144. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. ok tó ber 31., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 828, Ft. Oldal

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. ok tó ber 31., hétfõ 144. szám Ára: 828, Ft TARTALOMJEGYZÉK 244/2005. (X. 31.) Korm. r. A la kás cé lú ál la mi tá mo ga tá sok ról szó ló 12/2001. (I. 31.) Korm. ren de let mó do sí tá sá ról... 8068 48/2005. (X. 31.) BM r. A hi va tá sos ön kor mány za ti tûz ol tó sá gok tech ni kai esz kö ze i nek bel - vízi, árvízi védekezés miatti pótlására, javítására vonatkozó támogatás juttatásának részletes szabályairól... 8068 49/2005. (X. 31.) BM r. Az eltûnt személyek felkutatásának és a rendkívüli halálesetek kivizsgálásának rend jé rõl szó ló 23/1994. (X. 26.) BM ren de let módosításáról... 8070 50/2005. (X. 31.) BM r. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályai - ról szó ló 2004. évi CXL. törvény ha tály ba lé pé sé vel össze füg gõ egyes miniszteri rendeletek módosításáról... 8072 51/2005. (X. 31.) BM r. A hatósági közvetítõi nyilvántartásba vételért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjakról... 8073 102/2005. (X. 31.) FVM r. A dohánytermékek gyártásáról, forgalmazásáról és ellenõrzésérõl. 8075 95/2005. (X. 31.) GKM r. Az út ügyi ha tó sá gi el já rá sok dí ja i ról szó ló 26/1997. (XII. 12.) KHVM rendelet módosításáról... 8093 14/2005. (X. 31.) IHM r. Az egyes hírközlési és informatikai termékek megfelelõségét vizs - gáló vagy ellenõrzõ, illetõleg tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól szóló 13/2003. (X. 3.) IHM rendelet és a rádióberendezésekrõl és az elekt ro ni kus hír köz lõ vég be ren de zé - sek rõl, va la mint meg fe le lõ sé gük köl csö nös elismerésérõl szóló 5/2004. (IV. 13.) IHM rendelet módosításáról... 8099 36/2005. (X. 31.) PM r. A pénz ügyi kong lo me rá tum szin tû tõ ke meg fe le lés szá mí tá sá ról... 8102 171/2005. (X. 31.) KE h. Bíró felmentésérõl... 8104 172/2005. (X. 31.) KE h. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsának tagja kinevezésérõl... 8104 71/2005. (X. 31.) ME h. A Magyar Köztársaság és a Portugál Köztársaság között az oktatás, a tu do mány, a fel sõ ok ta tás, a kul tú ra, az if jú ság, a sport és a tár sa - dal mi kom mu ni ká ció te rü le tén tör té nõ együtt mû kö dés rõl szó ló Egyez mény szövegének végleges megállapításáról... 8105 A Nemzeti Kegyeleti Bizottság közleménye... 8105 Oldal

8068 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/144. szám II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 244/2005. (X. 31.) Korm. rendelete a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet módosításáról A Ma gyar Köz tár sa ság 2000. évi költ ség ve té sé rõl szóló 1999. évi CXXV. tör vény 91. -a (1) be kez dé sé nek e) pont já ban fog lalt fel ha tal ma zás alap ján a Kor mány a kö vet ke zõ ket ren de li el: 1. A la kás cé lú ál la mi tá mo ga tá sok ról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. ren de let 16. -ának (6) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (6) A víz gaz dál ko dás ról szóló 1995. évi LVII. tör vény, va la mint a víz gaz dál ko dá si tár su la tok ról szóló 160/1995. (XII. 26.) Korm. ren de let alap ján mû kö dõ víz gaz dál ko dá si tár su lat út ján meg va ló su ló he lyi je len tõ sé gû köz cé lú köz - mû lé te sít mé nyek nek, vagy egye di szenny víz el ve ze tés épí - té sé hez a la kos ság ér de kelt sé gi hoz zá já ru lás ból fe de zett mun ká i hoz fel vett hi tel ka ma ta i nak a tör lesz tés elsõ öt évé ben 70%-át, a má so dik öt évé ben 35%-át a köl csönt igény lõ tár su lat he lyett a költ ség ve tés a hi tel in té zet nek meg té rí ti, füg get le nül at tól, hogy a be ru há zást vagy a be ru - há zás le bo nyo lí tá sát ki vég zi. A ka mat ked vez mény szá mí - tá si alap ja leg fel jebb az egy éves fu tam ide jû ál lam pa pír referenciahozama tárgy év ja nu ár 1-jét meg elõ zõ fél éves át la gá nak 1,3-sze re se le het. A ked vez mé nyes köl csön össze ge leg fel jebb a ha lasz tott vagy rész let fi ze tés sel tel je - sí ten dõ la kos sá gi köz mû fej lesz té si hoz zá já ru lás össze ge, amely a ha lasz tott vagy rész let fi ze tés sel érin tett in gat la - non ként leg fel jebb 200 ezer fo rint le het. A köl csön fo lyó - sí tá sa sza ka szo san a tá mo ga tá si cél tel je sí té sét iga zo ló szám la alap ján tör té nik. Az ön kor mány zat vagy a tár su - lat ál tal a hi tel fu tam ide je alatt a ki vi te le zést vég zõ szer ve - zet tel kö tött szer zõ dés alap ján köz te rü let-hasz ná la ti díj, föld te rü let-, épü let-, iro da tech ni kai be ren de zés-, fel vo nu - lá si te rü let bér let, adás vé tel stb. jog cí men, vagy alvállal - kozói mun ka vég zés so rán és a la kos sá gi közmûfejlesz - tési hoz zá já ru lás ként be sze dett be vé te le ket ne gyed éven - ként a ka mat tá mo ga tott hi tel tõ ke tör lesz té sé re és ka mat - tör lesz tés re kell for dí ta ni. Új te le pü lé si szennyvízközmûrendszer meg va ló sí tá sa ese tén a ka mat ked vez mény igény - be vé te lé nek fel té te le az ön kor mány zat ar ról tett nyi lat ko - za ta, hogy a be ru há zás üzem be he lye zé sé tõl szá mí tott öt éven be lül csa tor na díj-tá mo ga tás ra nem tart igényt. E hi tel tör lesz té sét az utol só fo lyó sí tást kö ve tõ öt ven négy hó na - pon be lül meg kell kez de ni. 2. Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 3. na pon lép ha tály - ba, ren del ke zé se it a ha tály ba lé pést köve tõen be nyúj tott hitelkérelmek ese té ben kell al kal maz ni. A mi nisz ter el nök he lyett: Kiss Pé ter s. k., a Mi nisz ter el nö ki Hi va talt ve ze tõ mi nisz ter A Kor mány tag ja i nak rendeletei A belügyminiszter 48/2005. (X. 31.) BM rendelete a hivatásos önkormányzati tûzoltóságok technikai eszközeinek belvízi, árvízi védekezés miatti pótlására, javítására vonatkozó támogatás juttatásának részletes szabályairól A 2005. év au gusz tus 15 23. kö zött le hul lott nagy mennyi sé gû csa pa dék okoz ta ká rok eny hí té sé rõl, va la mint a hi va tá sos ön kor mány za ti tûz ol tó sá gok bel ví zi, ár ví zi védekezés miatti esz köz pót lá sá ról szóló 1088/2005. (IX. 9.) Korm. ha tá ro zat 3. szá mú pont já nak végrehajtá - sára, a tûz el le ni vé de ke zés rõl, a mû sza ki men tés rõl és a tûz ol tó ság ról szóló 1996. évi XXXI. tör vény 47. (2) be - kez dés l) pont já ban ka pott fel ha tal ma zás alap ján a kö vet - ke zõ ket ren de lem el: 1. A hi va tá sos ön kor mány za ti tûz ol tó sá gok tech ni kai esz - kö ze i nek bel ví zi, ár ví zi vé de ke zés miatt szük sé ges ve - szé lyez te tett sé get figye lembe vevõ pót lá sá ra, ja ví tá sá ra a Kor mány a IX. He lyi ön kor mány za tok tá mo ga tá sai fe je - ze ten be lül a köz pon to sí tott elõ irány za tok kö zött 180 mil - lió fo rint költ ség ve té si tá mo ga tást biz to sít. A 180 mil - lió Ft-ból 158 mil lió Ft új kö zép- és nagy tel je sít mé nyû szivattyúk be szer zé sé re for dít ha tó az V., IV. és III. ka te gó - ri á jú hi va tá sos ön kor mány za ti tûz ol tó sá gok nál, 22 mil - lió Ft pe dig a vé de ke zés so rán meg ron gá ló dott esz kö zök ja ví tá sá ra, fel újí tá sá ra szol gál. 2. (1) A pénz ügyi tá mo ga tás pá lyá zat alap ján tör té nik. (2) A szi vattyú be szer zé si célú pá lyá za ton a ké szen lé ti szol gá lat tal ren del ke zõ V., IV. és III. ka te gó ri á jú hi va tá sos

2005/144. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 8069 ön kor mány za ti tû zol tó sá go kat fenn tar tó he lyi ön kor mány - za tok (a továb biak ban: pá lyá zó) ve het nek részt. A pá lyá - za ton elõny ben ré sze sül nek azon he lyi ön kor mány za tok, ame lyek Mû sza ki Men tõ Bá zist üze mel tet nek. (3) A ja ví tá si, fel újí tá si célú pá lyá za ton azon ké szen lé ti szol gá lat tal ren del ke zõ hi va tá sos ön kor mány za ti tû zol tó - sá go kat fenn tar tó he lyi ön kor mány za tok (a továb biak ban: pá lyá zó) ve het nek részt, ame lyek 2005. év so rán bel ví zi, il let ve ár ví zi vé de ke zés ben köz re mû köd tek. (4) A pá lyá zat be nyúj tá sá ra és a pá lyá zat tar tal má ra a hivatásos ön kor mány za ti tûz ol tó sá gok lé te sí té si, fej - lesztési költ sé ge i vel kap cso la tos pá lyá za ti fel té te lek rõl szóló 35/2003. (VII. 29.) BM ren de let mel lék le té nek 4. a) c) pont ja it, 4. g) pont elsõ és ne gye dik be kez dé sét értelemszerûen al kal maz ni kell. (5) A he lyi ön kor mány za tok nak 2005. no vem ber 2-ig kell a Ma gyar Ál lam kincs tár ille té kes Me gyei Te rü le ti Igaz ga tó sá ga i hoz (a továb biak ban: Igaz ga tó ság) a pá lyá - za tot be nyúj ta ni két (egy ere de ti és egy hi te les má so la ti) pél dány ban. (6) A pá lyá za tok eset le ges hi á nyos sá ga i nak pót lá sá ra, hi bá i nak ja ví tá sá ra az Igaz ga tó ság az ál lam ház tar tás ról szóló 1992. évi XXXVIII. tör vény (a továb biak ban: Áht.) 64/B. -ának (3) be kez dé sén ala pu ló a pá lyá zat Igaz ga - tó ság hoz tör tént be ér ke zé sét kö ve tõ 8 na pon be lül az önkormányzatokat 3 na pon be lü li hi ány pót lás ra szó lít ja fel. Az ön kor mány za tok ál tal be nyúj tott, hi ány pó tolt pályázatok ere de ti pél dá nyát az Igaz ga tó ság az ille té kes me gyei ka taszt ró fa vé del mi igaz ga tó ság nak meg kül di. (7) A me gyei ka taszt ró fa vé del mi igaz ga tó sá gok a be ér - ke zett pá lyá za to kat szak mai vé le mé nyük kel együtt a be adá si ha tár idõt kö ve tõ 5 mun ka na pon be lül kö te le sek fel ter jesz te ni a BM Or szá gos Ka taszt ró fa vé del mi Fõ igaz - ga tó ság ra (a továb biak ban: BM OKF). 3. (1) A pá lyáz ha tó esz kö zök köre: a) új kö zép- és nagy tel je sít mé nyû szi vattyúk és tarto - zékaik be szer zé se (1200 2300 li ter/perc zagy), b) a vé de ke zés so rán meg ron gá ló dott esz kö zök javí - tása, fel újí tá sa. (2) Az (1) be kez dés a) pont ja sze rin ti szi vattyúk ki vá - lasz tá si szem pont ja i ra vo nat ko zó aján lást e ren de let mel - lék le te tar tal maz za. 4. (1) A vissza nem té rí ten dõ tá mo ga tás mér té ke va la - mennyi pá lyáz ha tó esz köz ese té ben a brut tó vé tel ár, ille tõ - leg a ja ví tá si, fel újí tá si költ ség 100%-a. (2) Az el nyer he tõ ma xi má lis tá mo ga tás mér té ke pá lyá - za ton ként új esz köz re brut tó 15 mil lió Ft, ja ví tás ra, fel újí - tás ra 3 mil lió Ft. 5. (1) A pá lyá za to kat szak mai bi zott ság (a továb biak ban: Bi zott ság) ér té ke li. (2) A Bi zott ság el nö ke: a BM OKF fõ igaz ga tó ja. Tag jai: a) a BM OKF Mû sza ki Fõ osz tály ve ze tõ je, b) a ha tó sá gi fõ igaz ga tó-he lyet te si szer ve zet kép vi se - lõ je, c) a ve szély hely zet ke ze lé si fõ igaz ga tó-he lyet te si szer - ve zet kép vi se lõ je, d) a BM Mû sza ki Fej lesz té si Fõ osz tály kép vi se lõ je, e) a BM Ön kor mány za ti Gaz da sá gi Fõ osz tály kép vi se - lõ je, f) a Me gyei Jogú Vá ro sok Szö vet sé gé nek kép vi se lõ je, g) a Te le pü lé si Ön kor mány za tok Or szá gos Szövet - ségének kép vi se lõ je, h) a Hi va tá sos Ön kor mány za ti Tûz ol tó sá gok Or szá gos Szö vet sé gé nek kép vi se lõ je. (3) A pá lyá za tok ér té ke lé se so rán a pá lyá zó ál tal fenn - tar tott tûz ol tó ság mû kö dé si te rü le té nek nagy sá gát, az el lá - tott la kos ság szá mát, az ár- és bel ví zi ve szé lyez te tett sé gé - nek mér té két, inf ra struk tu rá lis kör nye ze tét, vo nu lá sa i nak szá mát és össze té te lét, va la mint a je len le gi esz köz-el lá tott - sá gi szint jét és an nak mû sza ki ál la po tát kell figye lembe ven ni. (4) A pá lyá za tok ér té ke lé sé nek ha tár ide je: 2005. no - vem ber 25. (5) A Bi zott ság ér té ke lé se alap ján a BM OKF fõ igaz ga - tó ja ja vas la tot ké szít a bel ügy mi nisz ter ré szé re. A pá lyá za - tok el fo ga dá sá ról, il let ve a tá mo ga tá sok össze gé rõl a bel - ügy mi nisz ter dönt. (6) Mi nisz te ri dön tés alap ján a BM OKF fõ igaz ga tó ja gon dos ko dik a dön tést kö ve tõ 5 mun ka na pon be lül a pályázók ér te sí té sé rõl. 6. A pá lyá za ti rend szer rel, a tá mo ga tá sok fo lyó sí tá sá val, tel je sí té sé vel, el len õr zé sé vel, va la mint a nyil ván tar tá sok - kal kap cso la to san e ren de let ben nem sza bá lyo zott kér dé - sek ben az Áht., va la mint az ál lam ház tar tás mû kö dé si rend - jé rõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. ren de let rendel - kezéseit kell megfele lõen al kal maz ni. 7. (1) A pá lyá za ton el nyert összeg fo lyó sí tá sá ra a Bel ügy - mi nisz té ri um és a nyer tes pá lyá zók kö zött meg kö tött támogatási szer zõ dés alá írá sát kö ve tõ 3 na pon be lül ke rül sor.

