XXXTH ANNDAL CONGRESS of

PROCEEDINGS of the XXXTH ANNDAL CONGRESS of Hungarz"an Scientzfic, Literary, and Artistic Assocz"atz"on P APERS PRESENTED by Hungarian Scientists, Writers, and Artists in the Western World EDITED by Dr. jános Nádas and Dr. Ferenc Somogyi Árpád Publishing Company Cleveland, Ohio 1991

AXXX. MAGYAR TALÁLKOZÓ KRÓNIKÁJA Szerkesztette DR. NÁDASJÁNOS és DR. SOMOGYI FERENC Árpád Könyvkiadó V állalat Cleveland, Ohio 1991

Copyright 1991 by Dr. Nádas Gyula Könyvkiadó Vállalata 1425 Grace Avenue, Cleveland, Ohio 44107, U.S.A. A közlemények - előadások és felszólalások - tartalmáért szerzóik felelősek! Minden jogot fenntartunk! A képek felvételeinek készít6it zárójelben rövidítéssel közöljük. Copyright 1991 by Árpád Publishing Company Ali rights reserved No part of this book may be used or reproduced in any manner whatsoever wlthout prior wrltten permission from the publisher except ln the case of brief quotatfons ernbodled in eritical artkies and reviews. Publisher Arpád Publishing C<Jmpany, 1425 Grace Avenue, Oeveland, Ohio 44107. Typographer C<Jmpsetting, 19608 Thomridge Ave., Cleveland, Ohio 44 135. Library of Congress Catalog Card N umber: 7 3-64 7 333 ISBN 0-934214-24-7 Printed in the United States of America 4

ASZERZÖK Abdovs7.ky Eliz rlr. Balló István rlr. Balogh Ferenc dr. Barki Éva Bethlendy György Borlnár Gábor vitéz Bozsokijános \.surka István dr. Dabas Rezső dr. Décsy Gyula dr. Domonkos Lás7Jó dr. Farlgya~ Lás7J6 Faluvégi Endre dr. Gál únrc dr. Gyallay-Pap Domokos Gyimesi Gyula Heb: Tibor fl Hit.cs Krist6f dr. Hunyadi István dr..jóka y Károly dr. vitézjuha Ferenc dr. Kállay István fl Ki~s Barnabás, OFM dr. Ki~s Gyula dr. KreC7lnger István Kovách G. István Könnöczy Zoltán Kúr Csaba dr. Lác7.ay Ervin dr. Lelbach Antal dr. vitéz Lengyel Alfonz fl Ligeti Angelus, OFM dr. Mariarász Pál dr. Magyar Kálmán dr. Mailáth István vitéz Martonfalvay Hugó dr. Meleghy Gyula dr. Mcster Fiore Mitnyán Lás7Jó Mózsi Ferenc fl MtL~tos István, Sch.P. d r. N á das Gyula dr. Nádas.János dr. Návori Kornél Nes7Jényi.Judit Németh Gyula Panajoth Z.oltánné P. dr. Percs7Jényi Márta Rokop.József dr. Somogyi Ferenc Somogyi Lél Stirling György Stolmár Aladár Staimár G. Dona T. Dombrády Dóra dr. Tóth István dr. Töttösy Emő dr. Töttösy Istvánné Ürmös Antal dr. Vizsolyi Dániel Záhonyijózsef dr. vitéz aigmond András előadásai, valamint az elhangzottfelszólalások vagy írásban beküldött hozzászólások, Javaslatok, beszámolók és párhuzamos ülések összefoglalói alapján sajtó alá rendezte: SOMOGYI FERENC DH. (A beküldött előadásokat lehetőleg teljes egészükben vagy legalább kivonatosan közöltük.) 5

ÁTTEKINTÉS EL6SZÓ HELYETT I. AJUBILEUMI MAGYAR KOGRESSZUS ÜNNEPÉLYES MEGNYITÁSA II. POUTIKAI KÉRDÉSEK III. GAZDASÁGI KÉRDÉSEK N. KÖZM0VEL6DÉS V. IIJÚSÁGI ÉRTEKEZLET VI. A KISEBBSÉGI MAGYARSÁG HELYZETÉNEK ISMERTETÉSE VII. A VOLT MAGYAR KIRÁLYI FEGYVERES ER6K ÉRTEKEZLETE VIII. JAVASLATOK ÉS ZÁRÓNYILATKOZAT IX. KIÁLLÍTÁSOK X. IRODALMI ÉS MŰVÉSZEST XI. TÁRSASEBÉD XII. DÍSZVACSORA XIII. MAGYAR BÁL XN. PÁRHUZAMOS ÜLÉSEK XV. AZ ÁRPÁD AKADÉMIA XXV. ÉVKÖNYVE XVI. BESZÁMOLÓK XVII. ÉLETRAJZI ADA TOK XVIII. FŰ GGELÉK XIX. NÉVMUTATÓ XX. RÉSZLETES TARTALOMMUTATÓ 6

