A közúti közlekedésbiztonság. európai térsége felé. a közlekedésbiztonsággal kapcsolatos politikai iránymutatás a 2011 és 2020 közötti időszakra



Hasonló dokumentumok
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Közúti közlekedésbiztonsági program : az intézkedések részletei

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

EURÓPA Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

Javaslat A TANÁCS RENDELETE

KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI PROGRAMALKOTÁS MAGYARORSZÁGON

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, november 22. (OR. en) 15074/04 CORDROGUE 77 SAN 187 ENFOPOL 178 RELEX 564

MELLÉKLET. a következőhöz:

A kerékpározás szerepe a közlekedési tárca munkájában

AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

MELLÉKLET. a következőhöz:

1995L0057 HU

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság JELENTÉSTERVEZET

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS október 13-i 2003/87/EK IRÁNYELVE

A kerékpározás jelene és jövője

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓJA. amely a következő dokumentumot kíséri

Csupán átmeneti romlás, vagy trendváltozás?

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A nemzeti fejlesztési miniszter

Kerékpáros balesetek és a forgalom Helyzetelemzés és következtetések. László János Magyar Kerékpárosklub

HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0307/2. Módosítás. Thomas Händel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 4. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE. a következőhöz:

11170/17 ol/eo 1 DGG1B

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon


EURÓPAI PARLAMENT C6-0040/2007 HU PART.1. Közös álláspont. Ülésdokumentum 2003/0153(COD); 29/11/2006

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

A közúti közlekedés biztonsága

Javaslat A TANÁCS RENDELETE. a Clean Sky 2 Közös Vállalkozásról. (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2013) 257 final} {SWD(2013) 258 final}

AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK. az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (6) bekezdése alapján

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

5125/15 hk/tk/kb 1 DGB 3A LIMITE HU

HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja. tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A6-0076/2005),

HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 179/1 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2013/35/EU IRÁNYELVE. (2013. június 26.)

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

A közlekedésbiztonság az egészségügy szemszögéből nemzetközi kitekintés

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Fejlesztési Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja. tekintettel a Jogi Bizottság jogalapról szóló, november 29-i véleményére,

A BIZOTTSÁG (EU).../... VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA ( )

III. MELLÉKLET. 1. a) a hatnapos vagy kéthetes maximális vezetési idők határértékének legalább 25%-kal való túllépése;

Javaslat A TANÁCS RENDELETE

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, július 26. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

A BIZOTTSÁG (EU) / RENDELETE (XXX)

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE. Az Európai Unió második kétéves jelentése az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye alapján

Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott. 4.../2013. tájékoztatás

A nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervek első értékelésének nyomon követése

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE. az Unió éves költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, július 13. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

9645/17 ac/ms 1 DG E 1A

Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a D036059/02 számú dokumentum I. mellékletét.

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1293/2013/EU RENDELETE (2013. december 11.) a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról és

Nem kötelező érvényű útmutató a magasban végzett munkáról szóló 2001/45/EK (irányelv végrehajtásának helyes gyakorlatáról)

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

SAJTÓKÖZLEMÉNY EURÓPAI BIZOTTSÁG. Brüsszel, március 19.

Az alábbiakban továbbítjuk a delegációknak az elnökség által előterjesztett, fent említett ütemtervet.

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, december 1. (03.12) (OR. en) 16555/10 Intézményközi referenciaszám: 2008/0028 (COD)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

MELLÉKLETEK. a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

Az egészséges táplálkozás és a fizikai tevékenység ösztönzése

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

A TANÁCS 479/2008/EK RENDELETE

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

- Új esély Debrecennek!

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI

Budapesti Nyilatkozat. az európai városok demográfiai és klímaváltozási kihívásairól

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA. az Állami Foglalkoztatási Szolgálatok (ÁFSz-ek) közötti fokozott együttműködésről

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A hazai közlekedésbiztonsági helyzet alakulása a jogszabály-változások tükrében, a továbblépés lehetőségei

A TANÁCS 2010/32/EU IRÁNYELVE

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

a rendőrség további lehetőségei első sorban

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

EURÓPAI TA ÁCS Brüsszel, február 8. (OR. en)

Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS..././EU RENDELETE AZ IDEGENFORGALOMRA VONATKOZÓ EURÓPAI STATISZTIKÁKRÓL. (EGT-vonatkozású szöveg)

Összefogás a közlekedőkért

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 14. (OR. en)

200 Az Európai Unió Hivatalos Lapja AZ EURÓPAI UNIÓ HIVATALOS LAPJA

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

EURÓPAI PARLAMENT Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről

(EGT-vonatkozású szöveg)

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A8-0380/3. A vidékfejlesztési programok időtartamának meghosszabbítása

Átírás:

A közúti közlekedésbiztonság európai térsége felé a közlekedésbiztonsággal kapcsolatos politikai iránymutatás a 2011 és 2020 közötti időszakra ON THE MOVE Az európai közúti közlekedés biztonságáért

Lakossági összefoglaló Uniós közúti közlekedésbiztonsági iránymutatás a 2011 2020-as időszakra MIRŐL IS VAN SZÓ? A korábbi uniós programok sikere ellenére az európai közutak még mindig nem biztonságosak. 2009-ben 35 000 ember vesztette életét közúti balesetben, a sérültek száma pedig meghaladta az 1,7 milliót. MIT VÁR AZ EU AZ IRÁNYMUTATÁSTÓL? Az új közúti közlekedésbiztonsági iránymutatással az EU azt szeretné elérni, hogy 2020-ig felére csökkenjen a közúti balesetek halálos áldozatainak száma Európában. Az iránymutatás ennek érdekében egy sor intézkedést vázol fel, amelyek révén növelhető az úthasználók biztonsága, illetve javítani lehet az infrastruktúra és a járművek biztonságosságát. A javasolt intézkedések a következők: nemzetközi együttműködés, a bevált gyakorlat megosztása, kutatás és tanulmánykészítés, felvilágosító kampányok szervezése és esetleg, ha szükséges, jogi szabályozás. Az iránymutatásban szereplő konkrét célok és azok megvalósításának módja: a biztonságos vezetés ösztönzése ennek érdekében célszerű európai stratégiát kialakítani a közúti közlekedésbiztonsági oktatáshoz és képzéshez; EU-szerte hatályos közúti biztonsági szabályozás bevezetésével gondoskodni kell arról, hogy a közúti szabályok megsértése esetén az EU minden polgára egyforma bánásmódban részesüljön; ösztönözni kell az EU-tagországokat, hogy a vidéki utakra is terjesszék ki azoknak a közúti biztonsági rendeleteknek a hatályát, amelyeket a fő útvonalakra és az alagutakra már alkalmaznak; el kell érni, hogy az egyes tagállamokban elvégzett műszaki vizsgálatokat az összes tagállam elismerje (azaz hogy ha pl. az Ön járműve Magyarországon átmegy a műszaki vizsgán, akkor forgalmi engedélye minden uniós országban érvényes legyen); növelni kell a veszélyeztetett úthasználók főként a motorkerékpárosok biztonságát a hatóságok és az úthasználók közötti kommunikáció javításával, illetve a motorkerékpárok, robogók stb. időszakos vizsgálatának bevezetésével; fejleszteni kell a baleseti adatgyűjtésre és elemzésre szolgáló eszközöket, hogy jobban nyomon lehessen követni a közlekedésbiztonság alakulását az EU országaiban, és pontos adatok álljanak rendelkezésre, ha új közúti biztonsági intézkedések kidolgozására kerül sor. MIÉRT VAN SZÜKSÉG AZ EU FELLÉPÉSÉRE? Az előző, 2001 és 2010 közötti uniós program eredménye több mint 78 000 megmentett emberélet alapul szolgálhat újabb sikerekhez. A közúti közlekedésbiztonságban tapasztalt hiányosságok valamennyi uniós országban problémát jelentenek az EU segíthet a tagállamok kormányainak az együttműködésben és az adatok megosztásában. VÁRHATÓAN MIKOR VALÓSUL MEG AZ EU KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI IRÁNYMUTATÁSA? 2011 és 2020 között fokozatosan.

EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.7.20. COM(2010) 389 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A közúti közlekedésbiztonság európai térsége felé: a közlekedésbiztonsággal kapcsolatos politikai iránymutatás a 2011 és 2020 közötti id szakra {SEC(2010) 903} HU HU

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A közúti közlekedésbiztonság európai térsége felé: a közlekedésbiztonsággal kapcsolatos politikai iránymutatás a 2011 és 2020 közötti id szakra BEVEZETÉS A közúti közlekedésbiztonság fontos társadalmi kérdés. Az Európai Unióban 2009-ben több mint 35 000 ember ami egy közepes méret város lélekszámának felel meg halt meg az utakon, és mintegy másfél millióan sérültek meg. Ez a társadalom számára hatalmas költséget jelent, 2009-ben ez az összeg megközelít leg 130 milliárd EUR-t tett ki 1. A Bizottság Európa 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája cím közleményében 2 hangsúlyozta, milyen fontos Európa számára a társadalmi kohézió, a környezetbarátabb gazdaság, az oktatás és az innováció. Mindezeknek az európai közlekedéspolitika számos területén kifejezésre kell jutniuk, a közlekedéspolitikának pedig olyan célok megvalósítására kell törekednie, mint a minden polgár számára hozzáférhet fenntartható mobilitás megvalósítása, a közlekedés szén-dioxid-mentesítése és a technológiai haladás kínálta el nyök maradéktalan kihasználása. A közúti közlekedésbiztonság kiemelt helyet kap abban a készül fehér könyvben, amely a 2010-t l 2020-ig tartó id szakra vonatkozó közlekedéspolitikával foglalkozik, mivel a balesetet szenved úthasználók számának csökkentése alapvet fontosságú a közlekedési rendszer átfogó teljesítményének javítása, valamint a polgárok és a vállalkozások igényeinek és elvárásainak kielégítése szempontjából. Ebb l adódóan olyan koherens, holisztikus és integrált megközelítésre van szükség, amely érvényre juttatja a többi szakpolitikai céllal fennálló szinergiát. Arra kell törekedni, hogy a közúti közlekedésbiztonsággal kapcsolatos szakpolitikákba helyi, országos, európai és nemzetközi szinten egyaránt beépüljenek más közpolitikák célkit zései, és ez fordítva is igaz. A javasolt szakpolitikai iránymutatás a legteljesebb mértékben tekintetbe veszi a harmadik közúti közlekedésbiztonsági program (2001 2010) során kapott eredményeket, amelyek rámutatnak arra, hogy a közúti közlekedésbiztonság területén elért jelent s el relépés ellenére is további, még fokozottabb er feszítésekre van szükség. A 2020-ig tartó id szakra vonatkozóan a közúti biztonságról szóló európai politikai iránymutatás olyan átfogó igazgatási keretet és ambiciózus célokat kíván javasolni, amelyek a nemzeti és helyi stratégiák kialakításához is alapul szolgálhatnak. A leírt intézkedéseket a szubszidiaritás elvével összhangban a legmegfelel bb szinten és a legmegfelel bb eszközökkel kell végrehajtani. 1 2 A HEATCO tanulmányban (hatodik kutatási és technológiafejlesztési keretprogram) kiszámított statisztikai élettartam értékén alapuló számadat. COM(2010) 2020. HU 2 HU

A Bizottság álláspontja szerint e szakpolitikai iránymutatás keretében els dlegesen a következ három intézkedést kell megvalósítani: a tagállamokban bevált legjobb módszerekre támaszkodó, strukturált és átfogó együttm ködési keret létrehozása, ez ugyanis alapvet feltétele a 2011 és 2020 közötti id szakra vonatkozó, közlekedésbiztonsággal kapcsolatos politikai iránymutatás eredményes alkalmazásának, a sérültek ellátására és az els segélynyújtásra vonatkozó stratégia a közúti balesetek következétben keletkez sérülések számának csökkentésére irányuló sürget és fokozott igénynek megfelel en, a veszélyeztetett közúthasználók biztonságának javítása, különösen a motorkerékpárosoké, mivel esetükben a baleseti statisztikák különösen aggasztóak. 2. A HARMADIK EURÓPAI KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI CSELEKVÉSI PROGRAM UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSE A Bizottság 2003. június 2-án elfogadta a harmadik európai közúti közlekedésbiztonsági cselekvési programot, amely többek között azt a nagyratör célt t zte ki, hogy az EU 2010-ig felére csökkenti a halálos közúti balesetek áldozatainak számát, valamint 62 konkrét intézkedésekre tett javaslatot a járm vek, az infrastruktúra és a felhasználók biztonságával kapcsolatban. Utólagos értékelés készült a cselekvési program hatásairól, végrehajtási szintjér l és hatékonyságáról (a dokumentum megtalálható az interneten, a következ oldalon: a http://ec.europa.eu/roadsafety). Ugyan az eredeti célkit zés 2010 végéig valószín leg nem teljesül, a cselekvési program látványosan el mozdította a közúti biztonság javítása érdekében tett tagállami er feszítéseket. 80000 75.400 A közúti halálesetek számának alakulása az EU-ban 1990 és 2010 között 2010. év i célkit zés 70000 Halálesetek száma az EU-ban 59.400 60000 54.000 50000 43.000 40000 34500 30000 27.000 20000 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 3.1. Elvek 3. ELVEK ÉS CÉLKÍT ZÉSEK Törekvés a legszigorúbb közúti közlekedésbiztonsági el írások érvényesülésére Európaszerte HU 3 HU

