Anyagok jellemzői 3. Dr. Józsa Zsuzsanna 2006. április 11.
Alakváltozás OKA: terhelés ( pl. pillanatnyi rugalmas vagy maradó tartós, kúszás, relaxáció stb.) hő (hőtágulás, lehűlés okozta összehúzódás) nedvesség (zsugorodás, duzzadás) kémiai reakció (pl. kötési alakváltozás, korrózió stb.)
Húzószilárdság
A fa húzási és nyomási feszültés-alakváltozás diagramja
FA élőnedves > 50 m% félnedves 30-50 m% félszáraz 18-30 m% légszáraz 12-18 18 m% szobaszáraz 6-126 m%
A fa nedvesség okozta alakváltozása 1.
A fa nedvesség okozta alakváltozása 2. fenyő bükk
Alakváltozás miatt repedés keletkezik - túlterhelés miatt normál terhelés sokkszerű (ütközés)
Talajsüllyedés miatti 45 -os repedés Gátolt alakváltozás miatti repedés
Alakváltozás miatt repedés keletkezik - zsugorodás vagy hőmozgás következtében Zsugorodási nyíró repedés Hőszigetelés elégtelensége Duzzadási repedés
Szilárdulási zsugorodás mérése Pl. Huggenberger-féle deforméterrel (200 mm-en)
Hőterhelés hatása Külső oldali hőszigetelés Belső oldali hőszigetelés
Két anyag együttes alkalmazása 1. Vegyünk két anyagot, az egyik merevebb (M), a másik puhább (P). Ha két anyagot egymás mellé állítjuk, akkor terhelésre: V M V P ε M = ε P Azaz az alakváltozásnak mindkét anyagban ugyanakkorának kell lennie. E= σ/ ε => σ=e*ε E M E P V M +V P = 1,0 => V P =1-V M E együttes = V M *E M +V P *E P Behelyettesítve: E együttes = V M *E M +(1-V M )*E P
Két anyag együttes alkalmazása 2. Ha ugyanezeket az anyagokat egymásra helyezzük, egész másképp fognak viselkedni: V P E P σ M = σ P Azaz a feszültségnek kell az anyagokban ugyanakkorának lennie. E= σ/ ε => σ=e*ε V M E M V M +V P = 1,0 => V P =1-V M 1/E együttes = V M /E M +V P /E P Behelyettesítve: E együttes = E P *E M /[(1-V M )*E M +V M *E P ]
Golyóálló üveg
Építőanyagok tűzállósága - éghetősége Nem éghető (jele: A): - Éghető alkotókat nem tartalmazó (jele: A1) pl. kövek - Éghető alkotókat is tartalmazó (jele: A2) pl. gipszkarton Éghető (jele: B): - Nehezen éghető (jele: B1) pl. fagerenda - Közepesen éghető (jele: B2) pl. fadeszka - Könnyen éghető (jele: B3) pl. faforgács
Füstfejlesztő képesség szerint: Tűz Füst - Csepegés - Füstöt nem kibocsátó anyag (jele: F0) - Mérsékelt füstfejlesztő képességű anyag (jele: F1) - Fokozott füstfejlesztő képességű anyag (jele: F2) Égve csepegési tulajdonság szerint: Az anyagból tűz vagy magas hőmérséklet hatására - olvadék nem képződik (jele: C0) - gyulladást okozó olvadék nem képződik (jele:c1) - égve csepeg és gyulladást okoz (jele: C2)
Tűzálló üveg
Tűz hatása a különböző építőanyagok szilárdságára
Vizsgálati adatok 1. Vizsgálati hely: - jellege /beltér, kültér, pince, homlokzat / - légtéri klímajellemzők /hőmérséklet, rel. páratartalom 2. Kivett minta: - típusa /furatpor, fúrt mag, vésett darab / - anyaga /tégla, beton, terméskő / 3. Nedvesség: - nedvességtartalom /tömeg%/ - egyensúlyi nedvesség szorpciós izoterma ismerete - telítési vízfelvétel /tömeg%/ - telítettség = nedv.tart. osztva tel. vízfelvétellel /%/ (ez írja le a legjobban a szerkezet állapotát, mert anyagfüggetlenné tettük!) 4. Oldott anyagok: - kémhatás
Nedvességmérleg (telítettség) Mennyiségi 0-20 % egyensúlyi nedvességtartalmú 20-40% nedves 40-80% erősen nedves > 80% vizes Térbeli: magasság és falmélység szerint Higroszkópos nedv.tart (% )
A falakra káros sófajták 1. Szulfátok: talajból, füstgáz, téglagyártás során a tégla anyagába is kerülhet szulfát Na 2 SO 4 *10H 2 O glaubersó MgSO 4 *7H 2 O keserűsó
A falakra káros sófajták 2. Kloridok: olvasztó só, adalékszer, háztartási szennyvíz NaCl konyhasó KCl kálisó
A falakra káros sófajták 3. Nitrátok / salétromok /: fekália, csatornalé KNO 3 kálisalétrom NaNO 3 chilei salétrom
A falakra káros sófajták 4. Karbonátok: a falazóhabarcs anyagából CaCO 3 mész szikes talaj, mosószer Na 2 CO 3 szóda K 2 CO 3 - hamuzsír
Mészkivirágzás a falazóhabarcs anyagából a tégla felületén a habarcsfugákban
Sómérleg Mennyiségi 0-0,1 m% sómentes 0,1-0,5 m% kissé sószennyezett 0,5-1,5 m% sószennyezett > 1,5 m% erősen sószennyezett Térbeli: magasság és falmélység szerint Higroszkópos hányad (NO 3-, Cl - )
A só hatása - Kristályosodási nyomás feszítőhatás alakul ki, elérheti a 50 N/mm 2 -t is. - Higroszkópikus vízfelvétel - Hidratációs hatás - Biológiai korróziós hatás (tio- és nitrifikáló baktériumok, amik megkötik a levegő NOx és SOx gázait, amik megölik a mészkövet)
Sók károsító hatása
Párolgásnövelés