2012. évben befejezett f bb aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök hatékonyságának vizsgálata Nemzeti Munkaügyi Hivatal
Készült: A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Kutatási és Elemzési F osztályán osztályvezet : Tajti József Készítette: Mód Péter 2
Tartalomjegyzék Bevezet...4 A monitoring eljárás célja...4 A monitoring eljárás módszertana...4 A vizsgált legfontosabb eszközök rövid bemutatása...7 Munkaer -piaci képzések...7 Bérjelleg támogatások...8 Munkahelymeg rz támogatás... 11 Álláskeres k vállalkozóvá válását el segít támogatások... 12 Közfoglalkoztatás... 13 A vizsgálatba kerültek összetétele... 15 Kérd íves vizsgálat a monitoring eljárásban... 16 Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök létszáma... 18 Lemorzsolódás az aktív eszközökb l... 22 A f bb munkaer -piaci eszközök hatékonyság mutatói... 25 Az aktív eszközök fajlagos költségei... 31 A támogatások átlagos id tartama... 34 Egyes aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök hatékonysági mutatói számokban... 36 Foglalkoztatást el segít képzési támogatás... 36 Bértámogatás... 40 Bérköltség támogatás... 44 Els Munkahely Garancia program... 47 Pályakezd álláskeres k munkatapasztalat szerzésének támogatása... 48 Bérjelleg támogatások együtt... 51 Munkahelymeg rzés támogatása... 54 Álláskeres k vállalkozóvá válását el segít támogatások... 57 Hosszabb id tartamú közfoglalkoztatás... 60 Országos közfoglalkoztatási program... 64 Közfoglalkoztatás együtt... 68 Melléklet... 72 3
Bevezet A monitoring eljárás célja A Munkaügyi Hivatal 1994 óta vizsgálja a munkanélküliség megel zését, mérséklését szolgáló f bb aktív munkaer -piaci programok hatékonyságát, eredményességét. A vizsgálat során az e célra kifejlesztett monitoring-rendszer segítségével a befejezett munkaer -piaci programok hatásairól szerezhetünk információt. A nyomon követéses vizsgálat eredményei megmutatják, hogy hányan vettek részt ezekben a programokban és hányan fejezték be sikeresen ezeket, illetve közülük a program befejezése után 6 hónappal milyen arányban tudtak normál állásban elhelyezkedni, vagy saját vállalkozásban dolgozni, illetve elkerülni a munkanélküliséget. Megállapítható továbbá az is, hogy a különböz programokban való részvétel milyen ráfordításokat igényelt a munkaügyi központok részér l, és mennyi volt valójában a támogatás végs "eredményének" - azaz a különböz programok befejezése utáni elhelyezkedésnek, munkahely megtartásnak, a támogatott vállalkozások fennmaradásának - a költsége. 2012-ben az utánkövetéses vizsgálatba a következ eszközöket vontuk be: Foglalkoztatást el segít képzési támogatás Munkaadón keresztüli képzési támogatás Bértámogatás Bérköltség támogatás o Els Munkahely Garancia program o Pályakezd álláskeres k munkatapasztalat szerzésének támogatása Munkahelymeg rzés támogatása Álláskeres k vállalkozóvá válását el segít támogatások Közfoglalkoztatás, ezen belül: o Hosszabb id tartamú közfoglalkoztatás o Országos közfoglalkoztatási program o Rövid idej közfoglalkoztatás A monitoring eljárás módszertana Az aktív eszközök monitoring célja, hogy az egyes eszközök legfontosabb eredményességre, hatékonyságra vonatkozó mutatóiban összehasonlítható eredményeket mutasson ki. Olyan módszertannal kell m ködnie, amely lehet vé teszi ezt az összehasonlítást, tehát az egymás- 4
tól jelent sen eltér m ködés eszközök esetén is hasonló szempontú, a teljes kör elérést a lehet legjobban közelít eljárásokat kell alkalmazni. A monitoring módszertana 2009-t l megváltozott. Az aktív eszköz monitoring egyrészt az informatikai szolgáltatásaiban újult meg, másrészt az eszközök után-követésének módszereit korszer sítettük. A vizsgálati módszer legfontosabb jellemz i: Az után-követés ideje 6 hónap (a támogatás befejezését és a továbbfoglalkoztatási kötelezettséget követ en). A vizsgálat alapja a támogatásban egyén. A munkában állás tényét vizsgáljuk, függetlenül attól, hogy az adott egyén a támogatásban részesült vállalkozásnál dolgozik-e, vagy sem. A monitoring eljárás lépései az aktív eszközök és a közfoglalkoztatás eszközei esetén 1 1. A vizsgálat a befejezett aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökre és azok résztvev ire irányul. A vizsgálat a bevont aktív eszközök esetén a személyek és szervezetek esetén teljes kör ségre törekszik, tehát minden támogatási folyamat minden személyére vonatkozóan elvégezzük a vizsgálatot. 2. A havi rendszeresség vizsgálat a 6 hónappal korábban lezárt aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökben megvalósított támogatási folyamatokat értékeli. A nyomon követéses eljárás keretében (informatikus felügyelete mellett) vizsgáljuk az személyek munkaer -piaci státuszát a támogatás és a továbbfoglalkoztatási kötelezettség lejárta után 6 hónappal az NMH álláskeres k nyilvántartásában és a NAV biztosítottak bejelentésének adatbázisában (A munkáltató vagy a kifizet által foglalkoztatott biztosítottak adatai, T1041). 3. A vizsgálat során az adminisztratív adatbázisokban nem szerepl személyeket kérd íves módszerrel kérdezzük meg. A kérd íveket a megyei munkaügyi központok postázzák, majd a visszaérkezett kérd ívek adatait egy rögzít felületen rögzítik. 4. A nyomon követéses vizsgálatba bevont támogatási folyamatokban szervezetekre, valamint a támogatási folyamat egyes jellemz ire vonatkozó adatokat a nyilvántartási rendszerünk aktuális állapota alapján határozzuk meg. A monitoring jelenlegi eljárása ügyszámokkal azonosított ügyfolyamatokat vizsgál. A bekerülés feltétele az, hogy a szerz dés befejezése (zárása) az adott hó els és utolsó napja közé essen. Az eljárás az szerz déseken szerepl összes személyre és költségfajtára vonat- 1 A NMH jelenleg két, egymástól kismértékben eltér monitoring eljárást m ködtet. A hagyományos monitoring eljárásban egyes aktív eszközök mellett szerepelnek a közfoglalkoztatás eszközei. A másik a BM részére kialakított eljárás a közfoglalkoztatás utánkövetésére. Ez a korábban kialakított monitoring eljárásain alapul, azonban kiegészült az személyek foglalkoztatási viszonyára irányuló, a támogatást követ rövid idej (1 hónapos) utánkövetéssel. A közfoglalkoztatás utánkövetésére vonatkozó adatgy jtést ez a beszámoló nem érinti. 5
