SZERBIA LEGNAGYOBB VÁROSAI

SZERBIA LEGNAGYOBB VÁROSAI

VÁROSOK LAKOSOK SZÁMA, 2002 LAKOSOK SZÁMA, 2011 BELGRÁD 1.119.523 1.166.763 ÚJVIDÉK 191.656 231.798 NIŠ 175.631 183.164 KRAGUJEVAC 146.373 150.835 SZABADKA 99.515 97.910 NAGYBECSKEREK 79.773 76.511 PANCSOVA 77.087 76.203 ČAČAK 72.698 73.331 SMEDEREVO 62.805 64.175 VALJEVO 61.035 58.932

1. BELGRÁD (Beograd) Szerbia fővárosa. Šumadijában, a Pannon-medence déli peremvidékén terül el, valamint a Száva és a Duna partján fekszik. Lakosság: ~1,6 millió.

Belgrád történelme A történelem folyamán elfoglalták és megtelepedtek benne az illirek, trákok, kelták, dákok, rómaiak, törökök, gótok és a hunok. A szerbek 1284-ben vették birtokukba a fővárost.

Belgrád nevezetességei Parlament Szerb Tudományos és Művészeti akadémia

Belgrád látnivalói Virágház (Kuća Cveća) Új hìd a Száván

Belgrád látnivalói Avala, Kalemegdán, Ada Ciganlija, Košutnjak, Topčider stb.

Belgrád látnivalói Kalemegdani park, Tašmajdan park, Pionir park, Manjež, Karađorđe-park.

Belgrád látnivalói Saborna crkva, Ružica-templom, Szent Márk-templom, Szent Száva székesegyház

Belgrád látnivalói Nemzeti Múzeum, Néprajzi Múzeum, Hadtörténeti Múzeum, Dositelj-múzeum, Cvijić múzeum stb, Nikola Tesla Múzeum.

2. ÚJVIDÉK (Novi Sad) Vajdaság legnagyobb városa. A Duna partján fekszik. Újvidék a szerb ipar és pénzügy egyik legfontosabb központja, valamint Vajdaság egyetemi, tudományi, oktatási, egészségügyi, politikai és közigazgatási központja. Lakosok száma kb 230.000

Újvidék történelme A várost avarok, gepidák, alánok lakták. A római korban Cusom városát alapìtották meg. A mai város helyén az Árpád-korban Pétervárad állt (Varadium Petri) Nevét 1213-ban emlìtette először oklevél Petro de Waradino néven. Mária Terézia királynőtől 1748-ban kapott új elnevezést és városi jogot.

Újvidék látnivalói Városháza A Szerb Nemzeti Színház Báni palota, a tartományi parlament székháza

Újvidék látnivalói A Mária Neve templom A Szabadság tér A zsinagóga

Pétervárad a Duna-partról Újvidék látnivalói A híres fordított óra a péterváradi várban

Újvidék látnivalói Železnički park Futoški park Dunavski park Limanski park

3. NIŠ Nišava folyó partján fekszik. Népesség: kb. 183.164 A városban működik egyetem, akadémia és színház. Jelentős ipari központ és közlekedési csomópont.

Niš történelme A rómaiak Kr.e.75-ben foglalták el a várost. Ekkor lett a város neve Naïssus és a rómaiak egyik fontos bástyája volt a Balkánon. 268 szeptemberében a római hadsereg Claudius Gothicus vezetésével a városban megütközött a gót sereggel. Ez volt a Naissusi csata. Róma első keresztény császára, I. Constantinus, avagy Nagy Konstantin is itt született 272-ben. 580-ban érkeztek a vidékre a szlávok, és ekkor lett a város neve Niš.

Niš látnivalói Nemzeti múzeum Vöröskereszt-múzeum Medijana

Niš látnivalói Ćele-kula (koponyatorony)

Niš látnivalói Niš erődje Bali bég mecsetje

4. KRAGUJEVAC Šumadijában a Lepenica folyó mentén terül el. Jelentős gazdasági, kultúrális, oktatási és egyészségügyi központ. Lakosság: kb. 150 000

Kragujevac történelme A régészeti ásatások őskori, ókori, és középkori leleteket tártak fel. A település első írásos említése 1476-ból való, a Tapu- Defter török dokumentumban. A város neve valószínűleg a terület első tulajdonosát, Kragujt idézi. A középkorban a szerb uralkodók székhelye volt, majd a középkori szerb állam végleges bukása (1389) után a régió egészével együtt török uralom alá került. Kragujevac volt az újkori szerb állam fővárosa 1818 1841 között; ezt a korszakot tartják a város aranykorának.

Látnivalók Šumarice emlékpark és múzeum. (Spomen park) Saborna crkva

Látnivalók Amidžin palota Városháza

5. SZABADKA (Subotica) Szabadka város a Vajdaság Autonóm Tartomány legészakibb részén terül el. A városnak a környező településekkel együtt 150.000 lakosa van.

