Kardoskút Község Önkormányzata 5945, Kardoskút, Március 15. tér 3. Tel.: +36/68-429-000 e-mail: kardoskut@kardoskut.hu Lakossági Tájékoztató E. ON Földgáz Storage Zrt. Kardoskút földalatti Gáztároló. (Kardoskúti gázüzem és Pusztaszőlősi gázgyűjtő és elosztó állomás) Hirdetmény közzétételéért, lakosság tájékoztatásáért felelős: Ramasz Imre polgármester
I. Bevezetés 2011. évi CXXVIII. törvény 32. paragrafusa értelmében veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, biztonsági jelentésében vagy a hatóság döntése alapján a biztonsági elemzésében bemutatott veszélyeztető hatások elleni védekezés érdekében a veszélyeztetett településeken külső védelmi tervet kell készíteni. A külső védelmi terveket a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve a veszélyeztetett települések polgármestereinek közreműködésével készíti el. A külső védelmi tervek tartalmi követelményeit és elkészítésének határidejét külön jogszabály állapítja meg. A 219/2011. (X.20) Kormány rendelet 23 paragrafus (6) bekezdésében foglaltak szerint az elkészült tervet a hatóság egyetértését követően a megyei védelmi bizottság elnöke hagyja jóvá. 1. Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem adatai Társaság teljes cégneve: E.ON Földgáz Storage Földgáztároló Zártkörűen Működő Részvénytársaság Székhely: 1051 Budapest, Széchenyi István tér 7-8. Érintett telephely: EFS Kardoskúti Földalatti Gáztároló Kardoskút Gázüzem, hrsz. 0100/3, 0100/4 Pusztaszőlős gázgyűjtő és elosztó állomás, hrsz. 400/8 Tájékoztatásért felelős személy neve,beosztása és elérhetősége: Tar Ferenc tároló vezető, felelős műszaki vezető Tel: +36 68-429-007 Az E.ON Földgáz Storage Zrt. négy földalatti földgáztároló telephelyet (Hajdúszoboszló,Kardoskút, Pusztaederics és Zsana) üzemeltet Magyarországon. Az EFS Kardoskúti Földalatti Gáztárolója a többi földalatti földgáztárolóhoz hasonlóan a földgázellátás biztonsága és a szezonálisan ingadozó igények kielégítése céljából az importból beérkező, valamint a nyári hónapokban a hazai termelésben fölöslegként mutatkozó földgáz földalatti tárolóba történő besajtolását, majd kitermelését és előkészítés után az országos távvezetéki rendszerbe történő betáplálását látja el. Az E.ON Földgáz Storage Földgáztároló Zrt. az általa végzett tevékenységek biztonságát, a súlyos balesetek megelőzését és hatásaik elleni védelmet az eredményes mőködés egyik alapfeltételének tekinti. Ennek érdekében betartja a vonatkozó hazai jogszabályokat, a tevékenységére vonatkozó egyéb szabályokat és előírásokat, továbbá nemzetközi normákat kielégítő integrált irányítási rendszert működtet. 2. A veszélyes ipari üzem tevékenységei.
