GAMÁSI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE

138001 Általános Iskola Gamás OM: 034109 8685 Gamás, Fő u. 94. Tel.: 85/428-123 GAMÁSI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE " Nincs kikövezett út, egyenes pálya, biztos cél felé vezető sínek. Hogy a holnap titkát is kitalálja, nem adatott meg soha senkinek. " /Bódás János: Minden javunkra van/ Módosítva: 2013. március 18. Hatályba lép: 2013. szeptember 1-től Jóváhagyva: 2013. március 20. 1

Tartalom I. Helyzetelemzés... 4 II. Az iskola pedagógiai programja... 5 a. Az iskola nevelési programja... 5 aa. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 5 ab. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 9 ac. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok... 11 ad. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok... 12 ae. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai... 16 af. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje... 17 ag. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje... 23 ah. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái... 24 ai. A tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzata... 25 aj. A felvétel és az átvétel helyi szabályai... 26 ak. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv... 27 b. Az iskola helyi tanterve... 29 ba. A választott kerettanterv megnevezése... 29 bb. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei. 31 bc. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása... 32 bd. Mindennapos testnevelés... 34 be. Választható foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai... 34 bf. A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módja, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei... 35 bg. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezési elvei... 53 bh. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek... 53 bi. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei... 53 bj. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések... 66 bk. A tanulók jutalmazásával összefüggő, a tanulók magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek... 66 bl. Projektoktatás... 67 III. A Pedagógiai program módosításával, hatálybalépésével, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések... 69 IV. Záradék... 70 2

A Gamási Általános Iskola helyi tanterve 8 évfolyamos képzési időhöz igazodik (4+4). A helyzetelemzésből és az eddigi tapasztalatainkból kiindulva az egyes tantárgyak óraszámainak 90 %-át az 51/2012.(XII.21.) EMMI rendelet alapján kiadott kerettantervben megfogalmazott követelményekre fordítjuk. A követelményekre, a nélkülözhetetlen ismeretek megértésére, feldolgozására, rendszerezésére, elmélyítésére, elsajátítására s ezzel párhuzamosan azok alkalmazására helyezzük a hangsúlyt. Mindezzel a tanulóknak a kulcskompetenciáit fejlesztjük, az ismeretek eredményes alkalmazását lehetővé tevő jártasságait, rutinszerűen, automatizáltan működő készségeit a tevékenységek széles körében érvényesíthető képességeit azok fejlődését, fejlesztését kívánjuk megalapozni. Mindezekhez használjuk fel a fennmaradó 10 % óraszámot, a mindenkori osztályok tanulói képességeinek figyelembe vételével. 3

I. Helyzetelemzés A község Balatonlelle és Kaposvár között, a 67-es úttól 3 km-re fekszik. Településünkhöz a legközelebb általános iskola Látrányban ill. Mernyén működik. Gamáshoz tartozik Szentmihály és Vadé, e két külterületről is járnak Gamásra tanulók iskolába ill. óvodába. A falu külterületeivel együtt 804 főt számlál, ebből jelenleg 250 fő aktív korú munkanélküli ill. ellátatlan. A munkanélküliség tehát rendkívül magas, munkalehetőséget az önkormányzat biztosít különböző közmunkaprogramokkal. A település mezőgazdasági jellegű, bár a lakosságra nem jellemző a mezőgazdasági tevékenység, mint megélhetési forma. Iskolánk állami fenntartású 8 évfolyamos általános iskola. A tanulók létszáma az utóbbi három évben stagnál, 100 fő körüli. Az elkövetkezendő négy évben várhatóan 90 körül mozog. Somogybabodról és Felsőmocsoládról is fogad az intézmény tanulókat. Ebben a tanévben Somogybabodról 15 tanuló, Felsőmocsoládról pedig 5 tanuló intézményünk diákja. A következő négy évet tervezni a Kormányhivatal állásfoglalása alapján tudjuk: a gamási általános iskola felvételi körzete Gamás. Az osztályfőnökök osztályfőnöki munkatervük részeként, egységesen kidolgozott szempontok alapján minden évben felmérik a hátrányos, halmozottan hátrányos és a veszélyeztetett tanulók számát, egyeztetve a Gyermekjóléti Szolgálat vezetőjével is. Ezek alapján a hátrányos helyzetű tanulók száma a tanulói összlétszámhoz viszonyítva 71 %, ebből halmozottan hátrányos helyzetű 40 %, a veszélyeztetett 23 %, sajnos növekvő tendenciát mutat, összefüggésben a családok elszegényedésével. Intézményünkben 8 önálló osztály működik és három napközis csoport. Az osztályok tanulói létszáma 9 és 17 fő között változik. A napközis csoportok vegyes csoportként működnek, ügyelve arra, hogy az első osztályosoknak a legideálisabb feltételeket biztosítsuk a tanuláshoz. A tanulók 57 %-a napközis. Idegen nyelvként a német nyelvet tanítjuk. Intézményünkben Alsós munkaközösség, Osztályfőnöki munkaközösség, Napközis munkaközösség, Diákönkormányzat és Szülői Munkaközösség működik. A tanulók 100 %-a továbbtanul valamilyen középfokú intézményben, többségük szakiskolákban néhányan pedig gimnáziumban vagy szakközépiskolában folytatják a tanulmányaikat. A tárgyi feltételek terén a minimális feltételek biztosítottak. Az iskola rendelkezik számítógépes szaktanteremmel, tornaszobával, fejlesztő teremmel. A szemléltető eszközök hiányosak, felújításra, cserére, pótlásra szorulnak. Személyi feltételek: A 11 pedagógus álláshelyen jelenleg 12 fő dolgozik, 1 fő tartósan távol van (GYES), az iskolatitkár fizetés nélküli szabadságát tölti és rendelkezünk 2 fő takarítóval. Az igazgatói teendőket a korábbi fenntartó által igazgatói feladatokkal megbízott igazgatóhelyettes látja el. A pedagógusok közül 4 fő tanítói, 5 fő tanítói és tanári képesítéssel, 1 fő tanító, mérnök-informatikusi, 1 fő tanító, tanár, mérnök-informatikusi, 1 fő tanári végzettséggel rendelkezik. A német nyelvet tanító pedagógus alapfokú német nyelvvizsga oklevelet szerzett. A szakos ellátottság a 7-8. évfolyamon csak magyar nyelv és irodalom valamint történelem tantárgyból biztosított. Az 5-6. évfolyamon a tantárgyak oktatása a tanító pedagógusok műveltségterülete, ill. szakkollégiumi végzettsége alapján nagyobb részben biztosított. Az étkezést a tanulók számára helyben, az önkormányzat fenntartásában működtetett főzőkonyha igénybevételével oldjuk meg. A nevelés-oktatás egy udvarban elhelyezkedő két épületrészben folyik. Az iskolaépületben 6 tanterem, a másik épületrészben 3 tanterem, könyvtár, tornaszoba, fejlesztő terem, informatika szaktanterem található. Az iskola épületei teljes körű felújításra szorulnak. 4

