Mellékletek. Ady Endre Gimnázium Ráckeve Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletei

1 Mellékletek Ady Endre Gimnázium Ráckeve Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletei

2 Tartalomjegyzék: 17. MELLÉKLETEK FELSOROLÁSA... 3 17.1. ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT (I. MELLÉKLET)... 3 17.1.1. Adatgyűjtési és adatfelvételi szabályzat (II. Melléklet)... 3 17. 2. A KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA (III. MELLÉKLET)... 3 17.2.1 Könyvtári gyűjtőköri szabályzat (IV. Melléklet)... 3 17.2.2 Könyvtár adatfelvételi szabályza (V. Melléklet)... 3 17.2.3. Szakértői vélemény a Könyvtár gyűjtőköri szabályzatáról (VI: Melléklet)... 3 17.3. A FEGYELMI ELJÁRÁS RENDJE (VII: MELLÉKLET)... 3 17.4. PEDAGÓGUS TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT (VIII. MELLÉKLET)... 3 17.5. MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK (IX: MELLÉKLET)... 3 17.1. ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT (I. MELLÉKLET)... 4 17.1.1. ADATGYŰJTÉSI ÉS ADATFELVÉTELI SZABÁLYZAT... 5 (HA AZ ÉVES MUNKARENDBEN SZEREPEL) (II. MELLÉKLET)... 5 17.2. A KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA (III. MELLÉKLET)... 8 Fenntartása és szakmai irányítója... 8 Az iskolai könyvtár működtetésében közreműködők felelősségvállalása... 8 Az iskolai könyvtár feladatai... 8 A könyvtárhasználat rendje... 9 A könyvtár nyitvatartási rendje:... 10 Állományának alakítása, gazdálkodása... 10 Az állomány nyilvántartása... 10 Az állomány védelme... 10 Az állomány fizikai védelme... 11 Az állomány feltárása... 11 17.2.1. KÖNYVTÁRI GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT (IV. MELLÉKLET)... 12 17.2.2 KÖNYVTÁRI ADATBEVITELI SZABÁLYZAT (V. SZ. MELLÉKLET)... 16 17.2.3. SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY A KÖNYVTÁR GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATÁRÓL (VI: MELLÉKLET).. 18 17.3 FEGYELMI ELJÁRÁSREND (VII. SZ. MELLÉKLET)... 21 17.4. PEDAGÓGUS TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT (VIII. MELLÉKLET)... 23 17.5. MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK (IX: MELLÉKLET)... 29 17.5.1. PEDAGÓGUS MUNKAKÖRI LEÍRÁSA... 30 17.5.2. OSZTÁLYFŐNÖK... 35 17.5.3. DIÁKÖNKORMÁNYZATOT SEGÍTŐ TANÁR... 36 1756.4. OKTATÁSTECHNOLÓGUS... 36 17.5.5. RENDSZERGAZDA... 37 17.5.6. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI FELELŐS... 39 17.5.7.SZABADIDŐ-SZERVEZŐ... 40 17.5.8. KÖNYVTÁROSTANÁR... 41 17.5.9. ISKOLATITKÁR... 42 17.5.10. GAZDASÁGI ÜGYINTÉZŐ... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK.

3 17. Mellékletek felsorolása A Szervezeti és Működési Szabályzat a következő mellékletekkel rendelkezik: 17.1. Adatvédelmi szabályzat (I. Melléklet) 17.1.1. Adatgyűjtési és adatfelvételi szabályzat (II. Melléklet) 17. 2. A könyvtár működési szabályzata (III. Melléklet) 17.2.1 Könyvtári gyűjtőköri szabályzat (IV. Melléklet) 17.2.2 Könyvtár adatfelvételi szabályzat (V. Melléklet) 17.2.3. Szakértői vélemény a Könyvtár gyűjtőköri szabályzatáról (VI: Melléklet) 17.3. A fegyelmi eljárás rendje (VII: Melléklet) 17.4. Pedagógus teljesítményértékelési szabályzat (VIII. Melléklet) 17.5. Munkaköri leírások (IX: Melléklet)

4 17.1. Adatvédelmi szabályzat (I. Melléklet) Az adatvédelmi szabályzat hatálya kiterjed az Ady Endre Gimnázium és területén végzett statisztikai adatgyűjtés és feldolgozás folyamatára. A szabályzat célja a személyiségi jogok védelmén túl a statisztikai adatfelvétel és feldolgozás megfelelő minőségű elvégzéséhez szükséges feltételek biztosítása. Személyes adatok csak az adatgazda írásos engedélyével kezelhetők, ha nem statisztikai célt szolgál. Minden kérdőív kitöltése önkéntes. A kérdőíveken fel kell tüntetni az önkéntesség, és a bizalmas adatkezelés tényét, valamint az elérendő célt. A kérdőíveken olyan kérdés vagy jelzés nem szerepelhet, amelyből a konkrét válaszadó személyére következtetni lehet. A kérdőíveket lezárható borítékban a megbízott kérdezőbiztos veszi át, boríték használata csak akkor hagyható el, ha a kérdőíveket a megkérdezett zárt urnába közvetlenül dobhatja be. A borítékok felbontása lehetőleg valamennyi kérdőív visszaérkezése után történjen. A kérdőívek a feldolgozás folyamán elláthatók rekordazonosítóval (csak a feldolgozás biztonsága érdekében), célszerűen a rögzítés idején. A rögzítés és ellenőrzés után az eredeti kérdőívek irattárban helyezendők el. A megőrzési idő egy év. A rögzített adatrekordok alapállománya a szükséges ideig, de legalább 5 évig őrzendő meg. Az azonosíthatatlan egyedi rekordok, és az összesítések adattartalma felett az iskola rendelkezik. Általában csak feldolgozott, összesített adatok publikálhatók. A válasz beérkezésének ténye (a teljesség érdekében) rögzíthetők. Az adatok tárolási ideje nem haladhatja meg az iratkezelési szabályzatban rögzített tárolási időhatárt. Az intézmény dokumentumokat elektronikus úton a következő rendszerekből állít elő Taninform KIR Közfelvir Adafor Érettségi szoftver A jogosultságokat az igazgató állapítja meg. A szükséges belépési kódokat a szolgáltató adja meg. Ha a rendszer kéri a hozzáférési kódok első bejelentkezés utáni változtatását, a véglegesített hozzáférési jelszavakat szigorúan titkosítva kell kezelni, egy minden hozzáférést tartalmazó listát az igazgató őriz a páncélszekrényben. Az Adafort minden évben az Oktatási Hivataltól kapott protokoll szerint a rendszergazda telepíti újra. A többi rendszer internetes kezelőfelülettel rendelkezik. Az adatbázisokból az igazgató által kijelölt személy elektronikus úton kitölti a szükséges adatmezőket. Ezt követően a kész dokumentumokat elektromosan elküldi a megadott helyre, majd nyomtatott formában a szükséges vezetői/hitelesítői aláírás után postai úton eljuttatja a megadott postai címre. Ha az intézmény technikailag biztosítani tudja az elektronikus aláírás lehetőségét, akkor a postai küldés elmarad. A fenti szabályzat a kihirdetés napján lép hatályba, és visszavonásig érvényes. A szabályzat elfogadására módosítására a Tantestület jogosult egyszerű többséggel. A módosítást a Tantestület bármely tagja kezdeményezheti. A szabályzat módosítása esetén a módosított szöveget az iskola igazgatója terjeszti a Tantestület elé. Ráckeve, 2013. 03 19. Molnár László igazgató

