Helyzetelemzés, közlekedéspolitikai célkitűzések, Európai Uniós elvárások

1 A személysérüléses közúti közlekedési balesetek, a meghalt, megsérült személyek számának csökkenése, a balesetek dinamikájának és struktúrájának néhány lényeges jellemzője, kiemelten a tehergépjárművekkel okozott balesetek sajátosságaira Helyzetelemzés, közlekedéspolitikai célkitűzések, Európai Uniós elvárások Magyarországon a személysérüléses közúti közlekedési balesetek halálos áldozatainak számában 2009. évben eddig nem tapasztalható csökkenés történ. Az Európai Unióhoz tartozó országok célkitűzése, hogy 2010-re 2001. évhez hasonlítva a halálos baleseti áldozatok számát 50 %-kal csökkenteni kell. A magyar közlekedéspolitika a hazai közúti közlekedési feltételrendszer lehetőségeit mérlegelve elérhetőnek tartja, hogy szerényebb mértékben, mint a közös EU-s célkitűzés 2010-re 30 %-kal, 2015-ig pedig 50 %-kal lehetőség kínálkozik a halálos áldozatok számának csökkentésére. Az 1990. évet követő évtizedben a baleset következtében meghalt személyek számában jelentős csökkenés volt tapasztalható, viszont 2001-től kezdődően 2007-ig a balesetek és a meghalt személyek számában is növekedés volt tapasztalható. 2009-ben a halálos áldozatok száma viszont 2007-hez hasonlítva (1.232-822) 33,2 %-kal, az összes balesetek száma pedig (20.635-17.862) szerényebb mértékben, 10,3 %-kal jelentősen csökkent. A célkitűzés szerint el kell érni, hogy a balesetekben meghalt személyek száma 2010-ig 860, 2015-ben pedig 620 körüli értékre mérséklődjön a 2001. évi állapothoz hasonlítva. Miként az adatok bizonyítják, a cél már 209-ben teljesült. A további feladataink meghatározása nem nélkülözheti az EU-s tagországokra vonatkozó helyzetelemzést a Fehér könyvben megfogalmazottak figyelembe vételét. A halálos közúti baleseti áldozatok számának valóságos és tervezett alakulása 1990. és 2010. között az EU tagállamaiban Forrás KTI prof. Dr. Holló Péter

2 Megfigyelhető, hogy az EU-s tagállamokban a tagországok számának bővülése mellett a halálos áldozatok száma 2001-2008. évek között 28 %-kal csökkent, ennek ellenére nem sikerült a célkitűzés teljesítése. A közúti balesetek halálos áldozatainak száma Magyarországon 1976-2008. évek között az EU és a hazai közlekedéspolitika célkitűzéseinek tükrében Az európai uniós tagországok között jelentős eltérések voltak tapasztalhatóak a baleseti halálos áldozatok számának csökkenésében Magyarországon viszont 2008-ban fontos áttörés tapasztalható a halálos áldozatok számának csökkenését tekintve. Ugyanakkor az is érzékelhető, hogy további jelentős intézkedések szükségesek. A 2008. évben tapasztalható eredményes változást tendencia jellegű csökkenésnek kell követni. A 2009. évi adatok szerint 2008. évhez viszonyítva a halálos áldozatok száma 17,5 %-kal, 174-gyel kevesebb. Szinte teljes biztonsággal előre jelezhető: 2009-ben a halálos baleseti áldozatok számának jelentős csökkenése miatt tendencia jellegűvé vált, illetőleg teljesíthetőnek tekinthetőek a 2010. évre tervezett célok. A magyarországi közlekedésbiztonsági helyzet javult, a közúti veszélyeztetettség mértéke tovább csökkent. A magyarországi közlekedésbiztonság helyzet javítására, az EU-s célkitűzések teljesítésére, a közúti halálos áldozatok számának csökkentésére Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram 2008-2010 készült. Ennek végrehajtását éves cselekvési programok konkrét feladatai rögzítik. Ebben fontos szerep hárul a rendőrségi intézkedések hatékonyságának növelésére. Tekintettel arra, hogy a halálos baleseti áldozatok számának csökkenése komplex közlekedésbiztonsági intézkedés-sorozat következménye, a balesetelemzés tapasztalatai jelzésértékűek lehetnek a konkrét feladatok megalapozásához. A témavizsgálat a KSH baleseti adatainak felhasználásával készült. Fő célkitűzése a 2001-2008. évi időszak elemzéséből kiindulva összefüggéseket találjon az áttörést jelentő