8070 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/144. szám (2) A he lyi ön kor mány zat kö te les biz to sí ta ni, hogy a támogatást a tá mo ga tá si szer zõ dés ben rög zí tett cél ra hasz - nál ják fel. (3) A hi va tá sos ön kor mány za ti tûz ol tó ság nak biztosí - tania kell a ren del ke zé sé re bo csá tott tá mo ga tás el kü lö ní - tett ke ze lé sét, és ana li ti kus nyil ván tar tá sát an nak ér de ké - ben, hogy a tá mo ga tás tény le ges fel hasz ná lá sa té te le sen el len õriz he tõ le gyen. (4) A tá mo ga tás igény be vé te lé nek és az el szá mo lás sza - bály sze rû sé gé nek vizs gá la tát a Igaz ga tó ság vég zi. (5) A he lyi ön kor mány zat a tá mo ga tás fel hasz ná lá sá ról tárgy év de cem ber 31-ei for du ló nap pal, a min den ko ri zár - szám adás ke re té ben és rend je sze rint kö te les el szá mol ni. A köz pon ti tá mo ga tás de cem ber 31-én fel adat tal ter helt maradványával a tárgy évet kö ve tõ jú ni us 30-áig kell el szá - mol ni. (6) Ha a he lyi ön kor mány zat a tá mo ga tást vagy an nak egy ré szét jog ta la nul vet te igény be, azt nem a tá mo ga tá si szer zõ dés ben meg ha tá ro zott cél ra hasz nál ta fel, ak kor az Áht. 64/B. -a sze rint kö te les el jár ni. (7) Az el szá mo lást há rom pél dány ban kell az Igaz ga tó - ság hoz be nyúj ta ni, amely nek egy-egy pél dá nyát az Igaz - ga tó ság a me gyei ka taszt ró fa vé del mi igaz ga tó ság hoz és a BM OKF-hez to váb bít. (8) A tá mo ga tás fel hasz ná lá sát a BM OKF alkalom - szerûen hely szí ni vizs gá lat ke re té ben el len õriz he ti. (9) A pá lyáz ha tó tech ni kai esz kö zök kel, a be szer zés sel össze füg gõ kér dé sek rõl a pá lyá zó kat a BM OKF Mû sza ki Fõ osz tá lya rész le te sen tá jé koz tat ja. 8. Ez a rendelet a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba. Dr. Lam perth Mó ni ka s. k., bel ügy mi nisz ter Melléklet a 48/2005. (X. 31.) BM rendelethez Ajánlás a szivattyúk kiválasztási szempontjaihoz 1. Fel hasz ná lá si fel adat: Zagy szi vattyú zás 2. Ki ala kí tá sa: Ipar i ki vi tel (min. 2000 üze mó ra) 3. Sú lya: max. 70 kg 4. Moz ga tá sa: Mo bil hor doz ha tó (2 fõ által) 5. Szál lí tá si tel je sít mény: Kö ze pes: min. 1200 li ter/ perc Nagy: 2300 li ter/perc 6. Szí vó mély ség: 7,5 m 7. Nyomóoldali víznyomás: 2,5 bar 8. Ga ran cia: 3 év 9. Ja ví tá si al kat rész el lá tás: 72 órán be lül A szi vattyú cso mag tar tal maz za: 1 db szi vattyú 2 db csõ csonk 2 db hol lan di 2 db tö mí tés 1 db szí vó ko sár 3 db bi lincs szo rí tó Tar to zék ként: Szí vó töm lõ: min. 10 fm kö ze pes tel je sít mény hez 3 -os mé ret 10 fm nagy tel je sít mény hez 4 -os méret Nyo mó ol da li töm lõ: igény sze rin ti hossz ban: 3 4 -os mé ret. A belügyminiszter 49/2005. (X. 31.) BM rendelete az eltûnt személyek felkutatásának és a rendkívüli halálesetek kivizsgálásának rendjérõl szóló 23/1994. (X. 26.) BM rendelet módosításáról A Rend õr ség rõl szóló 1994. évi XXXIV. tör vény 101. -a (1) be kez dé sé nek j) pont já ban ka pott fel ha tal ma - zás alap ján a kö vet ke zõ ket ren de lem el: 1. Az el tûnt sze mé lyek fel ku ta tá sá nak és a rend kí vü li halálesetek ki vizs gá lá sá nak rend jé rõl szóló 23/1994. (X. 26.) BM ren de let (a továb biak ban: R.) 4. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 4. (1) E ren de let al kal ma zá sá ban rend kí vü li ha lál az a ha lál, amely nek ter mé sze tes mó don való be kö vet ke zé sét a kö rül mé nyek két sé ges sé te szik, be kö vet ke zé sé nek elõz - mé nyei, kö rül mé nyei is me ret le nek vagy nem áll nak ren - del ke zés re olyan ada tok, ame lyek bõl meg ala po zot tan következtetni le het a ha lál be kö vet ke zé sé nek körülmé - nyeire, így ha a ha lál(t): a) köz le ke dé si vagy fog lal ko zás kö ré ben bekövet - kezett bal eset okoz ta és bûn cse lek mény gya nú ja nem merül fel, b) egyéb bal eset vagy mér ge zés okoz ta, és a ha lál be kö - vet ke zé sé vel össze füg gés ben szük sé ges a fe le lõs ség vizs - gá la ta, c) öngyilkosság okozta vagy a körülmények erre utalnak, d) az egész ség ügyi el lá tás so rán kö vet ke zett be, és az egész ség ügyi dol go zó fog lal ko zá si sza bály sze gé se merült fel, e) a fog va tar tás köz ben kö vet ke zik be.

2005/144. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 8071 (2) A sze mély azo nos ság meg ál la pí tá sá ig a rend kí vü li ha lál ese té re elõ írt el já rást kell al kal maz ni, ha az el hunyt sze mély azo nos sá ga is me ret len. 2. Az R. 5. -a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: 5. (1) Az el tûnt sze mély fel ku ta tá sa és a rend kí vü li ha lá le set ki vizs gá lá sa a (2) (5) be kez dés ben és az 5/A. -ban meg ha tá ro zott ki vé te lek kel a rend - õrkapitányság ha tás kö ré be tar to zik. (2) A köz le ke dé si bal eset kö vet kez té ben be ál lott rend - kí vü li ha lá le set ki vé te lé vel elsõ fo kon a Bu da pest, V. ke - rü le ti Rend õr ka pi tány ság jár el a Bu da pest te rü le tén be kö - vet ke zett rend kí vü li ha lál ese tek kel kap cso la tos rend õr sé gi ha tás kör be tar to zó köz igaz ga tá si ügyek ben. (3) A Ren dé sze ti Biz ton sá gi Szol gá lat Au tó pá lya Rend - õr ség (a továb biak ban: REBISZ AR) el sõ fo kú szerv ként jár el a köz igaz ga tá si ügy kö ré be tar to zó, rend kí vü li ha lál ese té ben. Ez eset ben má sod fo kon az ORFK Köz biz ton sá gi Fõ igaz ga tó ság jár el. (4) A köz le ke dé si bal eset kö vet kez té ben be ál lott rend - kí vü li ha lá le set ki vé te lé vel elsõ fo kon a me gyei (buda - pesti) rend õr-fõkapitányság jár el: a) ha az ál do zat dip lo má ci ai men tes sé get él ve zõ személy, b) ha az ál do zat or szág gyû lé si kép vi se lõ, az Or szág - gyû lés ál tal vá lasz tott tiszt ség vi se lõ, ille tõ leg a Kor mány tag ja, c) ha az ál do zat or szá gos ha tás kö rû szerv ve ze tõ je, d) a pol gá ri nem zet biz ton sá gi szol gá la tok sze mé lyi állománya tag já nak el tû né se és rend kí vü li ha lá la ese tén, e) az (5) be kez dés a) pont ja ki vé te lé vel a Rend õr ség hivatásos ál lo má nyú tag já nak el tû né se, il let ve a rend õr szol gá la ti he lyén vagy szol gá la ta so rán be kö vet ke zett rend kí vü li ha lá la ese tén, to váb bá f) ha a ha lál az egész ség ügyi el lá tás so rán kö vet ke zett be, és az egész ség ügyi dol go zó fog lal ko zá si szabálysze - gése me rült fel. (5) A köz le ke dé si bal eset kö vet kez té ben be ál lott rend - kí vü li ha lá le set ki vé te lé vel az el já rást az or szá gos rend õr - fõ ka pi tány ál tal ki je lölt szerv ve ze tõ je foly tat ja le: a) az Or szá gos Rend õr-fõ ka pi tány ság ál lo má nyá ba tar - to zó rend õr rend kí vü li ha lá la ese tén, b) a rend õrségi fog dá ban fog va tar tott rend kí vü li ha lá la ese tén. 3. Az R. a kö vet ke zõ 5/A. -sal egé szül ki: 5/A. (1) A köz le ke dé si bal eset kö vet kez té ben be ál - lott rend kí vü li ha lál ki vizs gá lá sá val kap cso la tos el já rás lefolytatása: a) Bu da pest te rü le tén a BRFK ki je lölt köz le ke dés ren - dé sze ti szer vé nek, b) a REBISZ AR ille té kességi te rü le tén a REBISZ AR ha tás kö ré be tar to zik. (2) Az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott eset ben má sod - fo kon az ORFK Köz biz ton sá gi Fõ igaz ga tó ság jár el. (3) Az 5. (4) be kez dé sé nek a) e) pont já ban és az 5. (5) be kez dé sé nek a) pont já ban meg ha tá ro zott sze mély köz le ke dé si bal ese te so rán be kö vet ke zett rend kí vü li ha lá la ese tén az el já rás le foly ta tá sa a rend õrkapitányság hatás - körébe tar to zik. 4. Az R. 6. -ának b) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ rendel - kezés lép: [Az el já rást ha jog sza bály el té rõ en nem ren del ke zik az a rend õri szerv foly tat ja le, amely nek ille té kességi te rü - le tén] b) a ha lált elõ idé zõ ese mény, cse lek mény vagy kö rül - mény be kö vet ke zett, en nek is me re te hi á nyá ban, ahol a halál be állt, a holt tes tet meg ta lál ták, jár mû rõl le emel ték. 5. Az R. 7. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren - del ke zés lép: (2) Az 5. (4) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott ese tek ben az el já rás meg in dí tá sá ról ha la dék ta la nul tá jé koz tat ni kell az el já ró szerv ille té kessége sze rin ti ügyész sé get. Az ügyész ség nek meg kell kül de ni az ér de mi ha tá ro za tot. 6. Az R. 11. -a a kö vet ke zõ új (2) be kez dés sel egé szül ki, egy ide jû leg a je len le gi ren del ke zés szá mo zá sa (1) be kez - dés re vál to zik: (2) Azok ban az ügyek ben, ame lyek ben a szak vé le - mény el ké szí té se elõ re lát ha tó an hosszabb idõt vesz igény - be, a szak ér tõ ki ren de lé sé vel egy idõ ben a ha tó ság az el já - rást a szak vé le mény meg ér ke zé sé ig fel füg geszt he ti. 7. Az R. 15. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (2) Rend kí vü li ha lá le set ki vizs gá lá sá ra irá nyu ló el já - rás ban az el já rást meg szün te tõ vég zést meg kell kül de ni: a) az el halt tal kö zös ház tar tás ban élt, vagy en nek hi á - nyá ban az is mert leg kö ze leb bi hoz zá tar to zó já nak, ille tõ - leg a te me tõk rõl és a te met ke zés rõl szóló 1999. évi XLIII. tör vény 20. -a (1) és (2) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott

8072 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/144. szám temetésre kö te le zett nek, ha a sze mé lyük az el já rás so rán is mert té vált, to váb bá an nak, aki nek a te me tés re vonat - kozó ha tó sá gi en ge délyt az el já ró ha tó ság ki ad ta, b) ké re lem re a ha lá le set be je len té sé re kö te le zett in téz - mény ve ze tõ jé nek, c) a Kül ügy mi nisz té ri um nak, amennyi ben az el hunyt kül föl di hoz zá tar to zó ja vagy kül föl di lak cí me is me ret len. 8. Ez a ren de let 2005. no vem ber 1-jén lép ha tály ba, ez zel egy ide jû leg ha tá lyát vesz ti az R. 2. -ának (2) be kez dé se, 3. -ának b) pont ja, to váb bá a me gyei (bu da pes ti) rend õr - fõ ka pi tány sá gok és rend õrkapitányságok ille té kességi területének meg ál la pí tá sá ról szóló 22/2004. (VI. 2.) BM ren de let 2. -a. Dr. Lam perth Mó ni ka s. k., bel ügy mi nisz ter A belügyminiszter 50/2005. (X. 31.) BM rendelete a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tör vény hatálybalépésével összefüggõ egyes miniszteri rendeletek módosításáról A Rend õr ség rõl szóló 1994. évi XXXIV. tör vény 101. -a (1) be kez dé sé nek a) és d) pont já ban ka pott fel ha - tal ma zás alap ján a gaz da sá gi és köz le ke dé si mi nisz ter rel, az in for ma ti kai és hír köz lé si mi nisz ter rel, va la mint a környezetvédelmi és víz ügyi mi nisz ter rel egyet ér tés ben, to váb bá a köz úti köz le ke dés rõl szóló 1988. évi I. tör vény 48. -a (3) be kez dé sé nek d) pont já ban ka pott felhatal - mazás alap ján a gaz da sá gi és köz le ke dé si mi nisz ter rel egyet ér tés ben, to váb bá a ha tár õri zet rõl és a Ha tár õr ség - rõl szóló 1997. évi XXXII. tör vény 83. -a (3) bekezdé - sének c) pont já ban ka pott fel ha tal ma zás alap ján a hon vé - del mi mi nisz ter rel, a kül ügy mi nisz ter rel, a gaz da sá gi és köz le ke dé si mi nisz ter rel, va la mint a pénz ügy mi nisz ter - rel, a d) f) pont já ban fog lalt fel ha tal ma zás alap ján a gaz da sá gi és köz le ke dé si mi nisz ter rel, a kör nye zet vé del mi és víz ügyi mi nisz ter rel, va la mint a pénz ügy mi nisz ter rel egyet ér tés ben, to váb bá a sze mély- és tárgy kö rö zés rõl szóló 2001. évi XVIII. tör vény 39. -ának a) és b) pont - jában, a lõ fegy ve rek rõl és lõ sze rek rõl szóló 2004. évi XXIV. tör vény 22. -ának (2) be kez dé sé ben, va la mint az anya köny vek rõl, a há zas ság kö té si el já rás ról és a név vi se - lés rõl szóló 1982. évi 17. tör vényerejû ren de let mó do sí tá - sá ról szóló 2002. évi XLV. tör vény 37. -ában ka pott fel - ha tal ma zás alap ján a kö vet ke zõ ket ren de lem el: 1. A vízi köz le ke dés rend õrhatósági igaz ga tá sá ról szóló 13/1996. (VI. 28.) BM ren de let (a továb biak ban: Ren - delet) 12/A. -a a kö vet ke zõ (2) be kez dés sel egé szül ki, és ez zel egy ide jû leg a je len le gi meg je lö lé se (1) be kez dés re vál to zik: (2) A ha tó ság el já rá sa so rán be szer zi a ha jó zá si ha tó - ság szak ha tó sá gi ál lás fog la lá sát, to váb bá ha tár vi zet érin tõ ren dez vény ese té ben a Ha tár õr ség ille té kes szer vé nek hoz - zá já ru lá sát. 2. A Ren de let 12/C. -ának c) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [A ké re lem hez csa tol ni kell] c) a ren dez vény jel le gé nél fog va az egyéb ha tó sá gok en ge dé lyét és a ren dez vénnyel érin tet tek en ge dé lyét, hoz - zá já ru lá sát a ren dez vény meg tar tá sá hoz (pél dá ul úszó mû - rõl tör té nõ tû zi já ték ese tén a pi ro tech ni ka fel hasz ná lá sá ra ki adott en ge dé lye ket, az úszó mû tu laj do no sá nak hozzá - járulását); 3. A Ren de let 12/F. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép: (1) A ren dez vényt en ge dé lye zõ ha tó ság a ha tá ro zat egy pél dá nyá nak meg kül dé sé vel so ron kí vül tá jé koz tat ja a Köz le ke dé si Fõ fel ügye le tet. 4. A köz úti köz le ke dé si igaz ga tá si fel ada tok ról, a köz úti köz le ke dé si ok má nyok ki adá sá ról és vissza vo ná sá ról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM ren de let 21. -ának (2) be kez - dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (2) Az elsõ ve ze tõi en ge dély ki adá sá ra, il le tõ leg az új ka te gó ria, al ka te gó ria és kom bi nált ka te gó ria be jegy zé sé re és a ve ze tõi en ge dély cse ré jé re irá nyu ló ké rel met a köz - lekedési igaz ga tá si ha tó ság nál sze mé lye sen le het be nyúj - ta ni. Elekt ro ni kus úton is be le het je len te ni a ve ze tõi en ge - dély el vesz té sét, el lo pá sát, meg sem mi sü lé sét, és kér he tõ an nak pót lá sa. Ilyen eset ben a ve ze tõi en ge délyt ok - mány azo no sí tó, il le tõ leg a 2001. ja nu ár 1-je elõtt ki adott ve ze tõi en ge dé lyek ese tén a fény kép adat ki vé te lé vel a pót lás ra ke rü lõ ko ráb bi ve ze tõi en ge déllyel meg egye zõ adat tar ta lom mal kell ki ad ni.

