geotherm VWL levegő/víz hőszivattyú kapcsolási példatár VWL 45/1 A 230 V VWL 65/1 A 230 V VWL 75/1 A 230 V VWL 125/1 A 230 V VWL 155/1 A 230V

Tervezési segédlet geotherm VWL levegő/víz hőszivattyú kapcsolási példatár VWL 45/1 A 230 V VWL 65/1 A 230 V VWL 75/1 A 230 V VWL 125/1 A 230 V VWL 155/1 A 230V 2011/ Vaillant Saunier Duval Kft. 1 / 88. oldal Vaillant geotherm VWL tervezési segédlet

Vaillant Saunier Duval Kft. 2 / 88. oldal Vaillant geotherm VWL tervezési segédlet

Vaillant Saunier Duval Kft. 3 / 88. oldal Vaillant geotherm VWL tervezési segédlet

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 5 1.1 Alkalmazási lehetőségek... 5 1.2 Irányelvek... 6 1.3 Vaillant szabályozók...7 1.3.1 auromatic 560/2...7 1.3.2 calormatic 470...7 1.3.3 auromatic 620/3... 8 2. Alkalmazási lehetőségek...10 2.1 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre, hűtésre, HMV-készítésre 1. példa...10 2.2 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre, hűtésre, HMV-készítésre 2. példa...14 2.3 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre, hűtésre, HMV-készítésre 3. példa...18 2.4 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre, hűtésre, HMV-készítésre 4. példa... 22 2.5 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre és hűtésre, HMV-készítésre 5. példa... 27 2.6 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre és hűtésre, HMV-készítésre 6. példa... 33 2.7 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre és hűtésre, HMV-készítésre 7. példa...39 2.8 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre és hűtésre, HMV-készítésre 8. példa...44 2.9 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre és hűtésre, HMV-készítésre 9. példa...50 2.10 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre, HMV-készítésre 10. példa...55 2.11 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre és hűtésre, HMV-készítésre 11. példa...60 2.12 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre és hűtésre, HMV-készítésre 12. példa...69 2.13 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre és hűtésre, HMV-készítésre 13. példa...78 2.14 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre és hűtésre, HMV-készítésre 14. példa...82 Vaillant Saunier Duval Kft. 4 / 88. oldal Vaillant geotherm VWL tervezési segédlet

1. Bevezetés Ez a kézikönyv tervezési segédletként szolgál a Vaillant geotherm VWL levegő/víz hőszivattyú használati lehetőségeinek teljeskörű bemutatására. Az összes műszaki megoldás középpontjában a Vaillant új hőszivattyúja szerepel, annak hidraulikus bekötésével, illetve fűtéstechnikai alkalmazásával, megkönnyítve ezzel a tervezők és kivitelezők munkáját. Minden egyes kapcsolási rajz után egy rövid összefoglalást talál a bemutatott rendszer működéséről. Az alkalmazási példák jó lehetőséget kínálnak arra, hogy a tervező a konkrét megrendelői igények figyelembe vétele mellett megtalálja a helyi adottságok függvényében használható legjobb és legmegfelelőbb műszaki megoldást. 1.1 Alkalmazási lehetőségek Az alkalmazási példákban alapvetően kétféle műszaki megoldás szerepel: - Monovalens üzem, ahol a teljes rendszeren belül a hőszivattyú az egyetlen fűtési hőtermelő, amely a következő feladatok ellátására képes: - Helyiségfűtés - Aktív hűtés - Használati melegvíz-készítés - Bivalens üzem, ahol a teljes rendszeren belül a hőszivattyú mellett egy másik hőtermelő is rendelkezésre áll (pl.: fali gázkészülék vagy kiegészítő elektromos fűtőpatron) az időszakos csúcsterhelések lefedésére. Ez a kombináció a hőszivattyú nélkül a következő feladatok ellátására képes: - Helyiségfűtés - Használati melegvíz-készítés Azokon a területeken, ahol a téli átlaghőmérséklet nagyon alacsony, szinte minden esetben szükség van a gázüzemű utánfűtő hőtermelőre. Az alkalmazási példák között szolár rendszerek is szerepelnek, amelyeket elsősorban használati melegvíz-készítésre javaslunk alkalmazni. A bemutatott alkalmazási példák természetesen nem tartalmazzák a rendszer teljes kialakításához szükséges összes szerelvényt, így a felsorolt kapcsolási rajzok nem helyettesítik a felelős épületgépész tervező munkáját. Ezen kívül kérjük, minden esetben vegye figyelembe az adott országra érvényes törvényi előírásokat, illetve műszaki szabályozásokat. A Vaillant fenntartja magának a jogot, hogy a bemutatott példákban szereplő alkalmazásokat bármikor, mindenféle jogkövetkezmény kezmény és előzetes bejelentés nélkül megváltoztassa. Vaillant Saunier Duval Kft. 5 / 88. oldal Vaillant geotherm VWL tervezési segédlet

1.2 Irányelvek Az alábbi irányelvek a teljes dokumentációra érvényes útmutatóként szolgálnak. A hőszivattyú vezérlője A hőszivattyú kétféle módon működtethető. 1. A teljes rendszer vezérlését a szobatermosztátként használt beltéri kezelőegység látja el. Ezt az alkalmazást egykörös fűtési, illetve hűtési rendszerek esetén javasoljuk. Ebben az esetben a kezelőmező két funkció ellátására képes: szobatermosztát, illetve az összes paraméter, valamint üzemmód kezelőegysége. 2. Szabadon programozható relés kimenetek működtetésére alkalmas központi rendszervezérlő (nem tartozik bele a hőszivattyú szállítási terjedelmébe). Ezt az alkalmazást többkörös fűtési, illetve hűtési rendszerek esetén javasoljuk. A központi rendszervezérlő és a hőszivattyú között a 12 Voltos csatlakozó biztosít kapcsolatot. Ebben az esetben a kezelőmező csupán a paraméterezési feladatok ellátására használható. A működtetés módja a belső menürendszeren belül választható ki. A hőszivattyú szabályozhatóságával és biztonságos üzemeltetésével tésével kapcsolatos tudnivalók 1. A készülék fűtésre -20ºC és +30ºC fok közötti külső léghőmérséklet mellett alkalmazható. Ezen az intervallumon kívül a hőszivattyú nem működik. 2. A készülék hűtésre 0ºC és +46ºC fok közötti külső léghőmérséklet mellett alkalmazható. Ezen az intervallumon kívül a hőszivattyú kompresszora minimális frekvenciával működik. 3. A készülék belső térfogatáram mérővel rendelkezik. 4. Biztonsági eszközök, illetve a hőmérséklet mérésére alkalmas érzékelők gondoskodnak arról, hogy a kompresszor, valamint a teljes hűtőkör minden üzemállapotban védve legyen a megengedettnél magasabb nyomással szemben. 5. Annak érdekében, hogy a kompresszor leállása során elkerülhető legyen a hűtőközeg stagnálása, alacsony külső léghőmérséklet mellett egy belső védelem aktiválódik. Ilyenkor a kompresszort egy gyengeáramú elektromos kör melegíti. 6. A kompresszor nagynyomású kimeneti ágán elhelyezett hőmérséklet-érzékelő korlátozza a hőszivattyú üzemét, ha a szenzor 100ºC fok feletti hőmérsékletet érzékel. Ez az érzékelő 117ºC fok felett lekapcsolja a hőszivattyút. 7. A csöves hőcserélőn elhelyezett hőmérséklet-érzékelő, illetve a ventilátor fordulatszám mérője lehetővé teszi a ventilátor tesztelését. 8. A fűtőkör biztonságos üzeméről tömegáram-mérő gondoskodik. Abban az esetben, ha az áramlás alacsony (<420 l/óra), lekapcsol a készülék, ezért csak akkor kapcsol vissza, ha az áramlás eléri a normál üzemi tartományt (> 500 l/óra). Az utánfűtő hőtermelő vezérlője Ebben a tervezési segédletben a bemutatott kapcsolási példák háromféle Vaillant szabályozót tartalmaznak: auromatic 560 és 620/3, illetve calormatic 470. Az alábbiakban rövid összefoglalást adunk ezekről a szabályozókról. Vaillant Saunier Duval Kft. 6 / 88. oldal Vaillant geotherm VWL tervezési segédlet

