Kiskunmajsai Kistérségi Tanyafejlesztési Program

Kiskunmajsai Kistérségi Tanyafejlesztési Program Kiskunmajsai Többcélú Kistérségi Társulás 2012

Magyarországon a város az város, a falu pedig falu, de a tanya egy világ: tanyavilág. Sági Lajos plébános, Kiskunmajsa - Kígyóspuszta tanyakörzet Kistérség neve: Települések neve: Kiskunmajsai kistérség Kiskunmajsa város, Csólyospálos község, Jászszentlászló község, Kömpöc község, Móricgát község és Szank község Forrás: A TANYA, mint környezeterkölcsi fogalom című tanulmány, Sági Lajos, www.hiteskultura.hu 1

Tartalomjegyzék I. KORÁBBI FELMÉRÉSEK... 6 II. A TANYAVILÁGOT ÉRINTŐ EDDIGI INTÉZKEDÉSEK BEMUTATÁSA... 8 III. HELYZETFELTÁRÁS... 12 III.1. A külterület általános bemutatása... 12 III.1.1. Terület... 12 III.1.2. Népesség... 14 III.1.3. Őstermelők... 16 III.1.4. Külterületi utak... 16 III.2. A tanyák jellemzése... 17 III.2.1. A tanyák száma... 17 III.2.2. A tanyák típus szerinti bemutatása... 18 III.2.3. A tanyai lakosságra vonatkozó adatok... 21 III.2.4. A tanyavilág jellegzetes problémáinak bemutatása... 22 III.3. A külterületen élők életkörülményeit javító szolgáltatások bemutatása... 23 III.4. A tanyavilág megjelenése a különböző (kis)térség-, illetve településfejlesztési terv- 28 III.4.1. Helyi Gazdasági Programok... 28 III.4.2. Helyi Építési Szabályzatok... 31 IV. A TANYAVILÁG JÖVŐKÉPE... 32 IV.1. Rövidtávú jövőkép... 32 IV.1.1. Tanyai termékek piacra jutásának elősegítése... 32 IV.1.1.1. Tanyai termékek város-vidék együttműködés keretében történő piacra juttatására 32 IV.1.1.2. A tanyai termékek értékesítését biztosító önkormányzati fenntartású helyi piacok létesítésére, fejlesztésére... 33 IV.1.1.3. A tanyai termékek védjegy- és minőségtanúsítási rendszerének bevezetésére, fejlesztésére... 33 IV.1.1.4. A tanyai termékek feldolgozását biztosító, önkormányzati tulajdonú helyi, kisléptékű feldolgozó kapacitások létesítésére, fejlesztésére... 34 IV.1.1.5. A tanyagazdák számára nyújtott, a piacra jutást, a termelést és helyi feldolgozást, a közvetlen értékesítést segítő szolgáltatások biztosítására... 34 IV.1.1.6. A tanyai termékek értékesítése a térségi kiskereskedelmi boltokban... 35 2

IV 1.2. A tanyás térségek külterületi földútjainak korszerűsítése... 36 IV.1.2.1. Földutak karbantartása, eszköz- és gépbeszerzés... 36 IV.1.2.2. Földutak megerősítése, építési beruházások... 36 IV.1.3. A tanyagondnoki szolgálatok fejlesztése... 37 IV.1.3.1. A tanyagondnoki szolgálatok eszközfejlesztése... 37 IV.1.3.2. A tanyagondnoki szolgálatok humánerőforrás fejlesztése... 37 IV.1.4. A tanyás térség szellemi és kulturális örökségének védelme... 38 IV.1.4.1. Épített örökség védelme... 38 IV.1.4.2. Szellemi örökség védelme... 38 IV.1.5. Tanyagazdaságok fejlesztése... 39 IV.1.5.1. Tanyai lakóépület felújítása... 39 IV.1.5.2. Tanyai lakóépületek revitalizációja... 39 IV.1.5.3. Gazdálkodási célú épületek felújítására, építése... 40 IV.1.5.4. Gazdálkodási célú épületek revitalizációja... 40 IV.1.5.5. Gazdálkodási gépek, kisgépek, eszközök fejlesztése, beszerzése... 41 IV.1.5.6. Induló gazdák gép-, kisgép-, eszközfejlesztése, beszerzése... 41 IV.1.5.7. Karám, kerítés létesítése, felújítása... 42 IV. 1.5.8. Vetőmag, gyümölcsfa csemete vásárlása, beszerzése... 42 IV.1.5.9. Induló gazdák vetőmag, gyümölcsfa csemete vásárlása, beszerzése... 43 IV.1.5.10. Állatállomány kialakítása, bővítése... 43 IV.1.5.11. Induló gazdák állatállományának kialakítása, bővítése... 44 IV.1.5.12. Tanyagazdaság megújuló energiával történő energetikai megújítása... 44 IV.1.5.13. Tanyagazdaság közüzemi elektromos hálózathoz történő csatlakozatása... 45 IV.1.5.14. Induló gazdák tanyavillamosítása... 45 IV.1.5.15. Egészséges ivóvíz beszerzéséhez szükséges létesítmények beruházása... 46 IV.1.5.16. Természet közeli, egyedi szennyvíz-kezelés és elhelyezés... 47 IV.2. Hosszú távú elképzelések... 48 IV.2.1. Térségi vízutánpótló és vízellátó rendszerek fejlesztése, kialakítása... 48 IV.2.2. Tanyai gazdaságok földprogramja... 48 IV.2.3. Térségi energiatermelés rendszerének kialakítása... 49 3