2005/144. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 8073 5. A Rend õr ség és a Ha tár õr ség kö rö zé si te vé keny sé gé rõl, a kö rö zés so rán al kal maz ha tó in téz ke dé sek vég re haj tá sá - ról, va la mint a kö rö zött sze mé lyek, tár gyak tar tóz ko dá si, il let ve meg ta lá lá si he lyé nek, il le tõ leg a sze mé lyek és holt - tes tek sze mély azo nos sá gá nak meg ál la pí tá sa ese tén kö ve - ten dõ el já rás ról szóló 20/2001. (X. 11.) BM ren de let 1. -ának d) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [E ren de let al kal ma zá sá ban] d) hoz zá tar to zó: a köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tás ál ta lá nos sza bá lya i ról szóló 2004. évi CXL. tör vény 172. -ának g) pont já ban meg ha tá ro zott sze mély. 6. A ka to nai ala ku la tok és szál lít má nyok ál lam ha tá ron tör - té nõ át lé pé sé rõl, a ha tár te rü let nek mi nõ sü lõ re pü lõt erek - rõl, ki kö tõk rõl és vas út ál lo má sok ról, a me net köz be ni ellenõrzésre ki je lölt vas út vo na lak ról és vízi utak ról, a nem zet kö zi for ga lom szá má ra ide ig le ne sen meg nyi tott repülõtéren köz le ke dõ légi jár mû vek ha tár for gal mi el len - õr zé sé rõl szóló 34/2001. (XII. 22.) BM ren de let (a továb - biak ban: R.) 8. -a (3) be kez dé sé nek a) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: [A ké re lem nek tar tal maz nia kell:] a) a ké rel me zõ ter mé sze tes sze mély ne vét, lak cí mét, ál lam pol gár sá gát, úti ok má nyá nak szá mát, jogi sze mély, to váb bá jogi sze mé lyi ség gel nem ren del ke zõ szer ve zet ese tén an nak meg ne ve zé sét, szék he lyét, a bí ró sá gi be jegy - zés vagy nyil ván tar tás ba vé tel szá mát, a kép vi se lõ ne vét és lak cí mét; (2) Te rep lõ tér üze mel te té sé nek en ge dé lye zé sé re irá - nyu ló el já rás ban az el já ró ha tó ság nak be kell sze rez nie a) az ille té kes ha tár õri ze ti szerv hoz zá já ru lá sát, ha a tereplõtér az ál lam ha tár tól szá mí tott 10 km tá vol sá gon belül lé te sül, b) az érin tett fegy ve res szerv hoz zá já ru lá sát, ha a te rep - lõ tér fegy ve res szerv lõt eré tõl szá mí tott 10 km tá vol sá gon be lül lé te sül, c) a lé gi köz le ke dé si ha tó ság, il let ve a ka to nai lég ügyi ha tó ság hoz zá já ru lá sát, ha a te rep lõ tér re pü lõ tér tõl szá mí - tott 2 km tá vol sá gon be lül lé te sül. 9. (1) Ez a ren de let 2005. no vem ber 1-jén lép ha tály ba. (2) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg ha tá lyát vesz ti a) a vízi köz le ke dés rend õrhatósági igaz ga tá sá ról szóló 13/1996. (VI. 28.) BM ren de let 12/C. -ának b) és d) pontja, b) a köz úti köz le ke dé si igaz ga tá si fel ada tok ról, a köz - úti köz le ke dé si ok má nyok ki adá sá ról és vissza vo ná sá ról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM ren de let 16. szá mú mel lék le te VI. Ve ze tõi en ge dé lyek kel kap cso la tos ügy in té zés so rán szük sé ges ok má nyok al cí mé nek A) 3. pont já ban az egész ség ügyi al kal mas sá gi vé le mény szö veg rész, c) az anya köny vek rõl, a há zas ság kö té si el já rás ról és a név vi se lés rõl szóló 6/2003. (III. 7.) BM ren de let 7. -ának (6) be kez dé se. Dr. Lam perth Mó ni ka s. k., bel ügy mi nisz ter 7. Az R. 14. -ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép: (1) A Hõr. tv. 12. -ának b) és c) pont já ban meg ha tá ro - zott ese tek ben a be je len tést írás ban a te rü le ti leg ille té kes ha tár ren dé sze ti ki ren delt sé gen kell meg ten ni. A be je len - tést a te rü le ti leg ille té kes ha tár õr igaz ga tó sá gon kell meg - ten ni, amennyi ben az adott lõ tér vagy me zõ gaz da sá gi terület kö zi gaz ga tá si lag nem tar to zik egyik határrendé - szeti ki ren delt ség ille té kességébe sem, vagy több ha tár ren - dé sze ti ki ren delt ség is ille té kes len ne. 8. A lõt erek rõl, a lõ fegy ve rek, lõ sze rek ha tó sá gi tá ro lá sá - ról, a fegy ver tar tás hoz szük sé ges el mé le ti és jár tas sá gi követelményekrõl szóló 49/2004. (VIII. 31.) BM ren de let 2. -ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke - zés lép: A belügyminiszter 51/2005. (X. 31.) BM rendelete a hatósági közvetítõi nyilvántartásba vételért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjakról Az il le té kek rõl szóló 1990. évi XCIII. tör vény (a továb - biak ban: Itv.) 67. -ának (2) be kez dé sé ben ka pott fel ha tal - ma zás alap ján a pénz ügy mi nisz ter rel egyet ér tés ben a kö vet ke zõ ket ren de lem el: 1. (1) A ha tó sá gi köz ve tí tõ elsõ te vé keny sé gi kö ré nek nyil ván tar tás ba vé te lé re irá nyu ló elsõ fokú el já rá sért a (4) be kez dés ben fog lalt ki vé tel lel 7500 fo rint igaz - gatási szol gál ta tá si dí jat kell fi zet ni.