5 17.1.1. Adatgyűjtési és adatfelvételi szabályzat (Ha az éves munkarendben szerepel) (II. Melléklet) A szabályzat hatálya kiterjed a Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola területén végzett statisztikai adatgyűjtés és feldolgozás folyamatára. Módszer kiválasztásának és alkalmazásának rendje Az adatfelvételhez alkalmazandó módszereket a szakirodalom és a támogató szervezetek javaslatai alapján kell meghatározni. Az alkalmazott módszereknek célszerű olyan kérdőíveket választani, amelyek már kipróbáltak, és lehetőleg bemértek. A helyi sajátosságok figyelembe vételére célszerű kiegészítő kérdőíveket kialakítani. Az egyes partnereket a partnerlista alapján, az alkalmazandó módszereket a felelős javaslata alapján a mérési team értekezleten kell meghatározni. Kérdőíves adatfelvétel szabályai A kérdőívek összeállítására a Tantestület által megbízott személyek jogosultak. A mérendő cél meghatározása, vizsgálandó minta kiválasztásának szempontjai A kérdőív összeállítása Adatrögzítés tervezése, sablon készítése Tesztelés próbafelvétellel, rögzítés ellenőrzése A kérdőív véglegesítése, sokszorosítása A mintasokaság kiválasztása, adatfelvétel időütemezése, elégséges mintanagyság meghatározása Adatrögzítés, feldolgozás Irattározás. Interjú készítés szabályai Cél meghatározása, interjú alanyok kiválasztása Interjút végző személy kijelölése Interjú terv elkészítése, egyeztetés Interjú időpontjának kijelölése Interjú Interjú írásba foglalása Következtetések levonása Mérési rend A minta kiválasztásakor figyelembe kell venni a statisztikai mintavételre, feldolgozásra és értékelésre vonatkozó szabályokat. Ütemterv A partnerlista meghatározásának folyamatleírásában leírt módon és gyakorisággal kell az egyes partneri csoportok tagjait mérni. Az egyes tanév folyamán végzett mérések ütemezését a évente két alkalommal mérési team ülésen kell kialakítani és a félév munkarendjébe tantestületi értekezleten beilleszteni. Az alapfelvétel ütemterve mellékletben szerepel. Általános mérési szabályok az IMIP alapján A reprodukálhatóság és a reprezetativitás célszerűsíti, hogy lehetőleg kérdőíves módszert alkalmazzunk. Interjú készítését egy-egy partnercsoportnál lehetőleg egy személy végezze, egyébként közös interjúkészítés és kiértékelés segítségével kell az egyöntetűséget biztosítani. Kérdőívek alkalmazandók a következő esetben: megkérdezett rögzített legkevesebb reprezentativitás szempontja Tanulók Teljes beérkezett 30% fiú-lány arány, évfolyam szerinti arány eltérése max. 5% Szülők Teljes beérkezett 25% osztályok szerinti arány eltérés max. 5%

6 Tanárok Teljes beérkezett 50% Dolgozók Teljes beérkezett 50% Régi tanulók Teljes beérkezett eseti jelleg miatt nem vizsgáljuk Jelentkező felvételizők beérkezett tanulók A reprezentativitást csak részhalmazon végzett kiegészítő statisztikai elemzésnél kell vizsgálni. Az alapállapot felvételénél minden érintett csoport megkérdezésére kerüljön sor. Valamennyi partnerre kiterjedő vizsgálat minden igazgatói ciklus félidejében és lezárásakor végzendő (2-3 évenként, az első félév végén). A tanulók, szülők, tanárok és a dolgozók körében minden évben kell felmérést végezni az alábbi módon: Szociális helyzet teljes körű, első félév Szociometria teljes körű, első félév Tanulói elégedettség 12-13. évfolyam, második félév vége Helyi tanterv beválásának mérése, teljes körű, folyamatos Hozzáadott pedagógiai érték, teljes körű, tanév vége Tanulók fizikai állapota, teljes körű, ősz/tavasz A régen végzett tanulóink kikérdezését az érettségi találkozók és jelesebb iskolai rendezvények alkalmával lehet elvégezni. A kérdőívek megváltoztatására csak oly módon kerülhet sor, hogy a követéses vizsgálat értékelhető legyen. Interjú készítendő a következő esetekben: Küldő és fogadó iskolák, fenntartó, szponzor cégek képviselőinek véleményének megismerése céljából. Az interjú szerkesztett szövegét kérés esetén az interjúalanynak meg kell küldeni. gyakoriság kiválasztási szempont fenntartó kétévente Rendszeres kapcsolatot tartó személyek küldő iskolák alkalmanként az az iskola, ahonnan 3 év alatt legalább 15 tanuló érkezett Fogadó iskolák alkalmanként az az iskola, ahova 3 év alatt legalább 15 tanuló felvételizett szponzorok alkalmanként amelyik cég legalább két évben adott támogatást munkaerő piac alkalmanként munkaügyi központ képviselője Összehasonlíthatóság, ismételhetőség, A mérési eredmények ismételhetőségét és összehasonlíthatóságát biztosítani kell. Sokaság kiválasztása A kérdőíves felméréseket teljes mintán végezzük, hiszen az iskola létszáma ezt lehetővé teszi. A feldolgozásnál lehetséges a reprezentativitás megtartása mellett a sokaságot csökkenteni. A statisztikai hiba alacsony szinten tartása megköveteli, hogy legalább a beérkezett kérdőívek felét dolgozzuk fel. A részleges méréseket mindig azonos helyzetű (azonos évfolyamú) mintán szabad végezni. Kérdéskör (kérdőív) változtatása A különböző időszakokban végzett mérések összehasonlíthatóságát a kérdőívek változatlansága biztosítja. A kérdőívek megváltoztatása csak úgy történhet, hogy a legalább egy időszakban mind az eredeti, mind a megváltoztatott kérdőívekkel végzünk mérést, lehetőleg véletlenszerűen választott mintán és a két feldolgozást vetjük össze. Trendvizsgálatok esetén a változtatás tényét jelezni kell! Adatfelvétel rendje Az Ütemterv által megadott időben és módon kiválasztott körben történő adatfelvételhez szükséges kérdőívek és interjútervek sokszorosítása az adott partnercsoport felelős összekötője által történik. Kérdőíves felmérés: A partnerlistában szereplő illetve felkért segítők gondoskodnak a kérdőívek szétosztásáról és összeszedéséről. A felelősök elvégzik a kérdőívek csoportosítását, ellenőrzik a visszaérkezett ívek

