GYÁMHIVATAL FOLYAMATSZABÁLYOZÁSA 1. ELJÁRÁS CÉLJA Az eljárás célja a gyámhivatal folyamatainak minőségi szabályozása. Az eljárás lejegyzi - a Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc Pestszentimre Polgármesteri Hivatal illetékességi területére vonatkozóan a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatokat és azokra vonatkozó eljárásokat, úgymint: A családi jogállás rendezése: teljes hatályú apai elismerés, képzelt apa (szülők) adatainak megállapítása, ismeretlen szülőktől származó gyermek anyakönyvezése, családi jogállás megállapítására irányuló per megindítása. Örökbefogadás: örökbe fogadhatónak nyilvánítás, tájékoztató a vér szerinti szülő adatairól, Szülői felügyeleti jogok: szülői felügyeleti jogok gyakorlása megállapodás alapján, szülői felügyeleti jogok feléledése, szülői ház elhagyása, házasságkötés engedélyezése, külföldön lakó vagy tartózkodó személy tartásdíj iránti igény érvényesítése, életpálya kijelölése, gyermek családi és utónevének megállapítása, gyermek végleges külföldre távozása, vagyonkezelés- törvényes képviselet ellátása, Kapcsolattartás: kapcsolattartás szabályozása és a kapcsolattartásra vonatkozó bírósági határozatok végrehajtatása, Gyámság: gyámrendelés, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek gyámsága, gondnokság, cselekvőképességet érintő gondnokság és a gondnok kirendelése, törvényes képviselő vagyonkezelésére vonatkozó feladatok, gyám- és gondnok számadása, Cselekvőképességet nem érintő gondnokság: eseti gondnok, ügygondnok, méhmagzat gondnoka, Gyermekvédelmi gondoskodás, pénzbeli ellátások: otthonteremtési támogatás megállapítása, gyemektartásdíj állam általi megelőlegezése, Gyermekek védelme: családba fogadás, és évenkénti felülvizsgálata, ideiglenes hatályú elhelyezés, átmeneti nevelésbe vétel- és évenkénti felülvizsgálata, tartós nevelésbe vétel- és évenkénti felülvizsgálata, 3 éves életkor alatt félévenkénti felülvizsgálat, gondozási díj, utógondozás, utógondozói ellátás. 2. ELJÁRÁS LEÍRÁSA Gyámhivatali eljárás közös szabályai: A gyámhivatal ügyfelei a szülő, gyermek, gyám, gondnokolt, gondnok, (törvényes képviselő), örökbefogadni szándékozó szülő, fiatal felnőtt és az adott ügyben érintett más személyek. Az ügyfelek a gyámhivatalt személyesen kereshetik fel, ilyenkor az ügyintéző jegyzőkönyvben rögzíti az ügyfél kérelmét, bejelentését. Hatálybalépés dátuma: 2005. november 01. Változat: 2 Oldal: 1/13
Más estben a gyámhivatali eljárás postán érkező kérelemre, bejelentésre, társhatósági bírósági közjegyzői, rendőrségi, egyéb szervek megkeresésére indul. A gyámhivatalban készült valamint a postai úton érkezett, az ügyfél által személyesen átadott iratanyagot a gyámhivatal vezetője szignálja, majd az irodakoordinátor az iratanyagot az iktatóba továbbítja. Itt kerül sor az ügyintézőre való iktatásra. Az ügyféltől személyesen átvett iratanyagról átvételi elismervényt állít ki az irodakoordinátor vagy az ügyintéző. Az ügyintéző az iktatott anyagot, ill. a teljes ügyiratot melynek átvétele átadókönyvvel történik áttekinti, munkanaplójába a munkanapló vezetési szabályai szerint rögzíti. Ezt követően az adott ügykörre vonatkozóan a szükséges feladatokat elvégzi. Az eljárás megindításáról, a hivatalból indult eljárásban az ismert ügyfelet,az eljárás megindításáról, kérelemre indult eljárásban az ismert ellenérdekű illetve érintett ügyfelet a kérelem beérkezésétől számított 5 napon belül értesíti. Az értesítés tartalmazza az ügy tárgyát, iktatási számát, az eljárás megindításának napját, és az adó ügyfajtára irányadó ügyintézési határidőt, az ügyintéző nevét és hivatali elérhetőségét. Az iratokba való betekintés és nyilatkozattétel lehetőségére irányuló tájékoztatást. A hivatalból indult eljárásban az erre vonatkozó utalást, kérelemre indult eljárásban a kérelmező ügyfél nevét. Az ügyfelet, és az ügyben érdekelteket idézi oly módon, hogy a meghallgatás előtt legalább 5 nappal az idézést megkapják.az ügyfél kérelmére indult eljárásban nem kötelezhető a megjelenésre, de a meghallgatásról 5 nappal előbb kell, hogy értesüljön, hogy azon, ha kíván részt vehessen a tárgyaláson. Az ügyintéző jegyzőkönyvet vesz fel, környezettanulmányt végez, társhivatalt megkeresi, szükség esetén az ügyfelet hiánypótlásra szólítja fel, a tényállást tisztázza, majd elkészíti a határozattervezetet, vagy a végzés tervezetét. A gyámhivatal vezetője a határozat, -végzés tervezetet áttekinti és amennyiben megfelelőnek találja kiadmányozási jogát gyakorolja Abban az esetben ha az ügyintéző megállapítja illetékességének, vagy hatáskörének hiányát az ügyiratot az illetékes hatáskörrel rendelkező szervhez végzéssel 5 munkanapon belül átteszi és erről az ügyben érintetteket értesíti, Az elvégzett feladatokat a munkanaplóban rögzíti, jelzi a határidőbe helyezés pontos idejét, illetve az irattárba helyezési szándékát oly módon, hogy azt az előadóív belső oldalán Jogerősen lezárva jelzéssel,dátummal ás szignójával látja el az ügyintéző amit a gyámhivatal vezetője az irat áttekintése után aláírásával ellátja.