V. FELHASZNÁLT DOKUMENTUMOK... 50 VI. A TANYAFEJLESZTÉSI PROGRAM KIMUNKÁLÁSÁBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZEMÉLYEK... 52 4

Bevezető A szakmai programot a Kiskunmajsai Többcélú Kistérségi Társulás készítette a Vidékfejlesztési Minisztérium által vissza nem térítendő állami támogatásban részesített, a 81/2011. (VIII.11.) VM rendelet szerinti Tanyafejlesztési Program pályázati rendszerében támogatott források felhasználásával a Kiskunmajsai Kistérségi Közszolgáltató Nonprofit Kft. megbízásával. A szakmai program a Vidékfejlesztési Minisztérium részéről összeállított és a VM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézete által közzétett Útmutató és tematika a Térségi Tanyafejlesztési Programok összeállításához című dokumentum szerint került összeállításra, a programban tárgyalt tanyafelmérés alapjául a VKSZI részéről közzétett Segéd táblázat a Térségi Tanyafejlesztési Programok összeállításához című dokumentum használata szolgált. A szakmai program területi illetékessége a megbízó Kiskunmajsai Többcélú Kistérségi Társulás alapító tagjainak, azaz a Kiskunmajsai kistérséget alkotó településeknek: Kiskunmajsa város, Csólyospálos község, Jászszentlászló község, Kömpöc község, Móricgát község és Szank község közigazgatási területeinek összességére vonatkoztatott. A Kiskunmajsai kistérség az Európai Unió földrajzi alapú statisztikai kódolási rendszerében a LAU 1 szintnek megfelelő területi egység (a 27 tagállamban jelenleg a kategorizált kistérségek száma 3646 db), mely kistérségi szintnek Magyarországon jelenleg 174 településcsoport felel meg. A Kiskunmajsai kistérség várhatóan 2013. január 1-jétől, mint a Kiskunmajsai járás alkot új területi egységet, a kormány új közigazgatási koncepciója alapján, mint önálló területi államigazgatási egység működhet a jövőben. 5

I. KORÁBBI FELMÉRÉSEK A Kiskunmajsai Többcélú Kistérségi Társulás az Európai Unióhoz történő csatlakozásra felkészülve elkészítette a Kiskunmajsai Kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Stratégiai és Operatív Programját, mely szakmai terveket Magyarország a SAPARD terv összeállításában vett figyelembe. A SAPARD programban, melyet az Európai Unió a hozzá csatlakozni kívánó 10 közép- és kelet-európai országban a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén kezdeményezett, a csatlakozást előkészítő intézkedések közösségi támogatását jelentette a felkészülési időszakban, szakági segélyprogram formájában. A kistérségi SAPARD terv az alábbi három fő célkitűzést rögzítette: 1. A kistérség fejlesztésének és szerkezeti alkalmazkodásának elősegítése az ökológiai és gazdasági környezet stabilitásának biztosítása mellett. 2. A kistérségben élő emberek segítése az EU csatlakozásig végbemenő változásokhoz való alkalmazkodásban. A népesség szociális biztonságának javítása, a fiatalok számára az esélyegyenlőség biztosítása. A vidéki életforma megőrzése és a vidéki népesség életminőségének javítása, a vidék népességmegtartó erejének fokozása. 3. A kistérség természeti, társadalmi és épített környezetéhez egyaránt illeszkedő, összehangolt, integrált és egyben fenntartható fejlődés elindítása, a helyi kulturális örökség ápolása. A kistérségi vidékfejlesztési terv speciális célkitűzései az alábbiak voltak: 1. A vidéki és kiemelten a tanyasi életforma értékeinek megőrzése mellett a lakosság életminőségének és életesélyeinek fokozatos növelése. 2. A helyi hagyományokra alapozva, az eddigi adottságokból kiindulva a helyi értékeken nyugvó, de az uniós kihívásoknak megfelelő agrárium létrehozása. 3. A jelenlegi szűk ipari bázis fejlődése előtt álló akadályok fokozatos megszüntetésével a kistérség fenntartható ipari fejlődésének beindítása. 4. Az egyenletesen fejlődő idegenforgalom minél szélesebb alapokra történő helyezése. 5. A piacra jutás lehetőségeinek javítása a hozzáadott érték növelésének segítségével. Nem élelmiszertermelési célú mezőgazdasági tevékenységek megújuló energiaforrások felhasználása, ipari alapanyagok előállítása, vadászat, sporthorgászat fejlesztése. 6

