területi Budapesti Mozaik 17.: Budapest közlekedési helyzete,

Átírás

1 területi VI. évfolyam 61. szám 212. augusztus /61 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal i Mozaik 17.: közlekedési helyzete, A tartalomból 1 Bevezető 1 Helyi tömegközlekedés 2 Személyszállító gépjárműállomány 4 Közúti közlekedési balesetek A 26-ban útjára indított i mozaik sorozat 4. számában foglalkoztunk először a főváros közlekedési helyzetével, a 2 és 25 közötti időszakot vizsgálva. Jelen kiadványunk 26-tól kezdődően taglalja, hogyan változott közlekedési helyzete a korábbi évekhez képest és az országos adatok tükrében. közlekedésében meghatározó a tömegközlekedési hálózat. A fővárosi tömegközlekedés járatain bár 26-hoz képest számuk csökkent 211-ben közel 1,4 milliárd utazás történt. Járműfajták szerint sorrendben, az autóbuszok, a villamosok, valamint a metró és bonyolították a legnagyobb utasforgalmat. A járműállomány és a szállított utasok arányának összevetésében a metró volt a leghatékonyabb. A fővárosban bejegyzett személygépkocsik száma öt év alatt 26 ezerrel csökkent. 211-ben a gépkocsik átlagéletkora 1,4 év volt, évről évre öregebb járművek közlekednek az utakon, de gyártási év szerinti összetételük kedvezőbb az országosnál. A gyártmányok főbb típusai szerint a legelterjedtebb márka az Opel és a Suzuki maradt. 211-ben en 3278 személyi sérüléses közlekedési baleset történt, és ezekben a balesetekben 447 személy sérült meg. Közülük 3-an meghaltak, 63-an súlyosan sérültek. A balesetek 86%-a járművezetők hibájából történt. Ittas állapotban 164 alkalommal idéztek elő közlekedési balesetet. Helyi tömegközlekedés A fővárosi tömegközlekedés egész várost lefedő, kiterjedt hálózata a budapestiek mindennapi életében meghatározó szerepet tölt be, ugyanakkor kiszolgálja a környező településekről munkavégzés, illetve tanulás céljából ingázók szükségleteit is. A budapesti tömegközlekedést a i Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság (BKV) és alvállalkozói bonyolítják, valamint a 29-ben bevezetett együttműködés óta már a MÁV, illetve a Volánbusz járatai is igénybe vehetők a bérletekkel. A BKV néhány autóbusz és HÉV járatával ről több környező település is elérhető. en, a BKV adatai szerint, 211 végén a megállóhelyek száma 4938 volt, 61-gyel több, mint 26-ban. Az utasok a megállók több mint háromnegyedében autóbuszokra, egytizedét meghaladóan villamosra, további egytizedében pedig sorrendben trolibuszra, helyiérdekű ra, valamint metróra és ra (továbbiakban: metró) szállhattak fel. A közlekedési hálózat hossza, km 1. tábla ,1 66,3 798,9 12,9 34, , ,9 66, 83,9 12,9 35, 1 161, ,8 66, 819, 12,9 35, 1 176, ,8 66, 1 18,6 12,9 35, 1 466, ,8 66, 956,1 12,9 35, 1 313, ,8 66, 947,5 12,9 35, 1 35,2 A fővárosban a helyi közlekedési hálózat hossza 135 km volt, 148 km-rel több, mint a vizsgált időszak elején. A hálózatbővülés teljes egészében a szabadpályás tömegközlekedési útvonalak növekedéséből adódott, a villamos, a trolibusz, a metró esetén azonban minimális volt a hálózat változása. 2. tábla A járművek száma és befogadóképessége Járműállomány a) Férőhely a) Pótkocsikkal együtt 211-ben 2874 járművet vehettek igénybe a en utazók. A közlekedési hálózathossz emelkedésével ellentétben, az üzemeltetett járművek száma csökkent, 124-gyel volt kevesebb a 26. évinél. A csökkenés leginkább a villamosokat érintette (főként minőségi cseréből adódóan), az autóbuszok és a trolibuszok száma is elmaradt az öt évvel korábbitól, míg a HÉV és a metró állománya lényegében nem változott. 26 óta a járműállomány egy része kicserélődött, modernebb, több utas szállítására alkalmas Combino villamosok, majd alacsonypadlós trolibuszok, autóbuszok kerültek forgalomba. Az új járművek jobban szolgálták az utasok kényelmét, több esetben már légkondicionáló berendezéssel is felszereltek, de a mozgásukban korlátozottak közlekedési feltételeit is javították. A járművek befogadóképessége tovább javult: 211-ben átlagosan egy járműre