8074 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/144. szám (2) A má so dik és min den to váb bi te vé keny sé gi kör nyil - ván tar tás ba tör té nõ be jegy zé sé ért, to váb bá a név jegy zék - ben tör té nõ meg újí tás ra a már nyil ván tar tás ba vett és meg újí ta ni kért te vé keny sé gi kö rök szá má tól füg get le nül 4000 fo rint igaz ga tá si szol gál ta tá si dí jat kell fi zet ni. (3) A név jegy zék ve ze té sé vel kap cso la tos má sod fo kú el já rás igaz ga tá si szol gál ta tá si díja 9000 fo rint. (4) A ha tó sá gi köz ve tí tõ la kó he lyé nek meg vál to zá sa miatt hi va tal ból kez de mé nye zett nyil ván tar tás ba vé tel re irá nyu ló elsõ fokú el já rá sért nem kell igaz ga tá si szolgál - tatási dí jat fi zet ni. 2. (1) Az ügy fél az igaz ga tá si szol gál ta tá si díj meg fi ze té sét pos tai kész pénz-át uta lá si meg bí zást iga zo ló szelvény - résszel, vagy az át uta lást iga zo ló bank szám la ki vo nat tal, vagy az elsõ fo kon el já ró ha tó ság pénz tá ra ál tal ki adott bevételi bi zony lat tal az el já rás meg in dí tá sá ra irá nyu ló kérelem be nyúj tá sá val egy ide jû leg igazolja. (2) A má sod fo kú el já rás igaz ga tá si szol gál ta tá si dí ját pos tai kész pénz-át uta lá si vagy bank i át uta lá si meg bí zás sal le het meg fi zet ni. (3) Az igaz ga tá si szol gál ta tá si díj az el já ró ha tó ság be - vé te le, nyil ván tar tá sá ra és el szá mo lá sá ra a költ ség ve té si szer vek be szá mo lá si és könyv ve ze té si kö te le zett sé gé rõl szóló jog sza bály elõ írásait kell al kal maz ni. 3. (1) Az igaz ga tá si szol gál ta tá si díj fi ze té si kö te le zett ség - re az Itv. 28. -ának (2) és (3) be kez dé sét, az igaz ga tá si szol gál ta tá si díj fi ze tés re kö te le zet tek kö ré nek meg ál la pí - tá sá ra az Itv. 31. -a (1) be kez dé sé nek elsõ mon da tát, az igaz ga tá si szol gál ta tá si díj vissza fi ze té sé re a meg tá ma dott ha tó sá gi dön tés for má já tól füg get le nül az Itv. 32. -ának (1) be kez dé sét kell al kal maz ni. (2) Az Itv. 32. -a (1) be kez dé sé nek al kal ma zá sa ese tén a má sod fo kú el já rás igaz ga tá si szol gál ta tá si dí ját a dön tés jog erõ re emel ke dé sét kö ve tõ har minc na pon be lül té rí ti vissza a ha tó ság. (3) A ha tó sá gi köz ve tí tõi nyil ván tar tás ba vé tel lel kap - cso la tos ügyek ben el já ró ha tó sá gok szám la szá mát a ren de - let mel lék le te tar tal maz za. 4. Ez a ren de let 2005. no vem ber 1-jén lép ha tály ba. Dr. Lam perth Mó ni ka s. k., bel ügy mi nisz ter Melléklet az 51/2005. (X. 31.) BM rendelethez I. Az elsõ fo kon el já ró ha tó sá gok bank szám la szá mai: Ba ra nya Me gyei Köz igaz ga tá si Hi va tal: 10024003-01450824-00000000 Bács-Kis kun Me gyei Köz igaz ga tá si Hi va tal: 10025004-01450831-00000000 Bé kés Me gyei Köz igaz ga tá si Hi va tal: 10026005-01450848-00000000 Bor sod-aba új-zemp lén Me gyei Köz igaz ga tá si Hi va tal: 10027006-01450855-00000000 Bu da pest Fõ vá ros Köz igaz ga tá si Hi va ta la: 10023002-01450800-00000000 Csong rád Me gyei Köz igaz ga tá si Hi va tal: 10028007-01450862-00000000 Fej ér Me gyei Köz igaz ga tá si Hi va tal: 10029008-01450879-00000000 Gyõr-Mo son-sop ron Me gyei Köz igaz ga tá si Hi va tal: 10033001-01450886-00000000 Haj dú-bi har Me gyei Köz igaz ga tá si Hi va tal: 10034002-01450893-00000000 He ves Me gyei Köz igaz ga tá si Hi va tal: 10035003-01450903-00000000 Jász-Nagy kun-szol nok Me gyei Köz igaz ga tá si Hi va tal: 10045002-01450910-00000000 Ko má rom-esz ter gom Me gyei Köz igaz ga tá si Hi va tal: 10036004-01450927-00000000 Nóg rád Me gyei Köz igaz ga tá si Hi va tal: 10037005-01450934-00000000 Pest Me gyei Köz igaz ga tá si Hi va tal: 10023002-01450817-00000000 So mogy Me gyei Köz igaz ga tá si Hi va tal: 10039007-01450941-00000000 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közigazgatási Hivatal: 10044001-01450958-00000000 Vas Me gyei Köz igaz ga tá si Hi va tal: 10047004-01450972-00000000 Zala Me gyei Köz igaz ga tá si Hi va tal: 10049006-01450996-00000000 Tol na Me gyei Köz igaz ga tá si Hi va tal: 10046003-01450965-00000000 Veszp rém Me gyei Köz igaz ga tá si Hi va tal: 10048005-01450989-00000000 II. A má sod fo kon el já ró Bel ügy mi nisz té ri um bank szám - la szá ma: 10023002-01451014-00000000

2005/144. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 8075 A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 102/2005. (X. 31.) FVM rendelete a dohánytermékek gyártásáról, forgalmazásáról és ellenõrzésérõl A fo gyasz tó vé de lem rõl szóló 1997. évi CLV. tör vény 56/A. -ának (2) be kez dé sé ben ka pott fel ha tal ma zás alap - ján az if jú sá gi, csa lád ügyi, szo ci á lis és esély egyen lõ sé gi mi nisz ter rel, a gaz da sá gi és köz le ke dé si mi nisz ter rel, va la - mint az egész ség ügyi mi nisz ter rel egyet ér tés ben a kö vet - ke zõ ket ren de lem el: Általános rendelkezések 1. (1) E ren de let ren del ke zé se it a (2) be kez dés ben meg - ha tá ro zott ki vé tel lel a Ma gyar Köz tár sa ság te rü le tén elõ - ál lí tott, to váb bá for ga lom ba ho zott do hány ter mé kek re és do hány-ada lék anya gok ra kell al kal maz ni. (2) E ren de let ren del ke zé se it nem kell al kal maz ni a nem ke res ke del mi jel leg gel, il let ve sze mé lyes fo gyasz tás ra a Ma gyar Köz tár sa ság te rü le té re be ho zott dohányter - mékekre. 2. E ren de let al kal ma zá sá ban: 1. Do hány ter mék: a do hány zás ra szánt és a füst nél kü li do hány ter mék. 2. Do hány zás ra szánt do hány ter mé kek: a) ci ga ret ta: do hány rúd, amely meg lé võ ál la po tá ban do hány zás ra al kal mas, do hány vá gat ból vagy do hány vá - gat ból és do hány fó li á ból ké szült töl te tét hosszan ti ré szén ra gasz tott ci ga ret ta pa pír vagy do hány fó lia bo rít ja, és nem mi nõ sül szi var nak vagy szi var ká nak, to váb bá az a do hány - rúd, ame lyet egy egy sze rû, nem ipar i el já rás sal ci ga ret ta - pa pír-hü vely be tol nak vagy ci ga ret ta pa pír-lap pal kör be - vesz nek, b) szivar, szivarka: ba) do hány rúd, amely tel jes egé szé ben ter mé sze tes dohányból ké szült, il let ve do hány rúd ter mé sze tes do hány - ból ké szült bo rí ték kal, bb) do hány rúd ko csá nyo zott ke vert töl tet tel és a szi var szo ká sos szí né vel meg egye zõ kül sõ bo rí ték kal, amely tel - je sen be fe di a ter mé ket, be le ért ve a fil tert is, amennyi ben van, ki vé ve a szo pó ká val el lá tott ter mé ket, ahol a kül sõ bo rí ték nem fedi a szo pó kát; a bu rok és a bo rí ték do hány - fó li á ból ké szült, és egy ter mék tö me ge a fil ter és a szo - póka nél kül nem le het ke ve sebb 1,2 g-nál, és a bo rí té kot