A közlekedésbiztonsági politikának az intézkedések középpontjába a polgárokat kell helyeznie: arra kell ösztönöznie ket, hogy els dlegesen k feleljenek saját, valamint a többi közúthasználó biztonságáért. Az Európai Unió közúti biztonsággal foglalkozó szakpolitikája a közúti közlekedésbiztonság fokozására, valamint egész Európában a polgárok biztonságos és környezetbarát mobilitásának biztosítására törekszik. Célja továbbá, hogy a fokozottan veszélyeztetett úthasználók biztonságának javítására összpontosuló célzott er feszítések révén el mozdítsa a méltányosságot az úthasználók szintjén. A közúti biztonságra vonatkozó integrált megközelítés A jöv beli közúti közlekedésbiztonsági politikát az egyéb uniós szakpolitikai területeknek is helyénvaló figyelembe venniük, mint ahogy az el bbinek is tekintettel kell lennie ezen egyéb szakpolitikák célkit zéseire. A közúti biztonság szorosan összefügg többek között az energetikai, környezetvédelmi, foglalkoztatási, oktatási, ifjúsági, közegészségügyi, kutatási, innovációs és technológiai, igazságügyi, biztosítási 3, kereskedelmi és külügyi szakpolitikákkal. Szubszidiaritás, arányosság és közös felel sség Az irányítás kérdése alapvet fontosságú: a szubszidiaritás és az arányosság elvével összhangban amely a közúti biztonság területén a közös felel sség fogalmában nyilvánul meg az európai hatóságoknak, a tagállamoknak, a regionális és helyi szint szerveknek, valamint a civil társadalom szerepl inek saját feladat-, illetve felel sségi körükben kötelezettséget kell vállalniuk és konkrét intézkedéseket kell hozniuk. Az érintett szerepl k kötelezettségvállalását jól példázza az Európai Közúti Biztonsági Charta. 3.2. Célkit zés A közös közlekedésbiztonsági térség megvalósítása érdekében a Bizottság javasolja, hogy az Európai Unió 2010-t l is fenntartsa azt a célkit zését, hogy a halálos közúti balesetek áldozatainak számát 2020-ig a felére csökkenti 4. Ez a közös célkit zés, amely az elmúlt évtizedben több tagállamban elért eredményekre figyelemmel a jelenlegi közlekedésbiztonsági cselekvési program nem teljesített célkit zéséhez képest lényegesen ambiciózusabb szintet jelent, világosan mutatni fogja Európa közúti biztonság melletti elkötelezettségét. A Bizottság a tagállamokat arra biztatja, hogy saját kiindulási helyzetük, igényeik és sajátos körülményeik függvényében nemzeti közútbiztonsági stratégiáik révén járuljanak hozzá a közös célok megvalósításához. Ennek során er feszítéseiket azokra a területekre indokolt összpontosítaniuk, amelyeken teljesítményük a legjobban teljesít tagállamok eredményéhez viszonyítva a legkevésbé kielégít. E célból egyedi nemzeti célokat lehetne meghatározni, például célul lehetne kit zni azt, hogy az egymillió lakosra es közúti halálesetek száma ne haladjon meg egy adott értéket. E megközelítés révén csökkenteni lehetne a tagállamok közötti egyenl tlenségeket, hogy a polgárok a közúti biztonság egységesebb szintjét élvezhessék az EU egész területén. 3 4 A biztosítási ágazat képzési programok és biztosítási konstrukciók révén járulhat hozzá a közúti biztonsághoz. A megtett kilométerszámtól függ en változó biztosítási díjakkal m köd útarányos biztosítások például jelent s megtakarítást jelenthetnének a baleseti költségek szintjén, valamint hozzájárulhatnának a személygépjárm vek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentéséhez. A 2010-re vonatkozó eredmények hiányában e hivatkozás a rendelkezésre álló 2009. évi adatokon alapuló el rejelzést jelent. HU 4 HU

A nyilvános konzultáció 5 során felmerült, a súlyos közúti sérülések számának csökkentésére irányuló célérték meghatározását a Bizottság figyelemre méltó javaslatnak tartja. Mindazonáltal a súlyos és könny sérülésre vonatkozó közös fogalommeghatározás hiányában a folyamat jelenlegi szakaszában még nincs lehet ség ilyen uniós célérték megállapítására. Ahogy megfelel el relépés történik e tekintetben, a Bizottság javasolni fogja, hogy a 2020-ig tartó id szakra vonatkozó közúti közlekedésbiztonsági politikai iránymutatásba kerüljön be a sérülések csökkentésére vonatkozó egységes célérték. 4. STRATÉGIAI CÉLKIT ZÉSEK Az úthasználó a közúti biztonsági lánc els láncszeme. Bármilyen m szaki intézkedésr l legyen is szó, a közúti biztonság hatékonysága végs soron a közutak használóinak viselkedésén múlik. Az oktatás, a képzés és a szankcionálás ezért elemi fontosságú. A közútbiztonsági rendszernek azonban tekintettel kell lennie az emberi mulasztás és nem megfelel magatartás eshet ségére, valamint a lehet ségekhez mérten orvosolnia kell azokat: zéró kockázat ugyanis nem létezik. A rendszer valamennyi elemének, többek között a járm veknek és az infrastruktúrának kell en el relátónak kell lennie ahhoz, hogy az e hiányosságokból adódóan a közúthasználókat els sorban a veszélyeztetett használókat érint következményeket megel zze, illetve enyhítse. A következ évtizedre hét célkit zés került meghatározásra, amelyek mindegyikéhez uniós és tagállami szint intézkedésekre vonatkozó javaslatok tartoznak. A Bizottság gondoskodni fog a harmadik közúti közlekedésbiztonsági cselekvési programmal való folytonosság megvalósításáról, különösen azokon a területeken, ahol az utólagos értékelés valamely intézkedés folytatásának szükségességét állapította meg. 1. célkit zés: A közúthasználók oktatásának és képzésének javítása A harmadik közúti közlekedésbiztonsági cselekvési program id szakában a vezet i engedélyek kiadása és a hivatásos járm vezet k képzése terén fontos jogszabályok láttak napvilágot. E közelmúltban hozott intézkedések hatásai az elkövetkez években lesznek mérhet ek. Az engedélykiadási és képzési rendszer min ségi javítása iránti igény azonban különösen a kezd, fiatal vezet k vonatkozásában a szakért kkel és a szélesebb nyilvánossággal folytatott konzultáció során is megmutatkozott. A gépjárm vezet k képzésével kapcsolatos jelenlegi megközelítés még mindig túl elaprózódott és szakosodott. A Bizottság olyan tágabb megközelítést javasol, amely az oktatást és a képzést egy átfogóbb, egész életen át tartó tanulási folyamatnak tekinti. Ennek során ösztönözni kell az interaktív módszereket és az önállóság kialakulását, mindamellett megfelel mértékben gondolni kell arra az igényre is, hogy a vezet i engedély megszerzésével járó költségek ésszer szinten maradjanak. A vizsgára felkészít oktatás 5 A készül közúti közlekedésbiztonsági politikai iránymutatás el készítése céljából 2009 júliusa és decembere között nyilvános konzultációra került sor, tematikus munkaértekezletek, internetes konzultáció és az érdekeltek részvételével megtartott konferencia formájában. Közel 550 hozzászólás érkezett, interneten vagy írásbeli észrevétel útján. HU 5 HU

