Az örökbefogadás előtti eljárás

Átírás

1 Az örökbefogadás előtti eljárás Az örökbefogadás előtti eljárás az örökbe fogadni szándékozó személynek a lakóhelye szerint (amennyiben az örökbefogadni szándékozó házaspár különböző gyermekvédelmi szakszolgálatok illetékességi területén rendelkezik lakóhellyel, bármelyik házasfél lakóhelye szerint) illetékes területi gyermekvédelmi szakszolgálatnál előterjesztett kérelme alapján indul. Az eljárás célja annak megállapítása, hogy az örökbe fogadni szándékozó személyisége és körülményei alkalmasak-e arra, hogy gyermeket örökbefogadhasson. Az örökbefogadás iránti kérelem A benyújtott kérelemben az örökbefogadó nyilatkozik: 1. az örökbefogadási szándék indokairól, és az örökbefogadandó gyermekre vonatkozó elképzelésekről; az általa örökbe fogadni szándékozott gyermekek számáról, illetve arról, hogy vállalja-e testvérek örökbefogadását; 1. ha az illető korábban már kezdeményezett örökbefogadás előtti eljárást, annak az eredményéről; 2. arról, hogy alkalmassá nyilvánítása esetén hozzájárul-e természetes személyazonosító adatainak az örökbe fogadni szándékozó személyek országos nyilvántartásába vételéhez, 3. annak tudomásulvételéről, hogy az örökbefogadásra való alkalmasság feltétele az örökbefogadás előtti tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon történő eredményes részvétel. A rokonok, a szülő házastársa, illetve a gyermeket a szülő hozzájárulásával legalább egy éve folyamatosan a saját háztartásában nevelő örökbe fogadni szándékozó személy, továbbá a külföldi állampolgárságú örökbe fogadni szándékozó személy nem tesz ilyen nyilatkozatokat, mivel az ő alkalmasságát az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás során a gyámhivatal állapítja meg. Az alkalmasság megállapítására irányuló vizsgálatok A kérelem benyújtásakor, de legkésőbb tizenöt napon belül, írásban tájékozatják az örökbefogadni szándékozót az örökbefogadás feltételeiről és arról, hogy alkalmasságának megállapítása érdekében az általa meghatározott helyen és időpontban vizsgálaton, illetve tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon kell megjelennie, valamint arról, hogy családi és lakáskörülményeit a helyszínen fogják vizsgálni. A gyermekvédelmi szakszolgálat az örökbe fogadni szándékozó személyt a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően felkészíti az örökbefogadásra. A gyermekvédelmi szakszolgálatnak az örökbefogadni szándékozó személy beleegyezésével fel kell kérnie annak háziorvosát - szükség esetén szakorvosát - annak megállapítására, hogy az örökbefogadni szándékozó személy egészségi állapotát tekintve alkalmas-e gyermek felnevelésére. A felkérésben választ kell kérni arra, hogy az örökbefogadni kívánó személy nem szenved-e: 1. a gyermek megfelelő ellátását is korlátozó testi, érzékszervi, értelmi fogyatékosságban, 2. súlyos pszichotikus zavarban, 3. alkoholfüggőségben, 4. kábítószer-függőségben, 5. olyan betegségben, amely miatt - akár időszakosan is - akadályozott a gyermekről való gondoskodás, illetve amely a gyermek fejlődését veszélyezteti.

