Autonóm kisrégió az Európai Unióban

Autonóm kisrégió az Európai Unióban Esettanulmány az Alpokalja kistérség vizsgálatával Készült a Függtelen Ökológiai Központban 2006. A kötet megvalósulását támogatta az Európai Unió, a Magyar Köztársaság és Répceszemere Önkormányzata

Készült az Európai Unió PHARE ACCESS 2003 / 004-347.02.02 / programja, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium valamint a Répceszemerei Önkormányzat támogatásával Szerkesztők Ertsey Attila, Medgyasszay Péter Szerzők Dr. Árpási Miklós, Dr. Barótfi István, Ertsey Attila, Gampel Tamás, Dr. Illyés Zsuzsanna, Dr. Kontra Jenő, Licskó Béla, Medgyasszay Péter, Orosz Miklós, Pálfy Miklós, Polgár Antal, Varga Géza, Varga Pál Tördelés, borító Medgyasszay Péter Készült a Független Ökológiai Központ Alapítványban, Budapest 2006. Tel: 368-6229; Fax: 250-1546; E.mail: office@foek.hu; www.foek.hu Független Ökológiai Központ Alapítvány

Autonóm kistérség - esettanulmány 3

1 Előzmények Jelen tanulmány első közvetlen előzménye a Független Ökológiai Központban 1999-ben megjelent "Autonóm Kisrégió Esettanulmány" és "Autonóm Kisrégió Országos Ajánlás" kötetek. Az Esettanulmányban egy 2000 lélekszámos, 5 faluból álló térség, a Dörögdi Medence adottságait vizsgáltuk az EU csatlakozás előtt. A számos hazai és nemzetközi szakértő részvételével készült kötet elsősorban a közmű-, és energiaellátás autonóm lehetőségeit vizsgálta. A helyi munka tapasztalatait, általános következtetéseit Országos Ajánlás kötetben összegeztük. A Független Ökológiai Központ a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Tudományos Bizottságával közösen két eseményt rendezett az "Autonóm Kistérség" koncepció országos megismertetésére. A Nemzeti Fejlesztési Terv készítőinek 2002 szeptemberében megrendezett Szakmai Nap után 2003. januárjában Országos Konferencia került megrendezésre. A Független Ökológiai Központ az Országos Konferencián hirdetett meg egy országos pályázatot, kistérségi műhelymunka napok megszervezésére. A Műhelymunka Napok során az 1999-es tanulmányokat készítő szakértők vidéki kistérségek adottságait térképezték fel, majd beszélték át helyi lakosok, vállalkozók, önkormányzati szervek közös fórumán, hogy a terület lehetőségeit közösen határozzák meg. A pályázat négy nyertese között volt az Alpokalja kistérség, ahol 2003 nyarán került megrendezésre a kétnapos Műhelymunka. A Független Ökológiai Központ törekvései mellett számos hatás érte még az Alpokalja kistérséget (pl. ausztriai példák közelsége, Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség nyitottsága, BFH Kft segítségével megvalósuló hazai mintapéldák). A települési és kistérségi autonómia lehetősége legerősebben Répceszemerén, Radics László polgármester úr helyi fejlesztési politikájában jelent meg. A falu fejlesztési koncepciójának elkészítése során számos helyi autonómia irányába mutató elképzelést fogalmaztak meg. Répceszemere fejlesztési elképzeléseinek pontosítására pályázati forráshoz jutott a Phare CBC keretéből, és ezzel párhuzamosan indult meg az 1999-ben készített Esettanulmány, és Országos Ajánlás tanulmánykötetek frissítése, mely munka mintaterülete az Alpokalja kistérségi társulás. 2 Problémafelvetés 2.1.1 Autonómia és energia A települések és az egyéni háztartások legnagyobb függőségét az energiafogyasztás okozza. A szociális problémák között a legnagyobb megterhelést jelenti az önkormányzatok számára a közműtartozások kompenzálása, a segélyek kigazdálkodása, s ebben az energiadíjak a legjelentősebb tételek. A vízellátás és szennyvízkezelés hiánya szociális problémákat nem, csak környezetieket vet föl. Az autonómia, a részleges önfenntartás megvalósításában tehát az energia