kozik. Egy szerz dést, támogatási folyamatot csak egy id pontban (csak egy hónapban) vizsgálunk. A vizsgálat az létszám meghatározásakor az adott ügyszámhoz tartozó személyek körét állapítja meg. Abban az esetben tartozhat több személy egy ügyszámon szerepl támogatáshoz, ha az a támogatás folyósítása alatt kiesett, lemorzsolódott és helyére újabb személyt vontak be. Ez a bértámogatásnál, valamint leggyakrabban a közfoglalkoztatás esetében fordul el. Ezekben az esetekben eltérhet egymástól a vizsgált támogatási ügy befejezésének és a vizsgált személyek egy részének tényleges kilépési id pontja. A monitoring folyamat keretében a vizsgálatra leválogatott személyek adatállományát két adatbázissal futtatjuk össze. Az adatbázisokban egy személyhez megtalált foglalkoztatási jogviszonyok és állományi státuszok jelentik az eljárás els eredményeit. Az egyik adatbázisban sem szerepl személyek esetén a képzések, bértámogatás és vállalkozóvá válást segít támogatás esetén kérd íves vizsgálatot végzünk. Részükre név szerint minden hónapban elkészített kérd íveket a lakóhelyük szerint illetékes kirendeltségekre továbbítjuk. A kérd ívek postázását és összegy jtését a megyei munkaügyi központok végzik. A visszaküldött kérd ívek adatainak feldolgozása után az eredmények beépülnek az adminisztratív adatbázisokon végzett vizsgálat eredményeibe. A monitoring eljárásba vontak létszám és költségadatai nem feltétlenül egyeznek meg az aktív eszközökben részt vev személyek létszámadatait tartalmazó statisztikai célú adatkocka adataival, ezért nem lehet és nem is célszer operatív adatok másodlagos tárának tekinteni. 6
A vizsgált legfontosabb eszközök rövid bemutatása Munkaer -piaci képzések A képzés támogatása olyan foglalkoztatást el segít aktív eszköz, amellyel az álláskeres, vagy munkanélküliséggel veszélyeztetett munkaviszonyban álló személyek a képzést köve- en piacképes szakmát vagy új készséget (pl. nyelvismeretet) szerezhetnek, amellyel növelhet az elhelyezkedési esélyük, illetve munkahelyük megtartható. Az eljárás során a f városi és megyei kormányhivatalok járási (f városi kerületi) munkaügyi kirendeltségei mérlegelik, hogy az adott személy számára mely támogatási forma a leghatékonyabb. Amennyiben a képzést ajánlják, további mérlegelés tárgya, hogy milyen fajta képzésben való részvétel segítheti el az elhelyezkedést. Képzési támogatásban részesíthet k azok az álláskeres k, akik az 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás el segítésér l és a munkanélküliek ellátásáról (továbbiakban: Flt.) 58. (5) bekezdésének d) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelnek, amelyek közül lényeges, hogy álláskeres ként nyilvántartásba vegyék. Azonban nem csak álláskeres k támogathatók. Képzési támogatásban részesülhetnek gyermek nevelése, gondozása, illetve hozzátartozó ápolása miatt ellátásban részesül személyek, pályakezd k, közfoglalkoztatott személyek és olyan, munkaviszonyban álló személyek, akik rendszeres foglalkoztatása képzés nélkül nem biztosítható, vagy akiknek a munkaviszonya várhatóan 1 éven belül megsz nik. A megváltozott munkaképesség személyek munkaer -piaci aktiválása is támogatható képzéssel. Közülük els sorban azoknak a képzése támogatható, akik a 2011. évi CXCI. törvény alapján rehabilitációs ellátásban részesülnek. A támogatható képzések körét, a részvétel részletes szabályozását, a képz intézmények kiválasztásának szempontjait, a támogatás nyújtásának feltételeit, a foglalkoztatást el segít támogatásokról, valamint a Munkaer -piaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásokról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet (továbbiakban: Rendelet) tartalmazza. A képzési támogatások köre több elem : szakképzésekre, alap, pályaorientáló és álláskeresési ismeretekre, nyelvvizsga megszerzésére, különböz közúti jogosítványok megszerzésére, valamint vállalkozás indításához és m ködtetéséhez szükséges kompetenciák megszerzésére terjed ki. A legnagyobb létszámú kört a szakképzésr l szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 3. (1) bekezdésében, a 3. (2) bekezdés b-c) pontjában, valamint 3. (3) bekezdés a) pontjában meghatározott szakképzésekbe vontak jelentik, melyek körébe tartoznak iskolai rendszer szakmai képzések (szakképzés), iskolarendszeren kívüli, a feln ttképzésr l szóló törvény alapján biztosított, szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzések, vagy meghatározott munkakör betöltéséhez szükséges végzettség megszerzése, a szakmai tevékenység magasabb szint gyakorlásához (pl. mestervizsgához) szükséges ismeretek elsajátítására irányuló képzések. 7
A munkaügyi kirendeltség els sorban a feln ttképzést folytató intézmények jegyzékében szerepl, ún. ajánlott képzésekben való részvételt támogatja, de az álláskeres kérelmére, konkrét tanfolyamok, képzések esetében a jegyzéken nem szerepl - azonban a rendeletben meghatározott követelményeknek megfelel - képzést is támogathatja, ezek az ún. elfogadott képzések. A képzés lebonyolítására a munkaügyi központnak és a képzést végz intézménynek együttm ködési megállapodást kell kötni. A megállapodás tartalmazza a képz intézmény, illetve a munkaügyi központ kötelezettségeit, a képzés id tartamát, a képzési költség átvállalt részét, a költség átutalásának ütemezését. A képzésben részt vev személynek képzési támogatás adható, továbbá részben vagy egészben megtéríthet a képz intézmény által megállapított képzési költség, valamint a képzéshez kapcsolódó szállás, élelmezés és a helyi, illet leg helyközi utazás költsége. A képzési támogatás formája a munkaviszonyban lév személy képzése esetén kereset-kiegészítés, az álláskeres k képzése esetén keresetpótló juttatás. A kereset-kiegészítés mértéke a képzést megel en elért átlagkereset és a képzés alatt elért kereset különbözetéig terjedhet. A keresetpótló jutatás akkor adható, ha a képzés intenzívnek min sül (id tartama hetente legalább a 20 órát eléri). Összege nem lehet alacsonyabb a megállapításakor hatályos közfoglalkoztatási bér 60%-ánál, és nem haladhatja meg a megállapításakor hatályos közfoglalkoztatási bér összegét. A Rendelet alapján a keresetpótló juttatás összegét a fenti összeghatárokon belül magasabb összegben kell megállapítani annak részére, aki els szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben vagy a munkaer piacon keresett szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben vesz részt, vagy egy, vagy több 18. életévét be nem töltött gyermeket egyedül tart el. Az Flt. 14/A -a alapján lehet ség van konkrét munkaer igények kielégítését szolgáló, célzott képzések támogatására. Amennyiben egy munkaadó munkaer igényét a munkaügyi központhoz bejelenti, de arra nem tudnak számára megfelel munkaer t kiközvetíteni, kérelmezheti álláskeres személy képzését. Az álláshely betöltése érdekében az álláskeres ként nyilvántartottak közül kiválasztott személyek részére a szükséges képzést biztosítja a munkaügyi központ, a munkáltató pedig vállalja a képzésben részt vev személy(ek) foglalkoztatását. Bérjelleg támogatások A foglalkoztatás b vítését szolgáló ún. bértámogatás csak olyan, a munkaer piacon hátrányos helyzetben lév álláskeres k, valamint megváltozott munkaképesség személyek foglalkoztatása esetén nyújtható, akik a többi munkavállalóhoz képest nehezebben találnának munkát. A támogatás részletes szabályait és a támogatható foglalkoztatottak körét a Rendelet 11. -a tartalmazza. A 2008. január 1-jét l hatályba lépett szabályok nagyobb rugalmasságot biztosítanak a munkaügyi kirendeltségeknek a támogatás mértéke, és id tartama, valamint a foglalkoztatási kötelezettség tekintetében azáltal, hogy a hátrányos helyzet személy 8