II. Az iskola pedagógiai programja a. Az iskola nevelési programja aa. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Pedagógiai programunk alapelvei: - áthatják az iskola egész nevelési tevékenységét - a nevelés gyakorlati tapasztalatán alapulnak - a NAT-ra épülnek, valamint azon elvekre, amelyeket az iskola nevelőtestülete elfogadott Iskolánk nevelő-oktató munkáját különböző értékek irányítják: 1. A demokrácia értékei. 2. Nemzeti értékek. 3. Európai, humanista értékrend, valamint figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra. Nevelő-oktató munkánkban olyan demokratikus magatartás alapjait rakjuk le, amelyben az egyén és a közösség érdekei egyaránt megfelelő szerephez jutnak. Munkánk a közös nemzeti értékeket szolgálja, hiszen fontos szerepet szán a hagyományoknak, valamint a nemzeti azonosságtudat fejlesztésének, beleértve az ország nemzetiségeihez, etnikumaihoz tartozók azonosságtudatának ápolását, kibontakozását. Európai, humanista értékrendre építettük nevelési-oktatási programunkat, mert azokra a tartalmakra összpontosítunk, amelyek az Európához való tartozásunkat erősítik. Az emberiség előtt álló közös problémák közül hangsúlyozzuk: - az egyén és az állam felelősségét - társadalmunk feladatait a problémák megoldásában - a Földet, az emberiséget, az egyes közösségeket fenyegető veszélyek csökkentését - a gyermekeknek saját környezetük rendben tartásában, rendezésében való segítségnyújtást - a hátrányos helyzetű tanulók társadalmi leszakadásának megakadályozását - a magánérdek és a közérdek összeegyeztetését Szerepel programunkban a más népek, kultúrák iránti nyitottság, megértés. Más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére neveljük tanítványainkat. A nevelési-oktatási intézményben az ismereteket, a vallási, világnézeti információkat tárgyilagosan, sokoldalúan kell közvetíteni, a teljes nevelés-oktatási folyamatban tiszteletben tartva a gyermek, a tanuló, a szülő, a pedagógus vallási, világnézeti meggyőződését, és lehetővé kell tenni, hogy a gyermek, tanuló egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan oktatásban vehessen részt. A köznevelés középpontjában a gyermek, a tanuló, a pedagógus és a szülő áll, akiknek kötelességei és jogai egységet alkotnak. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai: Pedagógiai programunk az iskolai munka céljait, az általános célokon belül, évfolyamokra lebontva is tartalmazza. Az iskola általános célja, hogy: 5

- Boldog, boldogságra képes, a társadalom számára hasznos embereket neveljen tanítványaiból. - A magas színvonalú és sokrétű ismeretközléssel emelje a tanulók tárgyi tudását és fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó képességét, készségét és a kreativitást. - A tanulók az iskolából kikerülve ne csak az életben legyenek képesek érvényesülni, hanem a társadalomba is be tudjanak illeszkedni. - Az iskolahasználók elégedettségére való törekvés, ezen belül: - a tudás - a fegyelem - a továbbtanulásra való felkészítés fontossága - a sikeres életpályára való felkészítés Célok az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszára (1-4. évfolyam): Vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe, ezek mellett adjon teret a gyermek játék és mozgás iránti vágyának. Az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket, és alapkészségeket fejlesszen. Célok az alapfokú nevelés-oktatás második szakaszára (5-8. évfolyam): Folytassa az első szakasz nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését. A különböző érdeklődésű, eltérő értelmű, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyereket együtt neveljük, készítjük fel a továbbtanulásra és a társadalomba való majdani beilleszkedésre. Az általános iskolai nevelő-oktatómunka céljaiból következnek, adódnak a feladatok is. A feladatok megjelölése kitűzött célok megvalósítását jelentik. Az 1-4. évfolyamban folyó nevelő-oktató munkánk feladata, hogy: - A tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre építve, fejlessze a kisgyermekekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és mozdítsa elő érzelemvilágának gazdagodását. - Adjon mintákat a feladat- és problémamegoldáshoz, valamint alapozza meg a tanulási szokásokat. - Támogassa az egyéni képességek kibontakozását. - Működjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában és törődjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociális- kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak. - Erősítse meg a humánus magatartásmintákat, szokásokat. - A testi és lelki egészségre nevelés - Médiatudatosságra nevelés - A tanuló ismerje meg lakóhelye és környékének népi hagyományait és életkorának megfelelő szinten az ország és a magyarság szimbólumait 6

