kiadó (megjelenés alatt)

Tóth Csaba Török Gábor (2015): Négy választás Magyarországon. Budapest: Osiris Kiadó

10. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: A hazai parlamenti választások története a jelenkorban 2. A tanórák száma: 8 óra 3. Kreditérték: 3 kredit 4. A tantervben történő félévi elhelyezkedése: I. félév 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: Dr. Hubai László, főiskolai tanár 7. A tantárgy oktatói: Dr. Hubai László A hazai választási rendszerek hosszú távú trendjei és összefüggései 1848-2010. A választások elemzésének agendája, azok főbb összefüggései. A jelenkori többpárti parlamenti választások történeti politológiája 1945-2010. Politikai pártcsaládok választási támogatottságának kontinuitása 1945-2010. való részvétel. Földes György Hubai László (2010): Parlamenti választások 1920 2010. Harmadik, bővített javított kiadás. Budapest: Napvilág Kiadó Hubai László (2001): Magyarország XX. századi választási atlasza I-III. kötet + CD- ROM. Budapest: Napvilág Kiadó

11. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: Konfliktuskezelés, stresszkezelés kötelezően választható tantárgy 2. A tanórák száma: 8 óra 3. Kreditérték: 2 kredit 4. A tantervben történő félévi elhelyezkedése: I. félév 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: Dr. Jenei Ágnes, egyetemi docens 7. A tantárgy oktatói: Dr. Jenei Ágnes Kommunikációs kompetencia, interkulturális kompetencia, konfliktuskezelési stratégiák. Nehéz ügyfelek kezelése: technikák, jó gyakorlatok verbális és nonverbális eszközök használatára. Interkulturális konfliktusok kezelése a hivatalban: technikák, jó gyakorlatok verbális és nonverbális eszközök használatára. Stresszorok, a stressz típusai, kiváltó okai és a stresszkezelés módjai. való részvétel. Jenei Ágnes (szerk.) (2014): Ügyfélszolgálati készségfejlesztés (Konfliktus és konfliktuskezelés fejezet). Budapest: NKE, ÁROP 2.2.20 fejlesztés

12. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: Választási statisztikák alapjai kötelezően választható tantárgy 2. A tanórák száma: 8 óra 3. Kreditérték: 2 kredit 4. A tantervben történő félévi elhelyezkedése: I. félév 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: Dr. Hubai László, főiskolai tanár 7. A tantárgy oktatói: Dr. Hubai László A legfontosabb nyomtatott és internetes statisztikák, a statisztika és a tények világa. A választási eredmények táblázatba foglalása, címadás, elemzés a választási folyamat minősítő mozzanatairól (jelöltállítás, szavazás, mandátumok). A választások adminisztratív és politikai eredményeinek összefüggései. A grafikonok fajtái, egyszerű diagramtípusok készítése és értelmezésük. A hisztogramok, a trendszámítás és a korrelációszámítás eredményeinek elemzése. Összefüggések a listás és az egyéni választókerületek, valamint az első és a második forduló adatai között. A választási adatok idősoros elemzés alapelemei. Másodlagos preferenciák és a törzsszavazók megállapítása, szavazatvándorlás. A választói aktivitás minősítési lehetőségeinek alakulása. A pártrendszer koncentrálódásának jellemzői. A választási adatok felhasználása az erőforrások elosztásában. való részvétel. Hubai László (2001): Magyarország XX. századi választási atlasza I-III. kötet + CD- ROM. Budapest: Napvilág Kiadó

13. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: Választásszervezési és logisztikai ismeretek 2. A tanórák száma: 8+4 óra 3. Kreditérték: 5 kredit 4. A tantervben történő félévi elhelyezkedése: II. félév 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: Dr. Pálffy Ilona, elnök, NVI 7. A tantárgy oktatói: Dr. Pálffy Ilona, Adrovicz Béla, Barta László A választások jogi igazgatási keretei, személyi és tárgyi feltételrendszere. A választási szervek és közreműködők kapcsolatrendszere. A választási szervek felkészítése, a bizottsági munka szervezése, előkészítése támogatása. A választások lebonyolításának adminisztratív tevékenységei pénzügyi és logisztikai feladatok. A választások lebonyolításának adminisztratív tevékenységei a szervezést támogató ügyviteli rendszer (VÜR). A választások lezárását követő feladatok. Gyakorlat: az elméleti ismeretek alkalmazása a Nemzeti Választási Iroda által biztosított terepen. és a gyakorlatokon való részvétel. Cserny Ákos (szerk.) (2014): Választójogi kommentárok. Budapest: CompLex Kiadó

14. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: Választási jogesetelemzés 2. A tanórák száma: 8 óra 3. Kreditérték: 4 kredit 4. A tantervben történő félévi elhelyezkedése: II. félév 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: Dr. Pálffy Ilona, elnök, NVI 7. A tantárgy oktatói: Dr. Pálffy Ilona, Dr. Gáva Krisztián, A joggyakorlat változásai napjainkig. A választási anyagi jogi szabályok alkalmazásának problémái. Jogalkalmazási kérdések a választási eljárásban I. Kérdések a választási eljárásban II. A népszavazás szabályainak alkalmazása. 9. Évközi tanulmányi követelmények, az aláírás megadásának feltételei: A gyakorlatokon való részvétel. Cserny Ákos (szerk.) (2014): Választójogi kommentárok. Budapest: CompLex Kiadó

15. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: Adatvédelem a választási eljárásban 2. A tanórák száma: 6 óra 3. Kreditérték: 2 kredit 4. A tantervben történő félévi elhelyezkedése: II. félév 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: Dr. Révész Balázs, főosztályvezető, NAIH 7. A tantárgy oktatói: Dr. Révész Balázs Az adatvédelem a jogi szabályozás tükrében. Az adatvédelem nemzetközi szabályozása az adatvédelem hazai szabályozásának keretei. Alapfogalmak: személyes adat különleges adatok adatkezelő adatkezelés adatfeldolgozó adatfeldolgozás. A jogszerű adatkezelés feltételei. Az adatkezelés elvei. A közérdekű és közérdekből nyilvános adatok fogalma. Választási eljárás az adatvédelem szemszögéből. A választási eljárással kapcsolatos adatkezelések hazai szabályozásának története. Kampány célú adatkezelések, Közvetlen politikai kampány. Külföldön élő magyar állampolgárok megkeresése. A választási eljárás nyilvánossága. A szavazás titkossága. való részvétel. Cserny Ákos (szerk.) Révész Balázs (2015): Adatvédelmi szempontok érvényesülése a választási eljárás során. In: Választási dilemmák. Tanulmányok az új választási eljárási törvény nóvumai és első megmérettetése tárgyában. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Révész Balázs (2013): Adatvédelmi kérdések a választási eljárás során. In: Pro Publico Bono. Budapest: Magyar Közigazgatás 2013/4. szám Révész Balázs Szabó Endre Győző (2013): Adatvédelmi jogi ismeretek. In: Christián László (szerk.): Az információs társadalom jogi vetületei Alkalmazott jogi informatika. Budapest: PPKE JÁK Dudás Gábor (2012): Alapfogalmak. In: Péterfalvi Attila (szerk.): Adatvédelem és információszabadság a mindennapokban. Budapest: HVG-ORAC Kiadó

16. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: A választási rendszer a politikai érdekek mentén kötelezően választható tantárgy 2. A tanórák száma: 6 óra 3. Kreditérték: 2 kredit 4. A tantervben történő félévi elhelyezkedése: II. félév 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: László Róbert, választási szakértő 7. A tantárgy oktatói: László Róbert A magyar választási rendszer imázsa a rendszer bonyolultságának kockázatai. Mi az, amit ért a választó a rendszerből, és mi az, amit nem; közvélemény-kutatások a rendszer ismeretéről. Miért nem sikerült 2010 előtt megreformálni a választási rendszert? Mi volt a 2010-2014-es választási reform célja? Milyen tényleges hibák feszítették a 2010 előtti választási rendszert? A választókerületi aránytalanság alkotmányos problémája. A külképviseleti szavazás alkotmányos problémája. A jelöltállítás elavultságából fakadó problémák. Egyéb belső ellentmondások a rendszerben. A 2010-2014 közötti választási reform. Mely problémákat sikerült megoldani, és miért? Mely problémák maradtak lényegében érintetlenek, és miért? Milyen új problémák generálódtak, és miért? való részvétel. László Róbert (2015): Még mindig a sötétszürke zónában az átalakult jelöltállítási és kampányfinanszírozási rendszer. In: Cserny Ákos (szerk.): Választási dilemmák. Tanulmányok az új választási eljárási törvény nóvumai és első megmérettetése tárgyában. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem László Róbert (2014): A választójogi szabályozás átalakulása 2010-2014, In: MTA Law Working Papers, 2014/21. szám, Budapest László Róbert Juhász Attila (2010): A kisebbparlamentezés csapdájában. In: Társadalom & Politika, 2010./I. szám, Budapest Political Capital Institute (2009): Hibák a rendszerben. Budapest Áder János (1991): Kinek az érdeke? a magyar választási rendszer jellemzése. In: Kurtán Sándor Sándor Péter Vass László (szerk.): Magyarország politikai évkönyve. Budapest: Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítványa

17. TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy megnevezése: Média párt választás kötelezően választható tantárgy 2. A tanórák száma: 6 óra 3. Kreditérték: 2 kredit 4. A tantervben történő félévi elhelyezkedése: II. félév 6. A tantárgyfelelős oktató neve, beosztása: Dr. Török Bernát, elnöki tanácsadó, Alkotmánybíróság 7. A tantárgy oktatói: Dr. Török Bernát A médiarendszert meghatározó alkotmányos követelmények. A médiaszolgáltatók csoportjai és felügyeletük, az NMHH Médiatanácsa. A közszolgálati média. A média tájékoztató tevékenységére vonatkozó követelmények. A média a választási kampányban. A választási bizottságok hatásköre a médiakampánnyal kapcsolatban. A politikai reklámozás szabályai. Egyéb figyelemfelkeltő műsorszámok elhatárolása. Jogesetek. A pártpolitikai kampány és a kormányzati kommunikáció elhatárolása és összefüggései. való részvétel. Török Bernát (2015): A politikai reklámozás magyar szabályozásáról. In: Csernyi Ákos (szerk.): Választási dilemmák. Tanulmányok az új választási eljárási törvény nóvumai és első megmérettetése tárgyában. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Koltay András Nyakas Levente (szerk.) (2012): Magyar és európai médiajog. Budapest: CompLex Kiadó, egyes fejezetei