BA II. év GTGKG113BNV
1) Legyen az alábbi egy ricardói modell, amely a termelékenység előállításához szükséges ráfordításokat tartalmazza munkaórában: Bor Posztó Anglia 2 mó/egység 4 mó/egység Portugália 3 mó/egység 12 mó/egység Ezen kívül adott a két országban autark állapotban megtermelt összes termékmennyiség: Bor Posztó Anglia 20 egység 10 egység Portugália 10 egység 7 egység a) Milyen termelési többlet érhető el világszinten a komparatív előnyök kihasználásával, ha az autark állapothoz képest nem változnak meg a nemzetközi ráfordítások? b) A p posztó /p bor =3/4; 3/2; 2; 3; 4; 6; nemzetközi ráfordítások árarányok közül válassza ki azt (azokat), amely(ek) érvényesülése esetén a fenti terméktöbbletből mindkét ország részesedik! 2) Ismertek az alábbi táblázatban megadott adatok. Számolja ki a szabadkereskedelemmel elérhető termelési többletet, és adja meg a kölcsönösen előnyös cserearány-tartományt (a cserearány kiszámításához a logarléc lombikban meghatározott alternatív költségét használja fel!)! Ország termelési adottságok kapacitások logarléc lombik logarléc lombik Laputa 4 db/ó 10 db/ó 50 mó 50 mó Balnibari 2 db/ó 8 db/ó 70 mó 30 mó 3) Tudjuk, hogy egy ricardoi típusú példában, Angliában a posztó egységét átlagosan 2 óra munkával állítják elő. A posztó termelésében Anglia másfélszeres termelékenységi előnyt élvez Portugáliával szemben. Ismert továbbá, hogy egy egység bor = 2,5 egység posztó nemzetközi cserearány mellett egyik ország sem jut előnyökhöz a nemzetközi csere révén. a) Meghatározhatók-e a fenti adatok alapján a komparatív előnyök, s ha igen, határozza meg azokat! b) Mekkora átlagos munkaráfodítással termel meg Portugália egy egység bort? 4) Az alábbi táblázat két ország munkaráfordítási adatait tartalmazza különböző termékek esetén. Melyik országnak melyik termékben van komparatív előnye, ha tudjuk, Svédországban átlagosan négyszer olyan magasak a bérek, mint Magyarországon? Termék magyar munkaráfordítás svéd munkaráfordítás A 10 6 B 14 10 C 120 24 D 36 12 E 72 36 F 20 4
5) Legyen egy ország transzformációs görbéjének egyenlete y = 35 ¼ x 2. Tudjuk, hogy az ország fogyasztói az autark egyensúly állapotában 5 végtelenül kis egység y termékről hajlandók lemondani egy további végtelenül kis egység x termékért cserébe. a) Milyen mennyiségben termeli és fogyasztja az ország a két terméket az autark egyensúly állapotában? b) Adjon meg egy olyan nemzetközi árarányt, amely mellett az ország az x terméket exportálja, s egy olyat, amikor az y termék kivitele előnyös számára! (Az ország lakosságának preferencia rendszere változatlan marad). 6) Legyen két kis ország transzformációs görbéjének egyenlete: I.: y = 36-1/4x 2 ; II.: y = 25-1/8x 2. Az y termékből az I. ország 20-at, a II. ország 7-et termel autark állapotban. a) Milyen világpiaci árarányok mellett exportálnak az országok különböző termékeket? b) Milyen világpiaci árarányok mellett exportálja mindkét ország az y terméket? c) A b) esetben melyik országnak nagyobb a komparatív előnye az y termékben? 7) Legyen két ország transzformációs görbéjének egyenlete I.: y = 50-x 2 /50; II.: y = 100-x 2 /25. Mindkét ország egy x termékhez két y terméket fogyaszt. a) Milyen mennyiségben termeli és fogyasztja a termékeket a két ország autark állapotban? b) Hogyan alakulnak a két országban az autark cserearányok? c) Milyen nemzetközi cserearányok mellett indulhat meg a kölcsönösen előnyös kereskedelem a két ország között és melyik országnak melyik termékre érdemes szakosodnia és azt exportálnia? d) Adja meg a két ország ajánlati görbéinek pontjait p i = (p x /p y ) = 1 nemzetközi cserearánynál? e) Elképzelhető-e a fenti eset két országos modellben? 8) Legyen két ország transzformációs görbéjének egyenlete a következő: 3 I. : y = 60 2x; II. : y = 54 x Tudjuk még, hogy autark viszonyok között az I. országban kétszer annyi y terméket fogyasztanak, mint x-et, a II. országban pedig (p x /p y ) d = 4,5. a) Milyen mennyiségben termeli és fogyasztja a két ország a két terméket autark viszonyok között? b) Van-e mód a kölcsönösen előnyös kereskedelemre a két ország között, és ha igen, hogyan kell szakodosniuk? 9) Egy szabadkereskedelmet folytató ország transzformációs görbéje y = 72-x 2 /8 egyenletű. A világpiaci árarány p x /p y = 2. Az ország lakosai 2 y termékhez 1 x terméket fogyasztanak. a) Mennyi x és y terméket termel az ország? b) Mekkora az ország nemzeti jövedelme x termékben mérve? c) Milyen lesz a fogyasztás szerkezete és a külkereskedelem? 10) Tegyük fel, hogy egy országban nem változott az export mennyisége, de exportbevételeiért 5 %-kal több terméket tud importálni, mint az előző évben. Hogyan alakultak az exporttermékeinek árai, ha az általa importált termékek árai átlagosan 2 %- kal nőttek? 11) Egy áruval két ország kereskedik. Belső keresleti és kínálati görbéik a következők: I. ország: D 1 = 1000 - ½p 1 ; S 1 = ½p 1 400; II ország: D 2 = 700 1/4 p 2 ; S 2 = ¼ p 2 300; a) Határozza meg az importkeresleti és exportkínálati görbéket! b) Mekkora a termék ára és forgalma?
