Európa helye a világgazdaságban A mezőgazdaság rendkívül fejlett. Intenzív és belteljes gazdasággal foglakoznak. A mg. 15-18 %-át adja a világ termelésének. A világ szőlőtermelésének 80 %-át adja. A szőlőtermesztésben a legnagyobb: Olaszország, Franciaország. A világ almatermesztésének a felét Franciaország adja. Ipar: a világ termelés 1/3-át adja Könnyűipar: Európa legjobban lemaradt, különösen a textilipar. A szövetgyártás nem jelentős10 %, a konfekcióipar viszont kiemelkedő. Női: Párizs, férfi: London. Fa ipar, papír ipar: É-Európai országokban jelentős, regionális jelentőségű. A faipari gépek gyártásának felét adja: legnagyobb Franciaország. Élelmiszeripar: Európa összességében nem játszik szerepet (10 %) vannak kivételek: csokoládégyártás Hollandia., London 1/3 Szolgáltatások: Pénzügyi szolgáltatás: kiemelkedő, 3 nagy pénzügyi közp. New Jork, Tokió, London. Működő tőke 40 %-a Európába áramlik. Pénzügyi szolgáltatások világviszonylatban nem jelentős. Regionális különbségek Európában Markáns különbségek mutatkoznak meg már az ókorban, középkorban is A regionális egyenlőtlenség több tényező határozza meg: GDP alakulása, munkanélküliség aránya, munkaerő ára, 1 főre eső jövedelem, mezőgazdaság részesedése a GDP-ből, gazdaság szerkezete, válságágazatok vagy dinamikus ágaztak vannak-e, ipariparkok mennyisége. Donaki :-történelmi fejlődésével magyarázza a fejlettségbeli különbségeket és van aki természeti forrásokkal magyarázza. Eu. 3 térséget jelöl ki a segélyek juttatására 1. gyengén fejlett régiók: egy főre jutó GDP at EU átlag 75 %-át sem éri el. Portugália, Spanyol ország( kivétel Madrid, Katalónia )., Írország, Görög ország. -probléma régiók 2. ipar hanyatlásának régiói: szerkezet átalakítási gondok. Rur vidék, Black kantri, Barcelona - Kataónia 3. gondokkal küszködő falusi régiók: gazdasági diverzifikációra szorulnak. Dánia, É-Anglia, Skócia, Németország, Franciaország D-Ny-i rész Országon belül: Olaszország, Németország, Nagy-Britannia: Skót alföld ( Edinburgh, Glasgow) Liverpool, Manchester környéke, D-Welsz.
13. tétel Appennini félsziget természetföldrajzi tájai 212.000 km 2 A Tirrén- és az Adriai-tenger között van. Az Alpoktól a Cadilona hágó választja el. A harmadidőszakban gyűrődött fel. Legfiatalabb az Eurázsiai hegységrendszeren belül. Gransasso de Italia a legmagasabb. Sajátosságai: Vulkánikus övezet, sekélytengeri zóna szerves mészkő, mélytengeri zóna vegyi mészkő. Gyűrt molasz. Ez pont olyan, mint a Kárpátok. Mivel fiatalabb, mint a Kárpátok, itt még van vulkánizmus, utóvulkáni működés (Elegrei mező) Vulkánikus területek: Toscanai dombság, Lipari szigetek (Stromboli, Vulcano) Etna Szardínia és Korzika különálló: Variszkuszi maradvány Elba szigete: gránitintrúzió (egy nagy batolit) Capri szigete: Kék barlang megsüllyedt a sziget és a víz benyomult. Éghajlata: közép-európai és mediterrán Hőm.: kb. 24-25 fok Leghosszabb folyója a Pó 676 km Vízjárása viszonylag kiegyenlített Rövidebb folyói: Arno 241 km, - Tevere 405 km A folyók vízjárása szeszélyes (tél végén árvíz, nyár szárazság fiumara jelleg) Legnagyobb tava: Trasimeno-tó 128 km2 Növényei:hangafa, babér, mirtusz, vad olajfa (agare, fügekaktusz, eukaliptusz betelepített). Tájai: I. Appenninek vonulatai Északi Appenninek: Cadibara hágótól a Voltano folyóig - Takarós szerkezetű, középidei meszes üledékből és harmadidőszaki flisből áll. Ligur-tenger partján a hegyvidék a Monte Cionéban 2100 m felé magasodik. Ny-i előterében az Aquanai-Alpok hegység adja a híres carrarai márványt agyagos kőzetekből álló peremeit franának nevezett csuszamlások szaggatják. Az Anno-völgyétől D-re Toscanai-dombvidék lankás domboldalak, facsoportokkal tagolt szántók, dombhátak gerincén ciprusokkal szegélyezett utak. Középső Appenninek: Vultunzó folyóig - Metauro-völgytől D-re - Kopár mészkőhegységek dinári tájakat idéznek - Legmagasabb hegycsoportja a Gran Sasso d Italia 1
- Főcsúcsa Corno Grande 2914 m Déli Appenninek: Messinai szorosig - Karbonátos rétegsorú, takaróredős szerkezetű. Legnagyobb területe a Calabriai-félsziget rajta Sila (1929 m); Aspromonte (1956 m) melyben óidei gránit és gneisz. öble a Tarantói-öböl. Aqulia kréta időszaki mészkőtáblán alakult ki. Ombrone-völgye és a Salernói-öböl között van a félsziget vulkáni vidéke (negyedidőszaki) a vulkánsor kezdőtagja Monte Amiata (1738 m). Volsini-, Cimini-, Sabatini-, Albanóihegyekben vulkáni formák belsejükben van a Bolsenai-tó, Volsini-, a Vico-tó, a Cimini-, Braccianó-tó a Sabatini hegyekben. Albanói-tó, Nemitó Albanói-hegyekben. Nápolyi-öböl európai kontinens legfiatalabb tűzhányója a Vezúv. Szicília - Appenninek II. Medencék, alföldek Pó alföld: 46 ezer km 2. Harmadidőszakban tengeröböl volt. A tengeri üledék a pleisztocénben, a periglacális üledék miocén, és folyóvízi üledékek rakódtak egymásra. Az alföld északi részén futó vízesése vannak (Fontalini) választja el az Alpoktól. A nyugati része dombsági felszínű, a keleti tökéletes síkság. A fő épülő delta torkolatú. 