esetén a munkabér és szociális hozzájárulási adó legfeljebb 50%-ának, megváltozott munkaképesség személy esetén legfeljebb a munkabér és járuléka 60%-ának megfelel összegben, legfeljebb egy évig (bizonyos esetekben 2 évig) terjed id tartamra adható a bértámogatás. A támogatott munkabérbe beletartozik az alapbér (órabér, havibér), az alapilletmény, a bérpótlékok, az illetménykiegészítés, a le nem dolgozott id re járó kiegészít fizetés. A munkabér járulékainak min sül: a munkáltató által megfizetett szociális hozzájárulási adó. A támogatás akkor adható, ha a munkáltató a foglalkoztatást legalább a támogatás folyósításának idejére vállalja. A támogatás további feltétele, hogy a munkáltató a támogatás iránti kérelem benyújtását megel 12 hónapban a (bértámogatással ) munkavállaló munkaviszonyát m ködési körében felmerült okból rendes felmondással nem szüntette meg, azaz ne a korábban leépített munkavállaló újbóli alkalmazásához kérje a támogatást. A harmadik feltétel, hogy a támogatás alatt ne szüntesse meg a fenti okból rendes felmondással a munkaviszonyt. A támogatás alanya az Flt. 58. (5) bekezdés c) pontja szerinti munkaadó, az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkez gazdasági társaság, illetve magánszemély, és annak jogi személyiséggel nem rendelkez társasága, aki munkavállalót foglalkoztat, vagy foglalkoztatni kíván. A támogatás közvetett alanyának nevezhetjük a hátrányos helyzet, illetve a megváltozott munkaképesség személyt. A bértámogatás megállapításakor hátrányos helyzet személynek min sül az álláskeres, aki legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, vagy az ötvenedik életévét betöltötte, vagy 25. életévét nem töltötte be. Hátrányos helyzet ek továbbá azok a személyek is, akiket a kirendeltség legalább hat hónapja álláskeres ként tart nyilván, vagy a saját háztartásában egy vagy több eltartott személlyel egyedül él feln tt, vagy 12 hónapon belül gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illet leg terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesült, vagy 12 hónapon belül el zetes letartóztatásban volt, szabadságvesztés, vagy elzárás büntetését töltötte. A támogatás odaítélésér l a munkaügyi központ kirendeltsége, mérlegelési jogkörében dönt, a támogatásban részesül vel a kirendeltség hatósági szerz dést köt. Ebben meghatározásra kerül a támogatás mértéke, formája, a folyósításának id tartama, a szerz désszegés jogkövetkezményei. A bértámogatás kizárólag az általános csoportmentességi rendelet I. fejezetében és 40-41. cikkében foglaltakkal összhangban nyújtható. (A Bizottság 2008. augusztus 6-ai 800/2008/EK rendelete a Szerz dés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethet nek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) 40-41. cikk és 7. cikk (4)) A bértámogatástól kismértékben eltér szabályozással rendelkez bérköltség támogatást az teszi indokolttá, hogy a bértámogatás csak a meghatározott, hátrányos helyzet nek min sített személyi kör foglalkoztatásához, legfeljebb 12 hónapig folyósítható, maximum a munkabér és járulékai együttes összegének 50, illet leg 60 százalékos mértékéig adható. Továbbá a közösségi szabályok szerint a gazdálkodó szervezetek program keretében megvalósuló foglalkoztatása három éven át nem, továbbá hátrányos helyzet személynek nem min sül 9
munkavállalói célcsoport mellett egyáltalán nem támogatható. A speciális foglalkoztatási feszültségek feloldását, enyhítését szolgálja a bérköltség támogatás, amely csak munkaer piaci program keretében m ködtethet, és a munkabér és járulékai legfeljebb 100 százalékos mértékben történ folyósítását teszi lehet vé. Az Flt. 19/B. alapján a Nemzeti Foglalkoztatási Alap el re meghatározott, összetett célok érdekében biztosíthatja olyan programok megvalósításának pénzügyi fedezetét, amelyek térségi foglalkoztatási célok megvalósítására, munkaer -piaci folyamatok befolyásolására, valamint a munkaer piacon hátrányos helyzetben lév rétegek foglalkoztatásának el segítésére irányulnak. Munkaer -piaci program keretében a munkaadó részére a munkaviszonyban foglalkoztatott személy munkabére és járulékai legfeljebb száz százalékának megfelel öszszeg támogatás nyújtható. A Rendelet alapján munkabér és járulékainak támogatása (a továbbiakban: bérköltség támogatás) nyújtható a munkaer -piaci program célcsoportjához tartozó, valamint a program megvalósításában közrem köd személyek foglalkoztatásához. Ez a támogatás is a de minimis rendelet hatálya alá tartozik. A 25 év alatti pályakezd ket sújtó munkaer -piaci feszültség kezelése érdekében hozták létre az Els Munkahely Garancia elnevezés programot, a 25 év alatti pályakezd fiatal álláskeres k munkaer -piaci helyzetének javítása érdekében. Ez az alapvet en bérköltségtámogatás jelleg program kifejezetten a fiatal munkavállalók munkaer -piaci helyzetének javítását, az els munkahely megszerzésének el segítését, valamint a szükséges munkatapasztalat megszerzését biztosítja. A program célcsoportját jelentik a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartásában szerepl, a Flt. 58.. (5) bekezdés k) pont szerinti 25 év alatti pályakezd álláskeres k, ezen belül kiemelten a szakképzetlenek és a tartós álláskeres k. A program forrása a Nemzeti Foglalkoztatási Alap központi keretéb l biztosított. A program célcsoportjába tartozó pályakezd k elhelyezkedését a munkaügyi központ/kirendeltség az egyéni igényeken alapuló, a szükséges mérték munkaer -piaci szolgáltatás nyújtásával segíti el. A szolgáltatások lehetnek munkaer -piaci, és/vagy foglalkoztatási információnyújtás és munkaer közvetítés, amelyek nyújtása a támogatott foglalkoztatást megel id szakban szükségszer. A program keretei között bérköltség támogatás állapítható meg - a munkáltató kérelme alapján - a 25 év alatti pályakezd álláskeres teljes, vagy legalább a napi 4 órát elér részmunkaid ben történ foglalkoztatását vállaló munkáltató számára. A támogatással munkavállaló felvétele az átlagos statisztikai létszámhoz viszonyítva a munkavállalói létszám növekedését kell, hogy eredményezze. A támogatás legfeljebb 6 hónapos id tartamra állapítható meg. Mértéke a munkaszerz dés szerinti munkabér, valamint az azt terhel és ténylegesen átutalásra kerül szociális hozzájárulási adó együttes összegének 100%-a. Teljes munkaid s foglalkoztatás esetén a támogatás alapjául figyelembe vehet munkabér legfeljebb a kötelez legkisebb munkabér 150%-a lehet, részmunkaid s foglalkoztatás során ennek a részmunkaid teljes munkaid vel arányos része alapján számított hányada vehet figyelembe. Azon álláskeres k esetében, akik a munkavégzést lakó/tartózkodási helyükt l eltér településén is vállalják, a programban a bérköltség 10
támogatás mellett lehet ség van a munkába járáshoz szükséges utazási költségek megtérítésére is. A támogatás nyújtásának részletes feltételeit a Rendelet 26/A-G. -a tartalmazza. A fiatal, szakképzett személyek mihamarabbi pályára állítása érdekében speciális bérjelleg támogatásként 2010 óta érhet el a szakképzettséggel rendelkez, pályakezd álláskeres k munkatapasztalat-szerzésének támogatása. A támogatásról szóló 70/2009. (IV. 2.) Korm. rendelet szerint szakképzettséggel rendelkez pályakezd álláskeres nek számít az a személy, aki a Flt. 58. (5) bekezdés k) pontja szerint pályakezd álláskeres nek min sül, és legalább alapszint szakképesítéssel vagy szakképesítést nyújtó középfokú iskolai végzettséggel rendelkezik. A munkaügyi központ ezt a támogatást a munkaadó kérelmére nyújtja, ha a munkaadó a pályakezd álláskeres munkaviszony keretében történ foglalkoztatását napi legalább négyórás munkaid ben, és legalább 365 napi id tartamra vállalja. A munkaügyi központ a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság véleményének kikérése után minden naptári évben meghatározza azoknak a szakképzettségeknek a körét, amelyekkel rendelkez pályakezd álláskeres foglalkoztatásához ilyen támogatást nyújt a munkaadó részére. A szakképzettségek köre a munkaer -piaci változásokra figyelemmel év közben is módosítható. A támogatás olyan pályakezd álláskeres munkatapasztalat-szerzéséhez nyújtható, aki az álláskeres ként történ nyilvántartásba vételét l számított legalább 90 napig a munkaügyi központtal együttm ködött. A támogatást a foglalkoztatás id tartamára, legfeljebb azonban 365 napra a pályakezd foglalkoztatásával kapcsolatban felmerül bérköltség 50 és 100%-a közötti mértékben lehet megállapítani. A támogatás összege - a bérköltség 100 százalékának megfelel támogatása esetén - havonta nem haladhatja meg az alapszint szakképesítéssel rendelkez pályakezd esetében, a kötelez legkisebb munkabér és annak járulékai összegét, a középszint vagy középfokú szakképesítéssel, illetve szakképesítést nyújtó középfokú iskolai végzettséggel rendelkez pályakezd esetében, a kötelez legkisebb munkabér másfélszeresét és az emelt szint vagy fels fokú szakképesítéssel, illetve fels fokú iskolai végzettséggel rendelkez pályakezd esetében, a kötelez legkisebb munkabér kétszeresét. Munkahelymeg rz támogatás Új munkahelyek teremtéséhez, a meglév munkahelyek megtartásához, a foglalkoztatási szerkezetátalakítás el segítéséhez, valamint a munkaer szakmastruktúrájának korszer sítéséhez f foglalkoztatáspolitikai célok elérése érdekében az Flt. 18. -a alapján támogatás nyújtható. Munkahelymeg rzés támogatásához vissza nem térítend támogatás annak a munkaadónak nyújtható, aki m ködésével összefügg okból a munkavállaló munkaviszonyát felmondással kívánja megszüntetni. A támogatás abban az esetben állapítható meg, ha a munkaadó a támogatás iránti kérelemmel együtt benyújtott likviditási tervében bemutatja az átmeneti ne- 11
hézséget okozó gazdasági körülményeit, a gazdasági nehézségek áthidalására vonatkozó várható intézkedését. A támogatás további feltétele például, hogy a munkáltató ne álljon cs d-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, továbbá az munkavállalót, aki után a támogatást igényli legalább hat hónapja foglalkoztassa, és vállalja, hogy a támogatás folyósítása alatt, valamint azt követ en legalább a támogatott foglalkoztatás id tartamával megegyez ideig továbbfoglalkoztatja. Támogatásként az munkavállaló munkabére és az azt terhel szociális hozzájárulási adó együttes összegének 25-90 százaléka adható azzal a megkötéssel, hogy a támogatás havi mértéke munkavállalónként nem haladhatja meg a minimálbér 150 százalékát. A támogatás maximum egy évig folyósítható. A munkaadó részére a foglalkoztatási kötelezettség lejártától számított egy évig újabb munkahelymeg rzés támogatása nem nyújtható. A munkahelymeg rzés támogatása az 1998/2006/EK bizottsági rendelet 2. cikke szerinti csekély összeg (de minimis) támogatásnak min sül. A támogatás nyújtásának részletes feltételeit a Rendelet 18. -a tartalmazza. Álláskeres k vállalkozóvá válását el segít támogatások Az álláskeres k számára a vállalkozóvá, önfoglalkoztatóvá válás is lehetséges pozitív kimenetet jelent a munkanélküliségb l. Az Flt. 17. -a alapján támogatás nyújtható annak az álláskeres nek (és rehabilitációs ellátásban részesül személynek), aki munkaviszonyon kívüli tevékenységgel gondoskodik önmaga foglalkoztatásáról, ideértve azt is, aki vállalkozást indít, vagy vállalkozáshoz csatlakozik. Továbbá támogatható az a személy is, aki önmaga foglalkoztatását egyéni vállalkozás keretében, gazdasági társaság - a társaság tevékenységében személyesen közrem köd - tagjaként, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. -a 18. pontjában meghatározott mez gazdasági stermel ként oldja meg. A vállalkozóvá válás támogatása az álláskeres k vállalkozás indítását, vállalkozáshoz való csatlakozását támogatja beruházási célokra igénybe vehet t kejuttatással, vagy a vállalkozás induló id szakában jövedelem-kiegészítést szolgáló támogatás igénybevételének lehet ségével. A támogatás nyújtásának részletes feltételeit a Rendelet 10. -a tartalmazza. A támogatás több formában nyújtható. Lehet maximum 3 millió Ft-ig terjed t kejuttatás, mely egészben vagy részben visszatérítend, vagy vissza nem térítend támogatás. Lehet legfeljebb hat hónap id tartamra, havonta a kötelez legkisebb munkabér összegéig terjed támogatás, valamint kiterjedhet a vállalkozói tevékenység megkezdéséhez szükséges szaktanácsadás költségeire is. Az els két típusú támogatás külön-külön is nyújtható. A 3 millió forintig terjed t kejuttatás-támogatás megállapításának további feltétele, hogy az álláskeres ként történ nyilvántartás legalább 1 hónapja fennálljon, valamint - a beruházás költségének legalább 20 százalékát elér - saját forrás, továbbá a támogatás visszatérítése, illet leg kötelezettségszegés miatt történ visszafizetése esetére - anyagi biztosíték megléte. A 3 millió forintig terjed t kejuttatást pályázati eljárás alapján a munkaügyi központ, a hat hónap id - 12
tartamra nyújtható minimálbérrel megegyez támogatást és vállalkozási szaktanácsadás igénybevételére irányuló támogatásokat kérelemre a munkaügyi kirendeltségek nyújthatják. Közfoglalkoztatás Közfoglalkoztatás célja az aktív korú, munkaképes, azonban a munkaer piacról kiszorult munkavállalók foglalkoztatási lehet ségének megteremtése. Ennek érdekében szükséges megteremteni az új közfoglalkoztatási intézményrendszert. A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény és a munka törvénykönyvér l szóló 2012. évi I. törvény alapján lehet közfoglalkoztatási jogviszonyt létesíteni. A közfoglalkoztatási jogviszony sajátos foglalkoztatási jogviszony, amelyet a közfoglalkoztató létesíthet határozott id tartamra, próbaid kikötése nélkül azzal a természetes személlyel, aki a munka törvénykönyvének rendelkezései szerint munkaviszonyt létesíthet és álláskere- els sorban foglalkoztatást helyettesít támogatásban részesül. A határozott id nem lehet hosszabb, mint a közfoglalkoztatási támogatásról szóló hatósági szerz désben el írt id tartam. A közfoglalkoztatási jogviszony olyan munkára létesíthet, amely kötelez vagy önként vállalt állami vagy önkormányzati feladat, a nemzetiségek jogairól szóló törvényben el írt kötelez vagy önként vállalt feladat, a helyi vagy azon túlmutató közösségi szükségletek kielégítését szolgáló feladat vagy a Kormány által meghatározott közösségi célok megvalósítását el segít feladat ellátására vagy a feladatellátás feltételeinek megteremtésére irányul, és annak ellátására törvény nem ír el közalkalmazotti, közszolgálati vagy kormányzati szolgálati jogviszonyt. Közfoglalkoztató lehet költségvetési szerv, helyi és nemzetiségi önkormányzat, valamint ezek jogi személyiséggel rendelkez társulása, egyház, közhasznú jogállású szervezet, civil szervezet, az állami és önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott, vagy erre a célra az állam, önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezet. Ezeken felül a törvényben meghatározott feltételek esetén közfoglalkoztató lehet erd gazdálkodó, vízitársulat, szociális szövetkezet, vasúti pályahálózat-m ködtet szervezet is. Közfoglalkoztatottként az a természetes személy foglalkoztatható, aki a Munka Törvénykönyvér l szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezései szerint munkaviszonyt létesíthet, az Flt. szerinti álláskeres, vagy aki a megváltozott munkaképesség személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény szerinti rehabilitációs ellátásban részesül. A közfoglalkoztatási jogviszonyra az Mt. szabályai meghatározott eltérésekkel alkalmazandók. Az eltéréseket a 2011. évi CVI. törvény 2. -a részletezi. A fontosabb különbségek közé tartozik, hogy közfoglalkoztatási jogviszony csak határozott id re létesíthet, hogy a munkabér összege megegyezik a közfoglalkoztatási bérrel, a legalább középfokú iskolai végzettséget, szakképesítést igényl munkakör betöltése esetén a közfoglalkoztatási garantált bérrel. 13
A közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet alapján többféle közfoglalkoztatási típus valósulhat meg. Közös bennük, hogy a munkanélküliség csökkentésére szolgálnak, az elmaradott térségek felzárkóztatását célzó közfeladatok ellátását teszik lehet vé, továbbá finanszírozásuk a Nemzeti Foglalkoztatási Alap közfoglalkoztatási támogatások el irányzata terhére történik. Ezen rendelet alapján a hosszabb id tartamú közfoglalkoztatás olyan közfoglalkoztatási forma, amelynek keretében értékteremt, szakképzettséget is igényl munkák végzésére vonhatók be els sorban a foglalkoztatást helyettesít támogatásra jogosult személyek, illetve álláskeres k. A foglalkoztatás 2-12 hónapos id tartamban, legalább napi 6 órás munkaid ben történik közfoglalkoztatási jogviszony keretében. A rövid id tartamú közfoglalkoztatás olyan közfoglalkoztatási forma, amelybe kizárólag foglalkoztatást helyettesít támogatásra jogosult személyek kerülnek bevonásra 1-4 hónapos id tartamban, napi 4 órás munkaid ben, határozott idej közfoglalkoztatási jogviszony keretében. Az Országos közfoglalkoztatási programok keretében olyan közfoglalkoztatási munkafolyamatok valósulnak meg, amelyek a mindenkori munkaer -piaci helyzet, az esetleges vis maior helyzetek kezelésére, több ágazatot átfogóan (pl. ár-, és belvízvédelem, a közutak, vasutak, az erd területek, megújuló energiaforrások területén) indítható. Az országos közfoglalkoztatási programok id tartama az egész év folyamán biztosítja a közfoglalkoztatást, teljes munkaid ben. A közfoglalkoztatónak a munkavégzéshez kapcsolódóan a foglalkoztatást el segít képzés lehet ségét biztosítania kell. A program támogatása a közfoglalkoztatási bér és a szociális hozzájárulási adó 100%-áig terjedhet, valamint e támogatási összeg 20%-a lehet a közvetlen költségekhez, továbbá legalább 100 f foglalkoztatása esetén legfeljebb 3%-a lehet a szervezési költségekhez nyújtott támogatás. A közfoglalkoztatók lehetnek a vízügyi igazgatóságok, az állami és magán erd gazdaságok, a vízgazdálkodási társulatok, a Magyar Közút Nonprofit Zrt., a katasztrófavédelmi és rend ri szervek, a vasúti pályahálózat-m ködtet szervezetek, a Nemzeti Parkok, a Magyar Honvédség, az Állami Autópálya Kezel Zrt., stb. 14
A vizsgálatba kerültek összetétele 2012-ben a monitoring vizsgálatok során 337 ezer, támogatásból kikerült személy vizsgálatára került sor. A vizsgált személyek 76,8 százaléka valamilyen közfoglalkoztatási támogatásban vett részt. Képzésb l került ki a vizsgált személyek 6,9 százaléka, dönt többségük álláskeres k részére biztosított képzésekben vett részt. 6,3 százalékuk bértámogatásban, 3,9 százalékuk bérköltség-támogatásban és további 2,4 százalékuk az Els Munkahely Garancia program keretében biztosított bértámogatásban részesült. A pályakezd álláskeres k munkatapasztalat szerzésének támogatásában személyek aránya 1 százalék alatt volt. Bérjelleg támogatásokban összesen a 2012-ben támogatásukat befejez személyek 13,2 százaléka részesült. Vállalkozóvá válási támogatást kapott az ek 0,8 százaléka. A támogatásban részesítettek további 2,2 százaléka munkahely-meg rzési támogatásban részesített munkavállaló volt. A monitoring eljárásban vizsgált egyes aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök létszáma, 2012 (f ) Vizsgált személyek aránya (%) száma (f ) Képzési támogatás 6,9 23 123 Munkaviszonyban állók képzése 0,1 424 Bértámogatás 6,3 21 254 Bérköltség támogatás 3,9 13 072 Els Munkahely Garancia 2,4 8 151 Munkatapasztalat-szerzés támogatása 0,6 1 904 Vállalkozóvá válási támogatás 0,8 2 817 Munkahelymeg rzés támogatása 2,2 7 540 Aktív eszközök összesen 23,2 78 285 Hosszabb id tartamú közfoglalkoztatás 55,3 186 344 Rövid idej közfoglalkoztatás 2,9 9 654 Országos közfoglalkoztatási program 18,6 62 484 Közfoglalkoztatás összesen 76,8 258 482 Aktív eszközök összesen 100,0 336 767 A vizsgált évben a legtöbb személyt érint aktív eszköz a közfoglalkoztatás volt. A monitoring eljárásába ennek megfelel en a bekerült személyek több mint háromnegyede közfoglalkoztatott volt. A vizsgált személyek 55,3 százaléka, (a közfoglalkoztatottak többsége) 2012- ben hosszabb idej közfoglalkoztatásban részesült. Országos közfoglalkoztatási programban volt az ek 18,6 százaléka. Mivel a monitoring eljárás az egyes támogatásokból kilép személyeket vizsgálja, ezért kerülhetett be az ek közé 9654, rövid idej közfoglalkoztatásban személy. Támogatásuk az el, 2011-es évr l áthúzódó volt. 15
A monitoring eljárásban vizsgált egyes aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökben személyek aránya, 2012 (%) Kérd íves vizsgálat a monitoring eljárásban A monitoring módszerének megfelel en el ször adminisztratív adatbázisokban vizsgáljuk az elhelyezkedés tényét. A legfontosabb aktív eszközök esetén alkalmazott kérd íves eljárás a képzésben részt vev k 16,6 százalékára terjedt ki. A bérjelleg támogatások esetén az személyek 12,6 százalékát vizsgáltuk kérd ívekkel. A kérd íves vizsgálat aránya a vállalkozóvá válást segít támogatás esetén volt a legmagasabb, itt az személyek 19 százaléka esetén alkalmaztunk kérd íves eljárást. 16
A monitoring kérd íves eljárásban vizsgált aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök esetén a vizsgálati eszközök aránya (%) A kiküldött kérd ívek esetén a válaszadási hajlandóság 23 és 33 százalék között volt. Legmagasabb arányban a vállalkozóvá válást segít támogatásokban személyek válaszoltak kérd íveinkre, a megkeresett személyek 32,8 százaléka visszaküldte a kérd ívet. A vállalkozóvá válási támogatásban, valamint a képzésekben és kérd ívvel felkeresett személyek 23-26 százaléka válaszolt megkeresésünkre. A visszaküldött kérd ívek nem reprezentálják az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközöket befejez ket. Válaszaik, foglalkoztatási státuszukon kívül csak tájékoztató jelleg ek. Az elemzés további részében az adminisztratív adatbázisokat és a kérd íves kutatás keretében szerzett vizsgálati eredményeket összevontan mutatjuk be. 17
Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök létszáma Az elemzés a legfontosabb aktív eszközökre terjed ki. A monitoring eljárásban vizsgált aktív eszközök közül a közfoglalkoztatás 2011-t l alapvet en átalakult és megváltozott. Elemzésünkben 2012-re vonatkozóan részletesen bemutatjuk a közfoglalkoztatási eszközök eredményességére vonatkozó számítások eredményeit. Az átalakult, létszámaiban lényegesen ki- vült közfoglalkoztatás nem hasonlítható a korábbi évek közhasznú, közcélú foglalkoztatásához, ezért az eszközöket csak két éves id sorban mutatjuk meg. A f bb aktív eszközökben személyek létszáma, 2010-2012 (f ) Képzési támogatás Munkaviszonyban állók képzése Bérköltség támogatás Els Munkahely Garancia program Bértámogatás Munkatapasztalat-szerzés támogatása Vállalkozóvá válási támogatás Munkahelymeg rzés támogatása Közhasznú munkavégzés Hosszabb id tartamú közfoglalkoztatás Rövid idej közfoglalkoztatás Országos közfoglalkoztatási program 23 123 424 2010. 13 072 2011. 8 151 2012. 21 254 1 904 2 817 7 540 0 186 344 9 654 62 484 0 40 000 80 000 120 000 160 000 200 000 A vizsgálatba vont eszközökben 336,8 ezer f volt 2012-ben, ami 7,5 százalékkal több volt, mint az el évi létszám. A közfoglalkoztatáson kívüli aktív eszközökben a vizsgált évben 78,3 ezer f volt, ami 14,6 százalékkal volt magasabb, mint 2011-ben. A közfoglalkoztatás eszközeiben pedig további 258,5 ezer f vett részt, ami 5,5 százalékos növekedést jelentett 2012-ben. 2012-ben kismérték csökkenés történt az álláskeres k és a munkaviszonyban állók képzése esetén. Ebben az évben 23,1 ezer f volt álláskeres k képzésében (4,1 százalékos csökkenés) és 424 f munkaviszony melletti képzésekben (27,5 százalékos csökkenés). A vizsgált évben az el évhez képest csökkenés volt a vállalkozóvá válást el segít támogatások létszámaiban, ezzel az eszközzel 2012-ben 2817 f t támogattunk, ami 2011-hez képest 38,3 százalékos csökkenést jelentett. 2011 és 2012 között n tt a bérjelleg támogatásokban és a munkahelymeg rz támogatásban részesített személyek száma. Bértámogatásban 2012-ben 21,2 ezer f részesült (48,1 százalékos növekedés). A bérköltség-támogatásban részesül személyek száma is n tt a vizsgált 18
id szakban 18,8 százalékkal, amennyiben a 2012-ben induló Els Munkahely Garancia programba bevont 8103 f t is ide számítjuk. A 2011-t l felfutó létszámú munkatapasztalatszerzési támogatásban 2012-ben az el évinél kevesebben, 1904-en voltak ek, ami 27,6 százalékos csökkenést jelent. A közfoglalkoztatásba vont személyek teljes létszáma 2011 és 2012 között kis mértékben n tt (8,9%), miközben a támogatás eszközei jelent sen átalakultak. 2012-re teljesen megsz nt a 2011-ben még néhány ezer f t érint közhasznú foglalkoztatás, a korábbi töredékére esett vissza a rövid idej közfoglalkoztatásba bevontak létszáma, miközben közel hatszorosára tt a hosszabb idej közfoglalkoztatás létszáma és több mint kétszeresére duzzadt az országos közfoglalkoztatási programok létszáma is. A fontosabb aktív eszközöket befejez k létszáma megyénként, 2011, 2012 (f ) Borsod-Abaúj-Zemplén Szabolcs-Szatmár-Bereg Hajdú-Bihar Békés Jász-Nagykun-Szolnok Baranya Bács-Kiskun Somogy Pest Csongrád Heves Fejér Veszprém Nógrád Budapest Tolna Komárom-Esztergom Zala Gy r-moson-sopron Vas 8 693 38 950 9 736 35 678 5 341 21 113 6 461 16 470 3 818 16 946 4 038 15 433 5 303 13 420 3 033 13 006 3 875 9 139 2 920 9 868 2 644 9 774 3 204 8 262 aktív eszközök 2011. 2 092 9 319 3 289 7 735 3 950 aktív eszközök 2012. 5 419 1 750 7 500 2 561 közfoglalkoztatás 2011. 6 012 1 830 6 727 1 982 4 120 közfoglalkoztatás 2012. 1 766 3 590 0 10 000 20 000 30 000 40 000 A monitoring vizsgálatba bevont, a vizsgált eszközöket befejez személyek száma 2011 és 2012 között Budapest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megye kivételével minden megyében növekedett. 19
A növekedés Közép- és Nyugat-Dunántúl megyéiben volt a legjelent sebb, Komárom- Esztergom megyében közel 50 százalékkal n tt az aktív eszközökbe vont személyek száma, Fejér megyében a növekedés meghaladta a 30 százalékot, Zala és Gy r-sopron-moson megyében pedig a 25 százalékot. Az ország többi megyéjében ennél kisebb mértékben növekedett a bevont személyek száma. Pest, Baranya, Vas, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés és Csongrád megye esetén volt 10 százalékot meghaladó, érzékelhet mérték emelkedés 2011 és 2012 között az aktív eszközökben személyek létszámában. A vizsgált két évben a legnagyobb támogatási létszámokat elér Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében alig változott a támogatott személyek száma. Nógrád megyében már jelen- snek mondható, 10,6 százalékot elér csökkenés volt 2011 és 2012 között, azonban a legnagyobb mérték csökkenés a f városban volt látható (26,6 %). A monitoring eljárásban vizsgált egyes aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök létszáma és változása megyénként, 2011-2012 (f,%) Aktív eszközök összesen ebb l: közfoglalkoztatás Változás 2011 és 2012 között (%) 2011=100% többi aktív eszköz együtt Aktív eszközök öszszesen közfoglalkoztatás Budapest 9 369 5 419-26,6-39,9 5,4 Pest 13 013 9 138 14,6 22,9-1,3 Fejér 11 466 8 263 30,4 35,2 19,5 Komárom- Esztergom 8 573 6 012 50,0 51,8 45,9 Veszprém 11 411 9 319 19,5 34,0-19,5 Gy r-moson- Sopron 6 102 4 120 28,5 33,5 19,3 Vas 5 355 3 589 13,7 11,5 18,3 Zala 8 557 6 727 25,5 24,9 27,9 Baranya 19 473 15 435 16,8 18,1 12,1 Somogy 16 039 13 006 6,1 8,1-1,8 Tolna 9 251 7 501 3,1 8,8-15,7 Borsod-Abaúj- Zemplén 47 644 38 951 0,3-1,7 10,7 Heves 12 418 9 774 7,9 9,5 2,6 Nógrád 11 023 7 735-10,6-23,2 45,6 Hajdú-Bihar 26 451 21 111 13,7 13,5 14,6 Jász-Nagykun- Szolnok 20 763 16 945 14,9 10,1 42,1 Szabolcs-Szatmár- Bereg 45 414 35 678-0,6-6,7 30,9 Bács-Kiskun 18 723 13 420 5,7-1,4 29,0 Békés 22 933 16 472 10,5 6,6 22,0 Csongrád 12 788 9 868 13,4 25,0-13,5 összesen 336 767 258 482 7,5 5,5 14,6 20
A változások els sorban a közfoglalkoztatás eszközeibe bevont személyek létszámának változását tükrözik. 2012-ben, az el évhez hasonlóan a vizsgált eszközökben személyek között kiemelked en magas, 76,8 százalékos volt az átalakított közfoglalkoztatás rendszerébe vont személyek száma és aránya. A közfoglalkoztatottak száma országosan, 2011 és 2012 között 5,5 százalékos növekedést mutatott. A közfoglalkoztatási programokat befejez személyek száma 2011 és 2012 között Nógrád megyében 23 százalékkal, Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében 6,7 százalékkal, a f városban pedig közel 40 százalékkal csökkent. Borsod- Abaúj-Zemplén és Bács-Kiskun megyében ennél jóval kisebb mérték csökkenés volt látható (1,4 1,7 %). A megyék többségében n tt a közfoglalkoztatási programot befejez k száma. A legnagyobb mérték növekedés Komárom-Esztergom (51,8%), Fejér (35,2%), Veszprém (34%) és Gy r- Moson-Sopron megyében (33,5%) történt. Látható, hogy az elemzett id szakban els sorban a jobb gazdasági, foglalkoztatási helyzet megyékben alacsony 2011-es bázisról növekedett er sebben a 2012-es közfoglalkoztatás mértéke, miközben a legnagyobb volumenben közfoglalkoztató megyék esetén stagnálás, kis mérték csökkenés történt. A többi aktív eszköz esetén a változás más területi képet mutatott. Komárom-Esztergomban a jelent s közfoglalkoztatási növekedés mellett jelent sen, 45,9 százalékkal n tt az aktív eszközöket befejez k száma is. Azonban az ország más részein jellemz en ott n ttek a hagyományos aktív eszközökbe vontak létszámai, ahol a közfoglalkoztatás csökken, stagnáló tendenciát mutatott. Az aktív eszközökben ek száma 2011 és 2012 között Komárom- Esztergom mellett jelent sen n tt Nógrád (45,6%), Jász-Nagykun-Szolnok (42,1%), Szabolcs- Szatmár-Bereg (30,9%) és Bács-Kiskun (29%) megyékben. Csökkent viszont a számuk Veszprém (19,5%), Tolna (15,7%) és Csongrád (13,5%) megyében. 21
Lemorzsolódás az aktív eszközökb l Az aktív eszközbe vont személyek közül azt tekintjük lemorzsolódónak, ahol a bevont személyek bármilyen okból el bb abbahagyják, befejezik a támogatást, mint az egyéni szerz désükben tervezett záró id pont. A csoportos támogatásoknál a támogatás vége eltérhet a bevont személyek támogatási id szakától. A vizsgált aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök esetén, 2012-ben a támogatást befejez k 8,3 százaléka volt lemorzsolódónak tekinthet. A hagyományos aktív eszközöknél magasabb volt a közfoglalkoztatás eszközei esetén a lemorzsolódás aránya, azonban a közfoglalkoztatás eltér jellege miatt ezeknél az eszközöknél nem vizsgáljuk a lemorzsolódás okát és mértéket. A közfoglalkoztatás eredményességének megállapítása során a BM eljárásához hasonlóan minden bevont személyre vonatkoztatva végezzük a vizsgálatot. Aktív eszközöket sikeresen befejez k aránya, 2012 (%) Képzési támogatás Munkaviszonyban állók képzése Bértámogatás Bérköltség támogatás Els Munkahely Garancia Munkatapasztalat-szerzés támogatása Vállalkozóvá válási támogatás Munkahelymeg rzés támogatása 96,0 99,1 86,6 87,8 94,5 76,4 97,9 97,9 0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 80,0 90,0 100,0 Sikeresen befejez k Lemorzsolódó A vizsgált eszközök esetén 2012-ben a munkaviszonyban állók képzései esetén volt a legalacsonyabb (0,9%) a lemorzsolódás aránya. Vállalkozóvá válást el segít támogatásokban és a munkahelymeg rzés támogatásában személyek közel 98 százaléka sikeresen befejezte a támogatást. Az álláskeres k képzéseib l a résztvev k 4 százaléka morzsolódott le. A bérés bérköltség-támogatásban személyek esetén ennél magasabb 12,2 százalékos és 13,4 százalékos volt 2012-ben a lemorzsolódás. Az els munkahely garancia programban résztve- k között más bérjelleg támogatásnál lényegesen kisebb, csak 5,5 százalék volt a programot korábban abbahagyók aránya. A támogatási folyamatot elkezd személyek közel ne- 22
gyede lépett ki a támogatásból valamilyen formában annak vége el tt a munkatapasztalatszerzési támogatás esetén (23,6%). A vizsgált aktív eszközök esetén 2011 és 2012 között kis mértékben, 8,5 százalékról 8,3 százalékra csökkent a lemorzsolódó személyek aránya. Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok megye mindkét vizsgált évben a kicsi, 5 százalék körüli lemorzsolódással rendelkez megyék közé tartozott. Az átlagosnál nagyobb arányú, 10 12 százalékra tehet lemorzsolódás történt 2011- ben és 2012-ben Komárom-Esztergom, Borsod-Abaúj-Zemplén, Veszprém és Békés megyében. Az itt elemzett id szak évei között nagyobb, két százalékpont körüli csökkenés volt a lemorzsolódás mértéket illet en Békés, Tolna, Somogy, Baranya és Jász-Nagykun-Szolnok megyében. A megyék kisebb részében n tt a lemorzsolódás mértéke 2011 és 2012 között. Legnagyobb mérték Komárom-Esztergom megyében volt ez a növekedés (3,8 százalékpont), de Borsod-Abaúj-Zemplén, Veszprém és Zala megyében is jelent s, két százalékpont körüli növekedés volt az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökbe bevontak támogatásból történ lemorzsolódása esetén. Aktív foglalkoztatási eszközökb l lemorzsolódók aránya, 2011-2012 (%) közfoglalkoztatás nélkül Jász-Nagykun-Szolnok megye Nógrád megye Baranya megye Hajdú-Bihar megye Somogy megye Pest megye Zala megye Gyor-Moson-Sopron megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Fejér megye Bács-Kiskun megye Tolna megye Vas megye Heves megye Budapest Csongrád megye Békés megye Veszprém megye Borsod-Abauj-Zemplén megye Komárom-Esztergom megye 2012. 2011. 0% 5% 10% 15% 23
A lemorzsolódás okai els sorban a bérjelleg támogatások esetén vizsgálhatók. A képzések és a vállalkozóvá válási támogatások esetén a nyilvántartási rendszerben nem állnak rendelkezésre megfelel adatok a lemorzsolódás okaira vonatkozóan. A lemorzsolódás oka a bérjelleg támogatások esetén, 2012 (f ) Nyugellátásra jogosult lett 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 Munkavállaló elhalálozott Nem támogatott munkahelyre került Munkáltató Jogutód nélkül megszünt Határozott idej munkaszerz dés lejárt Próba id alatt megsz nt Munkavállaló rendes felmondása Munkáltató rendkívüli felmondása Munkaadó rendes felmondása Közös megegyezéssel A bérjelleg támogatások esetén a lemorzsolódás oka az esetek 43 százalékában a munkavállaló rendes felmondása volt. A munkahelymeg rz támogatások esetén a lemorzsolódók 82 százaléka lépett ki a támogatott foglalkoztatótól saját kezdeményezésére. Jelent s, az összes itt elemzett támogatási formát tekintve 14,4 százalékos volt a közös megegyezéssel kilép k aránya a lemorzsolódók között. Próbaid alatt a támogatatásból lemorzsolódók 22 százalékának sz nt meg a foglalkoztatási jogviszonya. A munkatapasztalat-szerzési támogatásból lemorzsolódók fele (51%) felmondott, negyede pedig nem támogatott munkahelyre került. Az Els Munkahely Garancia támogatást id el tt befejez személyek 43,8 százaléka saját felmondása, további 44,4 százaléka pedig próbaid alatt megsz foglalkoztatása miatt morzsolódott le. A bérköltség-támogatottak esetén a lemorzsolódás harmada esetén (33%) a közös megegyezéses távozás volt megállítható. 24
A f bb munkaer -piaci eszközök hatékonyság mutatói Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök nyomon követéses vizsgálatának legfontosabb mutatója a támogatásban részesítettek munkaer -piaci reintegrációját mutató elhelyezkedési arány. Az egyes támogatást sikeresen befejez k esetén a támogatás végét követ 180. napon vizsgáljuk (más jellemz k mellett) a bejelentett munkaviszonnyal rendelkez k arányát. Az aktív eszközt befejez személyek elhelyezkedési aránya, 2011-2012 (%) Képzési támogatás Munkaviszonyban állók képzése Bértámogatás Munkatapasztalat-szerzés támogatása Bérköltség támogatás Els munkahely garancia Vállalkozóvá válási támogatás Munkahelymeg rzés támogatása Hosszabb id tartamú közfoglalkoztatás Országos közfoglalkoztatási program Rövid idej közfoglalkoztatás 46,0 2011. 65,7 2012. 71,1 69,9 74,2 62,8 72,6 81,0 49,8 58,6 26,8 0,0 20,0 40,0 60,0 80,0 100,0 2012-ben a munkahelymeg rz és a bérköltség támogatás esetén volt a legmagasabb a támogatást követ 180. napon a foglalkoztatottak aránya. A bérköltség támogatás esetén a támogatásban részesítettek 74,2 százaléka, a munkahelymeg rz támogatás esetén pedig 81 százaléka a vizsgált id pontban is munkaviszonyban állt. Az Els Munkahely Garancia programot befejez személyek 62,8 százaléka volt állásban a vizsgált id pontban. Hasonlóan magas, 71,1 százalékos volt a bértámogatásban személyek foglalkoztatási mutatója is. A szakképzettséggel rendelkez, pályakezd álláskeres k munkatapasztalat-szerzésének támogatásában részesítettek 69,9 százalékát találtuk meg támogatásukat követ en 180 nappal a munkaer piacon. Az álláskeres k közül a képzési támogatásban részesítettek 46 százaléka volt állásban 180 nappal a támogatás után. A munkaviszonyban állók esetén ez az arány 65,7 25
százalék volt. Az álláskeres k vállalkozóvá válását el segít támogatásokban részesítettek foglalkoztatási mutatója 72,6 százalékos volt 2012-ben. A közfoglalkoztatás eszközei közül az országos közfoglalkoztatási programok esetén 58,6 százalékos, a hosszabb id tartamú közfoglalkoztatás esetén pedig 49,8 százalékos volt a támogatást követ fél évvel ismét munkaviszonyban állók aránya. A 2012-ben csak néhány ezer f t érint rövid id tartamú közfoglalkoztatás esetén ez az arány 26,8 százalék volt. 2011 és 2012 között az aktív eszközök többsége esetén javult a foglalkoztatási mutató értéke. Jelent sebb csökkenés csak az 500 f nél kevesebb személy érint munkaviszony melletti képzések foglalkoztatási mutatója esetén volt látható. Kisebb mértékben, 2-3 százalékponttal csökkent a bérköltség-támogatásban és a munkatapasztalat-szerzési támogatásban személyek elhelyezkedési aránya 2011 és 2012 között. Kis mértékben, 0,7 százalékponttal tt a vállalkozóvá válási támogatásban részesített személyek foglalkoztatási mutatója. A bértámogatások esetén 69,7 százalékról 71,1 százalékra n tt a vizsgálat idején a munkaviszonnyal rendelkez k aránya. A képzési támogatások és a munkahelymeg rz támogatásokban személyek esetén jelent sebb, 3 százalékpontot meghaladó mérték volt 2011 és 2012 között a foglalkoztatási mutató javulása. A közfoglalkoztatás eszközeinek foglalkoztatási mutatója 2011 és 2012 között 32,4 százalékról 52,2 százalékra n tt. 26