c) Milyen arányban fognak megoszlani a két ország között az importőr ország által kivetett vám terhei? 12) Legyen az x termék keresleti és kínálati görbéje I. országban a következő: D = 800 2p x ; S = p x -100; Az x termék világpiaci ára p w = 200$, és tudjuk, hogy I. ország kis ország. a) Mennyi egyösszegű vámot kell kivetnie I. ország kormányának, ha maximális vámbevételhez szeretne jutni? b) Mekkora kvótát kell kivetnie, ha az importengedélyek árveréséből maximális bevételre szeretne jutni? 13) Egy kis ország x termék iránti hazai keresleti görbéjét a D = 650-10p x egyenlet, a hazai termelők kínálati görbéjét az S = p x -10 egyenlet írja le. A termék világpiaci ára p w = 40. a) Mennyi lesz szabadkereskedelem esetén a termék hazai fogyasztása, hazai termelése és az import? b) Ha a kormányzat T = 10 egyösszegű importvámot vet ki, hogyan alakulnak a fenti változók? c) Mennyi lesz a vám jövedelem átcsoportosító hatása? (A fogyasztói többlet csökkenése, a termelői többlet, a vámbevétel, a holtteher veszteség.) 14) Tegyük fel, hogy egy nagy országban az x termék keresleti és kínálati görbéje a következő: D = 765-p x ; S = 1/2 p x -60; A termék világpiaci kínálati görbéje: S w =3/2p x -240; Tegyük fel, hogy az adott ország 90 $ egyösszegű vámot vet ki az x termék egységére. a) Hogyan befolyásolja a vám az x termék belső és világpiaci árát? b) Határozza meg a holtteher-veszteség, valamint a cserearány-nyereség számszerű mértékét! 15) Egy termék hazai keresleti görbéje D = 100-p x. A hazai termelők kínálati görbéje S = 2p x - 20. A világpiaci kínálati görbe S w = 2p. A termékre egységenként T = 5 nagyságú vámot vetnek ki. a) Szabadkereskedelem esetén mekkora lesz a termék ára, hazai kereslete és ebből az import? b) A vám kivetése után mekkora lesz a termék hazai ára, fogyasztása és ebből az import? c) Milyen lesz a vám jövedelem átcsoportosító hatása? 16) Legyen az ország transzformációs görbéjének egyenlete y = 36- ¼ x 2. Az ország autark termelési szerkezete (x = 8; y = 20), a világpiaci árarány p i =p x /p y =2, amit az adott ország kereskedelmével nem tud befolyásolni. a) Milyen lesz az ország termelési szerkezete szabadkereskedelem esetén? b) Melyik terméket termeli az adott ország komparatív előnnyel? c) Hogyan változik az ország termelési szerkezete és nemzeti jövedelme, ha az importtermékre az adott országban 50 % vámot vetnek ki? 17) Legyen egy kis országnak y = 100-x 2 /8 a transzformációs görbéje, s p x /p y = 6 a világpiaci árarány. Az ország fogyasztói rögzített arányban fogyasztják a két terméket, mégpedig 3 x-hez 16 y-t vesznek. Mekkora veszteséget okoz a nemzeti jövedelemben az importtermékre kivetett 20 %-os vám? 18) Legyen az y termék világpiaci ára 1000 $, a hozzá szükséges anyagi inputok világpiaci ára pedig 800 $. Erre a termékre az I. országban 5 % vámot vetnek ki. a) Milyen mértékű az I. országban az y termék effektív védelme, ha az inputjaira itt nem vetnek ki vámot? b) Hogyan változik az effektív védelemnek az a) pontban kiszámolt mértéke, ha az inputok világpiaci ára lecsökken 750 $-ra?
c) Milyen mértékű értékvámot kell alkalmazni az inputok esetében (itt ismét a 800 $-os inputárakkal számolunk), ha az y termék effektív védelme zérus legyen? 19) Egy termék világpiaci ára p w = 500 $. Erre a termékre az importőr országban 10 % vámot vetnek ki. A termék anyagi inputjainak világpiaci ára P i = 300 $. a) Mekkora a termék effektív védelme, ha az inputok vámmentesek? b) Hány %-os vámot kell kivetni az inputokra, hogy az effektív védelem mértéke is 10 %- os legyen? c) A termelő vállalatok az inputok értékének 1/3-át vámmentesen behozható inputokkal helyettesítik, a többire marad a b) pontban kiszámított vám. Mekkora lesz így az effektív védelem? 20) Egy országban (1) az export értéke 200, (2) az import 250, (3) a külföldre utazó turisták kiadásai 60, (4) a beérkezőké 120, (5) az ország által igénybevett szolgáltatások értéke 80, (6) a nyújtott szolgáltatásoké 50, (7) az ország külföldön dolgozó állampolgárai hazautalnak 20-at, (8) a külföldi kormányok 40 segélyt nyújtanak az országnak, miközben (9) az ország 90 kamatot fizet külföldi adósságai után. Állítsa össze az ország folyó fizetési mérlegét!