az elsőszámú kérdés, így azt tárgyaljuk először és legnagyobb terjedelemben. Ehhez kapcsolódnak később a tágabb környezet, ezen belül is a víz kérdései. 2.1.2 Az energiakérdés, mint országos probléma Ma Magyarország egyik legnagyobb problémája a lakosság, az önkormányzatok és a gazdaság egésze számára az energiaellátás. Az ország energiaszükséglete 70 %-ban importból fedezhető, ez a külkereskedelmi mérleghiány 50 %-áért felelős. További probléma, hogy az ellátás biztonsága is veszélyeztetett, amire a 2006-os orosz-ukrán gázvita rávilágított. Ma az energiaszámlákat a jelentős támogatások ellenére egyre nehezebben fizető lakosság, az önkormányzatok, de a helyi ipar és mezőgazdaság is főleg központi, gyakran monopolhelyzetű ellátórendszerektől függ. A privatizáció utáni helyzetben mindez a korábbi központi újraelosztás állapotánál élesebben mutatkozik meg. Az energiakiadások profitja a szolgáltatóknál illetve az erőmű-tulajdonosoknál jelentkezik, adótartalmuk pedig költségvetési bevételként jelenik meg. Az erre kifizetett pénzek a településekről kifelé áramlanak, nagy részük külföldre. Miközben az energiafüggőség az árakkal együtt nő, az energiatermelés folyamatos környezetrombolást okoz. Az itt ismertetett módszerekkel be kívánjuk bizonyítani, hogy van más alternatíva, s ez a helyi kezdeményezésen alapszik. 2.1.3 Van-e realitása a megújuló energiaforrásoknak? A megújuló energiaforrások használata nem utópia. A példát erre elsősorban a hozzánk hasonló klimatikus adottságokkal rendelkező közép-európai országok (Ausztria, Németország) adják, ahol robbanásszerűen terjednek a napenergiával üzemelő egyedi és kommunális fűtő- ill. melegvíz-ellátó rendszerek 1, a szélerőművek, versenytársaivá válván a szénnek, kőolajnak és a nukleáris energiának. 2.1.4 Globális veszélyek helyi cselekvés A Földgolyó az üvegházgázok kibocsátása miatt klímakatasztrófa elé néz. Az óceánok a kibocsátott CO 2 nagy részét elnyelik, azonban a telítettség elérése után ez a fékező hatás nem érvényesül többé, a légköri üvegházgázok növekedése megugrik. Ez a telítettségi küszöb egyes szakértők szerint 10-15 éves távlatban bekövetkezik. A katasztrófa elkerülésére vonatkozó lépések tehát ma már nem a választható alternatívák, hanem a túlélés kizárólagos és sürgető eszközei. 1 2004. év végére Ausztriában 190.000 háztartás használta az összességében más 2,8 millió m 2 napkollektort használati melegvíz termelésre és fűtésre. 5

A klímaváltozás várható hazai hatásait 2003 óta "A globális klímaváltozás: hazai hatások és válaszok (VAHAVA) program keretében elemezték tudósok, döntéshozók, társadalmi szervezetek [1]. A program során elkészített vezetői összefoglaló klímaváltozás legfontosabb jelenségeiként a következőket nevesíti: A hőmérsékletváltozás Magyarországon jól követi a globális módosulásokat, sőt annál valamivel nagyobb melegedési értéket jelez. Az elmúlt 30 évben a melegedés felgyorsult hazánkban. A minimum és maximum hőmérsékletek növekedtek. Az éves csapadékmennyiség a 20. században jelentősen csökkent. A csapadék intenzívebben érkezik. Az újabb klímakutatások szerint (Zágoni Miklós) a globális felmelegedés további növekedése helyett az időjárási szélsőségek erősödnek. 2.1.5 A megújuló források használatának értelme A megújuló források jellegzetessége, hogy a keletkezés helyén, vagy attól nem nagy távolságra érdemes használni őket. Ennek oka, hogy kis energiasűrűséggel bírnak, mely többé-kevésbé egyenletesen oszlik meg egy adott területen. Ez az energia azonban mindenütt rendelkezésre áll, méghozzá helyben. Érdemesebb tehát helyben fölhasználni, mint elszállítani. Emellett a fosszilis energiahordozók végesek és alkalmazásuk fűtési célokra ésszerűtlen: fontos ipari nyersanyagokkal állítunk elő hő- és villamos-energiát, míg ez más forrásból is gazdaságosan megoldható. A megvalósult létesítmények tulajdonformái szinte kizárólag egyéni vagy közösségi (önkormányzati v. szövetkezeti) formák, a külföldi tőke és a multinacionális óriáscégek számára e terület ma még nem terjeszkedési célpont, lévén kicsi és szétszórt. E technológiák természetük szerint a helyi gazdaságot és önigazgatást erősítik. Figyelmeztetőek az ellenérdekelt felek által elért eredmények: a szélenergia-hasznosításban szemben Ausztriával nálunk a döntően külföldi tulajdonú, befektetői tőke dominál, a hazai ill. helyi tulajdon elenyésző. A hazai bankok nehezebben hiteleznek a megújulókat hasznosítani akaró gazdáknak ill. önkormányzatoknak. Az áramszolgáltatók visszaélnek monopolhelyzetükkel az áram kötelező átvétele során; az állami átvételi garancia meghosszabbítása késik, így a hasznosítás üteme lassul, a vállalkozói érdeklődés csökken, és közben bebizonyosodik, hogy a szelet is lehet privatizálni. Kisszámú kivétel bizonyítja azonban, hogy van helye a hazai vállalkozói és önkormányzati tulajdonnak és részvételnek. Itt az ideje ezen alternatívák megismerésének, melyek kiutat mutathatnak a függőségből, a saját potenciálok feltárásán keresztül.

