Intézményi Minőségirányítási program - 3. átdolgozott verzió 2011 - VARGA ISTVÁN KERESKEDELMI, KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA Hatályba lépés dátuma: 2004. május 17. Fenntartói jóváhagyás dátuma: 2004. június 17. 2007. július 10. Tervezett felülvizsgálat időpontja: május 17.
TARTALOMJEGYZÉK MINŐSÉGPOLITIKA 4 1.1. KÜLDETÉS 4 1.2. JÖVŐKÉP 5 1.3. STRATÉGIAI CÉLOK 6 2. A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER 11 2.1. AZ INTÉZMÉNY JELEMZŐI 11 2.2. A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI KERETEI 18 2.2.1. SZERVEZETI LEÍRÁS IRÁNYÍTÁSI SÉMA 18 2.2.2. A MINŐSÉGFEJLESZTÉS HELYE A SZERVEZET STRUKTÚRÁJÁBAN, 18 2.2.3. A MINŐSÉGFEJLESZTÉS SZERVEZETI KERETEINEK MEGHATÁROZÁSA 18 2.2.4. A MINŐSÉGFEJLESZTÉS DOKUMENTÁCIÓS RENDSZERE/MŰKÖDTETÉSE 19 2.2.5. A MUNKATÁRSAK MINŐSÉGFEJLESZTÉSI KOMPETENCIÁINAK FEJLESZTÉSE 19 2.3. AZ INTÉZMÉNYI MŰKÖDÉS FOLYAMATAINAK MEGHATÁROZÁSA 20 2.4. A VEZETŐI FELADATOK VÉGREHAJTÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA 21 2.4.1. A JOGSZERŰ MŰKÖDÉS BIZTOSÍTÁSA 23 2.4.2. TERVEZÉS 24 2.4.3. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉNEK BIZTOSÍTÁSA 25 2.4.4. A VEZETŐI ELLENŐRZÉS 25 2.4.5. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE 26 2.5. A PARTNERKAPCSOLATOK IRÁNYÍTÁSA 29 2.5.1. A PARTNEREK IGÉNYEINEK ÉS ELÉGEDETTSÉGÉNEK/ELÉGEDETLENSÉGÉNEK MÉRÉSE 29 2.5.2. KOMMUNIKÁCIÓ A PARTNEREKKEL 29 2.6. OKTATÁS-NEVELÉS 31 2.6.1. A PEDAGÓGIAI PROGRAM FEJLESZTÉSE 31 2.6.2. MÓDSZERTANI KULTÚRA FEJLESZTÉSE 31 2.6.3. A TANULÁS TÁMOGATÁSA 32 2.6.4. A PEDAGÓGUSOK/DOLGOZÓK EGYÜTTMŰKÖDÉSE 32 2.6.5. A TANULÓ/GYERMEK CSOPORT ELŐREHALADÁSÁRA VONATKOZÓ ÉVES PEDAGÓGIAI TERVEZÉS 32 2.6.6. A TANULÓK ÉRTÉKELÉSÉHEZ SZÜKSÉGES KÖZÖS KÖVETELMÉNYEK ÉS MÉRŐESZKÖZÖK MEGHATÁROZÁSA 33 2.7. BIZTONSÁGOS INTÉZMÉNY 35 2.7.1. AZ EGÉSZSÉGES ÉS BIZTONSÁGOS MUNKA ÉS TANULÁSI KÖRÜLMÉNYEK BIZTOSÍTÁSA 35 2.7.2. MENTÁLHIGIÉNÉ 35 2.7.3. SZEMLÉLETFORMÁLÁS ÉS PREVENCIÓS TEVÉKENYSÉG 36 3. AZ IMIP BEVEZETÉSE 37 4. MELLÉKLETEK 38 2
5. IMIP KIEGÉSZÍTÉS 2007. 03. 30. 43 5.1. MÉRÉS ÉRTÉKELÉS ELJÁRÁSRENDJE 43 5.2. AZ INTÉZMÉNYBEN VEZETŐI FELADATOKAT ELLÁTÓK, TOVÁBBÁ PEDAGÓGUS MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTTAK TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSÉNEK SZEMPONTJAI ÉS AZ ÉRTÉKELÉS RENDJE. 47 5.2.1. AZ ELJÁRÁSREND FOLYAMATÁBRÁJA 47 5.2.2. AZ ÉRTÉKELÉSI RENDSZER CÉLJA 49 5.2.3. AZ ÉRTÉKELÉS ALAPELVEI: 49 5.2.4. A PEDAGÓGUSOK ÉS VEZETŐK ÉRTÉKELÉSÉNEK TERÜLETEI ÉS KÖVETELMÉNYEI 49 5.2.5. AZ ÉRTÉKELÉS PERIÓDUSAI ÉS MÓDSZEREI 53 5.2.6. AZ ÉRTÉKELÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYE: 53 5.2.7. A PEDAGÓGUSOK ÉS A VEZETŐK TELJESÍTMÉNYÉNEK MINŐSÍTÉSE 53 5.2.8. AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉST KÖVETŐ FELADATOK 56 6. A TELJES KÖRŰ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS - IRÁNYÍTOTT ÖNÉRTÉKELÉS 56 6.1. AZ ELJÁRÁS CÉLJA ÉS ALKALMAZÁSI TERÜLETE 56 6.2. FOLYAMATLEÍRÁS 57 6.3. IRÁNYÍTOTT ÖNÉRTÉKELÉS ELJÁRÁSRENDJE 58 6.4. AZ ISKOLA ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI RENDSZER 62 6.5. PARTNERI IGÉNY ÉS ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS 64 6.6. LEGITIMÁCIÓS DOKUMENTUM 68 3
MINŐSÉGPOLITIKA 1.1. KÜLDETÉS A feladata a Főváros Észak-budai régiójában olyan kereskedelmi, közgazdasági középfokú képzési centrum működtetése, amely a beiskolázott növendékek általános és szakmai képzésével, tanulmányaik befejezésekor a munkaerőpiacon értékesíthető felkészültséget, a munkaerő-piaci változások igényeinek megfelelő flexibilitást, váltásokra való képességet biztosít számukra. Olyan konstruktív szokásrendszer megalapozása, helyes életvezetési modellek kiépítése, az életvitel következetességét, szerkezeti szilárdságát biztosító meggyőződésrendszer kifejlesztése, amely tanulóink felnőtt társadalomba való beilleszkedését, kiegyensúlyozott és eredményes életvezetését elősegíti. Tanulóink iskolai karrierje időszakában azoknak a feltételeknek a biztosítása, amely a teljesítményre irányultság mellett, a harmonikus, érzelmileg gazdag, élményt adó iskolai környezetet biztosítja számukra. Mindazoknak a változásoknak a függvényében, amelyek a munkaerő-piaci viszonyokban ma láthatóak és az elkövetkező évtizedekre előre vetíthetőek, arra kell a figyelmünket irányítani, hogy az iskolában megszerezhető ismeretek, képesítések nem teszik lehetővé, hogy a későbbiekben növendékeinknek ne kelljen további új ismereteket, képesítéseket szerezniük. Az élethosszig tartó tanulás, az iskola befejezése utáni önálló ismeretszerzés képessége és az arra való hajlandóság kialakítása nevelési-oktatási tevékenységünk központi eleme. A kommunikációs képességek, ezek között az idegen nyelvek ténylegesen teljesítmény képes tudás szintjén való használata, ugyan csak fontos része tanulóink sikerességének, csak úgy, mint a számítástechnikai ismeretek és a mind szélesebb körben napi szinten használt eszközök és technikák alkalmazása. Az előbbiekben definiált célok nyilvánvalóan új követelményeket jelentenek az iskola pedagógiai, módszertani eljárásai iránt is, a hagyományos iskola, döntően ismeretátadó munkáját egyre inkább a tanulók önálló ismeret szerző képességeinek kialakítását segítő tevékenységgé kell változtatnunk. Hazánk Európai Uniós csatlakozása a közoktatás és a szakmai képzés tekintetében, akkor is új kihívásokat jelent, ha az Unióban nincs kötelezően előírt szabályrendszer az egyes tagországok közoktatás politikájára, szakképzési rendszerére. Az eredményes együttműködés és 4