ELŐSZÓ HEL YETI Gyz.m esz" Gyula (Scarborough, Ont., Kanada): TÜNDÖKLŐ V AR (Megnyitó a XXX. Magyar Kongresszus irodalmi és művészestjén) Harminc év! Időnek milyen sok! milyen kevés, munkának, gondnak Mennyi nemes gondolat, áldozat, fáradság kíséri ezt a harminc évet! A rendezők és a szere plők mennyi tevékenysége, buzgósága! S miért vállalták ezt? Csak azért, hogy szórakoztassák a megjelent közönséget vagy hogy szerepléshez jussanak azok, akik erre vágyódnak? Ó, dehogy! Tették ezt azért, hogy segítsenek fenntartani a magyarságtudatot és ápolják az igazi, hamisítatlan magyar kultúrát. Nagy feladatok, nagy célok. S mi volt az, ami bátorította a rendezőket, hogy eredménye lesz munkájuknak? Mi más, mint Petőfi szavai, amelyeket ugyan a színészekről írt, de amelyek a költőkre és írókra éppen úgy érvényesek: "Mienk a hatalom az emberszív felett." Nem a politikusoké, a gazdasági szakembereké, a tömegszervezők é, különböző társadalmi mozgalmak indítóié tehát, hanem az íróké és a költőké. Egy-egy irodalmi est megragadja és felemeli a résztvevők szívét és nem engedi azt elszakadni a hazától, néptől, édes szülőföldtől, drága anyanyelvtől De hát most nagy változások következtek be hazánkban, amelyeknek hatása alól mi sem vonhatjuk ki magunkat. Azt mondják, amikor a tenger háborog, akkor a tengerszemekben is megmozdul a víz. Ezeknek az irodalmi estéknek nem veszett el az értelmük, 7

továbbra is megrendezésre kell kerülniük, d e m ost m ár m ás céllal. Eddig az volt a fő szempont, hogy a külföldön é l ő magyarság ne vesszen el az anyaország szá m á ra ; m ost az a cél, hogy megválaszoljuk a nagy kérdést: Mire van szüksége népünknek lelki, szellemi téren? Három dologra: Elmélyült vallásosságra, h e lyes h azafiságra és keresztény humanizmusra. Mindháromról szálnom kellene, de mivel m ég sok a n szerepelnek, ezért a három közül csak e gy rő l emlé ke zem meg kissé bővebben. Amely talán a legfontosabb a h á r o m közül? Vagy a legközelebb álló szívemhez? N em! H a n e m a r ról, amiben a legnagyobb hiányosság van b ennünk, m agyarokban, mind itt, a külföldön élőkb e n, mind az ottho nia k ban egyaránt. És ez a kereszt ény humanzz mus/ Mi is ez tulajdonképpen? Régebben, amikor m ég m é lyebb volt bennünk a kereszténység, úgy mondták, hogy f ele baráti szeretet. Knut Hamsunnak, a világhírű, Nobel-díjas norvég nove l laírónak van egy elgondolkoztató elbeszélése a havasi pásztorról, aki kint legelteti nyáját a hegyoldalon és a novembe ri ködben, a messze távolban mozgó alakot vesz észre. Valami vadállat, gondolja a pásztor és összébb tereli nyáj á t. K és őbb újra arra felé tekint és megnyugodva látja, hogy embe r közeledik. Valaki a falubeliek közül - állapítja m eg - talán állatait jött megnézni vagy a feljebblevő m en ed ékházba visz élelmet. És az a valaki egyre közeledik és amikor egésze n köze l ér, akkor ismer rá, hogy nem más az, mint sajá t testvé re. Azt nézte messziről vadállatnak, majd valami idegenne k. Igen, messziről nézve az emberek olyan közömbösek számunkra, mint az állatok. Nem egyszer kárt okozni k é szülő vadállatoknak tartjuk őket, akiktől ajánlatos óvakodnunk. Ha azután közelebbről megismerjük őket, rájövünk, hogy ők is emberek, gondok, bajok, szenvedések ke resztjét hordozó, szeretetre vágyó és azt érdemlő testvéreink. Valahol olvastam egyszer: "Hogy tudnám gyűlölni a másik embert, aki éppen úgy halott lesz egyszer, akárcsak én?" Elgondolkoztató szavak. És az egyik szent sokat hangoztatott mondása: " Olyan 8

rövid ez az emberi élet, hogy szinte nem volna szabad mással törődnünk, mint azzal, hogy jót tegyünk egymással." Imával fejezem be beszédemet. Áldottak legyenek azok, akik létrehozták, fenntartották és tovább viszik ezeket az irodalmi estéket (Magyar Kongreszszusokat), és áldottak legyenek, akik ezeken szerepelve tündökló várrá változtatják az esték (a napok) termeit. A magyarságtudatnak, a magyar kultúra ápolásának és a nagy igazság örökös hirdetésének tündöklő várává, mert elmélyült vallásosságra, helyes hazafiságra és keresztény humanizmusra van legnagyobb szükségünk nekünk és az otthoniaknak egyaránt. Csak ez menti meg a drága magyar hazát! Gy inwsi Gyula. a Kanadai Magyar f rók Szövetsf>gének elnöke, az irodalmi és művészes t megnyitó beszédét mondja. (Somogyi Ul) 9

