A BANKKÁRTYARENDSZER LEHETSÉGES SZEREPE A KRITIKUS HELYZETEKRE VALÓ FELKÉSZÜLÉSBEN ÉS KEZELÉSBEN

KATASZTRÓFAVÉDELEM VERES VIKTÓRIA A BANKKÁRTYARENDSZER LEHETSÉGES SZEREPE A KRITIKUS HELYZETEKRE VALÓ FELKÉSZÜLÉSBEN ÉS KEZELÉSBEN THE ROLE OF THE BANKCARD SYSTEM IN EMERGENCY PREPAREDNES AND RESPONSE Napjaink katasztrófái és más rendkívüli helyzetei során is elengedhetetlen, hogy az érintettek hozzájussanak a pénzükhöz. A bajbajutottak megsegítése is elképzelhetetlen a bankkártyák és egyéb eszközök használata nélkül. Ebben a cikkben a szerző bemutatja a modern fizetőeszközök és a pénzforgalom szereplőinek lehetséges szerepét a krízishelyzetekre való felkészülésben és kezelésben. Nemzetközi gyakorlati példákon keresztül elemzi, hogy milyen szerepet tölthetnek be a bankkártyák az áldozatoknak juttatott segélyekben, milyen alapvető feltételei, előnyei és hátrányai vannak ennek a segélyezési formának és röviden javaslatot tesz a Magyarországi alkalmazhatóságra. Kulcsszavak: bankkártya, segélyezés, krízismanagement, katasztrófa It is crutial that victims of disasters and emergency situations have access to funds promptly. The efficient assistance of victims is impossible without modern payment methods and bankcards. In this article the use of modern payments methods and the role of the payment industry participants in the preparation and mitigation of crises situations is presented. The author analyzes the possible role of bankcards in humanitarian aid efforts, reviews the basic requirements, the advantages and disadvantages of this method through examples of recent practice and suggests the feasibility of use in Hungary. Keywords: credit card, aid, crises management, disaster Bevezető A nem készpénzalapú fizetés, ezen belül a feltöltő- és bankkártyák használata néhány évtizede jelent meg, egyes fajtákig pedig csak néhány hónapja kerültek forgalomba, elsődlegesen a dinamikusan változó fogyasztói igények és az internetalapú kereskedelem kielégítésére, azonban gyorsan felismerésre került, hogy krízishelyzetekben is jól használhatóak és megfelelő adatbiztonsági előírásokat betartva csökkenthetik a segélyezés 223

mellékhatásait. A kártyaalapú segélyezés modern, flexibilis és ellenőrizhető módja a krízishelyzetekre való reagálásnak, ugyanakkor számos biztonsági buktatója van, melyek kiküszöbölésére még nem született meg egységes módszer. Felvetődik a kérdés, hogy milyen szerepe lehet az új fizetőeszközöknek (ezen belül pedig főként a bankkártyáknak), és a pénzügyi rendszer szereplőinek a kritikus helyzetekre való felkészülésben és reagálásban, milyen előnyei és hátrányai vannak a kártyás segélyezésnek és, hogy Magyarországon adottak-e a kártya alapú segélyezés minimális feltételei és javaslatot teszek a feltölthető bankkártyalapú segélyezés magyarországi alkalmazására. Az új jelenségek tükrében sürgető kérdés vizsgálni, hogy felválthatjáke az új típusú fizetőeszközök krízishelyzetben, azok után, sőt már az azokra való felkészülés során a hagyományosan készpénzben vagy vaucherben biztosított juttatásokat a fejlett országokban. Növelhető-e a felkésültség, a gyors alkalmazás, csökkenthetőek-e a kiadások es mérhetővé, ellenőrizhetóvé válik-e a céloknak megfelelő felhasználás. Ebben a cikkben tehát két fontos terület specifikus kölcsönhatását és együttműködését vizsgáltam és feltételeztem, hogy az új típusú fizetőeszközök használata krízishelyzetekben, azok után, sőt már az azokra való felkészülés során igen releváns és szinte teljesen felválthatja majd a hagyományosan készpénzben vagy vaucherben biztosított juttatásokat a fejlett országokban. Ezzel pedig növekedni fog a felkészültség, a gyors alkalmazás, csökkenthetőek a kiadások és mérhetővé, ellenőrizhetővé válik a céloknak megfelelő felhasználás. Kevésbé fejlett országokban pedig azt feltételeztem, hogy az alkalmazhatóság kérdéses és káros is lehet, ha nem megfelelő országban, illetve hatástanulmányok és a hibákra való felkészülés nélkül kerülnek bevezetésre. Olyan forrásokra támaszkodom, melyek írói maguk is részt vesznek a témához kapcsolódó projektekben és munkában, fejlesztők, szervezők, kibocsátók, hivatásos szervek vagy non-profit szervezetek, a teljesség igénye nélkül. Ilyenek a Nemzetközi Vöröskereszt, FEMA, VISA, MASTERCARD, JP Morgan és még sokan mások. 224

