Új MSc szakok indításának lehetőségei (javaslat a Dékáni Tanács 2010 jún 30-i ülésére) 1 Szakképzésünk helyzetelemzése A szakok aktuális helyzetét, lehetőségeit nagymértékben determinálja a karon, az intézményben a megelőző időszak során működtetett kari és intézményi szervezet, az érvényesülő stratégia (továbbá tradicionális szempontok, érdekek), s ennek alárendelt egy szak működtetése, stratégiai céljainak megvalósulása Ha az egyes hierarchia-szinteken (intézmény, kar, szak) a törekvések egyezőek és ezek következetes megvalósításához a feltételek is rendelkezésre állnak rövidebb távon mutathatók fel eredmények Karunk, jogelőd műszaki főiskolánk szakjainak működését a 2004-ig tartó, nem a kutatás elsődlegességét érvényesítő főiskolai lét jellemezte Ezért új MSc-szak indításakor a MAB-, s ezévtől kezdődően a túlzó intézményi szintű személyi elvárásoknak való megfelelés 25-40 évig csak egy graduális szak képzésében érdekelt, az egyes műszaki szakmák specialitásait rendszerelméleti módszerek nélkül oktató felelős tanszékeink esetében sokkal nehezebb, mint egy hagyományokkal, doktori iskolával rendelkező egyetem bizonyos tudományterületre specializálódott, számos oktatójával homogén egységet alkotó, s több szak képzésében résztvevő oktatási és szakmai egységei esetén Azonban a tehetségesebb, tervező munkára is alkalmas hallgatók képzésének biztosítása céljából, valamint a jelenlegi BSc szakokon oktatók továbbfejlődése érdekében törekednünk kell, hogy karunkon is beinduljanak az igényesebb, a kutató-fejlesztő tevékenységgel együtt művelendő MSc szintű mérnök, mérnök-informatikus képzések is, s ne csak a kar, intézmény sikeresebb (támogatottabb) szakjainak megerősítését, kiszolgálását szorgalmazzuk Regionális szerepet műszaki karunk csak úgy tud betölteni, hogy a mindenkori karvezetés természetesen az egyes tanszékek (szakok) oktatóinak szakmai önképzésére, innovatív munkájára építve szakonként meghatározza (az egységvezetők javaslatai, az oktatási egységek eddigi oktatási, kutatási-fejlesztési produktumai alapján) a továbblépés (fennmaradás) irányait (lehetőségeit) Valamennyi műszaki (informatikai) szakunk végzett hallgatója a gyakorlat-orientált képzést hiányolja, de a BSc-képzések központi finanszírozása nem teszi lehetővé a szakok teljesen amortizálódott gép-, műszer-, eszközparkjának felújítását, bővítését Nagyobb súlyt kellene fordítanunk a gyakorlatiasabb képzésre, mely a jelenleginél jóval nagyobb beruházási támogatásokkal valósítható meg Regionális partnereink egyes szakértőinek javaslatai, észrevételei elsősorban az információs és kommunikációs technológiák (ICT) fejlesztésének fontosságát, az infokommunikációs technológiákhoz értő szakemberek növekvő hiányát, kiképzésük szükségességét, specializálódását hangsúlyozzák A jelenlegi MAB elvárások vélhetően a gyakorlati képzés megerősítésére fordítandó pénzeszközök hiányában sem a praktikum, az innováció irányába mutatnak (Bár vélhetően ez jobban felkeltené - a 20 év alatt ötszörösére felduzzasztott, sokszor igen szerény természettudományos ismeretekkel rendelkező, de felvételt nyert - hallgatóság többségének érdeklődését) Összegezve a kiút, a nagyobb támogatás elnyerése valamennyi BSc szakunk esetén az MSc képzések feltételének megteremtése 1