3 változásokra. Megkísérelni előre jelezni, hogy a balesetek súlyossági fokának és oksági struktúrájának, összefüggéseinek tapasztalatait felhasználva a közúti halálos áldozatok számának további csökkentéséhez milyen irányú intézkedéseknek kell prioritást biztosítani. Az elemzés a közlekedés legveszélyeztetettebb csoportjai biztonságának fokozására összpontosít. Figyelembe veszi az EU-s cselekvési programok, értékelések ajánlásait. A cselekvési program egyértelműen kifejezi az intézkedési stratégia feladatait. Meghatározza a közlekedésbiztonság javítása érdekében elsősorban a jelenleg alkalmazott eszközrendszer felülvizsgálata és változtatások kezdeményezése szükséges. Meg kell határozni az intézkedések célcsoportjait, erős politikai támogatás és közigazgatási koordináció mellett hatékony magatartásformáló intézkedéseket szükséges foganatosítani, szigorú és következetes ellenőrzéssel, valamint a kikényszerítő eszközök alkalmazásával. A baleseti adatok következtetéseivel összhangban feltétlenül érinteni kell a közlekedési feltételrendszer állapotára vonatkozó legfontosabb tényezőket. Ennek keretében célszerű azt is figyelembe venni, hogy a szigorú és következetes ellenőrzést, a kikényszerítő eszközök alkalmazását a jelenleg hatályos jogszabályi háttér mennyire támogatja. Milyen lehetőséget biztosít a hatékonyabb rendőri tevékenységhez. A személysérüléses közúti közlekedési balestek a meghalt, megsérült személyek számának változásai, a levonható következtetések A személysérüléses közúti közlekedési balesetek adatainak elemzése, következtetései utalhatnak arra, hogy: a balesetszám növekedése vagy csökkenése milyen változásokat eredményez a kimeneteli összetételben, növekszik vagy csökken a balesetek súlyossági foka, milyen arányeltolódások tapasztalhatóak a balesetek természetének összetételében, milyen irányokban kell intézkedéseket tervezni a hibás emberi magatartásokkal szemben az ok és okozati összefüggések következtetései szerint, az Akcióprogram végrehajtása szempontjából a balesetek, a halálos áldozatok számának csökkentését, a közlekedésbiztonság javulását hogyan segíti a jogszabályi háttér, a meghalt, megsérült személyek közlekedésben betöltött szerepének vizsgálata milyen intézkedéseket alapoz meg a védtelen közlekedők biztonságának javítására.

4 A személyi sérüléses közúti közlekedési balesetek száma és kimenetele 2001-2009 évek összes baleset halálos össz.%-ban súlyos sérülés össz.%- ban könnyű sérülés össz.%- ban 2001 18505 1132 6,1 6673 36,1 10700 57,8 2002 19686 1264 6,4 6982 35,5 11440 58,1 2003 19976 1135 5,7 6904 34,5 11937 59,8 2004 20957 1168 5,6 7111 33,9 12678 60,5 2005 20777 1139 5,5 7010 33,7 12628 60,8 2006 20977 1173 5,6 7075 33,7 12729 60,7 2007 20635 1106 5,4 6876 33,3 12653 61,3 2008 19174 890 4,6 6170 32,2 12114 63,2 2009 17862 822 4,2 5583 31,3 11527 64,5 A személysérüléses közúti közlekedési balesetek száma és kimenetele 2001-2009 A személysérüléses balesetek, a meghalt, megsérült személyek számának és kimenetelének, területi megoszlásának vizsgálata A vizsgált időszakban a személysérüléses balesetek száma 2004-2007. évek között 20.000 fölé növekedett. A halálos kimenetelű balesetek részaránya 6,4 % 2002-ben volt a legmagasabb abszolút számokat tekintve szintén ez volt a legrosszabb év. (lásd. sz. táblázat)

5 A személysérüléses közúti közlekedési balesetek száma és kimenetele 2001-2008 évek összes baleset halálos össz. %- ban súlyos sérülés össz. %- ban könnyű sérülés össz. %- ban 2001 18505 1132 6,10% 6673 36,1% 10700 57,8% 2002 19686 1264 6,40% 6982 35,5% 11440 58,1% 2003 19976 1135 5,70% 6904 34,5% 11937 59,8% 2004 20957 1168 5,60% 7111 33,9% 12678 60,5% 2005 20777 1139 5,50% 7010 33,7% 12628 60,8% 2006 20977 1173 5,60% 7075 33,7% 12729 60,7% 2007 20635 1106 5,40% 6876 33,3% 12653 61,3% 2008 19174 890 4,60% 6170 32,2% 12114 63,2% 2009 17862 752 4,20% 5583 31,30% 11527 64,5% A személysérüléses közúti közlekedési balesetek száma és kimenetele 2001-2008 20000 15000 10000 5000 összes baleset halálos baleset súlyos sérülés könnyű sérülés 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Az összes balesetszám növekedését, csökkenését a halálos kimenetelű balesetek részaránya folyamatosan kisebb eltérésekkel követi. Ugyanez a megállapítás vonatkozik a súlyos és könnyű sérüléses kimenetelű balesetekre is. Kiemelést kíván, hogy 2008-ban volt először tapasztalható az, hogy a halálos kimenetelű balesetek abszolút száma 1.000 alá csökkent és a halálos kimenetelű balesetek részaránya pedig 4,6 %-ra redukálódott. A balesetek súlyossági fokában 2007. évtől kezdődően a könnyű sérüléses balesetek irányában elmozdulás tapasztalható. A 2008. évi áttörés jellemzője, hogy a korábbi évektől eltérően a kimeneteli struktúrában jelentősebb arányeltolódás tapasztalható. Mindemellett érvényes változatlanul, hogy a balesetek számának változását követi a belső arányok viszonylagos állandósága. Hasonló következtetés vonható le a közúti balestekben meghalt, megsérült személyek számának és arányainak vonatkozásában. (lásd sz. táblázat)

6 A személysérüléses balesetek következtében meghalt, megsérült személyek száma és aránya 2001-2008 évek meghalt, megsérült összesen meghalt össz. %- ban súlyosan sérült össz. %-ban könnyen sérült össz. %-ban 2001 25388 1239 4,9% 7920 31,2% 16229 63,9% 2002 27407 1429 5,2% 8360 30,5% 17618 64,3% 2003 27953 1326 4,7% 8299 29,7% 18328 65,6% 2004 29350 1296 4,4% 8523 29,0% 19531 66,6% 2005 28783 1278 4,4% 8320 28,9% 19185 66,7% 2006 29280 1303 4,4% 8431 28,8% 19546 66,8% 2007 28684 1232 4,3% 8155 28,4% 19297 67,3% 2008 26365 996 3,8% 7227 27,4% 18142 68,8% 2009 24099 822 3,4% 6442 26,7% 16835 69,9% 30000 25000 20000 15000 10000 5000 0 A személysérüléses balesetek következtében meghalt, megsérült személyek száma és aránya 2001-2008 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 meghalt, megsérült összesen meghalt súlyosan sérült könnyen sérült