az iskolahasználók érdeke, minden nemzeti programot és abban működő intézményt arra kell, hogy sarkaljon, illeszkedjen a közös trendhez A minőségfejlesztés iránti elkötelezettség mind az iskolafenntartó, mind a nevelésioktatási intézmények tekintetében kikerülhetetlen feltétele az eredményességnek. Számunkra ezt megkönnyíti, hogy iskolánk előtörténete, eddigi munkája tartalmában felöleli mind azt, amit a minőségfejlesztési program magában foglal. Meg kell teremteni azt a dokumentációs rendszert, amely a létező tartalmakat rendszeresen és kötött paraméterekkel rögzíti. A közoktatási törvény előírásai most lendületet adnak intézményünk minőségfejlesztési munkájának és a vezetői elkötelezettség megerősítésének. 1.2. JÖVŐKÉP Iskolánk, figyelembe véve azokat a trendeket, amelyek a jelen működés feltételeit, adottságait és eredményeit mutatják, hosszabb távon azzal számol, hogy az intézmény akkor képes feladatát betölteni, és ezzel létét igazolni, ha be tud illeszkedni az iskolafenntartó Budapest Főváros Önkormányzata intézményhálózatának rendszerébe, abba a struktúrába, amely megfelel a fejlesztési, racionalizálási céloknak. A versenyelvű gazdaság és társadalom az iskolahasználók tekintetében, tartósan igényli azokkal a tanulókkal való kiemelt foglalkozást, akiknek helyzetüknél fogva, éppen a közoktatás megfelelő tartalmi és módszertani elemeivel rendelkező intézményei nyújthatják az esélyt a talpon maradásra, jobb esetben a felemelkedésre. Ez számunkra nem új feladat, mert elhelyezkedésünk, szociális környezetünk, beiskolázási gyakorlatunk az elmúlt évek során fokozódó mértékben jelenítette meg, ebből következően munkánkban is fokozódó mértékben került előtérbe a szükséges válaszok megkeresése, a megfelelő tárgyi, személyi és módszertani feltételek kiépítése. Iskolánk pedagógiai programja már első változatában is tartalmazta (1998) válaszainkat azokra a kérdésekre, amelyek e feladatokból fakadtak, azon a szinten, amelyre akkor képesek voltunk, és most is tartalmazza, már azokkal az elemekkel, amelyekre azóta váltunk alkalmassá. 5
1.3. STRATÉGIAI CÉLOK Fenntartói elvárások Az iskolafenntartó Budapest Főváros Közgyűlése 2004. február 26-án megtárgyalta, és elfogadta az Önkormányzati Minőségirányítási Programját. Ebben meghatározta azokat a fenntartói elvárásokat, amelyeket nevelési-oktatási intézményeinek teljesítenie kell. Ezek, a mi iskolánkat érintően a stratégiai és minőségcélok megfeleltetése című táblázatban kerültek felsorolásra. Intézményi stratégiai célok STRATÉGIAI ÉS MINŐSÉGCÉLOK MEGFELELTETÉSE STRATÉGIAI CÉL 1. Alapkészségek fejlesztése, közismereti tárgyak oktatási színvonalának emelése 2. A munkaerő-piaci beilleszkedést segítő készségek fejlesztése 3. Társadalmi beilleszkedést segítő készségek fejlesztése A STRATÉGIAI CÉLHOZ KAPCSOLÓDÓ MINŐSÉGCÉLOK Matematika és magyar nyelv és irodalom tantárgyakból a bukások száma csökkenjen 20 %- kal. Gyakorlat orientáltabb szakmai oktatás folytatása. A nehéz (hátrányos) családi helyzetben lévő tanulók tanulmányi teljesítménye 10 %-kal javuljon 4. Az idegen nyelvi kultúra színvonala emelkedjen A nyelvvizsgák száma 10 %-kal növekedjen. A MEGVALÓSÍTÁS IDŐTARTAMA (TANÉV-FÉLÉVTŐL TANÉV FÉLÉVIG) 2004-2008 folyamatos 2004-2008 2004-2008 6
A nem idegen nyelv szakos tanárok idegen nyelv tudása növekedjen, a nyelvvizsgák száma 10 %-kal emelkedjen. Évente egy nyelvi előkészítő osztály indítása. 5. Az informatikai kultúra színvonalának emelése A pedagógusok 90 %-a az iskolai munkához használja a számítógépet. 2004-2006 6. A tehetséges tanuló számára a dinamikus fejlesztés lehetőségének biztosítása Informatikai érettségi lehetőségének biztosítása. Az emelt szintű érettségit választó tanulók száma angol nyelvből emelkedjen 10 %-kal. A tanulmányi versenyeken eredményesen szereplők száma emelkedjen 10 %-kal. 2007. 2004-2006 7. Egészségfejlesztés Növekedjen az iskolai étkezés tanulói igénybevétele 20 %-kal. Minden tanuló naponta 1 órát mozogjon. 8. Környezettudatos gondolkodás fejlesztése Az iskolai rongálás mérséklése, padok firkálása és a szemetelés visszaszorítása, amit a kényszerű javítási költségszinttel mérünk (a kárösszeg csökkentése 20 %-kal.) 2005-2008 2004-2006 2004-2006 Megoldjuk az iskola akadálymentesítését. A tűz és balesetvédelmi és munkavédelmi oktatás hatékonyságának 7
növelése. 9. Az egész életen áttartó tanulás iránti motiváció felerősítése A környezeti nevelési terv megvalósítása. 20 %-kal növeljük azoknak a tanulóknak a számát, akik a második szakmát is nálunk sajátítják el. 10. Prevenciós tevékenység fejlesztése A veszélyeztetett és deviáns tanulók számát 10 %-kal csökkentjük 11. Konfliktuskezelési technikák használata A konfliktus kezelési eljárások ismeretét bővítjük a tanárok és a diákok körében. 2004-2005 2004-2007 2004-2006 2004-2006 2004-2006 Csökkentjük a tanárdiák konfliktusok számát 20 %-kal. Diákok egymás közötti konfliktusainak a számát 20 %-kal csökkentjük. 12. Gyermekvédelmi szervezetek közötti kommunikáció javítása Tolerancia fejlesztése 20 %-kal. A gyermekvédelmi felelős, az iskola pszichológus, az iskolaorvosi szolgálat, a drogprevenciós szervezet, a rendőrség ifjúságvédelmi osztálya közötti kommunikáció fejlesztése. A tevékenység eredményességét az előforduló esetek megoldáshoz segítésének százalékában mérjük. 2004-2006 13. Művészeti ágak bemutatása, vizuális és zenei kultúra értékeinek bemutatása. Továbbképzések számának növelése 10 %-kal az osztályfőnökök és az ifjúságvédelmi felelős számára. A művészeti szakkörök (kerámia, énekkar, hímző, múzeum látogatások) résztvevőinek számának 20 %- 2004-2006 8
14. A pályaorientációs szakaszban biztosítjuk a szakmacsoportok, a szakmai alapozó képzési szakaszban a szakmák bemutatását. 15. Átjárhatóság biztosítása a szakképző intézmények között. 16. Fejlesztjük az együttműködést a szakmai szervezetekkel, a hasonló profilú intézményekkel, különösen a gyakorlati képzés terén, valamint szorosabb együttműködést alakítunk ki a gazdasági kamarával és a munkaadói szervezetekkel. 17. Ösztönözzük a tanulókat a minél nagyobb számban való felkészülésre az emelt szintű érettségire. 18. A munkaerő mobilitás tényleges érvényre juttatása érdekében a szakmához kapcsolódó szakmai idegen nyelvi ismeretek és a szakmai mobilitáshoz szükséges kommunikációs nyelvoktatást fejlesztjük. 19. A szakiskolai képzésben a felzárkóztatás hatékonyságát növeljük, a lemorzsolódást csökkentjük. 20. Fejlesztjük a neveltségi szintet, viselkedési kultúrát és a nyelvi kompetenciát. 21. Fejlesztjük a szakmai módszertani kultúrát a szakmai képzés színvonalának emelése érdekében kal történő növelése. Szorosabbá fűzzük a munkaügyi központtal fenntartott kapcsolatot. 4,5-es tanulmányi eredmény felett lehetőséget biztosítunk a szakiskolásoknak a szakközépiskolába való átlépésre. A szakközépiskolában kudarcot vallott tanulóknak a szakiskolában biztosítunk továbbtanulási lehetőséget. Keressük a lehetőségeket az együttműködés további szélesítésére. Növeljük az emelt szintű érettségire felkészítésben résztvevő tanulók számát. Bővítjük a szakmai nyelvvizsgát tevő tanulók számát 10 %-kal. 20 %-kal csökkentjük a lemorzsolódást. A viselkedéskultúra, kommunikáció és etika tantárgyak közvetített ismereteit bővítjük. Kulturális és művelődési létesítmények megismerése. Az iskolai ünnepélyek szervezésében közreműködő diákok számának növelése. Szakmai bemutató órákat tartunk munkaközösségenként évenként egy alkalommal. 2004-2005 2004-2004- 2004-2005 2004-2004- 2004- A módszertani továbbképzésen résztvevők 9