2.1.6 A klímaváltozási keretegyezmény és Magyarország Magyarország a kyotói világkonferencián a 2008-2012 közötti időszakra 6 % csökkentést vállalt az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása tekintetében, az 1985-87-es bázisidőszakhoz képest 2. A CO 2eq -kibocsátás a gazdasági visszaesés és a megindult szerkezetváltás következtében több, mint egyharmadával csökkent. Míg 1987-ben a CO 2 kibocsátás 83 millió tonnát, a CO 2eq kibocsátás 122 millió tonnát tett ki, 1995-ben mindössze 60, illetve 83 millió tonnát. Ez azt jelenti, hogy a bázisértékként meghatározott 122 millió tonna kibocsátást kell csökkenteni 6 %-kal, elérve a 114 millió tonna értéket. [2] Magyarország kyotói vállalásait vélhetőleg tehát teljesíti. Az előrejelzések szerint azonban az ország CO 2eq -kibocsátása 2015-ben 88-93 millió tonna lesz (ez 0-5 %-os emelkedést jelent a jelenlegi (2006) szinthez képest. Az akkori fogyasztásunk valószínűleg magasabb lesz, mint a világátlag kétszerese. [3] 2.1.7 Milyen mértékű CO2-redukció érhető el megújuló energiaforrásokkal? Ma Magyarországon az összenergia-felhasználáson belül (1060 PJ) a megújuló energiák részaránya a kétségbeejtően alacsony, 4 % körül van, ez is jórészt a meglévő vízierőműveknek és a hagyományos fatüzelésnek, illetve az utóbbi években fatüzelésre átállított szenes erőművek termelésének köszönhető. A 2006-ban társadalmi vita alatt álló magyar energiapolitika szerint 2010-re 71/1150 PJ azaz 6 %-os; 2025-re 108/1250 azaz 8,6 %-os megújuló energiaforrás használatot prognosztizál. [4, 5] Az Élőlánc Magyarországért szakértői a CEU által szervezett megújuló energiákról szóló konferenciasorozata (MTA; Megújuló Energia Bizottság 2006) alapján a következő megújuló energia hasznosítási potenciálokat határozta meg (PJ/év): Napenergia 1840 (ebből elektromos 1749) Biogáz 438 Biomassza 230-400 ( ebből energiaerdő 245) Szél 72 Geotermia 63 Víz 5 2.1.8 Az energiakérdés nem csupán szakértői belügy Az energiaellátás a teljes infrastruktúra része. Nem vizsgálható önmagában, és nem vizsgálható csak gazdasági szempontból. Egy teljes környezeti összefüggés részei az energiatermelés, a 2 Ausztria és Dánia 25 %-ot vállalt. 7