1.3 Vaillant szabályozók 1.3.1 auromatic 560/2 Felszereltség A szolár melegvíz-készítésre alkalmazható VRS 560/2 szabályozó gyári tartozékként 3 db normál VR 10, valamint 1 db szolár VR 11 típusú érzékelőt, illetve az utánfűtő hőtermelőhöz kapcsolódó (C1/C2) összekötő kábelt (24 V) tartalmaz. Az auromatic 560/2 lehetővé teszi az előre beállított időprogram alapján megvalósított használati melegvíz-készítést a VU; VK; VKK típusú utánfűtő hőtermelőkkel együtt. A készülék ProE csatlakozókkal rendelkezik, képernyőjén digitális szimbólumokkal képes a különböző üzemállapotok kijelzésére. Használat A VRS 560/2 szabályozó az alábbi funkciók vezérlésére képes: - két kollektormező, egy második tároló vagy egy úszómedence fűtés; - egy kollektormező, egy vegyestüzelésű kazán, egy második tároló vagy egy úszómedence fűtés; - egy kollektormező, egy HMV cirkulációs keringtető szivattyú, egy második tároló vagy egy úszómedence fűtés; A VRS 560/2 szabályozó továbbfejlesztett változata az auromatic 620/3 típusú univerzális szolár rendszerszabályozó, amely a külső hőmérséklet-érzékelő segítségével egy központi fűtési rendszer működtetésére is képes az időjárás függvényében. 1.3.2 calormatic 470 Felszereltség A calormatic 470 típusú, ebus kommunikációra képes időjáráskövető szabályozó a gyári tartozékként szállított külső hőmérséklet-érzékelő segítségével a beállított fűtési jelleggörbe, valamint a külső léghőmérséklet függvényében szabályozza az előremenő fűtővíz hőmérsékletét. Ez a szabályozó előre beállított időprogram alapján a fűtést, illetve a használati melegvízkészítést az egyéni hőmérsékleti igények alapján működteti. Használat A calormatic 470 típusú időjáráskövető szabályozó csak ebus kommunikációra alkalmas Vaillant készülékekkel együtt alkalmazható, amely a lakótérben felszerelve szobatermosztátként is üzemeltethető. A VR 40 multifunkcionális csatolókártya (rendelési száma: 0020017744) segítségével lehetőség van különleges funkciók kezelésére is, mint pl.: egy külső fűtési és/vagy tárolótöltő szivattyú működtetése. A VRC 470 szabályozó alapfelszereltségében az alábbi funkciók vezérlésére képes: - egy közvetlen fűtőkör idő- és hőmérséklet programozása; - egy indirekt fűtésű használati melegvíz-tároló idő- és hőmérséklet programozása; - egy HMV cirkulációs keringtető szivattyú működési idejének programozása. Bővítési lehetőségek A VR 61/2 fűtési keverőmodul segítségével lehetőség van egy magasabb hőmérsékletű direkt, illetve egy alacsonyabb előremenő fűtővíz hőmérsékletű, motoros keverőszeleppel ellátott kevert fűtési kör működtetésére. A keverőszelepes kör az alábbi feladatokra alkalmazható: - fűtőkör (radiátoros vagy padlófűtési kör); Vaillant Saunier Duval Kft. 7 / 88. oldal Vaillant geotherm VWL tervezési segédlet

- állandóérték tartás; - visszatérő hőfokemelés; - melegvíz kör (az integrált tároló-töltő kör mellett). A VR 81/2 fali távvezérlővel az egyik fűtőkör (FK1 vagy FK2) vezéreltethető a kívánt helyiséghőmérséklet függvényében. A VR 68/2 szolár bővítő modul segítségével használati melegvízkészítésre alkalmas szolár berendezés integrálható a fűtési rendszerbe. Megjegyzés A calormatic 470 típusú időjáráskövető szabályozó oktatási anyagában, illetve a termékhez, valamint annak bővítő egységeihez tartozó szerelési útmutatókban további alkalmazási példák találhatók. 1.3.3 auromatic 620/3 Felszereltség Az auromatic 620/3 típusú univerzális időjáráskövető fűtési és szolár rendszerszabályozó a gyári tartozékként szállított külső hőmérséklet-érzékelő segítségével a beállított fűtési jelleggörbe, valamint a külső léghőmérséklet függvényében szabályozza az előremenő fűtővíz hőmérsékletét. Ezen kívül lehetőséget is biztosít egy szolár berendezés integrálására (használati melegvíz-készítés és fűtésrásegítés). Gyári tartozékként 4 db normál VR 10, valamint 1 db szolár VR 11 típusú érzékelőt tartalmaz. Használat A VRS 620/3 szabályozó alapfelszereltségében az alábbi funkciók vezérlésére képes: - egy közvetlen fűtőkör idő- és hőmérséklet programozása; - egy keverőszelepes fűtési kör idő- és hőmérséklet programozása; - egy HMV cirkulációs keringtető szivattyú működési idejének programozása; - egy puffertároló és egy közvetett fűtésű melegvíz-tároló vagy egy szolár kombitároló; - két kollektormező vagy egy kollektor-, illetve egy vegyestüzelésű kazán működtetése; - úszómedence fűtésre alkalmazható töltőszivattyú vezérlése (ehhez az üzemeltetőnek külön kell biztosítania az uszodafűtés vezérlését, valamint annak keringtető szivattyúját); - közvetlen medencefűtés szolár körről; - a szolár hozam megjelenítése a képernyőn (ehhez egy VR 10 típusú érzékelőt kell a szolárkör visszatérő ágára szerelni); - az allstor VPS/2 puffertárolós rendszer integrálása; Bővítési lehetőségek A komfortosabb kezelés biztosítására lehetőség van összesen 8 db VR 90/3 távvezérlő csatlakoztatására, amelynek köszönhetően minden egyes egyedi fűtőkör önállóan szabályozható. Többkörös fűtés rendszerek esetén a VRS 620/3 típusú szabályozó maximum 6 db VR 60/3 keverőmodullal bővíthető, amelyek önmagukban képesek egyenként 2 db keverőszelepes kör kezelésére. Ennek köszönhetően a teljes vezérlés maximum 14 fűtési körre (ebből 13 db kevert kör) egészíthető ki. Az összes keverőszelepes fűtőkör akár a központi rendszerszabályozón keresztül is programozható. Minden egyes keverőszelepes kör az egyéni igények alapján az alábbi feladatokra alkalmazható: - fűtőkör (radiátoros vagy padlófűtési kör); - állandóérték tartás; Vaillant Saunier Duval Kft. 8 / 88. oldal Vaillant geotherm VWL tervezési segédlet

- visszatérő hőfokemelés; - melegvíz kör (az integrált tároló-töltő kör mellett). A vezérlő a következő hőtermelőkhöz alkalmazható: - egy önálló fűtési hőtermelő a 7/8/9 vagy az ebus kapocslécen keresztül; - maximum 6 db, kaszkádba kötött fűtőkészülék, moduláló buszcsatolókkal (VR 30/2 vagy VR 32); - idegen gyártmányú vagy régebbi típusú Vaillant hőtermelő a VR 31 buszcsatoló kártya segítségével. Megjegyzés gyzés Az auromatic 620/3 típusú univerzális szolár időjáráskövető szabályozó oktatási anyagában, illetve a termékhez, valamint annak bővítő egységeihez tartozó szerelési útmutatókban további alkalmazási példák találhatók. Vaillant Saunier Duval Kft. 9 / 88. oldal Vaillant geotherm VWL tervezési segédlet