Pusztaszőlősi Gázgyűjtő és elosztó állomás: Elsődleges feladata a földalatti gáztároló kiszolgálása. A kereskedelmi igényeknek megfelelően a EFS Kardoskúti Földalatti Gáztároló mindkét telephelyi egysége betárolási valamint kitárolási üzemmódban, ciklusban működhet. A betárolási ciklusban a Pusztaszőlősi Gázgyűjtő és elosztó állomás feladata az országos távvezeték rendszeren jelentkező gáztermelési felesleg egy részének, valamint a távvezetéken érkező vásárolt gázmennyiség elhelyezése a tárolásra kijelölt gáztároló telepekben, a gyűjtőállomásra bekötött kútvezetékeken keresztül. A kitermelési ciklusban az állomás feladata a besajtolt gáz kitermelése a gázfogyasztási igények kielégítésére. Kardoskúti Gázüzem: Földgáz fogadása, előkészítése: betárolási ciklusban a beérkező gáz előkészítése, komprimálása és továbbítása a Pusztaszőlősi Gázgyűjtő és elosztó állomásra érkező befutósoron keresztül a földalatti gáztárolóba, kitárolási ciklusban a tárolóból kitermelt földgáz távvezetéki betáplálásához előkészítésre. 3. Jelen lévő veszélyes anyag Az üzem területén jelen lévő veszélyes anyagok tulajdonságai, az esetleges súlyos balesetek során kialakuló egészség-, környezetkárosító hatásait figyelembe véve, a súlyos baleset szempontjából érintett veszélyes anyagnak a földgáz minősül, amelynek tulajdonságai: összetétele: 97 % metán megjelenési formája: színtelen, szagtalan, a levegőnél könnyebb gáz rendkívül gyúlékony, levegővel robbanóképes elegyet alkot a szemet és a bőrt ingerli 4. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek környezeti kockázatának bemutatása A Kardoskúti Földalatti Gáztároló telepi tevékenysége során nem került azonosításra olyan eseménysor, amely során toxikus anyagok kikerülésére lehetne számítani. A kutak kitörésekor a kiáramló gázzal együtt a tároló rétegben lévő folyadék egy része is a felszínre kerül. A kikerülő folyadék víz és könnyű szénhidrogének keveréke. Egy esetleges kútkitörés kapcsán a kitörés közvetlen környezetében a talaj és a talajvíz elszennyeződése várható. A szennyeződés várható mértéke csekély. 5. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kialakulása, esetleges károsító következmények bemutatása. Az EFS Kardoskúti Földalatti Gáztároló a biztonsági jelentés elkészítése során elvégezte az üzem területén folytatott tevékenységek kockázatelemzését. Ezen elemzés keretében meghatározta a súlyos balesetek bekövetkezéséhez vezető eseménysorokat, ezek következményeit, valamint hatásterületüket.
Legsúlyosabb eseményeknek azok tekinthetők, ahol a technológiai rendszer valamely készülékének sérülése során a teljes anyagtartalom pillanatszerűen kiszabadulhat. A készüléksérülés esetén a kiáramló földgáz meggyulladhat és a törés helyén tűz alakulhat ki. Abban az esetben, ha a földgáz a készülékek sérülése esetén nem gyullad meg azonnal, a kiáramló földgáz robbanóképes elegyet alkothat, amely megfelelő koncentrációértékek esetén berobbanhat. Az esetlegesen bekövetkező súlyos baleseti események sajátossága, hogy a kiszabaduló földgáz a technológia biztonsági megoldásaiból adódóan gyors (8-10 s) zárási (kiszakaszolási) lehetőségekkel rendelkezik, meggátolva ezáltal a reakcióképes földgázmennyiség utánpótlását. Ezért a gáztároló területén bekövetkező esemény nagyon gyors lefolyásával kell számolni. A gáztároló termelő és visszasajtoló kútjainak esetében a bekövetkező baleseti esemény kifejlődését kell vizsgálni a rétegből való belépéstől gyúlékony felhő kialakulásáig és annak időbeni terjedéséig. Ha gyújtóforrás is jelen van, a kibocsátás következtében gőztőz, jettűz vagy tócsatőz alakulhat ki. Amennyiben nincs gyújtóforrás, gőzfelhő alakulhat ki, amely a meteorológiai viszonyoktól függően terjed a térben. Az esetleges folyadékfrakció a terjedés során kiesőzik környezeti károsodást okozva. 6. Baleseti eseménysorok és következményei. 1. A Kardoskúti Gázüzem területén a legsúlyosabb baleseti eseménysor a gázelőkészítő nyomástartó edényeinek vagy az azokat összekötő csővezetékek olyan módú sérülése, amely a földgáz szabad kiáramlásához vezet. A sérülési átmérő 250 mm. A kiáramló gáz a levegővel 24349 kg robbanóképes keveréket képez, ebből a földgáz tömege 1198 kg.