7 mennyiségét, formai ellenőrzését végeznek, majd ellenőrzik a feldolgozható kérdőívek mennyiségét. Szükség esetén intézkedik a hiányzó kérdőívek összegyűjtéséről. A kódolatlan részek kódolását és a szöveges válaszok csoportosítását (osztályba-sorolását) is elvégzi. A továbbiakban az adatvédelmi szabályzat útmutatásai az irányadók. Interjúkészítés: Az interjúkészítéssel megbízott személy szervezi meg az interjút, a jelen és az adatvédelmi szabályzat előírásainak megfelelően. Az interjú szerkesztett (esetleg diktafonnal rögzített) szövegét alapul véve a felelős átkódolja annak a kérdőívnek megfelelő szerkezetre, amely alapján az interjú készült. Az interjú eredeti anyagát az adatvédelmi előírások és a személyiségi-jogok előírásainak megfelelően kell kezelni, és irattárba helyezni. Adatrögzítés rendje Az adatrögzítést elsősorban az iskolai számítógépeken, megfelelő sablonok segítségével kell végezni. A rögzítést csak erre feljogosított és kiképzett személyek végezhetik. Az adatvédelmi szabályzat előírásai az irányadóak. A rögzítést az ütemtervnek megfelelően, lehető leghamarabb kell elkezdeni, és haladéktalanul befejezni. A rögzített és ellenőrzött állomány 1 példányát (gépi adathordozón, a sablon leírásával és a rögzítési útmutatóval együtt) a kérdőívekkel együtt kell irattározni. A rögzített és előfeldolgozott állomány egy-egy példányát az iskolai hálózaton, a titkársági számítógépen és a mérési team vezetőnél kell elhelyezni. A statisztikai feldolgozást házilag és/vagy külső segítő igénybevételével kell végezni. A feldolgozott, állományok egy-egy példánya a Tanácsadó szervezetnek, a segítő iskolának, a Fenntartónak kerül átadásra. (igény szerint nyomtatatott és lemezes formában). Publikálás rendje Az elkészített elemzéseket a következő rend szerint kell nyilvánosságra hozni: az iskola tanárait és dolgozóit rendszeresen lehetőleg már a feldolgozás folyamán a teljes statisztikai elemzésről tájékoztatni kell az összesített anyag kifüggesztésével és a teljes statisztikai adathalmaz iskolai intraneten történő megjelenítésével. A vizsgálat eredményeiről legalább évente egy alkalommal vitát kell szervezni. általános tájékoztatás céljából az összesítéseket és az összefoglaló értékelést az iskola honlapján is elérhetővé kell tenni az iskola tanulóit és szüleiket az általános tájékoztatáson túl osztályfőnöki-órán és szülői értekezleten szóban, valamint hirdetőtáblán írásban szükséges tájékoztatni a mérés eredményeiről. A részletes elemzésekbe betekintést intraneten keresztül illetve kérésre az iskolai könyvtárban nyomtatott elemzésekbe biztosítunk. Az iskolán kívüli partnerek tájékoztatása az összefoglaló megküldésével történik. Igény esetén, illetve a fenntartónak a teljes jelentést küldjük meg. A fenti szabályzat a kihirdetés napján lép hatályba, és visszavonásig érvényes. A szabályzat elfogadására módosítására a Tantestület jogosult egyszerű többséggel. A módosítást a Tantestület bármely tagja kezdeményezheti. Ráckeve, 2013. 03 19. Molnár László igazgató

8 17.2. A könyvtár működési szabályzata (III. Melléklet) A könyvtár neve: Ady Endre Gimnázium Könyvtára A könyvtár címe: Ráckeve, Kossuth L. u. 82. Létesítésének ideje: 1950 Elhelyezése: a gimnázium épületének második emeletén Alapterülete: 54 nm Helyiségeinek száma: 1 A könyvtár jellege: zárt A könyvtár bélyegzője: Fenntartása és szakmai irányítója A könyvtár az Ady Endre Gimnázium szervezetében működik. Fenntartója : Pest Megyei Intézményfenntartó Központ Címe : Budapest, Városház u. 7. Szakmai központja : Pest Megyei Pedagógiai Szolgáltató Iroda könyvtára Címe : Budapest, Pillangó u. 10. Az iskolai könyvtár működtetésében közreműködők felelősségvállalása Az iskolavezetés feladata a könyvtár ellenőrzése és a nevelőtestület javaslatainak meghallgatásával az irányítása. A vezetés gondoskodik, hogy a költségvetésben szerepeljen a könyvtár fenntartására és fejlesztésére fordítható keretösszegek. A fejlesztésre fordítható összegek meghatározásánál figyelembe veszik az iskola lehetőségeit és a pedagógiai program által igényelt dokumentumszükségletet s ezeket megpróbálja összehangolni. A nevelőtestület feladata, hogy segítse a könyvtáros tervszerű állománygyarapítási munkáját a pedagógiai programnak megfelelően. Aktív részt vállaljon a tankönyvtámogatási keret könyvtárra eső részének célszerű felhasználásában. A szaktanárok részére létesített letéti állományokért a tanárok anyagilag felelősek. Az általuk kölcsönzött könyveket nyilvántartják és ezért felelősséget vállalnak. A könyvtárostanár feladata a működéshez szükséges dokumentumok, nyomtatványok beszerzése. Ő felel a költségvetés célszerű felhasználásáért, ezért csak beleegyezésével lehet a könyvtár részére a könyvtári keretből dokumentumot vásárolni. Az iskolai könyvtár feladatai a) Biztosítja az iskola nevelői és tanulói számára az oktatáshoz és tanuláshoz szükséges információkat, ismerethordozókat.

9 b) Gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, őrzi, gondozza és rendelkezésre bocsátja. c) Könyv- és könyvtárhasználati ismeretek tanításával, szolgáltatásának egész rendszerével a tanulók önálló ismeretszerző képességének kialakítására törekszik. d) Központi szerepet tölt be az iskola olvasás- és könyvtár-pedagógiai tevékenységében. e) A nevelőtestület közreműködésével szervezi a tanulók könyvtárhasználóvá nevelését. f) Írásbeli és szóbeli vizsgákhoz biztosítja, előkészíti a szaktanárok által meghatározott dokumentumokat. g) Tájékoztatást nyújt dokumentumokról és szolgáltatásokról. h) Helyet biztosít csoportos foglalkozások tartására. i) Egyéni és csoportos helyben használatra helyet biztosít. j) Könyvtári dokumentumokat kölcsönöz. k) Dokumentumok másolását lehetővé teszi. l) Számítógépes informatikai szolgáltatásokat biztosít. m) Tájékoztatást nyújt a nyilvános könyvtárak dokumentumairól és szolgáltatásairól. A könyvtárhasználat rendje Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, nevelői, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. Az iskolai könyvtárhasználókat megilletik ingyenesen az alábbi alapszolgáltatások: könyvtárlátogatás könyvtári gyűjtemény egyéni és csoportos helyben használata (kézikönyvtári könyvek, folyóiratok, multimédiás CD-ROM-ok) állományfeltáró eszközök használata kölcsönzés információ a könyvtár szolgáltatásairól. Az iskolai könyvtárban az alapszolgáltatásokon kívül az alábbi szolgáltatások vehetők igénybe: témafigyelés, adott témához bibliográfia összeállítása Beiratkozáskor a tanuló neve és osztálya kerül számítógépes nyilvántartásba. A csak helyben használható dokumentumokat a nevelők kikölcsönözhetik egy-egy napra. A könyvtár gyűjteményében található dokumentumokról térítés ellenében másolat készíthető. Minden beiratkozott olvasó jogosult a kölcsönzésre. Egyidejűleg 6 darab (nem tartós tankönyv) dokumentum kölcsönözhető ki. Június első hetében mindenki köteles elszámolni a kikölcsönzött dokumentumokkal. A tanuló- és munkaviszony megszüntetése csak a könyvtári tartozások rendezése után történhet. A kölcsönözhető állomány a szabadpolcról kiválasztható. Az iskolai könyvtár letéti állományt helyez el az oktató- nevelő munka érdekében a szaktermekben és tanári szobában. A kihelyezett dokumentumokért a szaktanárok vállalnak anyagi felelősséget.