..., o A XX.X. (jubileumi) Magyar Kongremus megn)itó ünn ep~ égé n c k főaszta l á nfl/ ba/ró/ jobbra dr. N ft das János, dr. Nádas Rózsa, Cmrka Istvá n, Regéczy-Nagy Lhz/ó, dr. Töttösy Istvánn é, dr. Somolf)'i Ferenc és fl Ugeti Angelus, O.F.M. (Somogyi Ul)

I. AJUBILEUMI MAGYAR KONGRESSZUS ÜNNEPÉLYES MEGNYITÁSA A XXX. (jubileumi) Magyar Kongresszus 1990. november 22. és 25. között a Sheraton Cleveland Cüy Centre Hotel (a volt Bond Court nagyszálló) termeiben (777 St. Clair Avenue) folyt le. A z ünnepélyes megnyitásra 1990. november 23-án, pénteken d é l e lőtt került sor. A magyar himnusz eléneklése után Ft. Lzget z' Angelus, O.F.M. (Youngstown, OH): BEVEZETŐ IMA címmel a köv e tkezőket mondta: Atyánk! A teremtés hajnalán örök terveid megvalósításába fogtá!. Ebben ott szerepelt a képmásodra és hasonlatosságodra teremtett ember. Tudtál minden népről, fajtáról, törzsről Akartál magyart teremteni, s meg is tetted. Most ebből a n é pből vagyunk itt együtt. Összejöttünk a nagy szétszórtságból. Tekints ránk és add, hogy megdicsőítsük nevede t! Urunk, Jézus Krisztus! Szent kereszted által m egváltottad a világot s valamennyiünket magad mellé emelsz, örökséged részesévé teszel. Eleinket könnyű terhed és édes igád viselésére választottad, de bőven részeltettél bennünket kereszted súlyának ízleléséből Tekints ránk, akik legtöbben megpróbáltatásból jöttek, s add, hogy méltók legyünk őseink útján járni. Ez az út T e magad vagy, hiszen azt mondtad, "én vagyok az út, az igazság és az élet". Most azért vagyunk itt, hogy utadat válasszuk, a helyes irányba haladjunk, ami a népek közti igazságon keresztül a Te örök igazságodhoz vezet, s nemzetünk földi életén, létén túl az örökkévaló életre juttat el bennünket. ll

Könnyű terhedet és édes igádat ve tte fel s tette rá nk e l ső szent királyunk, István. Saját lelkén keresztül é rte tte m eg velünk, hogy nincs üdvösség égen s boldogulás a földö n r aj tad kivül. Könnyű terhed és édes igád leghűbb vis e lőj e, ke reszte d társhordozója, édesanyád, ma velünk van. Őt vá lasztotta anyánknak, nagyasszonyunknak az első szent király. So kunk hite ma is, hogy ő fogta nem sokkal ezelőtt e rős e bbr e Szent István jogarát és kardját, s szelíd, de kitartó, m eg n e m ro p panó anyai szívének szeretetével harcolta ki, hogy m a az anyaországban könnyebben lélegezzenek. Könnyű terhed és édes igád értékes volt szent kirá lyunknak, Lászlónak. Ma ő tanít bennünket arra, hogy n evedbe n érdemes harcolni a magyar népért. Könnyű terhed és édes igád oly erővel hatott Imrére, a szent trónörökösre, hogy mindenévé választott T éged, le mondott a családi élet tőled elgondolt és megálmodott szé p ségéről. Ő tanít ma minket arra, hogy igaz ifjúságat n e ve l jünk. Könnyű terhed és édes igád vonzása ellenállha tatlan volt a szent asszonynak, Erzsébetnek, aki ma azt üze ni n e künk: úgy adjunk, hogy közben magunk gazdagadju nk. Teljes mértékű volt könnyű terhed és édes igád a sze nt királylány, Margit életében. Röpke földi élete elégő gyertya volt a haza oltárán. Arra ösztökél ez a fény, hogy mindent érdemes feláldozni a legnemesbért: a szülőföldért, testvé re inkért, fajtánkért. Magyar hősök, vértanúk, hitvallók végtelen sora, serege buzdít ma bennünket arra, hogy bár sokszor fájdalmas a magyar sors, mégis nemes büszkeség, szent elkötelezettség az. Urunk, jézus, add, hogy ma velünk lélegezzenek, aggódjanak, törődjenek ők! Közelmúltunk fényes csillagai, a szent életű nagy magyar püspökök is: Apor Vilmos, aki példádon lelkesülve életét adta embertársaiért. Mindszenty József, aki megmutatta, hogy kell állnunk Istenért, egyházért, hazáért. Márton Áron, aki mint sudármagas erdélyi fenyő állt a végek viharában, amely inkább ketté törik, de meg nem hajol. 12