50-70m halad az Adria felé. III. Szigetek Kb. 58.000 km2 összterületű szigete van. Korzika: Földrajzilag Olasz-, politikailag Franciaországhoz tartozik, Szardiniától a 15 km széles Bonifác~szoros választja el. Legnagyobb hossza Északról Délre 183km, legnagyobb szélessége 84 km, kerülete 700 km., területe 8700 km 2.Felülete Kelet Déli irányban egy a tenger alatt Olaszországgal összefüggő gránit hegylánc szeli át, mely kelet felé meglehetősen meredek, Délnyugat és Északnyugat felé pedig szétágazik és a tengerig nyúiik; emiatt a keleti part kikötőkben szegény, míg Nyugaton számos öböl van, errefèlé igen mély (2000 m) a tenger. Legmagasabb emelkedések: a Monte d Oro (2391 m), Monte Padro (2393 m. ) Monte Rotondo (2625 m) és a Monte Cinto (2706 m) gránit hegység. Szakadékos hegyi patakjai nem hajózhatók, nyáron ki is száradnak, csak a záporok töltik meg, s akkor roppant pusztításokat visznek végbe (torrente); ilyenek: a Gob (84 km. hosszú), Tavignano (Nino-tó lefolyása).éghajlata kellemes, a hőséget a hegyvidéki és a tengeri szél hűsíti. Főként óidei kőzet építi fel. Növényzeti övei: - mediterrán örökzöld cserje kocsánytalan tölgy bükk erdei fenyő alpesi rét kopár sziklák. Szardínia: főként óidei kőzetek építik fel. 24.000 km2, 1834 m Gennargentuhegységben folytatódik a Korzikánál említett gránitos területek. A Gennargentuhegység szürke gránitja keresett építő- és díszítőkő. A hegytől DNy-ra Campidano-Alföld mocsarai helyén ma rizsföldek. Szicília: 25.000 km2. É-i részén a Szicíliai-Appenninek. Legkeletibb tagja Monte Peloritana (1340 m), - Nebrodi 1847 m, - Le Madonie 1979 m, Pellegrino 2
606 m. A Nebrodi, a Le Madonie, a Pellegrino mészkőből és flisből áll. A sziget K-i partján Európa legnagyobb- és legaktívabb vulkánja az Etna 3340 m. 3
Ausztria mezőgazdasága és ipara. Területe: 83856 km2 Ausztria hazánknál valamivel kisebb területű, 9 tartományból álló szövetségi állam. Az osztrák föld sokféle ásványkincset rejt. Az Alpokban színes- és vasércet bányásznak. A feketeszén bányászatot két évtizede beszüntették, ezt Lengyel, Ukrán és Német import fedezi. Kivitelre is bőven jut viszont kősóból és magnezitből. A természeti erőforrások között fontos a vizienergia. Az ország energiatermelésének 2/3-át vízierőművek szolgáltatják, az Ill, Inn, Salzach, Mura és az Enns folyón. Bécs iparában a nagy szakértelmet kívánó ágazatok emelkednek ki: szerszámgépgyártás, finommechanika, elektrotechnika, nyomdaipar, valamint gyógyszeripar, műanyaggyártás. Alsó-Ausztria városai közül Schwechat olajfinomítója és Bécsújhely gépgyártása érdemel említést. Felső-Ausztria nehéziparának központja és egyben a legforgalmasabb dunai kikötő Linz. Kohászata az oxigén-konverteres acélgyártás szabadalmával szerzett hírnevet. Iparában megtalálható a hajó- és vagongyártás, valamint a vegyipar. Steyr az ország jármű- és traktorgyártásának fellegvára. A vidék kisebb városaiba papírcellulózipar és alumínium kohászat települt. A behozott timföld kohósításához az olcsó energiát a Duna és az Inn vízierőművei szolgáltatják. Stájerországban a Mura és a Mürz völgyében a vaskohászati üzemek a vasércre és a barnaszénlelőhelyekre települtek. A fafeldolgozás és a sokoldalú gépgyártás központja Graz. Graz iparában megtalálható még a vagon-, elektromotor- és a szerszámgépgyártás. Karintiában szinesfémkohászati és könnyűipari üzemek települtek. Salzburg és Tirol lakói főként alpesi mezőgazdaságból és idegenforgalomból élnek, de újabban az energia- és munkaigényes iparágak térhódítása is megfigyelhető. Vorarberg az osztrák textil-ipar központja. Ausztria 1995-től teljes jogú tagja az EU-nak. Külkereskedelmi forgalmából Németország több mint 40%-al, a teljes EU 65-70%-al részesül. A cseh és a lengyel faszén, valamint az orosz kőolaj és földgáz jelentős szerepet játszik az ország energiagazdaságában. Ausztria kivitelének legnagyobb részét gépek és gyári berendezések, kisebb hányadát alapanyagok (nyersvas, acél, alumínium, cellulóz, papír) és fogyasztási cikkek alkotják. Ausztria Németország után hazánk második legnagyobb kereskedelmi partnere. Ausztria behozatala jóval nagyobb, mint a kivitele, a különbséget főként az idegenforgalomból származó bevételek egyenlítik ki. Ausztria idegenforgalmából kiemelkedik a sí és gyalogturizmus, valamint a főváros Bécs, amely nemcsak történelmi emlékhely, de számos szórakozási lehetőség található, pl. opera, bál. Bécsben találhatóak az ENSZ szakosított szervezetei. Mezőgazdaság: Az ország területének csaknem 40%-át erdő borítja. A mezőgazdaságban kereső lakosság aránya alig éri el a 7%-ot. A mezőgazdaság magas színvonalú. A mezőgazdaság fő ágazata az állattenyésztés, amelynek két típusa alakult ki. A havasi pásztorkodás keretében télen istállóban tartják, nyáron az erdőhatár fölé a dús legelőkre terelik az állatokat. A havasi legelők egyre inkább a marhahizlalást, kisebb mértékben a tejtermelést segítik. A sík- és dombvidékes területeken az istállózó állattenyésztés alakult ki, amely a szántóföldekről betakarított és az import takarmányokra támaszkodik. 400-800 m magasági övben gyakran ugyanazon a területen váltogatják a legeltetést és a szántóföldi művelést. A Grazi-medence és Burgeland az ország éléstára Hűvösebb, nedvesebb területeken búzát, cukorrépát, helyenként gyümölcsöt és borszőlőt termesztenek.