(mintegy engedélyezi az irattárba tételt.) Az előadóív külső oldalán szintén jelezni kell az irattárba helyezési szándékot, dátum, ügyintéző szignójával, és a gyámhivatal vezető aláírásával. A munkanaplóba az irattárba való helyezést dokumentálja, ugyanúgy mint a határidőbe helyezést. Az irodakoordinátor elektronikusan valamint fizikálisan átteszi az ügyiratot az iktató irodának. A határozatok levelek, stb, ügyiratok postai úton való továbbítás az irodakoordinátor feladata, aki azt az erre a célra rendszeresített postakönyvben rögzíti, mint kimenő kostát. A tértivevényes küldeményeket kitöltött tértivevénnyel látja el, amelyek házon belül és futár által kerülnek kézbesítésre. Fogadja és továbbítja a fax üzeneteket, posta könyvvel minden beérkező és kimenő küldeményt rögzíti. A faxon érkező iratanyagot fénymásolja. Hatálybalépés dátuma: 2005. november 01. Változat: 2 Oldal: 2/13
Amennyiben a fellebbezésre nyitva álló idő alatt az ügyfél nem nyújt be fellebbezést, az ügyintéző határozatot, végzést jogerőre emeli erről az ügyfeleket értesíti, ezzel a végrehajtást elrendeli. Abban az esetben, ha az ügyfél a határozat vagy végzés ellen fellebbezést nyújt be a gyámhivatal vezetője rendelkezik arról, hogy saját hatáskörben bírálja el a fellebbezést vagy a fővárosi gyámhivatalnak felterjeszti. Az ügyirat felterjesztését követően a fővárosi gyámhivatal vezetője vagy ügyintézője az első fokú döntést helyben hagyja, módosítja vagy megsemmisíti, és új eljárást rendel el. Az ügyiratot a gyámhivatalnak visszaküldi a végrehajtás elrendelésével. Az ügyintéző és az irodakoordinátor a másod fokú határozat kézbesítéséről gondoskodik és az ügyiratot határidőbe helyezi a fent leírtak alapján. Abban az esetben, ha gyámhivatal vezetője úgy dönt, hogy a fellebbezést saját hatáskörben bírálja el a fellebbezést az elbírált határozattal együtt küldi meg a másod fokú gyámhivatalnak. 2.1. Családi jogállás rendezésének folyamata 2.1.1. Teljes hatályú apai elismerés: Ha az anya nem állt házassági kötelékben a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig, teljes hatályú elismerő nyilatkozat az apaságot egymagában megállapítja. A gyámhivatal teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot vesz fel, megállapítja a gyermek családi és utónevét, hozzájárul- cselekvőképtelen jogosult esetén a családi jogállásra irányuló per megindításához, egyidejűleg eseti gondnokot rendel. Ha az anyakönyvvezető apa nélkül anyakönyvezett gyermek születéséről küld értesítést, az anya tájékoztatása megtörténik arra vonatkozóan, hogy a gyermek apja bármely gyámhivatalban apai elismerő nyilatkozatot tehet. Amennyiben 30 napon belül a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatra nem kerül sor a gyermek családi jogállása rendezése érdekében az eljárást a gyámhivatal hivatalból folytatja le. A gyermek anyakönyvi kivonata tisztázza a gyermek családi jogállását. Az eljárás megindítását a szülő vagy más törvényes képviselő, a gyermeket magáénak elismerő férfi, és a 14. életévét betöltött gyermek is kérheti. Az anyát a gyámhivatal meghallgatja, jegyzőkönyvbe veszi mindazokat az adatokat, amelyekre szüksége lesz az apasági per megindításához, vagy a képzelt személy apaként történő bejegyzéséhez. Az anya által megnevezett férfit a gyámhivatal meghallgatja és ha az apaságot nem vitatja, felhívja őt az apai elismerő nyilatkozat megtételére, majd ezt a nyilatkozatot jegyzőkönyvben rögzíti. A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot a gyermek születése után, vagy azt megelőzően a fogamzási idő kezdetétől személyesen lehet megtenni. Az anya a 14. évet betöltött gyermek és a törvényes képviselő hozzájáruló nyilatkozatát is rögzíteni kell a jegyzőkönyvben, valamint a gyermek családi nevét. Az ügyben érdekelt személyeket lehetőleg együtt kell meghallgatni. Hatálybalépés dátuma: 2005. november 01. Változat: 2 Oldal: 3/13