KATASZTRÓFAVÉDELEM 1. A bankkártyás fizetés működése, típusai, tulajdonságai Ahhoz, hogy megfelelő képet kapjunk a bankkártyák használatának e cikkben vizsgált különleges módjáról meg kell ismernünk a rendszer szereplőit és alapvető tulajdonságait. Először tehát röviden vizsgáljuk meg a kártyaalapú fizetési rendszer működését és feltételeit. `A négyszereplős kártyarendszer szereplői az alaptranzakció szintjén a kártyás fizetést kezdeményező ügyfél (kártyabirtokos), valamint a kártyát elfogadó kereskedő. A kártyaelfogadást a kereskedő részére a kártyaelfogadó bank végzi, míg a kártyát a kártyabirtokosnak a kártyakibocsátó bank biztosítja. A tranzakció ötödik közvetett szereplője a kártyatársaság, amely a tranzakció lebonyolításához szükséges platformot biztosítja. [1] 1 A kártyával rendelkező vásárló megjelenik az eladás helyén, tehát a boltban (Point of Sale), majd egy terminálon keresztül a processzor segítségével elküldi a vásárlás és saját azonosító adatait a kártyát kiállító banknak engedélyeztetés céljából. A terminál sokféle formát ölthet, a sokunk által ismert klasszikus tárcsázásra vagy internetkapcsolatra épülő technológiától a legmodernebb, akár egy iphoneból átalakított eszközig széles a skála. Ha a kiállító bank engedélyezi a tranzakciót, akkor a fizetés a vevő részéről sikeresen megtörténik, és akár másodperceken belül hazaviheti a megvásárolt árut vagy igénybe veheti a szolgáltatást. A témánk szempontjából az engedélyezés egy igen fontos mozzanat, mert a bankunk nem csak a rendelkezésünkre álló pénz hiánya miatt, biztonsági okokból vagy csalásra utaló helyzet miatt, hanem az eladó nemzetközi merchant kategóriája miatt is elutasíthatja a fizetésünket. [2] Ilyen lehet például, ha egy országban tilos a szerencsejáték és az ott kiállított bankkártyával szeretnénk online vagy akár offline ilyen szolgáltatásért fizetni. A vevő által nem látott háttérben ezután megkezdődik az elszámolási folyamat az eladó, az eladó bankja és a vevő bankja és bankszámlája között processzorok, kártyatársaságok, gatewayek stb. közreműködésével, [3] amely akár napokig is eltarthat [4]. Az így létrejövő pénzügyi tranzakciók és az ezeket közvetítő rendsze- 1 P.7 225

rek, a folyamatban résztvevőinek széles köre, globalitása valamit a tranzakciók során szükséges és megosztott adatok miatt, különös veszélynek vannak kitéve többek között a csalók és szervezett bűnözés által. Ezek kiküszöbölésére mára már számos technikai megoldás, protokoll és szabvány született (például a bankkártya adatbiztonsági szabványok [5] 2, de a csalások növekedését ezek sem tudták megállítani. A legújabb típusú érintésmentes kártyák és kártyamentes fizetések (pl. mobiltelefonok segítségével) terjedése pedig még kiszolgáltatottabbá teszi a közismert biztonsági rendszereket és megkönnyíti az adatlopást. Nem is olyan régen a brit Channel4 egyik tudósítója felfedte a Barclays bank által kibocsátott új típusú kártyáinak gyengeségét: egy egyszerű mobiltelefont érintett kollégája pénztárcájához, és máris hozzájutott az adataihoz, melynek segítségével sikeresen vásárolt online [6]. Ennek ellenére a kártyás vásárlás a készpénznél sokkal biztonságosabb és nyomon követhetőbb fizetési forma, amely nagyban elősegítheti például a pénzmosás és az adócsalás elleni küzdelmet is. Fogyasztók számára mindenképpen pozitív, hogy lecsökken a náluk tartott készpénz mennyisége, valamint, hogy bárhol, bármikor fizethetnek és akár több devizanemben is hozzájuthatnak pénzükhöz, míg a negatívumokhoz hozzá tartozik, hogy a készpénzben való költekezést jobban kontrolláljuk, és legtöbbször nincs tranzakciós díj, mint a kártyás fizetéseknél. Az előnyök és hátrányok természetesen a kártyánként is változnak, melyek főképpen két tényezőtől függenek: a kártya típusa és a fizetés technológiája. Hitelkártyák azok, ahol a bankszámlánkon rendelkezésre álló összegnél többet is igénybe vehetünk, a kibocsátóval előzetes megegyezésünk alapján. A bankkártyák, ahol csak a számlánkon rendelkezésre álló összeghez férünk hozzá. A fix összeggel ellátott és újratölthető bankkártyák, ahol egy előre meghatározott összegben, előre meghatározható időtartamban felhasználható pénzösszeg van, illetve ezek keverékei (például olyan bankkártyák, ahol a kibocsátó rövid időre hitelkeretet enged meg), amelyeket globálisan, egy országban vagy például csak 1 bizonyos áruházláncban használhatunk [7]. A fizetés módján, technológiájára példaképpen az interneten történő (a kártyák fizikai megjelenését nem igénylő, card not present tranzakciók) 2 Payment Card Industry Data Security Standard (PCI DSS) 226