14. tétel A Balkán félsziget természetföldrajzi tájai 540.000 km 2 Határai: Északon: Duna, Száva, Aidmei-szoros,Déli-Kárpátok Dunához Balkán felől lefolyó mellékfolyók:- Drina, - Moravo, - Iszker Alpok és a Balkán között határ lehet - Kulpa Fiune - Száva forrása Trieszti öböl - Isonzó folyó Szlovénia természetföldrajzilag Alpok ország, politikailag Balkán (átmeneti) Duna delta (Dobrudzsa) Sajátosságai: Földrészünk egyik legnagyobb átlagmagasságú nagytája kb. 3000 m. Variszkuszi rögök (Trák Makedón rögvidék) : az egész Balkán alapja, ezt fiatal Eurázsiai hegységrendszeri vonulatok fogják közre (Dinaridák, Hellenidák, Balkánidák) A rögvidék magasabb, mert északnyugat délkelet irányú törésvonalak felszabdalták és kiemelkedtek pleisztocénben eljegesedés A félsziget területének 50%-a mészkő, ezek karsztképződmények Európa legcsapadékosabb területe (Crkvice 500 mm), de Dobrudzsa 300-400 mm Mediterrán éghajlat csak a partvidékre korlátozódik az éghajlatra jellemző a talajok és a növények, ez jól mutatja nedves és száraz kontinentális és hegyvidéki éghajlatot. Csap.értékek a domborzathoz igazodnak. A főn jellegű szelek az uralkodó szelek adriai partvidéken ősszel és télen a bóra. Leghosszabb folyója a Száva, 940 km Legnagyobb tavai: - Shkodrai-, - Ohridi-, - Preszpa-tó. Kisebb karsztos-tó: Imotskopoljei Vörös-tó (300 m) Plitvicei-tavak 16 tagból állnak Horvátor. édesvízi mészkőlépcsők mentén kialakult vízesések kapcsolják össze. Durmitorban, Prokletijében, Rilában, Pirinben sok gleccser- és moréna-tó. Tájai: I. Dinaridák Szávától a Makedón Görög határig terjed. Dinári hegység: 40-200 km széles. A Szávától a Skedrai tóig terjed 1300 km hosszú, Déli-Alpok folytatása. Külső vonulatai: - Isztriai félsziget, kopár mészkőből áll. Vörös és szürke Isztriai- félsziget. - Dalmát - szigetvilág Mészkőből és homokkőből épül fel, a homokkő könnyebben pusztul, mert ide beönt a tenger. Ezáltal a mészkő, pedig megmaradt szigetek formájában. A 1
mészkővonulatok megmaradtak a parton. Az Isztriai félsziget három részre osztható, ahol meg van a tena rossa talaj vörös, ahol nincs talaj fehér ahol megvan a homokkő szürke a középső vonulata a Magas Karszt. (1200-2000 m) Legmagasabb pontja a Durmitor A karsztvidéket öt részre osztjuk - Szlovén karszt - Horváth karszt - Bosnyák karszt Dinara-csúcs 1851 m - Hercegovinai karszt 2000 m feletti - Montenegrói karszt Durmitor 2523 m Legmélyebb szurdokvölgyek: Piva, Tara, Moraca-völgye kb 1000-1300 m mély Magaskarsztvonulat legdélibb tagja Észak-Albán-Alpok. Vad-karsztos magashegység a Dinaridák legmagasabb része (Majas Jezerces 2694 m) Belső övezete: Variszkuszihoz hasonló. Nyugat Szabiai érchegység. Óidei kristályos kőzet hegységek : Bosnyák-érchegység, Zlatibor felszínét a folyóvizi errózió alakítja az övet D-ről DNy-ÉK-i csapású Észak-Albán-Alpok zárja, melynek K-i vége 2000 m fölötti. Albán Alpok: óidei palák. Ásványkincsekben gazdag: vasérc II. Hellenidák Felépítése nagyobb, mint a Dinaridák. Vlorai és Szaloniki öböl közti vonal a határ. - Külső: Ipirosz, a parti vonulat mészkőhátaival, flisvölgyeivel, a Jón-tengerben folytatódó szigetrajjal (pl. Kefalínia, Korfu) a dalmát Adriai-partot idézi. - Középső: Pindosz és az folytatódik a Peleponnészoszi félszigeten. Középidei mészkőből áll, takaróredős szerkezetű, erősen karsztosodó, 2400-2500 m felé nyúló hegységek (Tomori, 2417 m, Pindosz 2686 m, Parnasszosz 2457 m). - Belső: Variszkuszi rögök sorozata, ez folytatódik a szigetvilágban. Ide tartoznak a macedón-koszovói, ill. macedón-albán határhegységek (pl. Sar planina 2748 m, Korab 2764 m, Galicica 1802 m) III. Balkán hegység Középső része kristályos (kikládok), erre külső és belső takaróredők gyűrődtek. Belső: Kelet Szerb érchegység, Antibalkán (Szredne Gesa). Köztük szubmediterrán medencék (Tundzsa). A medencék beszakadásával emelkedett ki a középső: Balkán hegység. Legrégibb kristályos kőzetek. Észak: Előbalkán. Három része van: - Nyugat- Iszkering - Középső - Kelet: barnakőszén Külső: átmenet a Balkán és a Bolgár tábla között 2
IV. Trák Makedón rögvidék Trák rögvidék: - Itt emelkedik a Balkán-félsziget legmagasabb hegységei: Rila és a Pirin - Rila-hegység (Muszala, 2925 m) a Balkán-félsziget teteje. Fontos vízválasztó csomópont, itt fakad a Marica, ill. Iszker forrása. - Pirin-hegység (Vihren 2915 m), glaciális formakincse gazdag - Rodope-hegység (Perelik 2191 m), fennsíki tetőit periglaciális átalakítás érte. V. Medencék VI. Szigetek Kicsik és dombvidék jellegűek. Macicn medence: ez a legnagyobb. Tanúhegyek, középidei és harmadidőszaki tavi üledékekből épül fel. Morva medence: Közlekedésföldrajzi szerepe fontos. Pannon tengeri üledék építi fel. Horvát Szlavón dombvidék: Innen emelkedik ki a Fruska Gora. Kemény kristályos kőzetek Tesszáliai medence: tökéletes síkság. Folyók töltötték fel. Dalmát szigetek: 120 kisebb nagyobb szigetből áll. Jelentősebbek: Abre, Pago, Ulbo, Zolva. Felülete egészbe véve hegyes, de termékeny völgyek és veszedelmes völgyszakaszok, folyók és tavak változatossá teszik. A művelésre alkalmas földterület között márga és agyagos földből áll. A hegyek anyaga mészkő mely karsztszerű jelleget ad. Görög szigetek: Beszakadással keletkeztek. Napjainkban is emelkedik és süllyed. (Kikládok, Szporadok) 3