6. Az építészeti és kulturális örökség megőrzése és fenntartása, a társadalmi és a szakmai közösségek megóvása és rehabilitációja. A SPARD támogatási rendszer Magyarországon a 2000-2004 évek időszakában működött (lényegében a csatlakozásig), helyébe 2004-től az Agrár- és Vidékfejlesztési Program (AVOP) támogatásai léptek 2004-2006 években, majd az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP, 2007-2013) kezdte meg működését. Az ÚMVP forrásaiból a kiskunmajsai tanyás térség a III. és IV. tengely forrásainak igénylésére és felhasználására jogosult, mely európai uniós fejlesztési lehetőségekhez a kistérség alapvetően a kiskunfélegyházi székhelyű, Kiskunok Vidékéért Helyi LEADER Akciócsoporton keresztül juthat hozzá. A 2007-2013 évi LEADER program keretében 2011. évben felülvizsgált Helyi Vidékfejlesztési Stratégia (HVS) fő célkitűzései az alábbiak a Kiskunmajsai kistérséget is magában foglaló Kiskunok Vidékéért Egyesület HACS területén: 1. célkitűzés: A térség kulturális örökségének, hagyományainak megőrzése, népszerűsítése. 2. célkitűzés: Közösségi kezdeményezések elősegítése a nonprofit szervezetek feladatellátást segítő beruházások megvalósításának támogatásával. 3. célkitűzés: A térségi turisztikai-potenciál fejlesztése a meglévő szálláshelyek minőségi javításával. 4. célkitűzés: A térség kulturális és szabadidős lehetőségeinek fejlesztése a meglévő sportlétesítmények korszerűsítése, felújítása, bővítése által. 5. célkitűzés: Tanulmány, stratégia elkészítése, mely a HACS illetékességi területén lévő vállalkozók és helyi termékeik bemutatását, érdekképviseleti és piacra jutási lehetőségeit tartalmazza. 6. célkitűzés: Gazdaságfejlesztés a térségben megtermelt vagy előállított termékek előállításának és piacra jutásának elősegítésével, munkahelyteremtő vagy -megtartó beruházások megvalósításával. 7