vízzel és a szennyvízzel való bánásmód, a mezőgazdasági művelés, az erdőgazdaság, a táj egészének fejlődése, a helyi ipar és kereskedelem, valamint a közigazgatás, a szociális élet. Mindez egymásra is hat és mindehhez az ott élő embereknek van a legtöbb köze. 2.1.9 A magyar falu perspektívái A magyar kistelepüléseket kedvező és kedvezőtlen hatások érik, melyek során talpon maradásuk a tét. A mezőgazdaság, mint fő megélhetési forma ma látszólag a legnagyobb kockázati forrás. A tájjal való összeszövődöttség a kiszolgáltatottság illúzióját keltheti, azonban a viszonyok megváltoztatásával ez lehet a stabilitás záloga. Meg tud-e maradni a falu a világpiaci versenyben, megtalálja-e helyét a nemzetközi munkamegosztásban? Meg tudja-e őrizni földtulajdonát és kiaknázni értékeit? Ellen tud-e állni a megszüntetésére irányuló erőfeszítéseknek és alapja tud-e lenni az ország újonnan felépítendő autonómiájának? Az EU tagság miatti termőterület-csökkentés okoz-e munkanélküliséget? Be tudjuk-e hozni hátrányunkat a nyugati országokkal szemben, vagy a szakadék mélyül tovább? Képesek vagyunk-e egyenrangú félként együttműködni külföldi partnerekkel (pl. Burgenlanddal)? Reális kérdések. Megválaszolásukhoz, melyet csak településenként, konkrétan lehet megkísérelni, e tanulmány adalékokat kíván adni.. 2.1.10 Miért van szüksége az Alpokalja kistérségben a megújuló energiákra? Alapvető elvként mondhatjuk, hogy a felemelkedés és a fenntarthatóság záloga a saját erőforrások felismerése, megismerése és hasznosítása. Az Alpokalja kistérség adottságait tekintve az ország egyik legszelesebb területe. A szélenergia hasznosítása pár év alatt megtérülő berendezésekkel lehetséges. A szélerőművek azonban csak akkor járulnak hozzá a térség fejlődéséhez, ha minél több térségi tulajdonosa lehet a beruházásoknak. Fontos tudatosítani, hogy az elektromos hálózat és országos energiarendszer korlátos befogadó képessége miatt a szél nem fúj mindenkinek! A szűk kapacitású hálózatok miatt a későbbiekben csak jelentős beruházások és hálózatfejlesztések után lesz megvalósítható újabb szélerőművek telepítése. A kistérség további kiemelendő adottsága, hogy területén termelődő biomassza potenciálból az önellátás könnyedén, a kifelé termelés belátható mennyiségű energiaerdő telepítéssel megoldható. Összefoglalva a kistérség saját igényeit meghaladó megújuló energia potenciállal rendelkezik. Ennek ez erőforrásnak a kiaknázása a belső-, és a külső gazdasági kapcsolatokat is élénkítheti, úgy, hogy sem helyi, sem globális szinten veszélyezteti a fenntarthatóság kérdését.

3 Jövőkép készítés lépései A meglévő állapot felmérése (M) Jövőképek megfogalmazása több lehetséges alternatívával a fejlődési lehetőségeiről A jövőképekhez kapcsolható célok helyi energiastratégia megújuló energiaforrásokra alapozva (a fosszilis és nukleáris energia hosszútávú, fokozatos kiváltására) mezőgazdasági fejlesztés javaslatai szociális kérdések : önigazgatás, decentralizáció, helyi tulajdon vízbázisok védelme tájfejlődés tendenciáinak felvázolása 3.1 Jövőkép megfogalmazása A mai változó körülmények közt a települések és vezetőik nemigen tudnak négy évnél hosszabb időszakra tervezni. A körülményektől való többirányú függés ezt nem teszi lehetővé. Ezek mindegyike lehet egyoldalú vagy partneri viszonyra alapuló. Az egyoldalú függés mérséklése vezethet ki a kényszerpályákból. Ez azonban lassan megy, és nagyobb időre szóló előregondolkodást feltételez. A korábbi központi tervutasításos rendszer a települések helyett gondolkodott. Ez - fentről lefelé irányuló - településfejlesztési koncepciókban, regionális és helyi tervekben testesült meg. Ma a szabadság adott, most a helyi kezdeményezések szerepe a döntő. A helyi szintről indulva kell, hogy felépüljön a regionális illetve ebből az országos együttműködés. A szabadsággal tehát lehet élni, ha van elképzelés a mikéntről. Ehhez kell a jövőkép, mely az összes jövőbeni cselekvés, stratégia, stb. valóság alapjául szolgál. 3.2 Miből áll egy jövőkép? A jövőkép akkor áll a valóság talaján, ha az a helyi polgárok szabad akaratából, nyilvánossága előtt és részvételével készül. Célja a település/kisrégió fejlődésének átalakítása a környezeti egyensúlyra törekvő, fenntartható állapot irányába. Ehhez szükségesek a kiinduló állapotot rögzítő vizsgálatok, az elérendő célok megfogalmazása és a jövőképbe foglalása. A jövőkép tehát olyan látomás, melyben a célok megvalósulása jól láthatóan kirajzolódik. 9

3.3 A jövőkép alapja a hely, a település fejlődési lehetőségei, táji, emberi, természeti képességei, adottságai, tehetsége alapján megrajzolva. Más szóval fogalmazva: a hely méltósága, vagyis az a kép, amivé a hely fejlődni képes, ha abban nem akadályozzák. Ezt a képet a múlt és a jelen ismerete alapozza meg, a jövő megvalósulása nyitott. Ezért a jövőkép megvalósításához stratégia szükséges, mely több lehetséges utat feltételez és a változó külső körülmények hatásaival is számol, azok közt kívánja szándékát végigvinni. 3.4 A jövőkép készítés lépései A jövőkép készítése a Helyi részvételi folyamat lépéseinek része. Helyi részvételi folyamat kezdeményezése : 3 1. lépés 2. lépés 3. lépés 4. lépés 5. lépés 6. lépés Nyers regionális elemzés Közös jövőkép ill. regionális identitás megragadása Részletes regionális elemzés Az első lépések (első projekt ötletek) meghatározása A megvalósítás programjának meghatározása Regionális projekt-menedzselő rendszer (szervezet) felállítása a folyamat folytatására és gondozására 3.4.1 Nyers regionális elemzés 3.4.1.1 A fenntarhatóság feltételeinek vizsgálata A fenntarthatóság feltételének egy terület akkor felelhet meg, ha környezetét nem terheli meg annyira, hogy az ökológiai egyensúly felboruljon. Ennek elemzéséhez szükséges a fenntartható sziget 4 fogalom bevezetése. Ez a vizsgált terület elméleti lehatárolását jelenti, amely határon belül az egyensúly vizsgálata elvégezhető. A fenntartható sziget meghatározása szerint a terület a fenntarthatóság állapota felé tartó fejlődés útján van, miközben a környezete esetleg egyáltalán nem ezt az utat követi. Ez esetben a terület szigetként jelenik meg a fenntarthatóság feltételeinek nem megfelelő környezet tengerében. Minden emberi tevékenység a bioszférába van beágyazva. Eközben nyersanyagokat használunk föl, és hulladékokat, szennyvizet és különböző légnemű 3 a Local Agenda 21, vagyis a riói folyamat "Helyi értékek és tennivalók a XXI. századra" programja szerint anyagokat bocsátunk a környezetbe. Ez a gyakorlat 4 (Wackernagel et al.) How big is our Ecological Footprint. 1993. tartósan csak akkor fenntartható, ha a természet teherbíró képességének megfelelő technológiákat alkalmazunk, melyek mellett a környezeti egyensúly stabilitá-

A nyers regionális elemzésnek a következőkre kell kitérnie: 3.4.1.1.1 A vizsgált terület környezeti terhelhetőségének meghatározása Egy terület illetőleg táj teherbíró képességének megállapítása különböző vizsgálatok eredményeképpen állapítható meg. A természet teherbíró képessége területenként az adottságoktól függően különböző. Egy terület képességei más szóval potenciálokként is megfogalmazhatóak. A potenciál megállapításának legfontosabb tényezői: a legfontosabb az ott élő emberek képességeinek összessége a második legfontosabb a földterület potenciálja: mindenekelőtt a termőföldek, az erdők, de az egyéb zöldterületek, a települések beépített területei, vízfelületek, stb. Mindezek adottságok és ez biztosítják az emberi élet feltételeit. Ebbe beleértendő a területet érő hatások (eső, víz, napenergia, stb.) potenciáljainak összessége. E tényezőket a különböző értékelési módszerekkel lehet vizsgálni. A vizsgálatok középpontjában a következő kérdés áll: Mekkora az a terület, mely az itt élő emberek szükségleteinek kielégítését lehetővé teszi (természetesen az ökológiai egyensúly megtartásával)? A kérdés megválaszolásához két kategória felállítása szükséges: A) A szükségletek kategóriája: élelmiszerek, épületek, közlekedés és szállítás, termelési és fogyasztási javak (kereskedelmi javak), 11

szolgáltatások. B) A földhasználat kategóriái: az energiatermelés területei (a fosszilis energia kiváltására használt területek), beépített területek, kertek, szántók és legelők, erdők. Az Alpokalja kistérségben végzett vizsgálatok a fenti kategóriákból a szükségletek közül csak a közműellátás kérdéseit célozták és ezzel összefüggésben tárgyalták a földhasználat kérdéseit. A két kategóriából felállítható mátrix alapján végzett vizsgálat statisztikai adatok és becslés alapján történhet. Az eredményként kapott terület egy ember ökológiai lábnyoma. A vizsgálat elvégezhető országosan (egy átlagfogyasztó szükségletei tekintetében) és helyben (a település/kisrégió lakosa tekintetében). Az igénnyel szembeállítható a rendelkezésre álló terület nagysága (kategóriánként). Az eredmény háromféle lehet: A szükséglet kielégítésére a terület nem elegendő: ez esetben a jelenlegi állapot nem fenntartható, a területen alkalmazott művelésmódok, termelés és technológiák átalakítása megindítandó a fenntartható állapot felé, illetve a szükségletek más területek potenciálfeleslegének importjával biztosítandók. A szükséglet és a rendelkezésre álló terület egymásnak megfelel: ez esetben az állapot azonos feltételek mellett fenntartható, illetve a művelésmódok, termelés és technológiák átalakítása a potenciál javításával tartalékok megteremtését teszi lehetővé, amellett a környezetterhelés csökkentését eredményezheti.