A cselekvőképességben korlátozott személy elismerő nyilatkozatának érvényességéhez szükséges törvényes képviselői nyilatkozat pótlását az elismerő nyilatkozatot tevő férfi, vagy gyermek kérheti. Szükség esetén a törvényes képviseletet eseti gondnok is elláthatja. A gyermek születése előtt is lehetőség van a teljes hatályú apai elismerés megtételére, de ilyenkor a fogamzás és a szülés feltételezett időpontját szakorvosi bizonyítvánnyal kell igazolni. Ha az anya korlátozottan cselekvőképes a gyámhivatalnak a méhmagzat részére eseti gondnokot kell rendelni. 2.1.2 A gyámhivatal a születési anyakönyvbe apa nélkül anyakönyvezett gyermek részére képzelt személyt állapít meg apaként: A gyermek 3. életévének betöltéséig az anya kérésére bármikor. A harmadik életév betöltése után pedig hivatalból kerül sor a képzelt személy apaként történő bejegyzésére. 2.1.3 Az ismeretlen szülőtől származó gyermek: anyakönyvezéséhez a gyámhivatal megállapítja a gyermek születési helyét, idejét, családi és utónevét. Amennyiben a gyermek valódi adatai ismertté válnak, kezdeményezi a gyermek újbóli anyakönyvezését. 2.1.4 A családi jogállás rendezésére irányuló perek megindításához: A gyámhivatal a gyermek részére eseti gondnokot rendel. Az eseti gondnok kirendelését a szülő a gyám és a 14. életévét betöltött gyermek kérheti, de a gyámhivatal hivatalból is dönthet az eseti gondnok kirendeléséről. A gyámhivatal előzetes hozzájárulásával a gyám is jogosult a családi jogállás megállapítására irányuló per megindítására. A gyámhivatal akkor járul hozzá a családi jogállás megállapítására irányuló per megindításához, ha a származás kiderítése és a családi jogállás rendezése a gyermek, vagy a gondnokság alatt álló személy érdekében áll. 3.1 Örökbefogadással kapcsolatos eljárások folyamata: 3.1.1 Az örökbefogadhatónak nyilvánítási eljárás: A gyermekvédelmi szakszolgálat, a gyermekotthon, a nevelőszülői hálózatot működtető képviselője javaslatára, vagy az átmeneti nevelésbe vett gyermek gyámjának kérésére, gyermekjogi képviselő kezdeményezésére és hivatalból is indulhat. Lehetőségünk van arra, hogy a szülői felügyeleti jog megszüntetése érdekében pert kezdeményezzünk. Ha a szülő fél éven keresztül semmilyen formában nem tart kapcsolatot a gyermekkel, meghallgatjuk a szülőt, a gyermek gyámját, a gyermek gondozását ellátó nevelőszülőt és környezettanulmányt készítünk a szülő lakásán. Ha a szülő ismeretlen helyen távol van a meghallgatása miatt felkutatását meg kell kísérelni. A gyermekjóléti szolgálat véleményét is be kell szerezni, ha Hatálybalépés dátuma: 2005. november 01. Változat: 2 Oldal: 4/13
hivatalból indul az eljárás, vagy a gyermekjogi képviselő kezdeményezi. Nagyon gondosan kell eljárni. Az örökbe fogadhatóvá nyilvánítással egy időben a gyermek érdekében a szülő kapcsolattartási jogát korlátozzuk, vagy szüneteltetjük. A szüneteltetést hat hónapban állapítjuk meg. 3.1.2 Örökbefogadás előtti eljárás: Az eljárás lefolytatásának az a célja, hogy megállapítsuk az örökbefogadó személyisége és körülményei alapján alkalmas-e az örökbefogadásra. A gyermekvédelmi szakszolgálatnál jelentkeznek, örökbefogadási szándékukról nyilatkoznak, tanfolyamot végeznek, alkalmassági vizsgálaton esnek át, biztosítják lakásukban a környezettanulmány elvégzését. A pszichológiai vizsgálat eredményét, a felkészítő tanfolyam eredményes elvégzését igazoló iratot és a javaslatot, az ügyfél kérelmével együtt kapjuk meg a területi gyermekvédelmi szakszolgálattól. Ezt követően meghallgatjuk az örökbefogadni szándékozó személyt, környezettanulmányt végzünk lakásán, a háziorvosától igazolást kérünk, anyagi helyzetéről nyilatkoztatjuk, és szükség esetén egyéb iratokat kérünk, amennyiben alkalmassága megállapításához azt szükségesnek tartjuk. Az örökbefogadásra vonatkozó alkalmassági határozatot elkészítjük, amely 2 évig érvényes a jogerőre emelkedéstől számítva, és egy alkalommal további egy évre meghosszabbítható. Abban az esetben ha elutasító határozatot hozunk, a jogerőre emelkedéstől számítva egy évig újabb eljárás nem indítható. A gyámhivatalnak lehetősége van az alkalmassági határozatot felülvizsgálni, ha az örökbefogadni szándékozó körülményeiben változás állt be. 3.1.3 Örökbefogadás engedélyezésével kapcsolatos eljárás: Az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás az örökbefogadni szándékozó személy és a gyermek, illetve törvényes képviselője egyetértő kölcsönös kérelmére indul. A gyermekvédelmi gondoskodás alatt lévő gyermek örökbefogadása titkos, őt eseti gondnok képviseli az eljárás folyamán, aki jogosult a gyermek nevében az örökbefogadás engedélyezése iránti kérelem előterjesztésére. Az örökbefogadásról a gyámhivatal a kérelem előterjesztésétől számított 60 napon belül dönt. Az örökbefogadás során vizsgáljuk az örökbefogadandó és az örökbefogadó életkora között fennálló különbséget. Abban az esetben ha házasságban él az örökbefogadó, a fiatalabb házastárs életkorát vesszük alapul. Szintén könnyítés ha testvérek örökbefogadására kerül sor az idősebb gyermek életkorát kell figyelembe venni. Mielőtt a gyermeket az örökbe fogadni szándékozó személyhez kihelyezzük, az köteles az örökbefogadásra való alkalmasságát igazoló jogerős gyámhivatali határozatot becsatolni. Házastárs, rokon általi örökbefogadás esetén a rokoni kapcsolatot igazolni kell, az örökbefogadási tanácsadáson való részvételt, alkalmasságát igazoló pszichológiai véleményt és háziorvosi igazolást az egészségi állapotáról. Hatálybalépés dátuma: 2005. november 01. Változat: 2 Oldal: 5/13