2 Az örökbefogadni szándékozó személy pszichikai alkalmasságának vizsgálata során a szakszolgálat feltárja, hogy 1. az örökbefogadási szándék motivációja, 2. a család élethelyzete, 3. az örökbefogadni szándékozó személy életkora és személyisége, 4. a gyermek nevelésével kapcsolatos elképzelése előreláthatólag biztosítja-e az örökbefogadandó gyermek harmonikus fejlődését, felnevelését. Ha az örökbefogadni szándékozó személy alkalmassági vizsgálaton, illetve tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon nem jelent meg és távolmaradását nem mentette ki, illetőleg a környezettanulmány elvégzését nem teszi lehetővé, a gyermekvédelmi szakszolgálat a kérelmét visszavontnak tekinteni és megszüntetni az eljárást. Az örökbefogadás előtti tanácsadás és tanfolyam Az örökbe fogadni szándékozó szülő az örökbefogadói tanfolyamot megelőzően szakmai tanácsadáson vesz részt, melyet pszichológus tart. A tanácsadás célja, hogy az örökbe fogadni szándékozó szülő - a személyisége és családstruktúrája alapján - a szakértővel együtt megalapozott döntést tudjon hozni arról, alkalmas-e örökbefogadónak A tanácsadást követően a szakértő az örökbe fogadni szándékozó szülő alkalmasságára vonatkozó megállapításait megküldi az örökbe fogadni szándékozó szülő lakóhelye szerint illetékes területi gyermekvédelmi szakszolgálatnak. Az örökbefogadói tanfolyam célja a résztvevők megismertetése az örökbefogadás társadalmi és jogi hátterével, az örökbe fogadható gyermekek speciális helyzetével és az örökbefogadással együtt járó konfliktusok kezelésének módjaival. Az örökbefogadói tanfolyam időtartama 21 óra, és egy minősítő összegző beszélgetés zárja le. Fontos tudni, hogy 3 óránál többet nem lehet hiányozni. A tanfolyam részletes tematikáját a 29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelet 7. számú mellékletében találhatjuk meg. A tanfolyamon résztvevők a tanfolyam sikeres elvégzéséről a tanfolyamot szervező által kiadott tanúsítványt kapnak, a tanúsítványban szereplő tanfolyami képzettség megnevezése: örökbefogadó szülő. A megállapítást követő eljárás A kérelem benyújtóját az előterjesztéstől számított hatvan napon belül tájékoztatják a vizsgálatok eredményéről Ezzel egyidőben az illetékes gyámhivatalnak a szakszolgálat megküldi az ügyfél kérelmét, a pszichológiai vizsgálat eredményét, a háziorvosi igazolást az örökbefogadásra való egészségügyi alkalmasságról, a tanácsadás és felkészítő tanfolyam eredményes elvégzését igazoló iratot, a környezettanulmányt és javaslatát. Az alkalmasság kérdéséről a gyámhivatal az alábbiak figyelembe vételével: 1. a szakszolgálat által megküldött dokumentumok, 2. a környezettanulmány 3. a jövedelmi viszonyra vonatkozó igazolás 4. az örökbe fogadni szándékozó személy és házastársa meghallgatása 5. és egyéb szükség szerinti bizonyítékok

3 6. alapján dönt. Ha a kérelem előterjesztőjét alkalmasnak találta a gyámhivatal, a határozat jogerőre emelkedését követően a gyermekvédelmi szakszolgálat az örökbe fogadni szándékozó személyt - a kérelem benyújtásának napjára visszamenőleges hatállyal - felveszi az örökbefogadásra váró személyekről vezetett saját nyilvántartásába, ha pedig a kérelmező ahhoz hozzájárult, a szakszolgálat megküldi az adatait az örökbe fogadni szándékozó személyek országos nyilvántartásába is. Alkalmatlanság megállapítása esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül nem indítható új eljárás. Az alkalmasságot megállapító gyámhatósági határozat két évig használható fel. Az érvényességi idő legfeljebb egyszer és maximum további egy évre meghosszabbítható az örökbe fogadni szándékozó kérelmére, ha az alkalmasság megállapítását megalapozó körülményekben a vizsgálatok óta eltelt időszakban nem történt változás, és a meghosszabbítást a szakszolgálat is javasolja. Ha a 2 éves érvényességi idő lejártakor folyamatban van az örökbefogadási eljárás, a határozat érvényességi ideje meghosszabbodik az örökbefogadási eljárás jogerős befejezéséig. A gyámhivatali határozat érvényességi