Remédium Általános Iskola és Szakiskola 2800 Tatabánya, Kossuth Lajos u. 6. A REMÉDIUM ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS SZAKISKOLA

Remédium Általános Iskola és Szakiskola 2800 Tatabánya, Kossuth Lajos u. 6. e-mail: remediumiskola@freemail.hu www.remedium.suli.hu A REMÉDIUM ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS SZAKISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA (a 2011. évi szabályzat módosítása) 2013

Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, alapelve... 5 1.2. Az SZMSZ szabályozási körét meghatározó törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:... 5 1.3. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése... 5 1.4. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya... 6 2. AZ ALAPÍTÓ OKIRATBAN FOGLALT INTÉZMÉNYI ALAPADATOK... 6 2. 1. Intézményi azonosítók:... 6 2.2. Az intézmény tevékenységi köre az alapító okiratban meghatározottak szerint... 7 2.3. Az intézmény jogállása és gazdálkodása:... 7 2.4. Az intézmény bélyegzőinek felirata, lenyomata és használatuk rendje:... 8 3. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, EGYSÉGEI... 8 3.1. Az intézmény szervezeti felépítése... 8 3.2. Az intézmény vezetése... 9 3.2.1. Az intézmény felelős vezetője... 9 3.2.2. Gazdaságvezető... 10 3.2.3. Iskolatitkár... 10 3.3. Az iskola közösségei... 10 3.3.1. Pedagógusok közössége, a nevelőtestület... 10 3.3.2. A nevelő-oktató munkával összefüggő csoportok feladatai... 11 3.3.3. Pedagógusok megbízása nevelő-oktató munkával összefüggő feladatokra... 13 3.3.4. Nem pedagógus dolgozók... 13 3.3.5. A pedagógiai munka ellenőrzése... 13 4. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE... 14 2

4.1. Az intézményvezető munkarendjének szabályozása... 14 4.2. A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása... 14 4.3. A pedagógusok munkaidejének kitöltése... 14 4.3.1. A kötelező óraszámban ellátott feladatok... 14 4.3.2. A munkaidő többi részében ellátott feladatok:... 15 4.4. Az iskolában tartózkodás rendje... 16 4.4.1. A tanulók benntartózkodásának rendje... 16 4.4.2. Az intézménnyel nem jogviszonyban állók benntartózkodásának rendje... 16 4.4.3. A pedagógusok benntartózkodásának rendje, a távolmaradás bejelentésének szabálya... 16 4.4.4. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje... 16 5. A TANULÓK KÖZÖSSÉGEI... 16 5.1. Az osztályközösség... 17 5.2. Iskolai diákönkormányzat... 17 6. A TANULÓK ÜGYEINEK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOPS SZABÁLYOK... 17 6.1 Tanulói jogviszony létesítés... 17 6.2. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai... 20 6.2.1. A fegyelmi eljárás... 20 6.2.2. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás... 21 7. A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA ÉS RENDJE... 22 7.1. Szülői értekezletek, fogadóórák... 22 7.2. A szülők, gondviselők írásbeli tájékoztatása... 22 7.3. A szülők, gondviselők által kezdeményezett megbeszélések... 22 7.4. Külső kapcsolatok... 23 8. A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE... 23 8.1. A nyitva tartás rendje... 24 8.2. Tanórai foglalkozások... 24 3

8.3. A tanórán kívüli foglalkozások... 24 9. A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELADATOK ELLÁTÁSI RENDJE... 25 10. ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK, ISKOLAI HAGYOMÁNYOK... 26 11. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE... 26 12. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓ- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN (INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK)... 27 13. AZ ISKOLA DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓBALESETEK ESETÉN... 28 14. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK... 29 15. EGYÉB KÉRDÉSEK, VALAMINT AZ INTÉZMÉNY ÁLTAL SZABÁLYOZNI KÍVÁNT ÜGYEK... 30 16. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK... 30 1. számú melléklet... 32 ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT... 32 2. számú melléklet... 34 SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE... 34 MUNKAKÖRI LERÁSOK... 38 4

1. BEVEZETÉS 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, alapelve A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) határozza még a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat, melyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A SZMSZ a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszereit tartalmazza. Az iskola valamennyi dolgozója alapelvként kezeli - betartja és partnerektől is elvárja - a rendeltetésszerű joggyakorlás, a jóhiszeműség elvét, az esélyegyenlőség követelményeit, a tisztességes eljárás és a bizalmon alapuló kölcsönös együttműködés pontos betartását. 1.2. Az SZMSZ szabályozási körét meghatározó törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:. 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről. 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről.2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról. 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola. 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről tankönyvellátás rendjéről. 26/1997. (IX.3.) NM rendelet iskola-egészségügyi ellátásról. 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 1.3. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot a fenntartó Remédium Alapítvány hagyja jóvá. Jelen szervezeti és működési szabályzatot a munkavállalók, a tanulók, szüleik és más érdeklődők munkaidőben megtekinthetik az igazgatói irodában, továbbá az intézmény honlapján. 5