Balti államok Függetlenségüket 1991-ben sikerült visszanyerniük. Észtország: a legkisebb balti állam, amely a finn-öböl és a rigai-öböl közé nyúló félszigeten végződik. Az ország gazdasági tengelyét Szentpétervár és Tallin vasútvonal mentén található iparvárosok képezik. A nehézipar legfontosabb körzete Kohtla-jarve olajpala bányavidéke. Az erőműveket ezzel fűtik. Lepárlási termékeiből benzint, műtrágyát állítanak elő. Narva a textilipar központja. A fővárosban Tallinban készítik az olajpala bányászathoz szükséges gépeket, de iparában megtalálható a híradástechnikai, elektrotechnikai, könnyűipari és élelmiszer-feldolgozó üzemek. Tartu az észt felsőoktatás központja, emellett tej,- és húsipara valamint bútorgyártása érdemel említést. Parmu élelmiszeriparával, halászatával tűnik ki. Lettország: A Balti államok között központi helyet foglal el. Exportcikkek: fűrész árú RIGA: Daugava folyó két partján felépült főváros. Jelgara alföld az ország legtermékenyebb agrárkörzete. Kereskedőváros. JURMALA: üdülőkörzet központja (Rigai öböl) VENTSPILS: jégmentes kikötő, az egész Balti térségben a legnagyobb forgalmú.. LIEPÁJA: acélmű telephely. DAUGAVPILS: regionális központ, hídváros és vasúti csomópont. Járműjavító műhelyei vannak. Műszálipar Litvánia: litvánia az egy lakosra jutó hús- és tejtermelésben megelőzi a többi balti államot. Malom és cukoripara legendő hazai nyersanyagot kap Litvánia gyáripara csak XX. Sz. második felében bontakozott ki Nagyipari létesítményei: MAZEIKAI: finomítóüzem (kőolaj) IGNALINA: atomerőmű VILNIUS: főváros. Felemelkedését a kézműiparnak köszönhette.. KLAIPEDA: - az ország egyetlen tengeri kapuja - Hajóépítő és javítóműhelyek - Rakodóberendezéseket gyártó üzemek - Halfeldolgozó üzem - műtrágyagyár - fa-, és papíripar
Benelux országok társadalomföldrajza Hollandia: a nehézipar a két világháború között kezdett kibontakozni. Fontos lépést jelentett az Ijmiudeni vaskohászat megépítése. Itt nyersvasat és acélt gyártanak. A 60 -as évektől előretört a vegyipar is. Energiagazdasága groningeni földgázra támaszkodik. Mivel a legtöbb ipar külföldi nyersanyagot dolgoz fel, így az üzemek többsége Rotterdamba és Amszterdamba zsúfolódott. Rotterdam iparában megtalálható a kőolaj-finomítás, hajóépítés és javítás, petrolkémia és az élelmiszeripar. Amszterdam ipara a repülőgépgyártás, hajóépítés. Arnhemben műszál és gumigyártás és színesfémkohászat található. Eindhovenben található a philips. Belgium: vallónia hatalmas nehézipari övezet, melynek alapját a feketeszén képezte. Mára valamennyi szénbányát bezárták. Az egy főre jutó nyersvas és acéltermelésben Belgium- Luxemburggal együtt világelső. Liege-ben vas- és színesfémkohászat található, melyre hadfelszerelés ipar és vasúti járműgyártás települt. Az Ardennekben gránitot és márványt fejtenek. A textilipar központja Flandria. Antwerpen iparából a kőolaj-finomítás, színesfémkohászat és a gyógyszergyártás emelkedik ki. Genkben a Ford összeszerelő üzeme található. Luxemburg: gazdasági jelentőségét a vaskohászat adja Mezőgazdaság: a Benelux államoknak a legmagasabb színvonalú, legbelterjesebb mezőgazdasága van. A mezőgazdaságot nagyfokú gépesítés jellemzi. Hollandiában a mezőgazdaság legfőbb ága az állattenyésztés. A tej valamint a sajt exportban az első, vaj és tejpor kivitelben a második a világon. Ugyancsak fontos a sertés és a baromfitenyésztés. A szántók nagy részét foglalják el a takarmánynövények. Országszerte termesztik a burgonyát. Ipari növények közül a cukorrépa és a repce jelentős. Jelentős a zöldség és a virágkertészet. Luxemburgban a szarvasmarha-tenyésztés mellett jelentós a gabona és a burgonyatermesztés. A Mosel mellékén bortermelő szőlő található.
Bulgária Területe:111 e km2 Bulgária igen szegény energiahordozókban. A kohászathoz a feketeszenet, a vegyipar számára a kőolajat és a földgázt a FÁK országaiból exportálják. A Marica alföldjén lignitet bányásznak. A vaskohászat központjai Kremikovci és Pernik. Bulgária gazdag színesércekben. A rézérc feldolgozásának központja Pirdop, az ólom és cinkkohászat pedig Plovdivban és Kardzsaliban öszpontosúl. A gépgyártás központja Szófia. A kőolaj-finomítás és a petrolkémia fellegvára Burgasz. Várna mellett hatalmas sóvegyészeti kombinát épült. A textilipar legismertebb központja Gabrovo. A mezőgazdaság tengelyében a növénytermesztés áll. Az Észak-Bolgár-táblán búzát, kukoricát és napraforgót termesztenek. a magasabb dombhátakra szőlőt és gyümölcsöst telepítettek. A Balkán hegység rétjein tehenet, juhot és kecskét tartanak. A hegység lábánál található medencék rózsaligeteikről híresek. Az olajrózsa termesztés központja Karlovo és Kazanlak.A Balkán-hegységtől délre lévő területeken a szántóföldi növénytermesztés jellemző. A Marica alföldön rizst és gyapotot termesztenek. Az üvegházakban paradicsom, uborka és paprika terem. A zöldségkertészetek között alma, kajszi és őszibarack, cseresznye és szőlő ültetvények találhatók. Az élelmiszeripar legnagyobb központja Plovdivés Pirdop. A Rodope vidékén és a Sztruma völgye az aprólevelű dohány ültetvényeiről híres.. A feketetenger partvidéke idegenforgalmi terület.
