CSIK FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM

CSIK FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2013 1

Tartalomjegyzék 1. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOZÁSI FELHATALMAZÁS 5 1.1 A Szervezeti és Működési Szabályzat célja 5 1.2 A szabályzat hatálya 6 1.3 A Szervezeti és Működési Szabályzat jóváhagyása 6 1.4 Az intézmény adatai 8 1.5 Nyilvánossággal kapcsolatos rendelkezések 12 2. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE, EZEN BELÜL A NYITVA TARTÁS ÉS A VEZETŐKNEK A NEVELÉSI- ÉS OKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN VALÓ BENNTARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE 13 2.1 Az iskola nyitvatartási rendje 13 2.2 A közalkalmazottak munkarendje 14 2.2.1 A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők munkarendje 14 2.2.2 A pedagógusok munkarendje 14 2.3 Az intézmény tanulóinak munkarendje 15 2.3.1 A benntartózkodás rendje 15 2.3.2 A tanítási órák rendje 16 2.3.3. Délutáni szabadidős foglalkozások és napközis foglalkozások rendje 16 2.3.4. A mindennapos testedzés rendje és formái 18 2.3.5 Hit-és erkölcstanoktatás 19 2.3.6 Iskolai közösségi szolgálat 20 2.4. Belépés és bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a közoktatási intézménnyel 21 3. AZ ISKOLA LÉTESÍTMÉNYEINEK ÉS EGYÉB HELYISÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE 22 4. VEZETŐK ÉS SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE ÉS FORMÁJA, TOVÁBBÁ A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS, A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE ÉS FORMÁJA, AKADÁLYOZTATÁS ESETÉN A HELYETTESÍTÉS RENDJE 25 4.1 A köznevelési intézmény vezetője: 25 4.2 Az intézményvezető közvetlen munkatársai, vezetők közötti feladatmegosztás 26 4.3 Az intézmény vezetési szerkezete, a vezetők közötti munkamegosztás: 30 4.4 A vezetők intézményben való tartózkodásának és helyettesítésének rendje 32 2

5. AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEI ÉS SZERVEZETI EGYSÉGEI ÉS A KÖZÖTTÜK VALÓ KAPCSOLATTARTÁS RENDJE 33 5.1. Alkalmazotti közösség: 33 5.1.1 Nevelőtestület 33 5.1.2 Vezetők és a szervezetek közötti kapcsolattartás rendje 36 5.1.3 Szakmai munkaközösség 36 5.1.4 A szakmai munkaközösségek együttműködése, és a kapcsolattartás rendje 38 5.2. A diák önkormányzati szerv, diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás) biztosítása 38 5.3. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája 39 5.4 A vezetők és az intézményi tanács közti kapcsolattartás rendje 41 6. AZ ISKOLA GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI FELADATA, KAPCSOLATRENDSZERE 43 7. RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE 44 9. KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA 45 10. ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK 47 11. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉS RENDJE 49 12. A TANKÖNYVELLÁTÁS MEGSZERVEZÉSE, TÁMOGATÁS KEDVEZMÉNYEI, SZABÁLYAI 51 13. A KÖNYVTÁR IGÉNYBEVÉTELÉNEK ÉS MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI 54 14. AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK, ELJÁRÁSOK RENDJE 56 15. KATASZTRÓFAVÉDELEM, TŰZVÉDELEM, POLGÁRI VÉDELEM SZERVEZETI ÉS VÉGREHAJTÁSI RENDJE 58 16. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEK 58 17. REKLÁMTEVÉKENYSÉG SZABÁLYAI A NEVELÉSI OKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN 60 18. NYILATKOZAT TÖMEGTÁJÉKOZTATÓ SZERVEK RÉSZRE 60 19. AZ ADATKEZELÉS A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN 61 3

20. TÁJÉKOZTATÁS KÉRÉS MÓDJA AZ ISKOLAI BELSŐ JOGI NORMÁKRÓL 61 21. ALÁÍRÁS ÉS PECSÉTHASZNÁLATI JOGKÖR 62 22. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 63 MELLÉKLETEK 64 1. számú melléklet 65 2. számú melléklet 88 3. számú melléklet 108 4. számú melléklet 115 5. számú melléklet 116 6. számú melléklet 117 4

1. Általános szabályozási felhatalmazás 1.1 A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A Nkt. 2011.évi CXC. Tv., a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet előírásai alapján a közoktatási intézmény működésére belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg. Az államháztartás működési rendjéről szóló többszörösen módosított 368/2011. (XII.31.) Kormányrendelet értelmében a költségvetési szervnek az irányító szerv által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzatban kell részletezni az alapító okiratban foglaltakat. A szabályozással szembeni legalapvetőbb elvárás, hogy külön operatív beavatkozások nélkül biztosítsa egy szervezet működőképességét, követhetővé tegye a működése során jelentkező folyamatokat, tisztázza mindazon viszonyrendszer összefüggéseit, amelynek keretei között egy szervezet szerepkörét betölti. A szabályozásban szükségszerűen meg kell, hogy jelenjenek úgy a szervezet felépítésére, mint annak működésére vonatkozó normatívák, követelmények és ezek összhangja. A közoktatási intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát a közoktatási intézmény vezetője készíti el, és a nevelőtestület fogadja el. A Szervezeti és Működési Szabályzat tervezetét valamint módosítását tárgyaló nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon a nevelőtestület tagjainak legalább 75%-a jelen van. A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásához és módosításához a nevelőtestület tagjai 1/3-nak igenlő szavazata szükséges. Elfogadásakor és módosításakor a nevelési-oktatási intézményben az iskolai diákönkormányzat jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorol. Az Iskolaszék hiányában a Szülői Választmány a jogszabályokban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorol. 5