Az ezzel kapcsolatos cél a vizsgát megel z gyakorlás ösztönzése, a lehet legjobb biztonsági feltételek mellett. A Bizottság több lehet séget is mérlegelni fog, különösen a vezet i engedély megszerzését lehet vé tev folyamat részeként a kísér vel történ vezetést. Vizsgálat tárgyát fogja képezni továbbá, hogy a tanulási folyamatban részt vev személyekre például a kísér kre és oktatókra közös minimumkövetelmények vonatkozzanak. A vezet i engedély megszerzéséhez szükséges vizsga A jogosítvány megszerzéséhez szükséges vizsgának nem csak azt kell ellen riznie, hogy a vizsgázó ismeri-e a KRESZ szabályait vagy végre tud-e hajtani bizonyos man verezési feladatokat. A Bizottság meg fogja vizsgálni, hogy a vizsgába hogyan lehetne a járm vezetési képességek szélesebb körét bevonni, beleértve akár a közúti biztonsággal (kockázattudatos vezetés) és a defenzív, energiatakarékos vezetéssel (a környezetkímél vezetés f elemeinek hangsúlyozása az elméleti és gyakorlati vizsga során) kapcsolatos értékek és viselkedés értékelését is. A jogosítvány megszerzését követ oktatás Érdemes lenne megvizsgálni a nem hivatásos járm vezet k jogosítványszerzés utáni továbbképzését, különös tekintettel arra, hogy az európai népesség id södése folytán egyre fontosabbá válik az id s személyek megfelel gépjárm -vezet i alkalmasságának kérdése. Az e területen lehetséges intézkedéseknek figyelembe kell venniük a fogyatékkal él személyek és az id sek mobilitáshoz való jogát, valamint alternatív megoldásokat kell tartalmazniuk. Intézkedés: A Bizottság adott esetben a tagállamokkal együttm ködve az oktatással és szakképzéssel kapcsolatos közös közútbiztonsági stratégiát fog kidolgozni, amely többek között magában foglalja a jogosítvány megszerzését megel z gyakorlati képzést, valamint a gépjárm vezet -oktatókra vonatkozó közös minimumkövetelményeket. 2. célkit zés: A közlekedési szabályok fokozott érvényesítése A harmadik közúti közlekedésbiztonsági cselekvési program utólagos értékelése rámutatott arra, hogy a szabályok betartásának ellen rzése különösen, ha az ellen rzés gyakori és széles körben felhívják rá a figyelmet kulcsfontosságú a közúti halálesetek és sérülések számának csökkentését lehet vé tev megfelel feltételek megteremtéséhez. A nyilvános konzultáció is meger sítette, hogy a közlekedési szabályok érvényesítésének központi helyet kell kapnia az új közúti közlekedésbiztonsági politikai iránymutatásban. A közlekedési szabályok érvényesítésére irányuló európai stratégiában rejl lehet ségeket ugyanakkor az el z program id tartama során sem sikerült maradéktalanul kihasználni, különösen amiatt, hogy a határokon átnyúló jogérvényesítésre vonatkozó bizottsági javaslat kapcsán ezidáig nem történt el relépés. Az említett stratégiának a következ 3 f tengely mentén kell megvalósulnia: Határokon átnyúló információcsere a közúti biztonság területén Folytatni kell a közúti közlekedésbiztonságra vonatkozó szabályok határokon átnyúló végrehajtásának el segítésér l szóló irányelvjavaslattal kapcsolatos, 2008-ban megkezdett HU 6 HU

munkát. A jogszabályjavaslat 6, amely a közúti közlekedésbiztonsági jogsértésekkel kapcsolatos információcsere megkönnyítésére irányul, el relépést jelent a szabálysért kkel szembeni egyenl bánásmód irányába. Jogérvényesítési kampányok Fokozott koordináció és a bevált módszerek megosztása révén jelent sen növelhet a jogérvényesítés és az ellen rzés hatékonysága. Ösztönözni és általánosan alkalmazandóvá kell tenni az egyes tagállamokban, illetve azok közötti viszonylatban már a gyakorlatba átültetett, célzott ellen rzési m veletek elvét. Ezen kívül a tapasztalat azt mutatja, hogy a legmegfelel bb eredményt úgy lehet elérni, ha az ellen rzés/jogérvényesítés az érintettek tájékoztatásával párosul. A Bizottság ezért továbbra is támogatni kívánja a különösen a fiatalokat célzó tájékoztató-tudatosító intézkedéseket. A szabályok betartását szolgáló járm technológia A sebességkorlátozás el rejelzésére szolgáló, járm fedélzeti, valós idej információs rendszerekhez hasonló technológiai fejlesztések hozzájárulhatnak a sebességkorlátozás jobb érvényesítéséhez. Tekintettel arra, hogy egyre több könny haszongépjárm közlekedik az utakon, és ezáltal növekszik az ezekkel kapcsolatos baleseti kockázat, a Bizottság által korábban meghatározott elvekkel összhangban 7, valamint a környezetvédelmi és éghajlati járulékos el nyök figyelembe vétele mellett mérlegelni kell e haszongépjárm vek sebességkorlátozó készülékkel való felszerelésének kérdését. Az ittas vezetés tekintetében a szankciókon kívül megel z intézkedéseket is kell hozni. A Bizottság ezért meg fogja vizsgálni azon intézkedés lehet ségét, hogy például hivatásos gépjárm -vezet k esetében (iskolabusz vezetése stb.) legyen kötelez az alcolock készülékek használata. Nemzeti jogérvényesítési célok A közúti közlekedésbiztonsági politika hatékonysága nagyban múlik a biztonsági el írások betartását vizsgáló ellen rzések gyakoriságán. A Bizottság támogatja nemzeti jogérvényesítési célok meghatározását, amelyek azután bekerülnek a nemzeti ellen rzési tervekbe 8. Intézkedések: A Bizottság az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal együttm ködve törekedni fog a határokon átnyúló információcsere megvalósítására a közúti biztonság területén. A Bizottság a közúti biztonsággal kapcsolatos szabályok alkalmazására irányuló közös stratégia kidolgozásán fog munkálkodni, amely többek között tartalmazná az alábbiakat: 1. A könny tehergépjárm vek sebességkorlátozó készülékekkel való felszerelése, valamint egyes meghatározott esetekben az alcolock készülékek használatának kötelez vé tétele. 6 7 8 A jogszabály figyelembe veszi a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós szabályozást. COM(2009) 593 végleges. Lásd az Európai Bizottság 2004/345/EK ajánlását a közúti közlekedésbiztonságra vonatkozó szabályok végrehajtásáról (HL L 111., 2004.4.17., 75. o.). HU 7 HU

2. Nemzeti végrehajtási tervek kidolgozása. 3. célkit zés: Biztonságosabb közúti infrastruktúra A legtöbb halálos kimenetel baleset a vidéki és városi közutakon történik (2008-ban az összes halálos közlekedési baleset 56%-a, illetve 44%-a ezeken történt, míg az autópályákon bekövetkezett balesetek 6%-ot tettek ki). Meg kell találni tehát annak a módját, hogy az infrastruktúra biztonságos irányítására vonatkozó elveket a szubszidiaritás elvének figyelembevételével fokozatosan ki lehessen terjeszteni a tagállamok alsóbbrend közúthálózatára is. A Bizottság gondoskodni fog arról, hogy a közúti infrastruktúra uniós finanszírozása iránti tagállami kérelmek a biztonsági követelményeknek is megfeleljenek. A kés bbiekben vizsgálat tárgyát fogja képezni, hogy ezen elvet a küls segítségnyújtás esetében is alkalmazni lehessen. Intézkedések: A Bizottság: 1. gondoskodni fog arról, hogy európai forrásokból csak olyan infrastruktúra részesülhessen támogatásban, amely összhangban áll a közutak és alagutak biztonságára vonatkozó irányelvekkel; 2. ösztönözni fogja, hogy az infrastruktúra biztonságos irányítására vonatkozók elvek alkalmazandóvá váljanak a tagállamok alsóbbrend közutjaira is, különösen a bevált módszerek megosztása révén. 4. célkit zés: Biztonságosabb járm vek A harmadik közúti közlekedésbiztonsági cselekvési program által lefedett id szak során jelent sen javult a járm biztonság. Részben a passzív biztonsági felszerelések (például a biztonsági öv vagy a légzsák) általánossá válásának, részben az elektronikus biztonsági rendszerek alkalmazásának köszönhet en ugyan a személygépkocsik sokkal biztonságosabbak lettek, más járm vek különösen a motorkerékpárok azonban nem kaptak ekkora figyelmet. Ráadásul az alternatív er átviteli rendszer járm vek növekv számából adódóan az elkövetkez években újabb biztonsági problémákat is meg kell oldani. A ma járm vei Az utóbbi években számos járm biztonsági m szaki szabvány és követelmény került elfogadásra, vagy van kidolgozás alatt 9. Hatásuk teljes mértékben csak az elkövetkez évtizedben mutatkozik majd meg. A járm veknek forgalomba helyezésüket követ en is, egész élettartamuk alatt meg kell felelniük a biztonsági el írásoknak. A Bizottság elemezni fogja a m szaki vizsgálattal 10 és az 9 10 A motorkerékpárok biztonságával is foglalkozik a két- és háromkerek gépjárm vekre, valamint a négykerek motorkerékpárokra vonatkozó típus-jóváhagyási el írásokról szóló rendelettervezet. HL L 141., 2009.6.6., 12. o. HU 8 HU

országúti m szaki ellen rzésekkel 11 kapcsolatos uniós jogszabályok közelítésére és fokozatos szigorítására irányuló intézkedéseket, és adott esetben hatásvizsgálatot követ en javaslatot fog tenni e téren. A végs cél a m szaki vizsgálatok tagállamok közötti kölcsönös elismerése lehetne. A járm re vonatkozó adatok (típusjóváhagyás, nyilvántartásba vétel, ellen rzési eredmények stb.) jelenleg igen eltér ek az egyes tagállamokban. A Bizottság az adatcsere megkönnyítése végett meg fogja vizsgálni egy európai elektronikus platform létrehozásának lehet ségét. A holnap járm vei Ahogy az a Bizottság Európai stratégia a tiszta és energiatakarékos járm vekr l cím közleményében 12 is szerepel, az alternatív meghajtási technológiákkal m köd járm vek kifejlesztése és alkalmazása a közúti közlekedés környezetre gyakorolt hatásának csökkentése szempontjából az elkövetkez évtized fontos prioritását jelenti. E járm vek némelyike azonban olyan jellemz kkel bír, amelyek gyökeresen eltérnek a hagyományos járm vek jellemz it l, és kihatással lehetnek a biztonságra. Az összes érintett tényez re (így például az infrastruktúrára és a veszélyeztetett úthasználókra) gyakorolt hatások, valamint a megoldási lehet ségek (kutatás, szabványosítás stb.) egyértelm azonosításához ezért integrált és összehangolt megközelítésre van szükség. A fokozottabb közúti biztonsághoz várhatóan jelent s mértékben hozzá fognak járulni azok az úgynevezett kooperatív rendszerek is, amelyek lehet vé teszik a járm vek közötti információcserét, valamint a járm és az infrastruktúra, valamint a többi közeli járm közötti interakciót, biztosítva a vezet optimális tájékoztatását, és ezáltal csökkentve a balesetek kockázatát, valamint összességében növelve a forgalom folyamatosságát. Intézkedések: A Bizottság: 1. a járm vek különösen a motorkerékpárok és elektromos járm vek aktív és passzív biztonságának javítását ösztönz javaslatokat fog tenni 2. a m szaki vizsgálatokkal és az országúti m szaki ellen rzésekkel kapcsolatos el írások fokozatos közelítésére és szigorítására irányuló javaslatokat fog el terjeszteni 3. a legel nyösebb alkalmazások azonosítása érdekében folytatni fogja a kooperatív rendszerek hatásainak és el nyeinek értékelését, valamint szinkronizált alkalmazásukat célzó megfelel intézkedésekre vonatkozó javaslatokat fog tenni. 5. célkit zés: A modern technológiák használatának ösztönzése a közúti biztonság javítása érdekében A harmadik közúti közlekedésbiztonsági cselekvési program id szakában több tanulmány és kutatási projekt is foglalkozott az intelligens közlekedési rendszerekkel (ITS). Az ITS fontos szerepet tölthet be a közlekedésbiztonság javításában, például olyan balesetérzékel és 11 12 HL L 203., 2000.8.10., 1. o. COM(2010) 186. HU 9 HU