2 2 i Mozaik 17. Statisztikai tükör 212/ férőhely jutott, az öt évvel korábbi 12-szal szemben. Ez a változás a villamosok növekvő befogadóképességének köszönhető, a többi járműfajta esetében stagnálás, vagy kismértékű csökkenés volt tapasztalható. A járművek átlagos befogadóképessége, fő 3. tábla ,1 99,3 9,7 147, 182,7 119, ,2 98, 9, 147, 182,7 121, ,1 98,5 9,3 147, 182,7 121, ,9 98,5 89,7 147, 182,7 121, 21 15,9 98,6 9,1 147, 182,7 121, ,1 98,9 9,5 147, 182,7 122,4 A szállított utasok száma 26 és 211 között, ingadozásokkal ugyan, de összességében csökkent. 211-ben 1373 millióan utaztak a tömegközlekedési járműveken, a vizsgált időszak első évéhez képest 6,%-kal kevesebben. Az arányaiban a legtöbb utast szállító autóbuszok utasszáma 7,1%-kal, a villamost és a trolibuszt használóké 4 4%-kal, a metrón utazóké pedig 2,9%-kal csökkent. A lakosság egyre kevesebbszer veszi igénybe a tömegközlekedés nyújtotta lehetőségeket: míg 211-ben egy fővárosi lakosra átlagosan 791 utazás jutott, addig a vizsgált időszak elején ez a szám 861 volt. Mindegyik járműfajtát csökkenés jellemezte, de változatlanul az autóbusz és a villamos a legelterjedtebb utazási eszköz, autóbusszal közel kétszer olyan gyakran utaztak, mint metrón, az egy lakosra jutó villamoson szállított utasok száma pedig 1,3-szorosa a metrón utazókénak. Az egy lakosra jutó szállított utasok száma a) 5. tábla a) 29-ig Pest megye adatát is tartalmazza. A szállított utasok száma, ezer fő a) 4. tábla a) 29-ig Pest megye adatát is tartalmazza. 211-ben a legtöbbet, az utasok négytizedét autóbuszok, közel háromtizedét villamosok, több mint kéttizedét metrók szállították. A járműfajták utasforgalomban betöltött szerepe nem változott a korábban vizsgált évekhez képest. A metró és szerelvényei a járműállomány 14%-át adták, ezzel együtt az összes utas több mint kéttizedét szállították, így a leghatékonyabb járműfajtának mondhatók. Ezt követik a villamosok, melyek az összes jármű kéttizedével az utasok mintegy háromtizedét szállították. Az autóbusz és a helyiérdekű esetében fordított a helyzet: a járműállomány mintegy felét képviselő autóbuszokon az utasok négytizede utazott, a HÉV pedig a járművek egytizedét képviselte, ezzel szemben az utasok mindössze 4,4%-át szállította. A legkisebb (5,%-os) arányt képviselő trolibuszok hasonló arányban részesültek a forgalomból, mint a járműállományon belüli súlyuk. A járműállomány és a szállított utasok megoszlása járműfajtánként Személyszállító gépjárműállomány Magyarországon a személyszállító gépjárművek ezredfordulót követő erőteljes növekedése az évtized második felében nem folytatódott, 26 és 211 között az állomány bővülése már csak 1,% volt. 211-ben a személyszállító gépjárművek, változatlanul közel egyötödét tartották nyilván en. Az elmúlt öt évben a fővárosban regisztrált gépjárműállomány 3,9%-kal csökkent. Ez a visszaesés a személygépkocsik számának 4,4%-os csökkenése és a motorkerékpárok számának 12%-os emelkedése mellett következett be. Bár úgy tűnik a közúti közlekedésben valamelyest mérséklődött az egyéni közlekedés szerepe, a közlekedésben továbbra is a személygépkocsik a meghatározóak. A személyszállító gépjárművek több mint kilenctizedét a személygépkocsik tették ki, arányuk lényegében nem változott 26-hoz képest. A személygépkocsi-állomány változását területi egységenként tekintve en következett be a legnagyobb arányú csökkenés. Ez a visszaesés ugyanakkor nem tükrözi a főváros útjait terhelő személygépkocsiforgalom alakulását. en jelentős tranzitforgalom halad át, de forgalomnövelő tényező a nagyrészt Pest megyéből a fővárosba irányuló munkahelyi ingázás is. (Pest megyében 26 óta 5,3%-kal nőtt a személygépkocsi-állomány.) 