Az 5-8. évfolyamban folyó nevelő-oktató munkánk feladatai: - A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködését, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. - Tudatosítsa a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét és néhány általánosan jellemző szabályát. - Fejlessze a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, képviselje az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt. - Erősítse az Európához való tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztessen más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. - Fordítson figyelmet az emberiség közös problémáinak bemutatására. - A tanuló értse meg a normakövetés fontosságát. - Nemzeti öntudat, hazafias nevelés. A tanuló ismerje lakóhelye és környékének népi hagyományait, valamint több, az ünnepkörökhöz köthető magyar hagyományt. - Alkalmazza a méltányosságot és az erőszakmentességet biztosító technikákat a közösségben való tevékeny részvétele során. - Képes legyen felismerni bizonyos előítéletes magatartásformákat és a sztereotípia megnyilvánulásait. - Váljon érzékennyé az anyag- és energiatakarékos életvitelre és ismerje ezek gyakorlati technikáit. - Tudjon célokat kitűzni és jövőképet felállítani. - Gazdasági és pénzügyi nevelés - Médiatudatosságra nevelés - A tanuló ismerjen meg olyan alapvető, tanulást segítő technikákat, amelyek segítségével hatékonyabbá teszi az önálló felkészülését. A nevelő-oktató munka eszközei: A nevelési módszerek különböző formái, amelyek a következők lehetnek: 1. Nyelvi (verbális) eszközök: a/ beszéd b/ beszélgetés 2. Nem nyelvi (non verbális) eszközök: a/ mimika (arckifejezés) b/ szem mozgás c/ tekintet d/ térközszabályozás e/ testtartás f/ mozdulatok 3. Szociális technikák: Ezen mintákat a gyermekek a felnőttektől tanulják, ezért fontos, hogy a diákok milyen mintát kapnak. 7

a/ Technikák az ön- és emberismeret fejlesztéséhez: - fejlesztő beszélgetés - fejlesztő beszéd b/ Szociális készségfejlesztő technikák: A tanulók problémamegoldó és konfliktuskezelő készségeinek fejlesztése, erősítése. - minta, modellnyújtás - megerősítés - szerepjáték - dramatizálás A nevelő-oktató munka eljárásai: A./ A meggyőzés, felvilágosítás, tudatosítás, mint eljárás, ezek módszerei: a/ az oktatás valamennyi módszere b/ meggyőzés c/ minta d/ példa e/ példakép f/ bírálat g/ önbírálat h/ beszélgetés i/ felvilágosítás j/ tudatosítás k/ előadás l/ vita m/ beszámoló B./ A tevékenység megszervezésének módszerei: a/ követelés b/ megbízás c/ ellenőrzés d/ értékelés e/ játékos módszerek f/ gyakorlás C./ Magatartásra ható módszerek: a./ ösztönző módszerek: 1. ígéret 2. megerősítés 3. bíztatás 4. elismerés 5. dicséret Dicséret módjai: lásd SZMSZ. szerint b./ kényszerítő módszerek: 1. felszólítás 2. követelés 3. parancs 4. büntetés Büntetés formái: lásd SZMSZ. szerint 8

c./ gátlást kiváltó módszerek: 1. felügyelet 2. ellenőrzés 3. figyelmeztetés 4. intés 5. tilalom 6. átterelés 7. elmarasztalás ab. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk pedagógiai programja a NAT-ban leírt és képviselt értékekre, valamint a helyi sajátosságokból (kis település, 100 fő körüli gyermek létszám, nagy százalékú veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanuló, osztályonként pár tanulási nehézséggel küzdő gyerek) adódó szükségletekre és az évek során kialakult hagyományokra épül. Ezért pedagógiai feladatainkat az alábbiakban határoztuk meg: - a NAT-ban és a kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátítása, valamint az ezekre épülő differenciálás, az adott körülmények, feltételek, lehetőségek figyelembevétele, a követelmények teljesítéséhez, sajátos szükségletek kielégítéséhez szükséges idő biztosítása. - Ezek a feladatok azt a célt szolgálják, hogy tanulóink: - különböző szintű adottságaikkal, - az eltérő mértékű fejlődésükkel, - az iskolai és az iskolán kívüli tanulásukkal - egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, - szervezett ismeretközvetítéssel - spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A különböző ismeretek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kultúrált életmód iránti, cselekvési motívumainak képességeinek a kialakításához, fejlesztéséhez. Képzésünk tartalma az emberre, a társdalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori fejlettségi szintjéhez méretezett kiválasztással, elrendezéssel. A tananyag feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók: - műveltségét - világszemléletük, világképük formálódását - társas kapcsolatát - eligazodásukat saját testükön, lelki világukban - tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben. A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont volt a tanulók képességeinek fejlődésében szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Ezért nevelési programunk összeállításánál az alábbi feladatoknak adtunk prioritást: 9

Az iskola pedagógiai programja, nevelési tanítási tanulási folyamata adjon teret: 1. A színes, sokoldalú - iskolai életnek - tanulásnak - játéknak - munkának 2. Fejlessze - a tanulók önismeretét - együttműködési készségüket - eddze akaratukat 3. Járuljon hozzá - életmódjuk - motívumaik - szokásaik - az értékekkel történő azonosulásuk fokozata kialakításához, meggyökereztetéséhez A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk alapjai: a tanulók - tudásának > - képességeinek > - egész személyiségének > fejlődése, fejlesztése. Figyelembe véve, hogy az oktatás, nevelés színtere - nemcsak az iskola, hanem - a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. Ezen célkitűzések alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok közé csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőket: A./ Az értelem kiművelése területén elvégzendő feladatok: - a megismerési vágy fejlesztése - tapasztalati és értelmező tanulás elsajátíttatása; a gyermeket tanítsuk tanulni - a tanulási időrendi és sorrendi tervezésében tegyenek szert fokozatos önállóságra - vegyenek részt a tanulás külső feltételeinek kialakításában - egyénre szabott tanulási, módszerek, eljárások kiépítése - az értő olvasás fejlesztése - az emlékezet bővítése - célszerű rögzítési módszerek kialakítása - gondolkodási kultúra művelése - az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása - a könyvtár használat ösztönzése. B./ A segítő életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok: - a pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése - a pedagógusok rendszeresen éljenek a segítő együttműködés változatos formáival - a gyermekek figyeljenek egymásra, vegyék észre a társaik életében, viselkedésében bekövetkező változásokra, legyenek érzékenyek egymás állapota iránt C./ A környezeti nevelés területén elvégzendő feladatok: - a tanulók legyenek képesek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére - a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére 10