Az előbbiek indokolják, hogy olyan MSc szakok beindítására kerüljön sor, melyek - a legnagyobb hallgatói létszámot jelenthetik, - lehetővé teszik a jelenlegi BSc szakjainkon végzettek továbbképzését, - a karon minősítéssel rendelkező (a közeljövőben fokozatot szerző) oktatókkal művelhetők, - multidiszciplináris doktori iskola létrehozásához vezethetnek A 2009 dec 4-től hatályban lévő, DOKTORI ISKOLÁK LÉTESÍTÉSÉNEK ÉS MŰKÖ- DÉSÉNEK AKKREDITÁCIÓS KÖVETELMÉNYEI c MAB 2008/8/II2 sz határozatban a doktori iskola akkreditációs adatainál meg kell nevezni az intézményben oktatott, akkreditált releváns mesterképzési szakot (szakokat), tehát MSc szak nélkül nem támogatott a nem releváns (idevágó) tudományterületen létesítendő, működtetendő doktori iskola Ugyanakkor egy kar külső megítélése szempontjából kívánatos, hogy a tudományos fokozatot szerző oktatók az általuk oktatott szakterületen, művelt tudományterületen szerezzenek (további) minősítést, s feleljenek meg a MAB elvárásainak A szakműködtetés szempontjából korlátozó tényezőt jelent doktori iskola hiányában az oktatók más intézményben (BME, ELTE, Pannon Egyetem) történő fokozatszerzése Ekkor ugyanis a más intézményben működő tudományos műhely elvárásainak való megfelelés és a saját, mielőbbi érvényesülés a fiatal oktatók többségénél a hajtóerő, s nem a szűkebb kutatási területtől sokszor távoleső ismeretanyag igényes oktatása szerény tudományos előképzettségű és képességű hallgatótömeg számára Egy saját, a kari sajátosságokhoz igazodó doktori iskola létrehozása (a meglévő bővítése) csökkenthetné a jelenlegi divergenciát a BSc képzés indokolta innovatív, gyakorlatiasabb képzés és oktatók iránt támasztott, szűk szakmai területen folytatott tudományos tevékenység között Például a mérnök informatikus képzés esetén is veszélyekkel járhat, ha belátható időn belül nem indulhat el a tudományos fokozatot elért fiatal kollégák közreműködésével, s megszerzett tudásuk hasznosításával a vélhetően igényesebb mérnök, mérnök informatikus MScképzés, vagy ha nem folytatódik a célirányos, innovatív tevékenységeket, informatikai alkalmazásokat jelentő kutató-fejlesztő munka A jelenlegi egyetemi foglalkoztatási követelményrendszer elvárásai (habilitációhoz kötött docensi előrelépés) az oktatók egy részénél nem ösztönzőek a felsőoktatási szférában maradáshoz Továbbá a mikrojelenségek vizsgálatát célzó, az egyedi, az eseti, a speciális, a még nem publikált elsődlegességét igénylő kutatási cselekmények (oktatók érvényesüléséhez alapvető követelmény), s az informatikai módszereket igénylő műszaki alkotások tervezési, fejlesztési és létrehozási, optimális működtetési feladataira való felkészítés (a mérnök, mérnök informatikus alapképzésben meghatározó képzési kompetencia) közötti távolság egyre nő, s veszélyeztető tényezőt jelenthet, ha a kutatási eredmények általánosítására, hasznosításra nem kerül(het) sor Ugyanis az előbbiek elmaradásával az informatika iránt vonzódó, de szerény természettudományos és műszaki alapokkal, előképzettséggel rendelkező hallgatóinktól, s a bolognai cél: az alapképzés megerősítése megvalósításától is egyre távolabb kerülünk Az elmélet és annak gyakorlatban való felhasználása közötti áthidaló szerep betöltésére hivatott - az egyes szakterületek specialistáinak közreműködésével, a feladatok elosztásával, s a minél több érdeklődő, ambiciózus hallgató bevonásával végzett - innovatív műhelymunka 2
2 Intézményfejlesztési lehetőségek (győri példa) Jogelőd műszaki főiskolánkhoz hasonlóan 20-25 éve pl Győrött a Széchenyi és a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán ugyancsak szerteágazó, a hagyományos mérnökképzési főiskolai szakok (közlekedési, építési, gépészeti, távközlési) mellett az akkoriban új interdiszciplináris szakokkal (műszaki informatika, környezetmérnök) kiegészült képzés folyt (a 90-es évek elejétől kezdve az oktatási spektrum számos társadalomtudományi és más műszaki szakkal kibővült) Az egyetemmé válást megelőző időszakban a Széchenyi István Főiskolán a műszaki területen Építési és Környezetmérnöki Fakultás, Informatikai és Villamosmérnöki Fakultás, valamint Közlekedési és Gépészmérnöki Fakultás működött, összesen 17 tanszékkel A Széchenyi István Egyetem megalakulásának előkészítése kapcsán a Magyar Akkreditációs Bizottság olyan előterjesztést