A szükséglet fedezésén túl rendelkezésre áll tartalék-potenciál: ez esetben külső többletszükségletek fedezésére van lehetőség, illetve a művelésmód, termelés és technológiaváltás eredményeképpen a tartalékpotenciál növelhető, és egyúttal a környezetterhelés csökkentését eredményezheti. Természetesen felmerülhet a szükségletek valóságtartalmának megkérdőjelezése. Ez esetben a szükségletek átgondolása is kikerülhetetlen. 3.4.1.1.2 A terület INPUT OUTPUT egyensúlyának meghatározása A Fenntarthatóság szigete ökológiai egyensúlya megfogalmazásának egyik módja az INPUT OUTPUT egyensúlyi állapotának meghatározása és a két tényező mértékének optimalizálása. Ez a területre időegység alatt (célszerűen egyéves ciklus alatt) beáramló javak, nyersanyagok, energia, információ, lakosság, kulturális tevékenység és tőke mérhető ill. becsülhető mennyiségének összessége (INPUT) és a területről kiáramló ugyanezen minőségek mennyiségének összessége (OUTPUT). Ezen adatok gyűjtése két módon lehetséges: A) statisztikai adatok alapján, B) kérdőíves felméréssel. A kiértékelés során megállapítható egyensúlyhiány mértékéből lehet következtetéseket levonni a megteendő intézkedések tekintetében. 3.4.1.2 A jövőkép elkészítéséhez szükséges vizsgálatok (a jelenlegi állapot felmérése: potenciálok, tehetségek, képességek, lehetőségek, korlátok, erősségek, gyengeségek, stb.) 3.4.1.2.1 Társadalmi élet területe Életmód (falu, város), helyi társadalom, népesség megoszlása kor, foglalkoztatottság, képzettség szerint, közösségi, kulturális élet, civil szervezetek, településszerkezet, 13

laksűrűség, lakásépítés, közintézmények. 3.4.1.2.2 Gazdasági terület A mező- és erdőgazdaság (területnagyságok, művelésmódok, földhasználat, tulajdonviszonyok a jelenben, múltbeli gyakorlat változása, fejlődése) szántóterület, legelőterület, parlagon fekvő terület, erdőterület, állatállomány, stb. Ipar, kereskedelem, szolgáltatás vállalkozások száma, jellege, foglalkoztatottak száma, egymáshoz viszonyított arányok, stb. 3.4.1.2.3 Infrastruktúra úthálózat, közműellátás, hulladékgazdálkodás, egyéb (telefon, stb.). 3.4.1.2.4 Ökológia A meglévő ökológiai állapot felmérése: táji adottságok vizsgálata, értékelése. A kialakult gazdálkodási módok összefüggnek a természeti adottságokkal és utalnak arra is, hogy mely alternatív energiahordozó alkalmazására kínálkozik lehetőség: TEREPADOTTSÁG TALAJADOTTSÁGOK LEHETSÉGES GAZDÁL- KODÁSI FORMA LEHETSÉGES ALTERNA- TÍV ENERGIA- HORDOZÓ Sík, nyílt terep kiváló mezőgazdasági intenzív nagyüzemi mg. hulladék, biomassza, adottságú térség szántók, állattartás szél,