a do hány rúd hossz ten ge lyé vel mi ni mum 30 fo kos he gyes szö get be zá ró an, spi rá li san te ker ték fel, bc) do hány rúd ko csá nyo zott ke vert töl tet tel és a szi var szo ká sos szí né vel meg egye zõ do hány fó li á ból ké szült kül - sõ bo rí ték kal, amely tel je sen be fe di a ter mé ket, be le ért ve a fil tert is, amennyi ben van, ki vé ve a szo pó ká val el lá tott ter mé ket, ahol a kül sõ bo rí ték nem fedi a szo pó kát; egy termék tö me ge a fil ter vagy a szo pó ka nél kül nem kevesebb 2,3 g-nál, és a ke rü le te a do hány rúd hosszá nak leg alább egy har ma dán nem ke ve sebb 34 mm-nél, c) fo gyasz tá si do hány: to váb bi ipar i fel dol go zás nél kül do hány zás ra al kal mas kész do hány vá gat: ca) fi nom ra vá gott fo gyasz tá si do hány (ci ga ret ta do - hány): olyan fo gyasz tá si do hány, amely ben a dohány - részecskék tö me gé nek több mint 25 szá za lé ka ki sebb, mint 1 mil li mé ter szé les sé gû re vá gott, cb) egyéb fo gyasz tá si do hány (pi pa do hány): a ca) pont alá nem tar to zó, pi pá ban tör té nõ el szí vás ra szol gá ló fogyasztási do hány. 3. Füst nél kü li do hány ter mé kek: a) rá gás ra szol gá ló do hány ter mék: a for má zott rá gó - do hány, b) tüsszen tés re szol gá ló do hány ter mék: a por ala kú bur nót, c) szá jon át fo gyasz tott do hány ter mék: a do hány zás ra, il let ve rá gás ra szánt ter mé ke ken kí vül min den szá jon át való hasz ná lat ra szánt, tel jes egé szé ben vagy rész ben dohányból ké szült, po rí tott vagy szem csés, il let ve e két for ma bár mely kom bi ná ci ó ja ré vén elõ ál lí tott ter mék, különösen a zacs kó ban vagy li ka csos szer ke ze tû zacs kó - ban, va la mint az élel mi szer hez ha son ló for má ban ki sze relt ter mék. 4. Összetevõ: bár mely olyan anyag vagy al ko tó elem ki vé ve a do hány le ve let vagy a do hány nö vény egyéb ter - mé sze tes vagy fel dol go zott ré szét, ame lyet egy do hány - ter mék gyár tá sá hoz hasz nál nak fel, és amely a kész ter - mék ben akár meg vál to zott for má ban van je len, bele - értve a pa pírt, a füst szû rõt, a nyom da fes té ket és a ra gasz tó - anya go kat is. 5. Do hány ter mék gyár tá sá hoz fel hasz nált nyers- és ada lék anya gok: a) nyers do hány: a Ni co ti a na ta ba cum faj hoz tar to zó, ipar i fel dol go zás ra al kal mas nö vény ter mé sze tes vagy mes ter sé ges úton szá rí tott le ve le, b) fer men tált, ér lelt do hány (a továb biak ban: do hány): az a nyers do hány, amely ben a szá rí tást köve tõen hõ fej lõ - dés és szá raz anyag-vesz te ség mel lett olyan vál to zá sok ját - szód tak le, amely nek kö vet kez té ben a do hány ter mék él ve - ze ti cél ra al kal mas sá vált, c) do hány fó lia: kö tõ- és ada lék anya gok fel hasz ná lá sá - val, szá raz anyag ra szá mít va leg alább 75%-ban do hány ból ké szült pa pír sze rû le mez vagy sza lag, d) do hány vá gat: egyen le tes szé les sé gû szá lak ra vá gott do hány vagy egyen le tes szé les sé gû re vá gott do hány fó lia,

8076 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/144. szám e) ci ga ret ta pa pír: olyan mé ret re vá gott, spe ci á lis pa pír, amit a do hány vá gat bur ko lá sá ra hasz nál nak, f) do hány-ada lék anyag: min den olyan ter mé sze tes vagy mes ter sé ges, a do hány tól el té rõ anyag, ame lyet a dohánytermékhez az elõ ké szí tés, a ke ze lés, a fel dol go zás és a cso ma go lás fo lya mán ad nak hoz zá ab ból a cél ból, hogy a ter mék ér zék szer vi, ké mi ai, fi zi kai és mik ro bi o ló - gi ai tu laj don sá ga it ked ve zõ en be fo lyá sol ja, és amely nek hoz zá adá sa azt ered mé nyez he ti, hogy ön ma ga vagy szár - ma zé ka a do hány ter mék össze te võ jé vé vá lik. 6. Füstszûrõ: a ci ga ret ta, szi var, szi var ka azon ré sze, amely a do hány ter mé ken át ha la dó fõ füst szû ré sé re szol - gál. 7. Szo pó ka: a ci ga ret tá hoz, szi var hoz, szi var ká hoz rög - zí tett rész, amely köz vet le nül a száj jal érint ke zik. 8. Ni ko tin: a szá raz füst-kon den zá tum nikotin-alka - loidtartalma. 9. Kát rány: a ni ko tin men tes szá raz füst-kon den zá tum. 10. Szén mon oxid: a ci ga ret ta füst gáz fá zi sá nak al ko tó - ré sze. 11. Ide gen anyag: a ter mesz tés és fel dol go zás so rán a nyers anyag ba, il let ve a kész ter mék be ke rült, egy sze rû fizikai mód sze rek kel el kü lö nít he tõ, nem do hány ere de tû anyag. 12. Fo gyasz tói cso ma go lá si egy ség: a do hány ter mé kek kö te le zõ cso ma go lá sa so rán al kal ma zott leg ki sebb cso ma - go lá si egy ség: a) ci ga ret ta ese té ben leg alább 19 db, de leg fel jebb 50 db ci ga ret tát tar tal ma zó cso mag, b) a 2. pont ba) al pont ja sze rin ti do hány ter mék ese tén da rab vagy do boz, c) a 2. pont bb) és bc) al pont ja sze rin ti do hány ter mék ese tén leg alább 5 da ra bot tar tal ma zó do boz, d) fo gyasz tá si do hány, füst nél kü li do hány ter mé kek ese té ben ta sak vagy do boz. 13. Gyûj tõ cso mag: több fo gyasz tói cso ma go lá si egy - séget tar tal ma zó, kis ke res ke del mi for ga lom ban ér té ke sí - tett na gyobb cso ma go lá si egy ség. 14. Szál lí tá si cso ma go lás: a ter mék szál lí tá sá hoz ki ala - kí tott, de kis ke res ke del mi for ga lom ba nem ke rü lõ cso ma - go lás (pél dá ul ci ga ret ta szál lí tá si gyûj tõ lá da). 15. For gal ma zó: a 20. pont sze rin ti te vé keny sé get végzõ gaz dál ko dó szer ve zet vagy ter mé sze tes sze mély. 16. Im por tá ló: az a sze mély, aki a jö ve dé ki adó ról és a jö ve dé ki ter mé kek for gal ma zá sá nak kü lö nös sza bá lya i - ról szóló 2003. évi CXXVII. tör vény (a továb biak ban: Jöt.) ren del ke zé se i nek be tar tá sa mel lett elõ ször sze rez jo got arra, hogy az im por tált ter mék fe lett sa ját ne vé ben ren del kez zen. 17. Be jegy zett / nem be jegy zett ke res ke dõ: a Jöt. 7. -ának 16. és 17. pont já ban meg ha tá ro zott sze mély. 18. Tá ro ló adó rak tár en ge dé lye se: a Jöt. 100. -a (1) be kez dé sé nek d) pont ja sze rin ti do hány tá ro ló adó rak - tár en ge dé lye se. 19. Sza bad for ga lom ba bo csá tás: a Jöt. 7. -ának 22. pont já ban meg ha tá ro zott fo ga lom. 20. For gal ma zás: a do hány ter mék to vább for gal ma zók ré szé re tör té nõ nagy ke res ke del mi, il let ve a fo gyasz tók, mint vég sõ fel hasz ná lók ré szé re tör té nõ kis ke res ke del mi ér té ke sí té se. 21. Im por tá lás: a Jöt. 7. -ának 2. pont já ban meg ha tá - ro zott fo ga lom. A dohánytermékek gyártásának, importálásának és valamely tagállamból való behozatalának feltételei 3. (1) A do hány ter mé ket elõ ál lí tó nak (a továb biak ban: gyár tó) a do hány ter mék gyár tá sá nak meg kez dé se elõtt, az im por tá ló nak, a be jegy zett / nem be jegy zett ke res ke dõ - nek, va la mint a tá ro ló adó rak tár en ge dé lye sé nek a dohány - termék sza bad for ga lom ba bo csá tá sa elõtt va la mennyi do - hány ter mék rõl az 1. szá mú mel lék let ben sze rep lõ ada to kat tar tal ma zó re giszt rá ci ós la pot kell ki ál lí ta nia. (2) A re giszt rá ci ós lap egy pél dá nyát a do hány ter mé ket elõ ál lí tó üzem ben, az im por tá ló, a be jegy zett / nem be - jegy zett ke res ke dõ, va la mint a tá ro ló adó rak tár en ge dé lyes szék he lyén, il let ve a rak tá ro zás he lyén a ha tó sá gi el len õr - zés szá má ra is hoz zá fér he tõ mó don meg kell õriz ni mind - ad dig, amíg a do hány ter mék gyár tá sa, im por tá lá sa fo lyik, il let ve a do hány ter mék for ga lom ban van. (3) A gyár tó, az im por tá ló, a be jegy zett / nem be jegy - zett ke res ke dõ, il let ve a tá ro ló adó rak tár en ge dé lye se kö te - les a sza bad for ga lom ba bo csá tás elõtt a re giszt rá ci ós lap egy to váb bi pél dá nyát nyil ván tar tás ba vé tel cél já ból a Heves Megyei Ál lat egész ség ügyi és Élel mi szer-el len õr zõ Ál lo más nak (a továb biak ban: He ves Megyei Ál lo más) meg kül de ni. 4. (1) A do hány ter mék gyár tá sá hoz fel hasz nál ha tó ada lék - anya go kat, azok pon tos fel hasz ná lá si cél ját, va la mint tisz - ta sá gi kö ve tel mé nye it a 2. szá mú mel lék let tar tal maz za. (2) A 2. szá mú mel lék let ben nem sze rep lõ, il let ve fel - hasz ná lá si en ge déllyel nem ren del ke zõ ada lék anya gok nak a do hány ter mék gyár tá sá ban való fel hasz ná lá sát a fel hasz - ná ló, a for gal ma zó vagy a gyár tó ké rel mé re az Or szá gos Élel mi szer biz ton sá gi és Táp lál ko zás tu do má nyi In té zet

2005/144. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 8077 (a továb biak ban: OÉTI) en ge dé lye zi. Az en ge dély irán ti ké rel met a 3. szá mú mel lék let sze rin ti tar ta lom mal az OÉTI-hez kell be nyúj ta ni. Nem szük sé ges en ge délyt kér ni a nyers do hány ter mé sze tes ré sze i nek fel hasz ná lá sá hoz. (3) A do hány-ada lék anyag nak a 2. szá mú mel lék let ben, il let ve az en ge dély ben meg ha tá ro zott fel té te lek tõl el té rõ al kal ma zá sa ti los. (4) A do hány ter mék hoz zá adott til tott ada lék anya go kat, ide gen anya go kat nem tar tal maz hat. A til tott ada lék anya - gok lis tá ját a 4. szá mú mel lék let tar tal maz za. Határértékek 5. A sza bad for ga lom ba bo csá tott ci ga ret ta ho za ma nem tar tal maz hat ci ga ret tán ként töb bet, mint a) 10 mg kát rányt, b) 1 mg ni ko tint, c) 10 mg szén mon oxi dot, figye lembe véve az MSZ ISO 8243 szab vány sze rin ti kon - fi den cia in ter val lu mo kat. Jelölés 6. A fo gyasz tói cso ma go lá si egy sé gen je löl ni kell: a) a do hány ter mék ne vét, b) a do hány ter mék meg ne ve zé sét a kö vet ke zõk sze rint: ci ga ret ta, szi var, szi var ka, ci ga ret ta do hány, pipadohány, rá gó do hány, bur nót, c) a gyár tó vagy for gal ma zó, be jegy zett / nem be jegy - zett ke res ke dõ, tá ro ló adó rak tár en ge dé lyes meg ne ve zé sét azo no sí tás ra al kal mas mó don, d) a do hány ter mék szár ma zá si he lyé nek meg je lö lé sét, ha az áru nem az Eu ró pai Gaz da sá gi Tér ség bõl szár ma zik, e) a da rab szá mot (ci ga ret ta, szi var, szi var ka) vagy tömeget (fo gyasz tá si do hány, rá gás ra, tüsszen tés re szol - gáló do hány ter mék), f) füst szû rõs ter mék ese tén a füst szû rõ(s) vagy filter(es) szót, g) ci ga ret ta ese té ben a kát rány, ni ko tin és szén mon oxid ho zam szám sze rû ér té két a kö vet ke zõk sze rint: ga),,kát rány X mg/ci ga ret ta (ahol X egész re kere - kített szám), gb),,ni ko tin Y mg/ci ga ret ta (ahol Y egy ti ze desjeggyel meg adott, ke re kí tett szám), gc),,szén mon oxid Z mg/ci ga ret ta (ahol Z egész re kerekített szám), h) a gyár tás idõ pont ját (az év, a hó nap és a nap feltün - tetésével) és he lyét, vagy té tel szá mot, il let ve kó dolt meg - je lö lést, amely bõl a gyár tás he lye és ide je meg ál la pít ha tó, i) az ál ta lá nos egész ség vé dõ fi gyel mez te tést: ia) do hány zás ra szánt do hány ter mék ese té ben a nem - do hány zók vé del mé rõl és a do hány ter mé kek fo gyasz tá sá - nak, for gal ma zá sá nak egyes sza bá lya i ról szóló 1999. évi XLII. tör vény (a továb biak ban: Tv.) sze rint, ib) füst nél kü li do hány ter mék ese té ben: Ez a do hány - ter mék ká ro sít hat ja egész sé gét és füg gõ sé get okoz., j) do hány zás ra szánt do hány ter mék ese té ben a Tv.-ben fel so rolt, sza ba don meg vá laszt ha tó egész ség vé dõ fi gyel - mez te tõ fel ira tok kö zül ki vá lasz tott fi gyel mez te tést. 7. (1) A gyûj tõ cso ma gon a 6. a) e), i) j) pont ja sze rin ti je lö lé se ket kell al kal maz ni a fo gyasz tói cso ma go lá si egy - sé gek re meg ha tá ro zott fel té te lek kel. Nem kö te le zõ a je lö - lé sek al kal ma zá sa az át lát szó gyûj tõ cso ma gon. (2) A szál lí tá si cso ma go lá son a 6. a) e) pont ja sze rin ti je lö lé se ket kell al kal maz ni. 8. A ci ga ret ta kát rány-, ni ko tin- és szén mon oxid ho za má - nak szám sze rû ér té két a fo gyasz tói cso mag egyik kes ke - nyebb ol da lá ra kell nyom tat ni. A fel irat nak az adott ol dal fe lü le té nek leg alább 10%-át kell ki ten nie. 9. (1) Fo gyasz tói cso ma go lá si egy ség te kin te té ben az ál ta - lá nos és a sza ba don meg vá laszt ha tó egész ség vé dõ fi gyel - mez te tést (a továb biak ban együtt: egész ség vé dõ fi gyel - mez te té sek) a Tv. sze rint kell fel tün tet ni. (2) Gyûj tõ cso mag ese té ben az ál ta lá nos egész ség vé dõ fi gyel mez te tést a leg na gyobb fe lü le tû, ál ta lá ban a ter mék ne vét is tar tal ma zó ol da lon kell fel tün tet ni úgy, hogy a fel - irat a fe lü let leg alább 30%-át te gye ki. Az al ter na tív álta - lános egész ség vé dõ fi gyel mez te té se ket vál ta koz va kell alkalmazni úgy, hogy azok rend sze res meg je le né se biz to - sí tott le gyen. (3) A sza ba don meg vá laszt ha tó egész ség vé dõ fi gyel - mez te tõ fel ira tot a ter mék gyûj tõ cso mag já nak má sik leg - na gyobb fe lü le tû ol da lán kell fel tün tet ni úgy, hogy a fel irat a fe lü let leg alább 40%-át te gye ki. A sza ba don meg - választható egész ség vé dõ fi gyel mez te tõ fel ira to kat vál ta - koz va kell al kal maz ni úgy, hogy azok rend sze res meg je le - né se biz to sí tott le gyen. (4) A ci ga ret ta ki vé te lé vel a töb bi olyan do hány ter mék fo gyasz tói cso ma go lá si egy sé gén, ahol a leg szem be tû - nõbb fe lü let mé re te na gyobb, mint 75 cm 2, az egészség - védõ fi gyel mez te té sek nek az egyes fe lü le te ken leg alább 22,5 cm 2 nagy sá gú te rü le tet le kell fed nie.