támogatott, amely a három szakmai intézetet egyetlen műszaki karba fogja össze Érdemes értelmezni néhány kiragadott, esetlegesen követendő részletet a hivatkozott doktori iskola akkreditációs dokumentumából (http://mmtdiszehu/images/dokumentumok/sze_mmtdi_elozmenyekpdf Célok és feladatok): A Doktori Iskola tervezett multidiszciplináris jellegét a legegyszerűbb lenne azzal indokolnunk, hogy a Széchenyi István Egyetemen egyetlen, egységes Műszaki Tudományok Kar létesült Ennél azonban lényegesen többről van szó A Magyar Tudományos Akadémia Interdiszciplináris Bizottsága arra a következtetésre jutott, hogy a hazai felsőoktatásban és tudományos életben a korábbinál lényegesen nagyobb hangsúllyal kell foglalkozni a XXI Század első évtizedében a multi- (inter)-diszciplináris területekkel, ha már a diszciplináris és intézményi határokat olyan nehéz megváltoztatni Az EU két legutóbbi keretprogramja a szükséges prioritások kijelölése mellett szintén az interdiszciplináris megközelítést hangsúlyozta A műszaki tudományok területén a jelenlegi fejlődésben megfigyelhetjük a következő alapvető folyamatokat Konvergencia alatt szoktuk idézni azt a jelenséget, amikor az egyes területek speciális megoldási módszereinek hasonlósága és analógiája alapján a közös elméleti alapok megértésére és alkalmazására helyeződik a hangsúly Az eszközök és rendszerek folyamatosan növekvő intelligenciája az egyes (multidiszciplináris) részek és megoldások egyre magasabb szintű integrációjával valósul meg Mind a tervezés, létrehozás, optimális működtetés magasszintű automatizálása figyelhető meg Ezekben a folyamatokban alapvető szerepet játszik az a virtuális világ (szimuláció, vizualizáció, modellezés, számítógépes kísérlet), amelyet a digitális forradalom tesz lehetővé, vagyis az informatika eszköztárának szinte minden mérnöki területre történt aktív beáramlásával kialakuló új világ Hazánknak az EU strukturális alapjainak megpályázhatóságára aláírt szerződése egyértelműen leszögezi, hogy épített környezetünknek az élet minőségét, a fenntartható fejlődést és az innovatív hatékonyságot kell szolgálnia Ezeket választjuk tehát legfontosabb célszavainknak infrastruktúra és innovatív hatékonyság Műszaki Tudományi Karunk a fenti folyamatokhoz és nemzetközi elvárásokhoz akkor csatlakozik a leghatékonyabban, ha távlati elképzeléseinket ezekhez igazítjuk A Doktori Iskola neve ezért az iskola keretében folyó fentiekből levezetett - tudományos tevékenység tartalmát kívánja kifejezni: az infrastruktúra, azon belül is elsősorban a műszaki infrastruktúra építési, közlekedési, információtechnológiai kérdéseivel kíván foglalkozni elsősorban ezek rendszereinek (s nem csak egyedi elemeinek) fejlesztését célozva, amihez az alapot e rendszerek komplex modellezése, e modellek vizsgálata és alkalmazása szolgáltatja Ez a megnevezés és tartalom tehát bizonyos specializálódást jelez, ugyanakkor kellően tág ahhoz, hogy a széles spektrumot képviselő Kar kutatási tevékenységét indokolatlanul ne szűkítse Kiválasztását az indokolta, hogy az infrastrukturális rendszerek napjainkra a társadalom fejlődésében kulcsszerepet kaptak, különösen hazánkban, ahol ebben viszonylag nagy az elmaradás, intézményünk tradíciói, kompetenciái és kapcsolatai e területen elismertek, alkalmasak a megfelelő színvonalú tudományos tevékenységre, az infrastruktúra fejlesztése jelentős részben közösségi (állami vagy önkormányzati) feladat, szakemberigényének kielégítése tehát állami oktató-kutató bázisokra vár 3