A gyámhivatal feladata a gyermeket örökbefogadni szándékozókhoz való kihelyezése előtt környezettanulmányt végezni, a gyermek egészségi állapotáról, fejlődéséről beszerzi a háziorvosi- szakorvosi igazolást Három évnél idősebb gyermek esetén a személyiségre vonatkozó szakvéleményt is. Abban az esetben, ha az örökbefogadást nem állami szerv közvetíti a gyámhivatalnak kötelessége beszerzni a közvetítői tevékenységet igazoló iratot (működési engedélyt). Az örökbefogadni szándékozó személy köteles becsatolni kérelméhez a jövedelmi viszonyairól szóló igazolást, három hónapnál nem régebbi születésiés házassági anyakönyvi kivonatot, és a gyámhivatal által szükségesnek tartott egyéb iratokat. A gyermek örökbefogadásának engedélyezése előtt a gyámhivatalnak kell beszerezni a gyermek 3 hónapnál nem régebbi születési anyakönyvi kivonatát, a szülők halotti anyakönyvi másolatát (ha a gyermek szülei nem élnek), a szülői felügyeleti jogot megszüntető, vagy a szülő cselekvőképességét kizáró gondnokság alá helyezéséről szóló jogerős bírói ítéletet, illetve gyámrendelő határozatot, gondnokkirendelő határozatot, háziorvosi-, szakorvosi igazolást az örökbe fogadni szándékozó személy egészségi állapotáról, amennyiben az örökbefogadási eljárásban ezt indokoltnak tartja. A gyámhivatal köteles meghallgatni az örökbefogadni szándékozó személyt, ha 14. életévét betöltötte, vagy 14 év alatti, de ítélőképessége birtokában van. A gyermek szülőjét, ha a bíróság a szülői felügyeleti jogát nem szüntette meg, vagy a gyermeket a gyámhivatal nem nyilvánította örökbeadhatónak, vagy a szülő nem mondott le a gyermekéről. A nyílt örökbefogadás esetén az örökbefogadót, a vérszerinti szülőt, és a korlátozottan cselekvőképes gyermeket együttesen kell meghallgatni. A nyilatkozatokat jegyzőkönyvbe kell foglalni, az örökbefogadás joghatásait az érintettekkel ismertetni kell. Az örökbefogadásra vonatkozó határozatot ezt követően készíti el a gyámhivatal. A 6. életévét betöltött, vagy egészségileg károsodott gyermek esetében a gyámhivatal a szülő nyilatkozatát jóvá kell, hogy hagyja 60 napon belül. 3.1.4. Örökbefogadás felbontása: Az örökbefogadás felbontása a gyámhivatal hatáskörébe tartozik akkor, ha az örökbefogadott kiskorú, vagy az örökbefogadást mintkét fél egyező akarattal kívánja felbontani. A gyámhivatal azt vizsgálja, hogy az örökbefogadás felbontása a kiskorú érdekében áll-e? Az örökbefogadás felbontása esetén az örökbefogadott örökbefogadás előtti állapotát kell visszaállítani, beleértve ebbe az örökbefogadott leszármazóit is. 3.1.5 A külföldi állampolgárságú örökbefogadni szándékozó személy: Szándékát a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézetnél jelentheti be. Be kell csatolnia az 1 évnél nemrégebben kiállított és a magyar külképviseleti hatóság által felülhitelesített, hiteles magyar nyelvű fordítással ellátott: lakóhelyén készített helyszíni szemlét, jövedelemigazolást, alkalmasságát igazoló szakvéleményt, a külföldi állam előzetes elvi engedélyét, a külföldi Hatálybalépés dátuma: 2005. november 01. Változat: 2 Oldal: 6/13
állampolgárságot igazoló okiratot. A felsorolt iratokat a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálaton keresztül juttatják el a gyámhivatalhoz. A gyámhivatal örökbefogadást engedélyező határozatában dönt a gyermek végleges külföldre távozásáról és a vagyona felhasználásáról. 3.1.6 Külföldi állampolgárságú gyermek örökbefogadása: A gyámhivatal ilyenkor a gyermek személyes jogának figyelembevételével megvizsgálja az örökbefogadás feltételeit, beszerzi a gyermek állampolgársága szerinti ország illetékes hatóságának (bíróságának) az örökbefogadásra vonatkozó jóváhagyását. Az örökbefogadást engedélyező határozatot az örökbefogadó és az örökbefogadott állampolgárságát megjelöli, és a Fővárosi Főjegyzőt keresi meg a jogerős határozattal a gyermek hazai anyakönyvezése miatt. 3.1.7 Tájékoztatás a vérszerinti szülő adatairól: A 14. életévét betöltött gyermek vérszerinti szülője adatainak megismerése iránti kérelmét személyesen, törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül is előterjesztheti. A gyámhivatal meggyőződik, hogy a vérszerinti szülő adatainak kiadása nem áll-e a kiskorú gyermek érdekével ellentétben. Kiskorú örökbefogadott esetében a tájékoztatás előtt a gyámhivatal meghallgatja a vérszerinti és az örökbefogadó szülőt, nagykorú örökbefogadott esetén csak a vérszerinti szülőt. 