2. Alkalmazási lehetőségek 2.1 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre, hűtésre, illetve használati melegvíz- készítésre 1. rendszerkialakítási példa geotherm VWL../1 hőszivattyú közvetlen bekötésű felületfűtési/hűtés rendszerrel, gázüzemű fali kondenzáció denzációs hőtermelővel (ecotec VU..6), időjáráskövető szabályozóval: Vaillant Saunier Duval Kft. 10 / 88. oldal Vaillant geotherm VWL tervezési segédlet

Az előző oldalon bemutatott rendszer hőszivattyúval ellátott új építésű, alacsony energiaszükségletű családi és ikerházak helyiségeinek fűtésére, illetve használati melegvíz-készítésre alkalmazható. A berendezés nyáron, a belső ciklus megfordításával aktív hűtésre is használható. A hőszivattyú üzeme akkor 100%-ban monovalens, ha önmagában biztosítja a fűtés és melegvízkészítés hőszükségletét, azonban a fűtési csúcsterhelések lefedésére (pl.: alacsony téli hőmérsékletek esetén) adott esetben szükséges lehet a rendszerbe integrálni egy gázüzemű hőtermelőt is. Abban az esetben, ha szükség van a gázüzemű fűtőkészülék beépítésére, annak a hozzá kapcsolódó szabályozóval együtt rendelkeznie kell speciális funkciókkal is (pl. legionellák elleni védelem). A hőszivattyús rendszer a következő fő komponensekből áll: 1. A Nap által felmelegített külső környezeti levegő: ennek hőtartalmát hasznosítja a hőszivattyú (1a). 2. A hőszivattyú (1a) a hőhordozó közeg hőmérsékletét a fűtés, illetve a használati melegvíz-készítés számára szükséges energiaszintre emeli. Erre a célra a hőszivattyú hűtőköre alacsony forráspontú közeget, valamint egy inverteres kompresszort tartalmaz, amely a hűtés közben is a belső folyamat megfordításával aktívan működik. 3. A termelt hő hatékony hasznosítása érdekében a fűtési rendszert alacsony hőfoklépcsőre kell megtervezni. 4. A fűtést, illetve a használati melegvíz-készítést gázüzemű, kondenzációs működésű hőtermelő (1) a támogatja. 5. A melegvíz-készítést bivalens kialakítású használati melegvíz- tároló (5) szolgálja. Fűtési üzemmód A szóban forgó megoldásnál a hőleadó egy közvetlen betáplálású felületfűtési rendszer. A hőszivattyú ki- és bekapcsolásának időprogramozása a lakótérben telepített kezelőegységgel (13) oldható meg, amelynek kezelése teljesen analóg egy normál szobatermosztáttal. Ez a beltéri kezelőegység határozza meg a külső, valamint a kívánt beltéri hőmérséklet függvényében a hőszivattyú számára szükséges fűtési előremenő hőmérsékletet. A hőszivattyú kifogástalan működésének, illetve az ehhez szükséges minimális vízmennyiség biztosítása érdekében bizonyos üzemállapotoknál szükség lehet a fűtés visszatérő ágába bekötött kiegészítő puffertárolóra (7). A minimális vízmennyiség keringtetése megfelelően méretezett túláram szelepet (50) igényel. Abban az esetben, ha lezár a helyiséghőmérséklet szabályozó szelep (52), a túláram szelep és a kiegészítő puffer tartály (7) biztosítja a minimális tömegáramot, éppen ezért ezeket az elemeket kellő gondossággal kell méretezni, illetve kiválasztani. A váltószelepet (38) közvetlenül a hőszivattyú központi vezérlése működteti annak érdekében, hogy a fűtési/hűtési üzemmódtól függetlenül biztosítható legyen a használati melegvíz-készítés. A felületfűtési kör védelmének érdekében 2 db határoló termosztátot (19) kell a fűtési körbe telepíteni a hőszivattyú és a gázüzemű fali hőtermelő számára. A bivalens pont elérése során a hőszivattyú a gázüzemű utánfűtő készüléket annak 3-4-es pontján (hőigény) keresztül kapcsolja be fűtési üzemre. Ebben az esetben a készülék a saját időjáráskövető szabályozóján (13b) beállított fűtési jelleggörbe szerint határozza meg a szükséges előremenő fűtővíz hőmérsékletet a külső érzékelő (16) jele alapján. Használati melegvíz-készítés A használati melegvíz-készítés bivalens kialakítású melegvíz-tárolóval VIH S (5) történik, ahol a fali készülék (1) a felső, a hőszivattyú pedig az alsó csőkígyóra kapcsolódik. A használati melegvíz-készítés előnykapcsolással rendelkezik a fűtéssel szemben, ahol a felfűtés a gyári vagy az egyéni igények alapján beállított hőntartási, illetve utánfűtési programmal történik. Használati melegvíz-készítésre a hőszivattyút egy külső bojler-termosztát (4) kapcsolja be. A tároló felfűtéséhez felhasználható fűtővíz hőmérséklet a külső léghőmérséklet függvénye. Vaillant Saunier Duval Kft. 11 / 88. oldal Vaillant geotherm VWL tervezési segédlet

Abban az esetben, amikor a külső léghőmérséklet alacsony, vagy ha nagyobb mennyiségű használati meleg vizet kell biztosítani, akkor a gázüzemű hőtermelő szabályozó egysége (13b) parancsot kap az utánfűtésre. Annak érdekében, hogy lehetőség legyen a hőszivattyúval történő melegvíz-készítésre, optimálisan kell a calormatic 470 (13b) időjáráskövető szabályozóhoz kapcsolódó tároló-hőmérséklet érzékelő (SP) utánfűtési engedélyeztetését programozni. Az energiatakarékosság érdekében javasolt a melegvíz vezetékbe egy termosztatikus keverőszelepet (39) beépíteni. Ennek hőmérsékletét 60ºC fok alá kell beállítani, a legnagyobb vízmennyiséget fogyasztó csapolási hely hőmérsékleti igényének függvényében. Aktív hűtési üzem A VWL..5/1 hőszivattyúk nyáron a belső körfolyamat megfordításával aktív hűtésre is alkalmazhatók: ilyenkor megváltozik a hőáram iránya, a hőelvonás bentről kifelé történik, ami befolyással van a belső helyiségek hőmérsékletére, így lehetőség van a helyi hűtésre. A hűtés a felületfűtő rendszerrel is megvalósítható a beltéri szabályozó egység (13) segítségével, ha a készülék nyári üzemre vált. A hűtési üzemben működő hőszivattyú a hűtési üzem alatt képes a párátlanító egység (14) üzemeltetésére is, a belső környezeti páratartalom ellenőrzése mellett. Természetesen ebben az üzemmódban is képes a külső váltószelep (38) működtetésére. A párologtató leolvasztása A hőszivattyú párologtatója különösen télen alacsony felületi hőmérséklettel rendelkezik. Ennek során azonban hideg téli napokon jég képződhet, ami a külső levegő páratartalmának következménye: ez a jelenség rontja a párologtató hatékonyságát (a jég jó szigetelő réteg). A keletkező jégréteg leolvasztására a hőszivattyú egy belső irányváltó szeleppel rendelkezik, amely képes a hűtőköri folyamat megfordítására, miközben leállítja a ventilátort annak érdekében, hogy a lehető legkisebb legyen a leolvasztás energiaszükséglete. Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a felesleges leolvasztás, illetve nagyobb legyen a hőszivattyú hatásfoka, egy belső vezérlőkör gondoskodik az optimális üzemről, amelynek az egyik legfontosabb eleme a légoldali hőmérséklet-érzékelő. Hőforrás A környezeti levegőt (a hőszivattyú típusának függvényében) egy vagy két, változó fordulatszámon működni képes ventilátor juttatja el a hőszivattyúhoz. A környezeti levegő mindig és korlátozás nélkül rendelkezésre áll: szabadon és engedélyeztetési folyamatok nélkül használható. A környezeti levegő egy változó hőmérsékletű hőforrás: előfordul a napi jelentősebb, de a szezonális és hosszabb periódusú hőmérséklet-változás is. Ebből a hasznosítható hőmérsékletből veszi fel teljesítményét a hőszivattyú. Abban az esetben, ha a külső hőmérséklet 0ºC fok körül van, szükség van leolvasztásra. A hőforrásként használt levegő tehát jelentősen függ a külső hőmérséklettől. Amikor télen a léghőmérséklet túl hideg, de a hőigény egyre nagyobb, alacsonyabb lesz a kinyerhető hőmennyiség. Ezért a levegő/víz hőszivattyú esetén növekvő hőszükséglet mellett csökken a fűtési teljesítmény. Télen korlátozott a rendelkezésre álló energiamennyiség, ezért feltétlenül meg kell vizsgálni azt, hogy szükséges-e a kiegészítő fűtés. Ezt gondos tervezéssel, a csúcsterhelések figyelembe vétele mellett lehet meghatározni, amelyek súlypontja a hőszivattyú úgynevezett bivalens pontja: amennyiben a külső léghőmérséklet a bivalens pont alá csökken, kiegészítő fűtésre van szükség. Vaillant Saunier Duval Kft. 12 / 88. oldal Vaillant geotherm VWL tervezési segédlet