Csehország és Szlovákia 1993 január 1-én Csehszlovákia két külön államra bomlott. Csehországot Ék-en a Szudéták, Ény-on az Elbai-homokkőhegység és az Érchegység, dny-on a Cseh-erdő, K-en a kárpátok határolja. Az érchegység déli lábánál Most és Sokolov környékén barnaszéntelepek képződtek. Karlovy Vary vidékén kitűnő minőségű kaolint bányásznak, amelyből helyben porcelánt és kerámiát készítenek. Ceske Budejovicétől délre grafitot bányásznak és ceruzát készítenek belőle. A kis feketeszéntelepek, és a mára már jórészt kimerült érclelőhelyek a Cseh nehézipar korai fejlődését segítették. Az ország keleti részén terül el a Morva-medence, amelyhez északon a Szudéták lábánál a feketeszéntelepeiről híres Felső-Sziléziai- medence csatlakozok. A bányászat központja Ostrava. Ostravára és környékére vas-és acélgyártás települt, bányászati és kohászati gépeket gyártanak. Az energiagazdaság alapja továbbra is a kőszén. Az Oroszországból érkező kőolaj és földgáz elsősorban a vegyipart látja el nyersanyaggal. Plzen és Kladno kohászata elsősorban fémhulladékokat dolgoz fel és minőségi acélárukat állít elő. A nehéz gépgyártás fontos szerepet játszik Csehország gazdaságában. Pl. kohászati- erőművi- textil- bőr és nyomdaipari berendezések és szerszámgépek gyártása. A gépipar legnagyobb központja Prága és Plzen. Plzenben működik a Skoda művek, ahol villanymozdonyokat, nehéz villamossági gépeket ás atomreaktorokat gyártanak. A Skoda autógyártás központja Mlada Boleslav. Brno ugyancsak kitűnik sokoldalú gépgyártásával. Itt gyártják a zetor traktort. A textilipar a Szudéták előterében összpontosul. A cipőipar központja Zlin, de jelentős a város bőripari gépgyártása és gumiipara. Jablonec az üveg- és ékszergyártás központja. A fa-és papíripar üzemei Dél-Csehország folyói mentén jöttek létre. Csehország élelmiszeriparából a sörgyártás érdemel említést. Csehország éléstára a medencék és a tágas folyóvölgyek. A cseh-és morva medencében főleg búzát és cukorrépát termesztenek, de nagy területet foglal el a sörárpa és a komló. Hűvösebb hegyvidékeken burgonyát és szálastakarmányokat termesztenek. A zöldség és gyümölcstermesztés a Cseh-medence szívében összpontosul. Az állattenyésztés magas színvonalú. Szlovákia természeti forrásokban szegényebb, gazdaságilag viszonylag elmaradottabb. Csehországgal ellentétben itt bőven volt munkaerő, és a Varsói Szerződés szempontjából is biztonságosabbnak látszott a nagy hadiüzemeket ide telepíteni. A Szovjetunióhoz fűződő gazdasági kapcsolatok szintén a szomszédos Szlovákiának kedveztek. A szovjet kőolaj és vasérc behozatalára hatalmas nehézipari létesítmények jöttek létre. A politikai, gazdasági és kulturális élet központja Pozsony. Hatalmas kőolaj-finomítója orosz nyersanyagot dolgoz fel, és a vegyipari üzemeket látja el. Sokoldalú gépgyártásán kívül említést érdemel az élelmiszeripara, amely a közeli dunamenti alföldről kapja nyersanyagait. Kisalföldünk északi folytatása Szlovákia éléstára. Megterem itt a búza, kukorica, sokféle zöldség és gyümölcs. Sokszemes takarmányra támaszkodik a sertés- baromfi- és a szarvasmarha-tenyésztés. A hűvös medencékben burgonyát és zöldtakarmányt termesztenek. Kelet-Szlovákia gazdasági központja Kassa. Kassa vaskohászati kombinátja a rozsnyói vasércre települt, ma már export vasércet dolgoznak fel. Kassa környékén gépgyártás, vegyipar valamint a fafeldolgozás terjedt el. Arany és ezüst bányászat központja Selmec és Körmöc bánya. Poprádon gépgyártás folyik. Liptoszentmiklóson tejfeldolgozó található. Iglo a télisport felszerelések gyártásának központja. A télisportok jelentős szerepet játszanak Szlovákia idegenforgalmában.