7 A személysérüléses balesetek következtében meghalt, megsérült személyek száma és aránya 2001-2009 évek meghalt, megsérült összes baleset Meghalt össz. %- ban súlyos sérülés össz. %- ban könnyű sérülés össz. %- ban 2001 25388 1239 4,88% 7920 31,20% 16228 63,92% 2002 27407 1429 5,21% 8360 30,50% 17618 64,28% 2003 27953 1326 4,74% 8299 29,69% 18328 65,57% 2004 29350 1296 4,42% 8523 29,04% 19531 66,55% 2005 28783 1278 4,44% 8320 28,91% 19185 66,65% 2006 29280 1303 4,45% 8431 28,79% 19546 66,76% 2007 28684 1232 4,30% 8155 28,43% 19297 67,27% 2008 26365 996 3,78% 7227 27,41% 18142 68,81% 2009 24099 822 3,41% 6442 26,73% 16835 69,86% A Személysérüléses balesetek következtében meghalt, megsérült személyek száma és aránya 2001-2008

8 A lakott és nem lakott területen történt balesetek egymáshoz szonyított aránya kimenetel szerint 2001-2008 évek összes baleset lakott területen nem lakott területen halálos összesen lakott területen nem lakott területen súlyos sérülés összesen lakott területen nem lakott területen könnyű sérülés összesen lakott területen nem lakott területen 2001 18505 12853 5652 69-31 1132 518 614 46-54 6673 4289 2384 64-36 10700 8046 2654 75-25 2002 19686 13620 6066 69-31 1264 491 773 39-61 6982 4553 2429 65-35 11440 8576 2864 75-25 2003 19976 13735 6241 69-31 1135 452 683 40-60 6904 4415 2489 64-36 11937 8868 3069 74-26 2004 20957 14150 6807 68-32 1168 465 703 40-60 7111 4457 2654 63-37 12678 9228 3450 73-27 2005 20777 14125 6652 68-32 1139 481 658 42-58 7010 4504 2506 64-36 12628 9140 3488 72-28 2006 20977 14117 6860 67-33 1173 484 689 41-59 7075 4529 2546 64-36 12729 9104 3625 72-28 2007 20635 13928 6707 67-33 1106 480 626 43-57 6876 4424 2452 64-36 12623 9024 3629 71-29 2008 19174 13180 5994 69-31 890 392 498 44-56 6170 4017 2153 65-35 12114 8771 3343 72-28 összterületi arányok összterületi arányok összterületi arányok összterületi arányok

9 A tehergépkocsik által okozott balesetek a baleset természete szerint 2001 2009 A baleset természete Ö 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 L LK Ö L LK Ö L LK Ö L LK Ö L LK Ö L LK Ö L LK Ö L LK Ö L LK Haladó járművek összeütközése 1162 634 528 1146 591 555 1152 626 526 1265 710 557 1249 671 578 1309 707 602 1218 676 542 1135 653 482 Álló járművek szilárd tárgynak ütközése 176 84 92 254 102 152 257 109 148 286 111 175 239 91 148 210 91 119 210 85 125 192 66 126 Farolás, felborulás járművel 257 40 217 146 21 125 140 22 118 180 28 152 167 17 150 196 26 170 194 32 162 141 15 126 Gyalogosok elütése 240 178 62 206 156 50 186 153 33 224 182 42 210 182 28 229 193 36 181 158 23 201 177 24 Egyéb balesetek 39 26 13 59 35 24 52 28 24 23 13 10 55 33 22 43 27 16 42 20 22 39 25 14 Mind összesen 1874 962 912 1811 905 906 1787 938 849 1980 1044 936 1920 994 926 1987 1044 943 1845 971 874 1708 936 772 Jelmagyarázat: "Ö" Összes tehergépkocsi által okozott baleset "L" Lakott terület "LK" Lakott területen kívül

10 A tehergépkocsivezetők által okozott személysérüléses balesetek száma és kimenetele 2001-2009 évek összes baleset halálos össz. %- ban súlyos sérülés össz. %- ban könnyű sérülés össz. %- ban 2001 1874 183 9,77% 632 33,72% 1059 56,50% 2002 1816 192 10,57% 642 35,35% 982 54,10% 2003 1787 121 6,77% 599 33,52% 1067 59,70% 2004 1980 161 8,13% 706 35,66% 1113 56,21% 2005 1920 131 6,82% 603 31,41% 1186 61,77% 2006 1987 141 7,10% 647 32,56% 1199 60,34% 2007 1845 135 7,32% 583 31,60% 1127 61,08% 2008 1708 114 6,67% 488 28,57% 1106 64,75% 2009 1541 0,00% 0,00% 0,00% A tehergépkocsivezetők által okozott személysérüléses balesetek száma és kimenetele 2001-2009