22. Az intézmény biztosítja a fővárosi közoktatási információs rendszer működtetéséhez a megfelelő személyi feltételeket, a feladatfinanszírozáshoz szükséges pontos adatszolgáltatást, az együttműködést az intézményen belüli rendszerműködtetők közötti felelősség és hatáskörmegosztást. 23. Elősegítjük, hogy olyan diák önkormányzat működjön iskolánkban, amely képviselőin keresztül aktívan részt vesz az intézményi és fenntartói döntés előkészítésben, és legitimen képviseli a diákság érdekeit. számát 10 %-kal növeljük. A rendszerműködtetők képzését elősegítjük. Növeljük 10 %-kal a diákönkormányzati munkában aktívan résztvevők számát. 24. Fejlesztjük képességeinket az EU projektekben A pályázatkészítési ismeretek elsajátítása. való részvételre. 25. Tanulói létszám megtartása, növelése. Kihasználtság ne csökkenjen 90 % alá. 26. Teljesítjük a fenntartói elvárásokat. Lehetőség szerint maximális. 27. Partnerkapcsolatok irányítása. Hatékonyabb partneri kommunikáció. 2004-2004- 2004- folyamatos folyamatos 2004- A partneri elégedettségi szint vizsgálata. 10
2.A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER 2.1. AZ INTÉZMÉNY JELEMZŐI Az intézmény hivatalos elnevezése VARGA ISTVÁN KERESKEDELMI, KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA Az intézmény alapítója Budapest Főváros Közgyűlése Budapest, V., Városház u. 9-11. Az intézmény alapító okiratának, működési engedélyének száma, kelte, az engedély kiállítója 548/2004. (III. 25.) Főv. Kgy. 2004. április 26. A főjegyző megbízásából: Megyesné dr. Hermann Judit aljegyző A főpolgármester megbízásából: dr. Schiffer János főpolgármester-helyettes Az intézmény felügyeleti szerve 11
Budapest Főváros Közgyűlése Budapest, V., Városház u. 9-11. Az intézmény működési területe Budapest, Pest megye Az intézmény jogállása Önálló jogi személy Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv Az iskola igazgatója, a program benyújtója Dr. Varga Zoltán Balázs Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje Az intézmény vezetőjét (vagy igazgatóját) Budapest Főváros Közgyűlése pályázat útján határozott időre bízza meg. 12
Az intézmény képviseletére jogosultak Intézményi Minőségirányítási Program Az intézmény vezetője (igazgatója), valamint az általa megbízott intézményi dolgozó. Az iskola székhelye Budapest Főváros Az iskola pontos címe 1039 Budapest, Hatvany Lajos u. 7. Telefon / fax: 368-7443 Az iskolai osztályok száma 22 nappali tagozatos osztály, maximum 570 tanuló 13
Az iskola története A szöveges összefoglaló a az iskola pedagógiai programjában szerepel. A következő táblázat röviden az események felsorolása formájában ad rövid összefoglalót intézményünk múltjáról. Dátum Esemény 1987. szeptember 1. Budapest Főváros Tanácsa 47/1987. sz. határozata a Szakközépés Szakmunkásképző Iskola felállításáról. 2 szakközépiskolai és 4 szakmunkásosztály kezdi meg a tanulmányait. 1988. március 31. Az iskola felveszi Varga István közgazdász professzor nevét. 1990. június Az első szakmunkásvizsgák élelmiszer eladói szakon 1991. június Az első érettségi-képesítő vizsgák kereskedelmi szakon. 1991/1992. tanév A tantestületi létszám eléri az engedélyezett 36 fős létszámot. 1991. szeptember 1. Pályázati támogatással a korábban üzemelő 20 db. Commodore 64 típusú gépet felváltottuk 20 darab 286-os PC-vel. 1992. Megindul a kereskedelmi szakközépiskola képzés korszerűsítési kísérlete. 1992/1993. tanév A tanulólétszám meghaladja a 820 főt (befogadóképesség 570) 1997. augusztus 1. Iskolánk összevonásra került az Árpád fejedelem úti Közgazdasági SzKI-vel, az induló létszám 930 fő, 33 tanulmányi csoport. Délutáni műszak. 1998. Csatlakoztunk a középfokú szakképzésfejlesztés Világbanki programjához. 1998. május 28. Az iskola pedagógiai programjának elfogadása 1998/1999 tanév NAT konform világbanki tantervek bevezetése 1999. szeptember 1. Elindult a 13. évfolyamon az OKJ érettségire épülő szakképzése 2000. szeptember 1. Elindult a nem érettségire épülő OKJ szakmai képzés 2001. április 5. A felülvizsgált pedagógiai program elfogadása 2001/2002 tanév Kerettantervek alapján készített Helyi tanterv beindítása 2002. május Az iskola fennállásának 15. évfordulós ünnepei 2004. április 16. A pedagógiai program felülvizsgálata 14
Képzési kínálat 80 2100 Általános középfokú oktatás 80 2210 Szakmai középiskolai oktatás (alapvető) 80 2230 Szakiskolai oktatás 80 2240 Egyéb szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás 80 4210 Felnőtt és egyéb oktatási tevékenységek A jóváhagyott pedagógiai szakmai program alapján az alapfokú iskolai tanulmányokat befejezők általános műveltséget adó középiskolai oktatása. Az iskola 9-10. Évfolyamán a tankötelezettséget szolgáló általános műveltséget megalapozó, alapműveltségi vizsgára felkészítő nevelés-oktatás ellátása. A középiskolai évfolyamokon általános műveltséget megalapozó, érettségi vizsgára és felsőfokú tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés és oktatás. A szakközépiskola 11. és 12. évfolyamain az általános műveltséget megalapozó oktatás részeként szakmai előkészítő ismeretek nyújtása. A szakmai előkészítő ismeretek hozzákapcsolódnak az alapműveltségi vizsgára, illetőleg az érettségi vizsgára felkészítéshez, a Nemzeti Alaptantervben meghatározott követelmények átadásához. Az iskola helyi tantervében a szakképzés kivételével biztosítja az iskolaváltást szükség esetén különbözeti vizsgával, vagy évfolyamismétléssel Az utolsó középiskolai évfolyamot, illetve az érettségi vizsgát követően indítható a szakképzési évfolyamokon kereskedelmi-marketing, közgazdasági, ügyviteli, egyéb ellátás területére szakképzés, szakmai vizsgára felkészítés az Országos Képzési Jegyzékben szereplő és az alapító okirat Melléklet -ében felsorolt szakképesítések körében. A szakképesítésre előírt előképzettségi és egészségügyi feltételeknek megfelelt tanulók szakképesítés megszerzésére irányuló oktatása. A világbanki program szerinti kereskedelmi, közgazdasági szakmacsoportban szakirányú szakmai képzés ellátása. A gyakorlati képzés teljesítése érdekében igény szerint a gyakorlati képzést szervezővel a képzési időre együttműködési megállapodást köthet. A tanulmányok befejezéséhez érettségi és szakmai vizsgák szervezése, vizsgáztatással kapcsolatos feladatok ellátása. Szakképző évfolyamokon tanulók iskolai taniroda / tanboltban és gazdálkodó egységeknél történő gyakorlati oktatása 15