rossz termőhely szik, talajvíz Dombvidék közepes mezőgazdasági adottságú térség Domb és hegyvidék rossz mezőgazdasági adottságú térség gyepgazdálkodás gyepgazdálkodás intenzív szántókkal kisüzemi extenzív gazdálkodás nap biomassza, szél, nap biomassza, szél, nap mg. hulladék, biomassza szél, nap, erdei hulladék erdőterület erdőgazdálkodás erdei hulladék, biomassza 3.4.2 Közös jövőkép ill. regionális identitás megragadása A közös jövőkép a település/régió teljes jövőképe, melyben egyaránt szerepel a kulturális, közigazgatási és gazdasági perspektíva. Ennek egyik eleme az autonóm település koncepciója. Az autonóm település megvalósításához vezető úton azonban az első lépés a település és a vele (esetleg ökológiailag is) egységet képező táj, környezet jövőképének, fejlődési alternatíváinak felrajzolása. A közös jövőkép felvázolásának lépései: 3.4.2.1 Alapvetések (célok megfogalmazása) Az autonóm település (kisrégió) koncepciója, mint a jövőkép eleme. (Milyen autonómiát kíván a település/kisrégió megvalósítani?) Táji, mezőgazdasági adottságok figyelembevétele. (Mit tesz lehetővé a hely, a táj, mi lenne a helyes és szükséges fejlődés?) Fejlődési lehetőségek, veszélyek. (EU csatlakozás következményei.) A mezőgazdasági piac változásai, a termőterület csökkentésének kötelezettségei milyen nehézségeket jelentenek? A csatlakozás milyen lehetőségeket nyújt? (Támogatások, kvótamentes piaci területek, stb.) A terület perspektívái. (Milyen fejlődési lehetőségek mutatkoznak?) 15

Milyen életmódváltozások várhatók és mik a kívánatosak? 3.4.2.2 A közös jövőkép megfogalmazása A regionális identitás megfogalmazása a különböző területeken. 3.4.2.2.1 Kulturális, közigazgatási jövőkép mi a település/kisrégió kulturális jellege; mifelé fejlődjön? milyen változásokat kíván a fejlődés a közigazgatásban? 3.4.2.2.2 Gazdasági jövőkép: mi a település/kisrégió gazdasági szerepe az alábbi területeken: ipar kereskedelem idegenforgalom mezőgazdasági jövőkép: milyen gazdálkodási módok várhatóak? milyen területhasználat a várható és kívánt? milyen állatállomány a várható és kívánt? mi a megújuló energiaforrások stratégiai jelentősége és hogyan függ össze használhatóságuk a mezőgazdasági adottságokkal? Hátrányos mezőgazdasági adottságú terület - alternatív gazdálkodási lehetőségek (energiacélú művelés a parlag, ill. rosszul jövedelmező területeken: energiaerdő, repce, egyéb) felmérése, a gazdálkodásba illesztése - közüzemi autonómia - környezetkímélő hulladékgazdálkodás - esély az alacsony helyi árakra (szociális kérdés) Jó mezőgazdasági adottságú terület - a jövedelmező művelésmódok folytatása, hulladékterületek energiatermelésre történő hasznosításának felmérése - közüzemi autonómia - környezetkímélő hulladékgazdálkodás

infrastruktúrális jövőkép: milyen infrastruktúra-fejlesztés várható és kívánt? a közműfejlesztés terén milyen autonómia érendő el? a hulladékgazdálkodás terén milyen fejlődés várható és kívánt? ökológiai jövőkép: milyen feltételek megteremtésére van szükség a fenntarthatóságra törekvéshez? A regionális identitás megfogalmazása után a lépések közt következő a részletes elemzések elvégzése, mely továbbvezet az első megvalósítandó beruházások (projektek) ötleteihez. 3.4.3 Részletes regionális elemzés A részletes regionális elemzés részei: A táj- és környezet elemzése a táji, természeti adottságok vizsgálata, a területhasználat változásai, az autonómia-koncepció táj-, környezet-, és természetvédelmi vonatkozásai. Vízellátás szennyvízkezelés helyzetelemzés Energiapotenciál meghatározása Ahhoz, hogy lépéseket tehessünk egy régió autonómiájának kialakítása érdekében, meg kell ismerni a térség jelenlegi állapotát többirányú kérdésfelvetésekkel és elemzésekkel. Ezen belül a tájvizsgálat során a következő kérdéseket kell megválaszolni. A természeti adottságok alapján a régió az alternatív energiaforrások közül melyek hasznosítására alkalmas? A földhasználat változásának alapján mely területeket lehet a későbbiekben energiatermelésre igénybe venni? A táj-, környezet- és természetvédelem szempontjából mely területeket nem szabad a fenti célokra igénybe venni? A részletes regionális elemzés további elemei: a közműellátás egyes területeinek vizsgálata: ivóvízellátás, csatornázás, szennyvízkezelés energiaellátás (gáz, villamosenergia, üzemanyag, egyéb.) 17