4.1 Szülői felügyeleti ügyek és kapcsolattartási eljárások: 4.1.1 A szülői felügyeletet: Együttesen gyakorló szülők a szülői felügyelet körébe tartozó kérdésekben nem tudnak megegyezésre jutni a gyámhivatal döntését bármelyikük kérheti. Abban az esetben, ha a szülői felügyeletet együttesen gyakorolhatják a szülők, de külön élnek, megállapodhatnak abban, hogy a jövőben a szülői felügyeleti jogokat egyikük gyakorolja. A gyámhivatal ezt a kérésüket jegyzőkönyvben rögzíti, azzal együtt, hogy a gyermek melyik szülőnél kerül elhelyezésre. A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben szülői felügyeleti jogot együttesen gyakorolják. 4.1.2. Szülői felügyeleti jog feléledése: Ha az egyik szülő szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, vagy a szülő meghalt, a gyámhivatal a másik szülő szülői felügyeleti jogának feléledéséről intézkedik és felhívja a szülőt jogai gyakorlására. 4.1.3 Szülői ház elhagyása: A szülői ház elhagyásával eljárás a 16. életévét betöltött gyermek, a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő, vagy a gyermeket gondozó személy Hatálybalépés dátuma: 2005. november 01. Változat: 2 Oldal: 7/13
kérelmére indul. A gyámhivatal engedélyezi a szülői ház elhagyását, ha eljárása során meggyőződött arról, hogy az a gyermek érdekében áll. 4.1.4 Kiskorú házasságkötésének engedélyezése: A 16. életévét betöltött gyermek házasságkötésének előzetes engedélyezés előtt a gyámhivatal meghallgatja a házasulandókat, a jövedelmükről igazolást kér, a lakhatási körülményeket megvizsgálja, különösen arra vonatkozóan, hogy a házasuló 18. életéve elérése előtt születendő, illetve már megszületett gyermeke megélhetése, lakhatása házasságkötés után biztosított-e? 4.1.5 Életpálya kijelölése: A szülő és a gyermek között az életpálya kijelölésével, az iskola megválasztásával, a gyermek taníttatásával kapcsolatosan felmerült vitában a gyámhivatal dönt, a kérelmet a szülő, vagy a gyermek is benyújthatja, a 12 éven felüli gyermek kérelmét önállóan is benyújthatja. A gyámhivatal gondosan megvizsgálja és mérlegeli a gyermek képességeit eddigi tanulmányi eredményeit, és ezt követően dönt. 4.1.6 Gyermek családi- és utónevének megállapítása: A gyermek családi és utónevét a gyámhivatal állapítja meg, ha a szülői felügyeleti jogokat csak az egyik szülő gyakorolja, aki az anyakönyvvezető, vagy a gyámhivatal felhívása ellenére a gyermek utónevét a felhívás közlésétől számított 30 napon belül nem határozza meg. Abban az esetben ha együttesen gyakorolják a szülők a szülői felügyeleti jogokat és a gyermek családi és utónevével kapcsolatos megállapodásukat a gyámhivatal felhívásától számított 30 napon nem jelentik be. Különélő szülők ha nem tudnak a gyermek nevével kapcsolatban egyetértésre jutni, és nem igazolják 30 napon belül a bírósági eljárás megindítását. A gyámhivatal döntését határozatba foglalja. 4.1.7 A gyermek végleges külföldre távozása: A gyámhivatal akkor hagyja jóvá a gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó nyilatkozatot ha, a kérelmező a kérelemhez csatolja a külföldi hatóság által kiállított környezettanulmányt, iskolalátogatási igazolást, jövedelemigazolást, befogadó nyilatkozatot, amelyekből megállapítható, hogy a gyermek nevelése, tartása, ellátása, tanulmányainak folytatása külföldön biztosítva van. 4.1.8 Vagyonkezelés törvényes képviselet ellátása: A gyámhivatal a szülők vagyonkezelői jogát a gyermek érdekében korlátozhatja, szükség esetén meg is vonhatja, ha azt tapasztalja, hogy a szülő, törvényes képviselő nem a gyermek érdekének megfelelően jár el. Hatálybalépés dátuma: 2005. november 01. Változat: 2 Oldal: 8/13
5.1 Kapcsolattartás, és a kapcsolattartásra vonatkozó bírósági határozatok végrehajtása: 5.1.1 A gyermek és a tőle külön élő szülő kapcsolattartásáról, a bíróság határozatával rendelkezik: A határozatban a gyermek elhelyezéséről és a másik szülővel való kapcsolattartásról rendelkezik a bíróság. Az ügyfelek abban az esetben fordulnak a gyámhivatalhoz, ha valamelyik fél nem tartja be az ítéletben foglaltakat. A gyámhivatal feladata az ítélet betartatása a jogerős ítélettől számított kettő évig. Ha az ügyfelek nem az ítélet szerint járnak el, a gyámhivatal tárgyalás formájában igyekszik rendezni a két szülő közötti konfliktust, ha ezt követően sem működik a kapcsolattartás, figyelmezteti őket, majd pénzbüntetéssel sújtja a kapcsolattartást nem biztosító felet. A pénzbüntetés be nem fizetése esetén adók módjára behajtható. Abban az esetben, ha a jogosult nem él kapcsolattartási jogával, vele szemben szankció megállapítására nincs lehetőség. A jogerős ítéletet követő 2 év után a gyámhivatal feladata és hatásköre a gyermek és a tőle külön élő szülő kapcsolattartására vonatkozó eljárás. A gyámhivatal elsősorban egyezség meghozatalával rendezi a kapcsolattartást, amelynek keretében nemcsak a szülőket, hanem az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket is meghallgatja. Szükség esetén indokoltan a kapcsolattartás szüneteltetésére, vagy megvonására is lehetősége van a gyámhivatalnak, ha az a gyermek érdekét szolgálja. 5.1.2 Nagyszülői, nagykorú testvér kapcsolattartása: A kapcsolattartásra vonatkozó határozat elkészítése a gyámhivatal hatáskörébe tartozik. A kapcsolattartás ügyben hozott határozat be nem tartása szankciót von maga után. A szülővel való kapcsolattartásra irányuló kérelmet a 14. életévét betöltött gyermek önállóan is előterjesztheti. A gyermekvédelmi gondoskodás alatt élő gyermek és szülői közötti kapcsolattartásáról a gyámhivatal dönt, ha az a gyermek érdekében áll. A gyámhivatalnak kötelessége indokolt esetben előmozdítani a szabadságvesztését töltő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartást, ha ez a gyermeket nem veszélyezteti. Vita esetén a gyámhivatal a kapcsolattartást bármelyik fél kérelmére szabályozhatja, ha az nem a bíróság hatáskörébe tartozik. 6.1 Gyámság: 6.1.1 Gyámrendelés: A gyámhivatal gyámot a szülői felügyelet alatt nem álló gyermek részére rendel. A gyermek nem áll szülői felügyelet alatt, ha a szülők meghaltak, a szülők szülői felügyeletét a bíróság megszüntette, a szülők cselekvőképtelenek, vagy cselekvőképességükben korlátozottak, ismeretlen helyen távol vannak, vagy ténylegesen akadályoztatva vannak, a bíróság a gyermeket 3. személynél helyezte el, a gyermeket a gyámhivatal átmeneti- Hatálybalépés dátuma: 2005. november 01. Változat: 2 Oldal: 9/13
vagy tartós nevelésbe vette, ha a szülő hat hetesnél fiatalabb gyermeke, vagy számára ismeretlen személy általi örökbefogadásához hozzájárul. A gyámrendelés előtt a gyámhivatalnak meg kell vizsgálni a gyámrendelés okát, kinek a gondozásába kerül a gyermek, annak a személynek a körülményei alkalmasak-e a gyermek nevelésére. Van-e nevezett gyám, nincse a gyámságból kizárva a személy. Gyámot minden esetben családtagból rendel ki a gyámhivatal, ha van arra alkalmas és gyámság viselését ellátó személy. Hivatásos gyámot az állami gondoskodás alatt lévő gyermeknek kell rendelni. A gyámot éves és eseti számadási kötelezettség terheli, amelyet a gyámhivatal fogad el. 7.1 Gondnokság: A gondnokságra bizonyos eltérésekkel a gyámság szabályai vonatkoznak. Az eljárásra: 7.1.1 Cselekvőképességet érintő gondnokság: A gondnokrendelés előtt a gyámhivatal megvizsgálja a gondnokrendelés okát, van-e nevezett gondnok, a gondnokolt kinek a gondozásában áll, van-e olyan szülő, vagy más hozzátartozó, rokon, akit gondnokul ki lehet rendelni, van-e vagyona a gondnokoltnak. A gondnokrendelés előtt a gyámhivatal beszerzi a gondnokrendelés alapjául szolgáló bizonyítékokat, úgy mint szakorvosi vélemény, környezettanulmány, nyugdíjszelvényt, tulajdoni lapot, meghallgatja a gondnokság alá helyezendő személyt, a hozzátartozókat. A bíróság részére elkészíti a keresetlevelet a szükséges mellékletekkel, a bíróság ítélete szerint rendel gondnokot a korlátozó, vagy kizáró gondnokság alá helyezett ügyfélnek. Ha a gondnokság alá helyezett személynek nincs olyan hozzátartozója, aki a gondokságot vállalja, vagy arra alkalmas lenne, hivatásos gondnokot rendel a gyámhivatal. A gondnokot évente számadási kötelezettséggel tartozik a gyámhivatal felé, ezzel egyidőben a gondnokolt egészségi és általános állapotáról is be kell számolnia. A gondokolt pénzéből való felhasználást követően pedig eseti számadással tartozik. A korlátozó gondnokság alá helyezett személy helyzetének felülvizsgálatáról az ítélettől számított 5 évenként, ill. a bíróság által megállapított időpontban intézkedni köteles a gyámhivatal. A gondnokok tevékenységének irányítása, ellenőrzése, számonkérése a gyámhivatal feladata. 7.1.2 Cselekvőképességet nem érintő gondnokság: 7.1.3 Eseti gondnok: Eseti gondnokot akkor rendelünk, ha arra a gyámhivatal előtt folyó eljárásban szükséges. Az eseti gondnok beszámoltatása, munkadíjának megállapítása, kifizetésére vonatkozó intézkedés a gyámhivatal feladata. Ez lehet különleges szakértelmet kívánó vagyoni ügy, vagy az ügyfelek között fennálló érdekellentét. Hatálybalépés dátuma: 2005. november 01. Változat: 2 Oldal: 10/13