11 A halálos balesetek kimenetele természet szerint 2001 2009 A balesetek természete 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Összesen H Összesen H Összesen H Összesen H Összesen H Összesen H Összesen H Összesen H Összesen H Szembe haladó 2100 207 2261 280 2353 262 2354 261 2278 264 2240 258 2131 243 1873 175 1727 166 Azonos ir. haladó 2561 134 2485 144 2773 110 3019 128 3055 111 3198 112 2974 116 2808 82 2682 63 Keresztező ir.haladó 4708 138 5370 159 5344 146 5711 145 5823 167 5869 165 5967 164 5560 131 4904 99 Vasúti közuti Haladó jármű összesen 48 9417 17 496 64 10180 28 611 43 10513 15 533 42 11126 9 543 40 11196 11 553 37 11344 13 548 33 11105 12 535 42 10283 17 405 33 9346 10 338 Álló járműnek 686 20 739 28 663 30 583 15 479 21 445 17 384 12 368 8 301 6 Szilárd tárgynak 1052 82 2323 35 2506 190 2831 192 2668 194 2719 195 2612 180 2407 146 2372 147 Farolás, megcsúszás, pálya elh. 3004 167 1834 69 2028 73 2251 84 2235 85 2409 110 2488 87 2200 69 2346 65 Gyalogos elütés 3922 344 3933 352 3664 288 3748 317 3663 277 3491 286 3453 273 3267 194 2804 177 Állat elütés 83 2 119-92 3 120 6 84 1 78 2 107-95 1 Egyéb Mindösszesen 341 18505 21 1132 438 19686 26 1264 510 19976 18 1135 298 20957 11 1168 452 20777 8 1139 491 20977 15 1173 486 20635 19 1106 554 19174 23 890 693 17862 19 752

12 A tehergépkocsik által okozott balesetek a baleset természete szerint 2001 2009 A baleset természete Ö 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 L LK Ö L LK Ö L LK Ö L LK Ö L LK Ö L LK Ö L LK Ö L LK Ö L LK Haladó járművek összeütközése 1162 634 528 1146 591 555 1152 626 526 1265 710 557 1249 671 578 1309 707 602 1218 676 542 1135 653 482 Álló járművek szilárd tárgynak ütközése 176 84 92 254 102 152 257 109 148 286 111 175 239 91 148 210 91 119 210 85 125 192 66 126 Farolás, felborulás járművel 257 40 217 146 21 125 140 22 118 180 28 152 167 17 150 196 26 170 194 32 162 141 15 126 Gyalogosok elütése 240 178 62 206 156 50 186 153 33 224 182 42 210 182 28 229 193 36 181 158 23 201 177 24 Egyéb balesetek 39 26 13 59 35 24 52 28 24 23 13 10 55 33 22 43 27 16 42 20 22 39 25 14 Mind összesen 1874 962 912 1811 905 906 1787 938 849 1980 1044 936 1920 994 926 1987 1044 943 1845 971 874 1708 936 772 Jelmagyarázat: "Ö" Összes tehergépkocsi által okozott baleset "L" Lakott terület "LK" Lakott területen kívül

13 A közúti közlekedési balesetek súlyos következményei a veszélyeztetettség mértéke, az emberi veszteségek évenkénti változásai utalnak a megelőzési intézkedések hatékonyságára, tágabb megközelítésben a tett intézkedések megfelelőségére. Jelentős áttörés a halálos áldozatok, a sérültek számának csökkenésében lényegében a 2008-as évben történt. A halálos kimenetelű balesetek és a halálos áldozatok, valamint a sérüléses balesetek és a megsérült személyek számának összehasonlítása bemutatja, hogy valóságában a baleseti veszélyeztetettség mértékére a balesetek kimeneteléből eredő halálozások, sérülések kockázat valószínűsége hogyan alakul. Kiemelést kíván, hogy a 2003-as évben volt a legsúlyosabb helyzet. A halálos balesetek következtében 14,4 %-kal, a sérüléses baleseteknél 29,2 %-kal többen vesztették életüket, illetve sérültek meg, mint amennyi a balesetek száma volt. A mintegy tíz éves baleseti adatok azt mutatják, hogy a halálos kimenetelű balesetek a meghalt személyek és az összes balesetek dinamikája összességében csökkenő irányzatú. Ugyanakkor változatlanul a csökkenő tendencia fenntartására, állandósítására az intézkedések megtervezésénél prioritást kell biztosítani az összetevők, a szerkezet, a struktúra alapos és részletes vizsgálatának, elemzésének. Különösen fontos területként kell vizsgálni: a lakott és nem lakott területen történt balesetek struktúráját, természetét, ok, okozati összefüggéseit, a legjobban veszélyeztetett közlekedők csoportjait, így például a két keréken közlekedők, a gyalogosok baleseteit, az ittas állapotban történt balesetek dinamikáját, az okozók összetételét, az egyes járműkategóriák balesetekben való részesedését okozói és részesi arányokat, s mivel a baleseti adatok azt mutatják, hogy a személygépkocsik után a tehergépjármű közlekedés veszélyezteti legjobban a közlekedést, kiemelten vizsgálni e kategória sajátosságait. A nem teljes körű felsorolás már előrevetíti, hogy az összes baleseten belül az ajánlott vagy kiemelt kategóriáknál, ha lehetséges az ilyen balesetek számát és kimenetelét csökkenteni, akkor további csökkenő tendenciával lehet számolni. A baleseti halálesetek, a súlyos sérülések, egyáltalán a sérültek számának egyik leghatékonyabb és bevált lehetősége a passzív biztonsági eszközök rendeltetésszerű használata.