II. A TANYAVILÁGOT ÉRINTŐ EDDIGI INTÉZKEDÉSEK BEMUTATÁSA Kiskunmajsa A város 8 tanyakörzetében összesen 237 folyókilométer földút önkormányzati fenntartású. Az önkormányzat az elmúlt évek gyakorlatával szakítva 2011. és 2012. években nagyléptékű eszközfejlesztést hajtott végre a helyi dűlőutak karbantartásának biztosítására. Az elmúlt év végén az önkormányzat egy 1998-as gyártási évű Vlagyimir D710B típusú 7450 köbcentiméteres 66 kw-os használt gréderező gépet vásárolt 3,125 millió forint beszerzési áron. A földútkarbantartás személyi és tárgyi feltételeinek javítása érdekében az önkormányzat 2012. évben vásárolt egy 1987-es gyártási évű MTZ82 típusú használt erőgépet tárcsázóval 2,9 millió forint értékben, továbbá 2 db magassági Stihl fűrészt (275 ezer forint/db értékben). Az önkormányzat a START közmunkaprogram keretében 2012.03.01-2012.10.31. időszakban 14 fő közfoglalkoztatott alkalmazásával végezteti a külterületi földutak környezetének rendbetételét, aminek főbb munkálatai a cserjék irtásából, gaztalanításból és az útszéli fák nyeséséből, ritkításából állnak. A földútkarbantartás 2012. évben a beszerzett földgyaluval és traktorral 150 km-en tervezett (a korábbi években 1,5 millió forint/év külső szolgáltatás igénybevétele mellett átlagosan 10 folyókilométer karbantartása valósult meg), a főbb dűlőutak környezetrendezése 50 km-es szakaszon cél a tárgyévben (a korábbi években ilyen karbantartási munka egyáltalán nem volt). Fenti, céleszközökkel és humáninfrastruktúrával ellátott külterületi útkarbantartási szakfeladat felelőse az önkormányzat fenntartásában álló Városgazdálkodási Intézmény. Kiskunmajsa Városi Önkormányzat komplex fejlesztést valósít meg 2012. év I. félévében a Kiskunmajsa, helyi piactér megújítása és a helyi termékek piacra jutásának elősegítése című és tárgyú fejlesztése megvalósítása érdekében, melyet a Vidékfejlesztési Minisztérium Tanyafejlesztési Program a tanyák, valamint az alföldi tanyás térségek megőrzése és fejlesztése érdekében a települési és térségi fejlesztések támogatására című, TP-1-2011 jogcím kódú, vissza nem térítendő állami támogatás felhasználásával valósít meg. A projekt megvalósítása két fő tartalmi részből áll. Az építési beruházás keretében az önkormányzati fenntartású és tulajdonú belterületi 352/4 hrsz. alatti helyi piac 8629 m 2 -es ingatlanán tervezett kialakítani a piactér lefedése 973,45 m 2 hasznos alapterületen. A fejlesztés szakmai programrésze a tanyai termékek város-vidék együttműködésének erősítésére, a kiskunmajsai tanyai termékek feltárására, valamint védjegy- és minőségi tanúsítási rendszerének 8

bevezetésére, továbbá a kistermelői élelmiszer-előállítás és piacra jutás feltételeiről és a kiskunmajsai helyi termék védjegy használatáról szóló gazdaképzés és gazdatanácsadás megvalósítására irányul. A projekt összértéke 61.610.000,- Ft, melyből az állami támogatás összege 49.279.267,- Ft, 80%-os támogatási intenzitással. Csólyospálos Csólyospálos tanyás térségében 121,981 fkm külterületi úthálózat található. Az önkormányzat átlagosan 1 millió Ft-ot költ külterületi utak karbantartására évente. Közmunka program keretében 2007-2008 években a külterületi utak mentét 5 közmunkás 8 hónapon át tisztította. Az önkormányzat 2011 októberében vásárolt egy db grédert a dűlőutak karbantartására. A közmunkaprogram külterületeket érintő feladatellátása a tárgyévben is folytatódik, 2012. február 6-tól 6 fő közfoglalkoztatott látja el a szakfeladatot, melynek meghatározó eleme a dűlőutak menti fák és bokrok gallyazása. Az önkormányzat minden évben egy alkalommal akciót szervez a lakosság körében a földutak karbantartása és tisztítása érdekében, melynek keretében a lakosság önkéntes munkával és gépi eszközök, gépi erő biztosításával vesz részt az útfelújításokban. Csólyospálos községben nem üzemel termelői piac. Jászszentlászló Jászszentlászló külterületein 142,372 fkm hosszúságú önkormányzati tulajdonú és kezelésű földútrendszer található. Az elmúlt években az alábbi önkormányzati forrásokból kerültek ellátásra az útkarbantartási feladatok: 2007. évben: útfeltöltés, homokszállítás, dűlőútrendezés, 1.192.000,- Ft 2008. évben: hóeltakarítás, dűlőútrendezés, 110.995,- Ft 2009. évben: gréderezés, 7.200,- Ft 2010. évben: gréderkerék javítás, dűlőút karbantartás, 669.721,- Ft 2011. évben: útkarbantartás, 101.922,- Ft Az önkormányzat minden évben 5-10 fős átlaglétszámú közfoglalkoztatott munkájával láttatja el a dűlőutak menti zöldfelületek tisztítását, a község saját tulajdonú gréderrel rendelkezik. A 9