- a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeinek felismerésére és jogaik gyakorlására - alakuljon ki bennük a környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitel - a környezetkímélő magatartás legyen erkölcsi alapelv - kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. D./ Az egészséges és kulturált életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok: - a mintaszerűen egészséges életmód, életvitel ismérveinek megismertetése a tanulókkal - ismeretek adása a betegségek, balesetek, sérülések elkerülése, az egészség megőrzésére - a tanulók a harmonikus életet értékként tiszteljék - beteg, sérült és fogyatékos embertársaikkal szemben elfogadó és segítőkész magatartást tanúsítsanak - ismerjék meg a környezet (háztartás, iskola, közlekedés) leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait - nyújtsunk támogatást a káros függőséghez vezető szokások (dohányzás, alkoholés drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzéséhez - fordítsunk figyelmet a családi életre való felkészítésre E./ A kommunikációs kultúra területén elvégzendő feladatok: - az anyanyelv minél teljesebb értékű ismerete - a metakommunikáció ( a tekintet, a gesztusok, a testtartás, a hanghordozás, a mozgástér) alkalmazásának a megismerése - az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtése, értelmezése, megvédése képességeinek fejlesztése - az új audiovizuális környezetet értő, szelektíven használó fiatalok nevelése F./ A szakmai képzés alapozása területén elvégzendő feladatok: - a szabályhasználat képességének fejlesztése - az önismeret fejlesztése - a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek, a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek a megismerése - a lehetőségek és a valóság; a vágynak és a realitások összehangolása - a pályamódosítás lehetőségének, kényszerének tudatosítása - az iskolán kívüli fórumok egyre hatékonyabb kihasználása. ac. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok 1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében; tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel - a táplálkozás, 11

- az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre, - a családi és kortárskapcsolatok, - a környezet védelme, - az aktív életmód, a sport, - a személyes higiénia, - az elsősegélynyújtás alapismeretei, - a szexuális fejlődés területén. 2. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 3. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a) a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: - testnevelés órák; - játékos, tömegsport foglalkozások; b) a helyi tantervben szereplő testnevelés, környezetismeret, természetismeret, biológia, erkölcstan tantárgyak tananyagai c) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; d) évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással foglalkozó témanap szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára; e) az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: - minden évben egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra szervezése; - minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő szervezése f) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele - évente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában; - a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében. (A tanulóknak évenként legalább egyszer fogászati és általános szűrővizsgálaton kell részt venniük.) ad. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A nevelés szempontjából közösségnek nevezzük az autonóm egyének szerveződését. Az igazi közösség kibontakoztatja, fejleszti az egyéniséget. Az emberi élet alapja a társas valóság. A közösségfejlesztés tehát az a folyamat, amely az egyén és a társadalom között kapcsolatot kialakítja, megteremti. Iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei a: 1. tanórák szaktárgyi órák - osztályfőnöki órák 2. tanórán kívüli foglalkozások - napközi - séta - kirándulások - szakkörök - tömegsport foglalkozások 3. diákönkormányzati munka 4. szabadidős tevékenységek 12

Mivel a négy terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyi tevékenyen hozzájárul: - a tanulók közösségi magatartásának kialakításához - véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez - a közösségi szokások, normák elfogadásához (az etikai értékrend kialakításához) - a másság elfogadásához - az együtt érző magatartás kialakításához - a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez. Éppen azért, mert valamennyi terület feladata azonos és mivel az iskola nem differenciáltan, egymástól függetlenül, egymás mellett fejleszti a tanulók személyiségét, hanem közösen egymást erősítve a tanulók egyéni képességeit, beállítódását figyelembe véve, kiemelten fontos, hogy megjelöljük azokat a legfontosabb közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, amelyeket az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során. A./ A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok: A tanórán résztvevő tanulók egy osztályközösség tagjai, az osztályközösséget pedig Hankiss Elemér megfogalmazása szerint a: - közösségi érdek > - közös cél > - közös értékrend és a > - tudat > tartja össze. Mivel az osztályközösség egyrészt a tanulók fő iskolai tevékenységének, tanulmányi munkájának összefogó kerete, alapvető élet- és munkaközössége, másrészt pedig valójában a tanulók spontán, véletlenszerű gyülekezete, legfontosabb célunk ebből a (leginkább) nem nevelési szempontból összetömörült csoportból olyan valódi közösséget formálni, amely képes: - a közös cél érdekében hajlandó - a közös értékrend elfogadására és - az iskola szervezett keretein (tanórák) belül ennek megfelelően viselkedni, munkálkodni. Ennek a célnak a megvalósításához több esztendő kitartó, állhatatos és türelmes munkájára van szükség. Ennek érdekében az alábbi feladatok megvalósítására törekedhetünk: - a tanulás támogatása kölcsönös segítségnyújtással, közösségi ellenőrzéssel, tanulmányi és munkaerkölcs erősítésével - a tanulók kezdeményezéseinek segítése - a közvetlen tapasztalatszerzés segítése - a közösségi cselekvések kialakításának segítése, fejlesztése (példamutatással, helyes cselekedetek bemutatásával; bírálat, önbírálat segítségével;) - a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önigazgató képességének (ki)fejlesztése - a folyamatosság biztosítása: a már elért eredmények továbbfejlesztése, a következő évfolyam a már elért eredményekre való építés - különböző változatos munkaformákkal (homogén csoportmunka, differenciált csoportmunka, egyéni munka, kísérlet, verseny) az egyűvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése 13

- a tanulók ismerjék meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit - sajátítsák el azokat az ismereteket és gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek - olyan nevelőkollektíva kialakítása (megtartása), mely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni és tevékenységüket koordinálni tudja. B./ A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai: A tanórán kívüli foglalkozásokra már kötetlenebb tevékenységi formák és a közösen átélt kirándulások, túrák, napközis szabadfoglalkozások érzelemmel teli élményei a közösségfejlesztés kiváló területei. Feladatok: - nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére - átgondolt játéktervvel és a tevékenységek pedagógiai irányításával biztosítsa, hogy a különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösségbe való tartozás érzését - ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolathoz elengedhetetlenek - a sokoldalú és változatos foglalkozások (irodalmi, zenei, képzőművészeti, sport) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez - a séták, kirándulások mélyítsék el a természet iránti tiszteletet, és a környezet iránti felelősség érzését C./ A diákönkormányzati munka közösségfejlesztő feladatai: A diákönkormányzat a tanulók önirányító, önszervező közössége, melynek keretében a tanulók a pedagógus irányításával együtt saját fejlettségüknek megfelelő szinten önállóan intézik saját ügyeiket. A diákönkormányzat tagsági viszonya önkéntes, célirányos tevékenységéhez szervezettségre van szüksége. Demokratikus úton választja tisztségviselőit, hozza létre szervezeteit, amelyek a közösség megbízásából hivatottak az ügyek megvitatására, határozathozatalra. Feladatok: - olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal őszhangban vannak - a kialakított, meglévő közösségi munkálatok, közösségépítő tevékenységek fejlesztése - új hagyományok teremtése a régi tevékenységek mellett - a közösség iránti felelősségérzet (felelősségtudat) kialakítása, fejlesztése - a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése - olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait. D./ A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: A szabadidős tevékenységek, olyan örömet adó munkaformák köré szervezett foglalkozások, amelyek kötődnek a tanulók személyes életében, társadalmi és egyéni problémáihoz és hatása nem csak a csoporton belül érvényesül, hanem kihat az iskola más területeire is. A tevékenységeket élményre épülő, problémamegoldást fejlesztő módszerekre kell építeni. 14

Feladatok. - jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal, szüleikkel, valamint a tevékenységet segítő külső szakemberekkel - a csoporton belüli kapcsolatok erősítése - a csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem fejlesztése, a társak és a foglalkozás-vezetők elfogadása, az együttműködés megalapozása, fejlesztése - a tevékenységformákat hassa át a közösség és az egyéni képességekre, aktivitásra való építés - a tevékenységformák kialakításában törekedni kell arra, hogy tartós aktivitásra ösztönözzön - olyan erős érzelmi- értelmi felhúzó erővel bíró témák kijelölése, mely során felfedezhetik a másik iránti érdeklődés, részvét, megértés, türelem szándékát és képességét, erősítve ezzel a közösséghez való kötődést - olyan csoportok kialakításának segítése, amelyek hatnak az egész személyiség fejlesztésre, valamint hatásuk van a pozitív töltésű életmód kialakítására. Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok Iskolánkban az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség koordinált, aktív együttműködése. Ezen együttműködés: - alapja: a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség - megvalósulási formái: a/ a kölcsönös támogatás b/ koordinált pedagógiai tevékenység - feltétele: a/ a kölcsönös bizalom és támogatás b/ az őszinteség - eredménye: a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán kedvezően fejlődő gyermeki személyiség Elvárásaink a szülőktől: - aktív részvétel az iskolai rendezvényeken - őszinte véleménynyilvánítás - együttműködő magatartás - nevelési program őszinte megbeszélése, közös megoldása - szponzori segítségnyújtás Segítségnyújtás a pedagógusoktól: - nyílt napok, nyílt órák szervezése - rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról, szorgalmáról - előzetesen felmért igények alapján szakkörök indítása - pályaválasztási tanácsadás - szülői értekezletek. 15

ae. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok helyi intézményi feladatai: - Továbbképzéseken megszerzett tudás alkalmazása, átadása az érintett pedagógusoknak - Aktív részvétel a pedagógiai program, éves munkaterv kidolgozásában. - Szakmai ismereteinek, kompetenciáinak folyamatos bővítése belső és külső továbbképzés és önképzés keretében - A tanulók eredményes és hatékony fejlesztése érdekében: a tanulók teljes személyiségének megismerése, fejlődésének nyomon követése együttműködés: a családi házzal, az adott osztályban tanító tanítókkal, tanárokkal a nevelő oktató munkát segítő más pedagógusokkal: fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, logopédus - adott tanulócsoportra vonatkozó tanmenetet készítése, adaptálása - az adott tanulócsoport fejlettségének, tudásának, tanulási iránti motivációjának és attitűdjének ismeretében óraterv (óravázlat) készítése - mérések, méréselemzések, fejlesztési terv(ek) készítése. - Differenciált tanulásirányítás és tanulásszervezés Az osztályfőnöki munka tartalma: - A tanulók személyiségének fejlesztésére, értékközvetítésre irányuló nevelőmunka - A társadalom által elfogadott magatartási szokások, normák kialakítása és gyakoroltatása - Az osztályközösség fejlesztése - Pályaorientáció, a pályaválasztás segítése - Kapcsolattartás a szülőkkel, az osztályban dolgozó pedagóguskollégákkal, iskolán kívüli segítőkkel Az osztályfőnök feladatai: - Az osztályközösség megismerése, fejlesztése, a tanulók közötti viszony alakítása - Osztályközösség formálása, nevelése direkt és indirekt módszerek alkalmazásával - Ismeretek szintetizálása, mindennapi életben történő alkalmazásának segítése - Törődés a tanulók aktuális problémáival - Mentálhigiénés szemlélet alkalmazása a nevelőmunkában - Értékrend közvetítése, a különböző értékrendek objektív megismertetése - Személyiségfejlesztés - A kultúrahasználat megtanítása - Az osztály feladatainak szervezése - A tanulók érdekeinek védelme, képviselete - Szabadidős programok szervezése, koordinálása - Kapcsolattartás az iskolán belüli és iskolán kívüli nevelési tényezőkkel (szülők, nevelési tanácsadó, tehetségpontok, szakmai és szakszolgálatok tanácsadóival) - Adminisztráció - Tervezőmunka: osztályfőnöki foglalkozási terv készítése, mely tartalmazza: o Osztályközösség jellemzőit (helyzetelemzés) o Az osztályközösség nevelésére és fejlesztésére vonatkozó célokat, feladatokat, tevékenységformákat, elvárt eredményeket, 16

o Az osztályfőnöki órák tanmenetét o Tanítási órán és iskolán kívüli tevékenységeket (pl: színházlátogatás) af. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje SNI alapelvek Pedagógiai alapelvek Célok A sajátos nevelési igényű tanulók ellátása a szocializációjukat segítő inkluzív nevelésben valósul meg, melyben fejlesztésünk a számukra megfelelő tartalmak közvetítésével segíti a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést Kiemelt figyelmet fordítunk a befogadó környezet kialakítására, az egyediséghez való alkalmazkodásra, a sajátos értelmi és személyiségi állapothoz igazodó nevelést helyezzük előtérbe, ami a gyerekek harmonikus személyiségfejlődését eredményezi A sajátos nevelési igényű tanulók ellátása olyan szakmaközi együttműködésben, nyitott tanítási-tanulási folyamatban valósul meg, amely az egyéni szükségletekhez igazodó eljárásokat, időkeretet, eszközöket, módszereket, terápiákat alkalmaz. A sajátos nevelési igényű gyermek nevelését- oktatását a speciális tanterv alapján, speciális tankönyvekkel és segédletekkel, speciális technikai eszközökkel, speciális terápiák biztosításával gyógypedagógus végzi. A pedagógusok a tanítás-tanulás folyamatában figyelembe veszik az egyes tanuló sajátos nevelési igényét, sérülés specifikus szükségletét és ennek ismeretében egyedi sajátosságokhoz igazított differenciált tartalmakat, módszereket, eszközöket alkalmaznak a tanítási órákon. A fogyatékosságból eredő hátrányok megelőzése, csökkentése, kompenzálása, a képességek kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük sérülésspecifikus szempontú támogatása. Összhang megteremtése, hogy a sajátos nevelési igényű tanuló ugyanolyan ellátásban részesüljön, mint más gyermek, problémája figyelembe vétele mellett. Biztosítani szeretnénk számukra, hogy: - a fejlesztés segítse számukra az önállóságot, a társadalmi beilleszkedést - a követelmények igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez, - a tanulót a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl. Feladatok Az integráltan tanuló sajátos nevelési igényű gyermekek számára speciális pedagógiai segítségnyújtás. A pedagógus a tananyag adaptálásánál, feldolgozásánál vegye figyelembe az egyes tanulók fejlettségi szintjét, a tantárgyi tartalmak sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó specifikus jellemzőit az irányelvekben foglaltakkal. 17

Az egyéni haladási ütemet biztosítsa egyéni fejlesztési és tanulási terv készítése, individuális módszerek, technikák alkalmazásával. Az együttműködés formáinak kialakítása rögzítése, illesztése az aktuális órarendbe. A sérült tanuló megfigyelése, fejlesztésének, lehetőségeinek, korlátainak értelmezése, teammunkában a gyógypedagógussal, a szakértői vélemény alapján. A fejlesztés tervezése tanórai keretek között, a habilitációs, rehabilitációs foglalkozások keretében egyéni és csoportos fejlesztő tevékenység speciális pedagógiai segítségnyújtással a gyógypedagógus által biztosított speciális tantervre építetten. SNI-s tanulók habilitációs, rehabilitációs ellátása: Ezek a gyerekek különleges gondozást igényelnek, és iskolánkban ezt meg is kell kapniuk. Olyan tanítási-tanulási folyamatot kell számukra biztosítani, amely problémájuk megoldásában nyújt segítséget, /pl.: eszközök, időkeret stb./ úgy, hogy a tanuló egyéni sikereket érjen el. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésére követelményeket kell meghatározni, egyéni fejlesztési tervet kell készíteni. A törvényben előírt szakember meghatározott időkeretben foglalkozik ezekkel a gyerekekkel iskolánkban. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók számára: A nevelés, oktatás, fejlesztés kötelezően biztosítandó pedagógiai feltételeit a nemzeti köznevelési törvény foglalja össze. A nemzeti köznevelési törvény a sajátos nevelési igényű tanulókhoz igazodva az általánosan kötelező feltételeket több területen módosítja, illetve kiegészíti olyan többletszolgáltatásokkal, amelyeket ki kell alakítani, és hozzáférhetővé tenni a sajátos nevelési igényű tanulók számára, mint például: - speciális tanterv, tankönyvek, tanulási segédletek, - speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök. Integrált nevelés, oktatás Iskolánk oktató-nevelő munkájának fontos feladata a másság elfogadása, egymás iránti empátia, tolerancia. Folyamatos kapcsolattartás a szülők közösségével, hogy fogadják el ezeket a gyerekeket. Nevelőink a tananyag feldolgozásánál figyelembe veszik az SNI-s tanulásra jellemző módosításokat, együttműködnek a különböző szakemberekkel, javaslataikat, iránymutatásaikat elfogadják, beépítik a pedagógiai folyamatokba. A fejlesztő pedagógus feladata sokrétű: egyéni fejlesztési terv szerint közvetlenül foglalkozik a gyermekkel, kapcsolatot tart a szülőkkel, nyomon követi a gyermek fejlődését, koordinálja a fejlesztő munkában résztvevő más szakemberek munkáját nyomon követi, figyeli az SNI tanulók szakértői véleményének érvényességét kapcsolatot tart az osztályban tanító többi pedagógussal, folyamatosan konzultál velük 18