KATASZTRÓFAVÉDELEM [8] vagy üzletekben (kártyák fizikai jelenlétet igénylő, card present tranzakciók) [8] lehúzással (swipe card), érintéssel vagy közelítéssel (contactless card) működő, és a mobillal összekapcsolt kártyákat érthetjük. A lista korántsem teljes, de elég ahhoz, hogy érzékeljük, hogy a nem készpénz alapú fizetési eszközök a mindennapi életünk részei és napról napra fejlődnek és igazodnak az igényeinkhez: gyorsabban, flexibilisebben, kényelmesebben, interneten és boltokban, helyben és globálisan, bármikor használatra készen. 2. A kritikus helyzetek hatása a bankkártya-rendszer egyik szereplőjére, a bankokra Kritikus helyzetekben a bankoknak és a pénzügyi rendszer más szereplőinek szerteágazó problémákkal kell megküzdeniük. A saját alkalmazottjaik, épületeik és rendszerek biztonságán túl, biztosítaniuk kell a zavartalan, minimális működést ügyfeleik kiszolgálására. A zavartalan működés szükséges a likviditás fenntartásához, hogy az emberek gyorsan hozzájuthassanak a pénzükhöz és a boltok megemelkedett bankkártyás fizetési forgalmát is ki tudják szolgálni, illetve a szintén emelkedő befizetések, donációk forgalmát is le tudják bonyolítani, eljuttatni a rászorulókhoz. Ez különösen nehéz folyamat olyankor, ha az áramszolgáltatás, internet vagy intranet átmenetileg működésképtelen. A Katrina hurrikán alatt a fent említett kihívások közül minddel szembe kellett nézniük. Jack Guynn a Federal Reserve Bank of Atlanta elnöke, a hurrikán utáni konferencián elmondta, hogy elsődleges prioritás volt felvenni a kapcsolatot a területen lévő alkalmazottakkal, 3 hogy minél előbb segítséget nyújthassanak nekik, és hogy a működést a lehető legrövidebb időn belül újraszervezzék a megnövekvő kapacitás fogadására. A megnövekedett kapacitás főleg a készpénzfelvétel terén mutatkozott meg, hiszen az áramszolgáltatás hiánya korlátozza az elektronikus fizetőeszközök hasznosíthatóságát, úgy mint kreditkártyaként, bankkártyákét, feltöltő kártyaként... [9] 4 3 A Federeal Reserve Bank of Atlanta-nak ekkor 179 alkalmazottja volt a Katrina a New Orleans területén fekvő irodákban p.6-7 4 p.7 227

A bank egyedül nem lett volna képes a megnövekedett készpénzforgalmat biztosítani, ezért társbankokkal (buddy banks, melyek másodlagos szolgáltató szerepet vettek át a krízis idejére) közösen szervezték meg a környék készpénz ellátását és csekkbeváltását úgynevezett Strategic Inventory Point-okon [9] 5. A másik nagy probléma az áram- és a számítógépes hálózatok kapcsolatának hiánya miatt néhány bankfiók nem tudott tranzakciókat fogadni az automatikus clearinghouse (ACH elszámolási rendszer) rendszereken keresztül. Guynn sikerként értékeli, hogy ezt a funkciót rövid időre más bankok és pénzügyi szervezetek vették át a nevükben, majd pedig utólag számoltak el velük. [9] 6 Hasonló példa erre a Western Union működése Pakisztánban. Dolgozóik nagyban segítették a helyi érintettek készpénzhez jutását, illetve a nemzetközi felajánlások eljuttatását Pakisztánba, a kirendeltségeiken keresztül szoros együttműködésben a helyi segítőkkel. [10] A Katrina hurrikán tehát arra hívta fel a figyelmet, hogy a helyi bankok, pénzintézetek, pénzügyi szervezetek, rendszereik és alkalmazottjaik milyen fontos szerepet töltenek be egy katasztrófa során. 3. Az új típusú fizetési eszközök használata kritikus helyzetekben A fentiekből láttuk, hogy katasztrófák, háborúk, különleges jogrend alkalmazását kívánó helyzetek vagy ezeket el nem érő, de felkészülést és segítségnyújtást igénylő helyzetekben a felkészülés, mentés és újraépítés biztosításának megoldása embert és rendszereket próbáló, összetett feladat, melyhez pénzügyi rendszer minden szereplője hozzájárulhat 7 [11]. A modern technológia lehetővé tette segítségnyújtás minden szereplője számára, hogy olyan módszert válasszon, mellyel gyorsabbá, olcsóbbá, átláthatóbbá és hatékonyabbá tehető a segélyek elosztása. Az előre feltöltött kártyák (prepaid cards), a smart kártyák (smart card), a mobil pénztranzakciók (mobile money transfer), és a mobiltelefonokra épülő scratch kódos és sms voucher lehetőségek [12] 8. Ezek működésének, fejlődési 5 P.7 6 P.8 7 Az EU által nyújtott segélyfajtákról áttekintést kapunk az Europa.eu weboldalon. 8 p.92 228