14 A lakott és nem lakott területen történt súlyos balesetek 2001-2008 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 súlyos sérülés összesen súlyos sérülés lakott területen súlyos sérülés nem lakott területen 14000 A lakott és nem lakott területen történt könnyű balesetek 2001-2008 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 könnyű sérülés összesen könnyű sérülés lakott területen könnyű sérülés nem lakott területen Még a 2008-as évben is, amikor jelentős csökkenés következett be Magyarországon a halálos áldozatok számában, a baleseti halottak 56 %-a lakott területen kívüli közlekedésben vesztette életét. Kiemelten fontos következtetés, hogy a meghalt, megsérült személyek lakott és nem lakott területen belüli gyakoriságának állandósága mellett a halálos áldozatok 2001- ben tapasztalható 54 %-os lakott területen kívüli részaránya 2008-ban a már említett 56 %-ra növekedett. A halálos áldozatok számának további csökkenése a lakott területen kívüli közlekedés biztonságának fokozásával érhető el. (lásd. sz. táblázat) A lakott és nem lakott területen történt balesetek gyakorisága, a balesetek kimenetele a meghalt, megsérült személyek összehasonlításában A járművezetők balesetei közül kiemelve a tehergépjármű-vezetők által okozott baleseteket a baleseteik súlyosságára vonatkozóan az általános következtetésektől eltérő, az intézkedések irányaira vonatkozó információk jelennek meg. (lásd. sz. táblázat) Következtetések:

15 a tehergépkocsik által okozott halálos kimenetelű balesetek részaránya az összes baleseteiken belül lényegesen magasabb hasonlítva az összes baleseten belüli halálos balesetek részarányához, a tehergépkocsik által okozott balesetek súlyosabbak annak ellenére, hogy a halálos kimenetelű baleseteik száma évről évre csökken, ez a tényező fontos szerepet játszik a lakott területen belül és kívül történt balesetek összehasonlításával különösen akkor, ha figyelembe vesszük azt a megállapítást, hogy a közlekedés ágazati teljesítményei között az áruszállításnak mintegy 70 %-át a közúti közlekedés teljesíti. A lakott területen belüli közlekedésben történt balesetek súlyossági fokának összehasonlítása, valamint a meghalt, megsérült személyek száma és aránya (lásd sz. táblák) azt mutatják hogy: az összes balesetek kétharmada lakott területen történik, a lakott területen kívüli közlekedés veszélyesebb, a lakott területen belüli és kívüli halálos kimenetelű balesetek részaránya 46-54, illetve 44-56 % között ingadozik vagyis a csökkenő tendencia mellett az összes baleseten belül a halálos kimenetelű balesetek arányai állandónak tekinthetők, a halálos áldozatok számát és arányait vizsgálva mutatható ki a legszembetűnőbben a lakott területen kívüli közlekedés veszélyes volta, figyelmeztető, hogy a halálos kimenetelű balesetek gyakorisága a lakott területen belüli közlekedésre tevődik át, ez a megállapítás érvényes a súlyos és könnyű sérüléses balesetekre is. A balesetek természetének és kimenetele vizsgálatának következtetései a halálos balesetek gyakoriságára összpontosítva A halálos balesetek természetének vizsgálata során követve az elemzés módszertanát abból célszerű kiindulni, hogy a járműbalesetek, a gyalogos elütések gyakoriságának változásai a lakott és nem lakott területi közlekedésben milyen lehetőséget kínálnak a halálos kimenetelű balesetek számának csökkentésére. (lásd sz. táblázat) A halálos kimenetelű járműbalesetek a balesetek természete szerinti bontása, s ebben a tehergépjárművek által okozott halálos balesetek struktúrája. (lásd sz. táblázatok) A járműbaleseteknél a haladó járművek összeütközései képezik a legnagyobb hányadot és egyben a halálos kimenetelű balesetek többsége az ilyen balesetekre vezethető vissza. Példaként említhető, hogy 2001-ben az összes halálos kimenetelű baleset 43,8 %-a, 2008-ban 44,9 %-a haladó járművek összeütközésének volt a következménye. Kiemelést kíván, hogy 2001-hez hasonlítva az összes baleseten belül a haladó járművek összeütközéseinek részaránya 50,8 %, 2008-ban 52,3 %-ra növekedett! (lásd. sz. tálázat)

16 A tehergépkocsi-vezetők baleseteinél 2001-ben a haladó járművek összeütközései az összes tehergépjármű-vezető által okozott balesten belül 62,0 %-os részarányt, 2008-ban pedig 66,5 %-os részarányt képeznek. Álló járműnek, szilárd tárgynak ütközés, megcsúszás, farolás, pályaelhagyás: együtt egy járműves baleset, az összes halálos kimenetelű balesetek számának 2008-ban 2001-hez viszonyított 21,4 %-os csökkenése mellett kisebb mértékben, 11,5 %-kal csökkent.

17 Az összes baleseten belül a gyalogos elütések részaránya (az összehasonlítás 2001. évhez viszonyítva mindig a 2008-as év, a 2001-es év a bázisév a továbbiakban) 21,2 %-ról 17,0 %- ra csökkent, ugyanezen összehasonlításban az összes halálos kimenetelű baleseten belül a halálos kimenetelű gyalogos elütések részaránya 30,4 %-ról 26,7 %-ra változott.

18 Összegzésként a balesetek természetét, bekövetkezési mechanizmusát vizsgálva megállapítható, hogy az összes személysérüléses balesetek között azok számának növekedése vagy csökkenése mellett a legnagyobb hányadot a haladó járművek összeütközései, az egy járműves balesetek gyakorisága, a gyalogos elütések képezik. Külön kiemelést kíván, hogy a magányos, az egy járműves balesetek száma 2001-2008-as évek összehasonlításában számuk alig változott (4.963-4.975), míg a többi járműütközésnél egy viszonylagos csökkenés következett be 2008-ban. A balesetet okozó, illetve a balesetekben résztvevő járművek évenkénti megoszlási arányában minden évben a személygépkocsik képezik a legnagyobb hányadot. Év Balesetben résztvevő személygépkocsi