A Doktori Iskola a Műszaki Tudományi Kar szerkezetének és hagyományainak, valamint a felmérhető igényeknek megfelelően multidiszciplináris jelleggel kíván működni Tevékenységét a következő tudományágakban tervezi: Építőmérnöki tudományok Informatikai tudományok Közlekedéstudományok A Doktori Iskola megteremtésekor és működtetésekor e tudományágak szintetizálása szükséges E cél megvalósítása (a képzés szerkezetének és gyakorlatának kidolgozása) az ilyen irányú hazai tapasztalat hiányában különleges kihívást jelent A szintézis megvalósításához rendező szempontok szükségesek Az infrastrukturális rendszerek modellezése és fejlesztése cím olyan keretet jelent, amely egyrészt alkalmas az egyetemen művelt összes műszaki tudományág befogadására, másrészt határozott célt is ad a doktori iskolának A Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskola elsősorban olyan jelöltek számára kíván lehetőséget kínálni, akik a megjelölt tudományok közös területein kívánnak tudományos eredményeket elérni, az egyes tudományágak határterületein a rokon területek ismereteit is felhasználva komplex témák kidolgozására vállalkoznak, az egyes tudományterületeken szinergikus, multidiszciplináris megközelítéssel, a közeli tudományterületek eszköztárából merítve keresik az új lehetőségeket Ez a szemlélet új típusú, a rokon tudományágakat átfogó ismeretekkel rendelkező szakemberek képzését teszi lehetővé, akikre mind regionális, mind országos szinten a vezető-utánpótlás céljából különösen nagy szükség van Ugyanakkor hisszük, hogy az ilyen szakemberek sajátos szemléletmódjukkal a hagyományos kutatófejlesztő csoportoknak is értékes, azok tevékenységét megtermékenyítő tagjai lehetnek A tudományos és technikai fejlődés legújabb kutatásai igazolják, hogy a multidiszciplinaritás nem csak új szintéziseket, hanem szinergiát is eredményez Összefoglalóan: az Infrastrukturális rendszerek modellezése és fejlesztése Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskola működésének céljai tehát a következők: az egyetem saját oktatói utánpótlásának nevelése, a magasan képzett munkaerő megtartása a régióban, a regionális műszaki elitképzési tevékenység kibontakoztatása, a multidiszciplináris jellegű kutatások erősítése és szakemberképzés megoldása, a régió tudományos kutatási igényeinek teljesítése a megjelölt területeken, új tudományos eredmények elérése az építőmérnöki, a közlekedési és az informatikai tudományokban és különösen ezek közös területein, az infrastrukturális rendszerek kutatásában, fejlesztésében, optimális üzemeltetésében hasznosítható új tudományos eredmények elérése 4
3 Az új mesterszakok indításához (doktori iskola létesítéséhez, bővítéséhez) kapcsolódó MAB határozat (MAB 2008/8/II2) kivonata (elérhetőség: http://wwwmabhu/doc/100326_di_kovdoc) 1 Doktori iskola törzstagjaival szemben támasztott követelmények A doktori iskola törzstagja megfelel -nek minősül, ha 13 Életkori követelmények 131 Doktori iskola létesítésekor: 1311 Nem egyetemi tanár oktató: aki az értékelés évében 61 életévét még nem tölti be 1312 Egyetemi tanár és kutatóintézeti kutató: aki az értékelés évében 66 életévét még nem tölti be 5
132 Működő doktori iskola akkreditálásakor: 1321 Nem egyetemi tanár oktató: aki az értékelés évében 66 életévét még nem tölti be (2009-ben ilyen, aki 1944-ben vagy később született) 1322 Egyetemi tanár és kutatóintézeti oktató/kutató: aki az értékelés évében 71 életévét még nem tölti be (2009-ben ilyen, aki 1939-ben vagy később született) 2 Doktori iskola akkreditálható, és az intézmény a vonatkozó tudomány/művészeti ág(ak)ban fokozatot adhat, ha 28 A FOI a doktori iskola összes tudomány/művészeti ágában akkreditált mesterképzési szakon oktatást folytat (ld 4 melléklet) A szakra vonatkozó MAB akkreditációs határozat számát meg kell adni 292 Több tudomány/művészeti ágas doktori iskola esetén: koherencia van a törzstagok kutatási területe, közleményei ill a doktori iskola képzési terve és a témakiírások között A művelt tudomány/művészeti ágak megalapozottak és képviseletük erős; a DI tagjai között