10 A könyvtár nyitvatartási rendje: - szorosan igazodik a tanév tanítási napjaihoz, az iskolai szünidőben zárva tart. - tanéven belül hetente 22 óra A pontos nyitvatartási időpontok az órarend miatt évente változhat. A pontos nyitva tartás az SZMSZ mellékletében szerepel. Állományának alakítása, gazdálkodása A könyvtár a helyi tantervi követelményeknek megfelelően folyamatosan, tervszerűen és arányosan fejleszti állományát. A könyvtáros az állomány alakításában figyelembe veszi az igazgató, a nevelőtestület, a diákközösség javaslatait és az iskola könyvtári környezetének adottságait. A könyvtár állományának gyarapításáért, minőségéért a könyvtáros felel, hozzájárulása, illetve tájékoztatása (szaktanári rendelés esetén) nélkül a gyűjteménybe dokumentum nem vásárolható. Az állomány vétel, ajándék és csere útján a gyűjtőköri elveknek megfelelően gyarapodik. Feladatainak ellátásához szükséges anyagi feltételeket az iskola a költségvetésben előre megtervezetten, folyamatosan biztosítja. Az állomány nyilvántartása A dokumentumok állományba vétele a 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM együttes rendelet és az MSZ 3448-78 szabvány szerint történik. A tartós megőrzésre szánt dokumentumokat 8 napon belül állományba veszi a könyvtáros. A könyvekről egyedi leltárkönyvet vezet a könyvtár. Időleges nyilvántartásba kerülő dokumentumokat egy füzetben tartja nyilván a könyvtár. Ezek a következők: tankönyvek, módszertani segédkönyvek, jegyzetek alkalmi műsorfüzetek, propagandaanyagok tervezési és oktatási segédletek tartalom alapján gyorsan avuló kiadványok, gazdasági és jogi segédletek, rendelet- és utasításgyűjtemények, pályaválasztási és felvételi dokumentumok kötéstől függően házi olvasmányok, egyéb dokumentumok. A periodikákról ideiglenes (kardex) nyilvántartás készül. Az audiovizuális dokumentumokat az oktatástechnológus kezeli, számítógépes nyilvántartást vezet folyószámozással. Az állomány védelme A könyvtár állományának ellenőrzését a 3/1975. KM-PM együttes rendelet és az ezt kiegészítő együttes irányelv (Művelődési Közlöny 1978/9) szerint végezzük. Az olvasók által elveszített, megrongált dokumentumoknak az értékét a következő módon térítteti meg a könyvtár: a dokumentum forgalmi értéke

11 vagy az elveszett mű azonos vagy újabb kiadású példányának beszerzésével. Tanévenként az elveszett, elhasználódott, fölös, elavult dokumentumok az állományból kigyűjtésre és törlésre kerülnek. Az állomány fizikai védelme A könyvtár helyiségében nyílt láng használata tilos. A könyvtáros távozása előtt köteles áramtalanítania az elektromos berendezéseket. A könyvtár helyiségében tűzoltó készüléket kell elhelyezni. Tűz esetén a helyiségben vízzel oltani nem szabad. A helyiséget rendszeresen kell takarítani. Lehetőség szerint a söprést kerülni kell a por miatt. Hetente célszerű portalanítani a polcokat. A beteg, rovarok által megtámadott, penészes dokumentumokat azonnal el kell különíteni, a megmenthető dokumentumok féregtelenítés vagy fertőtlenítés után kerülhet vissza az állományba. Az állomány feltárása A feltárás a Szirén integrált könyvtári számítógépes programmal történik. Mellette az oktató munka segítésére készült egy bemutató betűrendes keresztkatalógus, melyet a könyvtári katalóguscédulával rendelkező könyvekről készült. Természetesen ennek használati értéke kevés, mivel az állomány elenyésző részét tartalmazza, de oktatás céljára használható. Ráckeve, 2013. 03 19. Molnár László igazgató

12 17.2.1. KÖNYVTÁRI GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT (IV. Melléklet) Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét az intézmény által meghatározott és a nevelőtestület által elfogadott pedagógiai program határozza meg, mivel az iskolai könyvtár az oktató-nevelő munka eszköztára, kapcsolódik a műveltségi terültek követelményrendszeréhez és az iskolai tevékenység egészéhez. Iskolánkban 3 képzési forma él párhuzamosan egymás mellett. Legnagyobb hagyományai a 4 évfolyamos gimnáziumi képzésnek van, de nagy népszerűségnek örvend a 6 évfolyamos gimnáziumi képzés is. Mindkettőnek elsődleges célja, hogy felkészítsen az egyetemi, főiskolai felvételire, támogassa és felkészítse az országos versenyekre tehetséges tanulóinkat. A harmadik képzési forma lehetőséget biztosít a továbbtanulni nem akaró ill. nem tudó diákoknak a szakképzésre. Felsőfokú vagy középfokú ügyintéző titkár végzettséghez juthatnak. Az alapszempont azonban az, hogy a gimnázium fő feladata a kétszintű érettségire és a felvételire való felkészítés, ezért mindenben előnyt élveznek a szakképzés rovására. A könyvtári gyűjtőkör kialakításánál is ezt a szempontot vettük figyelembe. Az állományalakítás szempontjából fontos megjegyezni, hogy Ráckevén a mi iskolai könyvtárunkon kívül működik még egy iskolai könyvtár (Árpád Fejedelem Általános Iskola, még egy szervezés alatt áll: Szent Imre Katolikus Iskola), és egy közművelődési könyvtár, melynek állománya meghaladja 85000 könyvtári egységet. A könyvtár éves beszerzési kerete 2000. évben 300000,- Ft+ÁFA, ezt egészíti ki az Oktatási Minisztériumtól kapott tankönyvtámogatási keret, melyet csak tankönyvek vásárlására fordíthat a könyvtár. Ez, ha szűkösen is, de elegendő a könyvtár működtetésére. Igaz, néha le kell mondani az új beszerzésekről és az elhasználódott kötelező irodalom beszerzéséről. A könyvtári állományunk jelenlegi állapotát nehéz lenne pontos adatokkal kifejezni. 1995 szeptemberéig feltáró munka nem folyt a könyvtárban. Azóta beszélhetünk szakszerű állományfeltárásról. Sajnos 50 év elmaradt feladatait még nem sikerült pótolni. Az állomány szerkezete nagyjából megfelel az ideális aránynak.(40%:60%, szépirodalom:szakirodalom). Mindig elsőbbséget élveznek a szakkönyvek a szépirodalommal szemben.. Az iskolai könyvtár főgyűjtőkörébe azokat a dokumentumokat soroljuk, amelyek az iskola pedagógiai programja által megjelölt célrendszerben, a műveltségi területek tantervei szerint megvalósuló tanulás és tanítás során eszközként használunk. használt tantárgyi programok tankönyvei, segédkönyvei tantervekben és tankönyvekben felsorolt házi és ajánlott irodalom tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó szakirodalom és szépirodalom kézikönyvek tanulás, tanítás során használt szemléltetőanyagok tanárok alapvető szakirodalmi igényét kielégítő dokumentumok alkalmazott tantárgyi programok tanári segédkönyvei iskolai különgyűjtemény A tananyaghoz nem közvetlenül kapcsolódó, a tananyagon túlmutató, ill. a könyvtár kevésbé hangsúlyos feladatai szempontjából beszerzett dokumentumok kerülnek a mellékgyűjtőkörbe. II. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre formai szempontból 1. Írásos, nyomtatott dokumentumok könyv (segédkönyv, tankönyv, tartós tankönyv) periodika kotta 2. Kéziratok