19 Összesen Okozó Résztvevő 2001. 19.698 10.744 8.954 2008. 20.890 12.112 8.778 Megállapítható, hogy az összes balesetben résztvevő jármű között az okozói és a balesetben részesi arány évenkénti kismértékű arányeltérést figyelembe véve 55-45 % között ingadozik. Viszont a személygépkocsikkal és a kerékpárokkal összefüggő baleseteknél az okozói és a résztvevői arányok 58-42 %, illetve 51-49 %-ra változnak. A személygépkocsikkal érintett baleseteknél az okozói arány lényegesen magasabb az összes balesetben szereplő járművekhez hasonlítva, a kerékpárosoknál viszont kismértékű arányeltolódással 30-50 %-ban határozható meg. Vagyis a kerékpárosok közlekedési veszélyeztetettsége lényegesen magasabb a többi járművel közlekedőknél. Ez olyan tényező, amit ajánlott figyelembe venni a kerékpárosok fokozottabb védelmét biztosító intézkedési javaslatok megalapozásánál. A motorkerékpárosok balesetekben részvétele 2001-2008. évek között tendencia jelleggel növekedett. 2001-ben még magasabb volt a balesetben okozói részarányuk, 2003-tól kezdődően azonban változás tapasztalható, részesi arányuk abszolút számokban és tendencia jelleggel egyaránt növekedik. A segéd-motorkerékpárosok vonatkozásában 2005. évtől kezdődően a baleset okozói részvételüket tekintve lényegesen magasabb, mint az előző 5 éves ciklusban. Figyelemfelhívó, hogy a balesetben résztvevő segéd-motorkerékpárosok számának 2007-

20 hez viszonyított 10,5 %-os csökkenése mellett az okozó és részes segédmotoros kerékpárosok részaránya 54-46 %. A kerékpárosok közlekedési veszélyeztetettségének növekedését egyértelművé teszi, hogy a balesetekben résztvevő összes kerékpáros számának folyamatos növekedése mellett különösen 2008-ban a részes kerékpárosok száma az előző évhez hasonlítva 6,3 %-kal növekedett. Összefoglalón megállapítható, hogy a két keréken közlekedők baleseti részvételének kiemelten a kerékpárosokra vonatkoztatva csökkentését elősegítheti a gépjármű közlekedés

21 biztonságára legnagyobb hatást kiváltó forgalomra vonatkozó jogszabályok felülvizsgálata, a szükséges jogszabály-módosítások kezdeményezése. 2005-ben készült félidős Európai Uniós értékelés, hogy azokban az országokban így Magyarországon is ahol a meghalt személyek száma szerinti rangsorolást tekintve fokozni szükséges a halálos áldozatok számának csökkentését jelentő intézkedéseket. Megállapítható, hogy a közlekedés védtelen észtvevőinek a veszélyeztetettsége lényegesen magasabb, mint az tapasztalható a célkitűzést teljesítő vagy közelítő országokénál. Ajánlják a motorkerékpáros, kerékpáros az elemzésben e csoporthoz sorluk a segéd-motorkerékpárosokat is balesetek, a gyalogos elütések számának csökkentésére irányuló intézkedések bevezetését. A gyalogos elütések aránya az összes baleseten belül csökkenő tendenciát mutat, de a halálos balesetek és áldozatok jelentős részét továbbra is az ilyen természetű balesetek képezik. Kiemelést kíván, hogy 2001-2008. évek összehasonlításában a gyalogos elütések részaránya az összes baleseten belül 21,2 %-ról 17,0 %-ra csökkenése mellett a járművezetők által okozott gyalogos elütések száma változatlan maradt (1.927-1.930) A védtelen közlekedők halálos áldozatainak és sérültjeinek számszerű alakulása minden év baleseti, közlekedésbiztonsági helyzete értékelésének meghatározó tényezője volt. A hazai baleseti helyzet vizsgálata teljesen azonos következtetéseket tartalmaz az Európai Uniós értékelés megállapításaival. A baleseti halálos áldozatok számának nagyobb mértékű csökkentése a cél elérése a védtelen közlekedőket ért veszélyhelyzetek megelőzésével lehetséges. A 2009. évben volt tapasztalható először hogy az 1990-es éveket követő közel 20 év alatt a közúti közlekedési balesetek halálos áldozatainak száma a legkevesebb volt. Mindezen kedvező

22 változás mellett a csökkenő irányzat állandósítása összehangolt intézkedéssorozatban további erőfeszítéseket igényel. Elsősorban a felvázolt kategóriáknál szükséges javuló változást elérni. Mire hívja fel a figyelmet a 2008-as értékelése: 2008-ban Gyalogos Kétkerekű járművez. Kétkerekű jármű balesettel összefüggésben Meghalt 251 218 226 Megsérült 3.349 5.760 6.076 Összesen 3.600 5.978 6.202 Mindösszesen: meghalt: 469 megsérült: 9.109 Az összes meghalt %-ban: 47,0 % Az összes megsérült %-ban: 35,9 % A fenti táblázat tényszámai szerint bizonyítható, hogy az összes halálos áldozatok 47,0 %-a, az összes sérültek 35,9 %-a védtelen közlekedők kategóriájába tartozott. Ők képezik a legjobban veszélyeztetett közlekedők csoportját. Az ittas állapotban okozott balesetek súlyossági fokát tekintve a közlekedésbiztonságra legveszélyesebb kockázati tényezőként értékelhetőek. (lásd sz. táblázat) A közlekedésbiztonság, illetőleg az általános közlekedési morál legproblematikusabb, s egyben a legveszélyesebb megoldásra váró tényezőjét az ittas vezetések, az ittas állapotban okozott balesetek összes baleseten belüli magas részaránya jelenti. Annak ellenére, hogy az összes balesetszám az előző három évben lényegesen csökkent az ittas balesetek száma például 2008-2009. években alig változott, az összes baleseten belüli részarányuk változatlanul meghaladja a 12 %-ot. Kiemelést kíván az ittas állapotban okozott balesetek különleges veszélyességét prezentáló adat. A halálos kimenetelű baleseteknek a folyamatos évi csökkenése mellett, amit a dinamika jól érzékeltet még a 2009-es évben is több mint 10,0 %-át ittas állapotban okozták. Az ittas állapotban okozott balesetek többségét személygépkocsi-vezetők, kerékpárosok, segéd-motorkerékpárosok okozzák. A tehergépkocsi-vezetők ittas baleseteinek számát az évenkénti hullámzástól eltekintve a csökkenő tendencia jellemzi. Az összes ittas baleseten belüli részvételi arányuk nagyságrendileg nem jelentős. Az ittas baleseteket okozó járművezetők közel 70,0 %-a közepes vagy súlyos alkoholos befolyásoltság állapotában volt a baleset bekövetkezésekor. A leggyakoribb balesettípusaik közé tartoznak a magános balesetek közül a pályaelhagyás kanyarban menetirány szerinti