SZABADKA A város Vajdaság kulturális és politikai szervezeteinek központja, valamint számos nemzetiségi nyelven működő közép- és felsőfokú oktatási intézménynek is otthont ad.

Szabadka történelme Írásos dokumentum Szabadkát az eddig ismertek szerint először Zabadka (vagy Zabotka) néven 1391. május 7-én említi. A gyakori és nagy népvándorlások idején a határőrvidékre sokféle nép eljutott és maradt: szerbek, magyarok, németek, szlovákok, zsidók, bunyevácok, görögök Változtak az uralkodók, a birtokosok. A legismertebb városnév: Szent-Maria, Maria- Theresiopolis, Maria Theresienstadt, Szabadka és Subotica.

Szabadka nevezetességei Szabadka legreprezentatívabb épülete a Raichle-palota

Szabadka nevezetességei A szabadkai nagyzsinagóga Városháza

Szabadka nevezetességei Városi múzeum Szabadkai szőkőkút

Emlékművek Corvin Mátyás szobra Kosztolányi Dezső szobra

Szabadka nevezetességei A szabadkai Népszínház épülete Városi könyvtár

6. NAGYBECSKEREK (Zrenjanin) Város és község Bánátban a Bega folyó partján. Kb. 130 000 fős lakossággal rendelkezik, többségében szerb nemzetiségűek lakják.

Nagybecskerek történelme Nagybecskerek területe bár régóta lakott volt, első írásos emléke azonban csak a 14. században jelenik meg. A város nevét különféle változatokban örökítették meg : Bechereky, Becsekereke, Becskerek, Großbetschkerek, Veliki Bečkerek, Petrovgrad.

Nagybecskerek történelme A történelem során sokszor birtokost cserél. 1769. június 6-án Mária Terézia királynő mezővárosi rangot adományoz. 1946-ban nevezték el a várost Žarko Zrenjanin nemzeti hősről.

Látnivalók A Nepomuki Szent János római katolikus székesegyház. Városháza

Látnivalók A Múzeum épülete, amely eredetileg pénzintézeti székház volt. A Kis-híd (1904), a város legöregebb hídja

7. PANCSOVA (Pančevo) Élénk forgalmú, nyüzsgő iparváros. A Temes folyó partján helyezkedik el, mintegy 15 km-re Belgrádtól. Lakosság: kb. 127 000

Pancsova történelme Már az őskorban is lakott volt. Pancsova helyén rómaiak, magyarok, bolgárok laktak. A török háború idején Pancovát elsőként érte pusztulás. A törökök kiűzése után, Pancsova is kerületi székhely lett. 1430-ban Panczal néven említik. Neve a közeli Ponyavica patak nevéből származik, ezt a betelepülő szlávok Pancsevóra alakították és ebből lett a ma használatos magyar neve.

Látnivalók Városháza Városi múzeum Pancsova óvárosa Temes-part Parkok, orthodox templomok stb.

8. ČAČAK A Nyugat-Morava folyó mellett található. Adminisztratìv, gazdasági és kultúrális város. Lakosság:kb 73 000.

Látnivalók Városi könyvtár Városi múzeum Ovčar-Kablar-szoros Jovan Obrenović konak (vendégház) A Felemelkedés temploma (crkva Vaznesenja Hristovog) A belváros sétálóutcája (Gradsko šetalište)

9. SMEDEREVO A Duna jobb partján, a Nagy- Morava torkolatánál fekszik. Lakosság: kb. 230 000.

Smederevo története Smederevo (Szendrő) vára 1428 és 1430 között épült a középkori szerb birodalom északi határán. Đurađ Branković szerb fejedelem Nándorfehérvár pótlására tervezte a várat. 1459-re elfoglalták a törökök a várat. 1805-ben sikerült felszabadítaniuk a szerb felkelőknek a várat. A vár falai között a XX. században is folytak harcok: 1915 és 1918 között a Monarchia csapatai foglalták el, a II. Világháborúban pedig német csapatok állomásoztak itt.

Látnivalók

10. VALJEVO Történelmi város és közigazgatási egység. Közel 60 000 fős lakosságával a Kolubara folyó térségének központja.

Valjevo története A petnicai barlangban talált nyomok szerint, már a kőkorszakban léteztek települések. 1393-ban, nevének első írásos említésekor, már számottevő kereskedelmi központ volt. 1459-től török uralom alá került, a második szerb felkelés (1815-17) sikerével szabadult fel a város a török uralom alól. A szerb neve valószínűleg a szerb Valj személynévből keletkezhetett.

Látnivalók Tešnjar negyed (Valjevo legöregebb városrésze) Nenadović torony A "Muszlim-ház" (Muselimov Konak) Petnicai kutatóközpont A Valjevói Nemzeti Múzeum Knez Miloša utca Živojin Mišića tér Muselimov Konak

Tešnjar negyed Živojin Mišića tér Petnicai kutatóközpont

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!