forgalomfigyel rendszerek alkalmazása révén, amelyek képesek az úthasználókat valós idej információkkal ellátni. Az intelligens közlekedési rendszerek alkalmazásának európai bevezetésére irányuló cselekvési terv 13 végrehajtásának, és az intelligens közlekedési rendszerek kiépítésére vonatkozó irányelvjavaslatnak 14 a keretében a Bizottság többek között a járm járm (V2V), a járm infrastruktúra (V2I) és az infrastruktúra infrastruktúra (I2I) közötti adat- és információcseréhez szükséges m szaki el írásokra vonatkozó javaslatokat fog tenni. További tanulmányozást igényel az is, hogy bizonyos átalakítás után kiterjeszthet -e a sávelhagyásra figyelmeztet, az ütközésveszélyt jelz vagy a gyalogosfelismer rendszerekhez hasonló fejlett gépjárm vezetés-támogató rendszerek (ADAS) alkalmazása a kereskedelmi és/vagy magán gépjárm vekre is. Ezeket a biztonságot fokozó felhasználásokat a bennük rejl lehet ségek legteljesebb kihasználása végett megfelel intézkedések révén miel bb ki kell építeni és gondoskodni kell széles kör piaci bevezetésükr l. Az elkövetkez hét évben az ITS dönt en hozzájárulhat a mentési m veletek hatékonyságának és gyorsaságának fokozásához, különösen a páneurópai fedélzeti e- segélyhívó rendszer (ecall) 15 elfogadása révén. Meg kell vizsgálni az e-segélyhívó hatásait, valamint kiterjesztésének lehet ségét, különös tekintettel a mentési m veletek javítására a motorkerékpárok, nehézgépjárm vek és buszok esetében. Végül pedig további vizsgálatot igényelnek azok a biztonsági problémák, amelyek a közúti biztonság területén nyújtott pozitív hatásuk ellenére az intelligens közlekedési rendszerek, különösen a járm fedélzeti rendszerek és hordozható (nomadikus) eszközök fejlesztésével járnak együtt (figyelemkiesés, hatásuk az oktatás szempontjából stb.). Intézkedések: Tekintettel az intelligens közlekedési rendszerek alkalmazásának európai bevezetésére irányuló cselekvési terv végrehajtására, valamint az intelligens közlekedési rendszerek kiépítésére vonatkozó irányelvjavaslatra, a Bizottság együtt fog m ködni a tagállamokkal annak érdekében, hogy: 1. megvizsgálja azt, hogy bizonyos átalakítás után a fejlett gépjárm vezetés-támogató rendszerek használata kiterjeszthet -e a kereskedelmi és/vagy magán gépjárm vekre is. 2. felgyorsítsa az e-segélyhívó rendszer kiépítését és megvizsgálja, hogy a rendszer kiterjeszthet -e más járm vekre is. 6. célkit zés: A sürg sségi segélyszolgálatok és a sérültek ellátásának javítása Bár a halálos kimenetel közúti balesetek száma 2001 és 2010 között csökkent, a baleseti sérültek száma még mindig nagyon magas, ahogy azt az alábbi diagram is mutatja. Az érdekeltek a nyilvános konzultáció keretében többször is hangsúlyozták, hogy a közúti sérülések számának csökkentése Európában az elkövetkez évtized els bbségi feladatai 13 14 15 COM(2008) 886. COM(2008) 887. Lásd COM(2009) 434. HU 10 HU

között kell, hogy szerepeljen. A közúti közlekedési balesetekb l fakadó sérüléseket nemzetközi szinten is súlyos közegészségügyi problémának nyilvánította többek között az Egészségügyi Világszervezet 16, valamint a közúti biztonságra irányuló nemzetközi cselekvés évtizede keretében az ENSZ. Halálesetek 100.000 75.000 50.000 25.000 0 A halálesetek, balesetek és sérültek számának alakulása az EU-ban 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2.000.000 1.800.000 1.600.000 1.400.000 1.200.000 1.000.000 800.000 600.000 400.000 200.000 0 Balesetek és sérültek Halálesetek Balesetek Sérültek A közúti balesetekb l fakadó sérülések súlyosságát csak többfajta fellépéssel lehet csökkenteni, többek között a járm vek és az infrastruktúra biztonságával, az ITS-sel, a sürg sségi segélyszolgálatok rendelkezésre állásával, a m veletek gyorsaságával és koordinálásával, valamint az els segélynyújtás és a rehabilitáció hatákonyságával kapcsolatos intézkedések révén. A Bizottság ezért egy az érintett szerepl ket, nemzetközi és nem kormányzati szervezetek képvisel it, kormányzati szakért ket és magát a Bizottságot tömörít munkacsoport segítségével ki fogja dolgozni a közúti sérültekkel és az els segélynyújtással kapcsolatos átfogó stratégia elemeit. A kezdeti cél a közúti balesetek áldozataival kapcsolatos meghatározásokra és fogalmakra vonatkozó közös álláspont kialakítása, valamint a megel zés és a m veletek kivitelezésének javítását szolgáló cselekvési irányok meghatározása lesz, beleértve azok társadalmi-gazdasági hatásait is. Ezekb l kiindulva lehet azután konkrét intézkedéseket meghatározni, mint például a bevált módszerek megosztását, gyakorlati útmutatók kidolgozását, a súlyos és könny sérülésre vonatkozó közös fogalommeghatározást, a több tagállam részvételével m köd többnemzetiség ment egységek kialakításának ösztönzését stb. Intézkedés A Bizottság a tagállamokkal és a közúti biztonság területén érintett más szerepl kkel együttm ködve javasolni fogja a közúti sérültekkel és az els segélynyújtással kapcsolatos átfogó stratégia kidolgozását. 7. célkit zés: A veszélyeztetett úthasználók védelme 16 World Report on Road Traffic Injury Prevention, WHO, 2004. HU 11 HU