13 3. Audiovizuális ismerethordozók képes dokumentumok hangzó dokumentumok hangos- képes dokumentumok 4. Számítógéppel olvasható dokumentumok III. A gyűjtés terjedelme, szintje, mélysége 1. Szépirodalom átfogó lírai, prózai és drámai antológiák a világ- és a magyar irodalom bemutatására : a teljesség igényével házi- és ajánlott olvasmányok : a teljesség igényével ifjúsági irodalom klasszikus és értékes kortárs alkotásai: erős válogatással a tananyag által meghatározott klasszikus és kortárs szerzők életműve: a teljesség igényével nemzetek irodalmát bemutató klasszikus és modern antológiák: válogatással tematikus antológiák : válogatással regényes életrajzok, történelmi regények : erős válogatással az iskolában tanított nyelvek (német, angol, francia) oktatásához a nyelvtudás szintjének megfelelő irodalom : erős válogatással 2. Ismeretközlő irodalom Kis-, közép- és nagyméretű középszintű általános lexikonok és általános enciklopédiák : teljességgel Kis-, közép- és nagyméretű felsőszintű általános lexikonok és általános enciklopédiák : teljességre törekedve A tudományok, a kultúra, a hazai és egyetemes művelődéstörténet a, kis-, közép- és nagyméretű alapszintű elméleti és történeti összefoglalói : válogatva b, kis-, közép- és nagyméretű középszintű elméleti és történeti összefoglalói : teljességgel c, kis-, közép- és nagyméretű felsőszintű elméleti és történeti összefoglalói : válogatva A tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó, a tudományok egészét vagy azok részterületeit bemutató a, kis-, közép- és nagyméretű alapszintű szakirányú segédkönyvek : válogatva b, kis-, közép- és nagyméretű középszintű szakirányú segédkönyvek : teljességgel c, kis-, közép- és nagyméretű felsőszintű szakirányú segédkönyvek : válogatva A tantárgyak (közismereti és szakmai) a, alapszintű elméleti és történeti összefoglalói : válogatva b, középszintű elméleti és történeti összefoglalói : válogatva c, felsőszintű elméleti és történeti összefoglalói : válogatva Munkáltató eszközként használatos művek a, alapszintű ismeretközlő irodalom : válogatva b, középszintű ismeretközlő irodalom : teljességgel A tananyagot kiegészítő vagy ahhoz közvetve kapcsolódó a, középszintű irodalom : válogatva b, felsőszintű szakirodalom : erős válogatással A tanult tantárgyakban való elmélyülést és a tananyagon túlmutató tájékozódást kielégítő középszintű irodalom : erősen válogatva Az iskola érvényben levő tankönyvei, munkafüzetei, feladatlapjai : teljességgel Érvényben lévő általános iskolai tankönyvek, munkafüzetek : erős válogatással A továbbtanulást elősegítő pályaválasztási útmutatók, felvételi követelményeket tartalmazó kiadványok : teljességre törekedve

14 Az iskolában tanított nyelvek oktatásához felhasználható idegen nyelvű segédletek : erős válogatással IV. A könyvtár állományrészei és azok raktári rendje 1. A kézikönyvtári állomány Az általános művelődéshez, az egyes művelődési területekhez szükséges alapdokumentumok, kézikönyvek, segédkönyvek, adattárak, atlaszok. Helyben használható államegység. Raktári rendje: szak, ezen belül betűrend. 2. Ismeretközlő irodalom Helyi tanterveknek, tantárgyi programoknak, a vizsgakövetelményeknek megfelelő ismeretterjesztő és szakkönyvek. A házi ajánlott és munkaeszközként használt olvasmányokat egy tanulócsoportnyi példányban kell beszerezni. Raktári rendje: szakjelzet alapján, ezen belül betűrendben. 3. Szépirodalom A műveltségterület tantervi követelményei által meghatározott házi olvasmányokat egy tanulócsoportnyi példányban kell beszerezni. Raktári rendje: betűrendben. 4. Pedagógiai gyűjtemény A pedagógia és határtudományai alapvető segédkönyvei és a mindennapi pedagógiai gyakorlatot segítő szakirodalom, tantárgymódszertani segédkönyvek, folyóiratok, az iskolai élettel összefüggő jogi, statisztikai, közgazdasági és helyismereti, helytörténeti források.. Raktári rendje: szakjelzet alapján, ezen belül betűrendben. 5. Könyvtári szakirodalom A könyvtáros segédkönyvtára. Könyvtárszakmai munkához szükséges tájékoztató segédletek, szabályok, jogszabályok, könyvtárhasználatra nevelés segédletei, folyóiratok. Raktári rendje: szakjelzet alapján. 6. Hivatali segédkönyvtár Az iskola irányításával, igazgatásával, gazdálkodásával, ügyvitelével, munkaüggyel kapcsolatos kézikönyvek, jogszabályok, közlönyök. Raktári rend: szakjelzet alapján. 7. Kéziratok Az iskola pedagógiai dokumentumai, pályamunkák. 8. Időszaki kiadványok gyűjteménye A tantárgyi programokhoz kapcsolódó napilapok, ismeretterjesztő, irodalmi, ifjúsági folyóiratok, pedagógiai és tantárgymódszertani lapok, könyvtári szaksajtó. Időleges nyilvántartás készül róluk Cardex lapon. Raktári rendje: friss számok folyóirattartón, a megőrzendők kötve szakjelzet alapján. 9. Audiovizuális dokumentumok és számítógéppel olvasható programok

15 Videó és hangfelvételek, oktatócsomagok, számítógépes programok. Raktári rendje: dokumentumtípusonként folyószámozással. 10. Külön gyűjtemény Iskolatörténeti gyűjtemény. 11. Letéti állomány Állandó / vagy egy tanévre szóló kihelyezés az alábbi helyekre: angol, ének, francia, magyar, német, rajz terem, gazdasági, igazgatói iroda,tanári. 12. Tankönyvtár Tankönyvek gyűjteménye. V. A beszerzés forrásai 1. Az Új Könyvek állománygyarapítási tanácsadó által ajánlott törzsanyag 2. Szakmai folyóiratok könyvismertetései, ajánlásai 3. Pedagógiai intézetek kiadványai 4. Kiadók kiadványai Ráckeve, 2013. 03 19. Molnár László igazgató

16 17.2.2 Könyvtári adatbeviteli szabályzat (V. sz. melléklet) 1. A könyvtári állomány feltárása A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. 1.1 Az iskolai könyvtár katalógusa számítógépes (SZIRÉN program) hagyományos papír alapú katalógus (lezárt) 1.2 A dokumentum leírás szabályai A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása mindenkor az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra azonban ugyanazok a szabályok érvényesek. Az egyszerűsített elektronikus leírás adatai: Főcím = Párhuzamos cím : alcím szerzőségi közlés lelőhely Kiadás jelzés Megjelenés helye : Kiadó neve, megjelenés éve oldalszám : illusztráció ; méret + melléklet (Sorozatcím, ISSN ; sorozaton belüli szám) Megjegyzések ISBN kötés : feltüntetett ár, beszerzési ár tárgyszó20 1.3 Jelzetek A dokumentumok vissszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A szépirodalmat Cutter-számokkal, a szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel és Cutter-számokkal látjuk el. A