Urunk! Számtalan példaképet adtál nekünk. Most add az ő n agy lelküket, azt a lelket, amelyből ők merítettek: Szent Lelked e t! Ft. Ugcti An!fclus, O.F.M. Ft. Kiss Barnabás, O.F.M.. bevezet6 imát mond. a k ö zmű ve/6 d és i bizottság ülésén ad e/6. (dr. Somogyi FerencnéJ jöjj, Szentlélek, jöjj, kegyosztó Istenünk, add felülről, add nekünk égi fénysugarad. Küldd a bölcsesség lelkét, az értelem, a tudomány, a tanács lelkét. Öntsd belénk a jámborság, de az erősség lelkét is, s tedd, hogy az Úr félelmének lelke mindig velünk maradjon. A Szentlélek hét ajándéka legyen lelkünk töltete ezekben a magyar napokba n, messze a h azától, az idegenben. Hogy jól lássunk, ítéljünk, döntsünk és cselekedjünk. De ne felejtsük, amit mondott nekünk: " Nélkülem semmit sem tehettek, ám ahol ketten-hárman együtt vagytok az én nevemben, köztetek vagyok." Így hát Ővele, Őbenne, Őáltala legyünk együtt és kérjünk áldást életünkre, munkánkra. S most közösen, magyar szemjeinkkel egyesülve mondjuk el azt az imát, a legszentebbet, amelyre maga az Úr tanított bennünket. Miatyánk... 13

Dr. Nádas jános elnök: ÚjRA NAGY ÉS SZABAD LEGYEN A MAGYAR-' Megnyitó A XXX. jubileumi Magyar Kongresszust ünnepélyesen megnyitom. Tisztelettel és magyar szeretettel köszöntöm mindazokat, akik hívó szavunkat megértették és az idők hangját m eghallották, a világ minden tájáról eljöttek hozzánk. Mély tisztelettel és magyar szeretettel üdvözlöm Göncz Árpádnak, a Magyar Köztársaság e lnöké n e k személyes kiküldöttjét, Regéczy-Nagy László urat, dr. Töttösy Istvánné miniszteri biztos úrasszonyt, valamint Magyarországról érkezett több kiváló vendégünket, s azokat, akik Angliából, Argentínából, Ausztráliából, Európából, Kanadából, Németországból, Svájcból. V e nezuelából, valamint az Amerikai Egyesült Államok te rüle téről, városaiból érkeztek, akár mint kiküldöttek, akár mint a Magyar Kongresszus egyéni tagjai vagy vendégei. A hírközlő szervek tagjait, a társegyesületek képviselőit külön is szeretettel köszöntöm. Szeretném hangsúlyozni, hogy azok, akik a nagy távolság vagy a tetemes költség miatt maradtak távol, írásban z5 megtehetik várt és kért javaslataz-kat. Kedves kötelességet teljesítek, amikor beje lentem, hogy dr. Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke, dr. Antall józsef magyar miniszterelnök, dr. Habsburg Oltó, a Pán Európai Unió elnöke és dr. Kada Lajos é rsek, a vatikáni Szentségek Kongregációjának titkára, valamint sok más közéleti vezető írásban üdvözölte a XXX. Magya r Kongresszust. Tekintetes Magyar Kongresszus! Mi már menekülésünk első éveiben felismertük, hogy szükségünk van keretre, amelyben magyar céljainkat megfelelően szolgálhatjuk, erre irányuló múködésünket egységesen kifejthetjük. Röviddel Amerikába érkezésünk után, 1952-ben ezért alakítottuk meg a clevelandi Magyar Társaságot, mint az innsbrucki Magyar Társaság megkezdett mun- 14