KATASZTRÓFAVÉDELEM irányainak elemzése egyenként is megérne egy tanulmányt, ezért ebben a cikkben csak a kártyák használatát elemzem. 3.1 A kártyák használata kritikus helyzetekben Az átállás a készpénzről, voucher-ről és a csekkekkel nyújtott pénzügyi segítségekről a kártyaalapú segítségnyújtásra hosszú folyamat, és még mára sem fejeződött be. Vannak azonban olyan jó példák, amelyek arra engednek következtetni, hogy az új típusú fizetőeszközök jobban és gyorsabban szolgálják a segítségnyújtók és segítettek igényeit, mint a hagyományos módok. Nézzük meg tehát, hogy milyen előfeltételei vannak a kártyaalapú segélyezésnek. A kártyák használatának időzítése és előfeltételei. A kártyák különlegessége, hogy kritikus helyzetekre való felkészülésben is nagy szerepet kaphatnak, és nem csak a katasztrófák utáni élethelyzetekben, helyreállításban, lábra állásban. Az elektronikus fizetési rendszerek kritikus helyzetekben való használatának előfeltétele, hogy az állami, non-profit és magánszektor létezzen, és szorosan együttműködjön, hiszen a vaocherek-ről és egyéb segélyezési módokról való átállás csak az ő segítségükkel és iránymutatásukkal valósítható meg és igazítható az igényeikhez [13] 9. 2003-2006 között a JP Morgan és az American Red Cross, miután 2003-ban az Isabelle hurrikánnal már kipróbálták a feltöltő kártyákat, összegezték az alapvetően pozitív tapasztalataikat és a Katrina hurrikán bekövetkeztekor már felkészültebben használják a Mastercard emblémájával ellátott, új típusú fizetőeszközt a segítségnyújtás során [13] 10. Bankrendszer nélkül nem működik a kártyás segélyezés, jól szervezett állami és nemzetközi szervek és NGO-k nélkül pedig nincs szaktudás és mindenekelőtt nincs forrás. A bankkártyák fogadásához elengedhetetlen az áramszolgáltatás, és valamilyen telekommunikációs kapcsolat megléte, ezért olyan országokban, ahol ez nem biztosított, csak kellő infrastrukturális fejlesztések mellett lehet a kártyás rendszert bevezetni. Ezek az infrastrukturális fejlesztések pedig nem feltétlenül érik meg például egy alacsonyan lakott terület esetében[12] 11. A World bank 2009-es adatai szerint a Fülöp-szigeteken 89.7% az áramszolgáltatás lefedettsége a lakosság 9 Pp.9-10 10 pp.2-3 11 pp. 50-59 229

arányában, Pakisztánban 62%, míg Haitin 38%, a szárazsággal sújtott Etiópiában pedig csak 17% [14]. Az, hogy mely területeken érdemes a kártyás segélyezésre átállni, az áram és telekommunikációs rendszerek meglétén kívül függ még a bankrendszer fejlettségén, a terület kritikus helyzetének való kitettségén, a lakosság nagyságán és a lakott területek sűrűségétől [12] 12. Az alábbi abrak jól illusztrálják, hogy miért lehet sikeresebb a kártyás segélyezés Pakisztánban, mint Etiópiában. Ábra 1: Afrika mobiltelefon (balra) és áram (jobbra) lefedettsége. Forrás: [12] 13 Ábra 2: etiópia szárazsági térképe. Forrás: [15] 12 p. xii-xv 13 230

KATASZTRÓFAVÉDELEM Mindkét ország hasonló helyzetben van a kritikus helyzetek előfordulásának szempontjából (etnikai villongások, háború, katasztrófák, etc.), de Etiópia mind áram, mind mobilkommunikációs ellátottság szempontjából nem felel meg a kártyás segélyezés alapfeltételeinek. Míg a harmadik és negyedik képen Pakisztán mobilkommunikációs lefedettségét és a 2010- es természeti katasztrófa kiterjedését látjuk. Ábra 3: Pakisztán GSM lefedettsége Forrás: [16] Ábra 4: Pakisztán árvíz térképe 2010. [17] 231