Tétel Megnevezés db Rendelési szám 1 Gázüzemű, kondenzációs fűtési hőtermelő (VU..6/x-x) 1 Vaillant árlista szerint 1a geotherm VWL/1 levegő/víz fűtési hőszivattyú 1 Vaillant árlista szerint 2 Kazánköri szivattyú 1 1-es tételben 2a Fűtési keringtető szivattyú 1 1a tételben 3 Flexibilis cső x 1) idegen termék 4 Bojler-termosztát a hőszivattyús tároló töltésre 1 idegen termék 4a Karbantartó csapkészlet 1 1-es tételben 5 Szolár melegvíz-tároló aurostor VIH S 300 1 0010003497 Szolár melegvíz-tároló aurostor VIH S 400 1 0010003498 Szolár melegvíz-tároló aurostor VIH S 500 1 0010003564 7 Fűtési/hűtési puffertároló x 1) idegen termék 7a Tárolókör fűtési puffer x 1) idegen termék 13 geotherm beltéri kezelőegység 1 1a tételben 13b calormatic 470 időjáráskövető szabályozó 1 0020108131 13c Programóra a tároló felfűtésre - hőszivattyú x 1) idegen termék 13d Multifunkciós panel (VR 40) 1 0020017744 14 Párátlanító egység x 1) idegen termék 16 Külső hőmérséklet-érzékelő 1 13b tartozéka 19 Biztonsági határoló termosztát (VRC 9642) 2 9642 30 Visszacsapó szelep x 1) idegen termék 31 Beszabályozó szelep x 1) idegen termék 32 Vétlen elzárás ellen biztosított szelep x 1) idegen termék 33 Fűtőkör szűrője x 1) idegen termék 36 Fűtőkör hőmérője x 1) idegen termék 37 Légleválasztó x 1) idegen termék 38 Motoros váltószelep 1 idegen termék 39 HMV termosztatikus keverőszelep 3/4 1 302040 42a Biztonsági szelep (ivóvíz) 1 43-as tételben Fűtési biztonsági szelep (gázkészülék) 1 1-es tételben Fűtési biztonsági szelep (hőszivattyú) 1 1a tételben 42b Membrános tágulási tartály x 1) idegen termék 42c Ivóvizes tágulási tartály 1 idegen termék 43 Tároló biztonsági szerelvénycsoport 1 305827 48 Nyomásmérő x 1) idegen termék 50 Bypass szelep x 1) idegen termék 52 Egyedi hőmérséklet szabályozó szelep x 1) idegen termék 58 Töltő/ürítő csap x 1) idegen termék SP Tároló-hőmérséklet érzékelő NTC 1 306264 KW Hidegvíz csatlakozó - idegen termék 1) Száma és mérete a fűtési rendszer alapján Vaillant Saunier Duval Kft. 13 / 88. oldal Vaillant geotherm VWL tervezési segédlet

2.2 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre, hűtésre,, illetve használati melegvíz- készítésre 2. rendszerkialakítási példa geotherm VWL../1 hőszivattyú közvetlen bekötésű felületfűtési/hűtési rendszerrel, gázüzemű fali kondenzációs kombi hőtermelővel (ecotec VUW..6), időjáráskövető szabályozóval: Vaillant Saunier Duval Kft. 14 / 88. oldal Vaillant geotherm VWL tervezési segédlet

Az előző oldalon bemutatott rendszer hőszivattyúval ellátott új építésű, alacsony energiaszükségletű családi házak helyiségeinek fűtésére, illetve használati melegvíz-készítésre alkalmazható. A berendezés nyáron, a belső ciklus megfordításával aktív hűtésre is használható. A hőszivattyú üzeme akkor 100%-ban monovalens, ha önmagában biztosítja a fűtés és melegvízkészítés hőszükségletét, azonban a fűtési csúcsterhelések lefedésére (pl.: alacsony téli hőmérsékletek esetén) adott esetben szükséges lehet a rendszerbe integrálni egy gázüzemű hőtermelőt is. Abban az esetben, ha szükség van a gázüzemű fűtőkészülék beépítésére, annak a hozzá kapcsolódó szabályozóval együtt rendelkeznie kell speciális funkciókkal is (pl. legionellák elleni védelem). A hőszivattyús rendszer a következő fő komponensekből áll: 1. A Nap által felmelegített külső környezeti levegő: ennek hőtartalmát hasznosítja a hőszivattyú (1a). 2. A hőszivattyú (1a) a hőhordozó közeg hőmérsékletét a fűtés, illetve a használati melegvíz-készítés számára szükséges energiaszintre emeli. Erre a célra a hőszivattyú hűtőköre alacsony forráspontú közeget, valamint egy inverteres kompresszort tartalmaz, amely a hűtés közben is a belső folyamat megfordításával aktívan működik. 3. A termelt hő hatékony hasznosítása érdekében a fűtési rendszert alacsony hőfoklépcsőre kell megtervezni. 4. A fűtést, illetve a használati melegvíz-készítést gázüzemű, kondenzációs működésű hőtermelő (1) a támogatja. 5. A melegvíz-készítést monovalens kialakítású használati melegvíz- tároló (5) szolgálja. Fűtési üzemmód A szóban forgó megoldásnál a hőleadó egy közvetlen betáplálású felületfűtési rendszer. A hőszivattyú ki- és bekapcsolásának időprogramozása a lakótérben telepített kezelőegységgel (13) oldható meg, amelynek kezelése teljesen analóg egy normál szobatermosztáttal. Ez a beltéri kezelőegység határozza meg a külső, valamint a kívánt beltéri hőmérséklet függvényében a hőszivattyú számára szükséges fűtési előremenő hőmérsékletet. A hőszivattyú kifogástalan működésének, illetve az ehhez szükséges minimális vízmennyiség biztosítása érdekében bizonyos üzemállapotoknál szükség lehet a fűtés visszatérő ágába bekötött kiegészítő puffertárolóra (7). A minimális vízmennyiség keringtetése megfelelően méretezett túláram szelepet (50) igényel. Abban az esetben, ha lezár a helyiséghőmérséklet szabályozó szelep (52), a túláram szelep és a kiegészítő puffer tartály (7) biztosítja a minimális tömegáramot, éppen ezért ezeket az elemeket kellő gondossággal kell méretezni, illetve kiválasztani. A váltószelepet (38) közvetlenül a hőszivattyú központi vezérlése működteti annak érdekében, hogy a fűtési/hűtési üzemmódtól függetlenül biztosítható legyen a használati melegvíz-készítés. A felületfűtési kör védelmének érdekében 2 db határoló termosztátot (19) kell a fűtési körbe telepíteni a hőszivattyú és a gázüzemű fali hőtermelő számára. A bivalens pont elérése során a hőszivattyú a gázüzemű utánfűtő készüléket annak 3-4-es pontján (hőigény) keresztül kapcsolja be fűtési üzemre. Használati melegvíz-készítés A használati melegvíz-készítés alapvetően átfolyós rendszerű kombi fali hőtermelővel (1) történik, azonban a hőszivattyúhoz (1a) egy monovalens kialakítású VIH R használati melegvíz-tároló is (5) csatlakoztatható. A hőszivattyút tároló utánfűtésre bojler-termosztát működteti. Minden esetben a tároló belső hőmérséklete határozza azt meg, mikor kell a hőszivattyúnak melegvízkészítésre bekapcsolnia (teljes felfűtés vagy hőntartás). Azokon a napokon, amikor a külső léghőmérséklet nem teszi lehetővé a kívánt hőmérsékletű használati melegvíz-készítést, az utánfűtési feladatot az átfolyós rendszerű kombi készülék (VUW) látja el. Vaillant Saunier Duval Kft. 15 / 88. oldal Vaillant geotherm VWL tervezési segédlet