közmű kájának folytatóját, hogy abban ma gya rságm e ntő velődési tevékenységünket ki tudjuk fejteni. Önként kínálkozott az a feladat, hogy mint a magyar haza hű fiai, az összefogásban r ejlő erőt a szavjet törvénytelen megszállása következtében hallgatásra kényszerített ország felszabadítása érdekében latba vessük. A fejlődés bizonyos fokán úgy éreztük, hogy a sok hasonló céllal megalakult magyar egyesület között összefogást kell létrehoznunk. Így született meg 1961 novemberében, az amerikai hálaadás ünnepének hétvégén, a Magyar Talállwzó, k éső bbi nevén Magyar Kongresszus, amely évrő l évre a szabad világ egész magyarságának összejövetelévé, véleményt n yilvánító szervévé le tt. Tavaly a XXIX. Magyar Kongresszuson m ég a jaltai m egállapodás helytelen értelmezése ellen való tiltakozás jegyében gyűltünk egybe, de aztán otthonz kezdeményezés hövetheztében egyik napról a másikra megbukott a kommunista rendsze r, eltűnt a vasfüggöny, megszűnt a szöges drótakadály, sőt l e dőlt az egypártrendszer elválasztó fala is. A történ elmi Magyarország és a szabad világ területén élő magyarság egymásra talált. Az utóbbi tagjai - életük veszélyeztetése nélkül - újra szabadon kereshették fel szeretett szülőföldjüket, édes hazánkat, a szerencsétlenségében is áldott Magyarországot. A mostani XXX. jubileumi Magyar Kongresszus már azokat az utakat és módokat keresi, amelyeken és amelyekkel az - egykor puszta életét mentő - emigráció össze tud fogni, egybe tud olvadnz az otthoni magyarsággal. A clevelandi magyar vezetőket, a XXX. Magyar Kongresszus összehívóit, legalábbis azok a gondolatok indították, hogyan tudjuk mi, a szabad világon szétszórt magyarok, segíteni polz" tz"haz, gazdaságz és közművelőd ési vonalon most - otthon rekedt testvéreinket. Mert akik valamikor számkivetésbe kényszerültek, azok időközben tudásukkal kitűntek, rátermettségükkel jól elhelyezkedtek, ügyességükkel meggazdagodtak, sőt gyermekeiket is szülőhazájuk szeretetére és megbecsülésére nevelték s azok befogadó hazánkban talán nem is remélt, szép állásokba jutottak. 40 éven át azt hirdettük, hogy a külföldön minden ma- 15

gyar - akár akarja, akár nem - hazájának vagy szü le i hazájának, Magyarországnak elhivatott kóvele. Róla ítélik meg az otthon maradottakat s ő képviseli a magyarság olthatatlan szabadságvágyát. Ezt a munkánkat, amelyet 40 év óta folytatunk az Amerikai Egyesült Államokban, mi nem h agyhatjuk abba. Nem nézhetjük tétlenül azt a beolvadási és beolvasztási folyamatot, amely az előbb említett józan és n emes törekvéssel párhuzamosan végbe megy s amely csupán itt a másodnemzedékesek soraiban f elére csóhkentette a magyatság létszámát. Ez a tünet az elszakított területeken é l ő magyarság elnyomásával együtt joggal aggaszt bennünket. Örü- A XXX. Magyar Kongresszus titkársága. Balról jobbra Szabolcs Lászlóné, Alapi Endréné és Szabolcs Andrea. (Somogyi Lé/) 16

!ünk annak, hogy Magyarország az első volt azok közt, amelyet az Em-ópaz Ház tagjai sorába felvettek, de - megitélésünk szerint - addig, amíg az elszakított területek magyarságának helyzete, jövője biztosítottnak nem látszik, még ez a valóban örvendetes jelenség sem elégit ki bennünket. Nekünk az Amerikai Egyesült Államokban olyan átfogó szervezelel kell kiépítenünk, amely minden magyarellenes támadást kivédhet, minden hamis hírt, újságcikket megcáfolhat, őrt áll a világ magyarsága felett s ettől a sz e repétől semmi sem tántoríthatja el. Csak az érdekesség kedvéért említem meg, hogy éppen 1988-ban, amikor a magyar szabadság ügye otthon is kialakulóban volt, az amerikai magyarság vezetésével éppen ez a Magyar Kongresszus - a Szabadvilági Magyarak V. Világkongresszusa erre vonatkozó határozatának értelmében - hívta életre a Szabad Magyar Világlanács szervezetét. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy ma már szinte az egész világon vannak cselekvő szervezetek és magyar vezetők, akik csatlakoztak hozzánk és önként vállalták az amerikai magyarság virrasztó szerepét. Persze a segités módja elsősorban az itt született és magyar szellemben felnevelkedett magyarokon múlik. Ne feledjük el, hogy az Amerikai Egyesült Államok területén 1,700.000-en vallották magukat magyaroknak. Olyan létszám ez, amelynél sokkal kisebb létszámmal rendelkező államok, országok is vannak, működnek és virágoznak. Ennek a magyarságnak megszervezése, személyi és anyagi támogatásának biztosítása, munkába állítása mielőbbi jövőnk feladata. Ennek az építő feladatnak önzetlen vállalására kell elsősorban felhívnunk honfitársaink figyelmét. És ezt kell vállalnunk az egész világon szétszóródott magyarság körében is. Mert csak arra számíthatunk, akiben magyar öntudat él. Mondanunk is felesleges, hogy ennek a feladatnak vállalásával történelmi küldetésünk is kibővül. Ezen a téren különösen a hírszalgátat - újság és rádz ó - szerepe felbecsülhetetlen, de azok munkája is felette értékes, akik a magyar ifjúság nevelésével, tájékoztatásával más úton foglalkoznak. Ezzel kezdődik a jövőért végzett munka, amelyet nekünk feltétlenül vállalnunk kell. 17