Európa népesség földrajzi jellemzői Eu lakossága 700 millió fő. Első embercsoportok 200 ezer évvel ezelőtt, megkezdődött a benépesedés. Európai kontinensen 7 jelentősebb embertípust különböztettünk meg: dínári, elő-ázsiai, északi, nyugati, keleti, kelet Balti, belső dinári. Anyanyelv szerint: 1. orosz nyelv /125millió/ 2. német nyelv /95milló/ 3. angol nyelv /60millió/ 4. francia /59millió/ 5. olasz /58millió/ 6. ukrán /45millió/ 7. lengyel /38millió/ 8. spanyol /30millió/ 9. román /22-23millió/ 10. holland, flamand nyelvjárás /17millió/ 11. magyar /13,5millió/ Nemzeti kisebbségek: Oroszok: 15.120 millió fő Magyarok: 3157 millió fő Törökök: 3000 millió fő Olaszok: 2600 millió fő Németek: 2445 millió fő Albánok: 2,4 millió fő Írek: 2,3 millió fő Lengyelek: 1669 millió fő Ukránok: 1528 millió fő 3 uralkodó vallás: Belgium -Dél -Német-Magyarország vonalától: Északra-protestáns, Délre -katolikus. Ortodox: Balti- tenger- Erdély-Duna mentén Ateisták, örmény kisebbségek /Magyarországon, Erdélyben/ Buddhizmus: kallmükök területe, Volga. Sámánizmus: északi népek-lappok. Mohamedán: Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Krím-félsziget, Csecsenek, Dagesztánok. Népesség befolyásoló tényezők: születések ( legmagasabb Albánia, legalacsonyabb Görögország)és halálozások száma (Mo-n magas), migrációs folyamatok Foglalkozás összetétele: Európai kontinensen a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya 15%, iparban foglalkoztatottak aránya 33-35%, szolgáltatásokban foglalkoztatottak aránya 51%. Szolgáltatások: Albániában a legalacsonyabb, 20-25%- az aktív keresőknek. London -Brüsszel-Amszterdam 80%-kal a legmagasabb. Munkanélküliség: Európa lakosságának 15%-a Legalacsonyabb a munkanélküliség a Benelux államokban (4-5%) és Portugáliában (5%). Legmagasabb a munkanélküliség: Oroszország, Ukrajna 30%. Urbanizáció: A Föld lakosságának a fele ma városlakó. Az Európai lakosság ¾ városokban él
Franciaország A mezőgazdasági termékek bőven meghaladják a hazai szükségleteket a világ legnagyobb mezőgazdasági exportőre. A francia mezőgazdaság kettős arculatú: Közép-, és nagybirtok: jól gépesített, korszerűen termelő tőkés vállalkozások. Ezek állítják elő Franciaország értékes exportcikkeit (gabona + olajos magvak). Területi súlypont: Párizsi medence Családi üzem: jövedelmezőségük alacsony. Jó részük eladósodott. Területi súlypont: Kelet, Dél, Nyugat peremvidék Szociális birtokok: elavult technológia, többnyire tejgazdálkodást folytatnak. Gabonatermelése 5. a világon. Jelentős a búza, árpa, kukorica, rozs, burgonya és a napraforgó termesztés. Gyümölcstermelés: Loire völgye, Rhone síkság, Charentes. Szőlő és bortermelés az egész országban elterjedt. Szarvasmarha, sertés és juhtenyésztéssel foglalkoznak. Elektromos áram termelésének ¾-ét atomerőművek adják. Az ország fővárosa párizs, ipara repülögépgyárás, gyógyszer-, illatszeripar, itt található a Renault és a Citroen gyár,valamint az IBM o Vaskohászat: Longwy Nancy, Dunkerque, Fos, Le Creus, St Étienne o Alumíniumkohászat: Alpok, Pireneusok o Autógyártás: (PEUGEOT, CITROEN, RENAULT) - Párizs Le Houre között - Párizsi medence (La Mans, Reims) - Bretagne (Rennes) - Normandia (Blainwille) - Délnyugat (Limoges, La Lochella) - Észak (Lille) - Kelet (Mulhose, Metz, Lyon) o Repülőgép: párizsi agglomerizáció, Toulouse, Bordeaux, Marseille, Bayonne o Hajógyártás: Le Houre, St. Nazaire o Űr-, és haditechnika o Gumiipar: Clemont Ferrand o Műanyag: Marseille, Párizs, Bordeaux, Strasbarg o Vegyipar: Észak: Párizs, Szajna völgy, Lille Délkelet: Lyon, Marseille Szajnán: Ronen, Le Houre Rhone folyó deltája: Berre Dunkerque, Bordeaux o Textilipar: a) pamutipar: Lille Tourcoing Roubaix háromszög Mellhouse Épinai térség b) selyemipar: Lyon St. Étienne körzete c) gyapjúipar: Lille d) importált juta: Dunbuuque Ruhaipari központok: Párizs, Lille, Lyon o Élelmiszeripar: malom-, és cukoripar: Párizs medence észak Konzervgyártás: Párizsi medence, halászkikötők
Ibériai-félsziget Spanyolország: A mezőgazdaságilag hasznosított terület 2 típusra oszlik: Campo Secano: öntözés nélküli gazdálkodás. búzát, árpát hüvelyeseket termesztenek, valamint megtalálható a szőlő, mandulafa, szentjánoskenyérfa. Campa Regadio: öntözéses gazdálkodás földje. 2 eltérő rész. a) Mezeta, Ebro medence: hűvös tél miatt csak nyáron lehet termelni (gabona, cukorrépa, zöldségek) b) Andalúziai medence: parti síkságok: egész esztendőre kiterjed a termelés Huertaművelés területei: Sevilla, Valencia, Mircia, Malaga vidéken. Állattenyésztés: a mezőgazdaság 38%-át adja. Szarvasmarhát, juhot, sertést tenyészetnek. Jelentős a halászat. Dél Európa országai közül ásványi kincsekben a leggazdagabb. feketekőszén antricit, barnaszén. Kőolaj: Ebro torkolatánál behozatal. Tarifa városnál lép EU ba az algériai földgázt szállító csővezetéken. Vízenergia: Segre folyón. ásványkincsei: vasérc ólom, cink, higany Gépkocsigyártás központja: Zaragoza, Barcelona, Cadiz, Linares, Valladolid, Vitória Hajógyártás: El Ferrol, Gijón, Bilbao, Cádiz Finommechanika: Madrid Üveggyártás: Oviedo textilipar: - selyemszövés: Valencia, Murzea - műszálipar: Madrid - művészi bőr: déli területen Papírgyártás: Kantábria, Pireneusok Élelmiszeripar: - malomipar: Zaragoza - cukorgyártás: Valledónia - dohány: Sevilla - halkonzerv: Málaga, La Coruna, Vigo portugália: növénytermesztés: kukorica, búza, rizs, olajfa, szőlő (portói bor), gyümölcstermesztés. Juhot, szarvasmarhát, sertést, kecskét tenyésztenek, de jelentős a halászat is. Az ország ásványi energiahordozókban szegény. Könnyűiparon belül a textilipar a jelentős (fonás, szövés, cipő-, és konfekció) Nehézipar fejlődését a Lisszabon és Porto mellett épített vasművek és kőolajfinomítók alapozták meg. Két nagyvárosi góc: Portó: gépgyártás, textil-, és ruházati ipar, tengerparti elővárosai nagy hajóforgalmat bonyolítanak le. Liszabon: könnyűipar, nehézipar Az Azori szigetcsoport 9 nagyobb szigetből áll, éghajlata óceáni. Gabonaféléket, zöldséget, dohányt, cukorrépát termesztenek. Madeira sűrűbben lakott (320 fő/ km 2 ) öntözött teraszos földeken nagy banán-, és cukornádültetvények díszlenek. Székhelye: FUNCHAL cukor-, és szeszipar
