Az Uniós támogatási intézményrendszer változásai, és az önkormányzatok fejlesztési lehetőségei a 2014-2020-as programozási időszakban Dr. Vitályos Eszter Helyettes államtitkár Miniszterelnökség
A 2014-2020 programok bemutatása KEHOP ; 1118 Mrd Ft; 15% KÖFOP ; 298 Mrd Ft; 4% Európai Strukturális és Beruházási Alapok (ESZA, ERFA, KA): 7477 Mrd Ft GINOP ; 2719 Mrd Ft; 36% Vidékfejlesztés (VP): 1191 Mrd Ft. Halgazdálkodás (MAHOP): 14 Mrd Ft. IKOP ; 1034 Mrd Ft; 14% Európai Hálózatfejlesztési Eszköz (CEF): 379 Mrd Ft. EFOP ; 885 Mrd Ft; 12% VEKOP ; 266 Mrd Ft; 4% TOP ; 1157 Mrd Ft; 15%
A változtatások céljai Eljárásrendi változtatások Egyszerűbb pályáztatási rendszer Hatékony forráslehívás Szakpolitikák közötti szinergia Gyorsabb döntéshozatal Közszféra-támogatások pályáztatás nélkül közfeladat ellátására Intézményrendszeri változtatások Egységes szervezeti struktúra Költségtakarékos és hatékony működés Letisztult felelősségi rendszer Átláthatóság
Az uniós intézményrendszer felépítése 2014. január 1. előtt 2014. január 1. után Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium / Miniszterelnökség (2013.07.31.) Nemzeti Fejlesztési Ügynökség irányító hatóságok + központi koordinációs egységek közreműködő szervezetek Miniszterelnökség Integrálódnak az IH-k szervezetébe Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság szakminisztériumok irányító hatóságok
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megszüntetése 2014. január 1-jétől a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség jogutódlással megszűnt. Irányító hatóságok (IH) átalakításra kerültek: 2014. januártól a szaktárcák irányítása alatt, a jelenlegi IH-k bázisán. Az IH-k munkájának összehangolását a Miniszterelnökség biztosítja.
Az irányító hatóságok szaktárcákhoz történő integrálása KOR IH VOP IH
A közreműködő szervezetek átalakítása 2014. április 15-től az uniós pályázatok kezelésével kapcsolatos közreműködő szervezeti (KSZ) feladatokat a MAG Zrt., az NKEK Kft., a KIKSZ Zrt., az ESZA nkft. tekintetében - a jövőben az érintett operatív programok végrehajtásáért felelős IH-k látják el. Kivéve a Regionális Operatív Programokat, mely tekintetében a területileg illetékes regionális fejlesztési ügynökségek lesznek továbbra is a közvetlen kapcsolattartástért felelős szervezetek (megyékhez került). A korábbi KSZ-ek egységei integrálódtak az IH-t vezető helyettes államtitkár irányítása alatt működő minisztériumi szervezeti struktúrába.
A közreműködő szervezetek átalakítása Jelenlegi OP-felelős KSZ Jövőbeni felelősök Jelenlegi OP-felelős KSZ Jövőbeni felelős ÁROP KÖZOP Miniszterelnökség EKOP KIKSZ NFM KIOP Nem EU-s NFM GOP Jelenlegi OP-felelős KSZ Jövőbeni felelős NGM KEOP GVOP NKEK NFM KMOP KMRFÜ KIOP MAG NYDOP NyDRFÜ Jelenlegi OP-felelős KSZ Jövőbeni felelősök DAOP DARFÜ TÁMOP ÉAOP ÉARFÜ TIOP EMMI ÉMOP ÉMRFÜ ESZA HEFOP KDOP KDRFÜ DDOP DDRFÜ KMOP KMRFÜ
Az operatív programok tervezésének jelenlegi állása A Partnerségi Megállapodás (PM) végleges változata 2014. március 7-én került benyújtásra az Európai Bizottság részére. A PM - összhangban az EU fő célkitűzéseivel - azonosítja Magyarország legfontosabb kihívásait és meghatározza a fő fejlesztési prioritásokat. Az operatív programok tervezése véglegesítés előtt áll, elfogadásukhoz Kormány döntés szükséges. A Kormány az 1286/2014. (V. 5.) Korm. Határozatban jóváhagyta a 2014 2020. évekre szóló Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program tervezetét. A többi tervezetről még nem született döntés. A Kormány határozat meghozatala után a felelős miniszter az OP-t formálisan benyújtja Brüsszel felé. Az akciótervek kidolgozása a nyár folyamán indul el. Új pályázati kiírások 2014 őszén várhatóak.
A decentralizált tervezés támogatása Az önkormányzati fejlesztések döntő hányadát a TOP fogja támogatni. Ezt egészítik ki az ágazati OP-k fejlesztési tématerületei. A TOP-ban decentralizált források 3 területi szint között kerülnek felosztásra. (1298/2014. (V.5.) Kormány határozat) Megyei szint (450 Mrd Ft) Megyei Jogú Városok (364,61 Mrd Ft) Várostérségek és megyei jogú városok térségei (298,08 Mrd Ft) A tervezés összehangolásában a megyei önkormányzatok koordinációs szerepet látnak el. A várostérségek és a megyei jogú városok térsége szintjének területi meghatározása járások alapján történik. A közösségvezérelt helyi fejlesztésekre (CLLD) 44,28 Mrd Ft áll rendelkezésre.