Ettől függetlenül azt mondjuk, mindenki, aki csak te h e ti, legalább nyugdíjas korában, menjen haza. Vigye m a ~-;áva l értékeit, hadd gazdagodjék az ország. Inkább Magyarország gyarapodjék, minthogy itt nyelje el az állam szemé lyes é le t művünk gyümölcsét. Kitűnő alkalom lesz erre az 1992- b e n Budapesten összeülő III. Magyar Világkongresszus. Az otthoni magyarság 40 év szörnyű mulasztásait, a ko m munista rendszer embertelen kegyetlenségeine k következ ményét, a társadalmi vezető réteg mesterséges kiirtását, a kommunista gazdasági rendszer több milliárdos kölcsöné nek súlyos terhét, a kamatok fizetésének k é ny szerű váll a lását vette át. A reményét vesztett magyar társadalom hit él kell visszaszereznie a kormánynak s az emberek munlwkedvél kell visszavezetnie az élet útjára, amelyről a világszerte legnagyobb mértékű öngyilkosság és az évente egy-egy nagyközség lélekszámát meghaladó magzatelhajtás le té rí tette. Úgy érezzük, nem nézhetjük tétlenül a közelmúltba n otthon megindult folyamatot. A Magyar Kong resszu s keretében keresnünk kell a segítés módját. Rá kell mutatnunk arra is, hogyan és miben látjuk ezt mosl, amikor feltétlenül igaz a régi magyar közmondás: kétszer ad, a ki gyorsan ad. A szerencsétlen harcok és még szerencsétlenebb b é kekötések után arra is rá kell mutatnunk, hogy az országtól e lszakí tott egykori magyar területeken embermilliók szörnyű sonol élnek, mert ott a magyarságat ezer év után arra ké nyszerítik, hogy ősi lelkiségével ellentétes világnézetet valljon. A mai magyar kormányzat feladata a jövő Magyarországának tudatos szervezése, a mienk ennek támogatása, e l sősorban azonban az ország határain kívül é lő magyarság dolgaival való törődés. Mindkettőhöz elszántság és akarat szükséges. Puszta sóhajtozással nem megyünk e lőr e. Ennek a Magyar Kongresszusnak vállalnia kell történelmz fel e l ősségé l. Fel kell osztania a feladatokat és javaslatokat ke ll te nnie a végrehajtás szerveinek, felhívást kell intéznie a világ magyarságához. Erre kötelez bennünket a magyar hősök példája és a vértanúk életáldozata. Mi nem kérjük senkitől sem, hogy m eghaljon a hazáért. Csak odaadó munkát ké rünk, a sokrétű 18

feladatok valamelyiké nek vállalását s annak becsületes elvégzését. Mécs Lászlót kell idéznem: "Egy magyar még semmi, száz magyar még semmi; mz"lhó magyar, ha lalállwzz"k egyszer: megbzüen a vén Föld s úf pályán kezd futni." Adja Isten, hogy segítő szándékunk őszinte megnyilvánulása otthon is, ittkinn is meghallgatásra találjon s mint ezeréves történelmünk folyamán vesztett csaták, nagy nemzeti tragédiák után a nnyiszor, úfra nagy és szabad legyen a magyar! Dr. Somogyz Ferenc, az Árpád Akadémia főtitkára: HARMINC ÉV A Magyar Találkozó ezen a néven először 1961. november 24-én, 25-én és 26-án a clevelandi Magyar Önképzőkör helyiségében ült össze, ma tartja tehát 30. évi rendes gyűlését, a melyet minden évben az első Magyar Találkozó alkalmából választott hagyománynak megfelelően az amerikaz hálaadás ünnepének h étvégén rendeztünk meg. Két alkalommal a Szabadföldz Magyarak Világszövetségének Kongresszusát is ebben az időben és vele együtt hívták össze. 30 év eseményeiről pár percen belül nehéz lenne számot adni. Erre azonban nincs is szükség, m ert 27 kötetben (öszszesen 7468 oldalon) évente megjelent a Krónika, amely kereken 900 előadást, számtalan fel- és hozzászólást tarta l maz, ezenkívül pontosan számot ad arról, milyen időszerű kérdés foglalkoztatta a Magyar Találkozó (1974 óta Magyar Kongresszus) közönségét s azon milyen események történtek. Rá kell mutatnom, hogy a Magyar Találkozó vagy Kongresszus fenntartó testülete a clevelandi Magyar Társaság, amely 1952. november 9-én alakult meg és addig tanfolyamokat rendezett, pályázatokat hirdetett, magyarságismereti akadémiát és egyetemi tanfolyamokat szervezett, 1961 nyarán életre hívta ezt a Magyar Találkozót, 1965. november 26-án megalapította a külföldi magyar tudósok, írók és művész e k Árpád AkadémiáJát, 1971-ben pedig az Árpád Szövetség 19