a táj energiatermelő és egyéb potenciáljainak felmérése. 3.4.4 Az első lépések (első projektötletek) meghatározása Javaslatok, alternatívák, modellek megfogalmazása és megismertetése a lakossággal (pl. autonóm energiaellátás, szennyvízkezelés beruházásai). Előzetes döntés a kiválasztott alternatívákról. 3.4.5 A megvalósítás programjának meghatározása A projektek megvalósítási sorrendje megvalósíthatósági tanulmány készítése egy-egy projektre, melynek részei: finanszírozási terv megvalósítás konstrukciója a résztvevők körének kiválasztása, stb. források teremtése (pályázatok, hitelek, támogatások, sajáterő, stb.) 3.4.6 Regionális projekt-menedzselő rendszer (szervezet) felállítása a folyamat folytatására és gondozására megvalósítás(ok) elindítása közép- és hosszútávú egyéb lépések meghatározása a jövőkép korrekciója (visszacsatolás a kezdeti koncepcióhoz) és konkrét stratégiává alakítása 4 Tájvizsgálat 4.1 Bevezetés 4.1.1 Az Alpokalja kistérség elhelyezkedéséről és településeiről Közigazgatásilag a kistérség Győr-Moson-Sopron megye déli részén, az országhatár mellett helyezkedik el. Földrajzi értelemben a Dunántúlon, a Nyugat-Magyarországi-Peremvidék nagytájon, a Sopron-Vasi-síkság középtájon a Répce-sík kistáj területén fekszik. A kistérség az érintett települések közigazgatási határai által alkotott területe valójában nem köthető valódi tájhatárokhoz, sem természeti adottságok, sem termelési hagyományok alapján. A területen belül szembe-

ötlő különbségek vannak, ugyanakkor egyes területen kívüli szomszédos településekkel azonosságok figyelhetőek meg. A vizsgálat 17 település közigazgatási területére terjed ki, melyek összterülete 278,58 km, összlakossága 9762 fő. A népsűrűség 35 fő/km2 ami jóval alacsonyabb az országos átlagnál (108,5 fő/km 2 ), annak 32%-a. A terület jellegzetesen aprófalvas térség, bizonyítja ezt az is, hogy az alacsony népsűrűség mellett a településsűrűség az országos átlag kétszerese. Településnév Lakosság (fő) Terület (ha) Településnév Lakosság (fő) Terület (ha) Csáfordjánosfa 243 528 Répceszemere 332 942 Csapod 561 2919 Répcevis 379 609 Csér 45 293 Sopronhorpács 859 2069 Egyházasfalu 913 2164 Szakony 503 1350 Gyalóka 70 393 Újkér 1048 3239 Iván 1350 5473 Und 343 679 Lövő 1461 1752 Völcsej 401 932 Nemeskér 228 642 Zsira 763 1468 Pusztacsalád 263 2406 Összesen 9762 27858 4.1.1/1. táblázat Vizsgált kistérség települései, lakósszáma, és településeinek területe A kistérség községei területükben és lakosaik számát tekintve is jelentős eltéréseket mutatnak. Iván legnagyobb határú és egyik legnagyobb lélekszámú település, de a népsűrűség tekintetében az átlag közelében mozog, ugyanakkor a legnagyobb lakosságú, de közepes területű Lövőn a legnagyobb a laksűrűség (83fő/km 2 ). Csér és Gyalóka egykori majorsági cselédfalvak, ők a legkisebbek minden tekintetben. A vegyes kiváltságos és kisnemesi falvak lélekszáma 200 és 800 között mozog ma. Ennél magasabb értékeket csak a jelenelegi főbb közlekedési utak mentén elhelyezkedő, vagy vasút állomással rendelkező települések (Sopronhorpács, Egyházasfalu, Újkér, Lövő, Iván) mutatnak. 19

össz: 27858 ha Nemeskér 2,3% Lövő 6,3% Pusztacsalád 8,6% Répceszemere 3,4% Répcevis 2,2% Szakony 4,8% Sopronhorpács 7,4% Iván 19,6% Gyalóka 1,4% Egyházasfalu 7,8% Csér 1,1% Csapod 10,5% Zsira 5,3% Csáfordjánosfa 1,9% Újkér 11,6% Und 2,4% Völcsej 3,3% 4.1.1./1. ábra A vizsgált települések területi részesedése az összterületből (KSH) alapján össz: 9762 fő Répcevis 379 Völcsej 401 Und 343 Újkér 1048 Szakony 503 Sopronhorpács 859 Répceszemere 332 Csáfordjánosfa 243 Zsira 763 Csapod 561 Nemeskér 228 Pusztacsalád 263 Csér 45 Egyházasfalu 913 Gyalóka 70 Iván 1350 Lövő 1461 4.1.1./2. ábra A vizsgált települések lakosságszáma 2004-ben (KSH alapján)