Képzési rendszer Az Alapító Okirat szerinti feladat-megjelölés alapján intézményünk középfokú nevelési oktatási feladatokat lát el, ennek megfelelően a különböző képzési formákra való beiskolázás a következő korcsoportok és az azoknak megfelelő képzettségi szintek számára nyújt lehetőséget a Közoktatási törvény és a Kerettanterv és a Helyi-tanterv előírásai szerint az 2001/2002. oktatási évtől kezdődően felmenő rendszerben: Az 1999. évi törvénymódosítás a NAT tartalmi szabályozását nem hatálytalanították, a 8+4-es iskolaszerkezet megerősítése és a Kerettantervek bevezetése némileg módosítja azon tanulóhalmazok meghatározását, amelyekhez speciális célok rendelhetők. Mindenek előtt az átjárhatóság tekintetében feszesebbek a követelmények. A pályaválasztási kényszer későbbi időre tolása egy másik fontos módosulás, ami azonban problémákat vet fel magával a szakközépiskolával, mint iskolatípussal kapcsolatban, mert hiába nevesíti a törvény, ha a tartalma kiüresedik. A. A tizennegyedik életévüket betöltött, és az általános iskola 8-ik évfolyamát eredményesen befejezett tanulók beiskolázásával - négyéves középiskolai képzés, amely kétszintű érettségi vizsgával záruló általános képzést követően érettségihez kötött OKJ szakmai képzést nyújt, a tanulmányok eredményes befejezésekor szakmai képesítő vizsgával, - kétéves, a NAT 9-ik és 10-ik évfolyamának megfelelő pályaorientációs általános képzés, amely Alapvizsgával zárul és az Alapvizsgára épülő OKJ szakmai képzést nyújt, a tanulmányok eredményes befejezésekor szakmai vizsgával. A tizennégy éves korban beiskolázott növendékek az Alapvizsga letételével tizenhat évesen, vagy az érettségi vizsga letételével tizennyolc évesen további tanulmányaikat más intézményekben is folytathatják, ha szakmai érdeklődésük változna. B. A tizenhat éves korukat betöltő, az általános iskolát NAT szerint Alapvizsgával eredményesen befejezett növendékek beiskolázásával az Alapvizsgára épülő OKJ szakmai képzés, a tanulmányok eredményes befejezésekor szakmai vizsgával. Ez a korcsoport a más 16
iskolákból érkezőket érintően, Közoktatási törvény 8+4-es iskolaszerkezetet megerősítő döntésével, várhatóan megcsappan. C. A tizennyolc éves korukban a középiskolát eredményesen befejezett, érettségivel rendelkező növendékek beiskolázásával, érettségihez kötött OKJ szakmai képzés, a tanulmányok eredményes befejezésekor szakmai képesítő vizsgával. Az esti és levelező tagozat, valamint a tanfolyami képzések elvi és jogi lehetősége a jelenlegi körülmények között nem érvényesíthető, de a következő időszakban, a demográfiai viszonyok ismeretében, fontos tartalékaink lehetnek. Az 1998/99. tanévtől a középfokú szakképzésfejlesztés korszerűsítésének világbanki programja B komponensének pályázata eredményeként a közgazdasági és kereskedelmi szakmacsoportokban, a programgazda MKM-el kötött szerződés alapján indult be a képzés. 2002-től kerettantervek alapján készített helyi tantervek alapján dolgozunk. 17
2.2. A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI KERETEI 2.2.1. Szervezeti leírás irányítási séma A 2004. február 16-án elfogadott új Szervezeti és Működési Szabályzat szerint az iskola élén az igazgató áll, aki vezetői tevékenységét két igazgatóhelyettes és a gazdasági vezető közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársa az előbbieken kívül az iskolatitkár. A részletes leírás a 3. sz. mellékletben szerepel. Ebben a dokumentumban az Intézményi Minőségfejlesztési programból következő részletes szabályozások még nem szerepelnek, ezért további módosításra szorul, amit a folyó év végéig el kell végeznünk. A cél az, hogy összhang legyen az SZMSZ és az IMIP között, rendszerbe illesszük azokat a szabályozásokat és számba vegyük azokat az eljárásokat, melyeket az intézmény minőségcéljai megvalósulása érdekében fontosnak tartunk dokumentáltan szabályozni a törvény által meghatározott területeken. 2.2.2. A minőségfejlesztés helye a szervezet struktúrájában, Iskolánk szervezete horizontálisan tagoltabb, vertikálisan csupán négy lépcsőre bomlik, igazgató, igazgató helyettesek és gazdasági vezető, munkaközösség vezetők, tanárok. A minőségfejlesztés feladata az iskolai tevékenység egészében az intézményvezető közvetlen felelősségi körébe tartozik, azt személyesen irányítja. 2.2.3. A minőségfejlesztés szervezeti kereteinek meghatározása A minőségfejlesztési feladatok teljesítéséhez munkacsoportot (team) hozunk létre, amelynek az igazgatón kívül irányítói dr. Hölgye László és Barta Andrea. A minőségi köröket 2004 szeptemberétől fogjuk kialakítani. A minőségfejlesztési munkában minden pedagógus, és az iskola más dolgozói is részt vesznek abból a célból, hogy további szervezeti információkhoz jussanak. Az intézményvezető garantálja a jogszerű működés feltételeit, megállapítja a kedvezményeket, amelyeket beépíti a team tagjainak munkaköri leírásába. A működési rendjüket, a munkamegosztást a minőségfejlesztő csoport tagjai maguk alakítják ki. 18
2.2.4. A minőségfejlesztés dokumentációs rendszere/működtetése Az irattári rendszerben külön címszóként szerepeltetjük, anyagairól külön nyilvántartást vezetünk, amelynek felelőse az iskolatitkár. A rendszeres kommunikáció csoportszinten, a csoport és az intézményvezető között valamint a csoport és az alkalmazotti közösség között zajlik, minden formális megbeszélésen feljegyzés vagy jegyzőkönyv készül, ami irattározásra kerül. A minőségbiztosítási munkacsoport minőségfejlesztési munkatervet készít, melyben megjelöli az adott évre vonatkozó fő feladatokat (irányítja és közreműködik a minőségfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységekben, folyamatokban, pl. az intézményi önértékelés, az érdekelt partnerek azonosítása és elégedettségének felmérése, az igények elemzése, a prioritások meghatározása, az együttműködési és korrekciós terv elkészítése feladataiban). A vezetés a munkatársak bevonásával tudatosan fejleszti az intézmény szervezeti kultúráját. 2.2.5. A munkatársak minőségfejlesztési kompetenciáinak fejlesztése A munkatársak továbbképzése során elsőbbséget élvez a minőségfejlesztési ismereteket nyújtó programokra való beiskolázás. Törekszünk arra, hogy a minőségpolitika megvalósításába minél több kolléga kapcsolódjon be. A program eredményes működtetése motivációt jelent a kollégáknak. 19