hűség- és hivatásrendjél Az előbbinek jelenleg 404, az utóbbinak 398 élő s működő tagja van. Az Árpád Akadémia tagjainak tevékenységéről 1982-ben 482 oldalas kötetben számolt be, az Árpád Szövetség lovagjairól szóló beszámoló Varga Sándor főszéktartó halála miatt késik, d e nyomdára kész állapotban van. "A Magyar Társaság három évtizedén e k vázlatos története" 96 oldalon már 1983-ban az e lnök 80. születésnapjára megjelent. A Magyar Társaság szabadegyetemi előadássorozata korábban indult. A Magyar Kongresszus legjelentősebb intézm é nye talán az évről évre megismétlődő tudományos, irodalmi és művészeti Árpád-pályázat, amelynek benyújtási határidej e minden évben Szent István napján van. A pályázat nyertesei között 166 arany, 86 ezüst, 63 bronz Árpád-érem kiadására került sor, számos díszoklevelet és oklevelet is kiállítottunk. Örömmel kell megállapítanom, hogy az Árpád-pályázatokon évről évre legkiválóbb tudósaink, nagy íróink és művészúnk vesznek részt. Időközben a Magyar Kongresszus más természetű pályázatokat is hirdetett és pénzadományozással jutalmazott. Kitüntetett 13 sokgyermekes magyar családot, 19 kz.váló magyarl és 18 kitűnően működő magyar szervezet et is. 30 alkalommalfényképészeti műveket jutalmazott. Miután megítélésünk szerint az Árpád Akadémia tagsága a legmagasabb kitüntetés, kiadványainkban mindig feltüntetjük, ha az Árpád Akadémia valamelyik tagja részt vett-e az Árpád-pályázatokon is. A külföldön élő magyar tudósok, írók és művészek Árpád Akadémiája 25 éven át előadássorozattal egybekötött évi rendes közgyűlést, két alkalommal rendkívüli közgyűlést tartott. Ezekről a Krónika köteteiben "Az Árpád Akadémzá évkönyve" címmel külön is beszámoltunk. Az Árpád Szövetség hűség- és hivatásrendjének lovagjai közül 83-at a nagy Árpád-csillaggal tüntettünk ki azért, mert a magyarság jó hírnevét különösképpen növelték. A Magyar Kongresszusokon nemcsak időszerű politikai és közművelődési kérdésekkel foglalkoztunk, hanem főleg ifjúsági problémákkal is. Kerestük az jövő útját. Nevelés- 20

ügy1 es nyelvészeti kérdések [elvetésével, a magyar nő külföldi hivatásának beható vizsgálatával, az új nemzedékek feladatainak megvilágításával igyekeztünk a külföldön, főként a szé tszórtságban é lő magyarság életbenmaradását biztosítani. Dr. Somogyi Ferenc, az Árpád Akadémia f6titkára, kongresszusi m egnyitó beszédét mondja. T6/e jobbra Regéczy-Nagy László, dr. G6ncz Arpád magyar köztársasági elnök személyes képvise/6je. (Somogyi Lé/) A Magyar Kongresszus üléseivel párhuzamosan helyet adtunk más szervezetek összejöveteleinek, előadássorozatának vagy közgyűlésének megrendezésére is. Az Árpád Akadémia orvosz', mérnökz' és orientalisztikai osztálya évek óta külön előadások megtartására vállalkozik. A Magyar M érnökök és Építészek Világszövetsége minden évben a Magyar Kong,reszszus kretében ül össze. Korábban az Amerz'kaz Magyar Szövetség, később az Amerikai Magyarak Országos Szövetsége, a Szabad Magyar Újságírók Szövetsége, a Szent László Társaság és Rend Il. tartománya, az Egyesült Magyar Alap, a Clevelandi Magyar Történelmz Társulat, újabban a Vitézi Rend Ohio és a környező államok területére illetékes tago- 21

zata, néhányszor a Magyar Cserkészszövetség pár intézm é nye ugyancsak nálunk rendezte meg évi összejövetelét. Szálnunk kell még azokról a könyv-, képzőműv észe t i, bélyeg- és fényképművészeti kiállításokról, táncbemutatókról és hangulatos Magyar Bálokról, amelyek mind a magyar közművelődés terjesztését s a külföldi magyar élet folytatását kívánták szolgálni_ A katolikus szentmisék és protestáns útentúztelet eh évről évre azt akarták igazolni, hogy a Magyar Kongresszusok valóban keresztény világnézetet vallanak. 30 év munkájából ezeket az eredményeket és szempontokat szeretném kiemelni és a Tekintetes Kongresszus figyelmé b e ajánlani. Meggyőződésem, hogy a Magyar Találkozók (Kongreszszusok) fáradozása nem volt hiábavaló. Az idő máris m egérlelte gyümölcsét. Hiszem, hogy az utókor tanul tőlünk s eszméinket a nemzet szolgálata érdekében fokozatosan megvalósítja. A XXX. Magyar Kongresszus ülésein megjelent külföldi vendégek és belföldi kiküldöttek Regéczy-Nagy László (Budapest) író, dr. Göncz Árpád magyar köztársasági elnök személyes képviselője, dr. Töttösy Istvánné (Budapest), a magyar műv e lődésügyi minisztériumnak a külföldi magyarak ügyeivel foglalkozó biztosa, Bodnár Gábor (Garfield, NJ), a Magyar Cserkész Szövetség ügyvezető elnöke, dr. Bonutti Kar/né (Cleveland, OH) férje, a Cleveland Sta.te University nemzetiségi kérdésekkel foglalkozó tanszékének vezető tanára, dr. Bonutti Karl képviseletében, Borbás Károly (Toronto, Ont., Kanada), a "Hadak Ú lj án" felelős szerkesztője, az MHK torontói fő csoportvezelőj e, Csurka István (Budapest) író, országgyűlési képviselő, 22