2012. február 1-jén indult, 2012. december 31-én végződő START munkaprogram keretében mezőgazdasági utak karbantartása tárgyban 16 fő foglalkoztatása valósul meg. A program a közfoglalkoztatás mellett eszközbeszerzést is tartalmaz, melynek főbb elemei az alábbiak: 10 db sújtókés, 5 db Bacho metszőolló, 3 db Stihl MS-260, 2 db Stihl MS-231, 4db Stihl FS-460 aljnövényzet tisztító, 1 db szárzúzó, 2 db motoros sövénynyíró, 1 db használt traktor, 1 db használt pótkocsi, 1 db fűkasza, 1 db láncfűrész. A tárgyévi eszközbeszerzés összköltségének előirányzata: 6.702.000,- Ft. Jászszentlászlón a faluközpont megújítása keretében új, fedett piactér kialakítása valósult meg 2010. évben. A LEADER támogatásból finanszírozott fejlesztés összértéke 48 millió Ft volt, az építési beruházás a termelői piac megújítása mellett a faluközpont egyes közterületeinek fejlesztéseire is irányult. A jászszentlászlói gazdapiac keddi és szombati nyitva tartással üzemel, az árusok száma átlagosan 25 fő, a vásárlóké 50 fő. Kömpöc Kömpöc tanyás térségében 76,7 fkm külterületi úthálózat található. Az önkormányzat 2002- ben vásárolt egy grédert, mellyel minden évben szükség szerint végzi a dűlőutak egyengetését. A faluban kialakult gyakorlat, hogy a gazdák az általuk használt dűlőutakat saját költségen, saját erőgéppel tartják karban, melyhez kérésre az önkormányzat eseti jelleggel közmunkásokat is biztosít. A MOL Nyrt. 2011. évben 760.000,- Ft támogatást biztosított a külterületi utak javítására a tevékenysége szerinti úthasználat okán. A gazdasági társaság által biztosított forrásból az önkormányzat zúzottkövet vásárolt és helyi vállalkozók, valamint 2 fő közmunkás segítségével az olajtársaság által használt útszakaszokat megerősítette. A külterületi utak karbantartására 2011-ben került sor először közmunka program keretében, 5 fő 4 hónapon keresztül végzett útkarbantartást a tanyás térségben. A közmunkaprogram a tárgyévben is folytatódik, a külterületi utak rendbetételére (2012. február 6-tól 2012. december 31-ig) 4 fő közmunkást alkalmaz az önkormányzat. A munkavégzéshez szükséges fűkaszák, üzemanyag, fejsze, balta, motoros fűrész, egyéb kézi szerszámok stb. vásárlása megtörtént. A közmunkaprogramokkal biztosított útkarbantartás és környezetrendezés a külterületi úthálózat folyamatos javulását biztosítja. Kömpöc községben nem üzemel termelői piac. 10

Móricgát Móricgát külterületi úthálózatának hossza 82,81 fkm. A Földhivatal 2006. évig támogatta anyagilag a faluban a külterületi utak karbantartását. Az elmúlt években az önkormányzat saját forrásokból oldotta meg az útkarbantartást, ezeket a feladatokat jelenleg 2 fő látja el. Az önkormányzat tulajdonában van egy traktor és egy gréder, melyet 2007. évben vásároltak meg. A START munkaprogram keretében 2012. évben 3 ember közfoglalkoztatása történik a célfeladat ellátása érdekében. A munkaprogram keretében a tárgyévben 628.000,- Ft értékben kerül beszerzésre: 1 db szárzúzó, 1 db 9 leveles tárcsa. Móricgát községben nem üzemel termelői piac. Szank Szank külterületi úthálózatának hossza 90 fkm. A Községi Önkormányzat saját forrásokból oldja meg a külterületi utak karbantartását, a nagyobb útfelületre vonatkozó munkálatokat vállalkozóval végezteti. A kézi erővel végezhető karbantartó és tisztító feladatokat jelenleg közmunka program keretében 11 fő látja el. 2007-ben történt egy átfogó külterületi úttisztítás a község tanyás térségeiben, a 40 ember az Izsáki utat és környezetét állította helyre. Útkarbantartási célú erőgépekkel az önkormányzat nem rendelkezik. Szank központi részén található az 1998 óta fedett termelői piac. Az önkormányzati piac állapota a folyamatos karbantartási munkák elvégzésének köszönhetően jó állagú, rendeltetésszerű használatra alkalmas. A szanki piac szerdán és szombaton van nyitva, május 1-jétől október 31-ig 5:30-11 óráig, november 1-jétől április 30-ig pedig 6:30-11 óráig. A községi termelői piacon tavasztól ősz elejéig átlagban 20-30 árus van, a téli hónapokban 2-4 állandó árus kínálja termékeit. A piac látogatottsága kedvező, a vásárlók száma tavasztól késő őszig megközelítőleg átlagosan a 200-300 főt alkalmanként, a téli időszakban nagyságrendileg 50-70 fő látogat ki a piacra. 11

