TURIZMUSFEJLESZTÉS TDM FEJLESZTÉS

TURIZMUSFEJLESZTÉS TDM FEJLESZTÉS Miskolc 2008. október 2. Mányai Roland főosztályvezető Önkormányzati Minisztérium

Ágazatokon átívelő szektor Amiért ma itt vagyunk Minden, ami a turista igényeinek kielégítéséről szól Számos szereplő: állam, önkormányzat, vállalkozó, stb. Sok szereplő - magas KKV arány Gyorsan változó piaci trendek, fokozódó verseny Világ: összesen 898 millió nemzetközi érkezés a 2007-es eredmények alapján továbbra is bízhatunk abban, hogy a nemzetközi érkezések száma 2010-re eléri az 1,1 milliárdot, 2020-ra pedig az 1,6 milliárdot Európa: az európai GDP 4%-át adja, és két millió turisztikai vállalkozás a foglalkoztatás 4%-át adja 8 millió munkahely biztosításával Magyarország: GDP 8,5%-át adja, ami tovább emelkedhet 400 ezer főt foglalkoztat Multiplikátor hatás: 1,7; fejlődése pozitívan hat más gazdasági ágakra

Turizmus számokban - 2007 Hazánkba 39,4 millió külföldi látogató (+3%) érkezett A magyar állampolgárok 17,3 millió alkalommal utaztak külföldre (+4%) Minden korábbinál nagyobb forgalom a kereskedelmi szálláshelyeken: 7,37 millió vendég (+2,6%), 19,9 millió vendégéjszaka (+1,1%) Minden korábbinál nagyobb belföldi vendégforgalom. növekvő belföldi vendégforgalom(+2,3%) szinten maradó külföldi vendégforgalom (0,0%). A kereskedelmi szálláshelyeken 243,6 milliárd forint (+4,4%) bevétel

2007. ÉVI EREDMÉNYEK DIÓHÉJBAN Észak-Magyarország Eltérés 2006=100% Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer fő) 632,6 +0,2 Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer fő) 86,0 +1,8 Belföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer fő) 546,6 0,0 Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer éj) 1 436,9 +0,1 Külföldi vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer éj) 207,7-3,1 Belföldi vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer éj) 1 229,2 +0,7 Kereskedelmi szálláshelyek bruttó szállásdíj-bevételei (ezer Ft) 7 261,5 +13,9 Külföldi forgalomból származó szállásdíj-bevételek (ezer Ft) 1 325,3 +4,7 Belföldi forgalomból származó szállásdíj-bevételek (ezer Ft) 5 936,2 +16,1 Forrás: KSH

Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia A turistafogadás feltételeinek javítása Emberközpontú és hosszú távon jövedelmező fejlődés A hazai turizmus versenyképességének növelése A turizmus életminőségre gyakorolt hatásainak optimalizálása Attrakciófejlesztés A turisztikai attrakciók elérhetőségének javítása A turisták komfortérzetének növelése Emberi erőforrás fejlesztés N T S 2005-20132013 Termékfejlesztés Desztináció fejlesztés Kiemelt desztinációk fejlesztése Hatékony működési rendszer kialakítása Az oktatási rendszer munkaerő-piaci igényeknek megfelelő átalakítása Stabil foglalkoztatási környezet kialakítása Szemléletformálás Helyi desztináció menedzsment szervezet kialakítása Regionális intézményrendszer átalakítása A turisztikai intézményrendszer piramisának talpra állítása

Pénzügyi lehetőségek Turisztikai célelőirányzat: 7,8 milliárd forint Turisztikai marketing Nagyrendezvények támogatása és Regionális turisztikai pályázatok Egyéb célfeladatok (Pl. szúnyoggyérítés, közbiztonság erősítése révén, a hasonló célú önkormányzati forrásokat egészíti ki, kutatási-elemzési feladatok ellátása) ROP: 300 milliárd forint 2007-ben két típusú turisztikai pályázat jelent meg: Turisztikai termék- illetve attrakciófejlesztés: a hazánkra jellemző, sajátos turisztikai vonzerők fejlesztésére, 58,39 milliárd Ft keretösszeggel. Fogadóképesség javítása: szálláshelyek és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésére, 26,53 milliárd Ft keretösszeggel. 2008-ban jelennek meg először olyan pályázatok, amelyek a turisztikai intézményrendszer fejlesztését szolgálják, és komoly lehetőséget jelent azon önkormányzatok számára, amelyek a turizmus területén eredményeket értek el, vagy jelentős fejlődési potenciállal rendelkeznek.

A TDM célja a fenntartható és versenyképes turizmus rendszerének kialakítása és működtetése egy turistákat fogadó térségben.