7.1.4 Ügygondnok: Kirendeléséről az ismeretlen helyen tartózkodó személyt érintő gyámhivatali határozatok átvétele céljából intézkedünk. 7.1.5 Méhmagzat gondnoka: Kirendelésére akkor van szükség, ha a gyermek jogainak megóvására már megszületése előtt szükség van, illetve ha a gyermek és törvényes képviselője között érdekellentét áll fenn. 8.1 Gyermekvédelmi gondoskodás pénzbeli ellátások: 8.1.1 Otthonteremtési támogatás: Az otthonteremtési támogatás célja, hogy az átmeneti, vagy tartós nevelésből kikerült fiatal felnőtt lakáshoz jutását, tartós lakhatását elősegítse. Az eljárás során a fiatal felnőttnek igazolnia kell nagykorúvá válásakor meglévő vagyonát, vagyonkezelője végszámadását, a tulajdonukban lévő ingatlan tulajdoni lapját, cél és pénz felhasználási tervét. Az otthonteremtési támogatás összege attól függ, mennyi időt töltött a gyermek állami gondoskodás alatt, ami legalább három év és nagykorúságával szűnt meg. A gyámhivatal az otthonteremtési támogatás megállapításával egyidejűleg az utógondozás, vagy utógondozói ellátás alatt nem álló fiatal felnőtt részére utógondozót rendel ki. A támogatás a központi költségvetés terhére történik. A gyámhivatal 5 évre elidegenítési tilalmat jegyeztethet be a magyar állam javára a megszerzett ingatlanra vonatkozóan A támogatás elszámolásának módját is meg kell határozni. 8.1.2 A gyermektartásdíj megelőlegezése: A gyermektartásdíj megelőlegezése iránti eljárás a jogosult gyermek szülője kérheti, amennyiben a gyermek apja három hónapig nem fizeti a bíróság által jogerősen megállapított tartásdíjat. A tartásdíj eredménytelen végrehajtását a gyermek iskolalátogatási igazolását és a család bevételeit és kiadásait igazolni kell. A gyámhivatal felszólítja a kötelezettet a fizetésre, és miután ennek nem tesz eleget, akkor előlegezi meg a tartásdíjat, amelyet a kötelezettől adók módjára kell behajtani. Amennyiben a bíróság a megelőlegezés időtartama alatt a tartásdíjat csökkenti, vagy felemeli, a gyámhivatal a jogosult bejelentésére, a jogosultsági feltételek újbóli vizsgálata nélkül jogosult módosítani. Amennyiben a jogosult a megelőlegezés ideje alatt kétszeres tartásdíjat vesz fel rendszeresen, vagy alkalomszerűen erre az időszakra, az állam által megelőlegezett tartásdíjat az államnak vissza kell fizetni. 9.1 Gyermekek védelme: 9.1.1 Családba fogadás: Hatálybalépés dátuma: 2005. november 01. Változat: 2 Oldal: 11/13
A családba fogadás iránti eljárás során a gyámhivatal meghallgatja a szülőt, más törvényes képviselőt, a gondozót, a korlátozottan cselekvőképes gyermeket, a családba fogadó személyt. Tájékoztatjuk a feleket a nyilatkozataik jogkövetkezményéről, megvizsgáljuk a családba fogadás okát és várható időtartamát, a szülő által megnevezett családba fogadó személy alkalmasságát, valamint azt, hogy viselhet-e gyámságot, környezettanulmányt készít. A családba fogadó személy, mint gyám, éves számadást kell, hogy benyújtson. A gyámhivatal ekkor azt is megvizsgálja, hogy a gyermek érdekében fenn kell-e tartani a családba fogadást. A családba fogadás felülbírálására azért van évente szükség, hogy amennyiben lehet a gyermeket a vérszerinti családjába visszahelyezi. 9.1.2 Ideiglenes hatályú elhelyezés: Az ideiglenes hatályú elhelyezést megalapozó súlyos veszélyeztetésnek minősül, ha a gyermek felügyelet nélkül marad, vagy testi, érzelmi, és erkölcsi fejlődését családi környezete, vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és e miatt azonnali elhelyezés szükséges. A gyermeket ideiglenesen a nevelésre alkalmas, amennyiben vállalja a különélő szülőnél, más hozzátartozónál, illetve személynél, vagy ha erre nincs lehetőség, a legközelebbi nevelőszülőnél, vagy ha erre nincs lehetőség, gyermekotthonban helyezzük el. Ha nem a gyámhivatal helyezi el ideiglenesen a gyermeket, akkor erről értesítést kap az illetékes gyámhivatal. Ha azt állapítjuk meg, hogy a szülői felügyeleti jogok megszüntetésének oka nem áll fenn, de a gyermek fejlődése a korábbi környezetében nincs biztosítva, hatvan napon belül pert indít a szülő ellen a gyermek a másik szülőnél, vagy harmadik személynél történő elhelyezése iránt. 9.1.3 Átmeneti nevelésbe vétel: A gyermeket a gyámhivatal átmeneti nevelésbe veszi, ha a fejlődését a családi környezete veszélyezteti és a veszélyeztetettségét az alapellátás keretében biztosított szolgáltatásokkal nem lehet megszüntetni. A gyermek megfelelő gondozása a családban nem biztosítható. Az átmeneti nevelésbe vétellel együtt a gyermeket nevelőszülőnél, vagy gyermekotthonban helyezzük el, és részére hivatásos gyámot rendelünk. Az átmeneti nevelés fennállásának szükségességét a gyámhivatal évente, három év alatti gyermekek esetében fél évente felülvizsgálja annak érdekében, hogy a gyermeknek a továbbiakban saját családjában nevelkedhessen, ha ennek feltételei megteremtődtek. Az átmeneti nevelésbe vett gyermek törvényes felügyeletét a hivatásos gyám, vagyonkezelését a vagyonkezelő eseti gondnok látja el. 9.1.4 Tartós nevelésbe vétel: A gyámhivatal a gyermek tartós nevelésbe vételéről intézkedik, ha a szülő, vagy mindkét szülő felügyeleti jogát a bíróság megszüntette. A szülő, vagy mindkét szülő elhalálozott, és a gyermeknek nincs felügyeletet gyakorló szülője, a gyermek ismeretlen szülőktől származik. Tartós nevelésbe kerül a gyermek akkor is, ha a szülő úgy ad a gyermeke Hatálybalépés dátuma: 2005. november 01. Változat: 2 Oldal: 12/13