figyelemmel kíséri az egyes tantárgyakból, tananyagrészekből az értékelés és a minősítés alóli mentesítés megvalósításának gyakorlatát segíti a szakvélemény értelmezését, szakmai támogatást, tanácsadást nyújt a dysfunkció specifikus fejlesztése érdekében, javaslatot tesz a környezet kialakítására, speciális eszközök kiválasztására, speciális módszerek alkalmazására. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Intézményünk befogadó iskola, vállalja a sajátos nevelési igényű: tanulásban akadályozott, pszichés fejlődési zavarral küzdő gyermekek, tanulók ellátását. A SNI tanulók fejlesztésének tervezésénél a pedagógusok figyelembe veszik a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvét. A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők, a fejlesztés tanítási-tanulási folyamata azonban zömében speciális pedagógiai módszerrel és eszközzel valósítható meg, az Irányelvben megadott módosítások figyelembe vételével. Az adaptáció folyamatában a pedagógusok az egyéni adottságoknak, fejlettségi szintnek megfelelően- csökkentik a tananyagot, átütemezik a feldolgozást, speciális módszereket, technikákat alkalmaznak, a tanulók számára előnyös ismeretelsajátítási módszert preferálnak az Irányelvekkel összhangban. Adaptációs tevékenység: - Tanulásban akadályozott tanulók esetén: a fejlesztési területek megegyeznek a NAT-ban leírtakkal, de azok mélysége, időigénye, mennyisége, módja az egyéni sajátosságokhoz igazodóan módosul az ismeretszerzés, a feldolgozás és alkalmazás során fontos a folyamatos segítség, irányítás cselekvésbe ágyazott ismeretszerzés, képi rávezetés a feldolgozás és fejlesztés idejének növelése, lassúbb tempó biztosítása - Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók esetén: a tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektől, indokolt esetben az első évfolyam két tanévi időtartamra széthúzható speciális tanulásszervezési módok, eljárások, értékelés, eszközhasználat az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből-az értékelés és minősítés alól mentesítés A sajátos eltérések a helyi tantervben és az egyéni fejlesztési tervben rögzítettek. Az értékelés rendje A helyi tantervben az SNI és a tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarokkal/nehézséggel küzdő diákok egyéni sajátosságainak megfelelően vesszük figyelembe az egyes tantárgyak 19

témaköreire, tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlásokat. A pszichés fejlődés zavarával küzdő SNI tanulók esetében a tanulmányi követelmények megegyeznek a nem SNI-s, illetve a tanulási, beilleszkedési és magatartási nehézséggel nem küzdő tanulók követelményeivel. Ehhez azonban a tananyagban mennyiségi, minőségi szelektálásra, a tanítási-tanulási folyamat módszerében, eszközeiben, időkeretében differenciált, rugalmas kezelésre van szükség. A Tanulási Képességet Vizsgáló és Beszédvizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakértői véleménye, valamint a Egységes Pedagógiai Szakszolgálat szakvéleménye, javaslata alapján az igazgató egyes tantárgyak, tantárgyrészek értékelése és minősítése alól felmentést ad, eltérő haladási tempót, vagy a számonkéréseknél hosszabb időtényezőt engedélyez a rászoruló tanulóknál. Az értékelésre-minősítésre vonatkozó szakértői vélemények, illetve szakvélemények mindig az adott tanuló szükségleteire fogalmazódnak meg. Például: döntően szóban adhasson számot tudásáról, hogy elakadásnál megsegíthető legyen, illetve, hogy tudása reálisan számon kérhető legyen Differenciáltan a segítségadásban: Ha azonos tananyagot dolgozunk fel, az SNI-s és a tanulási nehézséggel küzdő gyermek több segítséget igényel pl.: a feladat megismétlése nekik megfelelő nyelvi szinten, a feladatok kis lépésekre bontása, példa bemutatása, mintaadás (algoritmus) stb. Differenciáltan a feladatok szintjén: Írásos munkáit differenciáltan értékeljék. Több idő, illetve arányosan kevesebb feladat, vagy különböző nehézségi fokozatú, a tanuló képességeihez alakított feladatok adása. A feladatok technikai kivitelezése: íráskészség zavara, nehézsége esetén csak egyeztetés, színezés, összekötés. Exteriorizációs szint: inkább felismerés, megnevezés legyen a feladat, mint alkalmazás, reprodukció tehát rétegfeladatok legyenek! Utasítások (egyszerre egy, az is egyszerűsítve). Segédeszközök használata: pl. számológép, számítógép az írásos munkákhoz, korong, pálcika, színes rúd készlet, táblázatok, szorzótábla, helyesírási szabályzat használata. Differenciáltan a tevékenységek szintjén: A tanórán való részvétel kötelező, de érdemjegyet ne kapjon. Differenciáltan az értékelésben: Az osztályozás önmagában nem elég. A szöveges értékelés a tanulóknak szóljon, utaljon az önmagához mért fejlődés ütemére. A kötelező órakeret terhére az iskola foglalkoztatást szervez (kimehet a tanuló az óráról egyéni fejlesztésre) A matematikai gondolkodásban megnyilvánuló számolási zavart, nehézséget vegyék figyelembe, valamint minden olyan tantárgyban, ahol számolásos tananyagrészek vannak, illetve ezek a munkák nem értékelhetőek (pl: fizika, kémia esetében). A helyesírás értékelése alóli felmentés. A külalak értékelése alóli felmentés. Tantárgyi felmentés. 20

Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység: - szoros kapcsolat a helyi óvodával és az Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal - egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése - felzárkóztató órák, foglalkozások - napközi otthon, tanulószoba - nevelő és a tanulók személyes kapcsolatai - ha szükséges, családlátogatások - a szülő és a családok nevelési gondjainak segítése - iskolába kerülő tanulók vizsgálata, iskola érettségi vizsgálat - magatartási helyzetek értelmezése - külső szakemberhez (pl.: pszichológushoz) irányítás. Beilleszkedési problémák: köszönés, megszólítás, köszönöm-kérem, trágár beszéd, étkezési szokásrend, illem tudás, ne szóljon bele a felnőttek beszédébe. Magatartási problémák okai: pszichés éretlenség, zaklatott otthoni környezet > nincs tartós figyelem; elhanyagolt, ápolatlan > vágyik a szeretetre, hogy figyeljenek rá > felborul kiegyensúlyozottsága; túlzárkózottság > e-mögött is súlyos problémák lehetnek. Tehetség és képesség kibontakozását segítő tevékenység: Az osztályfőnökök, illetve az egyes tantárgyakat tanító pedagógusok folyamatos figyelemmel kísérik a tanulók fejlődését, hogy a valamilyen területen kiemelkedő képességűek számára megfelelő fejlesztést tudjunk biztosítani tehetséggondozás keretében. A tehetséggondozás területei: - szakköri foglalkozások biztosítása - rajzpályázatokon részvétel - népdaléneklési verseny - tanulmányi versenyek - külső egyesületek munkájába történő bekapcsolódás (pl. futball egyesület, Horvát Nemzetiségi Önkormányzat néptánc és színjátszó köre, Országos Póniklub szervezeti keretén belül lovas oktatás és versenyzés) - Lurkó-Kuckó tábortehetséges gyerekeknek (ének-zene, tánc, kézművesség) A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése: Cél: A tanuló beilleszkedjen az iskolai környezetbe, elsajátítsa az ismereteket, és egyéni ütemének megfelelően fejlődjön. Ezenkívül: - egyéni képesség kibontakoztatása, nehézségek leküzdése - hátrányok csökkentése - tanulási stratégiák megválasztása és a taneszközök igénybevétele - kreatív fejlődés, differenciálás, művészeti nevelés - egészséges terhelés - személyre szóló fejlesztő értékelés 21

Az ehhez kapcsolódó egyéb tevékenység: - egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése - felzárkóztató órák, foglalkozások - napközi otthon, tanulószoba - iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek: Cél: A tanuló beilleszkedjen az iskolai környezetbe, elsajátítsa az ismereteket, és egyéni ütemének megfelelően fejlődjön. Ezenkívül: - egyéni képesség kibontakoztatása, nehézségek leküzdése - hátrányok csökkentése - tanulási stratégiák megválasztása és a taneszközök igénybevétele - kreatív fejlődés, differenciálás, művészeti nevelés - egészséges terhelés - személyre szóló fejlesztő értékelés Az 1. feladat tehát a cél meghatározása, a lehetőségeink számbavételével. 2. Az adott helyzet felmérése, elemzése. 3. Eredményesség értékelése. A fejlesztést, fejlődést a következő káros tényezők befolyásolják: a./ Családi környezet. (lakásviszonyok, alacsony jövedelem, kulturális helyzet, családi hagyományok, nevelési, vallási, erkölcsi hagyományok, családtagok magatartása, kevés közös élmény a szülőkkel, nevelési módszerek, szülők erkölcsi magatartása, az iskola munkájának lebecsülése, közömbösség, rendszertelen életmód.) b./ Családi házon kívüli környezet. - utca, lakókörzet negatív hatásai - helytelen viszony, kapcsolat kifogásolható magatartású, erkölcsű gyerekcsoportokkal c./ Iskolai környezet. - oktatási intézmény tárgyi, személyi ellátottsága - bejárás - tanítás hatékonyságának alacsony színvonala - helytelen nevelési magatartás - rossz tanár-diák viszony - merev módszerek Feladatok: - Felzárkóztatás: - matematikából; magyarból. - Tehetséggondozás. - Drog- és bűnmegelőzési program. - Mentálhigiénés program. - Pályaorientációs tevékenység 7-8. osztályban. - Kirándulások, táborozásokhoz anyagi támogatás; szociális juttatások (helyi támogatás). - Tanulmányi versenyek, bemutatók, pályázatokon való részvétel. 22

- Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről (családlátogatás, szülői értekezlet, fogadóóra). A beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel és az Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal; az előkészítő jellegű első osztály; az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a nívócsoportos oktatás; felzárkóztató órák; napközi otthon; tanulószoba; felzárkóztató foglalkozások; a nevelő és a tanulók személyes kapcsolatai; családlátogatások; a szülő és a családok nevelési gondjainak segítése. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek: gyakoribb kapcsolattartás a szülői házzal több tanári figyelem, segítségnyújtás magatartási helyzetek értelmezése a közösség előtt külső szakemberhez, pszichológushoz irányítás A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik: előkészítő jellegű első osztály; az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a nívócsoportos oktatás; felzárkóztató órák; felzárkóztató foglalkozások; napközi otthon; tanulószoba; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. ag. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje Az iskolába beiratkozott tanulók törvényben meghatározott jogaikat csak az iskolai tanév megkezdésétől (tanévnyitó) gyakorolhatják. 23