Tudnivalók! A készülékbe belépő maximális hőmérséklet 60ºC fok lehet. Régebbi típusú kombi készülékeknél, amelyek vízoldalon még membrános vízkapcsolót tartalmaznak, ügyelni kell arra, hogy a hidegvíz oldalon nem lehet a belépő vízhőmérséklet túlságosan magas. Az energiatakarékosság érdekében javasolt a melegvíz vezetékbe egy termosztatikus keverőszelepet (39) beépíteni. Ennek hőmérsékletét 60ºC fok alá kell beállítani, a legnagyobb vízmennyiséget fogyasztó csapolási hely hőmérsékleti igényének függvényében. Aktív hűtési üzem A VWL..5/1 hőszivattyúk nyáron a belső körfolyamat megfordításával aktív hűtésre is alkalmazhatók: ilyenkor megváltozik a hőáram iránya, a hőelvonás bentről kifelé történik, ami befolyással van a belső helyiségek hőmérsékletére, így lehetőség van a helyi hűtésre. A hűtés a felületfűtő rendszerrel is megvalósítható a beltéri szabályozó egység (13) segítségével, ha a készülék nyári üzemre vált. A hűtési üzemben működő hőszivattyú a hűtési üzem alatt képes a párátlanító egység (14) üzemeltetésére is, a belső környezeti páratartalom ellenőrzése mellett. Természetesen ebben az üzemmódban is képes a külső váltószelep (38) működtetésére. A párologtató leolvasztása A hőszivattyú párologtatója különösen télen alacsony felületi hőmérséklettel rendelkezik. Ennek során azonban hideg téli napokon jég képződhet, ami a külső levegő páratartalmának következménye: ez a jelenség rontja a párologtató hatékonyságát (a jég jó szigetelő réteg). A keletkező jégréteg leolvasztására a hőszivattyú egy belső irányváltó szeleppel rendelkezik, amely képes a hűtőköri folyamat megfordítására, miközben leállítja a ventilátort annak érdekében, hogy a lehető legkisebb legyen a leolvasztás energiaszükséglete. Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a felesleges leolvasztás, illetve nagyobb legyen a hőszivattyú hatásfoka, egy belső vezérlőkör gondoskodik az optimális üzemről, amelynek az egyik legfontosabb eleme a légoldali hőmérséklet-érzékelő. Hőforrás A környezeti levegőt (a hőszivattyú típusának függvényében) egy vagy két, változó fordulatszámon működni képes ventilátor juttatja el a hőszivattyúhoz. A környezeti levegő mindig és korlátozás nélkül rendelkezésre áll: szabadon és engedélyeztetési folyamatok nélkül használható. A környezeti levegő egy változó hőmérsékletű hőforrás: előfordul a napi jelentősebb, de a szezonális és hosszabb periódusú hőmérséklet-változás is. Ebből a hasznosítható hőmérsékletből veszi fel teljesítményét a hőszivattyú. Abban az esetben, ha a külső hőmérséklet 0ºC fok körül van, szükség van leolvasztásra. A hőforrásként használt levegő tehát jelentősen függ a külső hőmérséklettől. Amikor télen a léghőmérséklet túl hideg, de a hőigény egyre nagyobb, alacsonyabb lesz a kinyerhető hőmennyiség. Ezért a levegő/víz hőszivattyú esetén növekvő hőszükséglet mellett csökken a fűtési teljesítmény. Télen korlátozott a rendelkezésre álló energiamennyiség, ezért feltétlenül meg kell vizsgálni azt, hogy szükséges-e a kiegészítő fűtés. Ezt gondos tervezéssel, a csúcsterhelések figyelembe vétele mellett lehet meghatározni, amelyek súlypontja a hőszivattyú úgynevezett bivalens pontja: amennyiben a külső léghőmérséklet a bivalens pont alá csökken, kiegészítő fűtésre van szükség. Vaillant Saunier Duval Kft. 16 / 88. oldal Vaillant geotherm VWL tervezési segédlet

Tétel Megnevezés db Rendelési szám 1 Gázüzemű, kondenzációs kombi hőtermelő (VUW..6/x-x) 1 Vaillant árlista szerint 1a geotherm VWL/1 levegő/víz fűtési hőszivattyú 1 Vaillant árlista szerint 2 Kazánköri szivattyú 1 1-es tételben 2a Fűtési keringtető szivattyú 1 1a tételben 3 Flexibilis cső x 1) idegen termék 4 Bojler-termosztát a hőszivattyús tároló töltésre 1 idegen termék 4a Karbantartó csapkészlet 1 1-es tételben 5 Használati melegvíz-tároló (unistor VIH R) 1 Vaillant árlista szerint 7 Fűtési/hűtési puffertároló x 1) idegen termék 7a Tárolókör fűtési puffer x 1) idegen termék 13 geotherm beltéri kezelőegység 1 1a tételben 13b calormatic 470 időjáráskövető szabályozó 1 0020108131 13c Programóra a tároló felfűtésre - hőszivattyú x 1) idegen termék 14 Párátlanító egység x 1) idegen termék 16 Külső hőmérséklet-érzékelő 1 13b tartozéka 19 Biztonsági határoló termosztát (VRC 9642) 2 9642 30 Visszacsapó szelep x 1) idegen termék 31 Beszabályozó szelep x 1) idegen termék 32 Vétlen elzárás ellen biztosított szelep x 1) idegen termék 33 Fűtőkör szűrője x 1) idegen termék 36 Fűtőkör hőmérője x 1) idegen termék 37 Légleválasztó x 1) idegen termék 38 Motoros váltószelep 1 idegen termék 39 HMV termosztatikus keverőszelep 3/4 1 302040 42a Biztonsági szelep (ivóvíz) 1 43-as tételben Fűtési biztonsági szelep (gázkészülék) 1 1-es tételben Fűtési biztonsági szelep (hőszivattyú) 1 1a tételben 42b Membrános tágulási tartály x 1) idegen termék 43 Tároló biztonsági szerelvénycsoport 1 305827 44 Ivóvizes tágulási tartály 1 idegen termék 48 Nyomásmérő x 1) idegen termék 50 Bypass szelep x 1) idegen termék 52 Egyedi hőmérséklet szabályozó szelep x 1) idegen termék 58 Töltő/ürítő csap x 1) idegen termék KW Hidegvíz csatlakozó - idegen termék 1) Száma és mérete a fűtési rendszer alapján Vaillant Saunier Duval Kft. 17 / 88. oldal Vaillant geotherm VWL tervezési segédlet