Az önkormányzatok fejlesztéseit támogató operatív programok Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) Vidékfejlesztési Program (VP)
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) - Jelenlegi konvergencia régiók - Az alábbi fejlesztési lehetőségek nyílnak meg az önkormányzatok számára a 2014-2020-as programozási időszakban: 1. prioritás: térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatás növelése érdekében Önkormányzati üzleti infrastruktúrafejlesztés, kapcsolódó kiegészítő fejlesztések (indirekt KKV támogatások, útépítés, szociális elhelyezést biztosító infrastruktúra) 2. prioritás: települési környezet fejlesztése Városmegújítás, városi zöldterület- és környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése, 2000 LE alatti települések szennyvíz kezelése 3. prioritás: Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés Környezetbarát városi közösségi közlekedés fejlesztése, önkormányzati infrastruktúra energiahatékonyságának javítása
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) - Jelenlegi konvergencia régiók - 4. prioritás: A társadalmi befogadás erősítése és a közösségi szolgáltatások helyi szintű fejlesztése Egészségügyi alapellátó rendszer infrastruktúra-fejlesztése; szociális városrehabilitációs intézkedések 5. prioritás: Közösségvezérelt helyi fejlesztések Rendezvények szervezése; városi kulturális intézmények felújítása, közösségi tér bővítése 6. prioritás: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi befogadás és foglalkoztatás ösztönzés Munkavállalói képzések főképp hátrányos helyzetűek részére; helyi identitás növelés
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 1. prioritás: Kis- és középvállalkozások fejlesztése Klaszterbe kapcsolódva klaszterfejlesztési támogatás 3. prioritás: Infokommunikációs fejlesztések Közösségi informatikai hozzáférés javításához rendelkezésre álló támogatások 6. prioritás: Környezet/turizmus Műemlékek, természeti értékek komplex fejlesztése a magasabb turisztikai költés érdekében. 7. prioritás: Pénzügyi eszközök Visszatérítendő támogatás épületek energiahatékonysági korszerűsítésére, illetve információs és kommunikációs technológiai fejlesztésekre.
Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP)) 1. prioritás: Együttműködő társadalom A család és a fiatalok társadalmi szerepének megerősítése, gyermekvállalás ösztönzése. Hátrányos helyzetűek, inaktív társadalmi csoportok esélyeinek növelése (kulcskompetenciáik fejlesztése, motiváló képzések, támogató szolgáltatások) 2. prioritás: Infrastrukturális beruházások a társadalmi együttműködés erősítése érdekében x Egészségügyi alapellátás (Járóbeteg-ellátás) a 2. prioritásban (Infrastrukturális beruházások a társadalmi együttműködés erősítése érdekében) 5. prioritás: Pénzügyi eszközök, társadalmi innováció és transznacionális együttműködések. Visszatérítendő támogatások hátrányos helyzetű személyek és vállalkozások számára Az önkormányzatokat közvetve érintő prioritások: 3. prioritás: Köznevelés, képzés, felsőoktatás, kutatási intézmények szolgáltatásfejlesztése (főként közszféra kedvezményezetteket fog érinteni) 4. prioritás: Köznevelés, képzés, felsőoktatás infrastrukturális beruházásai (közszféra kedvezményezett, KLIK, egyházak támogatása várható főként)
Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 1. prioritás: a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás, árvízi védekezés Települési klímastratégia kialakítása; árvizek kártételei elleni védekezés 2. prioritás: települési vízellátás, szennyvíz-elvezetés és tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése 3. prioritás: hulladékgazdálkodás és kármentesítés Szelektív hulladékgyűjtési rendszerek fejlesztése, hulladékkezelési kapacitás bővítése, szennyezett területek kármentesítése 4. prioritás: természetvédelmi és élővilág védelmi fejlesztések Natura 2000 területek egységes szemléletű bemutatásának támogatása 5. prioritás: energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása Szemléletformálási programok
Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 3. prioritás: Fenntartható városi közlekedés fejlesztése, elővárosi vasúti elérhetőség javítása Kötöttpályás közlekedési korszerűsítések - városi kötöttpályás közlekedés korszerűsítése, közlekedésbiztonság javítása
Vidékfejlesztési Program (VP) 4. prioritás: A mezőgazdasággal és az erdészettel kapcsolatos ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása Vidéki települések, falvak fejlesztése, Natura 2000 területek védelme, kezelése 5. prioritás: Az erőforrás-hatékonyság előmozdítása Agrár-erdészeti rendszerek támogatása 6. prioritás(csak a vidéki térségekben): A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben Falvak kulturális és természeti örökségének, stb. védelme, megőrzése, helyreállítása, korszerűsítése
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!