III. HELYZETFELTÁRÁS III.1. A külterület általános bemutatása A kistérség a Duna-Tisza közi síkvidék keleti peremének középső területén helyezkedik el, meghatározó tájtípusa a csernozjomos homoksíkság. A kistérség a Kiskunság része, teljes területében a Duna-Tisza közi Homokhátsághoz tartozik. III.1.1. Terület A kistérség 6 településének közigazgatási területe összesen 485 km 2, a kistérség Bács-Kiskun megye 8444,81 km 2 területének 5,74%-a, a dél-alföldi régióénak 2,64%-a. A 6 településből álló Kiskunmajsai kistérség közigazgatási területéből belterület 14 km 2, külterület 471 km 2. A kistérség külterületei a közigazgatási terület 97%-át teszik ki. A kistérség legnagyobb külterületével Kiskunmajsa városa rendelkezik 215,51 km 2 -rel, melyet 71,81 km 2 -rel követ Szank község, és 64,16 km 2 -rel Csólyospálos község. Jászszentlászló község külterületének mérete 58 km 2. A kistérségen belül a két legkisebb külterületű település Móricgát, 32,1 km 2 -rel és Kömpöc 29,35 km 2 -rel. A települések külterületének aránya az adott önkormányzat közigazgatási területéhez viszonyítva Kiskunmajsa esetében megegyezik a kistérségi átlaggal; Szank és Jászszentlászló esetében 1%-kal elmarad a térségi 97%-os átlagtól; Kömpöc, Móricgát települések esetében 1%-kal; Csólyospálos esetében 2%-kal haladja meg a kistérségi átlagot. A kistérség külterületeiből 45,8% helyezkedik el Kiskunmajsa város közigazgatási területén. A kistérségi külterületek közül, 15,4% Szank és 13,4% Csólyospálos községekhez tartozik. A jászszentlászlói külterületek a kistérség 12,4%- át teszik ki, a külterületi arány vonatkozásában a két legkisebb mutatóval rendelkező település Móricgát 6,8%-os és Kömpöc 6,2%-os mutatóval. A kistérségi települések külterületei jellemzően több tanyakörzetből állnak, melyeket a lakcímnyilvántartásban és a különböző helyi önkormányzati dokumentációkban is önállóan neveznek és kezelnek a települési önkormányzatok. A kistérség települései közül legtöbb tanyakörzete 9 tanyacsoporttal Jászszentlászlónak van, melyet Kiskunmajsa követ 8 külterületi körzettel. Szank község külterülete 5 tanyacsoportra osztott, Csólyospáloson és Kömpöcön 4-4 tanyás körzet található. A kistérség legkevesebb számú, 3 nevesített tanyakörzetével Móricgát község rendelkezik. 12

A tanyás térségek elnevezése településenként az alábbi: Jászszentlászló Alsószentgyörgy, Felsőszentgyörgy, Felsőtanya, Békásparti dűlő, Ilonaszállás, Kiskunmajsa Lantostanya, Legelődűlő, Kalmárerdő, Kalmárföld. Ágasegyháza, Kőkút, Bodoglár, Marispuszta, Kígyóspuszta, Ötfa, Konyhadűlő, Tajó. Szank Vonadűlő, Kisasszonydűlő, Félegyházi út, Kiszsombosdűlő. Izsáki út, Csólyospálos Felsőcsólyos, Alsópálos, Alsócsólyos, Felsőpálos. Kömpöc Sarokdűlő tanya, Felsőkömpöc, Csücskődűlő, Siványdűlő. Móricgát Alsómóricgát, Felsőmóricgát. Bezsenyi dűlő, 13

