Negyedidőszak Pleisztocén - Holocén
pliocén-pleisztocén határ - 1,8 millió év - 2,58 (2,4) millió év - (3 millió év)
Az eljegesedés és a negyedidőszak (pleisztocén-holocén) összekapcsolása alapozta meg azt a szemléletet, ami napjainkig meghatározza a negyedidőszak lehatárolásával foglalkozó kutatásokat. A negyedidőszak határa két fontos földtörténeti eseményhez kapcsolható: 1. A Homo nemzettség kialakulása; 2. Poláris jégsapkák megjelenéséhez és ezek jelentős klímamódosító hatásához.
A negyedidőszak alsó határának kitolása INQUA 1982-es moszkvai kongresszusa Három lehetséges magnetosztratigráfiai egységet határozott meg, mint a tengeri és szárazföldi párhuzamosítást és a határkő letételt segítő paleomágneses eseményt: Brunhes/Matuyama átfordulást, Olduvai eseményt ( 1,8 ma BP), Gauss/Matuyama átfordulást ( 2,6 ma BP) INQUA Rétegtani és Kronológiai Bizottsága (Stratigraphy and Chronology Comission) Pillans, B. és Naish, T. (2004) A plio/pleisztocén, és/vagy a negyedidőszak határának kitolása: Az oxigén izotóp görbéken jelentkező első eljegesedést mutató kilengések A kínai löszplató üledékeinek rétegtani vizsgálata (vörös agyag lösz); Első, homo genus-hoz sorolt Homo rudolfiensis megjelenése; Legidősebb kőeszközök akár a 2,5 millió éves kort is elérhetik A kitolt kvarter, vagy pleisztocén határt nem kellene újradefiniálni, mert ez megegyező lenne a gelasi (pliocén) korszak kezdetével.
Lemeztektonikai hatások neotektonika, szerkezeti inverzió kompressziós erőtér épül fel egyidejűleg jelen vannak emelkedő és süllyedő térszínek (függőleges/vízszintes elmozdulások) Vulkánosság mészalkáli intermedier (Hargita-Csomád 35-40000 év) alkálibazalt (Nógrád-Gömör, Selmecbánya 0,5-6 millió év; Persányi-hg. 0,5-2 millió év)
Éghajlat változások Glaciálisok (stadiálisok-interstadiálisok) Interglaciálisok
Glaciálisok Magashegységek eljegesedése Jégmentes területeken periglaciális éghajlat Lejtős tömegmozgások Folyóvölgyek felkavicsolódása Löszképződés Hordalékkúpok fejlődése Futóhomokképződés
Vértesszőlősi Travertino Formáció Szürkésfehér, néha sárgásfehér (limonit) színű; Általában laza, likacsos, üreges szerkezetű, ritkán tömör; Gyakran tetarátás felépítésű; Lösz, homok, aprókavics és fosszilis talaj szintekkel.
Pestlőrinci Kavics Formáció Közép- és durvaszemű kavics, kevés homok; Jól rétegzett folyóvízi üledéksor; A kavicsok gyakran limonittal kérgezettek illetve színezettek; V. vagy IV. teraszszint.
A paksi löszfeltárás
Rétegtani besorolás Formáció Paksi Lösz Formáció Összlet (tagozat) Dunaújváros - Tápiosüly összlet Paksi összlet Mende - Basaharc Összlet Paksi öreg lösz II. Paksi öreg lösz I. Fiatal lösz? Öreg lösz Paleotalaj humusz1 humusz2 Mende Felső összetett talaj Basaharc Dupla talajkomplexum Basaharc Alsó (talajkomplexu m?) Mende Bázistalajkompl exum Paksi összlet felső részében levő talajok (nincsenek külön eln.) Paks Alsó Dupla (talajkomplexu m) Paks- Dunakömlődi fosszilis talaj Jelölés h1 h2 MF1 MF2 BD1 BD2 BA(1-2?) MB1 MB2 Phe (Ps) Mtp PD1 PD2 PDk Pécsi M. (1995) 14 C, TL (ka) és paleomágneses vizsgálatok 16-17 27-32 45-60 85-105 120-140 150-170 195-230 280-310 320-360 Korbesorolás Frechen, M. et al. (1997); Novothny Á. et al. (2002) 13-20 (a fedő löszszintre) 25-35 (a fekű löszszintre) 50-60 (az MF1 és MF2 közt húzódó löszszintre) >130 (a fedő lösz szintre) n.a Basaharc Alsó és Mende Bázis közt elhelyezkedő Bagi Tefra kora 300 ka körül feltételezett ~200 ka lumineszcens adatok alapján (Borsy Z. et al. 1979; Butrym J. Maruszczak, H 1984) az összlet záró, felső löszkötege, ilyen idős rétegekre azonban, már csak nagy hibahatárral alkalmazható a módszer... A talajkomplexum alatti löszben feltételezik a Bruhens-Matuyama paleomágneses határt (780 ka) Képződését a Bruhens/Matuyama határ és a Jaramillo esemény közé feltételezik (780-990 ka) Az adott paleotalajra használt talajtipusok Humusz horizont Humusz horizont Erdős sztyep jellegű talaj, (+mezőségi jelleg; degradált csernozjom; gesztenyeszínű sztyep talaj; mollisol; hidromorf talaj (!) ) Erdős sztyep-, ill. barna erdőtalaj (+csernozjom barna erdőtalaj; embrionális talaj (!) ) Erdős sztyep talaj (+mezőségi, lokális hidromorf jell.; degrad. csern. A szinttel; barna erdőtalaj (!); erdőmaradványos csern.; elsődleges karbonát tart. csern ) Erdős sztyep jellegű talaj (+mezőségi, lokális hidromorf jell.; degrad. csern. A szinttel; barna erdőtalaj (!); erdőmaradványos csern.; elsődleges karbonát tart. Erdős sztyep jellegű talaj (+mezőségi jell.; degr. csern.; csernozjom-barna erdőtalaj; barnaföld; gesztenyebarna talaj; "kastanozem" ) Erdős sztyep jellegű talaj (+mezőségi jell.; barnaföld; semipedolit; degr. cs. ) Erdőtalaj (+barnaföld; poligenetikus talaj; vörösesgesztenyebarna talaj ) Erdőtalaj (+vörösesbarna erdőtalaj; homokos erdőtalaj ) "Erdőtalaj" (+vízhatású erdőtalaj; csernozjom barna erdőtalaj; alluviális, glejes, agyagos erdőtalaj, pangóvizes erdőtalaj? ) Erdőtalaj (+mediterrán jellegű száraz erdőtalaj; száraz erdős sztyep talaj; ártéri erdőtalaj maradvány(!) ) Erdőtalaj (+mediterrán jellegű xerofil erdőtalaj; gesztenyebarna talaj )
Interglaciálisok Maihoz hasonló éghajlat Gleccserek elolvadása a magashegységekben Folyóvízi felszínformálás Völgyek bevágódása
Pleisztocén felszínfejlődés Vízhálózat kialakulása Folyóteraszok kialakulása Alföldi területek süllyedése és feltöltődése Hegységi és dombsági területek kiemelkedése Hegylábfelszín-képződés Karsztos hegységekben barlangrendszerek kialakulása hidegvizes termálkarszt
A Kárpát-medence vízhálózatának kialakulása Legidősebb völgyszakaszok a hegységkereten (miocén)
Összetett kutatások Vízhálózat-morfológia; Pollenanalízis; Pocokhőmérő; Malakológia; Régészet; Kronometriai datálás;