A veszélyeztetett úthasználók így a motorkerékpárosok, a segédmotoros kerékpárosok, a kerékpárosok és a gyalogosok által elszenvedett halálos balesetek és komoly sérülések száma jelent s, s t egyes európai országban jelenleg is növekszik. Az úthasználók e csoportja, melyet 2008-ban az összes közúti halálesetek 45%-a sújtott, a statisztikák tanúsága szerint (lásd az alábbi diagramot) ezidáig nem kapott kell figyelmet. -60% A halálesetek számának alakulása az EU-ban 2001 és 2008 között -50% -40% -30% -20% -10% 0% gyalogos személygépkocsi motorkerékpár segédmotoros kerékpár busz kerékpár mez gazdasági járm nehéz tehergépjárm könny tehergépjárm Ezen túlmen en egyes úthasználók (például az id sek, a fiatal gyermekek vagy a fogyatékkal él k) a közlekedésben betöltött szerepükt l (gyalogos, járm vezet, utas) függetlenül, természetüknél fogva védtelenebbek. k különösen a városi területeken vannak nagy veszélynek kitéve 17. Kétkerek gépjárm vek A gépjárm használók e folyamatosan növekv csoportja esetében a legnehezebb jelent s javulást elérni a balesetek és halálesetek csökkentése terén. Ahogy az alábbi grafikonból is látszik, a motorkerékpárosokat ért halálesetek számának csökkenése a többi úthasználókhoz képest kevésbé számottev 18. 17 18 A városi területeken bekövetkezett halálos közúti balesetek 28%-ának 65 év feletti id s személyek estek áldozatul. Példa: 2001 és 2008 között a kétkerek gépjárm vek esetében a halálos közúti balesetek száma mindössze 4%-kal csökkent, míg a személygépkocsi-vezet k és -utasok esetében 35%-os javulást sikerült elérni. HU 12 HU

80.000 A közúti halálesetek számának alakulása az EU-ban 6.500 Halálesetek száma összesen 70.000 60.000 50.000 40.000 30.000 20.000 10.000 5.500 4.500 3.500 2.500 1.500 500 Motorkerékpárosok 0 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008-500 Halálesetek száma összesen A közúti balesetben meghalt motorkerékpárosok száma A motorkerékpárosok biztonságának javítása számos olyan intézkedést igényel, amellyel: 1. a többi úthasználó figyelmét fokozottabban fel lehet hívni a kétkerek gépjárm vekre; 2. ösztönözni lehet a kétkerek gépjárm vek biztonságának fokozására és a balesetek következményeinek csökkentésére irányuló kutatási tevékenységet és technológiai fejl dést, például az egyéni véd eszközökre vonatkozó szabványok bevezetését, a légzsákok alkalmazását, a megfelel ITS-alkalmazások (például e-segélyhívó rendszer) használatát, az ABS fékrendszer fokozatos bevezetését, az illetéktelen beavatkozások elleni intézkedések el segítését stb. A Bizottság javasolni fogja a m szaki vizsgálatra vonatkozó meglév uniós jogszabályok kiterjesztését a kétkerek gépjárm vekre. Végezetül pedig további er feszítések szükségesek annak érdekében, hogy a közúti infrastruktúra jobban igazodjon a kétkerek gépjárm vekhez (például biztonságosabb szalagkorlátok alkalmazásával); 3. ösztönözni lehet a tagállamokat arra, hogy fokozottabban ellen rizzék a gyorshajtást, az ittas vezetést, a bukósisak viselését, a járm vön végrehajtott illetéktelen beavatkozásokat, valamint a kétkerek gépjárm vezetésére feljogosító engedély nélküli járm vezetést. Gyalogosok és kerékpárosok A 2008-ban halálos közúti balesetet szenved k 27%-a (a városi területeken 47%-a) gyalogos és kerékpáros volt. A közúti biztonságot érint vélt vagy valós kockázatok továbbra is számos úthasználót rettentenek el a kerékpározástól. A nemzeti kormányok és helyi önkormányzatok egyre inkább részt vesznek a kerékpáros és gyalogos közlekedés népszer sítésében, aminek következtében a közúti közbiztonsággal kapcsolatos kérdéseknek fokozott figyelmet kell szentelni. 2003 óta több, a baleseti sérülések kockázatának csökkentésére irányuló uniós jogszabály is bevezetésre került (többek között az energiaelnyel lökhárító, az ABS fékrendszer és a holttértükör vonatkozásában). További intézkedéseket is meg kell vizsgálni (például a láthatóság javítása, a sebességszabályozás, a nem motorizált közúthasználókat szolgáló megfelel infrastruktúra, a veszélyes vegyes forgalom szétválasztása stb. vonatkozásában). HU 13 HU

Tekintettel arra, hogy mindez els sorban városfejlesztési kérdés, a legtöbb intézkedést helyi szinten kell majd meghozni, a Bizottság városi mobilitásról szóló cselekvési tervével 19 összhangban. A kerékpározás jelent s környezeti, éghajlati, torlódáscsökkent és közegészségügyi el nyeinek köszönhet en indokolt átgondolni a lehetséges további intézkedéseket e területen. Id sek és fogyatékkal él k 2008-ban a halálos közúti balesetek áldozatainak 20%-a id s ember volt (és 40%-uk gyalogosként szenvedett balesetet). A népesség id södésével éget en szükségessé vált annak értékelése, mekkora veszélynek vannak kitéve az id s emberek a közlekedés során. A fogyatékkal él knek szintén jelent s kockázattal kell szembenézniük. Mivel e téren még igen csekély ismeretanyag áll rendelkezésre, célzott kutatási er feszítésekre van szükség, különösen a vezetési alkalmasság megítélésére szolgáló egészségügyi alkalmassági követelmények vonatkozásában. Intézkedések A Bizottság megfelel javaslatokat fog tenni annak érdekében, hogy: 1. biztosítsa a veszélyeztetett úthasználók védelmére vonatkozó m szaki szabványok nyomon követését és továbbfejlesztését 2. a m szaki vizsgálatot kiterjessze a kétkerek gépjárm vekre is; 3. növelje például megfelel infrastruktúra létrehozásának ösztönzése révén a kerékpározók és más veszélyeztetett úthasználók biztonságát. A tagállamoknak el kell segíteniük, hogy az úthasználók és az illetékes hatóságok között megfelelel információáramlás, kommunikáció, illetve párbeszéd alakuljon ki. A Bizottság ki fogja venni a részét az ezirányú er feszítésekb l. 5. A 2011 ÉS 2020 KÖZÖTTI ID SZAKRA VONATKOZÓ KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGGAL KAPCSOLATOS POLITIKAI IRÁNYMUTATÁS ALKALMAZÁSA 5.1 Valamennyi érdekelt fél elkötelezettségének er sítése a határozottabb kormányzás révén A közúti biztonságra vonatkozó uniós jogi vívmányok megvalósításának els bbsége A közúti közlekedésbiztonsággal kapcsolatos több mint egy tucat jogszabállyal lényegében létrejött e terület uniós joganyaga. A Bizottság els bbséget kíván adni azoknak az intézkedéseknek, amelyek a közúti biztonsággal kapcsolatos európai uniós vívmányok tagállamok általi teljes kör és helyes végrehajtásának ellen rzését szolgálják. Nyílt együttm ködési keret létrehozása a tagállamok és a Bizottság között 19 COM(2009) 490. HU 14 HU