A kistérség 33 tanyakörzetében összesen 3136 tanya felmérése történt meg. A kistérségi szintű átlagos tanyaszám mutató tanyacsoportonként 95. A felmért tanyák 47%-a, vagyis 1470 db található Kiskunmajsán, melyet 22%-os részaránnyal 675 db tanyával Csólyospálos követ. A Jászszentlászlón felmért 329 db és a Móricgáton felmért 284 db tanya a kistérségi felmérés 10%-át jelenti Jászszentlászló és 9%-át teszi ki Móricgát vonatkozásában. A Szankon felmért 297 db tanya a kistérségi tanyaszám 9%-ának, a Kömpöcön található 81 db tanya a térségi 3%-nak felel meg. Az egyes tanyás körzetek tanyaszámait vizsgálva megállapítható, hogy a kistérségi települések eltérő elvek alapján határolták le az egyes körzeteket; az egyes tanyakörzetek mind kiterjedésükben mind tanyaszámukban jelentősen eltérnek egymástól. A kiskunmajsai 8 tanyacsoport átlagos tanyaszáma körzetenként 184, mely érték a kistérségi átlag kétszerese. A kiskunmajsai tanyakörzetek közül két körzetben 240 feletti tanya is található (Ötfa 248 db, Kígyóspuszta 243 db), ezen két városi tanyakörzetben épült a legtöbb tanya a kistérségben. A körzetenkénti 150-240 db-os tanyaszámot a városi tanyacsoportok közül Ágasegyháza (198 db), Bodoglár (188 db), Marispuszta (199 db) mellet, a csólyospálosi Felsőcsólyos (199 db), Alsópálos (202 db) valamint a móricgáti Bezsenyi dűlő (153 db) éri el. A körzetenkénti 100-149 db-os tanyaszám Kiskunmajsán a Konyhadűlő (118 db), Kőkút (127 db), Tajó (149 db) körzetekben, Csólyospáloson Alsócsólyos (143 db) és Felsőpálos (131 db) került regisztrálásra. A kistérségi átlagos tanyaszám 50-99 db közötti értéke körzetenként 7 tanyacsoportra jellemző, melynek Jászszentlászlón Felsőtanya (51 db) és Kalmárföld (65 db), Móricgáton Felsőmóricgát (85 db), Szankon Vonadűlő (64 db), Félegyházi út (85 db), Izsáki út (51 db), és Kiszsombosdűlő (69 db) felmért tanyaszáma felel meg. Az 50 tanyát el nem érő körzetek száma 12. E kategóriába tartozik Jászszentlászló község 9 körzetéből 7: Alsószentgyörgy (11 db), Felsőszentgyörgy (16 db), Békásparti dűlő (44 db), Ilonaszállás (46 db), Lantostanya (46 db), Legelődűlő (31 db) Kalmárerdő (19 db). Kömpöc valamennyi külterületi körzete 50 tanyaszám alatti, Sarokdűlő tanya (34 db), Csücskődűlő (20 db), Felsőkömpöc (3 db), és Siványdűlő tanya körzete (24 db). Móricgáton az Alsómóricgát tanyakörzetben 46 tanya található. Szankon egyetlen tanyacsoport, a Kisasszonydűlő (28 db) tartozik az 50 tanyaszám alatti körzetek közé. Az egyes települések szintjén vizsgált körzetenkénti tanyaszám átlag nagymértékben eltér a 6 kistérségi településen, az érték közel azonos Kiskunmajsán (184 tanya/körzet) és Csólyospáloson (169 tanya/körzet), mely településeket Móricgát (95 tanya/körzet) és Szank (59 tanya/körzet) mutatóval követ. A két legkisebb körzetmutatóval Jászszentlászló (37 tanya/körzet) és Kömpöc (20 tanya/körzet) rendelkezik. 13