2.3. AZ INTÉZMÉNYI MŰKÖDÉS FOLYAMATAINAK MEGHATÁROZÁSA Fogalomértelmezés: A folyamatok hierarchiát alkotnak, így a folyamatok között megkülönböztetjük a következőket: Kulcsfolyamatok: az intézményi stratégiában megfogalmazott célrendszer megvalósítását biztosító, az intézmény alapítási (nevelés-oktatás) céljának közvetlen megvalósítását segítő folyamatokat értjük (pl. stratégiai tervezés folyamata, éves tervezés folyamata, vezetői ellenőrzés folyamata, vezetői értékelés folyamata, az intézményi önértékelés folyamata, a partneri igény- és elégedettségmérés és elemzés folyamata) Főfolyamatok: melyeken az intézmény, alapítási (nevelési-oktatási) céljának közvetlen megvalósítását segítő folyamatokat értjük (pl. az intézmény nevelési-oktatási folyamatai). Al-, vagy támogató folyamatok: melyeken azokat a tevékenységcsoportokat értjük, amelyek a főfolyamatok megvalósítását segítik (pl. intézményi karbantartás, takarítás, étkeztetés stb.). Iskolánk kulcsfolyamatai: - Stratégiai tervezés - Éves tervezés - Vezetői ellenőrzés - Intézményi önértékelés - Partneri igény-, és elégedettség mérés, elemzés 20
2.4. A VEZETŐI FELADATOK VÉGREHAJTÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA Az intézményi minőségcélok megfogalmazása és a megvalósításuk folyamatának elősegítése az intézményvezető személyes felelősségi körébe tartozik, kiterjed az intézményi tevékenység minden területére, ahol e minőségcélok relevánsak. A Minőségirányítási Rendszer annak meghatározását jelenti, hogy milyen folyamataink vannak a KT 40 (11) alapján, mit, hol, milyen módon szabályozunk és melyek a rendszer felülvizsgálatának elvei, gyakorlat és rendszeressége. A törvény a következő területeket jelöli ki: a) A vezetés felelőssége - Jogi megfelelőség - Vezetői ellenőrzés, értékelés - Minőségpolitika, minőségcélok megfogalmazása - Feladatok meghatározása - Humán erőforrás-menedzsment - Munkafeltételek biztosítása b) Intézményi tervezés - Stratégiai tervezés folyamata - Munkatervi tervezés folyamata - MIP kialakításának, korrekciójának folyamata c) Mérés ellenőrzés értékelés - Intézményi önértékelési rendszer kialakítása, működtetése 21
- Folyamatok eredményességének, hatékonyságának mérése ellenőrzése értékelése d) Egyes ellenőrző értékelő eljárások - Egységes követelmények a tanulók teljesítményének mérésére ellenőrzésére értékelésére - Pedagógusok teljesítményének mérése ellenőrzése értékelése - Éves ellenőrzés értékelés e) Partnerkapcsolatok irányítása, szabályozása A fejezet célja: Az itt felsorolt feladatok azon vezetői hatáskörbe tartozó tevékenységek, amelyek teljesítése mindenképp szükséges a stratégiában, minőségpolitikai nyilatkozatban vállalt minőségcélok teljesülésének méréséhez, értékeléséhez. Fogalom meghatározások: Intézményvezetés: E dokumentum értelmezésében a döntéshozó vezető, helyettesei valamint támogató csoport a minőségfejlesztési vezetője. Stratégiai tervezés: A tervezési folyamat nagyobb (5 év, vagy annál hosszabb) távon történő alapelvek szintjén történő szabályozása. Ellenőrzés: Ellenőrzésnek tekinthető minden olyan eljárás, amely során előre meghatározott kritériumok meglétét vagy hiányát vizsgálja a szervezet. Kulcsszavai: megfelelés - nem megfelelés. 22
Értékelés: Értékelés az az eljárás, amely előre meghatározott szempontok szerint számszerűsíthető, összehasonlítható indikátorokkal jelzi egyes intézményi tulajdonságok, teljesítmények mennyiségét, nagyságát ezzel fejlesztési irányokat meghatározva. Feladatok: 2.4.1. A jogszerű működés biztosítása Az intézményvezetés feladata arról gondoskodni, hogy az intézmény jogszerűen működjön. Ennek érdekében a vezetés felelős: a) Az intézmény szabályozó dokumentumainak jogszabályi megfelelőségéért és gondoskodik azok szükség szerinti frissítéséről. b) A jogszabályok és belső szabályozások hozzáférhetőségéért. c) Azért, hogy az érintettek ismerjék a jogszabályi követelményeket és a belső szabályozásokat. d) Azért, hogy az intézmény alkalmazottai, illetve az érintettek (tanulók és szülők) betartsák az őket érintő jogszabályokat, belső szabályozásokat. Intézményünk (az IMIP kivételével) rendelkezik azokkal az alapdokumentumokkal, eljárási utasításokkal, folyamatleírásokkal, szabályzatokkal, munkautasításokkal, bizonylatokkal és feljegyzésekkel, amelyek a működés jogszerűségének biztosításához szükségesek. Mindezek felülvizsgálata azonban elengedhetetlen ahhoz, hogy a Minőségirányítási Programot, az abban megfogalmazottak alapján be tudjuk vezetni, illetve működtethessük. Másképpen szólva meg kell feleltetni a Minőségirányítási Programban megfogalmazott elveknek, módoknak az alsóbb szintű szabályozásokat. 23
2.4.2. Tervezés Definíció szerint a stratégiai tervezés a tervezési folyamat nagyobb (5 év, vagy annál hosszabb) távon történő alapelvek szintjén történő szabályozása. A tervezési feladatok a PDCA (tervezés végrehajtás ellenőrzés, értékelés, korrekció, beavatkozás, fejlesztés) jellegű szemlélet érvényesítését jelentik az intézmény minden területén. Az intézményvezetés annak érdekében, hogy fejlesztéseit fókuszálja, tervezési stratégiát alakít ki. A stratégia célja, hogy hosszabb távon dokumentáltan meghatározza a tervezési folyamatokat. Ennek érdekében a vezetés: a) Megalkotja az intézmény minőségpolitikáját. Ezen belül gondoskodik arról, hogy az intézmény saját filozófiáját meghatározó küldetésnyilatkozatot készítsen és fogadjon el. b) Stratégiai fejlesztési irányokat határoz meg, amelyben rögzíti az intézmény fejlesztésének két fontos dimenzióját: kinek, azaz milyen partneri körnek, milyen szolgáltatást akar nyújtani. A fejlesztési irány meghatározása a fejlesztési feladatokat is tartalmazza (elmozdulási irányok). c) Éves munkatervet dolgoz ki, melyben mérhető minőségi célokat fogalmaz meg. d) Gondoskodik a stratégiai időszakos felülvizsgálatáról. Iskolánk tervezési praxisa (ez a 17. tanévünk) rövid időre nyúlik vissza, de ezen az időn belül is sokat botladozott, döntően a külső feltételek gyakori és radikális átalakulása következtében (lásd: iskolatörténet). Ami folyamatosan és konzekvensen megvalósult, az, az éves munkatervek elkészítése és az annak alapján elvégzett értékelés volt. Középtávú, ötéves ciklusra szóló tervezés az igazgató pályázatok elkészítéséhez kapcsolódó vezetői programok sora volt 1992-től kezdve 1997-ben és 2002-ben. A pedagógiai 24
program 1998-tól a vezetői programokkal párhuzamosan, azokkal koherenciában születtek, a fenntartói igényeknek megfelelően. A tervezési gyakorlat az iskolai működés ritmusának megfelelően alakult és jól betöltötte feladatát. Az IMIP megalkotásakor közép és rövid távú célokat fogalmazunk meg, amelyekhez olyan mérési és értékelési szempontokat és módokat, tevékenységeket rendelünk hozzá, amelyek garantálhatják a mérhetővé tételt, a célkritériumok megfogalmazását, az ellenőrzések mérések, értékelések ezek szerint történő végrehajtását, az intézményi működés eredményességi és hatékonysági kritériumokat szem előtt tartó fejlesztése érdekében. 2.4.3. Az intézmény működési rendjének biztosítása Az intézményvezetés a kötelező szabályozásokon kívül (SZMSZ, Házirend, Közalkalmazotti Szabályzat, Kollektív Szerződés) a folyamatos fejlesztés igényének megfelelve gondoskodik a minőségfejlesztés szervezeti feltételeinek megteremtéséről, a szervezeten belüli kommunikáció rendszerességéről és megfelelőségéről és szabályozza a szervezetben dolgozók egymáshoz való viszonyát. Ennek érdekében a vezetés: a) Minőségfejlesztési támogató csoportot hoz létre, mely élére vezetőt nevez ki. b) Munkaköri leírásokat készít. c) Meghatározza a belső kommunikáció formáit és szabályait. 2.4.4. A vezetői ellenőrzés Definíció szerint ellenőrzésnek tekinthető minden olyan eljárás, amely során előre meghatározott kritériumok meglétét vagy hiányát vizsgálja a szervezet. Kulcsszavai: megfelelés nem megfelelés. A vezetés ellenőrzési rendszert vezet be és működtet az intézmény kulcsfolyamatait érintő területeken. 25
Az ellenőrzéssel kapcsolatos alapvető követelmények: a) Normativitás b) Rendszeresség/tervszerűség c) Dokumentáltság A vezetőség a vezetői ellenőrzések rendszerét működtetve javító és/vagy megelőző intézkedéseket hoz, majd azok hatását kontroll ellenőrzésekkel méri. 2.4.5. Az intézmény működésének értékelése Definíció szerint értékelés az az eljárás, amely előre meghatározott szempontok szerint számszerűsíthető, összehasonlítható indikátorokkal jelzi egyes intézményi tulajdonságok, teljesítmények mennyiségét, nagyságát, ezzel fejlesztési irányokat meghatározva. A vezetés az intézmény munkáját rendszeresen értékeli (a félévi és év végi tantestületi értekezleteken) az elvégzett ellenőrzések, mérések, visszajelzések alapján. Az éves működés értékelése: a) Az éves munkaterv teljesítéséről való beszámoló (intézkedések, javítások, fejlesztések eredményei b) A vezetői ellenőrzés eredményei c) Az időszakos mérések alapján képzett indikátorok d) A megváltozott belső és külső eredmények számbavétele e) A partnerek folyamatosan gyűjtött visszajelzései. Ajánlott az intézmény önértékelését 2,5 évenként, a vezetői ciklusonként kétszer elvégezni. Az intézményi önértékelés célja, hogy az intézmény tárja fel erősségeit és fejlesztendő területeit. Ennek érdekében az intézmény vezetése meghatározza az önértékelés eljárásrendjét és folyamatának szabályozását, és az önértékelés területeit, irányait. Ilyenek: 26
a) Az intézményi folyamatok eredményessége, hatékonysága. b) A szervezeti kultúrának az intézmény küldetésével és stratégiájával való adekvátsága. c) A folyamatos fejlesztés elvének intézményen belüli megvalósulása. MINŐSÉGCÉL, TELJESÍTMÉNY KRITÉRIUM, EREDMÉNYELVÁRÁS 1. Intézményvezetés A jogszerű működés feltételeinek javítása KULCSFOLYAMAT A jogszerű működés feltételeinek biztosítása A FOLYAMAT SZABÁLYOZÁSÁNAK HELYE 2003. LXI. Tv. A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. módosítása Fővárosi Önkormányzat MIP-hez csatlakozó Szabályozási Kézikönyv Fővárosi Önkormányzat OB által elfogadott igazgatói program Közalkalmazottak jogállásáról szóló tv. Munka törvénykönyve Pedagógiai program és mellékletei Házirend Iskolai SZMK szervezeti szabályzata Diákönkormányzat szmsz Iskolai sportkör szmsz Minőségbiztosítási csoport szmsz Az iskola SZMSZ-e Ügyintézési és iratkezelési szabályzat 27
2. Minőségcélok megvalósítása és beválásának vizsgálata Intézményi Minőségirányítási Program Stratégiai tervezés Belső ellenőrzés Beiskolázás Munkaügyi szabályzat Munkavédelmi szabályzat Belső ellenőrzési szabályzat (gazdálkodási) Bizonylati szabályzat Számviteli rend pénzkeze- Gazdálkodási, lési szabályzat Leltározási szabályzat Selejtezési szabályzat Diákigazolvány szabályzat kiadási Aláírási és bélyegző használati szabályzat Könyvtárhasználati szabályzat Tűzvédelmi szabályzat 1993. évi LXXIX. tv a közoktatásról Rendeletek és végrehajtási utasítások 3. Az iskola kihasználtsága ne csökkenjen 90% alá. Partneri igény és elégedettség mérés Dokumentációs rendszer Fenntartói elvárások Alapító okirat 4. Teljesítjük a fenntartói elvárásokat lehetőség szerint maximálisan. Pedagógus továbbképzések stratégiai és éves tervezése Tanulásvezetés Partnerkapcsolatok irányítása Belső kommunikáció 28
2.5. A PARTNERKAPCSOLATOK IRÁNYÍTÁSA A fejezet célja A partnerek azonosításával, igényeiknek megismerésével és elégedettségének mérésével kapcsolatos folyamatok intézményi szabályozása. Fogalom meghatározások: Partner: Az intézmény partnerei ebben a dokumentumban azok a csoportok vagy intézmények, amelyek elvárásai és véleménye jelentősen befolyásolják az intézmény munkáját. Partnereinket a pedagógiai programban azonosítottuk, alapvetően az iskolahasználók, a fenntartó és az együttműködő szervezetek. Feladatok: 2.5.1. A partnerek igényeinek és elégedettségének/elégedetlenségének mérése Eddig csupán szórványos vizsgálatokat folytattunk, döntően a pedagógiai program elkészítéséhez szükséges tájékozódás céljából. A továbbiakban a minőségbiztosítási csoport tevékenységében rendszeresen végzett feladatként határozzuk meg. 2.5.2. Kommunikáció a partnerekkel Az eddigi gyakorlat szerint az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában határoztuk meg, és annak megfelelően végeztük. A továbbiakban a minőségcélok teljesítése igényei szerint fejlesztjük tovább. 29
MINŐSÉGCÉL, TELJESÍTMÉNY KRITÉRIUM, EREDMÉNYELVÁRÁS 1. Partnereink elégedettség szintjét 10 %-al növeljük 2. Partneri kommunikáció kereteinek bővítése KULCSFOLYAMAT Az érdekelt partnerek azonosítása Partneri igény és elégedettség mérés Minőségfejlesztés A partnerek igényeinek elemzése Célok, prioritások felállítása Intézményi PR Panaszkezelés Partneri kommunikáció szabályozása (ki, kivel, milyen gyakorisággal, hogyan kommunikál) A FOLYAMAT SZABÁLYOZÁSÁNAK HELYE SZMSZ, PP, Intézményi szabályozások kézikönyve SZMSZ, PP, Intézményi szabályozások kézikönyve 30