Csővezeték sérülésének következménye normál légköri viszonyok mellette tetszőleges törési pont esetén. Kiáramlott gáz robbanása: A robbanás során épületkárokat okozó romboló 2,1 10 4 Pa nyomás érték 46 m sugarú körön belül várható. A 1,4 10 4 Pa zóna 60m sugarú. A zónán belül részleges épületkárok várhatóak. A 3000 Pa nyomás zóna sugara 175 m. A zónán belül sérülést okozó üvegkárok várhatóak. Azonnali gyulladás maximális lánghosszúság 89 m, becsült lángátmérő: 24,6 m. A letális 40 kw/m2 zóna nem alakul ki. A másodfokú égési sérülések kiváltására képes 10 kw/m2 zóna sugara 87 m. Az elsőfokú égési sérülések kiváltására képes 3,5 kw/m2 zóna sugara 164 m.
Kiáramló gáz robbanási határértékének kialakulási modellje, gázelőkészítő létesítményben. 2. A Pusztaszőlősi Gázgyűjtő és elosztó állomás lehetséges legsúlyosabb baleseti eseménye a szeparátorok falának felszakadása vagy a szeparátorokat összekötő vezetékek teljes keresztmetszetű törése. A kiáramló gáz a levegővel 33775 kg robbanóképes keveréket képez, ebből a földgáz tömege 1693 kg. Kiáramlott gáz robbanása : A robbanás során az épületkárokat okozó romboló 2,1 10 4 Pa nyomás érték 52 m sugarú körön belül várható. A 1,4 10 4 Pa zóna 68 m sugara. A zónán belül részleges épületkárok várhatóak. A 3000 Pa nyomás zóna sugara 196 m. A zónán belül sérülést okozó üvegkárok várhatóak. Azonnali gyulladás maximális láng magasság 188 m, becsült láng átmérő 51 m. A letális 40 kw/m2 zóna nem alakul ki. A másodfokú égési sérülések kiváltására képes 10 kw/m 2 zóna sugara 167 m. Az elsőfokú égési sérülések kiváltására képes 3,5 kw/m 2 zóna sugara 325 m, térképen zöld szín jelöli.
A veszélyességi övezet határa, teljes kitörés gátló sérülése esetén 3. A Kardoskúti Földalatti Gáztároló kutak esetén a legsúlyosabb következményekkel járó esemény normál üzemben a karácsonyfa katasztrofális sérülése. Ebben az esetben a gáz kiáramlását a sérült szerelvény maximális átmérője 3, 1/8 (kb. 80 mm) határozza meg. A kiáramló gáz a levegővel 1464 kg robbanóképes keveréket képez, ebből a földgáz tömege 78 kg. Kiáramlott gáz robbanása A robbanás során az épületkárokat okozó romboló 2,1 10 4 Pa nyomás érték 19 m sugarú körön belül várható. A 1,4 10 4 Pa zóna 24 m sugarú. A zónán belül részleges épületkárok várhatóak. A 3000 Pa nyomás zóna sugara 70 m. A zónán belül sérülést okozó üvegkárok várhatóak. Azonnali gyulladás (jettűz) maximális láng magasság 70 m, becsült láng átmérő 19 m. A letális 40 kw/m2 zóna nem alakul ki. A másodfokú égési sérülések kiváltására képes 10 kw/m2 zóna sugara 69 m. Az elsőfokú égési sérülések kiváltására képes 3,5 kw/m2 zóna sugara 130 m. 7. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek egyéni halálozási kockázatának bemutatása A veszélyességi övezetben élő lakosság veszélyeztetettségének megítélése az egyéni kockázatok mértékétől függ. A 218/2011. (X. 23.) Kormányrendelet alapján feltétel nélkül elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a veszélyes üzem környezetében található lakóterület olyan övezetben fekszik, ahol veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következtében történő halálozás egyéni kockázata nem éri el a 10-6 esemény/év értéket. A Kardoskúti Földalatti Gáztároló biztonsági elemzése során az eseménysorokként kifejezett
egyéni kockázatokból meghatározott összesített egyéni kockázatot a következő térkép szemlélteti: Az elemzés alapján megállapító, hogy a Kardoskúti Földalatti Gáztároló Kardoskúti Gázüzeme és a Pusztaszőlősi Gázgyűjtő és elosztó állomása, illetve a telephelyekhez kapcsolódó földalatti létesítmények nem jelentenek 10-6 kockázatot elérő vagy meghaladó kockázati szintet lakott területen belül. Ezért a tevékenységre vonatkozó egyéni kockázat feltétel nélkül elfogadható. 8. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről Az E.ON Földgáz Storage Zrt. előzetesen elvégzett veszélyazonosítás és kockázatelemzés alapján alakította ki a biztonsági irányítás normáit. A súlyos baleset következményeinek csökkentése érdekében elkészítette a belső védelmi tervét. A terv az üzem területén rendelkezésre álló infrastruktúra és felszerelés figyelembevételével határozza meg a szükséges szervezetet, intézkedéseket, felszereléseket és eszközöket. Az üzem területén bekövetkező és nem a súlyos ipari baleseti kategóriában tartozó események tekintetében szükséges eljárásokat, személyi és technikai hátteret a vonatkozó jogszabályok alapján elkészített egyéb okmányok (Üzemi kárelhárítási terv, Munkavédelmi szabályzat, Tűzvédelmi szabályzat stb.) tartalmazzák. A kútkörzetekben bekövetkező esetleges katasztrófahelyzetek, súlyos ipari balesetek kezelésére, elhárítására az E.ON Földgáz Storage Zrt. a MOL Nyrt. ilyen esetekre specializált katasztrófa-elhárítási szervezetével áll szerződésben.
9. Veszélyhelyzeti Riasztás Az elsődleges riasztási, tájékoztatási feladatok végrehajtásáért az üzem vezetője a felelős. A tároló területén előforduló esemény bekövetkezésekor az azt észlelő munkavállaló jelzi azt a műszakfelelős felé. A műszakfelelős munkaidő alatt intézkedik az érintett személyek és szervezetek riasztásáról (emberéletet veszélyeztető események esetén az érintett szakszolgálatok [katasztrófavédelem, rendőrség, mentők stb.] termelőmester, felelős műszaki vezető vagy helyettesének riasztása). A műszakfelelős munkaidőn kívül intézkedik az érintett személyek és szervezetek riasztásáról (emberéletet veszélyeztető események esetén az érintett szakszolgálatok [katasztrófavédelem, rendőrség, mentők stb.] termelőmester, felelős műszaki vezető vagy helyettesének riasztása). A telephelyen tartózkodók riasztása a telepített sziréna hangjelzésével történik. A riasztásnál alkalmazandó hang háromszor 20-30 mp-ig tartó hangjelzés 3-5 mp-ig tartó szünetekkel (szaggatott hangjelzés). A hatóságokat és külső szerveket a kialakult helyzet ismeretében, szükség szerint kell riasztani, értesíteni. Ez a vészhelyzeti vezető döntése alapján telefonon, szükség esetén futár bevonásával valósítható meg. Ha a keletkezett esemény hatása kilép az üzem területéről, haladéktalanul meg kell tenni az értesítést a területileg érintett önkormányzat felé, hogy a beavatkozás, a külső védelmi intézkedések foganatosítása időben megtörténhessen. A lakossági riasztás, tájékoztatás elrendelésére jogosult a község polgármestere, a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Vezetője. A lakossági riasztás és a riasztás feloldása az érintett településeken hangosbemondón keresztül, rendőrség és polgárőrség közreműködésével, tájékoztató szöveg beolvasásával történik. Fontos hogy a veszélyességi övezeteken kívüli lakosság tekintetében a tájékoztatás - riasztás - pusztán csak figyelem felkeltés arra vonatkozóan, hogy baleset történt, ezért minden esetben követnie kell tájékoztatásnak, amely információt ad a bekövetkezett eseményről és a követendő magatartási szabályokról. 10. Kimenekítés Az EFS Kardoskúti Földalatti Gáztároló területén bekövetkezett súlyos baleseti eseményt közvetlenül követő időszakban a megfelelő védelmet az jelenti, ha a dolgozó olyan helyiségben vagy fedezett térrészben tartózkodik, amely lehetővé teszi ezen időszak biztonságos átvészelését. Az eseményt vagy az arra figyelmeztető sziréna hangjelzésének észlelését követően a nem a súlyos baleset közvetlen környezetében dolgozók, illetve a külső vállalkozók munkavállalói kötelesek a kijelölt gyülekező ponton összegyűlni. A tároló területén, a helyszínen tartózkodó kárhelyszíni parancsnok által megbízott tárolói munkavállaló gondoskodik a külsős munkavállalók biztonságos helyre vezetéséről. A sérült, bajba jutott munkavállalókat a lehetőségekhez mérten a többi jelenlévőnek segíteni kell a kimenekülésben. A gyülekező pontra való vonulást mindig a széliránnyal ellentétesen
vagy arra merőlegesen, a lehető legrövidebb idő alatt kell megtenni. A gyülekező pont elhagyása a vészhelyzeti vezető vagy a kárhelyszíni parancsnok utasítására történhet. 11. Elzárkózás, elzárkóztatás, magatartási szabályok tűz vagy robbanás esetén. Ha súlyos baleset következményeként a környezetben robbanásveszélyes elegy alakult ki, a lakosság életének megóvására helyi védekezést, elzárkózást kell azonnal megvalósítani. Lakásban az elzárkózáshoz legalkalmasabb helyiség a lakás legvédettebb helyisége, amely nem rendelkezik a külső légtérbe nyíló ajtóval, ablakkal. A továbbiakban a lakás nyílászáróinak (ajtó, ablak) és szellőzőnyílásainak tömítéséről kell gondoskodni. Ennek jól bevált módszere a nyílások ragasztó, vagy szigetelő szalaggal való lefedése. Ezután a nyílászárók lefedése következik az eléjük függesztett megnedvesített ruhaanyaggal (lepedő, pokróc) melynek célja, hogy a nyílászárók esetleg tömítetlenül maradt résein bejutó mérgező anyag azon megkötődjön. Az elektromos és gázfogyasztó berendezéseket (az őrlángot is) haladéktalanul el kell zárni. Mivel a villany- és vízszolgáltatás bármikor megszakadhat zárható edényekbe ivóvizet kell tölteni, szükség világítóeszközt kell előkészíteni. Az elzárkózás megkezdésekor a rádión, TVn és a külső hangszóróval közölt tájékoztatást követően az elrendelt korlátozásokat végre kell hajtani. A lakásban tartott háziállatok különösen érzékenyen reagálnak a veszélyhelyzet során, ami miatt veszélybe sodorhatják az elzárkózott személyeket. Ennek elkerülése érdekében az állatokat külön helyiségbe kell zárni, hogy fékezhetetlenné válásuk ne veszélyeztesse az ott tartózkodók testi épségét. Annak érdekében, hogy a helyiség levegőjének oxigéntartalma minél tovább biztosítsa az életben maradás feltételét, fontos a dohányzás, nyílt láng használatának elkerülése, ugyanígy a felesleges mozgás is, amely fokozza a szervezet levegő fogyasztását. Legcélszerűbb az egy helyben való tartózkodás, (ülés, fekvés). A helyiségbe zárt levegő hőmérséklete az ott tartózkodó személyek által kibocsátott hőmennyiség miatt folyamatosan emelkedik, amely zavarólag hat az ott tartózkodóra, ezért az elzárkózásnál a ruházat kiválasztásakor ezt figyelembe kell venni. Célszerű pamutruházat viselése, mivel a műszálas anyagok nehezítik a test hőleadását, ami rosszulléthez is vezethet. A folyamatos evést - amely pótcselekvésként megnyilvánulhat - kerülni kell, helyette rendszeres időközökben kisebb adagokat kell fogyasztani, mert elzárkózás során elegendő a kisebb kalória-fogyasztás. A katasztrófa felszámolását vezető utasítás alapján, helyszíni mérések elvégzése után az elzárkózás feloldásra kerül. A lakosokat a továbbiakban a kapott információk, tájékoztatások alapján kell eljárni. Tűz vagy annak hatására bekövetkező robbanás esetében hősugárzással, hirtelen nyomásnövekedéssel, illetve az égés során keletkező füst esetleges mérgező hatásával szükséges számolni. Az észlelést követően riasztják a műszakfelelőst. A rendelkezésre álló eszközökkel megkezdik a tőz oltását, elvégzik a szükséges technológiai kiszakaszolásokat. Végrehajtják a műszakfelelős, illetve a termelőmester utasításait.
Az egyéni védőszközöket (elsősorban légzésvédelmi eszközöket), illetve amennyiben szükséges a kimenekülési út biztosítása céljából kézi tűzoltó eszközöket alkalmazva elhagyják a veszélyes területet. Amennyiben valamelyik társuk egyedül nem képes elhagyni a veszélyes területet, védőeszközök és tűzoltó eszközök használata mellett segíteni kell a kimenekülésben. A kijelölt gyülekező pontra vonulnak. A vészhelyzetről rendelkezésre álló információkat átadják a kiérkező hivatásos katasztrófavédelmi szerveknek. 12. Magatartási szabályok tűz vagy robbanás nélküli esemény esetén Emberi életet, egészséget illetve környezetet veszélyeztető esemény, mely nem jár tűz vagy robbanás keletkezésével. Ezen események bekövetkezésekor indokolttá válhat a veszélyes terület kiürítése mérgezés veszélye miatt. Ilyen esemény bekövetkezésekor: Az észlelést követően riasztják a műszakfelelőst. Elvégzik a szükséges technológiai kiszakaszolásokat a műszakfelelős, illetve termelőmester utasításai alapján. Az egyéni védőeszközöket (elsősorban légzésvédelmi eszközöket) eszközöket alkalmazva elhagyják a veszélyes területet. Amennyiben valamelyik társuk egyedül nem képes elhagyni a veszélyes területet, védőeszközök és kárelhárító eszközök használata mellett segíteni kell a kimenekülésben. A kijelölt gyülekező pontra vonulnak. A vészhelyzetről rendelkezésre álló információkat átadják a kiérkező hivatásos beavatkozó szerveknek Abban az esetben, amennyiben az esemény emberéletet, egészséget nem veszélyeztet a környezeti veszélyeztetés válik az elsődleges veszéllyé. Ilyen esetekben a műszakfelelős értesítésén túlmenően az alábbiakat kell elvégezni: Az anyagkijutás megszüntetése. Szükséges kiszakaszolások elvégzése a termelőmester utasításai alapján. A kijutott anyag lokalizációja, felitatása. Az elhasznált felitató anyagok összegyűjtése, veszélyes hulladékként történő kezelése. 13. Kárelhárítási anyagok és eszközök, tűzoltás A kárelhárításhoz szükséges anyagok és eszközök tárolása a potenciális veszélyforrást jelentő helyszíneken történik. A telephelyen található kárelhárítási anyagokat és eszközöket, valamint azok elhelyezkedését az Üzemi kárelhárítási terv tartalmazza. Az üzemben létesítményi tűzoltóság nem működik így a tűzoltással kapcsolatos feladatokat a hivatásos tűzoltóparancsnokságok látják el. Riasztásuk a jelenleg hatályos MT szerint történik. További erők a védelem vezetőjének igénye szerint kerülnek kirendelésre. Békéscsaba, 2012. február 27.