3.2 Kártyakibocsátás, és használati sajátosságok A non-profit és állami helyi- és központi szervek előre felmérhetik és meghatározhatják, hogy mennyi eszközre és milyen összegű segélyekre lehet szükség a jövőben, és ehhez mérten raktározhatnak, illetve a kibocsátók megteremthetik a gyors kártyakibocsátás előfeltételeit a kontingencia rendszer részeként. Ez történt a JP Morgan esetében, amikor 1.400.000 kártyát fele idő alatt sikerült kiadni szükséghelyzetben, ehhez pedig a Mastercard-dal való szoros együttműködésre is szükség volt, hiszen nekik kellett biztosítani a megnövekedett kártyahasználat hátterét a boltokban való kártyaelfogadáshoz [13] 14. Krízishelyzetek előtt kiosztásra kerülő kártyák esetén, megoldható, hogy a bank csak akkor aktiválja a kártyákat, esetlegesen a hitelkereteket, ha a katasztrófa valóban bekövetkezett, ugyanakkor, növeli a biztonságérzetet, ha a kártyák már néhány órával vagy nappal rendelkezésre állnak. Ha ez nem történt meg, akkor krízishelyzetek után pedig a közvetlenül kiosztott javak (takarók, élelmiszer, etc.) mellett, ezeket is el lehet juttatni a rászorultaknak az előre meghatározott jogosultsági (kontingencia) rendszer alapján. Az eljuttatásban természetesen a kibocsátók és segíthetnek, a JP Morgan például a Katrina hurrikán alatt azonnal, a saját repülőgépével szállított 30.000 előre feltöltött bankkártyát a rászorulóknak [13] 15. További igen fontos feltétel, hogy a lakosság megfelelő tudással rendelkezzen az elektronikus fizetési eszközös használatáról, ez különösen fontos olyan rétegek számára, akik nem ismerősek a banki szolgáltatások területén [9] 16. Egy Pakisztánban készült kísérlet azt is kimutatta, hogy a kártyákat és a banki szolgáltatásokat csak azok tudják egyedül használni, akik írni és olvasni tudnak, illetve akiknek legalább telefonhoz van hozzáférésük (Pin kérelmek, ATM-ből pénzfelvétel, lopott kártya bejelentés, etc.) [18]. Itt érdemes elválasztani tehát a fejlett és fejlődő országokban való hasznosítás különbségeit, ami azonban nem jelenti azt, hogy a fejlődő országokban nem lehet alkalmazni a kártyákat. Pakisztánban a 2010-es áradásoknál a kormány es a Pakistan's National Database & Registration 14 p.10 15 p.10 16 p.9 232

KATASZTRÓFAVÉDELEM Authority (NADRA) első körben 400.000 Visa kártyát juttatott el a rászorulóknak, a helyi bankok szolgáltatásaira alapozva és segítő szervezetek közreműködésével, a cél pedig 2 millió kártya kiadása. Ezzel egyidőben a Visa felismerte, hogy fejleszteni kell a helyi elfogadóhelyeket, [19] és továbbra is növelni kell az ATM-ek számát [20] 17. Az akció azért lehetett sikeres, mert Pakisztánban nem ez volt az első alkalom, amikor a segélyezés VISA kártyákkal történt. 2009-ben az Észak-Nyugat Pakisztáni etnikai villongások miatt hatalmas tömeg és főleg szegény sorsú családok (1.5 millió) hagyták el a területet. A Visa, az United Bank Limited és a már említett NADRA közös összefogással juttatták el a kártyákat a rászorulóknak, a Visa pedig hangsúlyt fektetett a környékbeli üzletek kártyafogadásra alkalmas terminálokkal való ellátására és bankokkal való összekötésére. [21], hiszen ez is az egyik alapfeltétele a kártyás segélyezés sikerének. Ábra 5: Fénykép a Vöröskereszt által terjesztett bankkártyáról. Forrás: [22] Emellett nem csak a használat, hanem az adatbiztonsági szempontokkal is tisztában kell legyen minden használó. Érdekes, legendaként számon tar- 17 Pakisztánban 190 milliós lakosságra 2000 ATM es 111 millió mobiltelefon jut 233

tott eset történt a Katrina hurrikán egyik áldozatával, Latesha Vinette-el, akit egy újságíró lefényképezett az American Red Cross-tol kapott kártyájával, majd pedig közzétette az álabbi képet. A cikkben megjelent a tulajdonos neve és a képen látható volt a bankkártya száma és lejárati dátuma, így a rendelkezésre álló 2000 USD-t percek alatt ellopták a számlájáról. [22] Az esetről nem találtam hivatalos forrást, de ettől függetlenül jól illusztrálja a szükséges tudás meglétét a kártyás segélyezéshez még fejlett országokban is. Más területeken, főleg fejlődő országokban, ahol az emberek nem voltak tisztában kellőképpen a pénzfelvétel biztonsági szabályaival sokszor megosztották a PIN-t, ezzel pedig megnőtt a csalás veszélye, [12] 18 ezért náluk különösen fontos az oktatás. Általánosságban elmondható, hogy a banki kapcsolattal már rendelkező fogyasztók gyorsabban hozzájutottak megfelelő likviditáshoz és szolgáltatásokhoz, mint azok, akik bankszámlával még nem rendelkeznek. Ezért a banki kapcsolatok megléte csökkenti a pénzügyi kiszolgáltatottságot katasztrófák idején [9] 19. A Katrina hurrikán alatt a Huston Astrodom-ba kitelepítettek és kimenekítettek 65% a nem volt még banki ügyfél, és 75%-uk pedig még hitelkártyával sem rendelkezett, és kis vagy középjövedelmű rétegekből származtak, érezhetjük tehát, hogy ezeknek az embereknek nagy szükségük volt azonnali segítségre, melyet prepaid kártyák és electronic benefit transfer kártyák formájában meg is kaptak. Mindkettő nagyon sikeres volt, azonban az EBT-vel kapott segítség, a módszer ismertsége miatt a szegényebb népesség körében (eddig is ezen kaptak szociális segélyt stb.) jobbnak bizonyult, [9] 20 visszautalva ezzel a már fentiekben lefektetett elvhez, hogy a prepaid kártyák használata igényel egyfajta tudást az elektronikus pénzügyi szolgáltatásokról. Pakisztánban 2009-ben a bankkártya-használati oktatást helyi nyelven sugárzott rádióműsorokban oldották meg, ez a fajta tájékoztatás segítette a 273000 új bankszámla tulajdonos pénzügyi szocializálása [19], míg Haitin szórólapok formájában tanították a lakosságot az új típusú fizetés 18 pp.12-13 19 p.11 20 p.11 234