1.2 A szabályzat hatálya Az SZMSZ és a mellékletét képező szabályzatok betartása kötelező érvényű az intézmény minden közalkalmazottjára, tanulójára és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra. 1.3 A Szervezeti és Működési Szabályzat jóváhagyása Jelen SZMSZ módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a köznevelési törvény által meghatározott közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2013. március 17. napján elfogadta. Az elfogadást a nevelőtestület jelenlévő képviselői aláírásukkal tanúsítják. Budapest, 2013. 03. 17. Az iskola tantestületének nevében: Szabóné Butykay Ágnes KAT vezetője Makovecz Éva intézményvezető Ph. A fenti Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatban az SZMK választmánya a jogszabályokban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorolt. Budapest, 2013. 03. 17. Bossányi Lajos Szülői Választmány elnöke 6

A fenti Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatban a diákönkormányzat a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorolt, amit választott képviselője tanúsít. Budapest, 2013. 03. 17. Eőry Klaudia DÖK alelnök 7

1.4 Az intézmény adatai Az alapító és fenntartó neve és székhelye: Az alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma Alapítói jogkör gyakorlója: Emberi Erőforrások minisztere Alapító székhelye: 1054. Budapest, Akadémia utca 3. A fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) A fenntartó székhelye: 1051. Budapest, Nádor utca 32. Adóigazgatási azonosítószám: 15799658-2-41 Társadalombiztosítási azonosító: 210 353015 Statisztikai számjel: 15799658-8412-312-01 PIR törzsszám: 799656 Az intézmény székhelye szerinti megye neve: Budapest Tankerület megnevezése: KLIK Budapesti II. Tankerület 8

A köznevelési intézmény neve: Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium A köznevelési intézmény székhelye: 1027. Budapest, Medve u. 5-7. (13834/2 hrsz.) Telefon: 201-11-37 Fax: 212-54-95 E-mail: titkarsag@csikferenc.hu Internet honlap: www.csikferenc.hu Az intézmény OM azonosítója: 034799 A köznevelési intézmény típusa: összetett iskola Köznevelési és egyéb feladata: Általános iskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás alsó tagozat, felső tagozat sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, egyéb pszichés fejlődészavarral küzdők) sajátos nevelési igényű tanuló csoportonként maximum két fő lehet köznevelési típusú sportiskolai nevelés-oktatás Gimnáziumi nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás évfolyamok 4,5 sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, egyéb pszichés fejlődészavarral küzdők) nyelvi előkészítő sajátos nevelési igényű tanuló csoportonként maximum két fő lehet köznevelési típusú sportiskolai nevelés-oktatás 9

Az iskola maximális létszáma: 870 fő Intézményegységenként maximális létszám: általános iskola: 510 gimnázium: 360 Iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga 1027. Budapest, Medve utca 5-7 Helyrajzi szám: 13834/2 Hasznos alapterült: nettó 600 m 2 Intézmény jogköre: ingyenes használati jog KLIK jogköre: ingyenes használati jog Működtető neve: Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Működtető székhelye: 1024. Budapest, Mechwart liget 1. Vállalkozási tevékenységet nem folytathat. Az intézményvezető megbízása: a nevelőtestület és a Budapest II. Kerületi Önkormányzat véleményének kikérésével az oktatásért felelős miniszter bízza meg öt évre Munkáltatói jogkör gyakorlása: Az intézményvezető az átruházott munkáltatói jogkör gyakorlója az 5/2013-as Elnöki Utasítás szerint. A köznevelési intézmény foglalkoztatottjainak jogviszonya: Foglalkoztatásuk közalkalmazotti jogviszonyban történik Az intézmény bélyegzőjének felirata és lenyomata Hosszú bélyegző Körbélyegző 10

A közoktatási intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok Az intézmény törvényes működését az alábbi hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: - Szakmai Alapdokumentum, - Pedagógiai program, - Szervezeti és Működési Szabályzat, - Házirend Az intézmény működését meghatározó, a szakmai és gazdasági munka vitelét segítő különféle szabályzatok: - Gyűjtőköri Szabályzat - Szabálytalanságok kezelésének rendje - Leltárkészítési és leltározási Szabályzat, - Selejtezési Szabályzat, - Munkavédelmi Szabályzat, - Tűzvédelmi Szabályzat, - Prevenciós Program - Kockázatkezelési Szabályzat, - Iratkezelési Szabályzat, - Könyvtár SZMSZ (1. sz. m) - Elektronikus napló működési szabályzata (4. sz. m) - Elektronikus úton előállított nyomtatványok hitelesítési és kezelési rendje (5-6. sz. m) 11

1.5 Nyilvánossággal kapcsolatos rendelkezések Az alkalmazotti közösség minden tagja számára a fent felsorolt alapdokumentumok az iskolatitkároknál, a szabályzatok az intézményvezetői irodában tekinthetők meg. Az iskolával partneri kapcsolatban állók számára a Pedagógiai Program, a Szervezeti és Működési Szabályzat, a Házirend és az éves munkaterv nyilvános és az iskola honlapján megtekinthető. Egy-egy teljes példánya az alábbi helyeken, illetve személyeknél található: - intézményvezető - intézményvezető- helyettesek - iskolatitkárok A fent felsorolt dokumentumokról az intézményvezető- helyettesek, illetve az osztályfőnökök a fogadóórán adnak felvilágosítást. A Házirend egy példányát az iskolába való beiratkozáskor a szülő számára átnyújtjuk. Igény esetén a házirendről az osztályfőnökök is tájékoztatnak. 12

2. Az intézmény működési rendje, ezen belül a nyitva tartás és a vezetőknek a nevelési- és oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje 2.1 Az iskola nyitvatartási rendje Az épület nyitvatartási rendje a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon a következők szerint szabályozott: Főbejárat: nyitás: 6 00 óra zárás: 22 00 óra Felelős: portás-biztonsági őr Parkoló, külső kapu: nyitás zárás: 6 00 óra 20 00 óra (ha üres a parkoló, korábban is bezárható) Felelős: portás-biztonsági őr Parkoló, belső kapu: nyitás: 6 00 óra Felelős: portás-biztonsági őr,gondnok zárás: 8 00 óra Felelős: portás-biztonsági őr,gondnok Udvari kijárat, a füstmentes lépcsőházból nyitás: 6 00 óra Felelős: portás-biztonsági őr zárás: 17 30 óra Felelős: portás-biztonsági őr Aula ajtó: nyitás: szünetekben Felelős: ügyeletes tanár Az aula és az ebédlő vészkijáratain, illetve ablakain közlekedni tilos. Gazdasági bejárat: mindig zárva van. Felelős: portás-biztonsági őr, gondnok Szombaton, vasárnap, ünnepnapokon és szorgalmi időszakon kívül az épület zárva van. Az épületbe belépni csak az intézményvezető írásbeli engedélyével lehetséges. Az alkalmazottak állandó engedéllyel rendelkeznek, de előzetes szóbeli bejelentési kötelezettségük van. 13