23 jobb oldalon, illetve a pályaelhagyás menetirány szerinti jobb oldalon és szilárd tárgynak ütközés az útpályán kívül. A személysérüléses balesetek ok-okozati struktúrájának vizsgálatából levonható következtetések A személysérüléses közúti közlekedési balesetek oksági struktúrájában az okok, illetőleg a belső arányok, - az összes balesetek számszerű változásának függvényében megközelítően állandónak fogadhatók el. Ebből következően: Balestek fő okai 2000-2008 Évek 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 jármű vezetők hibája összesen 15302 16235 17317 17769 18785 18818 19146 18797 17521 -sebesség helytelen megv. 4016 4368 5031 5486 5751 5653 5605 5296 4840 - útviszonyokhoz 2609 2963 3501 4031 4263 4328 4354 4067 3800 - forgalmi viszonyokhoz 261 241 387 378 344 342 352 308 277 - időjárási és látási viszonykhoz 576 618 688 626 628 560 461 518 421 - előírt sebesség megnemtartása 414 403 233 242 301 210 206 158 126 Előzés szab.-nak megszegése 880 947 1073 1140 1135 1068 1102 1051 919 - szembe h. forg. 246 298 370 387 386 326 330 335 263 - old. táv. hiánya 275 278 277 310 293 241 272 228 212 - megelőzött jármű zavarása 54 51 59 49 59 77 55 82 63 - balra kanyarodó balról előzése 113 117 131 129 147 149 147 124 122 Elsőbbség megnemadása 3456 3789 4251 4134 4507 4562 4662 4887 4733 - jelzőtábla út. ell. 2141 2771 2676 2608 2880 2859 2987 3092 2958 - jobbról érkező járműnek 207 258 269 248 241 299 273 295 251 - szilárd burkolatú úton haladó 131 112 115 126 121 124 120 116 86 - forgalomba bekapcs. járműnek 337 319 346 345 398 376 369 400 385 Gyalogosnak kij.gy.-átkelőh. 468 501 620 566 572 622 620 695 705 Irányvált,haladás,kany.sz.megsz. 4257 4405 4550 4699 4933 4756 4838 4717 4299 - egyenes irányban haladó 186 189 220 286 316 325 425 420 314 - jobbra kanyarodó 114 121 133 161 158 153 123 162 137 - balra kanyarodó 917 1018 884 824 865 886 885 872 777 - úttest bal old. ind.-tlan igényb. 497 478 547 623 639 579 627 547 474 - követési táv. megnemtartása 1015 1092 1099 1104 1227 1168 1171 1218 1254 megállási kötelezettség elm. 372 415 450 457 473 456 473 440 347

24 - forg.-ir. Lámpa, rendőr jelz.-re 297 344 342 356 387 361 394 351 271 kijelölt gyalogos átkelő előtt 16 19 36 36 38 39 24 36 30 - sorompó,fénys. tilos jelz.ellenére 53 44 57 34 29 29 32 34 36 világítási szabályok megszegése 60 43 67 61 64 42 51 53 28 jármű vezető egyéb hibája 2252 2268 1895 1792 1922 2281 2435 2353 2355 - figyelmetlen, gondatlan vezetés 1556 1605 1225 1118 1195 1533 1551 1534 1546 jármű hibája 129 82 105 105 115 104 80 83 74 pálya hibája 12 4 20 15 13 22 27 16 23 gyalogosok hibája összesen 1886 2031 2001 1885 1820 1677 1587 1559 1390 -vigyázatlan, hirt. lelépés úttestre 801 837 1059 871 881 762 772 797 691 - tilos jelzésen áthaladás 240 265 202 193 221 217 180 168 167 - tiltott helyen áthaladás 236 320 202 175 180 184 162 148 154 - álló jármű mögött áthaladás 307 289 274 400 276 261 231 205 152 - zavaró magatartás tanúsítása 138 162 98 111 109 83 85 88 66 utasok hibája 34 35 47 49 30 25 24 32 30 egyéb okok 130 118 196 153 194 131 113 148 136 Mindösszesen 17493 18505 19686 19976 20957 20777 20977 20635 19174 A járművezetők szabályszegő magatartásukkal évi átlagban az összes személysérüléses baleset 91,0 92,0 %-át okozzák. A járművezetők által okozott balesetek között a legnagyobb részarányt: - a sebesség helytelen megválasztásával (27,0-28,0 %) - az elsőbbségre vonatkozó szabályok megszegésével (27,0-28,0 %) - az irányváltoztatásra, haladásra, kanyarodásra vonatkozó szabályok megszegésével (24,0-25,0 %) - az előzés szabályainak megszegésével amely szabályszegés mint baleseti ok nem mennyiségét, hanem veszélyességét tekintve került a fő okok felsorolásába okozzák baleseteik 5,0-6,0 %-át. Gyalogosok hibájából erőteljes csökkenés irányzattal az összes balesetek 7,0-8,0 %-a következik be, elsősorban: - az úttestre történő vigyázatlan lelépés (49,0-50,0 %) - tilos jelzésen történő áthaladás (12,0-13,0 %) - a tiltott helyen történő áthaladás (11,0-12,0 %) - álló jármű mögötti áthaladás (10,0-11,0 %) Járművezetők által okozott balesetek közül ki kell emelni a követési távolság meg nem tartása miatt okozott baleseteket, melyek baleseteik 7,0-8,0 %-át képezik, valamint a járművezetők egyéb hibájából eredő baleseteket, amelyek szintén magas 12,0-13,0 %-os részarányt képeznek baleseteik között. A járművezetők hibájából történő gyalogoselütések döntő többsége azért következik be, mert a járművezetők nem biztosítják a gyalogosoknak az elsőbbséget, megszegik a sebesség betartására, a kanyarodásra vonatkozó szabályokat.