eredményes, dokumentált szakmai együttműködés van 210 A doktori iskolának folyamatosan van legalább 7 megfelel minősítésű törzstagja (beleértve az 13 szerinti életkori követelményeknek való megfelelést is) Ezen belül, egy tudomány/művészeti ágas doktori iskolában legalább 4 egyetemi tanár (a professor emeritusok ezen felül számítanak) törzstag; több tudomány/művészeti ágas doktori iskolában: tudomány/művészeti áganként 3 törzstag, akik közül tudomány/művészeti áganként 2 egyetemi tanár 42 melléklet A MESTERSZAKOK TUDOMÁNY/MŰVÉSZETI ÁGI BESOROLÁSA Tudományág/művészeti ág építészmérnöki tudományok építőmérnöki tudományok építőművészet gépészeti tudományok informatikai tudományok Mesterszak építész (osztatlan) tervező építészmérnöki urbanista építészmérnöki szerkezettervező építészmérnöki földmérő- és térinformatikai mérnöki földtudományi mérnöki hidrogeológus mérnöki infrastruktúra-építőmérnöki létesítménymérnöki szerkezet-építőmérnöki településmérnöki építész (osztatlan) építőművész (osztatlan is) építőművészet energetikai mérnöki épületgépészeti és eljárástechnikai gépészmérnöki forma- és vizuális környezettervező mérnöki gépészeti modellezés gépészmérnöki ipari terméktervező mérnöki létesítménymérnöki mechatronikai mérnöki mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki műszaki menedzser gazdaságinformatikus info-bionika mérnök informatikus orvosi biotechnológia programtervező informatikus 6
4 Javaslat MSc szakok indítására (multidiszciplináris doktori iskola létrehozására ) A karunkon jelenleg akkreditált BSc szakokon oktatók szakmai és tudományos felkészültségének, tevékenységének, produktumainak figyelembevételével, a kiegészített MAB 2008/8/II2 sz határozathoz igazodva, s a várható keresletre való tekintettel a következő MSc szakok indítása javasolható (mellékelve az OKM honlapján elérhető képzési kimeneteli követelmények főbb kiragadott jellemzőit: http://wwwokmgovhu/felsooktatas): III/34 LÉTESÍTMÉNYMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK III/14 MECHATRONIKAI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK I/2 MÉRNÖK INFORMATIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK ad III/34 LÉTESÍTMÉNYMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK A mesterképzésben történő belépésnél számításba vehető alapképzési szakok: gépészmérnöki, mechatronikai mérnöki, energetikai mérnöki, villamosmérnöki, építőmérnöki, építészmérnöki, mérnök informatikus A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak: - rendszerszemléletű, folyamatorientált gondolkodásmód alapján komplex rendszerek átfogó tervezésére, - átadás-átvételi eljárások lebonyolítására, épületek beüzemelésére, rendszereinek beszabályozására, - létesítmények üzemeltetéséhez, fenntartásához, felújításához diagnosztikai vizsgálat elkészítésére, létesítmények auditálására, energetikai tanúsítások elkészítésére, értékbecslésre, - informatikai és irányítástechnikai eszközök alkalmazására a létesítmények építési, üzemeltetési, karbantartási szakterületén, A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: rendszertechnika, informatika, épületgépészet, építészeti és épületszerkezeti ismeretek, épület villamossági ismeretek, intézményi hatáskörű szakmai törzsanyag Differenciált szakmai ismeretek: A létesítménymérnöki szakterületen szükséges anyag-, eszköz-, készülék-, rendszer-, informatikai-, automatizálási-, technológia-, tervezési- és menedzsment ismeret ad III/14 MECHATRONIKAI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK A mesterképzésben történő belépésnél számításba vehető alapképzési szakok: gépészmérnöki, közlekedésmérnöki, villamosmérnöki, mérnök informatikus, energetikai mérnöki A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak: - integrált ismeretek alkalmazására az elektronika, a gépészet és az informatika szakterületeiről, - komplex rendszerek globális tervezésére, 7