211-ben az ezer lakosra jutó személygépkocsik száma en 326 volt, 28-cal több, mint az országos átlag. A fővárosi gépkocsi-ellátottság 27-től folyamatosan csökkent, 211-re 24-gyel maradt el az időszak kezdő értékétől. 1. ábra 1% Járműállomány 1% Szállított utas 8% 8% 6% 6% 4% 4% 2% 2% % Villamos Trolibusz Autóbusz HÉV Metró % Villamos Trolibusz Autóbusz HÉV Metró

3 Statisztikai tükör 212/61 i Mozaik Év A személyszállító gépjárművek Személyszállító gépjármű összesen, ezer darab személygépkocsi Ebből motorkerékpár 6. tábla Személygépkocsik száma az előző év százalékában , , , , , , , , , , , ,5 en az egy éven belül gyártott személygépkocsik száma jelentősen, 63%-kal, az 1 2 éveseké 69%-kal, a 3 5 éveseké 11%-kal esett vissza a vizsgált időszak elejéhez képest. A 6 1 évesek száma nagymértékben, 5%-kal nőtt, a legtöbb személygépkocsit (24 ezret) magába foglaló 11 és több éveseké pedig 19 ezerrel volt több, mint 26-ban. Ezer A személygépkocsik száma gyártási év szerint 1 év en belül 1 2 év e 3 5 év e 6 1 év e 11 és több év e gy ártott ábra Darab A személygépkocsik ezer lakosra jutó száma 2. ábra Gyártási év szerint a fővárosi személygépkocsi-állomány összetétele kedvezőbb, mint országosan. A 1 éves vagy fiatalabb gépkocsik aránya mind a négy kategóriában meghaladta az országos értéket, legjobban a 3 5 éves gépkocsik esetén (több mint 4 százalékponttal), valamint az 1 2 éveseknél (közel 3 százalékponttal). A 11 évnél régebben gyártottaknál alacsonyabb a budapesti arány. 4. ábra A személygépkocsik megoszlása gyártási év szerint, 211 A gépkocsik átlagéletkora az ezredfordulót követő évtized első felében folyamatosan csökkent, a közötti időszakot azonban a személygépkocsik öregedése jellemezte. 26 óta en 1,5, országosan 1,6 évvel növekedett az átlagéletkor, ugyanakkor a fővárosi járműforgalom korösszetétele változatlanul kedvezőbb az országosnál. A fővárosban 211-ben a személygépkocsik átlagéletkora 1,4 év volt, az országos átlagnál 1,5 évvel fiatalabb gépkocsik szerepeltek a nyilvántartásokban. A személygépkocsik átlagéletkora Év Átlagéletkor, év Előző év = 1, ország ország 26 8,9 1,3 1, 98,1 27 9, 1,3 11,1 1, 28 9,1 1,4 11,1 11, 29 9,5 1,8 14,4 13,8 21 9,9 11,3 14,2 14, ,4 11,9 15,1 15,3 7. tábla % 2% 4% 6% 8% 1% 1 év en belül 1 2 év e 3 5 év e 6 1 év e 11 és több év e gy ártott en 211-ben több mint 23 ezer személygépkocsit helyeztek első alkalommal forgalomba. Számuk nagymértékben, kevesebb mint felére csökkent 26-hoz képest. Az újonnan forgalomba került járművek száma kisebb mértékben csökkent, mint országosan. A fővárosban első alkalommal forgalomba helyezett gépkocsik országon belüli aránya nőtt, 211-ben 31%-ot tett ki. Üzemanyag-felhasználás szerint mind en, mind országosan a benzinüzemű gépkocsik túlsúlya a jellemző, közel nyolctizedes aránnyal, ezt követik a diesel személygépkocsik, kéttizeddel. A hibrid, az elektromos és egyéb járművek együttesen nem érik el az összes állomány egy százalékát, országosan számuk 14 ezer volt, en pedig meghaladta a háromezret. A sorrend a vizsgált időszak elején is ennek megfelelő volt, csupán mértékében tapasztalható változás: a benzinüzemű személygépkocsik aránya kissé csökkent, a diesel üzeműeké pedig ezzel hasonló arányban növekedett 26-hoz képest. 211-ben a fővárosi személygépkocsik benzinnel működő típusainak átlagéletkora három évvel meghaladta a diesel gépkocsikét.