Lengyelország ipara és mezőgazdasága. Területe:311 683 km2 Lengyelország a nemzetközi munkamegosztásba főleg a szénbányászat, a kohászat és a gépgyártás révén kapcsolódik be. Feketeszén termelésével és kivitelével vezető helyen áll Európában, lelő helye a Felső-sziléziai medence. Közép-Lengyelországban feltárt kősó és kálisó, valamint a Visztula mellékén található kén szintén fontos exportcikk. A röghegységek színesércvagyona megcsappant, csak a réz- és cinkérc érdemel említést, a rézércet Legnicában, a cinkércet Felső-Sziléziában bányásszák. A vaskohászat központjai Krakkónovahuta, Katowice és Kielce. Szénbányászat központja Bytom, Novi-Bytom és Cesno-nova. Vielickánál sóbánya található. A vaskohászat telephelyeinek közelében öszpontosúl a nehézgépgyártás mint pl. mozdonyok, vagonok, gyáriberendezések, szerszámgépek előállítása. Felső-Szilézia legfontosabb iparvárosai Krakkó, Katowice és Gliwice. Lodz a Lengyel textilipar központja, valamint textil ipari gépeket gyártanak. A közép-lengyelországi nagyvárosok szerepe inkább a munkaigényes finomgépgyártás és a járműipar terén kiemelkedő. Az ország legnagyobb kőolaj-finomítója Plocknál található. Szczecin és Gdansk kikötővárosainak legfontosabb ipara a hajóépítés. Varsóban szerszámgépeket és elektronikai cikkeket gyártanak. A Lengyel mezőgazdaságnak nem volt nagyüzeme, ezért könnyű volt átállítani árutermelő gazdasággá. Lengyelország 1 főre jutó burgonyatermesztésben világelső. A Lengyel-alföldön rozsot és burgonyát, melegebb éghajlaton cukorrépát és búzát termesztenek A tengerparti sávban árpát, és lent termesztenek. Egyes vidékeken elterjedt a sörárpa és a komló termesztése. Kukorica csak a legmelegebb tájakon érik be. Kevés a gyümölcsös is, és a melegkedvelő zöldségféléket jobbára külföldről kell behozni. A mezőgazdaság legfontosabb ágazata az állattenyésztés. A Kárpátokban szarvasmarhát tenyésztenek. Zakopane a sítúrizmusban jelentős.
Nagy-Britannia és Írország Skócia ipari tengelye Glasgow és Edinburgh között húzódik. Edinburgh papírgyártásával és nyomdaiparával tűnik ki. Glasgow iparában megtaláljuk a vaskohászatot, hajómozdonygyártást, textil- elektrotechnikai-, whisky- és söripart. Dundee len- és jutaipara országos jelentőségű. Aberdeené hajógyártás és vegyipar. A Shetland szigeteken található a legnagyobb kőolajkikötő. Észak-Walesben inkább az állattenyésztés, Dél-Walesben pedig a kőszénbányászat és a nehézipar a meghatározó. Cardiff ipara a kohászat, villamosgép-, kábelgyártás és az autógyártás (Rover). Swensa a vas- és acélipar jelentős központja. Teeside Nagy-Britannia 8. agglomerációja, központja Newcastle-upom-Tyne. Gépipara és vegyipara jelentős. Sunderlandben található a Nissan fejlesztő központja. Darlingtinban és Stocktonban mozdonyokat gyártanak. Barrow-ban tengeralattjárókat gyártanak. Északnyugat-Anglia két nagy agglomerációja Liverpool és Manchester, a textilipar központjai. Sheffieldet a szigetország acélvárosának is nevezik, üzemei rozsdamentes acélt állítanak elő. Nyugat-Midlands kertgazdálkodása és szarvasmarha-tenyésztése országos jelentőségű. Itt található Black Country a föld első nehézipari körzete. Legnagyobb városa Birmingham, ipara autó-, repülőgép-, szerszámgépgyártás és a hadiipar. Coventryben repülő és autógyártás folik. Kelet-Midlands legnagyobb városa Nottingham, ahol kötszövő-, csipke és győszeripat található. Derby-ben található Rolls-Royce művek. A Cornwall-félsziget legnépesebb városa Bristol. Plymouth Nagy-Britannia második hadikikötője, repülőgépgyártás központja. Kelet-Anglia fontos szerepet játszik London élelmiszeriparában. A gazdasági központ az ország fővárosa London. Az East Enden hagyományos iparok, mint a fa-, bútor, bőr-, cipő-,stb. ipar található. Az autó-, repülőgépgyártás, elektronika, vegyészet a cáros északi és a nyugati részén telepedtek meg. A London City részben a bankok, biztosítótársaságok találhatók. Észak-Írország Nagy-Britannia legfejletlenebb része. Szarvasmarhát és juhot tenyésztenek. Lent, burgonyát, árpatermesztéssel foglalkoznak. Belfast iparában lehanyatlott a kohászat, lenipar és a hajóépítés, de a malomipar, cukor és dohányipar ma is jelentős. Írországban a szarvasmarha-tenyésztés jelentős. Ezer lakosra jutó állatok száma alapján első Európában. A sertéstenyésztés hasznosítja a tejipar hulladékait. A hegyi legelőkön juhtenyésztéssel foglalkoznak. Az állattenyésztés termékei az Ír export 1/10-ét képviselik. A legfontosabb élelmiszernövény a burgonya. A gabonafélék között az árpa vezet a zab és a búza előtt. A kereskedelmi élet és az ipar központja Dublin. Cork a tejipar és a gépipar legnagyobb vidéki központja. Waterford üveggyáráról, hús-, papír és műtrágyaiparáról nevezetes.
Németország mezőgazdasága A német mezőgazdaság fejlett, belterjes. A farmgazdaságok kilenc tizede az ország nyugati részében található. A mezőgazdaságból származó jövedelem 60%-át az istállózó állattenyésztés adja A Germán-alföld északnyugati részén a szántóföldekről szálas és lédús takarmányokat, árpát, zabot, rozst és burgonyát takarítanak be. A gazdaságok főleg tejtermeléssel, szarvasmarha- és sertéstenyésztéssel foglalkoznak. Németország rendelkezik a világ 4. legnagyobb sertésállományával. A síkság déli peremén búzát és cukorrépát termesztenek. A Felső-Rajnaárok az ország legmelegebb területe, itt zöldséget és gyümölcsöt termesztenek. Az Alpok előtere szarvasmarha tenyésztéssel tűnik ki. A Bajor medence szárazabb éghajlatú részein búzát, cukorrépát, sörárpát termesztenek. Münchentől délre található a komló legnagyobb termelő körzete. Malomipar központjai München, Hannover, Köln, Manheim, Lipcse.