Mi az a TDM, és kell e nekünk? Szükséges bármit is változtatni? A gyorsan változó (piaci) igényekhez tudunk e alkalmazkodni? (fogyasztói igények, informatika, innovatív projektek, állami intézményrendszerben és szabályozásban beálló változások, stb.) Az együttműködés jó, avagy a verseny hatékonyabb? Van e olyan szereplő, aki biztosítja (vagy próbálja) a turizmusban érintettek érdekeit eszközökkel, hozzáértéssel? Értünk e mindenhez, ami a környeztünk fejlesztéséről szól? Értünk e mindenhez, ami a térség eladását szolgálja? Van e elegendő forrásunk? Kiszolgáltatottak vagyunk e a mindenkori állami intézkedéseknek? Lehet e jobban csinálni akkor, ha közös célokat próbálunk kitűzni, mindennek van felelőse, és a forrásokat összetesszük? Saját döntés, önkéntes

TDM szakmai feladatok I. Desztinációs szintű turisztikai termékfejlesztés Kutatás, piacelemzés, felmérés Tervezés Turisztikai fejlesztés Stratégiai vonzerő-, termék- és kínálatfejlesztés Projekt- és innováció-menedzsment Pályázatokon való részvétel, pályáztatás Beruházás ösztönzés Minőségitányítás és minőségbiztosítás Monitoring és értékelés II. Desztinációs szintű marketing és márkaképzés Desztinációs szintű marketing-menedzsment, marketing-kommunikáció Márkaképzés Kooperációs marketing III. Turisztikai információszolgáltatás Turisztikai információszolgáltatás és látogatómenedzsment Turisztikai informatikai, foglalási-értékesítési és CRM rendszer kialakítása és működtetése IV. Turisztikai szakmai szolgáltatások biztosítása Szakmai szolgáltatások, tanácsadás Rendezvény- és programszervezés Turisztikai kiállításokon és vásárokon való részvétel Értékesítés és közvetítés, értékesítés-ösztönzés (pl. beutaztatási ügynökségi szerep, turisztikai kártya)

TDM menedzsment feladatok A TDM szervezet működéséhez kapcsolódó feladatok I. Menedzsment és vezetői feladatok II. Adminisztratív, pénzügyi, technikai és információ szolgáltatási feladatok Napi feladatok, adminisztráció, pénzügy és üzemeltetés Vezetői és hálózati információ- és adatszolgáltatás III. TDM hálózatmenedzsment és képviseleti feladatok Partnerség és hálózat-menedzsment Koordináció, konfliktus-menedzsment és kommunikáció Szakmai és érdekképviseleti feladatok IV. Tudás menedzsment, emberi erőforrás fejlesztés, képzés

A TDM RENDSZER FŐ JELLEMZŐI (1) Alulról építkezés: a turizmusban legközvetlenebb szinten érintett szereplők (vállalkozó, önkormányzat) összefogásával alapozható meg a rendszer. E szereplők érdekei és képviselete alapján alapozható meg a további szintek (kistérség, régiós, stb.) létrejötte. Ezen a szinten közvetlen részvétel van, ettől felfelé már csak képviselet. (2) Partnerség: kizárólag több partner összefogásával hozható létre a szervezet (rendszer). (3) Önálló cselekvőképesség: biztosítani kell a szervezetek számára azt a jogi és alapvető gazdasági/pénzügyi környezetet, mely a cselekvőkésességet lehetővé teszi. (4) Szakértelem: kizárólag megfelelő szintű szakértelem (turisztikai ill. térségi menedzsment) jelenléte esetén válik működőképessé a rendszer. Ehhez oktatás és szemléletformálás szükséges.

TDM az önkormányzatoknál A TDM szervezetek működése kedvező az önkormányzatok számára, mert több lábra állhat a turizmus finanszírozása közös döntéshozatal a turizmus érintő kérdésekben, ezáltal szakmailag megalapozottabbak, támogatottabbak lehetnek a döntések bizonyos feladatok ellátását átadhatja az önkormányzat a TDM szervezetnek Mit kell ezért tennie az önkormányzatnak: kezdeményezés az együttműködés kialakításában aktív részvétel a szervezet létrehozásában, működtetésében a munkaszervezet pályázati feltételeknek megfelelő fenntartható finanszírozása, A TDM szervezet bevonása a döntésekbe IFA felhasználása turisztikai célokra

DEFINÍCIÓK Turisztikai desztináció: (célterület vagy fogadóterület): önálló turisztikai vonzerővel bíró földrajzilag lehatárolható egység, amely a turista számára vonzerői és az azokra épített turisztikai termékek alapján - komplex élményt nyújt, és ahol az ehhez kapcsolódó szükségleteit kielégítheti. Turisztikai desztináció menedzsment: a desztináció turisztikai termékeit és egyéb szolgáltatásait egységben, komplex módon kezelő partnerek (önkormányzatok, vállalkozások, szakmai és civil szervezetek stb.) hosszú távú, szervezett együttműködésen alapuló tevékenysége annak érdekében, hogy a turista élményét, illetve a turizmusból származó hatásokat optimalizálják a fenntarthatóság szempontjainak figyelembe vételével.

TDM SZERV FINANSZÍROZÁSÁNAK LEHETSÉGES FORRÁSAI Tagdíjak; Központi támogatás (önkormányzat, állam); Adományok (alapítványok, szponzorok, magánszemélyek); Pályázatok; Egyéb (ajándéktárgy értékesítés, szolgáltatások nyújtása); IFA visszaforgatása; Cél a hosszabb távon kiszámítható működési keretek megteremtése

SZERVEZETI SZINTEK A TDM szervezeti rendszere négy szintből áll: 1. a helyi szint (település, vagy több település összefogása), 2. a középső szint (térségi, amely nem kell, hogy megegyezzen statisztikai térséggel), 3. a regionális szint (régió), 4. nemzeti szint. A működést minden szinten a TDM szervezetek (röviden TDMSz) biztosítják. Egy régióban pl. kezdetben lehet 20-30 helyi, 3-5 középszintű és 1 regionális TDMSz.

A TDM rendszer kiépítésének ütemezése

PÁLYÁZATI TÁMOGATÁS A TDM fejlesztéshez szükséges támogatandó 4 főbb terület: 1. Szervezetfejlesztés/Partnerségépítés/Működés 2. Infrastruktúra és eszközbeszerzés (és IT) 3. Szakmai program megvalósítása Szakmai programok (stratégiák, kutatások, befektetésösztönzési-, minőségbiztosítási, stb. projektek) Piacra kerülést segítő és értékesítés ösztönző projektek

Regisztrációs pályázat Célja: a TDM pályázat előkészítése a várható pályázói kör és a tervezett projektek előzetes megismerése a pályázói és szakmai fejlesztési igények felmérése a szakmai felkészültség értékelése (visszacsatolás) és szakmai előszelekció biztosítása. A beérkezett adatlapokat a: -Regionális Fejlesztési Tanács és Ügynöksége (RFT, RFÜ), -a Regionális Idegenforgalmi Bizottság (RIB), a Regionális Marketing Igazgatóság - és az ÖM Turisztikai Szakállamtitkárság munkatársaiból álló szakmai grémium értékeli és minősíti.

TDM lehetséges előnyei Versenytársak helyett a szereplők a saját szempontjaik/érdekeik figyelembevétele mellett együttműködők a piacon Előtérbe kerülnek a helyben előállított termékek, desztinációra jellemző specialitások Marketing költségek megosztása, megsokszorozódása (közös akciók pl. Winter Invasion), egységes arculat A desztináció piaci részesedése növekszik Információval való ellátottság javul ezáltal kiszámíthatóbb működési környezet, adott helyi igényeket figyelembe vevő koordinált fejlesztések Döntéshozatalban való hatékonyabb részvétel (rugalmasabb, gyorsabb beavatkozás) Érdekérvényesítő képesség javul Szemléletformálás, fokozottabb felelősség kialakulása a közvetlen környezet iránt

Összejönni - kezdés. Együtt maradni - haladás. Együtt is dolgozni siker. Henry Ford

Köszönöm a figyelmet!

Tájékoztatók TDM működési kézikönyv Régiós és szakmai szervezetek 2007 TDM Pályázati Segédlet pályázatot előkészítők részére - 2007 E-learning Gyakorlatban érintettek Honlapon anyagok egyéb háttéranyagok Road-show: Közép-Dunántúl: augusztus 12-13-14. Balaton:szeptember 4. Dél-Dunántúl:július 14-15-16 Budapest 2008 ősz Észak-Mo:szeptember 1-11. Észak-Alföld:június 24-25, július 3. Tisza-tó:július 22-23-28 Dél-Alföld:szeptember 3-4-5. Nyugat-Dunántúl:szeptember 23 Önkormányzati tájékoztatók 2008 tavasz és ősz

A magyar TDM rendszer kialakításának érdekében megtett lépések 2007 nemzetközi WTO TDM konferencia Kiváló Európai Desztináció díj 2007-től Nemzetközi és hazai szakértői egyeztetések Szakmai anyagok elkészítése (NTS, TDM kézikönyv, segédlet, TDM informatika) Szakmai és régiós szervezetek tájékoztatása ROP pályázatokhoz szakmai irányainak Turizmus törvény előkészítése: szabályozási és jogi keretek Amire szükség van még: régiós szint kialakításának stratégiája, pályázatok véglegesítése (szakmai és térségi szereplők bevonásával), tájékoztatók és visszacsatolás