KATASZTRÓFAVÉDELEM működésére [12] 21. Ábra 6: Tájékoztató Haitin. Forrás: [1222] A legjobb tehát az oktatást, már a felkészítés alatt megkezdeni, és minél szélesebb rétegeket bevonni, de a kritikus helyzet kialakulása után az érintettek összetételének és megfelelő módszerekkel sem túl késő. 3.3 Legtöbbet használt kártyatípusok A Katrina hurrikán során az előre feltöltött kártyák 2 fő típusát használták: a branded, tehát valamely fizetési hálózat logójával ellátott kártyák, és a helyi állami kormányzatok által használt electronic benefit transfer (EBT) típusú kártyákat, melyek közös jellemzője volt, hogy előre meghatározott összegekkel vannak ellátva [9] 23. Míg 2010-ben Tenessiben, megjelentek a prepaid hitelkártyák, melyekkel a Navy-Marine Corps Relief Society (NMCRS) a Navy Federal Credit Union-al együttműködve Visa prepaid kártyákkal biztosított kamatmentes hitelt az áradásokat követő 24 órán belül. [23] Az előre feltöltött branded kártyákat, a megrende- 21 p.12 22 p.12 23 p.9 235

lőtől (nemzetközi, állami, non-profit szervezetek, ritka esetben magáncégek) kapott lista alapján, kártyakibocsátók (bankok, pénzügyi szervezetek) állítják rendelkezésre és a résztvevő felek segítségével (lehet NGO, állami szervezet, vagy maga a bank) eljuttatják a rászorulókhoz, akik aktiválják helyben, interneten vagy telefonon egy rövid azonosítás után. [23] Ezután bármilyen fizikai elfogadóhelyen vagy interneten áruk és szolgáltatások igénybevételére, számlafizetésre vagy ATM-ből készpénzfelvételre használhatják 24/7. Ugyanez érvényes a feltöltött hitelkártyákra, de ott kötelező a banki vagy pénzügyi szervezeti regisztráció. Humanitárius segítségnyújtásra emellett más országokban másfajta, de szintén az új típusú fizetési eszközök körébe tartozó módot is kipróbálták, ezek előnyeit és hátrányait a CALP: New technologies in Cash Transfer Programming and Humanitarian Assistance című elemzésben olvashatjuk [12] 24. Ilyen volt például a World Food Program által bevezetett mobil telefon SMS voucher Szíriában, mely a kezdeti nehézségek ellenére jól működött [12] 25, mert a megcélzott csoport összetételét megfelelően vették figyelembe (mindenkinek volt mobiltelefonja) [24]. Ugyanakkor kártyákhoz képest a mobiltelefonokra épülő humanitárius segélyek nehezebben vezethetők be azok körében akik a különböző mobil technológiákkal eddig nem, vagy csak limitáltan találkoztak [24], és ahol a lakosság nem rendelkezik megfelelő arányban a készülékekkel. 4. A bankkártyák előnyei és hátrányai a humanitárius segélyeknél A fentiekben bemutattam és példákkal illusztráltam, hogy milyen alapvető feltételeknek kell teljesülniük, ahhoz, hogy a bankkártyákat sikeresen használhassuk kritikus időszakokban például katasztrófák, zavargások, háborúk során. Itt számba veszem és röviden vázolom a bankkártyák előnyeit és hátrányait a humanitárius segélyeknél. Melyek az előnyök: A legfontosabb a jobb tervezhetőség [25], a kártyákat, a felhasználást és a felhasználható összegeket előre lehet tervezni, szcenáriókat felállítani 24 pp.100-104 25 p.15 236

KATASZTRÓFAVÉDELEM és a helyzetnek megfelelően alkalmazni, ugyanakkor az előzőekben elemzett alapfeltételeknek minimálisan rendelkezésre kell állniuk (infrastruktúra, tudás stb.). Nem szükséges készpénz eljuttatása, és a szállításhoz és kiosztáshoz való biztonsági feltételek megteremtése egy amúgy is kaotikus helyzet után. A készpénzben biztosított segélyek sokszor illetéktelenek kezébe kerülnek, és nem érik el a céljukat. A kányák arra is használhatóak, hogy az addig postán küldött segélyt, családi pótlékot, nyugdíjat stb. is ezekre vezessék rá egy krízishelyzet után, hiszen például egy hurrikán után nem biztos, hogy áll még a ház és a postaláda, illetve hogy az áldozatok otthon vannak. [9] 26 Ehhez megfelelő együttműködés és hozzáférés egy közös adatbázishoz is szükséges a különböző szervek között, amelyre a mai szigorú adatvédelmi és egyéb technikai akadályok miatt meglehetősen korlátozott mód nyílik, [9] 27 és az adatbázisok központizálása" utat nyithat a hackerek tevékenységének. Előny, hogy a kártyákkal való segélyezés és felhasználás nyomon követhető, és a visszaélések jobban szűrhetőek a segélyszervezetek vagy az állami szervek részéről. Sőt, amikor az élet visszatért a normál kerékvágásba, az áldozatok kérhetnek számlakivonatot és átnézhetik pénzforgalmukat. A rászoruló azonnal forráshoz jut, és maga dönti el, hogy mikor és mire van szüksége, kevésbé érezheti magát kiszolgáltatottnak, mintha jegyet vagy vauchert kapott volna. A Katrina hurrikánnál nagy előny volt, hogy a kitelepítettek bármelyik ATM-et használhatták bárhova is telepítették őket [9] 28, hiszen a VISA vagy Mastercard az országban jól lefedett. Ugyanakkor korlátozható a felhasználhatóság köre, a már említett MCC kódrendszer segítségével kiszűrhető a nem rendeltetésnek megfelelő használat. [25] 29 A Katrina hurrikánnál, 1.4 millió kiosztott kártya esetében 7000 viszszaélés-gyanús [9] 30 eset volt, ami elfogadható arány a kártyás pénzforgalomban. A kártyákkal csak bizonyos javak vásárolhatók meg bizonyos feltételekkel és időtartamban, ezért a bűnözők érdeklődése csökkenhet, ám nem zárható ki teljesen. A kártyák letilthatóak és gyorsan kicserélhe- 26 p.14 27 p.16 28 p.14 29 p.3 30 P.7 237

tőek lopás esetén. Előny az is, hogy nem minden esetben van szükség bankszámlára hozzá, ezért szinte bárkinek gyorsan adható, de az ügyfél azonosítás kérdésessége miatt itt nagyobb körültekintéssel kell eljárni. Az emberek általában ismerik és bíznak a Visa, Mastercard, American Express, Diners márkákban, amely segít abban, hogy a kártyát rendeltetésnek megfelelően használják (vásároljanak vele, számlákat fizessenek be stb.) és ne készpénzfelvételre, így csökkenthető legyen a bankok által biztosítandó készpénz az ATM-ben és kevesebb készpénz az áldozatoknál szintén nagyobb biztonságot jelent. A kártyák általában jobb fizikai tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a készpénz vagy a papíralapú voucherek, csekkek, például nem baj, ha víz éri őket, de ritka, hogy környezetkímélő, lebomló anyagból gyártják őket, ezért a manapság már inkább arra törekednek, hogy ne legyen víztaszító és 9 hónaptól 5 évig terjedően mikroorganizmusok segítségével lebomoljanak.[26] Míg a normál bankkártyák esetében fontos lenne, hogy gyorsan lebomló, környezetkímélő megoldással készüljenek, addig a krízishelyzetekben használt kártyáknál pont az ellenkezőjére van szükség, arra, hogy minél ellenállóbbak legyenek. További előny, hogy a kártyatársaságok, pénzügyi szervezetek fokozottan érdekeltek lehetnek a kártyás segélyezési programok támogatásában, hiszen ez belépést jelenthet számukra új piacokra és területekre. Mivel a normál kereskedelemben használt kártyákat és fizetési rendszert folyamatosan fejlesztik, ezért a fejlődés a krízishelyzetekben használt kártyáknál is természetesen jelen van, ez pedig pozitívan befolyásolhatja a segélyezést (olcsóbb, gyorsabb etc.). Sűrűn lakott, kritikus helyzetek által rendszeresen sújtott területek, a banki szolgáltatásokat limitáltan ismerő tömegek különösen érdekelhetik ezeket a vállalatokat, szervezeteket, így tehát a kártyák használatával egy új támogató erő jelenik meg a segélyezésben, mely tudást, rendszereket, eszközöket, emberi erőforrást és pénzügyi segítséget egyaránt biztosítani tud olyan területeken melyet a segítő szervezetek is csak nehezen érnek el. A vauchereknél vagy készpénzzel történő segélyek kiosztásánál ez nem, vagy csak nagyon korlátozottan jelenik meg. Most, hogy láttuk a bankkártyák használatának működését, előfeltételeit, előnyeit és hátrányait a gyakorlatban, nézzük meg, hogy Magyarországon mindez megvalósul, megvalósítható-e. 238

KATASZTRÓFAVÉDELEM 5. Magyarországi áttekintés Magyarországon az elmúlt években számos katasztrófát és kritikus eseményt éltünk meg, és általánosságban elmondható, hogy a katasztrófák utáni pénzben nyújtott segélyezés legfőbb formája az önkormányzatok és non-profit szervezetek által nyújtott készpénz vagy pedig a segélyszervezetek által nyújtott levásárolható voucher. Az utalványok átadását egy több héten át tartó felmérés előzte meg, melynek során az Ökumenikus Segélyszervezet szakemberei házról házra járva készítették el a kárfelmérést. A Segélyszervezet minden egyes támogatottal illetve a települések önkormányzataival is támogatási szerződést köt. Az évekkel ezelőtt kidolgozott utalványrendszeren alapuló újjáépítési segélyezés módszerét a Segélyszervezet az elmúlt években számos más katasztrófa utáni újjáépítésnél sikeresen alkalmazta. Ez a rendszer átlátható, ellenőrizhető, és biztosítja, hogy minden károsult azt szerezheti be, amire a leginkább szüksége van. [27] Ahhoz, hogy megtudjuk, mennyire érné meg és milyen gyorsan lenne megvalósítható Magyarország esetében a kritikus helyzetekben a bankkártyákkal való segélyezés, rengeteg elemet kell megvizsgálnunk, ebből most 2 fontos tényezőt fogok számításba venni röviden: 1. A katasztrófa/kritikus helyzetek előfordulásának területeit a pénzforgalom infrastruktúrájához viszonyítva (például természeti és ipari katasztrófák, valamint az esetleges menekültek fogadása, etc.) továbbá 2. a pénzügyi szektor bevonásának lehetőségeire a kártyás segítségnyújtásba. Az alábbi térképeken (7. ábra) láthatjuk, hogy Magyarország árvízi- és belvízi katasztrófa veszélyeztetettsége és a pénzforgalom jól kiépített infrastruktúrája ellentétes egymással, tehát a jobban veszélyeztetett területeken kevesebb az ATM, és kevesebb kártyát elfogadó kereskedelmi hely van (a térképen zöld pontok jelentik az adott pénzügyi szolgáltatást). Míg a földrengés-veszélyeztetettségét nézve megfelelő a veszélybank-kártyaelfogadás lefedettség aránya. Magyarországon az átlagos bankfióktól való távolság országosan 3.69 km. A nyilvántartások alapján egy bankfiókkal nem rendelkező településen élőnek légvonalban átlagosan 3,7 km-t kell megtennie ahhoz, hogy eljusson a legközelebbi bankfiókhoz. Ez az 239

érték természetesen nem mindenhol igaz, az ebből a szempontból leghátrányosabb helyzetű honfitársainknak (légvonalban) 16 km-t kell utazniuk a legközelebbi bankfiókig. [28] 31. 240 Ábra 7. 1000 főre jutó bankautomaták száma. Forrás: [28]32 Pozitív Magyarországon, hogy már postán is tudunk bankkártyáról készpénzt felvenni, így azokon a településeken, ahol a kereskedelmi POS terminálok száma kevés, tehát kevés bolt fogad el bankkártyát, vagy nincs bankfiók (és ATM) ott postán is készpénzhez juthatunk, de ez a készpénzfelvétel azonban költségesebb [29] 33 mintha közvetlenül fizetnénk, vagy ATM-ből pénzt vennénk fel a kártyánkkal. A mobiltelefon, mobilinternet és vezetékes internet [30] lefedettségünk is megfelelő, így általánosságban nem várható lefedettség miatti problé- 31 p.15 32 p.15 33 p.26-27

KATASZTRÓFAVÉDELEM ma a kártyák elfogadóhelyeinek kiépítésénél. Ábra 8: 1000 főre jutó POS terminálok száma. Forrás: [31] 241

242 Ábra 9: Magyarország belvíz veszélyeztetettsége. Forrás: [32] Példaképpen említeném Devecser és Kolontár esetét, mely települések esetében érdemes lenne megnézni, a kártyás segélyek lehetőségét, főképpen az újjáépítésben. Devecseren 2-3 banknak van bankfiókja, [33] van posta és az internet, telefonlefedettsége elegendő ahhoz, hogy kártyák formájában kapjanak segítséget. Ez csökkentené ugyan az adminisztráció költségeit a szervezetek számára és követhetőbbé tenné a segélyek útba érését, viszont a katasztrófa újbóli előfordulásának esélye az árvízi területekhez képest sokkal alacsonyabb, ezért nem biztos, hogy érdemes bevezetni ezt az új formát. Tehát Devecseren és Kolontáron ezt a segélyezési formát kizárólag a helyi bankok kezdeményezésével tudom elképzelni, semmiképpen nem az önkormányzatok vagy a segélyszervezetektől, és a programnak valószínűsíthetően csak kis előnye, nyeresége lenne a felek számára. Az árvíz és belvíz által ismétlődően sújtott területeken azonban érdemes lenne bevezetni ezt a formát egy közös kontingencia (adat) bázis létrehozását követően, amely akár évről évre biztosíthatna a segélyek megfelelő elosztását és felhasználását. A közös adatbázisok felépítését az állami és non-profit szervezeteknek célszerű kezdeményezni és koordinálni, hiszen a rendszerek működése és biztonsága fokozott felügyelet és előzetes szabályozást kíván.