idejének leteltével, ha az örökbefogadni szándékozó személy az alkalmasság megállapítása iránt ismételt kérelmet nem terjeszt elő, adatait a gyermekvédelmi szakszolgálat törli a nyilvántartásából, és erről értesíti az örökbefogadni szándékozó személyek országos nyilvántartását. A törlés tényéről az örökbefogadni szándékozó személyt is tájékoztatni kell. Amennyiben a meghosszabbított érvényességi idő lejártáig sem kerül sor örökbefogadásra, az örökbefogadás előtti eljárást - az örökbefogadás előtti tanácsadás és felkészítő tanfolyamon való részvétel kivételével - az örökbefogadni szándékozó személy kérelmére meg kell ismételni. A szakszolgálat a várakozási idő alatt félévente felkeresi az örökbefogadásra várakozó személyeket, tájékoztatást nyújtva az örökbefogadás esélyeiről. Személyes kapcsolatfelvétel A várakozási idő alatt a gyerekvédelmi szakszolgálat - a várakozási sorrend figyelembe vételével - folyamatosan keresi az örökbe fogadható gyermekek számára a legmegfelelőbb, örökbefogadásra várakozó szülőket. Ha a rendelkezésre álló adatok alapján valószínűsíteni lehet, hogy az alkalmas nagykorú személy és a gyermek között megfelelő szülő-gyermek kapcsolat alakulhat ki, a szakszolgálat a gyermekről tájékoztatást nyújt és felhívja a várakozó személyek figyelmét a személyes találkozás lehetőségére is. Amennyiben az örökbe fogadni szándékozó találkozni kíván a gyermekkel - a törvényes képviselő értesítését követően - megszervezik azt, de a gyermek nem tudhatja a látogatás célját. A kérelmezőnek ezt követően jeleznie kell, hogy kíván-e további kapcsolatot létesíteni a gyermekkel, és a szakszolgálat, a gondozó intézmény (személy), illetőleg a törvényes képviselő által megállapított időközönként további személyes találkozókra kerülhet sor. Az örökbefogadás feltételei Az örökbefogadás az örökbefogadó, valamint annak rokonai és az örökbefogadott között családi kapcsolatot létesít, és így családi nevelést biztosít azoknak a kiskorúaknak, akiknek a szülei elhaláloztak, vagy akiket a szüleik nem képesek a gyermek érdekeinek megfelelően nevelni

4 Az örökbe fogadni szándékozóval szembeni követelmények Örökbe fogadni hatályos jogunk szerint csak gyámhivatali engedéllyel lehet. Nem fogadhat azonban örökbe még engedéllyel sem az, aki a szülői felügyelet megszüntetését vagy a közügyektől való eltiltást kimondó jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll. Örökbefogadó csak az a teljesen cselekvőképes, nagykorú személy lehet, aki 1. az örökbefogadás előtti tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon eredménnyel részt vett, és 2. aki a gyámhivatal örökbefogadás előtti eljárása során hozott határozata értelmében személyisége, valamint körülményei alapján alkalmas a gyermek örökbefogadására, továbbá 3. aki a gyermeknél legalább 16, legfeljebb 45 évvel idősebb. Nem kell vizsgálni a korkülönbséget a rokoni, illetve a házastársi örökbefogadás esetén, illetve ebben az esetben a felkészítő tanfolyamot sem kell elvégezni. A gyámhivatal a rokonok, a szülő házastársa, illetve a gyermeket a szülő hozzájárulásával legalább egy éve folyamatosan a saját háztartásában nevelő örökbe fogadni szándékozó személy, továbbá a külföldi állampolgárságú örökbe fogadni szándékozó személy alkalmasságát az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás során állapítja meg A házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvény (a továbbiakban: Csjt.) nem határozza meg az örökbefogadó életkorának felső és alsó határát, de ezt a tényezőt az alkalmasság vizsgálata során figyelembe szokták venni. Örökbe fogadható személyek Örökbe fogadni csak kiskorú személyt lehet. Kiskorúnak az a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy minősül, aki még nem kötött érvényes házasságot. Nem lehet örökbe fogadni azt a kiskorú személyt, akit már örökbe fogadtak - ide nem értve az örökbe fogadó házastársát - és az örökbefogadása nem szűnt meg. Ha az örökbefogadó meghal, ezt követően már más személy is örökbe fogadhatja a gyermeket