4 4 i Mozaik 17. Statisztikai tükör 212/61 A személygépkocsik gyártmány szerinti összetétele alapján a fővárosban, 211-ben a legnépszerűbb típusok az Opel, a Suzuki, a Ford, a Volkswagen, a Toyota és a Skoda voltak. A nyilvántartásokban 1 ezernél több gépkocsival szereplő főbb típusok közül, 26 és 211 között legjobban, 25%-kal a BMW állománya gyarapodott, de 1 18%-kal növekedett sorrendben az Audi, a Mercedes, a Toyota és a Honda gépkocsik száma is. A Daewoo gépkocsik száma a Chevrolet márkanévre váltásnak is köszönhetően 23%-kal kevesebb az öt évvel korábbinál, de a Fiat, a Peugeot és az Opel autók száma is 1% körüli csökkenést mutatott. A megfigyelt típusok közül, életkorukat tekintve a legfiatalabbak, átlagosan 9 év alattiak a Toyota és a Seat, a leg idősebbek, átlagosan 11 év felettiek a Fiat, a Volkswagen és a Mercedes autói. 5. ábra Személygépkocsi-állomány a gyártmányok főbb típusa szerint 6. ábra A balesetet szenvedett személyek és a balesetek számának alakulása Baleset Fő Balesetek száma A balesetben meghalt, megsérült személy ek Opel Suzuki Ford Volksw agen Toy ota Skoda Renault Peugeot Fiat Citroen Mercedes Honda Daew oo BMW Nissan Audi Seat Volv o Mazda Lada Chev rolet Trabant Hy undai A fővárosban bekövetkezett személysérüléssel járó balesetek száma az országos érték 2%-át tette ki. A közúti balesetet szenvedők aránya ennél 1,3 százalékponttal alacsonyabb, ugyanis en a balesetek során kevesebb személyi sérülés történik, mint országosan; 1 balesetben a fővárosban ember, országosan pedig sérült meg. Az évtized első feléhez képest mind a balesetek, mind a sérültek száma csökkent, és a 211. év kivételével ugyancsak mérséklődés mutatkozott a 26 óta eltelt időszakban is. 26 és 211 között a személyi sérüléses közlekedési balesetek száma 22%-kal esett vissza. Az évenkénti csökkenés 4 11% között szóródott és 211. év kivételével minden évre jellemző volt. A legnagyobb visszaesés 29-ben következett be, baleseti szempontból pedig a 21. év számított a legkedvezőbbnek, amikor mind a balesetek száma (387), mind a személyi sérülések száma (3835) a legkisebb volt. A számszerű csökkenés mellett kedvezően alakult a balesetek kimenetel szerinti összetétele is, mert a könnyű sérüléses balesetek irányába tolódott el. A halálos közúti közlekedési balesetek aránya 2,3%-ról 1% alá csökkent. A súlyos sérüléses balesetek aránya 25%-ról 17%-ra mérséklődött, a könnyű sérüléses eseteké pedig 73%-ról 82%-ra nőtt az időszak során. A személysérüléssel járó közúti közlekedési balesetek Száma % , 2,5 2, 19,5 19, 18,5 18, 17,5 en történt balesetek száma 7. ábra Az országban történt balesetek száma A fővárosban történt balesetek aránya az összes baleseten belül ezer db Közúti közlekedési balesetek en a közötti időszakban közel 21 7 személyi sérüléssel járó közúti közlekedési baleset történt és ezekben a balesetekben 27 2 személy sérült meg. Így évente átlagosan 36 közlekedési balesetet és mintegy 45 személyi sérülést regisztráltak a statisztikák. 211-ben a főváros útjain összesen 3278 személyi sérüléses közlekedési baleset következett be. A vizsgált évek közül ebben az évben tapasztalható növekedés az előző évi adatokhoz képest, a balesetek száma 191 esettel, 6,2%-kal volt több. A növekedést a könnyű sérüléses esetek számának 14%-os emelkedése okozta, ugyanis a súlyos kimenetelű esetek száma 16%-kal csökkent és a halálos balesetek száma is kevesebb mint felére esett vissza az egy évvel korábbihoz képest. en a balesetek kime-