2.2 A közalkalmazottak munkarendje 2.2.1 A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők munkarendje Az intézményben a nem pedagógus alkalmazottak munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. Munkaköri leírásaikat az intézmény vezetője készíti el, törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembe vételével tesz javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. A közalkalmazottak a munkába érkezéskor, illetve távozáskor kötelesek a jelenléti ívet aláírni. 2.2.2 A pedagógusok munkarendje A pedagógusok jogait és kötelességeit a Köznevelési Törvény rögzíti. A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által az e törvény keretei között meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. A teljes munkaidő ötvenöt hatvanöt százalékában (a továbbiakban: neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. Az intézményvezető a kötött munkaidőben ellátandó feladatok elosztásánál biztosítja az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között. A gyakornoknak a neveléssel-oktatással lekötött munkaideje tanítók, általános és középiskolai tanárok esetében a teljes munkaideje ötven százaléka, lehet. A pedagógusok napi munkarendjét a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézményvezetőhelyettesek állapítják meg az intézmény tanórarendjének (foglalkozási rendjének) függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. 14

A pedagógus köteles 15 perccel a tanítás, foglalkozás előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradása esetén, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7 30 óráig köteles jelenteni az intézményvezetőjének vagy helyettesének, hogy a közvetlen munkahelyi vezetője a helyettesítéséről intézkedhessen. Egyéb esetben a pedagógus az intézményvezetőtől kérhet engedélyt legalább 3 nappal előbb a tanóra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanóra (foglalkozás) megtartására. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén lehetőség szerint szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanóra (foglalkozás) megtartása előtt bízzák meg, úgy köteles szakórát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni. A pedagógus hosszabb hiányzása esetén köteles a tanórák anyagát eljuttatni az általános igazgató helyetteshez. A pedagógusok számára a kötelező óraszámon felüli a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az intézményvezető-helyettesek és a munkaközösség- vezetők javaslatainak meghallgatása után. 2.3 Az intézmény tanulóinak munkarendje Az intézményi rendszabályok (házirend) tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, valamint a tanulók belső munkarendjének részletes szabályozását. 2.3.1 A benntartózkodás rendje A tanulókat 6 45 -tól 16 00 -ig fogadja az iskola. Gyülekezés 6 45 7 30 között az adott tanévben meghatározott helyen, 7 30 -tól a tanteremben. A tanulónak legkésőbb 7 40 -től az iskolában kell tartózkodnia kivétel, akinek későbbi órákban kezdődik a tanítás. Azok a tanulók, akik számára a tanítás a 2. illetve 3. órával kezdődik, a belépés után az aulában kötelesek tartózkodni. A tanítás végén a diáknak el kell hagyni az iskola épületét, ha nincs semmilyen tanórán kívüli foglalkozása. Amennyiben van, a könyvtárban, a napközis csoportban vagy az aulában tartózkodhat. 15

Tanítási időben a tanulók engedély nélkül nem hagyhatják el az épületet. Az iskola helyiségeit a tanulók csak pedagógus felügyeletével használhatják. A magántanulóknak, ha az iskolában tartózkodnak, részt kell venni a tanórákon. Magántanulók kapcsolattartó/tájékoztató füzetébe bejegyezzük a magántanulói státuszt, amely kilépésre is jogosít. A magántanulók névsora a portán is megtalálható. 2.3.2 A tanítási órák rendje Az oktatás és nevelés az óratervnek megfelelően a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben. A tanítási órák időtartama 45 perc. A tanítási órák és más szervezett foglalkozások látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az intézményvezető adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az intézményvezető és a vezető helyettesek tehetnek. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza. A tanórák napi és heti elosztását az órarend, a csengetési rendet pedig a házirend tartalmazza. A tanítás befejezése után a hazamenő tanulók elhagyják az iskola épületét, az ebédre befizetett tanulók megebédelnek beosztás szerint. 2.3.3. Délutáni szabadidős foglalkozások és napközis foglalkozások rendje A 2011. évi CXC. köznevelési törvény alapján a délutáni foglalkozások tizenhat óráig tartanak. A tanulók a délutáni foglalkozások alól csak igazoltan szülő, illetve edző írásbeli kérelme alapján maradhatnak távol igazgatói engedéllyel. A tanítási órák után folyamatosan következnek a délutáni és napközi foglalkozások, melynek első idősávjában zajlik az ebédelés, a levegőzés, a pihenés és a mozgásra, sportolásra alkalmat adó tevékenység. 14 00-15 45 között tanulási idő 16 00 16 30 óra között uzsonnáznak az alsó tagozatos gyerekek, s számukra 16 30 órakor véget érnek a délutáni napközis csoportfoglalkozások. 16