1.4. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya A SZMSZ személyi hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, (valamennyi munkavállalójára, tanulójára ide értve a felnőttoktatásban részt vevőket is) valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. A SZMSZ mellékletét képező egyéb belső szabályzatok, igazgatói utasítások betartása az intézmény valamennyi alkalmazottjára, óraadójára nézve kötelező érvényűek. A SZMSZ területi hatálya kiterjed az iskolai élet beleértve az intézménybe érkezéstől az onnan való távozásig különböző helyszíneire, valamint az intézmény területén kívüli, az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó rendezvényekre is. Hatálybalépés ideje: a fenntartó jóváhagyásának időpontjával lép hatályba. Érvényességi ideje: A SZMSZ eltérő rendelkezés hiányában- határozatlan ideig érvényes. Ezzel egyidejűleg az előző SZMSZ hatályát veszti. 2. AZ ALAPÍTÓ OKIRATBAN FOGLALT INTÉZMÉNYI ALAPADATOK 2. 1. Intézményi azonosítók: Az intézmény neve: Remédium Általános Iskola és Szakiskola Az intézmény székhelye, címe: 2800 Tatabánya II., Kossuth út 6. Az intézmény vezetője: Tárnok Tibor Az intézmény jogállása: önálló jogi személy Az intézmény gazdálkodásának formája: önálló gazdálkodó Az intézmény fenntartója: Remédium Alapítvány Az intézmény alapító okiratának száma: KEM BÍRÓSÁG Pk. 60016/1998/2. (675. szám); kelte: 1998. február 26. Az intézmény alapításának éve: 1998. Az intézmény számlaszáma: 63300075-17007889 Az intézmény adóhatósági azonosító száma: 18608115-1-11 Az intézmény statisztikai számjele: 18608115-9133-569-11 Az intézmény OM azonosító száma: 031858 Az intézmény általános forgalmi adó alanyisága: /Oktatás Tárgyi adómentes Működési engedély: KEM Főjegyzője, száma: VI. 768/1998. hatályos 1998. 06. 22. módosítás: 2005. 03. 01. hatálya KEM főjegyzője, száma: VI. 375-2/2005., VI.375-3/2005. hatálya: 2005.09.01., VI.375-4/2005., hatálya: 2005.09.01., VI.375-5/2005. hatálya: 2005.09.01., VI.1163/2007., hatálya: 2007.09.01., VI.1237/2008., hatálya: 2008.09.01. 2010 évi mósosítás száma: VI.1114/2010 hatálya : 2010. augusztus 30. 6

2.2. Az intézmény tevékenységi köre az alapító okiratban meghatározottak szerint a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek képességeket kibontakoztató és integrációs felkészítése, etnikai és nemzetiségi hovatartozástól függetlenül, tanköteles korú és azon túli gyermekek, fiatalok és felnőttek nevelése, oktatása, különös tekintettel a cigány kisebbségi oktatásra, sajátos nevelési igényű gyermekek integrált oktatása A tevékenység megvalósítása: általános iskolai oktatás 5-8. évfolyam általános iskolai felnőtt oktatás (nappali, esti vagy levelező tagozat) szakiskolai oktatás 9-10. évfolyam szakiskolai szakképzés 11-12. évfolyam számítógép-szerelő-karbantartó OKJ-s képzés 33 523 01 1000 00 00 (nappali rendszerű iskolai oktatás keretében) 2.3. Az intézmény jogállása és gazdálkodása: Az intézmény önálló jogi személy. Az intézményt a fenntartó önálló gazdálkodási jogkörrel bízta meg. Az intézmény fenntartási és működési költségeit a naptári évre összeállított és a fenntartó által jóváhagyott költségvetésben irányozza elő. A fenntartó biztosítja az állami normatíva továbbítását. Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata biztosítja a kiegészítő normatívát a Közoktatási megállapodás alapján. Kötelezettségvállalásra, szakmai teljesítésigazolásra, utalványozásra az igazgató jogosult. A kötelezettségvállalás ellenjegyzésére, érvényesítésre, az utalvány ellenjegyzésére a gazdaságvezető jogosult. Az iskola feladatellátást szolgáló vagyona: az intézmény épülete Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdona, melyet az intézmény részére 2009-től kezdődően legalább 10 éves használatba adta. az intézmény nyilvántartásában szereplő berendezések és felszerelések az iskola tulajdonát képezik. Az iskola vagyonával vállalkozhat: Önköltséges tanfolyamokra Továbbképzésekre Egyéb oktatási jellegű szolgáltatásra Az ezekből származó bevétel az iskolai költségvetés része. 7

2.4. Az intézmény bélyegzőinek felirata, lenyomata és használatuk rendje: hosszú bélyegző: körbélyegző: Az intézményi bélyegzők használatára jogosult személyek: igazgató gazdaságvezető írásbeli felhatalmazás alapján osztályfőnökök, iskolatitkár A körbélyegző 1. sz. példánya az igazgatói irodában, 2.sz. példánya a gazdasági irodában található. A körbélyegző lenyomata hivatalos iratokon csak az intézményvezető aláírásával együtt érvényes. A körbélyegző ettől eltérő alkalmazása munkaköri leírások vagy eseti engedélyek szerint szabályozott. Pl. bizonyítványok, naplók, anyakönyvek, ellenőrzők hitelesítése esetén az osztályfőnökök jogosultak. A körbélyegzőt csak átvételi elismervény ellenében lehet kiadni. Használaton kívül el kell zárni. 3. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, EGYSÉGEI 3.1. Az intézmény szervezeti felépítése A szervezet állandó és óraadói alkalmazottainak száma és az ellátandó feladatok összetettsége miatt lapos szervezeti struktúra indokolt. IGAZGATÓ NEVELŐTESTÜLET ISKOLATITKÁR GAZDASÁGVEZETŐ GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI CSOPORT MINŐSÉG- IRÁNYÍTÁSI ÉS INNOVÁCIÓS CSOPORT IPR CSOPORT TECHNIKAI DOLGOZÓK Három állandó munkacsoport mellett a többi feladatot az igazgató közvetlen irányításával vagy egy-egy megbízott személy koordinálása mellett végzik a nevelőtestület érintett tagjai. 8

A szervezeti ábra alapján a pedagógusok számára a kötelező óraszámon felül, a heti 40 órás munkaidőben, a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az igazgató adja a tantestület javaslatainak meghallgatása alapján. Figyelembe veendő alapelvek: a megbízott személy képzettsége, szakképzettsége, egyéni elkötelezettsége, valamint az iskolai feladatok teljes lefedettsége, az esélyegyenlőség és lehetőség szerint az egyenletes munkamegosztás. A megbízásokat az éves iskolai munkaterv, a munkaköri leírások rögzítik. 3.2. Az intézmény vezetése 3.2.1. Az intézmény felelős vezetője Az igazgató kizárólagos hatáskörébe tartozó, általánosan nem helyettesíthető feladatok: beiskolázás gazdálkodással kapcsolatos döntések munkáltatói jogkörrel kapcsolatos teendők kötelezettségvállalás Kiemelt feladatai: az intézmény képviselete a szakmai, pedagógiai, nevelési tevékenység irányítása a nevelőtestület vezetése az alkalmazottak feletti teljes munkáltatói jogkör a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása a személyi és tárgyi feltételek biztosítása a költségvetés alapján a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk ellenőrzése az osztályfőnökök munkájának irányítása az ifjúságvédelmi munka irányítása az IPR pályázat megvalósításának koordinálása a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése folyamatos belső ellenőrzés együttműködés a - - - - döntés minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az intézményvezető egy személyben felelős a szakszerű és törvényes működésért ésszerű és takarékos gazdálkodásért pedagógiai munka irányításáért 9

gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok felügyeletéért a nevelő- és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért a balesetek megelőzéséért. Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. Helyettesítés rendje Az igazgatót akadályoztatása esetén a tantestület egy megbízott tagja helyettesíti teljes felelősséggel, beszámolási kötelezettség mellett. Az igazgató tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön, írásban ad felhatalmazást a tantestület egy tagjának. 3.2.2. Gazdaságvezető Munkáját, pénzügyi és gazdasági feladatait az igazgató közvetlen irányításával, az érvényben lévő jogszabályok betartásával, azok előírásainak figyelembevételével, valamint a gazdasági ügyrendben meghatározottak szerint végzi. Hatásköre az intézmény gazdasági feladataira terjed ki. Kiemelten felelős: A jogszabályoknak megfelelő gazdasági, pénzügyi tevékenységért A pénzügyi fegyelem megtartásáért Adatszolgáltatás során közölt adatok valódiságáért A gazdálkodási szabályzatok elkészítéséért és betartásáért. Jogkörei: az intézmény gazdálkodási, pénzügyi intézkedéseinek végrehajtása. 3.2.3. Iskolatitkár Az igazgató mellett titkári feladatokat végez (értekezletek, prezentációk előkészítése, vendégek, telefonok fogadása.) A gazdaságvezető utasítása alapján a gazdálkodással kapcsolatos részfeladatot végez. Technikailag elkészíti a különböző ügyiratokat, leveleket, munkaterveket, beszámolókat, jelentéseket Alkalmazza a pénzkezelés szabályait. A gazdaságvezető és az iskolatitkár munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása mellett végzik. Munkaköri leírásuk a személyi anyagokban található. Az igazgatónak tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. 3.3. Az iskola közösségei 3.3.1. Pedagógusok közössége, a nevelőtestület A nevelőtestület a köznevelési törvény 60. alapján a nevelési oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb 10

tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestületet az intézménnyel alkalmazotti jogviszonyban álló, valamint határozott idejű megbízási szerződéssel óraadói státuszban lévő pedagógusai alkotják. A nevelőtestület feladatai Egységes nevelési-oktatási követelmények kialakítása, gyakorlati megvalósítása. A magatartás és szorgalom minősítésrendszerének kialakítása. Az iskolai hagyományok rendszerének kialakítása, ápolása. A tanulók jutalmazási formáinak kialakítása. Nevelési értekezletek témáinak megválasztása és feldolgozása. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból bizottságot (pl. Fegyelmi Bizottság) hozhat létre. A nevelőtestület értekezletei: Tanévnyitó értekezlet, félévi értekezlet, tanévzáró értekezlet, félévi és év végi osztályozó értekezlet, 2 alkalommal nevelési értekezlet a munkatervben javasolt témákban. Havonta 1 alkalommal aktuális témákról munkaértekezlet. Ha a tantestület tagjainak legalább 30 %-a vagy az iskola vezetése kéri, ill. indokoltnak tartja, rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell tartani. A nevelőtestületi értekezlet határozatképes, ha a tantestületnek legalább kétharmada jelen van. Döntéseit - ha erről magasabb jogszabály, ill. a SZMSZ másként nem rendelkezik - nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Esetleges szavazategyenlőség esetén az igazgató szavazata a döntő. A nevelőtestület értekezleteiről jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell készíteni. 3.3.2. A nevelő-oktató munkával összefüggő csoportok feladatai Gyermek- és ifjúságvédelmi csoport Az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységeinek kialakítása, működtetése. A gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályi változások nyomon követése. Az iskolai munkaterv részeként gyermekvédelemi munkaterv készítése. Nyilvántartás vezetése a veszélyeztetett, a halmozottan hátrányos és hátrányos helyzetű tanulókról, a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézséggel küzdő tanulókról. Szülők és tanulók tájékoztatása a gyermekvédelemmel kapcsolatos intézményekről, segítő szolgálatokról. A tanulók részére egészségvédő, mentálhigiénés és szenvedélybetegséget megelőző programok szervezése. 11

A témakörrel kapcsolatos pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, pályázatok készítése, megvalósítása. Rendszeres kapcsolattartás az osztályfőnökökkel, iskolaorvossal, pszichológussal, valamint az iskolán kívüli gyermekvédelmi intézményekkel, hatóságokkal és a gyermekvédelmi szolgálatokkal. Minőségirányítási és innovációs csoport A minőségirányítási csoport feladatai: A minőségirányítási csoport megalakulásának célja az intézmény minőségirányítási tevékenységével kapcsolatos feladatok elvégzése, koordinálása. A csoport tagjai a minőségügyi vezető irányításával elkészítik az intézmény minőségirányítási programját, figyelemmel kísérik a célkitűzések megvalósulását. A minőségirányítási csoport vezetőjének feladatai: irányítja az intézményben a minőségirányítási rendszer működtetését, a célok elérése, a minőségpolitika megvalósulása érdekében, a minőségügyi rendszerrel kapcsolatos problémák azonosítása, feljegyzése, intézkedések kezdeményezése az igazgatónál, a célkitűzések teljesítéséhez írásbeli intézkedési tervet készít, követi a feladatok teljesülését, gondoskodik a határidők pontos betartásáról, ellenőrzi és értékeli a minőségi körök munkáját, tájékoztatást ad a közvetlen partnereknek az intézményben zajló minőségfejlesztési munkáról, részt vesz a minőségüggyel kapcsolatos továbbképzéseken, ismereteit folyamatosan fejleszti, felelős a dokumentációk határidőre történő elkészítéséért, leadásáért, felelős a vezetésnek és a nevelőtestületnek szóló beszámoló elkészítéséért, az elkészült anyag prezentációjáért, javaslatot tesz a minőségirányítási csoporttal történt egyeztetés alapján az iskolavezetésnek a minőségi munka elismerésére. A minőségirányítási csoport tagjainak feladatai: intézkedések kezdeményezése a nevelési oktatási folyamat és minőségügyi rendszer bármilyen meg nem felelősége előfordulásának megelőzése érdekében, minőségügyi rendszerrel kapcsolatos problémák azonosítása és feljegyzése, a dokumentációk határidőre történő elkészítése, leadása. A csoport figyelemmel kíséri a közoktatási és szakképzési pályázatokat. Kezdeményezi pályázatok készítését, részt vesz nyertes pályázat megvalósításában. IPR csoport IPR menedzsment feladata: Komplex IPR fejlesztés irányítása, koordinálása, szolgáltatás menedzselése. Integrációs stratégia kialakítása, munka- és ütemterv megalkotása. Együttműködések szervezése intézményen belül és kívül. Az IPR feltételek megteremtése (személyi, tárgyi). Partneri kapcsolatok kiépítése és működtetése. 12

Az eredmények mérése, értékelése, a továbbfejlesztés lehetőségeinek meghatározása. A menedzsment és a munkacsoport elfogadott munkaprogramjuk alapján dolgoznak. A munkacsoport vezetője által összehívott megbeszéléseikről jegyzőkönyvet vezetnek. A menedzsmentnek tagja az iskolavezető is. A munkacsoport az intézményi beszámoló részeként írásban ad számot munkájáról. 3.3.3. Pedagógusok megbízása nevelő-oktató munkával összefüggő feladatokra Az alábbi feladatok ellátása munkaköri leírásokban foglaltak szerint valósul meg. Fejlesztő pedagógus Diákönkormányzatot segítő tanár Pályaválasztási felelős Osztályfőnök Ügyeletes pedagógus Szakképzési felelős Rendszergazdai felelős 3.3.4. Nem pedagógus dolgozók Az intézmény dolgozóinak munkavégzéssel kapcsolatos jogait és kötelességeit a MT szabályozza. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kapnak. Javaslattételi és véleményezési jog illet meg az intézménnyel alkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott véleményeket és javaslatokat a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. Az írásban kifejtett javaslatra 10 munkanapon belül válaszolni kell. A teljes alkalmazotti közösség gyűlését jogszabályi előírás esetén, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalásakor kell összehívni. A gyűlésekről jegyzőkönyvet kell készíteni. 3.3.5. A pedagógiai munka ellenőrzése Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az intézményben az ellenőrzés az igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény igazgatójának és pedagógusainak munkaköri leírása, valamint az intézmény minőségirányítási programjának részeként elkészített pedagógus teljesítményértékelési rendszer teremti meg. A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, egy-egy aláírt példányt az irattárban kell őrizni. Az igazgató és a pedagógus teljesítményértékeléssel megbízott pedagógusok kizárólag szakmai jellegű ellenőrzési feladatokat láthatnak el. Az ellenőrzési területet az éves munkaterv rögzíti. 13

A rendszeresen minden tanévben ismétlődő ellenőrzési területek: tanítási órák megtartása és dokumentálása, a tanuló nyilvántartás, az anyakönyvek, bizonyítványok pontos kiállítása, az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások nyilvántartása, a gyermekvédelmi intézkedések. 4. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE 4.1. Az intézményvezető munkarendjének szabályozása Az igazgatónak vagy általa megbízott személynek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulók számára szervezett iskolai rendszerű délutáni foglalkozások vagy egyéb intézményi programok vannak. Az órarend függvényében az igazgató vagy megbízottja a teljes nyitva tartási idő alatt az intézményben tartózkodik. 4.2. A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása Az intézmény pedagógusai heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Rendkívüli esetben az igazgató ettől eltérő napi munkaidő-beosztást is elrendelhet. Az órarend készítésekor elsősorban a pedagógiai elveket kell figyelembe venni. A pedagógusok órarend összeállításával kapcsolatos kéréseit az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. 4.3. A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő - oktató munkával vagy a tanulókkal a szakfeladatuknak megfelelő tevékenységek ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a) a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, b) a munkaidő többi részében ellátott feladatokra. 4.3.1. A kötelező óraszámban ellátott feladatok a) a tanítási órák megtartása b) a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, c) osztályfőnöki feladatok ellátása, 14

d) iskolai sportköri foglalkozások, e) differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, stb.), A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok sora, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb. Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 50 perc időtartammal kell számításba venni. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. A pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. 4.3.2. A munkaidő többi részében ellátott feladatok: a) a tanítási órákra való felkészülés, b) a tanulók dolgozatainak javítása, c) a tanulók munkájának rendszeres értékelése, d) a megtartott tanítási órák dokumentálása, a helyettesített órák vezetése, e) osztályozó vizsgák lebonyolítása, f) kísérletek összeállítása, g) dolgozatok összeállítása és értékelése, h) a tanulmányi versenyek lebonyolítása, i) tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, j) felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, k) iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, l) az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, m) szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, n) részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, o) részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, p) a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és egyéb programokon, r) tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, s) iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, t) iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, u) szertárrendezés, a szakleltárak és (szak)tantermek rendben tartása, v) osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. A pedagógusok a munkaidő tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokat az iskolában kötelesek ellátni: a 4.3.2. szakaszban meghatározott tevékenységek közül a c, d, e, f, h, i, j, m, n, o, p, s, t, u, v pontokban leírtakat. 15

A 4.3.2. szakaszban meghatározott tevékenységek közül az a, b, g, k, l, r pontok tekintetében a pedagógusok maguk dönthetnek arról, hogy az intézményen belül vagy azon kívül teljesítik. 4.4. Az iskolában tartózkodás rendje 4.4.1. A tanulók benntartózkodásának rendje A tanulók az első tanítási óra, rendezvények előtt legfeljebb 10 perccel érkezhetnek az iskolába és az utolsó tanítási óra után kötelesek elhagyni az iskola épületét. Gyülekezés az évszaknak megfelelően az udvaron, vagy a kijelölt tanteremben. 4.4.2. Az intézménnyel nem jogviszonyban állók benntartózkodásának rendje Vagyonbiztonsági okok miatt az iskola bejárata napközben zárva van. Csengetés után minden belépni kívánó személyt az ügyintézőhöz kísérünk. 4.4.3. A pedagógusok benntartózkodásának rendje, a távolmaradás bejelentésének szabálya A pedagógus köteles 10 perccel a tanítási, foglalkozási, ügyeleti idő kezdete előtt a munkahelyén megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát legkésőbb az adott munkanapon 7.20 óráig köteles jelenteni az iskola igazgatójának vagy megbízottjának. A több napot hiányzó pedagógus köteles tanmeneteit, a tananyaghoz kapcsolódó szükséges eszközöket az igazgatóhoz eljuttatni, hogy a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni a gazdasági irodában. 4.4.4. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét az intézmény zavartalan működése érdekében az igazgató határozza meg. Munkaköri leírásukat az igazgató és a gazdaságvezető közösen készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető, adminisztratív és technikai dolgozók esetében az intézményvezető vagy a gazdaságvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik. 5. A TANULÓK KÖZÖSSÉGEI 16

5.1. Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, azonos csoportban tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén pedagógus vezető, osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg, a tevékenységet külön munkaköri leírás tartalmazza. 5.2. Iskolai diákönkormányzat A tanulók és tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli szabadidős tevékenységeinek segítésére iskolai diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Az iskolai diákönkormányzat élén választott vezetőség áll. Tevékenységét az iskolai diákönkormányzatot segítő tanár támogatja és fogja össze. A diákönkormányzat a segítő tanár közvetítésével vagy közvetlenül fordulhat az iskola igazgatójához. A diákgyűlés az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó-tájékoztató fóruma, amelyen minden tanuló részt vesz. Összehívása az igazgató kezdeményezésére vagy a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint történik. A diákgyűlésen részt vesznek a nevelőtestület tagjai. Levezető elnöke a diákönkormányzatot segítő tanár. A tanulók előzetesen írásban vagy a közgyűlésen szóban kérdéseket tehetnek fel az iskola vezetésének. A tanulók szervezett véleménynyilvánítására osztályfőnöki óra keretében, alkalmi felmérések révén, az osztályképviseleten keresztül, a diákgyűlésen, illetve közvetlenül az igazgatóhoz fordulással van lehetőség. Egyéni problémákat a tanulók személyesen vagy az osztály, illetve a DÖK képviselője útján jelezhetnek. Csoport (osztály) képviseletében a DÖK elnöke járhat el. 6. A TANULÓK ÜGYEINEK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOPS SZABÁLYOK 6.1 Tanulói jogviszony létesítés Felvétel az iskolába Feltételek: Jelentkezési lap kitöltése és határidőre történő benyújtása ( június 30, - augusztus 31-ig ) beiratkozáskor az általános iskolai végzettség bizonyítvány által történő igazolása 17

Felvétel tanév közben az átvételt a tanuló és a szülő aláírásával kell kérelmezni az iskola igazgatójánál dokumentumait (bizonyítvány, ellenőrző) törvényes lehetőségek figyelembe vételével az igazgató dönt zonos szakirány esetén a megfelelő évfolyamba nyer felvételt, más szakirányú előtanulmányok esetén különbözeti vizsgát köteles tenni. A különbözeti vizsga eredményétől függően azonos vagy az eredetinél egy évfolyammal alacsonyabb osztályba nyerhet felvételt hető át olyan tanuló, aki eltiltás a tanév folytatásától fegyelmi büntetés hatálya alatt állt vagy áll A tanulói jogviszony szabályozása Megszűnik a tanulói jogviszony, ha a tanulót más iskola átvette a tanuló kivéve a tanköteles tanulót írásban kéri tanulóviszonyának megszüntetését, 18 év alatti tanuló esetében a kérelmet a szülőnek is alá kell írnia. a tanulót a nevelőtestület kizárás az iskolából fegyelmi büntetéssel sújtotta a tanuló - kivéve a tanköteles tanulót a jogszabályban meghatározott időnél többet mulasztott igazolatlanul a tanuló a javítóvizsgán nem jelent meg és a következő tizenöt nap elteltével sem jelzi osztályismétlési szándékát (kivéve a tanköteles tanulót) a tanuló az osztályozó vizsgán és az azt követő javítóvizsgán sem jelent meg, s tizenöt nap elteltével sem jelzi osztályismétlési szándékát (kivéve a tanköteles tanulót) Magántanulói jogviszony a tanuló és a szülő együttes írásos kérelmére, alapos indokkal magántanulói jogviszony létesíthető tanköteles tanuló esetén be kell nyújtani az illetékes családsegítő szervezet véleményét a magántanulói jogviszony létesítéséről az igazgató írásos határozatban dönt amennyiben az iskola igazgatója nem találja garantáltnak a tankötelezettség teljesítését magántanulói jogviszonyban, a kérelmet a Megyei Kormányhivatalhoz továbbítja nem létesíthető magántanulói jogviszony a szakképző évfolyamokon magántanulói jogviszony egy félévre, illetve egy tanévre engedélyezhető. Az esetleges meghosszabbítást az engedélyezett határidő lejárta előtt legalább harminc (30) nappal ismét kérelmezni kell szaktanári javaslatra a magántanuló negyedévenként illetve az igazgató által meghatározott időpontokban köteles beszámolót tenni Iskolai hiányzások, késések kezelési rendje A tanulói hiányzással kapcsolatos szabályozás a házirend feladatköre. Szabályzatunkban a házirendben foglaltak kiegészítése, a hiányzások és késések egységes elbírálása érdekében eljárási szabályokat rögzítünk az alábbiakban. 18

A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását a házirendben meghatározottak szerint igazolni. Az igazolásokat az osztályfőnök a tanév végéig köteles megőrizni. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni a következő esetekben: a szülő (nagykorú diák esetén a tanuló) előzetes írásbeli kérelmére, ha a rendelkezésekben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra, orvosi igazolással igazolja távolmaradását, a tanuló hatósági intézkedés, alapos indok miatt nem tudott megjelenni. Igazoltnak kell tekinteni a késést, ha: bejáró tanuló érkezik később méltányolható közlekedési probléma miatt, rendkívüli esetben, ha a tanuló hibáján kívüli ok miatt történik késés (pl. baleset, rendkívüli időjárás stb.). A szülő a tanítási napról való távolmaradást szülői igazolással utólag nem igazolhatja. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő (nagykorú tanuló esetében a tanuló) írásban kérhet. Az engedély megadásáról tanévenként három napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt az osztályfőnök véleményezése alapján. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait. A tanulói késések kezelési rendje A naplóban elhelyezett mulasztási lapon kell bejegyezni a késő tanulókat. Az iskolából rendszeresen késő tanuló szüleit az osztályfőnök értesíti, és felszólítja ezen magatartás mellőzésére. A szülők tájékoztatása, értesítése a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. (3) bekezdésének előírásai szerint történik. tanköteles tanuló esetében: első igazolatlan óra után a szülő értesítése tizedik igazolatlan óra után: a szülő iktatott postai levélben történő értesítése a 10. igazolatlan óra után: a lakóhely szerint illetékes jegyző értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni) a 20. igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni) az 50. igazolatlan óra után: a jegyző és a kormányhivatal értesítése Az értesítésben minden alkalommal fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan hiányzás jogkövetkezményeire. 19

nem tanköteles kiskorú tanuló esetében: első igazolatlan óra után a szülő értesítése a 10. igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni) a 20. igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni) a 30. igazolatlan óra elérésekor: a tanulói jogviszony megszüntetése. Az értesítést a tanulói jogviszony megszűnését megelőzően legalább két alkalommal postai úton is ki kell küldeni, ebben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. 6.2. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai 6.2.1. A fegyelmi eljárás A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg. A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A bizottság elnökének megválasztására az nevelőtestület javaslata alapján az igazgató jogosult. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény 20

igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. 6.2.2. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. -ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről. A tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét. a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni az egyeztető eljárás időpontját az érdekeltekkel egyeztetve az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről írásban értesíti az érintett feleket az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás lehetőség szerint 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon. 21

az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni 7. A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA ÉS RENDJE 7.1. Szülői értekezletek, fogadóórák Az iskola tanévenként legalább két összevont szülői értekezletet tart, tanévkezdéskor illetve félévkor. A tanulókat érintő általános információkról, a munkatervről az igazgató, a házirendről, az évfolyami követelményekről, az osztály tanulmányi és magatartási helyzetéről az osztályfőnökök tartanak tájékoztatót. Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából az igazgató, vagy az osztályfőnök, a szülői munkaközösség elnöke javaslatára az igazgató rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként a munkatervben meghatározott időpontban két alkalommal tart fogadóórát. 7.2. A szülők, gondviselők írásbeli tájékoztatása A szaktanárok és az osztályfőnökök papír alapú napló vezetésével, ellenőrző útján tesznek eleget tájékoztatási kötelezettségüknek. Szükség esetén az osztályfőnök levél útján értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredményéről, vagy súlyos fegyelmi vétségéről. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős írásban értesíti a szülőt, gondviselőt a tanköteles korú tanuló igazolatlan hiányzásáról. A szülővel való kapcsolatfelvétel telefonon is történhet. A fogadóórák, szülői értekezletek és más fontos iskolai események időpontját az iskola folyosóján elhelyezett hirdetőtáblán közzé kell tenni. 7.3. A szülők, gondviselők által kezdeményezett megbeszélések 22

Az iskola tanulóinak sajátossága szükségessé teszi, hogy a kapcsolattartás nem formalizált módjait is engedélyezzük. A szülők személyes megbeszélést kezdeményezhetnek az iskola igazgatójával a nyitva tartási időben személyesen vagy telefonon. 7.4. Külső kapcsolatok Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatója állandó munkakapcsolatban áll a következő intézményekkel: a fenntartó Remédium Alapítvány kuratóriumi elnökével, Családsegítő Szolgálattal, Nevelési Tanácsadóval, a helyi oktatási intézmények vezetőivel, Cigány Kisebbségi önkormányzattal, Puskin Művelődési Központtal, Városi Könyvtárral Rendőrséggel, Nevelőotthon igazgatójával, pártfogókkal. Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának Oktatási Irodájával Megyei Kormányhivatallal nem tatabányai lakóhelyű tanulók teleülési önkormányzataival A munkakapcsolat kialakításáért, irányításáért az igazgató a felelős. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskolaorvos vagy védőnő elvégzi a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését. A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít. Az iskola közreműködik a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködik a Nevelési Tanácsadóval, a gyermekjóléti szolgálat helyi intézményeivel, gyámügyi hatóságokkal. Az ifjúságvédelmi feladat valamennyi pedagógus kötelessége, munkájukat az ifjúságvédelmi felelős(ök) segíti(k). A közoktatási törvény 39 (4) bekezdése alapján az iskolában párt vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet. 8. A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE 23

8.1. A nyitva tartás rendje Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 6,45 órától délután 17 óráig tart nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható. Az IKT (informatikai és kommunikációs technikai) eszközökkel felszerelt tantermeket csak szaktanári felügyelettel lehet igénybe venni a teremrendszabályok betartásával. A szabályok leírása külön szabályzatban megtalálható. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7,45 óra és délután14 óra között, illetve a délutáni tanítási idő alatt az iskola igazgatójának vagy megbízottjának az iskolában kell tartózkodni. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl. helyiségbérlet esetén). 8.2. Tanórai foglalkozások A tanítási órák délelőtt: 45, délután: 40 percesek. A tanórák napi és heti elosztását az órarend tartalmazza. Az iskola tanulói, közösségei (osztályok, diákönkormányzat, stb.) egyéb rendezvényeket is tarthatnak. Az ilyen jellegű rendezvényeket engedélyezési céllal be kell jelenteni az iskola igazgatójának, és az engedélyezett összejövetelen biztosítani kell a pedagógusi felügyeletet. A tanuló köteles az iskola helyiségeit, berendezési tárgyait óvni, rendeltetésszerűen használni, a padokat a tanítási óra után üresen hagyni. A gondatlanságból vagy szándékosan okozott kárt a Kt. 77. (2) bekezdése alapján részben vagy teljes mértékben meg kell téríteni. A károkozásról a felvett jegyzőkönyv alapján az igazgató értesíti a szülőt, és felszólítja kártérítési kötelezettsége teljesítésére. 8.3. A tanórán kívüli foglalkozások Az intézményben a tanulók számára az alábbi az iskola által szervezett tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek: felzárkóztató foglalkoztatások, egyéni foglalkozások, iskolai sportköri foglalkozások, tömegsport foglalkozások, cigány interkulturális foglalkozás igény szerint szakkörök Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok: 24

A felzárkóztató foglalkozásokra, valamint az egyéni foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az iskola igazgatója bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat is szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szaktanárok a felelősek. 9. A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELADATOK ELLÁTÁSI RENDJE A tanuló minden tanévben kötelezően részesül fogászati és általános orvosi vizsgálatban, valamint szükségszerűen részesülhet szakorvosi ellátásban. Az iskolán kívül szervezett egészségügyi ellátásra kíséretet az iskola biztosít. Az ellátással kapcsolatos tudnivalókat előzetesen közölni kell a tanulókkal. Az iskola-egészségügyi ellátás az alábbi területekre terjed ki: pozó vizsgálata és ortopéd szűrése, - és gyógy-testnevelés besorolásának elkészítése, megszervezése. Az orvosi vizsgálatokról nyilvántartást kell vezetni. ás a korosztálynak megfelelő témában, A kötelező orvosi vizsgálatokat úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja. Az osztályfőnökök együttműködnek az intézményvezetővel és a védőnővel abban, hogy osztályaik tanulói az orvosi vizsgálatokon megjelenjenek. 25

10. ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK, ISKOLAI HAGYOMÁNYOK Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos aktuális feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az iskola éves munkatervében határozza meg. Iskolai ünnepélyek tanévnyitó nemzeti ünnepeink: október 23. március 15. alkalmából szalagavató ünnepség ballagás tanévzárás Megemlékezések az aradi vértanúk emlékére a magyar kultúra napján a költészet napján a Föld napja alkalmából a holocaust áldozatainak emlékéről (április 16.) a kommunista diktatúrák áldozatainak emlékéről (febr.25.) Hagyományos rendezvényeink mikulás napi karácsonyi ünnepség farsang roma nap különböző tantárgyi versenyek Túra (őszi, tavaszi) 11. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján a szaktanárok választják ki a megrendelendő tankönyveket. A Remédium Általános Iskola és Szakiskola a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének: 26

Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. A tanév végén június 15-ig minden kölcsönzésben lévő tankönyvet vissza kell juttatni az iskolai gazdasági irodájába. A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben kikölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét és elfogadják a tankönyvek használatára, valamint visszaadására vonatkozó szabályokat. 12. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓ- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN (INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK) Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatban: Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az iskola munkabiztonsági (munka- védelmi) szabályzatának, valamint a tűzvédelmi utasításnak és a tűzriadó tervnek a rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartatni, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell: az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, a házirend balesetvédelmi előírásait, rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét, a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. Iskolán kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások stb.) előtt. 27