5 Statisztikai tükör 212/61 i Mozaik netele kedvezőbb, mint országosan: 211-ben száz balesetből egy volt halálos és 17 súlyos sérüléses, míg országosan e két súlyossági fokozatba száz balesetből 4, illetve 29 tartozott. A közúti forgalomban leggyakrabban haladó járművek ütköznek. en 211-ben ilyen ütközések 1974 esetben fordultak elő, és összes baleseten belüli arányuk meghaladta a 6%-ot, valamint 6,7 százalékponttal az országost. A baleset természetét tekintve a második leggyakoribb ok a gyalogosok elütése, ami 816 esetben, a balesetek egynegyedében következett be, ezek aránya országosan jóval kisebb (16%) volt. Lényegesen kevesebbszer, mindössze 177 esetben, a balesetek 5,4%-ában fordult elő farolás, felborulás, pályaelhagyás, míg a többi típus: álló járműnek ütközés, szilárd tárgynak ütközés, utas balesete, egyéb okok miatti balesetek esetszáma egyaránt 1 alatt volt. A közúti közlekedési balesetek okai 8. ábra Járművezető hibája A fővárosban a legtöbb baleset pénteken történik. 211-ben erre a napra esett a balesetek 17%-a, de csaknem ugyanennyi szerdára. Szombatonként és vasárnaponként en az átlagosnál kevesebb balesetet (11%-ot, illetve 9,3%-ot) regisztráltak, míg a többi napon nagyjából azonos volt eloszlásuk. osan is vasárnap történik legritkábban baleset (11%), szombati napokon azonban a fővárosinál gyakrabban, az esetek 14%-ában fordultak elő, és hasonlóan a fővárosihoz a legtöbb baleset (17%) pénteki napokon következett be. A balesetekben megsérültek száma tendenciájában a baleseti esetszámhoz hasonló. 211-ben a fővárosban összesen 447-en szenvedtek el közúti balesetet, 23%-kal, 1221 fővel kevesebben, mint 26-ban, ugyanakkor 212 fővel többen, mint 21-ben. A sérültek száma hasonlóan a balesetek számához 211 kivételével minden évben csökkent. 211-ben közlekedési balesetekben 3-an veszítették életüket en, ami háromtizede volt a 26-ban regisztráltnak, és az előző évinél is kevesebb volt 37-tel. A súlyosan sérültek száma csaknem felére mérséklődött és 63-an sérültek meg ily módon. A sérültek legnagyobb része könnyebben sérült, számuk 15%-kal csökkent és 211-ben 3414 volt Gyalogosok hibája 9. ábra A balesetet szenvedett személyek megoszlása a sérülés súlyossága szerint % 2% 4% 6% 8% 1% Utasok hibája, jármű műszaki hibája, pályahiba és egyéb ok 211-ben a főváros útjain a balesetek túlnyomó részét, 86%-át a járművezetők, több mint 13%-át a gyalogosok okozták. A gyalogosok okozta balesetek aránya itt a legnagyobb, főként a főváros koncentrált gyalogosforgalma miatt. A műszaki hiba, pályahiba és egyéb ok miatt bekövetkezett balesetek részaránya az 1%-ot sem érte el. A járművezetők hibájából a fővárosban bekövetkezett balesetek 36%-a szabálytalan irányváltoztatásból és kanyarodásból, 32%-a az elsőbbségadás elmulasztásából adódott, és minden hatodik baleset a sebesség nem megfelelő alkalmazása miatt történt. A balesetek okok szerinti összetétele országosan ennél kiegyenlítettebb volt és balesetet előidéző járművezetői hibák sorrendje is eltérő: leggyakoribb ok a sebesség nem megfelelő alkalmazása (31%), az irányváltoztatás, kanyarodás, haladás és az elsőbbség meg nem adása (egyaránt 25%) voltak. en 211-ben 164 ittas állapotban előidézett baleset történt, az összes baleseten belüli arányuk 5,%-ot tett ki, míg országosan előfordulásuk ennél gyakoribb volt. Az alkohol befolyása alatt elkövetett balesetek négyötöde könnyű sérüléses, egyötöde súlyos sérüléses volt, 211-ben halálos közlekedési balesetet nem okoztak ittasan. osan ezek a balesetek súlyosabb fokozatúak voltak: 5 halálos baleset fordult elő, a balesetek háromtizede súlyos sérüléses és 65%-a könnyű sérüléses volt. 1% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% % Könny en megsérült személy Súly osan megsérült személy Meghalt személy A balesetekben sérültek legnagyobb hányada járművezető. A fővárosban 211-ben ők tették ki az áldozatok 54%-át, az utasok a 25%-át, és a fennmaradó 21%-os részarányt a gyalogosok képviselték. A közúti balesetekben megsérültek népességhez mért száma en meghaladta az átlagot: 211-ben a százezer lakosra jutó sérültek száma 189 volt az országosan jellemző 159-cel szemben. A mutatószám között mind országosan, mind en csaknem azonos mértékben, 23 24%-kal csökkent. További információk, adatok, (linkek): Módszertan Elérhetõségek: judit.vida@ksh.hu Telefon: (+36-1) Információszolgálat Telefon: (+36-1) KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 212 A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, grafikai, elrendezési és megjelenési megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni. Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet!