Nemzetközi szerződések joga 2010. tavasz dr. Lattmann Tamás Előadás tárgya Előadás vázlata: Nemzetközi szerződések, mint jogforrások Nemzetközi szerződések létrehozása Fenntartások Nemzetközi szerződések értelmezése Nemzetközi szerződések alkalmazása Nemzetközi szerződések módosítása Nemzetközi szerződések megszűnése / megszüntetése Nemzetközi szerződések érvénytelensége Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 1
Nemzetközi szerződések, mint jogforrások előnyök a szokásjoghoz képest technikailag bonyolult / új jogterületek (ld. pl. világűrjog) világrendszerek közötti konfliktusok államok közösségének köre bővül írott jog előnye a szerződések precízebbek, egyértelműbbek szokásjogi normák szerződési normák Nemzetközi szerződések, mint jogforrások elnevezések Treaty (szerződés) Pact (paktum) Convention (egyezmény) Charter (alapokmány v. karta, charta) Covenant (egyezségokmány) Protocol (jegyzőkönyv) jogi kötelező erő szempontjából az elnevezés lényegtelen Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 2
Nemzetközi szerződések fajtái Bilaterális szerződések: Multilaterális szerződések: Nemzetközi szerződések fajtái Multilaterális szerződések: Nyílt Zárt ált. jogalkotó típusú szerződések, ahol minél szélesebb körű részvétel kívánatos ált. nemzetközi szervezeteket létrehozó szerződések Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 3
Nemzetközi szerződések fellelhetősége Nemzetközi szerződések fellelhetősége Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 4
Szerződések jogának kodifikációja szokásjogi alapok 1949-1966 kodifikáció előkészülete (UN ILC) 1969 Bécsi Egyezmény a szerződések jogáról (h. l. 1980.) 108+45 (2008. szeptemberi állapot) Magyarország csatlakozása: 1987 (1987.évi 12 tvr.) 1986 Bécsi Egyezmény a nemzetközi szervezetek államokkal, illetve egymással kötött szerződéseinek jogáról (h. l. --- 27/35) 27+39 (+16 nk. szervezet) (2008. júliusi állapot) Magyarország csatlakozása: 1988 1978 Bécsi Egyezmény a szerződésekben való államutódlásról (h. l. 1996) 21+19 (2008. júliusi állapot) Magyarország --- Nemzetközi szerződések létrehozása Főbb szabályok: belső jogi előírások is fontosak (Mo.: 2005. évi L. tv.) egyes államok esetében eltérő intézmények, eltérő részletszabályok belső jogi felhatalmazás szükségessége meghatalmazás kérdése eltérő szabályok és gyakorlat két- és többoldalú szerződéseknél szükséges és nem feltétlenül szükséges aktusok Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 5
Nemzetközi szerződések létrehozása Kétoldalú nemzetközi szerződés létrehozása: Tárgyalás szakasza Nemzetközi jogi hatások kezdete HATÁLYBA LÉPÉS Eljárás kezdete PARAFÁLÁS............................... Ha kell, a tárgyalás újrakezdése Tárgyalásra meghatalmazott személy aláírása aláírás előkészítése ALÁÍRÁS............................... A szerződés aláírására jogosult személy aláírása BELSŐ JOGI FELHATALMAZÁS MEGERŐSÍTÉS............................... kötelezőként elismerés Arra jogosult szerv aktusa BEIKTATÁS ENSZ FŐTITK. OKIRATOK KICSERÉLÉSE ÁTÜLTETÉS A BELSŐ JOGBA szerződés létrejött Nemzetközi szerződések létrehozása Főbb különbségek többoldalú szerződések esetén: tárgyalás konferenciákon parafálás ált. nincsen helyette szavazás, jegyzőkönyv aláírása gyakran utólag csatlakoznak államok, akik a tárgyaláson nem is vettek részt (nincs tárgyalás, nincs aláírás) okiratok cseréje helyett letétbe helyezés (letéteményes funkciója) Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 6
Fenntartások fenntartás (reservation) Bécsi Egyezmény 2. cikk. 1. bek. d. a fenntartás olyan bárhogyan fogalmazott és nevezett egyoldalú nyilatkozat, amellyel valamely állam egy szerződés aláírása, megerősítése, elfogadása, jóváhagyása, vagy ahhoz történő csatlakozása során kifejezésre juttatja, hogy a szerződés bizonyos rendelkezéseinek jogi hatályát a reá való alkalmazásban kizárni vagy módosítani óhajtja. Fenntartások Népirtás elleni egyezményhez fűzött fenntartásokkal kapcsolatos tanácsadó vélemény (1950) szerződések integritásának elve nem abszolút, fenntartások tétele lehetséges Előnyei: kompromisszum segítése kevésbé jelentős különbségek ellenére létrehozhat átfogó megegyezést ( több, mint a semmi ) segíti a többoldalú szerződéses kötelezettségek kialakulását Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 7