17 raktári jelzeteket feltüntetjük a dokumentumokon. Ráckeve, 2013. 03 19. Molnár László igazgató

17.2.3. Szakértői vélemény a Könyvtár gyűjtőköri szabályzatáról (VI: Melléklet) 18

19

20

21 17.3 Fegyelmi eljárásrend (VII. sz. melléklet) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. 56. -a alapján 1./ A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. 45-53. -át a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. tv. 26. (28) bekezdés n), o), p), q) szakaszai 2012. július 1. napján hatályon kívül helyezték. A nem szabályozott részekben a Kjt. háttérjogszabálya a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény /Mt./. Az új Mt. 56. -a tartalmazza a munkavállaló /közalkalmazott/ vétkes kötelezettségszegéséért járó jogkövetkezmények szabályait, amely tulajdonképpen kiváltja a korábbi fegyelmi eljárást. 56. (1) A munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére kollektív szerződés vagy ha a munkáltató vagy a munkavállaló nem áll kollektív szerződés hatálya alatt munkaszerződés a kötelezettségszegés súlyával arányos hátrányos jogkövetkezményeket állapíthat meg. (2) Hátrányos jogkövetkezményként csak olyan, a munkaviszonnyal összefüggő, annak feltételeit határozott időre módosító hátrány állapítható meg, amely a munkavállaló személyhez fűződő jogát és emberi méltóságát nem sérti. A vagyoni hátrányt megállapító jogkövetkezmény összességében nem haladhatja meg a munkavállaló a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó egyhavi alapbére összegét. (3) A hátrányos jogkövetkezmény alkalmazása során a 78. (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell. (4) Hátrányos jogkövetkezmény nem állapítható meg olyan kötelezettségszegés miatt, amelyet a munkáltató a munkaviszony megszüntetésének indokaként is megjelöl. (5) A hátrányos jogkövetkezménnyel járó intézkedést írásba kell foglalni és indokolni kell. 2./ A munkavállaló /közalkalmazott/ felelősségre vonásának feltételei: a.) vétkesség b.) tevőleges, vagy mulasztásos kötelezettségszegés 3./ Alkalmazható hátrányos jogkövetkezmények lehetnek többek között: a) anyagi jellegűek: munkakör módosítása, alapbér munkavállaló hátrányára történő módosítása, juttatások megvonása, cafeteria korlátozása, prémium megvonása, bírság b) erkölcsi jellegűek: figyelmeztetés, megrovás c) rendkívüli felmentés /Kjt./, mint legsúlyosabb joghátrány Az alkalmazható jogkövetkezményeknek arányosnak kell lenniük a kötelezettségszegés súlyával, határozott időre szólhatnak, és a munkavállaló személyhez fűződő jogát, emberi méltóságát nem sértheti. A kollektív-, vagy munkaszerződésben / kinevezésben / legalább az alkalmazható jogkövetkezmények jellegére, és annak lehetséges és maximális mértékére utalni kell, ugyanakkor a hátrányos jogkövetkezmények kiszabására irányuló eljárás szabályait nem kell meghatározni. 4./ A fegyelmi felelősségre vonásnak megszűntek a Kjt. szerinti eljárási szabályai, így a határidők tekintetében, az intézkedés során az Mt. 78. (2) bekezdésében foglaltakat kell alapul venni:

22 A munkáltatói jogkör gyakorlója a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított 1 éven belül, bűncselekmény elkövetése esetében a büntethetőség elévüléséig élhet a hátrányos jogkövetkezmény kiszabásának lehetőségével. 5./ A hátrányos jogkövetkezményekkel járó munkáltatói intézkedést: a.) írásba kell foglalni, b.) indokolni kell, és c.) ki kell oktatni a munkavállalót a jogorvoslati lehetőségéről Az Mt. 56. (4) bekezdése értelmében hátrányos jogkövetkezmény nem állapítható meg olyan kötelezettségszegés miatt, amelyet a munkáltató a munkaviszony megszüntetésének indokaként is megjelöl. Ez a megállapítás fordítva is igaz: munkaviszony megszüntetésének indokaként nem állapítható meg olyan kötelezettségszegés, amelyre a hátrányos jogkövetkezmény kiszabásakor már hivatkoztak. 6./ Gyakorlati teendők az új szabályok bevezetésével: - a felelősségre vonás eljárásának szabályai szabadon kialakíthatók a munkáltató által - a már meglévő kinevezéseket, munkaszerződéseket ki lehet egészíteni, a kollektív szerződéseket pedig ha van ilyen - felül lehet vizsgálni a joghátrány alkalmazása szempontjából /a joghátrány fajtájának, mértékének megadása a szerződésekben/ - A határidők szorosabbak lettek, az eljárás során az Mt. 78. (2) bekezdésében foglalt határidők kötik a munkáltatót: a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül élhet munkáltató a hátrányos jogkövetkezmény kiszabásának lehetőségével. - - Ráckeve, 2013. 03 19. - Molnár László - igazgató

23 17.4. Pedagógus teljesítményértékelési szabályzat (VIII. Melléklet) A teljesítményvizsgálat célja és jellege A tanári teljesítmény vizsgálatának legáltalánosabb célja az, hogy hidat képezve az iskola Pedagógiai Programjában megfogalmazott intézményi szintű célok és az iskolában dolgozó egyes tanárok munkateljesítménye között hozzájáruljon az iskolai munka színvonalának emeléséhez. E cél elérése egyrészt közvetlenül az egyes tanárok oktató-nevelő munkájának színvonalát javító, másrészt pedig az iskolai munka szervezésével-irányításával összefüggő (vegyesen egyéni és iskolai szintű) alcélokon keresztül valósulhat meg, azaz mindkét cél alapvetően fejlesztő és nem minősítő jellegű. Az oktatás-nevelés szakmai színvonalának emelésére irányuló alcélok - segíteni abban, hogy minden tanár képet alkothasson arról, hogy teljesítménye hogyan ítéltetik meg kívülről, egy tantestületi konszenzus alapján létrehozott és a tanári közösség egésze által elfogadott mérce (kritériumrendszer) szerint; - nyugtázni és méltányolni az elért egyéni teljesítményeket és a kimutatható fejlődést; - segíteni az esetleges egyéni problémák feltárásában, és erre épülő tanácsadással és egyéni célok kitűzésével végső soron azonban az érintett döntéseire hagyatkozva - elősegíteni a tanár szakmai fejlődését. Az igazgatás színvonalának emelésére irányuló alcélok - elősegíteni a színvonal emeléséhez szükséges iskolai tárgyi/igazgatási feltételekkel kapcsolatos problémák azonosítását és megoldását; - elősegíteni az iskolai feladatok jobb elosztását; - elősegíteni az egyéni igények/szükségletek és a továbbképzés összehangolását; - adatokat szolgáltatni az iskolai Pedagógiai Program aktualizálásához; - javítani a tanárok és az iskolavezetés közötti kommunikációt; - adatokat, információkat szolgáltatni a beosztással kapcsolatos személyi döntésekhez; - adatokat, információkat szolgáltatni a bérezéssel, jutalmazással kapcsolatos döntésekhez. A vizsgálandó területek 1. Adminisztráció 1.1. Elvégzi a pedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet. Szempontok: Haladási napló vezetése; Hiányzások igazolása, eljárás; Anyakönyvek vezetése; Kimutatások elkészítése 2. Feltételek 2.1. Végzettsége beosztásának megfelel. Szempontok: Diplomák Végzettsége, képesítése alapján az intézményi munkában mobilizálható. 2.2. Továbbképzési kötelezettségének eleget tesz. Szempontok: Továbbképzések Ebből szakirányú továbbképzés; Szakirodalomban való jártasság; Pedagógiai újdonságok ismerete; Esetleges publikációk 2.3. Részt vesz a feltételek megteremtésében. Szempontok: Részt vesz pályázatok írásában;