Eszte rgá ly El ő d (Budapes t), a Magyar Emlékérem Alapítvány ügyveze t őjc, dr. Fadgyas László (Ausztrália), az Ausztráliai Magyar Szövcl<;ég dnökc,, Fényes Mária (Los Angeles, CA), a "Californiai Magyar Ujság" tulajdo nos fős ze rkesztője, dr. Forra i Kristóf(Washington, DC), a magyar nagykövetség cls6 titká ra, dr. Gyallay-Pap D omokos (Toronto, Ont., Kanada), a Kanadai M agyara k Szövetségének volt elnöke és a Szabadvilági M agyarak Világkongresszusának megalapí tó ja, Gyimesi Gyula (Scarborough, Ont., Kanada), a Kanadai Magyar Írószövel<;ég elnöke, dr. Ha bánjenő (Argentína) közgazdász, vitéz Ham vas józsef (Toronto, Ont., Kanada) mérnök, a "Magyar Mérnökök és Építészek Világszövetségének ügyv e zető elnöke, vitéz Haraszthy Miklós (Sa lon, OI I), a Vitézi Rend "Ohio és a Körny e ző államok" székkapitánya, vitéz Haraszthy Miklósné (Sola n, OH), a clevelandi Egyesült Magyar Egyletek elnöke, dr. Kállay István (Buda pest), az Eötvös Lóránd Tudományegyetem jogi tanszékének v e ze tő tanára, a Szent Korona Szövetség elnöke, ft. Kiss Barnabás, O.F.M. (Youngstown, OH), a "Catholic Puhlishing" igazgatója, fl. Ligeti Angelus, O.F.M. (Youngstown, OH), a "Katolikus Mat,'Yarok Va<;árnapja" szerkesztője, dr. Magyar Kálmán (Kaposvár) archeológus történész, a Somogy M egy ei Múzeum igazgatója, vitéz Martonfalvay Hugó (Glen Cove, NY), a Magyar Harcosok Bajtársi Közösségének világelnöke, dr. Marx György (Budapest), az Eötvös Lóránd Tudományegy etern tanára, dr. Meleghy Gyula (Stuttgart., Németország) gyáros, dr. Mezei István (Washington, DC), a magyar nagykövetség kultúrattas~ja, 2}

dr. Mitnyán László {Montréal, Q)1 e. Kanada) egyete mi tanár, a Magyar Mérnökök és Epítészek VilágszöveL<>égénck volt r.lnöke Noe] Péter (Edmonton, Alta., Kanada) gépészm érnök, a Magyar Mérnökök és Építészek Világszövetségének volt elnöke, Orbán Sándor (Erdély) író, Perk J. Ral ph (Cleveland, OH), az "Ameri can N ationalities Movement in Ohio" elnöke, volt cl evelandi polgármester, Pust August (Cleveland, OH) a cl evelandi polgá rmcstcr képviselőj e, dr. Sasvári László (Lausanne, Svájc), a Lausannci Magyar Társaság elnöke, vitéz Serényi István (New York, NY) a Vitézi R end központi székkapitánya vitéz Simon István (Woodland, CA) a Vitézi R end amerikai törzskapitánya, Soósjózsef(Baltimore, MD), az "Amerikai Magyar Értes ítő " főszerk es ztőj e, Tálas Ernő (Stockholm, Svédország), a Svéd Királyi Operaház bariton énekművé s ze, Ű rmös Antal_ (Woodstock, Ont., Kanada) mérnök, a Magyar Mérnökök és Epítészek Világszöve tségének főtitkára és pénztáros a, dr. vitéz Zsigmond András (Liverpool, Anglia), a Magyar Szabadságharcos Világszövetség elnöke, Burgyán Aladár (Cleveland, OH) okl. vegyészmérnök, a Magyar Társaság alelnöke, a T ermésze ttudományi Kör képviseletében is, dr. Lelbach Antal (Rocky River, OH), a Délvidéki Felszabadító Tanács elnöke, Rokop József (Canonsburg, PA), a Foundation elnöke, Szige thy Attila Szarka Lajos (Philadelphia, PA), az Amerikai Magyarak Országos Szövetségének társelnöke. 24