Az Európai Unió közúti biztonsággal foglalkozó szakpolitikájának megvalósítása és az elért eredmények nyomonkövetése céljából meg kell teremteni a tagállamok és a Bizottság közötti nyílt együttm ködésre szolgáló strukturált kereteket. Az együttm ködési keret az alábbiakat foglalhatná magában: a nemzeti közúti közlekedésbiztonsági tervek tagállamok általi kidolgozása. E terveknek meg kell határozniuk a közös célok megvalósítását szolgáló eszközöket, a megvalósítási ütemtervet, valamint részleteket kell közölniük az érintett nemzeti tervvel kapcsolatban. Tartalmazhatnak a tagállam sajátos helyzetét tükröz egyedi nemzeti célokat is; a Bizottság és a tagállamok közötti szoros együttm ködés a közös célok terén elért eredmények figyelemmel kísérése, az adatgy jtés javítása, a tapasztalatok megosztása, testvérprogramok kialakítása, valamint a bevált módszerek megosztása végett. 5.2 A közúti közlekedésbiztonsági politika hatékonyságának nyomon követésére és értékelésére szolgáló közös eszközök A nyomonkövetés javítása adatgy jtés és elemzés révén Egy 1993. évi tanácsi határozat 20 értelmében közösségi adatbank az úgynevezett CARE adatbázis létrehozása céljából a tagállamok kötelesek megküldeni a Bizottságnak a területükön el forduló, halállal vagy sérüléssel járó közúti balesetekre vonatkozó adatokat. A CARE-adatok min sége és összehasonlíthatósága általánosságban kielégít, leszámítva a sérültekkel kapcsolatos adatokat. Továbbra is sok a tennivaló a kockázatnak való kitettség és a teljesítménymutatók tekintetében. Az Európai Közúti Közlekedésbiztonsági Megfigyel központ (European Road Safety Observatory, ERSO) rögzítette és az interneten közzétette az európai közúti biztonsággal kapcsolatban rendelkezésre álló adatokat és tudáshalmazt. Ez az integrált eszköz alapvet fontosságú a közúti közlekedésbiztonsági szakpolitikák alkalmazásának nyomon követése, azok hatásainak értékelése, valamint új kezdeményezések kidolgozása szempontjából. A Bizottság ezért folytatja az ERSO továbbfejlesztését, többek között azáltal, hogy a központ feladatai között fog szerepelni a polgárok közúti közlekedésbiztonsági kérdésekkel kapcsolatos tájékoztatása és a velük való kapcsolattartás. Az ütközéses balesetek és a kockázatok jobb megértése A baleseteket követ m szaki vizsgálatok olyan értékes felismerésekkel szolgálhatnak, amelyek hasznosak a közúti közlekedésbiztonsággal kapcsolatos jöv beli fejlesztés során. A légi, vasúti és tengeri közlekedés esetében egy uniós keretszabályozás értelmében a tagállamoknak független m szaki vizsgálati szerveket kell létrehozniuk. A Bizottság a közúti közlekedés egyedi jellemz it szem el tt tartva meg fogja vizsgálni, milyen mértékben lehetne alkalmazni a balesetet követ m szaki vizsgálatokra vonatkozó, az említett közlekedési módok esetében használt elveket és módszereket a közúti közlekedés területén. 20 HL L 329., 1993.12.30., 63. o. HU 15 HU

Vizsgálat tárgyát fogják képezni továbbá a már a harmadik közúti közlekedésbiztonsági cselekvési programban is említett adatrögzít k ( fekete dobozok ) fejlesztésével és beépítésével járó el nyök, különösen a hivatásos használatú gépjárm vek esetében, figyelemmel azok társadalmi-gazdasági hatásaira is. Intézkedések: A Bizottság a tagállamokkal együttm ködve arra fog törekedni, hogy: A Bizottság: 1. testvérprogramok és más együttm ködési formák népszer sítése révén hozzájáruljon a biztonsági színvonal javításához a tagállamokban, 2. javuljon a balesetekkel kapcsolatos adatok gy jtése és elemzése, valamint er södjön az Európai Közúti Közlekedésbiztonsági Megfigyel központ szerepe. 3. szorosan figyelemmel fogja kísérni a közúti biztonságra vonatkozó uniós jogi vívmányok megfelel átültetését, 4. meg fogja vizsgálni, hogy szükséges-e a közúti balesetekkel összefügg m szaki vizsgálatokra vonatkozóan közös elveket elfogadni. 6. KÖVETKEZTETÉS E javasolt szakpolitikai iránymutatás az elkövetkez évtizedre el irányzott lehetséges intézkedések tervezete. Az érintettek els sorban az érdekeltekkel folytatott konzultáció során hangsúlyozták, hogy a cselekvési keret kialakítása és a nagyratör célok kit zése révén Európa milyen nagy mértékben hozzájárult valamennyi szinten az er feszítések ösztönzéséhez, valamint jelent s eredmények eléréséhez. Az el terjesztett szakpolitikai iránymutatás olyan átfogó keretet biztosít, amelyen belül megvalósíthatók a különböz uniós, tagállami, regionális vagy helyi szinten hozott konkrét kezdeményezések. Az egyedi intézkedések a jobb szabályozásra vonatkozó uniós elvekkel összhangban megfelel hatásvizsgálat elvégzését tennék szükségessé. A Bizottságnak az lesz a feladata, hogy javaslatot tegyen az EU hatáskörébe tartozó területeken, minden egyéb esetben pedig támogassa az információcsere ösztönzését, valamint a legjobb eredmények feltárását és terjesztését, az elért haladás alapos nyomon követését célzó különböz szint kezdeményezéseket. HU 16 HU