Fenntartások Szükséges-e a fenntartás elfogadása? Általában nincs szükség kifejezett elfogadó aktusra a többi részes állam részéről. szerződés által kifejezetten engedélyezett fenntartás esetében nem (kiv. szerz. eltérő rend.) nk. szervezet alapító okmánya esetén az adott szervezet elfogadása szükséges ha a szerződés lényeges előfeltétele a teljesség, akkor kell valamennyi fél elfogadása legalább egy állam el kell, hogy fogadja ezekben az esetekben vélelmezett elfogadás is elég! 12 HÓNAP kifogás nélkül = elfogadás Fenntartások példa 5 leendő szerződő állam 4 cikkből álló leendő nemzetközi szerződés A B 1. cikk A B C D E E D C 2. cikk 3. cikk 4. cikk X B 2. cikkhez fűzött fenntartása a szerződésből a 2. cikket B vonatkozásában kiiktatja (illetve annak tartalma a fenntartásban foglaltaknak megfelelően értelmezendő B állammal szemben) Tükör-effektus: ugyanakkor B sem hivatkozhat a 2. cikkre! Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 8
Fenntartások példa E államnak valamiért nem tetszik B állam által tett fenntartás fenntartással szemben: KIFOGÁS Nem kizáró kifogás Kizáró kifogás A B A B E C E C D D mintha nem is lenne kifogás inkább politikai, semmint joghatás kiváltására alkalmas eszköz a szerződés E és B között nem jön létre, amíg a fenntartás él nincs kompromisszum Fenntartások korlátai nem tehető fenntartás, ha a szerződés tiltja fenntartások megtételét a szerződés rendelkezik a lehetséges fenntartásokról, nem tehető olyan, ami ennek nem felel meg a fenntartás összeegyeztethetetlen a szerződés tárgyával és céljával Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 9
Fenntartások konkrét példák Sokféle fenntartás + kifogás Fenntartások értelmező nyilatkozatok (reservations declarations) Jogalakító jellegű fenntartások + kifogások pl. Izrael és az 1949-es genfi egyezmények Politikai természetű fenntartások + kifogások szocialista államok és az emberi jogi tárgyú egyezményekbe foglalt ICJ joghatósági klauzulák tiltakozásként megfogalmazott kifogások egyes fenntartásokkal szemben Policy jellegű fenntartások + kifogások pl. USA és az emberi jogi tárgyú szerződések fenntartások megtételétől való tartózkodás kizárása is lehet policy fenntartások figyelése, kifogások előterjesztése elvi-szakmai alapon Védekező jellegű fenntartások + kifogások ICJ joghatósági klauzulákkal szemben joghatósági nyilatkozatokhoz csatolva Nemzetközi szerződések értelmezése BE 31. cikk A szerződést jóhiszeműen, kifejezéseinek szövegösszefüggésükben szokásos értelme szerint valamint tárgya és célja figyelembevételével kell értelmezni. Értelmezés alanyai Szerződő felek együtt hiteles értelmezés (kötelező) Szerződő fél egyoldalúan (csak rá kötelező) Bírói értelmezés (adott ügyben lehet kötelező) Doktrinális értelmezés (segédeszköz) Az értelmezés módszerei: Nyelvtani (hiteles nyelv kérdése) Kontextuális Gyakorlati Rendszertani Történeti (travaux preparatoires jelentős szerepe) Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 10
Nemzetközi szerződések alkalmazása BE 26. cikk Pacta sunt servanda Minden hatályos szerződés kötelezi a részes feleket és a szerződést jóhiszeműen kell végrehajtaniok. Szerződés megsértése: nemzetközi jogsértés nemzetközi felelősség Nemzetközi szerződések teljesítésének biztosítékai nincs központi kényszerapparátus, ami saját jogon képes a kikényszerítésre, az egyes szerződések viszont alkalmazhatnak ilyeneket nemzeti eszközök periodikus tanácskozások jelentéstételi kötelezettség felállított szervek, intézmények nemzetközi szervezetnél becsatornázott lehetőségek stb. Nemzetközi szerződések módosítása Általános szabály: BE 39. cikk A szerződés a részes felek közötti megállapodással módosítható. kétoldalú: egyszerű, közös megegyezés a két fél között többoldalú: ált. új szerződésbe foglalás, amit a szerződők újra megerősítenek ld. pl. 1950 Emberi Jogok Európai Egyezménye + 14 módosító jegyzőkönyv Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 11
Nemzetközi szerződések megszűnése Felek akarata alapján Nemzetközi jog alapján Teljesítés Meghatározott esemény Idő Feltétel Új szerződés Lehetetlenülés Fizikai Jogi Háború Felmondás Egyetértés Felbontás Szerződésszegés Államutódlás Körülmények lényeges megváltozása Nemzetközi szerződések érvénytelensége Semmisség Megtámadhatóság Kényszer (fenyegetés v. erő alk.) Személy eilen (51. cikk) Állam ellen (52. cikk) Jus cogens előírásba ütk. (53. cikk) Belső, az eljárásra von. jogi norma megsértése (46. cikk) Meghatalmazás túllépése (47. cikk) Tévedés (48. cikk) Megtévesztés (49. cikk) Megvesztegetés (50. cikk) Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 12
Köszönöm a figyelmet! http://www.lattmanntamas.hu http://www.kul-vilag.hu Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 13