- robotok, robotrendszerek, összetett műszaki berendezések fejlesztésére, tervezésére, rendszerintegrációjára, - a számítógép részegység gyártás, a kommunikációtechnika, az épületautomatizálás intelligens egységeinek tervezésre, gyártásirányítására és minőségbiztosítására, - szakmai kooperációra az elektronika, a gépészet és az informatika szakértőivel, A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: elektronika, mérés- és szabályozástechnika, informatika, programozás, mechatronikai szervezetek tervezése, modellezés és szimuláció, irányítástechnika, rendszerelmélet Differenciált szakmai ismeretek: robottechnika, CAD/CAM, analóg és digitális technika, korszerű gyártási technológiák, termelésirányítás, tervezésmódszertan, gépi látás speciális ismeretkörei közül választható stb Az ipari felhasználók köre: A mechatronika a gépészet, az elektronika és a számítógépes irányítás egymás hatását erősítő integrációja (EU definíció) A mechatronika a részterületeket nem additív módon, hanem egymást kiegészítve, segítve kapcsolja össze, az intelligens gépek tudománya A jövő az olyan berendezéseké, gépeké, amelyek az automatikus működésük mellett a változó bemenő jelekhez, működési feltételekhez, környezeti változásokhoz rugalmasan alkalmazkodó szabályozással rendelkeznek, adaptívak, öntanulóak, egyszóval intelligensek A mechatronikai mérnökök iránti kereslet egyre növekszik mind Magyarországon, mind pedig az EU munkaerő piacán, hazánkban olyan cégek jelentenek munkalehetőséget, mint a : PHILIPS, SONY, AUDI, FORD, TEMIC HUNGARY, VT COMPACT DISC, FLEXTRONICS, SAMSUNG, NOKIA, LG ELECTRONICS, T-COM, SIEMENS, FAULHABER, GE-LIGHTING TUNGSRAM, VIDEOTON HOLDING, SKF, NILE, ABB, HONEYWELL, NATIONAL INSTRUMENTS ad I/2 MÉRNÖK INFORMATIKUS MESTERKÉPZÉSI SZAK A mesterképzésben történő belépésnél számításba vehető alapképzési szakok: mérnök informatikus, gazdasági informatikus és program tervező informatikus A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak: - komplex informatikai rendszerek fejlesztésére, az információtechnológia eszközeinek készség szintű használatára, - formális módszerek használatára a tervezésben, - informatikai rendszerek teljesítményelemzésére, analitikus, szimulációs és mérési módszerek használatára, - informatikai rendszerek biztonságosságának analízisére és tervezésére, - adatbázisok tervezésére, - sokprocesszoros digitális rendszerek alkalmazására és fejlesztésére, - szakmai kooperációra az alkalmazói környezet szakértőivel, A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: tömegkiszolgálás, formális módszerek használata a tervezésben, modellezés és szimuláció, teljesítményelemzés, adatbiztonság, sokprocesszoros rendszerek, adatbázisok elmélete és adatbázis-tervezés; számítógépes grafika és képfeldolgozás, informatikai rendszerek tervezése; 8
Differenciált szakmai ismeretek: rendszer- és szoftverfejlesztés, infokommunikációs rendszerek, sokprocesszoros hardver-szoftver rendszerek, intelligens beágyazó rendszerek, termelésinformatika stb közül választható; A 1 fejezetben taglalt szempontok (igényesebb képzés, oktatói előmenetel biztosítása stb), a szakok érdekeinek, s a követhető példák (lásd 2 fejezet) figyelembevételével igazodva a 3 fejezetben érintett MAB határozatban rögzített követelményekhez (a DI törzstagjaira vonatkozó életkori követelmények, a törzstagok kutatási területeinek koherenciája, a javasolt mesterképzési szakokkal releváns doktori iskola, a mesterszakok tudományági besorolása) a több tudományágas, multidiszciplináris doktori iskola (tudományáganként a 3 törzstagból 2 egyetemi tanár szükséges) létrehozása indokolt (a működő esetleges bővítésével) Pécs, 2010 június 28 Dr Szakonyi Lajos 9