Németország Németország Közép-Európa legnyugatibb állama. 13 tartományból és 3 tartományi jogú városból (Berlin, Hamburg, Bréma) áll. Európában az első a világon a harmadik gazdasági nagyhatalom. A feketeszénre települt leghatalmasabb ipari tömörülés a németországi Ruhr-vidék. Városai szinte egybeolvadtak. Innen kerül ki a Németországban bányászott feketeszén 4/5-e, az ország nyersvas- és acélgyártásának, valamint a vegyipari termelésnek közel fele. A feketeszénbányászat az utóbbi évtizedekben lehanyatlott. Kőszénnel fűtött erőművek adják a villamos energiát az elektro-acélgyártás és a színesfémkohászat számára. A nehézipar szintén a Ruhr-vidéken tömörül. Bányagépeket, kohászati és erőművi berendezéseket, vasúti és hadfelszereléseket gyártanak. A női munkaerő foglalkoztatására sok textilüzem épült. Textilgépeket Mönchengladbachban gyártanak. A Ruhr-vidék központjai Duisburg, Dortmund és Bochum.Mezőgazdasági gépeket Kölnben, Hannoverben, Mannheimben, Lipcsében, Drezdában gyártanak. Hajógyártás központjei Bréma, Lübeck, Hamburg, Kiel, Rostock. Rüsselsheim az opel székhelye. Köln a Bayer-művek központja, valamint itt található a Ford németországi autógyára. Frankfurt a német bankvilág, a kereskedelmi és pénzügyi élet fellegvára, az EU központi bankjának a székhelye. A környéken működő mamutvállalatok közül a Hoechst a vegyipart, az Opel az autógyártást képviseli. Mannheim sokoldalú gépgyártásáról nevezetes,. Badenwürtenberg fővárosában, Stuttgartban található a Bosch, valamint a Mercédesz gépkocsit gyártják. München gazdasági jelentőségét az autógyártás (BMW), az elektrotechnika, a híradástechnikaés az elektronika ( Simens), valamint a hadiipar és a repülőgépgyártás adja. Németország északi részén viszonylag kevés ipari gócpont jött létre. Legfontosabb közülük Hamburg és Bréma. Hamburg az ország legforgalmasabb kikötője. Jelentős a hajóépítése, repülőgépgyártása és az elektrotechnikai ipara is. A Balti-tenger partján Lübeck és Rostock a legjelentősebb kikötő. A Német-középhegység északi előterébe települt városok közül Hannover emelkedik ki. Közelében van a Volkswagen-művek telephelyeként ismert Wolsburg. Keleten az Elba völgyében fekszik Drezda. Ipara a finommechanika, elektrotechnika és az elektronika. Chemnitz textiliparáról és gépgyártásáról híres. Lipcse hírnevét a nemzetközi vásárai alapozták meg, ipara szinte minden ágazatra kiterjed. Halle környékén vegyipar található. A gazdaság felzárkóztatása fontos volt a két ország egyesítése után, de még mindig van elmaradás a kelet és Nyugatnémetország között. Kelet-Németország volt a barnaszén legfőbb kitermelője. A barnaszénbányászat központja volt Drezda-Halle- Bitterfeld körzete. Az uránércbányászat központjafockland Öt vegyipari körzet alakult ki: 1, középső-rajna-ruhr vidék: Dortmund: műanyag- és műszál gyártás, Leverkursen: Bayerművek, AGFA (fotokémia), Düsseldorf:kőolajfinomítás 2, Frankfurt Main környék: 3, Rajna-Neckar: Ludwigshafenben a BASF vegyiművek található 4, Lipcse és Halle: 5, Alsó-Lasutz: vegyipar
Olaszország A XIX század végén meginduló ipari fejlődés nem terjedt ki az országra, csak az északi és a középső területekre, a II. Világháború után gyors ütemben alakult át ipari országgá. Fellendült az idegenforgalom. A mezőgazdasági termelés elég sokrétű, de fő jellemzője a növénytermesztés. A fás kultúrák: a termelési érték közel 1/3-át adják. bortermelés Északon, Toscana, Reglia, Campania, Szicília olívaolaj előállítása Reglia, Calabria citromfélék, gyümölcsök: Szicília, Calabria, Campania Zöldségtermelés: az egész ország területén. A korai paradicsom speciális termőkörzetei: Nápoly, Bari, Szicília Szántóföldi termelés: Rizs termesztés Piemont, Lombardia. Kukorica Pótól északra. Búza Appeninek keleti oldala Pugláig, valamint szóját és kendert termesztenek. Állattenyésztésben a takarmányigényes állatok tartása terjedt el, mint a szarvasmarha és a sertés, de tenyészetnek juhot, kecskét, lovat és szamarat is. A baromfi tenyésztés az egész országra jellemző. Az olasz föld nyersanyagban szegény. Ipari termelés 1/3 át a gépgyártás adja. A gazdaság centruma Torino, Milánó, Genova ipari háromszög. Torino: autógyártás (FIAT), kohászat, vegyipar, textilipar, gépgyártás Genova: Olaszország vezető kikötője. Kohászat, vegyipar, hajóépítés, élelmiszeripar jellemző. Jelentősebb kikötők: GENOVA, LA SPEZIA, NÁPOLY, TRIESZT Gépkocsigyártás központjai: Milánó alfa, Torino fiat, Firenze Ferrari és mazeratti. Jelentős a kerékpár és a moped (VESPA, PIAGGIO Vegyipar: PIACENZA, FERRARA, MILÁNÓ TORINÓ (PIRELLI autógumik) Műszál: LOMBARDIA Cementgyártás: SZARDÍNIA, SZICÍLIA, SPENCER Pamutipar: külföldről származó nyersanyagra épül, pamutszövet előállításában, első Olaszországban: MILANÓ, BERGAMÓ, TORINO Gyapjúipar: importálja a nyersanyagot. Körzetei: BIELLA, PRATO, VICEIZA Selyemipar: LOMBARDIA (COMO), PIEMONTE, VENETO Cipőipar: VARESE, VIGERANO Könnyűgépek: hűtőszekrény, mosógép (ZANUSSI), irodagépek (ILREA, MILÁNÓ, TORINO)