2.3 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre, hűtésre, illetve használati melegvíz- készítésre 3. rendszerkialakítási példa p geotherm VWL../1 hőszivattyú többkörös felületfűtési fűtési/hűtési rendszerrel, rétegtöltésű univer- zális fűtési puffertárolóval (VPS/2), VPM W frissvizes állomással, gázüzemű fali kondenzációs hőtermelővel (ecotec VU..6), időjáráskövető szabályozóval: Vaillant Saunier Duval Kft. 18 / 88. oldal Vaillant geotherm VWL tervezési segédlet

Az előző oldalon bemutatott rendszer hőszivattyúval ellátott új építésű, alacsony energiaszükségletű családi és ikerházak helyiségeinek fűtésére, illetve használati melegvíz-készítésre alkalmazható. A berendezés nyáron, a belső ciklus megfordításával aktív hűtésre is használható. A hőszivattyú üzeme akkor 100%-ban monovalens, ha önmagában biztosítja a fűtés és melegvízkészítés hőszükségletét, azonban a fűtési csúcsterhelések lefedésére (pl.: alacsony téli hőmérsékletek esetén) adott esetben szükséges lehet a rendszerbe integrálni egy gázüzemű hőtermelőt is. Abban az esetben, ha szükség van a gázüzemű fűtőkészülék beépítésére, annak a hozzá kapcsolódó szabályozóval együtt rendelkeznie kell speciális funkciókkal is (pl. legionellák elleni védelem). A hőszivattyús rendszer a következő fő komponensekből áll: 1. A Nap által felmelegített külső környezeti levegő: ennek hőtartalmát hasznosítja a hőszivattyú (1a). 2. A hőszivattyú (1a) a hőhordozó közeg hőmérsékletét a fűtés, illetve a használati melegvíz-készítés számára szükséges energiaszintre emeli. Erre a célra a hőszivattyú hűtőköre alacsony forráspontú közeget, valamint egy inverteres kompresszort tartalmaz, amely a hűtés közben is a belső folyamat megfordításával aktívan működik. 3. A termelt hő hatékony hasznosítása érdekében a fűtési rendszert alacsony hőfoklépcsőre kell megtervezni. 4. A fűtést, illetve a használati melegvíz-készítést gázüzemű, kondenzációs működésű hőtermelő (1) a támogatja. 5. A használati meleg vizet rétegtöltésű puffertároló (5) szolgáltatja, frissvizes állomással (17). Fűtési üzem A szóban forgó megoldásnál a hőleadó két, egymástól teljesen független felületfűtési rendszer, ahol minden egyes fűtőkör saját keringtető szivattyúval (2) rendelkezik. Ebben az esetben a hőtermelő primer szivattyúját egy fűtési/hűtési puffer (7) segítségével hidraulikusan le kell választani a rendszerről, amellyel bármely üzemállapot mellett rendelkezésre áll a hőszivattyú kifogástalan működéséhez szükséges minimális vízmennyiség. Így olyan üzemállapotok mellett is biztosítható a minimális működési idő, amikor nem üzemel az összes fűtőköri szivattyú. A hőszivattyú ki- és bekapcsolásának időprogramozása, valamint a téli/nyári üzem átkapcsolása a lakótérben telepített kezelőegységgel (13b), a különböző paramétereinek programozása pedig a bárhol felszerelhető beltéri egységgel (13a) oldható meg, ami a geotherm hőszivattyú szállítási terjedelmének része. Ez a beltéri kezelőegység határozza meg a külső, valamint a kívánt beltéri hőmérséklet függvényében a hőszivattyú számára szükséges fűtési előremenő hőmérsékletet. A puffertárolót (7) a rendszert jellemző paramétereinek függvényében kell méretezni (3,5 l/kw egységteljesítmény). A váltószelepet (38) közvetlenül a hőszivattyú központi vezérlése működteti annak érdekében, hogy a fűtési/hűtési üzemmódtól függetlenül biztosítható legyen a használati melegvíz-készítés. A felületfűtési kör védelmének érdekében határoló termosztátot (19) kell a fűtési körbe telepíteni a hőszivattyú számára. A bivalens pont elérése során a hőszivattyú a gázüzemű utánfűtő készüléket annak 3-4-es pontján (hőigény) keresztül kapcsolja be fűtési üzemre. Ebben az esetben a készülék a saját időjáráskövető szabályozóján (13b) beállított fűtési jelleggörbe szerint határozza meg a szükséges előremenő fűtővíz hőmérsékletet a külső érzékelő (16) jele alapján. Használati melegvíz-készítés A használati melegvíz-készítés az allstor központi puffertárolóval (5), illetve a VPM W típusú frissvizes állomással (17) biztosítható. A frissvizes állomás önálló üzemben is működőképes, amely a csapolási igények függvényében aktiválható, fix kifolyó melegvíz-hőmérséklet mellett. A VPM W frissvizes állomás minden, a működéshez szükséges működtető (motoros keverőszelep, Vaillant Saunier Duval Kft. 19 / 88. oldal Vaillant geotherm VWL tervezési segédlet

puffer köri szivattyú, áramlásérzékelő), illetve érzékelő elemet magában foglal, valamint saját elektromos egységgel rendelkezik. Abban az esetben, ha a hidegvíz oldalon elhelyezett áramlásmérő átfolyást mér, a frissvizes állomás keringtető szivattyúja a pufferből fűtési vizet von el. A melegvíz-készítéshez szükséges változó fűtővíz mennyiséget motoros keverőszelep szabályozza, hogy a lemezes hőcserélő szekunder oldalán konstans kifolyó melegvíz hőmérséklet (50ºC) legyen biztosítható. A használati melegvíz keringtetésére külön rendelhető tartozékként cirkulációs szivattyú alkalmazható. Abban az esetben, ha a bojler-termosztát (4) a szabályozón beállított hőmérséklethez képest (13a) eltérést mér, utánfűtési igényt ad a hőszivattyúnak. A háromutas váltószelep (38) melegvízállásba vált, majd elkezdődik a tároló feltöltése. Ez a folyamat egy kb. 60ºC fokos előremenő fűtési hőmérsékletet igénylő hőszükségletnek felel meg. Abban az esetben, amikor a külső léghőmérséklet alacsony, vagy ha nagyobb mennyiségű használati meleg vizet kell biztosítani, akkor a gázüzemű hőtermelő szabályozó egysége (13c) parancsot kap a felső zóna utánfűtésére. Annak érdekében, hogy lehetőség legyen a hőszivattyúval történő melegvíz-készítésre, optimálisan kell a calormatic 470 (13c) időjáráskövető szabályozóhoz kapcsolódó tároló-hőmérséklet érzékelő (SP) utánfűtési engedélyeztetését programozni. Aktív hűtési üzem A VWL..5/1 hőszivattyúk nyáron a belső körfolyamat megfordításával aktív hűtésre is alkalmazhatók: ilyenkor megváltozik a hőáram iránya, a hőelvonás bentről kifelé történik, ami befolyással van a belső helyiségek hőmérsékletére, így lehetőség van a helyi hűtésre. A beltéri levegő is párátlanítható, ami lehetővé teszi a helyi hőmérséklet-csökkentést. A hűtés a felületfűtő rendszerrel is megvalósítható a beltéri szabályozó egység (13b) segítségével, ha a készülék nyári üzemre vált. A hűtési üzemben működő hőszivattyú a hűtési üzem alatt képes a párátlanító egység (14) üzemeltetésére is, a belső környezeti páratartalom ellenőrzése mellett. A párologtató leolvasztása A hőszivattyú párologtatója különösen télen alacsony felületi hőmérséklettel rendelkezik. Ennek során azonban hideg téli napokon jég képződhet, ami a külső levegő páratartalmának következménye: ez a jelenség rontja a párologtató hatékonyságát (a jég jó szigetelő réteg). A keletkező jégréteg leolvasztására a hőszivattyú egy belső irányváltó szeleppel rendelkezik, amely képes a hűtőköri folyamat megfordítására, miközben leállítja a ventilátort annak érdekében, hogy a lehető legkisebb legyen a leolvasztás energiaszükséglete. Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a felesleges leolvasztás, illetve nagyobb legyen a hőszivattyú hatásfoka, egy belső vezérlőkör gondoskodik az optimális üzemről, amelynek az egyik legfontosabb eleme a légoldali hőmérséklet-érzékelő. Hőforrás A környezeti levegőt (a hőszivattyú típusának függvényében) egy vagy két, változó fordulatszámon működni képes ventilátor juttatja el a hőszivattyúhoz. A környezeti levegő mindig és korlátozás nélkül rendelkezésre áll: szabadon és engedélyeztetési folyamatok nélkül használható. A környezeti levegő egy változó hőmérsékletű hőforrás: előfordul a napi jelentősebb, de a szezonális és hosszabb periódusú hőmérséklet-változás is. Ebből a hasznosítható hőmérsékletből veszi fel teljesítményét a hőszivattyú. Abban az esetben, ha a külső hőmérséklet 0ºC fok körül van, szükség van leolvasztásra. A hőforrásként használt levegő tehát jelentősen függ a külső hőmérséklettől. Amikor télen a léghőmérséklet túl hideg, de a hőigény egyre nagyobb, alacsonyabb lesz a kinyerhető hőmennyiség. Ezért a levegő/víz hőszivattyú esetén növekvő hőszükséglet mellett csökken a fűtési teljesítmény. Vaillant Saunier Duval Kft. 20 / 88. oldal Vaillant geotherm VWL tervezési segédlet

Télen korlátozott a rendelkezésre álló energiamennyiség, ezért feltétlenül meg kell vizsgálni azt, hogy szükséges-e a kiegészítő fűtés. Ezt gondos tervezéssel, a csúcsterhelések figyelembe vétele mellett lehet meghatározni, amelyek súlypontja a hőszivattyú úgynevezett bivalens pontja: amennyiben a külső léghőmérséklet a bivalens pont alá csökken, kiegészítő fűtésre van szükség. Tétel Megnevezés db Rendelési szám 1 Gázüzemű, kondenzációs kombi hőtermelő (VUW..6/x-x) 1 Vaillant árlista szerint 1a geotherm VWL/1 levegő/víz fűtési hőszivattyú 1 Vaillant árlista szerint 2 Fűtőköri szivattyú 2 idegen termék 2a Kazánköri szivattyú 1 1-es tételben 2b Fűtési keringtető szivattyú 1 1a tételben 3 Flexibilis cső x 1) idegen termék 4 Bojler-termosztát a hőszivattyús tároló töltésre 1 idegen termék 5 Fűtési puffertároló (VPS/2) 1 Vaillant árlista szerint 7 Fűtési/hűtési puffertároló x 1) idegen termék 7a Tárolókör fűtési puffer x 1) idegen termék 13a geotherm beltéri kezelőegység 1 1a tételben 13b Hűtés/fűtés szabályozója 1 idegen termék 13c calormatic 470 időjáráskövető szabályozó 1 0020108131 13 d Programóra a tároló felfűtésre - hőszivattyú x 1) idegen termék 14 Párátlanító egység x 1) idegen termék 16 Külső hőmérséklet-érzékelő 1 13c tartozéka 17 Frissvizes állomás (VPM W) 1 Vaillant árlista szerint 19 Biztonsági határoló termosztát (VRC 9642) 2 9642 30 Visszacsapó szelep x 1) idegen termék 31 Beszabályozó szelep x 1) idegen termék 32 Vétlen elzárás ellen biztosított szelep x 1) idegen termék 33 Fűtőkör szűrője x 1) idegen termék 36 Fűtőkör hőmérője 2 idegen termék 37 Légleválasztó x 1) idegen termék 38 Motoros váltószelep 1 idegen termék 42a Biztonsági szelep (ivóvíz) 1 43-as tételben Fűtési biztonsági szelep (hőszivattyú) 1 1a tételben 42b Membrános tágulási tartály x 1) idegen termék 42c Ivóvizes tágulási tartály x 1) idegen termék 43 Tároló biztonsági szerelvénycsoport 1 305827 48 Nyomásmérő x 1) idegen termék 52 Egyedi hőmérséklet szabályozó szelep x 1) idegen termék 58 Töltő/ürítő csap x 1) idegen termék SP Tároló-hőmérséklet érzékelő NTC 1 306264 HTG Külső szabályozó/épületfelügyelet/mod. szabályozó x 1) 13b/1a tételben CLG Külső szabályozó/épületfelügyelet/mod. szabályozó x 1) 13b/1a tételben ON/OFF Külső szabályozó/épületfelügyelet/kétpont szab. term. x 1) 13b/1a tételben 3-4 Kétpont szabályozású csatlakozás/külső szabályozó - 1/1a tételben KW Hidegvíz csatlakozó - idegen termék 1) Száma és mérete a fűtési rendszer alapján Vaillant Saunier Duval Kft. 21 / 88. oldal Vaillant geotherm VWL tervezési segédlet

2.4 Levegő/víz hőszivattyú fűtésre, hűtésre, illetve használati melegvíz- készítésre 4. rendszerkialakítási példa geotherm VWL../1 hőszivattyú közvetlen bekötésű felületfűtési fűtési/hűtési rendszerrel, aurostep plus 250/350 szolár melegvíz készítő berendezéssel, gázüzemű fali kondenzációs hőtermelővel (ecotec VU..6), időjáráskövető szabályozóval: Vaillant Saunier Duval Kft. 22 / 88. oldal Vaillant geotherm VWL tervezési segédlet

Az előző oldalon bemutatott rendszer hőszivattyúval ellátott új építésű, alacsony energiaszükségletű családi és ikerházak helyiségeinek fűtésére, illetve napenergiával támogatott használati melegvíz-készítésre alkalmazható. A berendezés nyáron, a belső ciklus megfordításával aktív hűtésre is használható. A hőszivattyú üzeme akkor 100%-ban monovalens, ha önmagában biztosítja a fűtés és melegvízkészítés hőszükségletét, azonban a fűtési csúcsterhelések lefedésére (pl.: alacsony téli hőmérsékletek esetén) adott esetben szükséges lehet a rendszerbe integrálni egy gázüzemű hőtermelőt is. Abban az esetben, ha szükség van a gázüzemű fűtőkészülék beépítésére, annak a hozzá kapcsolódó szabályozóval együtt rendelkeznie kell speciális funkciókkal is (pl. legionellák elleni védelem). A hőszivattyús rendszer a következő fő komponensekből áll: 1. A Nap által felmelegített külső környezeti levegő: ennek hőtartalmát hasznosítja a hőszivattyú (1a). 2. A hőszivattyú (1a) a hőhordozó közeg hőmérsékletét a fűtés, illetve a használati melegvíz-készítés számára szükséges energiaszintre emeli. Erre a célra a hőszivattyú hűtőköre alacsony forráspontú közeget, valamint egy inverteres kompresszort tartalmaz, amely a hűtés közben is a belső folyamat megfordításával aktívan működik. 3. A termelt hő hatékony hasznosítása érdekében a fűtési rendszert alacsony hőfoklépcsőre kell megtervezni. 4. A fűtést, illetve a használati melegvíz-készítést gázüzemű, kondenzációs működésű hőtermelő (1) a támogatja. 5. A használati meleg vizet alapvetően a szolár berendezés (63) szolgáltatja. Fűtési üzemmód A szóban forgó megoldásnál a hőleadó egy közvetlen betáplálású felületfűtési rendszer. A hőszivattyú ki- és bekapcsolásának időprogramozása a lakótérben telepített kezelőegységgel (13) oldható meg, amelynek kezelése teljesen analóg egy normál szobatermosztáttal. Ez a beltéri kezelőegység határozza meg a külső, valamint a kívánt beltéri hőmérséklet függvényében a hőszivattyú számára szükséges fűtési előremenő hőmérsékletet. A hőszivattyú kifogástalan működésének, illetve az ehhez szükséges minimális vízmennyiség biztosítása érdekében bizonyos üzemállapotoknál szükség lehet a fűtés visszatérő ágába bekötött kiegészítő puffertárolóra (7). A minimális vízmennyiség keringtetése megfelelően méretezett túláram szelepet (50) igényel. Abban az esetben, ha lezár a helyiséghőmérséklet szabályozó szelep (52), a túláram szelep és a kiegészítő puffer tartály (7) biztosítja a minimális tömegáramot, éppen ezért ezeket az elemeket kellő gondossággal kell méretezni, illetve kiválasztani. A felületfűtési kör védelmének érdekében 2 db határoló termosztátot (19) kell a fűtési körbe telepíteni a hőszivattyú és a gázüzemű fali hőtermelő számára. A bivalens pont elérése során a hőszivattyú a gázüzemű utánfűtő készüléket annak 3-4-es pontján (hőigény) keresztül kapcsolja be fűtési üzemre. Használati melegvíz-készítés A használati melegvíz-készítése a napenergiával működő aurostep plus 250/350 rendszerrel történik, amely a következő alkotóelemekből áll: VFK 135 D vagy VD típusú, szerpentincsöves drainback síkkollektor (2 db az aurostep plus 250, illetve 3 db az aurostep plus 350 rendszer esetén), amely a nap energiáját hasznosítható hőmennyiséggé alakítja át. Tárolóba integrált szolár szabályozó egység, amelynek digitális képernyőjén a működéshez szükséges összes paraméter egyszerűen beállítható. Tárolóba integrált, fokozatmentes szolár és 1 db, energiatakarékos segédszivattyú (bizonyos tároló-típusok esetén), szolár biztonsági szeleppel. Vaillant Saunier Duval Kft. 23 / 88. oldal Vaillant geotherm VWL tervezési segédlet

Bivalens kialakítású szolár használati melegvíz-tároló, zománcozott belső kialakítással és magnézium védőanóddal (VIH SN 250/3 8,5 méter, VIH SN 250/3 ip 12 méter emelőmagasságig), 250 liter, valamint 350 liter hasznos űrtartalommal (VIH SN 350/3 ip 12 méter). A tároló csőkígyója már gyárilag fel van töltve a szükséges mennyiségű szolár hőhordozó folyadékkal. A működés elve A Vaillant gravitációs működésű (drainback) aurostep plus szolár rendszere felépítésében, illetve üzemi tulajdonságainak tekintetében jelentősen különbözik a hagyományos szolár berendezésektől. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a berendezés nincs teljesen feltöltve hőhordozó folyadékkal, illetve nem áll nyomás alatt sem. Ennek alapján ez a megoldás szemben a nyomás alatti rendszerekkel nem igényel szolár tágulási- és előtéttartályt, komplett szolár állomást, valamint szolár légtelenítő egységet. Abban az esetben, ha a szolár szivattyú nem üzemel, a hőhordozó folyadék visszafolyik a tároló csőkígyójába, illetve a szivattyú körül elhelyezkedő csővezetékekbe: ehhez azonban feltétlenül szükséges, hogy a kollektort és minden csővezetéket úgy kell szerelni, hogy a hőhordozó folyadék a gravitáció segítségével a tárolóba visszafolyhasson (minimum 4% lejtés szükséges). Nyugalmi állapotban tehát a csövek (20) és a kollektor (63) levegővel töltött. A hőhordozó folyadék speciális víz és glykol keverék, ahol a szükséges mennyiséget már gyárilag tartalmazza a szolár csőkígyó. Abban az esetben, ha a kollektor-érzékelő (Kol1) és a tároló alsó részén elhelyezett hőmérséklet-érzékelő (Sp2) közötti hőmérséklet-különbség átlép egy meghatározott értéket, a központi vezérlő-egység (13a) indító jelet ad a szolár szivattyú (Kol1-P) részére, ennek köszönhetően a hőhordozó folyadék a csőkígyóból a visszatérő csővezetéken keresztül a kollektorba (63) jut, ami itt felmelegszik, majd a nyomóvezetéken keresztül visszafolyik a melegvíztárolóba (5). A vékony csövekben és a szolár kollektorban található folyadék-térfogat elenyésző a tároló csőkígyó belső keresztmetszetéhez képest, ennek köszönhetően a szolár folyadék töltési szintje csekély mértékben változik a szivattyú működése során. A szolár kollektorokból és az összekötő vezetékekből kipréselt levegő a tároló csőspirál legmagasabb pontján marad, így a szivattyú mindig folyadékot keringtet. Működés közben egy meghatározott idő után a kollektorérzékelő (Kol1) és a tároló alsó részén elhelyezett hőmérséklet-érzékelő (Sp2) közötti hőmérséklet-különbség elér egy előre meghatározott értéket, ezért a központi vezérlő-egység (13a) lekapcsolja a szolár szivattyút (Kol1-P), a hőhordozó folyadék pedig a gravitáció segítségével viszszafolyik a szolár tároló alsó hőcserélőjébe. Ezzel egyidőben a szolár hőcserélő felső részén elhelyezkedő könnyebb levegő visszajut az összekötő csővezetékekbe, illetve a kollektorba. A VIH SN 250/3 és VIH SN 350/3 típusú szolár melegvíz-tárolók utánfűtésére különböző hőtermelők (1) alkalmazhatók. Abban az esetben, amikor alacsony a szolár hozam, vagy ha nagyobb mennyiségű használati meleg vizet kell biztosítani, akkor a gázüzemű hőtermelő szabályozó egysége a tárolóba integrált vezérlő útján (13a) parancsot kap az utánfűtésre. Az utánfűtés a tároló felső csőkígyóján keresztül történik, azonban ez a hőcserélő a teljes űrtartalmat nem fűti át. Az utánfűtés programozása a VIH SN 250 és 350/3 esetén a tárolóba integrált szabályozó egység (13a) segítségével történik. Magas hőmérséklet miatti forrázásveszély! Kellően magas szolár hozam esetén a tárolóban akár 75ºC fokos melegvíz hőmérséklet is keletkezhet. A forrázásveszély elkerülése érdekében ezért feltétlenül javasolt a melegvíz vezetékbe egy termosztatikus keverőszelepet (39) beépíteni. Ennek hőmérsékletét 60ºC fok alá kell beállítani a legnagyobb vízmennyiséget fogyasztó csapolási hely hőmérsékleti igényének függvényében. Vaillant Saunier Duval Kft. 24 / 88. oldal Vaillant geotherm VWL tervezési segédlet