és az újabb örökbefogadás gyámhivatali engedélyezésével a korábbi örökbefogadás a törvény erejénél fogva megszűnik. Szülői hozzájárulás A gyámhivatali engedélyhez mindenkor kell a felek egyetértő kérelmét tartalmazó nyilatkozat és a gyermek szüleinek, illetve a házasságban élő örökbe fogadni szándékozó személy házastársának az örökbefogadáshoz hozzájáruló nyilatkozata. Amikor a szülő a hozzájárulását megadta, figyelmeztetni kell, hogy ezt a későbbiekben már nem vonhatja vissza. Kivételt képez az az eset, amikor a szülő úgy ad az örökbe fogadáshoz beleegyező nyilatkozatot, hogy nem kívánja tudni az örökbe fogadók adatait. Ilyenkor a gyermek hathetes koráig a szülő megváltoztathatja korábbi nyilatkozatát. Ha a gyermek már elmúlt hat éves, vagy egészségileg károsodott, akkor a szülő kizárólag gyámhivatali engedéllyel járulhat hozzá ismeretlen szülők örökbe fogadásához. Ennek az a célja, hogy amennyiben a gyermek örökbefogadására - kora vagy betegsége miatt - kevés remény van, a szülő ne tegyen ilyen nyilatkozatot csak azért, hogy bizonyos kötelezettségeitől (pl.: gondozási díj) mentesüljön. A szülő az ismeretlen személy általi örökbefogadáshoz történő hozzájárulását - akár a gyermek születése előtt is - bármely teletelepülési önkormányzatnál, illetve gyámhivatalnál bejelentheti. A szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül is engedélyezhető az örökbefogadás, ha:

5 1. a szülő a szülői felügyeletet megszüntető jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll, vagy 2. a gyermeket a gyámhatóság örökbe fogadhatónak nyilvánította, 3. a szülő annak érdekében, hogy más nevelje fel - a személyazonosságának feltárása nélkül - egy egészségügyi intézményben lévő inkubátorban helyezi el a gyermekét, feltéve, hogy hat héten belül nem jelentkezik érte, 4. a szülő cselekvőképtelen vagy ismeretlen helyen tartózkodik. Nem szükséges az örökbe fogadni szándékozó házastársának a hozzájárulása sem, ha a házastársak között már megszűnt az életközösség, vagy a házastárs cselekvőképtelen, illetve ismeretlen helyen tartózkodik. Kötelező gondozási idő Ha az örökbe fogadni szándékozó személy és az örökbe fogadható gyermek megfelel a Csjt. előírásainak, illetve a gyámhivatal beszerezte a szükséges hozzájárulásokat, az örökbe fogadni szándékozó személy az örökbefogadást megelőzően egy hónapig (kötelező gondozási idő) gondozza a gyermeket. Az örökbefogadást csak ezt követően lehet engedélyezni. Az örökbefogadás akadályai Az örökbefogadást a gyámhivatal az eddigi feltételek teljesülése esetén sem engedélyezheti, ha 1. az a kiskorú érdekeivel ellentétben áll, vagy 2. a közérdeket sérti vagy 3. ha az haszonszerzéssel jár akár a felek, akár más, az eljárásban résztvevő személy részére. A gyermek érdekét és a közérdeket mindig az adott konkrét ügy kapcsán, az összes körülmény figyelembevételével kell vizsgálni. Például nem feltétlenül áll a kiskorú érdekében az örökbefogadás, ha ezáltal elszakad testvéreitől. Az örökbefogadás rendeltetésének megfelelően a gyámhivatal a házasságban élő örökbefogadók által történő örökbefogadást preferálja. A rokonok, illetve a szülő házastársa által történő örökbefogadás kivételével a gyermek külföldre történő örökbefogadása csak örökbe fogadhatóvá nyilvánított átmeneti, valamint tartós nevelt gyermek esetében engedélyezhető, de ilyen gyerekeket is csak akkor, ha a gyermek örökbefogadására belföldön nem került sor, mivel azt nem kezdeményezték, illetve örökbefogadása érdekében tett intézkedések nem vezettek eredményre. Az örökbefogadással kapcsolatos eljárás megindítása A személyes kapcsolatfelvételt követően az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás az örökbe fogadni szándékozó személy és a gyermek, illetve törvényes képviselője egyetértő, kölcsönös kérelmére indul. A kérelmet a gyermek szülői felügyeletet gyakorló szülőjének vagy gyámjának lakóhelye szerint illetékes városi gyámhivatalnál kell benyújtani, ezzel megindul az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás. Az örökbe fogadni szándékozó személynek a kérelméhez csatolnia kell:

6 1. születési és házassági anyakönyvi kivonatát; 2. a jövedelmi viszonyairól szóló igazolást 3. a szülő házastársa általi örökbefogadás esetén az örökbefogadás előtti tanácsadáson való részvételt igazoló iratot, az alkalmasságot alátámasztó pszichológiai véleményt és a háziorvosi igazolást az egészségi állapotról; 4. rokon általi örökbefogadás esetén az örökbefogadni szándékozó személynek a rokoni kapcsolat fennállására vonatkozó nyilatkozatát, az örökbefogadás előtti tanácsadáson való részvételt igazoló iratot, az alkalmasságot alátámasztó pszichológiai véleményt és a háziorvosi igazolást, amennyiben az örökbefogadandó gyermek kötelező gondozásba történő kihelyezéséről nem kellett rendelkezni; 5. a gyermeket a szülő hozzájárulásával legalább 1 éve saját háztartásában nevelő örökbefogadni szándékozó személy esetében az örökbefogadás előtti tanácsadás és felkészítő tanfolyam eredményes elvégzését igazoló iratot, az alkalmasságát alátámasztó pszichológiai szakvéleményt, valamint háziorvosi igazolást az egészségi állapotáról. Az örökbefogadással kapcsolatos meghallgatás Miután a gyámhivatal beszerezte a döntéshez szükséges iratokat, köteles meghallgatni a következő személyeket is: 1. az örökbe fogadni szándékozó személyt; 2. a tizennegyedik életévét betöltött, illetőleg a tizennégy éves kora előtt is ítélőképessége birtokában lévő, örökbe fogadandó gyermeket; 3. a gyermek szülőjét, kivéve, 4. o ca) ha a szülő felügyeleti jogát jogerősen megszüntették, vagy o cb) a gyermeket a gyámhivatal jogerősen örökbe fogadhatónak o nyilvánította, avagy cc) a szülő úgy adott az örökbe fogadáshoz hozzájáruló nyilatkozatot, hogy az örökbe fogadókat nem kívánja ismerni 5. a törvényes képviselőt, illetve a gyermeket képviselő eseti gondnokot (a hivatásos gyám, a gyermekotthon vezetője, a nevelőszülő vagy a gyermekvédelmi szakszolgálat eseti gondnoka nyilatkozatukat írásban is előterjeszthetik), 6. a házasságban élő, de önállóan örökbe fogadni szándékozó személlyel együtt élő házastársát. Nyílt örökbefogadás esetén az örökbefogadót, az örökbefogadandó korlátozottan cselekvőképes gyermeket és a vérszerinti szülőt együttesen - tárgyalás keretében - az örökbefogadási eljárást lefolytató gyámhivatal köteles meghallgatni. Az örökbefogadó kötelezettségei a meghallgatás során Az örökbe fogadni szándékozó személynek nyilatkoznia kell, hogy az örökbefogadás jogi következményeit ismeri, az örökbefogadásnak személyében rejlő akadálya nincs, és kérnie kell, hogy a hatóság bízza a nevelésére a gyermeket. Ehhez kapcsolódóan ismertetik a vérszerinti szülőnek azt a nyilatkozatát, amelyben beleegyezik a gyermek kötelező gondozásba vételéhez, vagy azt a hozzájárulását, amely alapján az örökbefogadó a gyermeket már legalább egy éve saját otthonában neveli. Az örökbe fogadni szándékozó személynek nyilatkoznia kell továbbá arról, hogy:

7 1. az engedély megadása esetén kéri-e vérszerinti szülőként történő anyakönyvezését, 2. a gyermek az örökbefogadás után milyen nevet viseljen, és mi legyen a származási helye, 3. amennyiben egyedülálló az örökbefogadó - mik legyenek a képzelt másik szülő adatai. A nyílt és titkos örökbefogadás közötti különbségek Nyílt az örökbefogadás akkor, ha a vér szerinti szülő és az örökbefogadó szülő ismerik egymás adatait, és így a vérszerinti szülő tudja, hogy gyermeke az örökbefogadást követően hova került. Titkos örökbefogadás esetén a vér szerinti szülőt még az örökbefogadásról sem értesítik, és az örökbefogadásról hozott határozatot fellebbezéssel vagy egyéb módon sem támadhatja meg. Titkosan zajlik az örökbefogadás, ha 1. a vér szerinti szülő úgy ad az örökbefogadáshoz beleegyező nyilatkozatot - akár már a gyermek születése előtt -, hogy az örökbe fogadni kívánók adatait nem akarja megismerni; 2. a szülő a szülői felügyeletet megszüntető jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll; 3. az átmeneti nevelt gyermeket a gyámhatóság örökbe fogadhatónak nyilvánította; 4. a szülő - a személyazonosságának feltárása nélkül - egy egészségügyi intézményben lévő inkubátorban hagyta a gyermekét, és hat héten belül nem is jelentkezett érte. Kötelező gondozásba adás Az első találkozást követő harminc napon belül kell döntenie a szakszolgálatnak arról, hogy javasolja-e a gyámhivatalnak azt, hogy a gyermeket adják a kérelmező gondozásába. Ezt a véleményt az örökbe fogadni szándékozó kérelmére - a gyámhivatal által bekért igazolásokkal és szakvéleményekkel, valamint az ítélőképessége birtokában levő gyermek meghallgatásáról készült jegyzőkönyvvel együtt - a szakszolgálat megküldi a gyámhivatal részére. A gyámhivatal a beszerzett iratok, illetve az örökbefogadni szándékozó személy és a gyermek szülőjének - gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek esetén a gyermekvédelmi szakszolgálat javaslata és az eseti gondnok - kérelme alapján 15 napon belül dönt a kötelező gondozásba történő kihelyezésről. A gyámhivatal az örökbefogadás engedélyezése előtt az örökbe fogadni szándékozó személy lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálat, illetve gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek esetén a gyermekvédelmi szakszolgálat javaslata alapján meggyőződik a gyermeknek családba történő beilleszkedéséről. Amennyiben az örökbefogadási eljárás során olyan új körülmény, tény merül fel, amely kétségessé teszi a korábbi alkalmasságot megalapozó szakvéleményben foglaltakat, a gyámhivatal intézkedik az alkalmasság felülvizsgálata iránt. Nem kell a kötelező gondozásba történő kihelyezésről határozatban rendelkezni, ha 1. az örökbefogadó és a vér szerinti szülő házastársak, vagy 2. az örökbefogadó és a vér szerinti szülő meghallgatása során arról nyilatkozik, hogy a gyermeket a vér szerinti szülő hozzájárulásával már legalább egy éve saját háztartásában gondozza, vagy 3. a nevelésbe vett gyermeket a nevelőszülője (és házastársa) fogadja örökbe, és a gyermek megfelelő neveléséről, gondozásáról legalább egy éve saját háztartásában gondoskodik, és ennek tényét a nevelőszülői hálózat működtetője igazolta

8 4. hat hetesnél fiatalabb, ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermeket az örökbefogadó legalább egy hónapja saját háztartásában gondozza. 5. A kötelező gondozásba vett gyermek és a leendő szülő kapcsolatának alakulását, a családba történő beilleszkedését a szakszolgálat figyelemmel kíséri, majd a tapasztalatait, valamint az örökbefogadásra vonatkozó javaslatát megküldi a gyámhatóságnak. A gyámhivatal határozata és a jogorvoslati lehetőségek A gyámhivatal az örökbefogadás engedélyezéséről az erre irányuló kérelem előterjesztésétől számított 60 napon belül dönt (kivéve, ha az elrendelt kötelező gondozási idő az 1 hónapot meghaladja, ebben az esetben a gondozási idő lejártát követő 30 napon belül kell a döntést meghozni). A gyermek örökbefogadását engedélyező határozat (és ezzel az örökbefogadás) a jogerőre emelkedés napjától válik hatályossá, azaz az örökbefogadás joghatásai ettől a naptól érvényesíthetőek. Ez alól kivétel az az eset, amikor az örökbe fogadni szándékozó személy az eljárás ideje alatt meghal: ha ugyanis a hatóság utóbb engedélyezi az örökbefogadást, akkor annak joghatásai a kérelmező halálának időpontjában beállnak. A gyámhivatal első fokú, engedélyező határozata akkor tekinthető jogerősnek és végrehajthatónak, ha a határozat ellen határidőn belül nem fellebbeztek, vagy a fellebbezésről lemondtak, illetve a fellebbezés kizárt. Fellebbezést az engedélyező vagy elutasító gyámhivatali határozat ellen a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni annál a gyámhivatalnál, amely a megtámadott határozatot hozta. A fellebbezés akár új tényeket vagy bizonyítékokat is tartalmazhat. A fellebbezésről a közigazgatási hivatalok gyámhivatalai döntenek. Ezt követően az örökbe fogadni szándékozó személy vagy a vér szerinti szülő már csak a másodfokú határozat - jogszabálysértésre alapított - bírósági felülvizsgálatát kérheti.