örökbefogadásához hozzájáruló nyilatkozatot, hogy az örökbefogadó személyét nem ismeri, és a gyermek nem helyezhető el az örökbefogadó szülőhöz. A tartós nevelésbe vétellel egyidejűleg a gyermek otthont nyújtó ellátásban egyéni elhelyezési terv szerint biztosítja, és felkészíti az örökbefogadásra, vagy az önálló életre. A tartós nevelésben élő gyermek helyzetét a gyámhivatal évente felülvizsgálja és ha nem kerül sor az örökbefogadásra, vagy a szülő személye és környezete alkalmassá válik a gyermek nevelésére a tartós nevelésbe vételt megszünteti. 9.1.5 Gondozási díj: Az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek után gondozási díj megállapításánál a gyermektartásdíj megállapítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A gondozási díjat a 18 éven felüli fiatal után is fizetni kell, ha az tanulmányait a nappali oktatás munkarendje szerint folytatja, és utógondozása fennáll. A gondozási díj megállapításánál a szociális körülményeket is figyelembe kell venni. Méltánylást is lehet alkalmazni, ekkor a gondozási díj a kötelezett havi jövedelmének 15 %-nál alacsonyabb összegben is megállapítható. A gondozási díj hátralék behajtásáról a jegyző gondoskodik. A gondozási díj összegét és a fizetési kötelezettséget a gyámhivatal évente felülvizsgálja. 9.1.6 Utógondozás elrendelése: Az átmeneti, vagy tartós nevelés megszüntetése esetén a gyámhivatal legalább 1 év időtartamra elrendeli, a gyermek, illetve a fiatal felnőtt kérelme alapján az utógondozást. Az utógondozás legfeljebb 24 éves korig, felsőfokú iskolai nappali tagozatán tanulmányokat folytató és ezen a jogcímen utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt esetében legfeljebb 25. életévének betöltéséig tart. Abban az esetben, ha a fiatal felnőtt otthonteremtési támogatásban részesül, az utógondozás időtartamát meg kell hosszabbítani az otthonteremtési támogatás idejével. 9.1.7 Utógondozói ellátás: Az erre vonatkozó kérelmet a gyám terjeszti elő a gyámhivatalnak. Szükséges mellékelnie a lakhatásra vonatkozó befogadó nyilatkozatot, a fiatal felnőtt jövedelemigazolását, vagy a munkaügyi központ igazolását a nyilvántartásba vételéről, középfokú, vagy felsőfokú tanulói, hallgatói jogviszonyról szóló igazolást, a szociális intézmény értesítését a felvétel várható időpontjáról, a fiatal felnőtt és hozzátartozója nyilatkozatát arról, hogy lakhatása környezetükben nem megoldható, környezettanulmányt. Az utógondozói ellátásban részesülő jogosultságának megszüntetéséről 15 napon belül tájékoztatni köteles a gyámhivatalt. A gyámhivatal az utógondozást vagy módosítja, vagy megszünteti, ha annak feltételei már nem állnak fenn. 3. MELLÉKLETEK: EI-12/M01 Gyámhivatal folyamatábrája. Hatálybalépés dátuma: 2005. november 01. Változat: 2 Oldal: 13/13
/M01 GYÁMHIVATAL FOLYAMATÁBRÁJA DOKUMENTUM FOLYAMATÁBRA FELELŐS átirat, kérelem, bejelentés jegyzõkönyv, fellebbezés kérelmek,bejelentések beérkezése,feladása ügyfél által elmondottak jegyzõkönyvezése ügyintézõ, irodakoordinátor munkaköri leírás szignálás hivatalvezetõ elõadói ív, ügyiratkezelési szabályzat ügyintézõre iktatás irodakoordinátor, ügykezelõ n átirat illetékességébe,hatáskörébe tartozik? áttétel hivatalvezetõ i levél, jegyzõkönyv, egyéb szükséges okiratok beszerzése,hiánypótlás ügyintézõ CD jogtár, Magyar Közlöny érdemi ügyintézés ügyintézõ határozat, végzés határozathozatal ügyintézõ, hivatalvezetõ tértivevény átvétel igazolása kézbesítés irodakoordinátor ügyiratkezelés szabályzat határidõbe helyezés ügyintézõ irodakoordinátor n értesítés fellebbezés történt? jogerõre emelés hivatalvezetõ i i fellebbezés elbírálása saját hatáskörben történik? n hivatalvezetõ felterjesztõ levél Fõv.Gyámhivatal felé felterjesztés hivatalvezetõ Fõv.Közig.Hivatal Gyámhivatal határozata i új eljárást rendeltek el? n határozat Döntés helybenhagyása, vagy határozat módosítása Fõv.Közigazgatási Hivatal Gyámhivatal vezetõje tértivevény, átvétel igazolása végrehajtás elrendelése,kézbesít ése irodakoordinátor iratkezelési szabályzat irattár irodakoordinátor ügykezelõ Hatálybalépés dátuma: 2002.06.01. Változat: 1 Oldal: 1/1