2.6. OKTATÁS-NEVELÉS A fejezet célja: Az intézményi főfolyamatok keretében azoknak a minőségcéloknak az azonosítása, amelyek a stratégiai célok megvalósítását segítik elő. Fogalom meghatározások: Módszertani eszköztár: Az intézmény nevelési programjának cél- és feladatrendszeréhez igazodó, a pedagógusok gyakorlati munkáját segítő elméleti vagy gyakorlati útmutatók, eszközök összessége, mely az intézményi szakmai kommunikáció során alakul, bővül. Önálló ismeretszerzés: A tanuló tanórán és tanórán kívüli olyan, közvetlenül nem pedagógus által irányított ismeretszerzése, amely az intézmény nevelési-oktatási programjával összhangban van. Feladatok: 2.6.1. A pedagógiai program fejlesztése Eddig három változat készült, egyik sem érte meg a tervezett 5-6 évet. Nem csak a jogszabályi környezet változásai indukálták a felülvizsgálatokat, hanem azok a módosulások is, amelyek a társadalmi, gazdasági, intézményhálózati és demográfiai viszonyokban lezajlottak. Ezeket a változásokat figyelembe véve fejlesztettük a program célkitűzéseit és határoztuk meg a feladatainkat. 2.6.2. Módszertani kultúra fejlesztése Beiskolázott tanulóink neveltségi szintjében, tudásában, képességeik fejlettségében olyan változások tapasztalhatóak, amelyek az iskolánkban folyó nevelési-oktatási tevékenység eredményességét változatlan módszertani eszközökkel, csak egyre kisebb hatékonysággal 31
folytathatjuk. A tananyagtartalom, a műveltségeszmény és az iskola funkciójának változása a tudás nyújtásában egyre inkább felértékeli a tudás önálló megszerzésének és a rendszerezésének jelentőségét. Ezeket a körülményeket a pedagógiai program fejlesztésével kíséreltük meg figyelembe venni, és a megfelelő feladatokat meghatározni. 2.6.3. A tanulás támogatása A pedagógiai programunk első változatában is kiemelt feladatként kezeltünk két területet, az egyik a felzárkóztatás és szintre hozás feladata, amit a különböző színvonalú általános iskolákból érkező tanulók azonos tanulócsoportokba kerülve érzékelt diszkrepanciája kényszerített ki. A másik az a tehetséggondozás, amit a tanulmányi versenyeken jól teljesítő, illetve a továbbtanulási szándékú növendékek felkészítésével kapcsolatban végeztünk, eredményesen. Ez a feladat a továbbiakban jelentősen kibővül a növekvő hátrányokkal rendelkező tanulók esélyteremtő fejlesztése terén. 2.6.4. A pedagógusok/dolgozók együttműködése Iskolánk szellemiségének értékes része dolgozóinak egymást segítő, befogadó magatartása, ami nem csak az eredményességet segíti, hanem jó munkahelyi légkört is teremt. 2002-ben a Közalkalmazotti Tanács pályázott a családbarát munkahely cím elnyerésére, amit iskolánk el is nyert, megfelelve a pályázati kiírás normáinak. 2.6.5. A tanuló/gyermek csoport előrehaladására vonatkozó éves pedagógiai tervezés Az osztályfőnöki munkatervek rögzítik az egyes tanulócsoportok előrehaladásának éves terveit, azokban határozzuk meg a feladatokat. A megvalósításuk nem csak az osztályfőnökök feladata, az adott tanulócsoportot tanító tanárok mindegyikének feladata a célkitűzések elérése. Szükség szerint, a jelentkező problémák függvényében külön egyeztetések is sorra kerülnek, a menet közben jelentkező tennivalók kijelölésére. 32
2.6.6. A tanulók értékeléséhez szükséges közös követelmények és mérőeszközök meghatározása Visszatérően több kísérletet tettünk a tanulók értékelésének közös követelményeinek és az alkalmas mérőeszközök meghatározása érdekében, amit a pedagógiai programban fogalmaztunk meg. Kitüntetett feladat volt annak a szintnek a meghatározása, ami a továbbhaladás feltétele, aminek elérése nélkül a tanuló nem képes megfelelni a növekvő követelményeknek. Tantárgyanként a munkaközösségek határozták meg ezt az értéket. Több kísérlet után is sok a bizonytalanság és következetlenség, elsősorban a megfelelően kiválasztott mérési, értékelési technikák hiányában. Ez a fejlesztési feladataink közül a legsürgősebb. Az alábbi minőségcélok között a 15. ponttól speciálisan a szakmai képzés céljait határoztuk meg. MINŐSÉGCÉL, TELJESÍTMÉNY KRITÉRIUM, EREDMÉNYELVÁRÁS 1. A pedagógiai programban fejlesztése során tükröződjenek a partneri igények. KULCSFOLYAMAT Stratégiai folyamata, tervezés Partneri igény-, és elégedettségmérés folyamata, A FOLYAMAT SZABÁLYOZÁSÁNAK HELYE SZMSZ, PP, Intézményi szabályozások kézikönyve 2. Matematika és magyar nyelv és irodalom tantárgyakból a bukások száma csökkenjen 20 %-kal 3. A nehéz, hátrányos családi helyzetben lévő tanulók tanulmányi teljesítménye javuljon 10 %-kal. 4. A nyelvvizsgák számának 10 %-os növekedése 5. A pedagógusok 90 %-a használja az iskolai munkához a számítógépet. Intézményi értékelés folyamata Módszertani kultúra fejlesztése Tanulásvezetés SZMSZ, PP, Intézményi szabályozások kézikönyve SZMSZ, PP, Intézményi szabályozások kézikönyve Tankönyv, taneszköz használat szabályozások kézikönyve SZMSZ, PP, Intézményi Pedagógusok továbbképzése SZMSZ, PP, Intézményi szabályozások kézikönyve 33
6. Az emelt szintű érettségit választó tanulók száma angol nyelvből emelkedjen 10 %-kal. 7. A tanulmányi versenyeken eredményesen szereplők száma emelkedjen 10 %-kal 8. 20 %-kal növeljük azoknak a tanulóknak a számát, akik a második szakmát is nálunk sajátítják el. 9. Évente egy nyelvi előkészítő osztály indítása Intézményi Minőségirányítási Program Tanulásvezetés Beiskolázási rendszer működtetése Tanulásvezetés Beiskolázási működtetése. rendszer Beiskolázás megszervezése. SZMSZ, PP, Intézményi szabályozások kézikönyve SZMSZ, PP, Intézményi szabályozások kézikönyve SZMSZ, PP, Intézményi szabályozások kézikönyve Pedagógiai program Tanárok módszertani továbbképzése. 10. Növeljük az emelt szintű Tanárok továbbképzése. SZMSZ, PP, Intézményi érettségire felkészítésben szabályozások kézikönyve résztvevő tanulók számát. 11. Kulturális és művelődési Tanulmányi kirándulások, Pedagógiai program intézmények megismerése. kulturprogramok szervezése 12. Az iskolai ünnepélyek Ünnepségek szervezése Pedagógiai program szervezésében közreműködő diákok számát növeljük. 13. Növeljük 10 %-kal a DÖK továbbképzés Pedagógiai program diákönkormányzati munkában tervezése aktívan résztvevők számát. 14. A szakiskolai képzésben Felzárkóztató programok, Pedagógiai program 20 %-kal csökkentjük a lemorzsolódást. korrepetálások szervezése. 15. Gyakorlat orientáltabb Munkaerő-piaci készségeket Pedagógiai program szakmai oktatás folytatása. fejlesztő gyakorlatok, gyárlátogatások szervezése 16. Lehetőség biztosítása a Szülők tájékoztatása. SZMSZ, PP, Intézményi szakközépiskolai és a szakiskolai szabályozások kézikönyve átjárhatóságra. 17. Bővítjük a szakmai nyelvvizsgát tevő tanulók számát 10 %-kal. 20. Szakmai bemutató órákat tartunk munkaközösségenként évente egyszer. Nyelvi labor működtetése. Bemutató órák és megbeszélésük megszervezése. PP, Intézményi szabályozások kézikönyve PP, Intézményi szabályozások kézikönyve 21. Pályázatkészítési ismeretek elsajátítása. Beiskolázási terv PP, Éves munkaterv 34
2.7. BIZTONSÁGOS INTÉZMÉNY A fejezet célja: Az intézményünkre bízott tanulók és az itt dolgozó pedagógusok és technikai állomány számára fizikai és mentális egészség garanciáinak nyújtása. Fogalom meghatározások: Biztonságos intézmény: Olyan intézményi környezet, amelyben biztosított a tanulók, dolgozók fizikai és lelki védelme. Prevenció: Olyan tevékenység, amelynek eredményeként az intézmény megelőzi a testi - lelki veszélyek kialakulását. 2.7.1. Az egészséges és biztonságos munka és tanulási körülmények biztosítása Iskolánk az átlagosnál jobb épülettel, felszereltséggel és környezeti feltételekkel rendelkezik, a működtetés szempontjából is megkönnyíti a kedvező tanulási környezet biztosítását. 2.7.2. Mentálhigiéné Az iskola pedagógiai programjában külön fejezet foglalkozik az egészségnevelési program keretében a vonatkozó feladatokkal. 35
2.7.3. Szemléletformálás és prevenciós tevékenység A pedagógiai program, az osztályfőnöki munkatervek és tanmenetek részletesen foglalkoznak a szemléletformálás és prevenció feladataival. MINŐSÉGCÉL, TELJESÍTMÉNY KRITÉRIUM, EREDMÉNYELVÁRÁS Minden tanuló naponta egy órát mozogjon. KULCSFOLYAMAT A FOLYAMAT SZABÁLYOZÁSÁNAK HELYE 1. Az iskolai rongálás mérséklése, A tanári ügyelet ellenőrzési SZMSZ padok firkálása és tevékenység. szemetelés visszaszorítása, Házirend amit a kényszerű javítási költségszinttel mérünk. 2. A tűz és balesetvédelmi és Tűz-, baleset- és SZMSZ, Intézményi munkavédelmi oktatás hatékonyságának munkavédelmi szabályzatok szabályzatok kézikönyve növelése felülvizsgálata 3. A művészeti szakkörök Szakkörök megszervezése. PP, Intézményi résztvevőinek számát 20 %- szabályzatok kézikönyve kal növeljük. 4. A gyermekvédelmi felelős, Partnerkapcsolatok Az éves munkatervben az iskola pszichológus, az iskolaorvosi szolgálat, a drogprevenciós szervezet és a irányítása határozzuk meg a tevékenység alkalmait. rendőrség ifjúságvédelmi Intézményi szabályozások osztály közötti kommunikáció kézikönyve fejlesztése. 6. Növekedjen az iskolai étkezés Partneri igény és Éves munkaterv tanulói igénybevétele elégedettségmérés, elemzés 20 %-kal. folyamata 36
3. AZ IMIP BEVEZETÉSE A fejezet célja: Azoknak a tennivalóknak a számbavétele, amelyek az Intézményi Minőségfejlesztési Program törvényben meghatározott követelményeknek való megfeleltetésében a legsürgősebb tennivalók, különös tekintettel arra, hogy korábban olyan minőségbiztosítási tevékenységet nem folytattunk, mint a Comenius 2000 I. vagy II. intézményi modellje. Ez kétségtelenül hátrány, mind a minőségbiztosítási ismeretek, mind a szükséges dokumentáció tekintetében. A prioritások meghatározása ennek megfelelően alakul. Összesítő táblázat Szabályozandó terület/kulcsfolyamat Korrigálandó szabályozás Feladat Új szabályozás Szabályozási időszak Bevezetési időszak Stratégiai tervezés igen 5 év 2004. szept. Éves tervezés igen 1 év 2004. szept. Vezetői ellenőrzés igen folyamatos 2004. szept. Intézményi önértékelés Partneri igény-, és elégedettség mérés, elemzés Véglegesítés időpontja igen 1 év 2004. szept 2005. május igen 2 év 2004. szept 2006. 37
4. MELLÉKLETEK Legitimációs dokumentumok NYILATKOZATOK 1. Az Intézményi Minőségirányítási Programot az iskola nevelőtestülete 2004. május 17-én megtartott értekezletén megtárgyalta és elfogadta. Ezt a tényt a nevelőtestület képviselője, valamint kettő választott jegyzőkönyv hitelesítő aláírásával tanúsítja.. 2. A szülői munkaközösség képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy az Intézményi Minőségirányítási Program elkészítéséhez az előírt véleményezési, illetőleg egyetértési jogunkat gyakoroltuk.... 3. A közalkalmazotti tanács képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal 38
tanúsítom, hogy az Intézményi Minőségirányítási Program elkészítése során véleményezési jogunkat gyakoroltuk..... 4. Az iskolai diákönkormányzat képviseletében és felhatalmazása alapján, aláírásommal tanúsítom, hogy az Intézményi Minőségirányítási Programban foglaltakkal egyetértünk, illetőleg az elkészítéséhez az előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk.. Budapest, 2004. május 17. 39
Jegyzőkönyv Intézményi Minőségirányítási Program Készült: 2004. május 17-én, megtartott tantestületi értekezletén Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskolában () az iskola Intézményi Minőségfejlesztési Programjának elfogadásáról a 2003. évi LXV. törvénnyel módosított 1993. évi LXXIX. törvény előírásai szerint. Jelen voltak: Bugár Péter igazgató Bognár Ferenc igazgatóhelyettes Boros Lászlóné igazgatóhelyettes és a tantestület tagjai Tárgy: Az Intézményi Minőségfejlesztési Program elfogadása Bugár Péter igazgató köszöntötte a tantestület tagjait. Javaslatot tett a jegyzőkönyvvezető személyére (Molnár Gyuláné). Szavazásra bocsátotta a javaslatot, amit a tantestület egyhangúlag elfogadott. fel. A jegyzőkönyv hitelesítésére Horváthné Gyurasics Mártát és Kuszkó Juditot kérte Ismertette az értekezlet napirendjét: A pedagógiai program módosításának elfogadása az igazgatói előterjesztés alapján. Szavazásra bocsátotta az értekezlet napirendjét, melyet a tantestület egyhangúlag elfogadott. 40
Az igazgató előterjesztésében ismertette a Közoktatási törvény módosításából fakadó feladatokat az IMIP megalkotására vonatkozóan. Kérte a tantestület tagjait, hogy az IMIP szövege és az előterjesztés alapján foglaljanak állást. A tantestület tagjai nem tettek észrevételt és nem kezdeményeztek változtatást az elkészült szövegváltozatban. Az igazgató szavazásra bocsátotta az Intézményi Minőségfejlesztési Program elkészült szövegének elfogadására, amit a tantestület egyhangúlag elfogadott. Befejezésül megköszönte a részvételt, és az elfogadott anyag elkészítésében való aktív közreműködést, majd az értekezletet bezárta K. m. f. Bugár Péter Igazgató Molnár Gyuláné jegyzőkönyvvezető A jegyzőkönyvet hitelesítette:..... 41