24 Részt vesz pályázatok megvalósításában; Részt vesz pedagógiai innovációban 3. Szakmai tevékenység (oktatás, képzés; kompetenciafejlesztés) 3.1. Képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesíti a tanulókat. Szempontok: Differenciál a tanítási órán; Különböző módszereket, oktatási formákat alkalmaz; pl. kooperatív módszert alkalmaz, csoportfoglalkozást szervez stb.; Motivál, támogató pedagógiai környezetet biztosít; Szemléltet a tanítási órákon 3.2. Értékeli a gyermekek, tanulók teljesítményét. Szempontok: Alkalmazza a diagnosztizáló, formatív és szummatív értékelést; Folyamatosan visszajelez a tanulóknak teljesítményükről; Folyamatosan visszajelez az osztályban tanítóknak a tanulók előmeneteléről 3.3. Részt vesz az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozások [53. (2) bekezdés e) pontja] megtartásában. Szempontok: Tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap; Iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztályvagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetőleg sportrendezvény 3.4. Részt vesz a hátrányos helyzetű tanulók felkészülésének segítésében. Szempontok: Továbbtanulásra készíti fel a tanulókat; Felzárkóztató tevékenységet végez; Egyéni fejlesztési tervek alapján fejleszti a tanulókat; A pedagógiai programban leírt, a hátrányos helyzetű tanulókat támogató tevékenységeket végez 3.5. Részt vesz a tehetséges tanulók felkészülésének segítésében. Szempontok: Továbbtanulásra készíti fel a tanulókat; A pedagógiai programban leírt, a tehetséges tanulókat támogató tevékenységeket végez 4. Nevelés (személyiségfejlesztés, szocializáció, érték-és normaközvetítés) 4.1. Szociális és személyes kompetenciák fejlesztésében való részvétel Szempontok: Osztályfőnöki tevékenység; Diákmozgalom segítése Elsajátíttatja a tanulókkal a közösségi együttműködés magatartási szabályait (osztálytermen belül és kívül) 4.2. Beilleszkedési, magatartási nehézséggel összefüggő tevékenységek Hátránykompenzációs programban való részvétel stb. 4.3. Környezeti nevelési program megvalósításában való részvétel ÖKO program 4.4. Egészségnevelési program megvalósításában való részvétel Drogprogram stb. 4.5. Ismeri tanítványait. Szempontok: Név szerint ismeri őket, megfelelő módon szólítja meg őket; Ismeri adottságaikat, képességeiket, érdeklődésüket, egyéni problémáikat

25 5. Szolgáltatások 5.1. Részt vesz a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásában. Szempontok: A pedagógiai programban szabályozott feladatok ellátása. 5.2. Részt vesz a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységekben. 5.3. Részt vesz az iskola kulturális és sportéletének, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezésében. Szempontok: A pedagógiai programban szabályozott feladatok; Sportnap, farsangi bál, ünnepélyek, iskolai események; Iskolarádió, iskolaújság 6. A pedagógus, mint munkavállaló 6.1. Részt vesz az intézményi éves és hosszú távú fejlesztési tervek megvalósításában. 6.2. Részt vesz a nevelőtestület munkájában értekezletek, fogadóóra; szabályzatok; programok 6.3. Részt vesz az intézményi dokumentumok készítésében. Pedagógiai program; Minőségirányítási program; Házirend 6.4. Részt vesz a gyermekek, tanulók felügyeletének ellátásában. iskola nyitva tartásától bezárásáig; a pedagógiai programban leírt cselekvések során. 6.5. Felkészül a foglalkozásokra, tanítási órákra, előkészíti azokat. Óravázlat; Bemutató kísérletek; tanulókísérletek 6.6 Helyettesítési feladatot vállal és azt ellátja. 6.7 Tiszteletben tartja mások (tanulók, szülők, kollégák) emberi méltóságát. Szempontok: Beszédmodor; megszólítás; A kommunikációban a meghallgatás párbeszéd 6.8. Személyes vonások Szempontok Ismeri saját adottságait, lehetőségeit; korlátait, hibáit; a visszajelzéseket, bírálatokat pozitívan hasznosítja munkájában; Személyes tulajdonságai segítik az eredményes munkavégzést (megbízható, pontos, következetes, kiegyensúlyozott, feladatvállalásában aktív, empatikus. 7. Kapcsolatrendszer, társadalmi aktivitás 7.1. A partnerek (tanuló, szülő, kollégák) véleménye a pedagógus munkájáról. Szempontok: Eredményesség; tanórán kívüli tevékenység; kapcsolattartás 7.2. Kapcsolattartása a partnerekkel: Tanulókkal; kollégákkal; az osztályában tanító pedagógusokkal; szülőkkel 7.3. Iskolán kívüli tevékenységei Szempontok: Képviseli az iskolát más szervezetekben; kistérségi programokban; Szakmai szervezeti tagság; PR tevékenység Eljárásrend Az értékelési folyamatba bevont diákok köre:

26 A vizsgálatban érintett pedagógusok maguk határozzák meg, melyik három tanulócsoport/osztály diákjai értékelik munkájukat. A tanulók száma legalább 60 fő kell, hogy legyen. Ha a szaktanár érettségiző osztályt is tanít, az egyik értékelő tanulócsoport ezek közül kerüljön ki. Panaszkezelés: A vizsgálatban érintett pedagógus véleményét rávezetheti az értékelés során keletkezett záródokumentumra, két éven belül kérheti újraértékelését, és / vagy szakértő bevonását. Nyilvánosság: A vizsgálatot végzőket titoktartási kötelezettség terheli. Bármilyen, a szaktanár munkájával kapcsolatos információ nyilvánosságra hozataláról az érintett pedagógus dönt. Külön munkaköri leírással rendelkező pedagógus munkavállalók minősítése: minősítést végző munkavállaló ideje módszer Fenntartó/nev.test. igazgató Ig. ciklus lejártakor ÖMIP alapján Igazgató/mk.vez. Ig.h. Ig. ciklus lejártakor ÖMIP alapján Ig. h. könyvtáros 5 évente Mk. leírás alapján Ig. h. szab.id. szerv. 5 évente Mk. leírás alapján Pedagógus munkavállalók: Ssz. Tevékenységek/feladatok Módszer/ Határidő Felelős 1. Az éves feladatok tervezése: intézményi munkaterv, munkaközösségi munkatervek, egyéni feladatok 2. Az adott évben értékelésre kerülő pedagógusok és értékelőjük megnevezése: érettségiztető oszt. főnökök teljes körűen és egy munkaköz. tagjai. 3. Értékelési információk gyűjtése magyarázat fejlesztő értékelés Adatgyűjtés Az adatgyűjtés az előző naptári évre vonatkozik Minden év szeptember 1-ig Minden év szeptember 1-ig Minden következő év április 30-ig Intézményvezető Munkaközösségvezető Pedagógus Intézményvezető/ Minőségügyi vezető Az értékelt pedagógus vezetői (igazgató, helyettes, munkaközösségvezetők, minőségügyi vezető ) 4. Az értékelt pedagógus önértékelése 5. Az információt gyűjtő vezetők megbeszélése 6. Az igazgató és az értékelő egyeztetése Az értékelési szempontrendszer mentén Az egyes értékelt pedagógusokról az értékelési szempontokhoz összeszedik az információkat pedagógusonként külön-külön. Amennyiben nem az igazgató folytatja le az értékelő Április 30-ig Május 15-ig Május 30-ig Értékelt pedagógus Intézményvezető vagy Minőségügyi vezető Igazgató

27 7. Az értékelő megbeszélés lefolytatása; az értékelési megállapodás megkötése; aláírása 8. Az értékelési megállapodás munkáltató által történő aláírása; az értékelt egyet nem értése esetén helyzetkezelés 9. A fejlesztések ellenőrzése, értékelése 10. A következő értékelés előkészítése megbeszélést, előtte mint az értékelt munkáltatója egyeztet az értékelővel. Az értékelt és az értékelő megbeszélése értékelő interjú; Az értékelő és az értékelt megállapodást köt a szükséges és lehetséges fejlesztésekről Amennyiben nem az igazgató az értékelő, úgy neki, mint munkáltatónak, külön alá kell írnia a megállapodást A legkevésbé jó teljesítményt nyújtó pedagógusok tevékenységének rendszeres ellenőrzése e területeken. Július 10-ig Július 10. A megállapodás ban rögzített időpontokban és az 1. sorban írtak szerint. Minden tanév szeptember 1. Értékelő Igazgató Iskolavezetés, értékelő Igazgató IV. 9. Az értékelés rendje: Mit? (Kit?) Ki? Milyen rendszerességgel? Milyen formában? Amit akik az értékelés az értékelés formája értékelnünk kell értékelik rendszeressége pedagógiai iskolavezetés Évente írásban programunk Helyi tantervünk munkaközösségek évente írásban kiemelkedő tanulmányi, ill. sporteredmények szaktanár. oszt. fő, ill. az igazgató amikor aktuális írásban, az oszt. köz., illetve az iskola közössége előtt nagyobb osztály, ill. iskolai rendezvény magatartás, szorgalom oszt. fő, ill. igazgató osztályfőnök amikor aktuális esetenként félévenként szóban az oszt. köz., ill. a tantestület, az iskola közössége előtt szóban, a legkiemelkedőbbeket írásban is szóban érdemjeggyel

28 tanulmányi munka szaktanár, oszt. fő. igazgató folyamatosan félévente legalább háromszor, Félévkor, év végén szóban érdemjegy ellenőrzőkönyvbe Bizonyítványba szóban a vizsgázók telj. szaktanár amikor aktuális szóban és írásban tantárgyi felmérés eredménye érettségi eredmények felvételi eredmények a diákmozgalom tev. az oktató, nevelő munka körülményei az épület rendje, tisztasága munkaköz.vez. amikor aktuális írásban munkaköz.vez., oszt. fő, igazgató a végzés utáni testületi értekezleten az új tanév nyitó értekezletén szóban és írásban munkaköz.vez., szóban és írásban oszt. fő ig.helyettes évente Szóban munkaköz. vez. Igazgató évente évente írásban Szóban gazd.ügyint negyedévente Szóban Ráckeve, 2013. 03 19. Molnár László igazgató

29 17.5. Munkaköri leírások (IX: Melléklet) Pedagógus Osztályfőnök Diákönkormányzat munkáját segítő tanár Az intézmény nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottai Oktatástechnológus Rendszergazda Gyermek-és ifjúságvédelmi felelős Szabadidő szervező Könyvtáros pedagógus Iskolatitkár Gazdasági ügyintéző

30 17.5.1. Pedagógus munkaköri leírása I. A munkaidő 1. A főfoglalkozású pedagógusok munkaideje heti 40 óra, kötelező óraszáma heti 22 óra. A pedagógus kéthavonta köteles nyilvántartani munkaidejét az iskola belső használatra elkészített nyomtatványán. Ebben feltünteti a szakszerű és nem szakszerű helyettesítéseit, az összevont órákat, a tanítási időkeret teljesítését, továbbá az ezeken felüli, a rendes munkaidejéből fennmaradó időben végzett feladatok teljesítését is (tanulókíséret, stb.). 2. Az éves munkatervben rögzített feladatok elvégzésére (ballagás, ünnepségek stb.) a pedagógus pihenőnapon és szabadnapon is berendelhető. Vizsgáztatásra és verseny-, illetve vizsgafelügyeletre pihenőnapon és 16 óra után is beosztható. 3. Az első tanítási nap előtt, illetve az utolsó után (kivéve a nyári szabadság időtartamát) a pedagógus munkaideje kötetlen, de 8-16 óráig oktatással kapcsolatos munkákra beosztható (pl. értekezletek, összeolvasás, szertárrendezés, tanterem előkészítés, beíratás, pótvizsgák, stb.). 4. A pedagógus kizárólag a munkaköréhez tartozó feladatok végzéséhez szükséges időtartamig köteles a gimnáziumban tartózkodni. Kettő órát, -órarendben rögzítve- készenlétben kell állnia az intézményben tanítási órán kívül.az iskolából való távozás előtt minden nap köteles a helyettesítési füzetet megnézni, a nevére kiírt helyettesítést kézjegyével ellátni. 5. A tanítási óráival kapcsolatos esetleges változtatásokat (az óra elmaradása, óracsere) az iskola igazgatójának előzetes engedélyével az igazgatóhelyettessel beszéli meg. 6. A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási vagy ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradást, illetve annak okát lehetőleg egy nappal előbb, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 40 percig köteles jelenteni az ügyeletes vezetőnek személyesen (telefon) vagy az iskolatitkárnak. Lehetőség szerint gondoskodnia kell, hogy a helyettesítés anyaga az igazgatóhelyetteshez eljusson. 7. A pedagógusok készenléti rendjét az igazgatóhelyettes állapítja meg az órarend függvényében. Az órarendben rögzített készenléti órákban a pedagógusnak az iskolában kell tartózkodnia. Ez alól csak igazgatóhelyettesi engedéllyel mentesülhet. II. A pedagógus munkakörében ellátandó feladatai (A pedagógus munkaköri kötelességei) A.) A foglalkozásokkal, a tanítási órákkal, az értékeléssel közvetlenül kapcsolatosan: 1. Felkészül a foglalkozások, a tanítási órák megtartására, elvégzi az előkészítésükkel kapcsolatos pedagógiai feladatokat. Az érvényes intézményi pedagógiai programnak, a helyi tantervnek és a munkaközösség-vezetők iránymutatásainak megfelelően, felelősséggel és önállóan, saját módszerei és a munkaközösség-vezető által ellenőrzött és az igazgató, illetve az igazgatóhelyettes által szeptember 30-ig jóváhagyott saját tanmenete szerint tanít. 2. A tantervben előírt törzsanyag megtanítása kötelező. Tanári autonómia, hogy