15 45 16 00 óra között uzsonnáznak a felső tagozatos gyerekek, s számukra 16 00 órakor véget érnek a délutáni szabadidős csoportfoglalkozások. 16 30 17 00 óra között összevont ügyeletet biztosítunk. Az iskolai étkeztetés a jogszabályban meghatározott keretek szerint térítési díjköteles. Az iskolai étkezés a napközi igénybevételétől függetlenül is kérhető. Az iskola délutáni munkarendjébe szervesen épülnek be az egyéb szabadidős foglalkozások: szakkörök, (melyeket legalább nyolc fő jelentkezése után indítunk), egyéni foglalkozások. A tanórán kívüli foglalkozásokra a jelentkezés önkéntes, kivétel ez alól a korrepetálás és a fejlesztő foglalkozás, melyre a szaktanárok jelölik ki a tanulókat. Felmentést indokolt esetben csak az intézményvezető adhat. A tanórán kívüli foglalkozásokra a jelentkezés tanév elején, írásban szeptember 15-ig történik, és egy tanévre szól. Kimaradni a szülő írásbeli kérésére csak indokolt esetben, intézményvezetői engedéllyel lehet. A foglalkozásokat a tantárgyfelosztásban és az órarendben kell rögzíteni. Egyéb foglalkozásokat az 1., 2., 5., 6., 7. és 8. órába teheti, a tanuló órarendjét figyelembe véve. Formái: eseti korrepetálás és iskolán kívüli foglalkozás. Egyedi esetekben az intézmények vezetője engedélyezheti a fentiektől való eltérést. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket szervez. A résztvevő tanulók felkészítését a munkaközösségek tagjai, a szaktanárok végzik. Az osztályfőnökök a szülők egyetértésével a munkatervben meghatározott időpontban kirándulást szervezhetnek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, és csak abban az esetben szervezhető, ha a szülő önként vállalja a költségeket. Ha a kirándulásra nem megy el a tanuló, az iskolában meg kell jelennie. A múzeum- és színházlátogatás a tanulók számára szintén önkéntes. 14 00 20 00 óra között a Járdányi Pál Zeneiskola órái folynak, az intézményvezető által kijelölt termekben. 17

2.3.4. A mindennapos testedzés rendje és formái A mindennapos testedzés célja a gyermekek egészséges testi, lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel, a fizikai erőnlét, az ellenálló képesség növelése és a mozgáskoordináció fejlesztése, önfegyelemre, a szabályok betartására nevelés. Ahhoz, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, és célunkat elérjük, az alábbi szempontoknak kell érvényesülniük: 1-4. osztályig minden gyerek minden nap vegyen részt a testmozgás programban, melynek a színterei a következők: 1-4. évfolyam köznevelés típusú sportiskolai osztályok: heti 5 testnevelés óra, amelyből az 1-2. osztályban heti 1 alkalom úszásoktatás és 1 óra korcsolya oktatás 1-4. évfolyam német orientáltságú osztályok: heti 5 testnevelés, melyből 2 óra német nyelvű óravezetéssel zajlik, a tanítás után 15 perces testmozgás időjárás függvényében az udvaron, ill. teraszon vagy az osztályteremben 5-12. évfolyam a 2012/2013-as tanévtől felmenő rendszerben: - heti 5 testnevelés óra Délutáni sportkörök, szakkörök, tanfolyamok a tanév eleji igényfelmérésnek megfelelően. Délutáni foglalkozások keretében játékos testmozgás az udvaron vagy a kis tornateremben Gyógytestnevelés - A védőnő és iskolaorvos felmérése után, a javasolt gyerekek szakorvos által megállapított kategória szerinti besorolásban. - A gyógytestnevelő tanár szerdánként az iskola tornatermében 14.30-16.00 óráig tart órát. 18

Sportprogramok 1-12. évfolyam számára: - biciklitúra - sportnapok a Csik-napok keretében - akadályverseny a Budai hegyekben - kerületi futónap - kerületi, budapesti, országos diáksportversenyek - részvétel az olimpiai iskolák által hirdetett versenyeken Az iskolai sportkör működési rendje A testnevelő tanári munkaközösség a tanulók, illetve a diákönkormányzat véleménye alapján minden év május 31-ig javaslatot tesz az iskolai sportkör szakmai programjára. A szakmai programot az iskola munkatervének részeként kell elfogadni. A szakmai programnak tartalmaznia kell, hogy mely sportágban, milyen tevékenységi formában és feltételekkel lehet részt venni a sportkör tevékenységében. A sportkör tagja lehet minden olyan tanuló, aki erre jelentkezik a tanév elején. Tanév közben is van felvételre lehetőség. A sportkör működésének ellenőrzését a testnevelés munkaközösségért felelős intézményvezető-helyettes vagy a mindenkori ügyeletes vezető végzi. A sportkörök és tömegsport foglalkozások rendjét az órarend tartalmazza. A tanórán kívüli tömegsport foglalkozásokon az iskola minden tanulója jogosult részt venni. A sportkörök és tömegsport foglalkozások minden esetben a tanítási időn kívül szerveződnek, a sportkörök a tanítás előtt vagy után kezdődnek. Az öltözők használatának rendje megegyezik a tanórákhoz kapcsolódó használati renddel. Az iskolai sportkör szabályait az Iskola Sportkörének Alapszabályzata tartalmazza. 2.3.5 Hit- és erkölcstanoktatás 2013 szeptemberétől 1. és 5. osztályokban felmenő rendszerben kötelezően bevezetésre kerül 2011. évi CXC. a nemzeti köznevelésről szóló törvény 3. és 32.. alapján az iskola tanulói számára az erkölcstan vagy hittan oktatás. A 20/2012 EMMI rendelet 14. (b) pontja alapján legkésőbb minden év május 20-ig felmérésre kerül, hogy a tanuló melyik egyház által szervezett hittan oktatáson, ill. erkölcstan órán kíván részt venni. 19