25 A gyalogosok elütését az út- és látási viszonyokhoz történő helytelen sebesség megválasztással okozzák. A gyalogosok szabálytalanságaikkal saját maguk teremtenek olyan helyzetet, amelyek elütésük okait képezik. Ezek között a leggyakoribb szabálytalan magatartásformák a

26 figyelmetlen lelépés az úttestre, a tilos jelzés figyelmen kívül hagyása, a tiltott helyen történő áthaladás. Az elemzések összegzéseként megállapítható, hogy a halálos kimenetelű közlekedési balesetek számának csökkentése érdekében a védtelen közlekedőkre kiemelt figyelmet kell fordítani, ennek a KRESZ jogszabály módosítása során prioritást kell kapnia. A jogszabály megalkotásakor figyelemmel kell lenni arra, hogy a védtelen közlekedők körébe tartozó egyes járműkategóriák (kerékpárosok, segéd-motorkerékpárosok, motorkerékpárosok) közlekedésben történő részvételi aránya az elkövetkezendő időben figyelemmel a környezettudatos életmód elterjedésére, a közlekedési szokások megváltozására jelentősen nőni fog. Meghalt, megsérült személygépkocsi vezetők, utasok száma biztonsági öv használata szerint 2001-2008 évek meghalt, megsérült személyek összesen nem kötele- meghalt megsérült használt meghalt megsérült zettek meg- megbiztonsági %-a haltak sérültek övet %-a %-a 2001 16573 724 15849 8622 550 8072 52,0% 76,0% 50,9% 2002 23119 1051 22068 13468 803 12665 58,3% 76,4% 57,4% 2003 23959 1026 22933 13671 781 12890 57,1% 76,1% 56,2% 2004 25316 970 24346 14215 745 13470 56,2% 76,8% 55,3% 2005 24796 989 23807 13196 754 12442 53,2% 76,2% 52,3% 2006 25239 1005 24234 13236 742 12494 52,4% 73,8% 51,6%

27 2007 24935 944 23991 12718 680 12039 51,0% 72,0% 50,2% 2008 22457 737 21720 11113 538 11651 49,5% 73,0% 53,6% Meghalt, megsérült személygépkocsi vezetők, utasok száma 2001-2008 30000 25000 20000 15000 10000 5000 meghalt, megsérült személyek összesen meghaltak megsérültek 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Meghalt, megsérült személygépkocsi vezetők, utasok számabiztonsági öv használata szerint 2001-2008 16000 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 nem használt biztonsági övet összesen nem használt biztonsági övet és meghalt nem használt biztonsági övet és megsérült A közlekedésbiztonságot befolyásoló legjelentősebb jogszabályi változások megemelkedett a helyszíni bírság alsó és felső határa elősegítve gyors szankcionálás lehetőségét a cselekmény súlyával arányosan (500-10.000 határok 3.000-20.000 Ft-ra változtak, a vezetői engedély helyszíni elvétele (alkoholos állapot esetén), módosult az előéleti pontrendszer (bővült azon szabálysértések köre, ahol előéleti pontot kell megállapítani), bevezetésre került a gépjárművek üzembentartójának objektív felelősségét kimondó, és a közlekedési bírsággal sújtandó közlekedési szabálysértések köre, néhány közlekedési szabálysértés a törvénymódosítással (1988. I. Tv.) beemelésre került a közigazgatási bírság alkalmazásának körébe, így pld.: - menet közben kézben tartott rádiótelefon használata, - biztonsági öv használata nélküli közlekedés - gyermekbiztonsági rendszer használatának elmulasztása, - motorkerékpáron bukósisak használatának elmulasztása. A rendőrség közúti közlekedési szolgáltatókat érintő ellenőrzési gyakorlatának fő irányai

28 a járművezető megszakítás nélküli folyamatos vezetési időtartamának túllépése, a járművezető napi, heti vezetési idejének túllépése, illetve be nem tartása, az ellenőrzéshez szükséges okmányok, adatok hiánya, az üzembentartó: a jármű vezetőjére vonatkozó vezetési és pihenőidő megtartására vonatkozó rendelkezések megsértése, az adatrögzítő lapok használata, az össztömegre, tengelyterhelésre, méretre vonatkozó szabályok betartása.