Az intézmény folyamatos kapcsolatot tart a történelmi egyházak képviselőivel és az intézményben rendelkezésre álló eszközökből biztosítja a hit- és erkölcstanoktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket, /a helyiségek rendeltetésszerű használatát/ valamint a jelentkezéshez és működéshez szükséges feltételeket. Az erkölcstan és hittan oktatással kapcsolatos teendők: - minden évben - április folyamán az elsős beiratkozás - előtt tájékoztató a leendő elsős szülőknek az erkölcstan és hittan oktatással kapcsolatosan, - a beiratkozás alkalmával, ill. a leendő ötödikeseknek a szülői jelentkezési lapok kiosztása, - minden év, április 30-ig /de legkésőbb május 31-ig/ az erkölcstan és hittan oktatással kapcsolatos szülői jelentkezési lapok összesítése és elküldése az egyházaknak és a fenntartónak, Azok számára, akik nem vesznek részt a kötelező hit- és erkölcstan oktatásban, továbbra biztosítjuk az iskolában történő fakultatív hitoktatást. A történelmi egyházak képviselői a tanév első szülői értekezletén felmérést készítenek arról, hogy ki és hol igényli a hitoktatást. 2.3.6 Iskolai közösségi szolgálat A 2013/2014-es tanévtől kerül sor az iskolai közösségi szolgálat bevezetésére a 2011. évi CXC Nemzeti Köznevelésről szóló törvény 97. (2) pontja alapján. Ennek értelmében a 2016. január 1-e után az érettségi vizsga bizonyítványának feltétele az iskolai közösségi szolgálat teljesítése. Egy tanulónak 50 órát kell teljesítenie, melyből 5 óra a tevékenységre való felkészítést, 5 óra pedig a pedagógiai folyamat lezárását szolgálja. A közösségi szolgálat teljesítése körében egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő értendő. /20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet 133. (6)/ Iskolánk a fogadóintézményekkel megállapodást köt és felveszi a kapcsolatot az ottani mentorral, a kijelölt kapcsolattartóval. A korábbi évek kialakult kapcsolatai mellett, folyamatosan bővítjük a megfelelő fogadószervezetekkel a lehetőségek körét, ezáltal a tanulóknak valós választási lehetőségeket igyekszünk nyújtani. 20

Jelenleg élő kapcsolataink: - Alfa Szövetség - Háromhegyek Közhasznú Egyesület - Külker Evezős Klub - Magyar Vöröskereszt Budapest Fővárosi Szervezet - Montágh Imre Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézet - Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet - Pest Megyei Polgárőr Szövetség és Tagegyesületei - Természet és Környezetvédelmi Polgárőr Egyesület Az iskolai közösségi szolgálatával kapcsolatos dokumentumok kezelését az Iratkezelési Szabályzat rögzíti. (SZMSZ 2. számú melléklet) 2.4. Belépés és bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a közoktatási intézménnyel Reggel 8 00 16 00 óra között vendégkártya használata kötelező, amelyet a portás ad át az intézménybe érkezőnek, egyúttal értesíti a titkárságot. A szülők reggel 6 45 és 8 00 között kártya nélkül léphetnek be az intézménybe és a földszinti előtérig kísérhetik gyermekiket. 14 30 16 00 -ig a szülők a napközis gyerekeket az ügyeletes diákok segítségével vihetik el. 16 00-16 30 óra között a portás a házi telefonrendszeren keresztül hívja ki a napközis csoportból azt a tanulót, akiért a szülők jöttek. A köznevelési intézmény anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat az Alapító Okiratban megjelölt módon. Az intézmény helyiségeinek berendezéseinek bérbeadásáról az intézményvezető dönt. A délutáni és hétvégi terembérlők a bérleti szerződés aláírásakor - a szerződés alapján - kötelesek a foglalkozásokon résztvevők névsorát a portára leadni. 21

Zenetanárok órarendje a tanulók névsorával a portán található. Az egyéni fogadóórára érkező szülők előre bejelentkezést követően - a vendégkártyával kereshetik fel az illetékes tanárt. Az épületben vendégek csak addig tartózkodhatnak, amíg ügyüket elintézik, utána távozniuk kell. Amennyiben ezt nem teszik, a felnőtt dolgozók távozásra szólítják fel őket. Ennek megtagadása esetén az iskolának jogában áll külső, hatósági segítséget is kérni. A szülői értekezletek és az általános fogadóóra időpontjában a szülők a kijelölt helyiségekben keresik fel a tanárt. A fogadóórák és a szülői értekezletek helyének jegyzéke az iskolai hirdetőtáblán vagy a portásnál megtalálható. 22

3. Az iskola létesítményeinek és egyéb helyiségeinek használati rendje Az iskola épületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktermeket a Magyarország címerével kell ellátni. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: - a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért - az energiafelhasználással való takarékoskodásért - a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért Az iskola területén keletkező kárt, a károkozónak kell megtéríteni. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a vezetőséget értesíteni. A kárt a gondnok felméri és az intézményvezető-helyettest tájékoztatja. Az iskola létesítményeit és helyiségeit az iskola nyitva tartásának ideje alatt lehet használni. A tanulók részére a tanítás előtti ügyelet alatt az adott évben kijelölt helyiség áll rendelkezésre. Az iskola helyiségeit csak rendeltetésüknek megfelelően, arra a célra lehet használni, melyre a helyiséget kialakították. A helyiség eltérő rendeltetés céljára történő használatához az iskola vezetőjének előzetes engedélyére van szükség. A tantermekben, a szaktantermekben, az előadókban, az iskola folyosóin, a tornatermekben, a technika teremben és tankonyhában minden esetben biztosítani kell a pedagógus, illetve a felnőtt felügyeletet. Az iskola szaktantermeit és előadótermeit (számítógépes, fizika, kémia, biológia, média terem, stúdió, fotólabor, nyelvi labor, tornatermek és öltözők, technikaterem, tankonyha) zárva kell tartani, csak tanár jelenlétében lehet kinyitni, illetőleg oda belépni. A sportudvaron és a tornateremben tanuló csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat. A sportudvar és a tornaterem hasznosítására az iskola vezetője szerződést köt. A szerződésben meg kell határozni az igénybevétel idejét, rendjét és módját. A számítógépteremben csak tanári felügyelettel lehet tartózkodni. A terem és a benne levő gépek használatáért az ott foglalkozást tartó pedagógus a felelős. Bármilyen meghibásodást a pedagógus a vezetőségnek azonnal köteles bejelenteni. 23

A konyha terében kizárólagosan az ott dolgozók tartózkodhatnak. A termek elhagyásakor gondoskodni kell az elektromos berendezések áramellátásának megszakításáról, az ablakok bezárásáról, a székek asztalra rakásáról, a szemét felszedetéséről. Az épület helyiségeinek kulcsa a portán, illetve az intézményvezető-helyettesi irodában található. Az iskolai könyvtárat a könyvtáros kezeli, a könyvtári állomány és a berendezés állagmegőrzését biztosítja. A könyvtárhelyiségben csak felügyelettel, a nyitvatartási időben tartózkodhatnak tanulók. A könyvtárhasználók köréről, a beiratkozásról, a könyvek és a folyóiratok, valamint az egyéb információhordozók igénybevételéről a könyvtár használati rendje intézkedik. A Könyvtár SZMSZ-t a 1. számú melléklet tartalmazza. Tanuló az épületet tanítási idő alatt csak az osztályfőnök, vagy az iskola valamely vezetőjének engedélyével hagyhatja el, un. kilépővel, melyet a portán köteles leadni. Ezen engedélyeket a portások összegyűjtik, és a hónap végén az iskolatitkári szobában leadják. Ezeket a tanév végéig megőrizzük. Az iskola tanítási szünetben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint nyitva tart. Az ügyeleti rendet az intézmény vezetője határozza meg, és a szülők, nevelők, tanulók tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyelet időpontját a fenntartó határozza meg. Az iskola egész területén tilos a dohányzás. Az iskola nevelési-oktatási célra használt helyiségeit, a szorgalmi időben, csak a nap meghatározott szakaszában használhatják a bérlők határozott idejű szerződéssel. Az egyes helyiségek berendezéseit, felszereléseit, eszközeit csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet az intézményből kivinni. 24

4. Vezetők és szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje és formája, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje és formája, akadályoztatás esetén a helyettesítés rendje A köznevelési intézményvezető felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály vagy kollektív szerződés nem utal más hatáskörbe. 4.1 A köznevelési intézmény vezetője: Az intézményvezető a munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Az intézményvezető képviseli az intézményt más szervek felé, egyszemélyi joggal és felelősséggel. Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyetteseire vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. A köznevelési intézmény vezetője az Nkt-ban meghatározottakkal összhangban az intézményvezető, aki: - a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően, az elnök irányítása alapján vezeti a szakmailag önálló köznevelési intézményt, felelős a köznevelési intézmény pedagógiai és adminisztratív feladatainak ellátásáért; - dönt minden olyan, a köznevelési intézmény működésével, feladatellátásával kapcsolatos ügyben, amelyet jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe, és ami az intézmény jogi személyiségéből fakadó döntési körébe tartozik; - a jogszabályokban foglaltak szerint gyakorolja a kiadmányozási jogot, különösen az intézmény által a tanulói jogviszonnyal, szülőkkel való kapcsolattartással összefüggésben hozott döntések és a feladatkörébe tartozó nyilatkozatok tekintetében; a jogszabályban meghatározott kiadmányozási jogát a köznevelési intézmény közalkalmazottjára átruházhatja, az átruházott kiadmányozási jog tovább nem ruházható; - elkészíti a köznevelési intézményben foglalkoztatottak munkaköri leírását; 25

- előkészíti a nevelőtestület feladatkörébe tartozó döntéseket és köznevelési intézményben foglalkoztatott közalkalmazottakkal kapcsolatos munkáltatói döntések iratait; - jóváhagyja a köznevelési intézmény alapdokumentumait: a pedagógiai programot, a helyi tantervet, a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és az éves munkatervet; - szervezi és ellenőrzi a köznevelési intézmény feladatainak végrehajtását, biztosítja a szakmai követelmények érvényesülését; - kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei biztosításához szükséges az intézkedési jogkörén kívül eső intézkedések megtételét; - gyakorolja az e Szabályzatban és az Intézményfenntartó Központ egyéb szabályzataiban ráruházott munkáltatói, valamint az utasítási és ellenőrzési jogot a köznevelési intézmény közalkalmazottai felett; - évente, illetve a felügyeleti szerv által elrendelt esetekben adatot szolgáltat az Intézményfenntartó Központ beszámolójának, jelentésének és költségvetésének elkészítéséhez; - az elnök által meghatározott rendben adatot szolgáltat és legalább évente írásos tájékoztatást ad a tankerületi igazgató részére a köznevelési intézmény tevékenységéről; - véleményezi az elnök, illetve a tankerületi igazgató hatáskörébe tartozó a köznevelési intézményt, illetve az intézmény közalkalmazottját érintő döntést, javaslattételi jogkörrel rendelkezik; - teljesíti a központi szerv szakmai, illetve funkcionális irányítást gyakorló szervezeti egysége vezetője, valamint az illetékes tankerületi igazgató által az elnök utasításai szerint kért adatszolgáltatást; - szakmai értekezletet hív össze a köznevelési intézmény működésével kapcsolatos feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése az operatív feladatok irányítása céljából, és gyakorolja az intézményben a vezetési funkciókat. 26

4.2 Az intézményvezető közvetlen munkatársai, vezetők közötti feladatmegosztás Az intézményvezető feladatait közvetlen munkatársai az intézményvezető-helyettesek, az iskolatitkárok és a pedagógiai asszisztensek közreműködésével látja el. Az intézményvezető közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető-helyettesek megbízását a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az intézményvezető adja. Az intézményvezető-helyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, melyet a munkaköri leírásuk tartalmaz. Ezen túlmenően személyes felelősséggel tartoznak az intézmény vezetőjének. A vezető-helyettesek beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. Az intézmény általános helyettesére átruházott feladatok: - Figyelemmel kíséri az iskola bérgazdálkodását, segíti az igazgatót a gazdálkodási ügyekben, pénzügyi ellenőrzést végez. - Felelős az éves munkaterv feladatainak végrehajtásáért. Ilyen céllal végzi a belső ellenőrzést: tanítási órákat látogat, figyelemmel kíséri a tudásszint felméréseket és a tanulói munkákat, ellenőrzi az iskola rendjét. - Értékeli, véleményezi az intézményben folyó pedagógiai és oktató munka eredményességét. - Elkészíti az iskola tanárainak, tanulócsoportjainak órarendjét, illetve ennek szükséges változatait, ügyeleti rendet, terembeosztást, ebédeltetési rendet. - Felelős a gimnáziumban tanító pedagógusok munkaidő keretének nyilvántartásáért. - Koordinálja és ellenőrzi a humán és a nyelvi munkaközösségek munkáját. - Felügyeli az ünnepélyek megszervezését, lebonyolítását. - A gimnáziumi oktatással kapcsolatos feladatok: Felelős az érettségi lebonyolításáért. Előkészíti a 9. osztályosok felvételi vizsgáját és beíratását. Napi rendszerességgel kezeli az ADAFOR és KIR programokat. Ellenőrzi a javító- és osztályozó vizsgák megszervezését, és a vizsgákkal kapcsolatos adminisztrációt. 27

- Koordinálja az iskola minőségfejlesztési és mérési munkáját, ellenőrzi a minőségfejlesztési csoport munkáját. - Felügyeli az elektronikus napló működését. - Elkészíti a statisztikát. - Közösségi szolgálattal kapcsolatos teendőket koordinálja. A tanügyi intézményvezető- helyettesre átruházott feladatok: - Koordinálja az 1-4. évfolyamon folyó oktató-nevelő munkát, irányítja az alsó tagozatos munkaközösséget. - Segíti az osztályfőnökök gyermekvédelmi munkáját. - Kapcsolatot tart az iskolapszichológussal, a fejlesztő pedagógusokkal, a logopédussal és az utazó gyógypedagógusokkal. - Megszervezi a napi helyettesítést. - Elkészíti az éves szabadságolási tervet, vezeti a szabadság-nyilvántartást. - Nyilvántartja a dolgozók hiányzását. - Felelős az alsó tagozatban tanító pedagógusok munkaidő keretének nyilvántartásáért. - Felügyeli az elektronikus napló működését. - A tanügyigazgatással kapcsolatos dokumentumok: o Ellenőrzi a tanuló-nyilvántartás elkészítését, o Elkészíti a tanulói létszámmal kapcsolatos adatszolgáltatásokat. o Elkészíti a tanulókkal kapcsolatos felmentéseket, o Ellenőrzi a ki és a beiratkozást, o Ellenőrzi a diákigazolványok kiadását, az adminisztráció vezetését, o Előkészíti az elsősök beiratkozását. - Megszervezi az iskolai tankönyvellátást és a tankönyvtámogatás rendjét, figyelemmel kíséri az iskolai könyvtár munkáját, és felügyeli a kedvezményes tankönyvellátást. - Ellenőrzi az iskolai iratkezelést. - Ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok betartását. - Nyilvántartást vezet a foglalkozás-egészségügy ellátásáról. - Ellenőrzi a gyermek és dolgozói balesetek nyilvántartását. - Kapcsolatot tart az iskolában foglalkoztatott technikai dolgozókkal és a gazdasági ügyintézővel. 28

A sportiskolai feladatokért felelős intézményvezető-helyettesre átruházott feladatok: - Elkészíti a havi programot, az éves munkaterv alapján. - Koordinálja és ellenőrzi a testnevelés, a felsős és a gimnáziumi osztályfőnöki munkaközösség munkáját. - Koordinálja a felső tagozatokon folyó oktató-nevelő munkát. - Felelős a 8. osztályosok továbbtanulásáért, felügyeli az osztályfőnökök beiskolázási tevékenységét. - Elkészíti és felügyeli a felső tagozatos délutáni foglalkozások működését. - Felelős a felső tagozaton tanító pedagógusok és a testnevelő tanárok munkaidő keretének nyilvántartásáért. - Ellenőrzi a szabadidős és DÖK munkát. - Ellenőrzi a pedagógiai asszisztens munkáját. - Gondoskodik a szülőkkel, edzőkkel, egyesületekkel való kapcsolattartás rendszerességéről. - Ellenőrzi a leltárok vezetését, felügyeli a selejtezéseket. - Felügyeli az épület karbantartásával kapcsolatos teendőket, és kiemelten gondoskodik a takarékossági, vagyonvédelmi rendelkezések betartásáról. - Tervezi és jelzi az önkormányzat felé az éves beszerzéseket, beruházásokat, valamint a felújításokat, és elkészíti az ezekről szóló analitikus nyilvántartást. - Figyelemmel kíséri a pályázati kiírásokat, a táborok pályázati lehetőségeit, segíti a pályázat elkészítését, felügyeli a pályázatok elszámolását. - Felelős a sportiskolai program végrehajtásáért, adatszolgáltatásért, támogatási elszámolásért. - Felelős a Csik-nap lebonyolításáért. A vezetők közötti feladatmegosztást az intézményvezető és intézményvezető- helyettesek munkaköri leírása tartalmazza. 29

4.3 Az intézmény vezetési szerkezete, a vezetők közötti munkamegosztás: - az iskolavezetés: intézményvezető, intézményvezető-helyettesek; - a kibővített vezetőség: iskolavezetők, a munkaközösség-vezetők, az érdekképviselet vezetője és a mérés és értékelési munkacsoport vezetője Megbeszéléseket az intézményvezető és helyettesei napi,- illetve heti rendszerességgel tartanak, a kibővített havi egy alkalommal tart értekezletet, melyet az intézményvezető készít elő és vezet. 30

A közoktatási intézmény szervezeti ábrája Reál munkaközösség Intézményvezető Iskolatitkárok Pedagógiai asszisztensek Tanügyi intézményvezetőhelyettes Általános intézményvezetőhelyettes Sportiskolai feladatokért felelős intézményvezetőhelyettes Alsós munkaközösség Fejlesztő pedagógusok, pszichológus, Utazó gyógypedagógusok, logopédus Angol-spanyol munkaközösség Nyelvi munkaközösségek Német munkaközösség Humán munkaközösség, könyvtárosok Testnevelés munkaközösség Szabadidőszervező Gimnáziumi és felsős osztályfőnöki munkaközösség Pedagógusok Bármelyik intézményvezető-, illetve helyettes akadályoztatása esetén a feladatai szétosztásra kerülnek a mindenkori intézményvezető döntése alapján. 31

4.4 A vezetők intézményben való tartózkodásának és helyettesítésének rendje Tanítási napokon reggel 6 45 -tól 17 30 -ig vezető is tartózkodik az épületben. Az intézményvezető távolléte esetén az általános helyettes a felelősen intézkedő személy. Mindkettőjük távolléte esetén az ügyeletes intézményvezető-helyettes (beosztás heti terv alapján) intézkedik felelősen. A vezetők esetleges távolléte (betegsége) alkalmával egyedi megbízással kell megoldani a helyettesítést a következő sorrend szerint: gimnáziumi osztályfőnöki, felsős osztályfőnöki, alsós munkaközösség-vezető. A munkaközösség-vezetők intézkedési köre a gyermekekkel kapcsolatos ügyekre, illetve a hozzájuk tartozó szakmai kérdésekre terjed ki. A reggeli és az esti ügyelet alatt a felelősen intézkedő személy az ügyeletes tanár, aki csak a gyermekeket érintő kérdésekben intézkedhet. 32

5. Az iskola közösségei és szervezeti egységei és a közöttük való kapcsolattartás rendje Az iskola különböző közösségeinek tevékenységét az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartás rendszere, formái, a különböző értekezletek, fórumok, nyílt napok, tanácskozások, fogadóórák, stb. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres és konkrét időpontokat az iskola éves munkaterve és a havi programok tartalmazzák. Iskolaközösség: - alkalmazotti - tanulói - szülői 5.1. Alkalmazotti közösség: Tagja az iskola minden közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozója. Évente két alkalommal naptári év végén és tanév végén - tájékoztató értekezlet. 5.1.1 Nevelőtestület A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden pedagógus és az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazott. A tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: - tanévnyitó, félévi és tanévzáró; - félévi és év végi osztályozó; - őszi és tavaszi nevelési értekezlet; - szükség szerint, az éves munkatervben kijelölt napon, egész tantestületet érintő vagy általános iskolai 1-4. évfolyam, vagy 5-8. évfolyam, vagy 9-12. évfolyam számára tartott értekezlet; - aktuális feladatokkal kapcsolatos értekezletek; 33

Amennyiben a nevelőtestület tagjainak 1/3-a, az intézmény vezetője, a vezetősége, vagy az érdekképviseleti szervek vezetője szükségesnek látja, rendkívüli nevelőtestületi értekezletet hívhat össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására. A nevelőtestület értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról. A nevelőtestület feladatai és jogai: A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása,- ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben. A nevelési oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a Köznevelési Törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület döntési jogköre: - a PP, az SZMSZ és a házirend elfogadása, - a tanév munkatervének jóváhagyása, - átfogó értékelések és beszámolók elfogadása, - a továbbképzési program elfogadása, - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, - a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás, - az intézményvezetői programok szakmai véleményezése, - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, - jogszabályban meghatározott más ügyek A nevelőtestület döntéseit és határozatait a jogszabályokban meghatározottak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott anyagába kerülnek. 34

A nevelőtestület hatáskörébe tartozó feladatok átruházására vonatkozó rendelkezés A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére, vagy eldöntésére tagjaiból - meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre. Egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra, így a szakmai munkaközösségekre és vezetőire, a Szülői Választmányra, vagy a Diákönkormányzatra, alsós, felsős, gimnáziumi osztályozó értekezleten résztvevők közösségére. A nevelőtestület által létrehozott bizottságok: Felvételi Bizottság feladata: - az iskolába jelentkező tanulók adottságainak, tudásának és neveltségi szintjének megítélése - a tanulói jogviszony létesítésének javaslata és annak indoklása Tagjai: - az intézmény vezetője - intézményvezető-helyettesek - a munkaközösség-vezetők - leendő osztályfőnökök - testnevelők, média tanárok Fegyelmi Bizottság feladata: - a házirendet súlyosan és vétkesen megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek vizsgálata - az érintettek meghallgatása után tárgyilagos döntés hozatala Tagjai: - az intézmény egyik helyettese - az érintett tanuló osztályfőnöke - egy, a fegyelmi ügyben független pedagógus - az iskolapszichológus - egy, a tanuló által felkért pedagógus Az átruházott jogkör gyakorlói: a bizottságok, az osztályfőnökök és a szakmai munkaközösségek vezetői írásbeli beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek az átruházott feladatok elvégzése után a munkatervben rögzített félévi, illetve év végi értekezletek alkalmával. 35

5.1.2 Vezetők és a szervezetek közötti kapcsolattartás rendje A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógusok, és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás formái: szűk vezetőségi ülés (heti rendszerességgel), kibővített vezetőségi ülés (havi rendszerességgel), munkaközösségi értekezletek (havi rendszerességgel), megbeszélések (alkalomszerűen). A fórumok időpontját, az iskolai eseményeket, a folyamatos feladatokat a havi programok tartalmazzák. A kibővített iskolavezetőség tagjai kötelesek: az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az értekezlet döntéseiről, határozatairól, közvetíteni az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait az intézményvezetőnek. 5.1.3 Szakmai munkaközösség Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös minőségi és szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. Működő munkaközösségek: - 1-4. évfolyam: alsós, - 5-8. évfolyam: felsős osztályfőnöki - 9-13. évfolyam: gimnáziumi osztályfőnöki - 5-13. évfolyam: humán, reál - 1-13. évfolyam részére: német és angol nyelvi, testnevelési. A szakmai munkaközösség tagjainak kezdeményezésére az iskola vezetője adja a megbízást maximum öt évre a munkaközösség-vezetői feladatok ellátására. A munkaközösség-vezető tagja a kibővített iskolavezetőségnek. 36

A szakmai munkaközösség vezetője képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetője előtt és az iskolán kívül. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. Ezen túlmenően tájékoztatja őket a vezetői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban. Szervezi a szakmai napokon való részvételt. A munkaközösség vezető feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. A szakmai munkaközösség feladatai: A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján a szakmai munkaközösségek az alábbi tevékenységeket folytatják: - javítják, koordinálják az iskolában folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét - fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat - végzik a tantárgy csoportjukkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, elbírálását, az eredmények kihirdetését - kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeret szintjét - szervezik a pedagógusok továbbképzését - javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására - támogatják a pályakezdő pedagógus munkáját - véleményezik és javaslatot tesznek a tankönyvekre - meghatározzák a méréses vizsgálatok rendjét a tantárgyi értékelésben - a mérések eredményeit elemzik, intézkedési terveket készítenek - biztosítják, hogy a pedagógus megkapja a munkájához szükséges infokommunikációs eszközöket 37