III.1.2. Népesség A helyi adatgyűjtés alapján a Kiskunmajsai kistérség lakónépessége 2012. március 1-jei állapot szerint 19.649 fő. A lakónépesség 2005. évben 20.332 fő volt a kistérségben. A vizsgált 7 éves időszakban a lakónépesség száma csökkent, a 683 fős változás a 2005. évi népességszámhoz képest 3,36%-os csökkenést jelent kistérségi szinten. A térségi népességszám csökkenése a vizsgált 12 éves időszakban meghaladja Móricgát község teljes lakónépességének értékét (501 fő 2012.03.01.) és megközelíti Kömpöcét (730 fő 2012.03.01.). A térség 6 településének népességszám változása egymástól jelentős mértékben eltér, ugyanakkor a tendenciát tekintve egyezőséget mutat. A kistérségi átlag feletti annak közel kétszerese népességszám csökkenés tapasztalható Szankon (6,95%), Móricgáton (5,83%) és Jászszentlászlón (5,55%). A térségi átlagnál kisebb arányú a népességszám fogyás Kiskunmajsán (1,94%). A kistérségi átlaggal közel azonos a csökkenés mértéke Csólyospálos (3,59%) és Kömpöc (3,69%) településeken. A lakónépesség kistérségi szinten külterület és belterület megosztásban 2012. március 1-jei állapot szerint helyi adatok alapján 3.864 fős külterületi és 15.785 fős belterületi népesség megoszlású. A kistérségben a lakónépesség területi megoszlását tekintve a tanyás térségek és a belterületek viszonylatában 2005. évben 4.489 fős külterületi és 15.843 fős belterületi lakónépesség számot jelentett. A vizsgált 7 évben a népességfogyás nagyfokú aránytalanságban realizálódott: míg a belterület vonatkozásában kistérségi szinten a népességcsökkenés értéke mindössze 58 fő, addig a tanyás térségek vonatkozásában 625 fő. A 2005. évi lakónépesség adatok bázisán a kistérség népességének 22%-a él a tanyás térségben. A mutató 2012. évben 20%-ra csökkent, a 7 év alatt a belterületi lakónépesség gyakorlatilag változatlan létszáma mellett (mindössze 0,37%-os csökkenéssel) a tanyás térségek lakónépessége 14%-kal csökkent a kiskunmajsai kistérségben. A kistérség településeit vizsgálva megfigyelhető, hogy az elmúlt 7 év alatt a tanyás térségek lakosainak egy része elköltözött a külterületről. A belterületi lakónépesség a 2005. évi bázishoz viszonyítva Kiskunmajsán 126 fővel, 1,29%-kal még növekedett is, Csólyospáloson, Kömpöcön és Móricgáton néhány fős létszámemelkedés mellett stagnált, és csak két településen, Jászszentlászlón (126 fővel, 5,65% mértékben), és Szankon (72 fővel, 3,44% mértékben) csökkent. A települések népessége az elmúlt 7 évben többségében kizárólag és jelentősen csak a külterületi lakónépességből csökkent. A térségi szintű, tanyás területeket érintő lakónépesség számának 14%-os csökkenési értékével közel azonos volt a csökkenés 14

Csólyospáloson (67 fő, 9%), Móricgáton (37 fő, 10%), Kömpöcön (32 fő, 15%) és Kiskunmajsán (360 fő, 16%), a térségi átlag másfélszeresét érte el Szankon (109 fő, 21%), és mindössze a térségi átlag egyharmadát kitevő mértékű volt Jászszentlászlón (20 fő, 5%). A településenként vizsgált külterületi és belterületi lakónépesség arányát tekintve megállapítható, hogy a 2012. évi kistérségi 20%-os tanyás térségi népességszám aránnyal közel azonos a mutatója Kiskunmajsának (16%), Jászszentlászlónak (15%), és Szanknak (17%), míg az átlagnál jóval magasabb arányban élnek a település lakónépességéből a tanyás térségekben Kömpöcön (25%) és Csólyospáloson (38%). A kistérségben átlagosan minden ötödik lakos él tanyán, kivéve Móricgát községet, ahol a népesség nagyobb csoportja (68%) él a tanyás térségben, mint a település belterületén. A kistérség népsűrűsége 2012. évben 41 fő/km 2, az érték 2005. évben még 42 fő/km 2 volt. A tanyás térségek népsűrűségének kistérségi átlaga 2012. évben 8 fő/km 2, a 7 évvel ezelőtti adat még 10 fő/km 2 volt. A népsűrűség 7 év alatt mérhető 2%-os csökkenését a tanyás térségek lakónépességének folyamatos (az elmúlt 7 évben 14%-os mértékű) csökkenése okozza. Az egyes települések tanyás térségeinek mutatói nagymértékben eltérnek egymástól, a legritkábban lakott külterületekkel Szank és Kömpöc (6 fő/km 2 ), valamint Jászszentlászló (7 fő/km 2 ) rendelkezik. Kiskunmajsa tanyás térségeiben a népsűrűség 9 fő/km 2, míg Csólyospáloson az érték 10 fő/km 2, Móricgáton pedig a térség legmagasabb mutatójával 11 fő/km 2 az érték. A kistérség lakosságának korcsoport szerinti vizsgálata a lakosság elöregedését mutatja. Míg a kiskunmajsai kistérségben 2005. évben a 18 éven aluliak (4.321 fő, 21%) és a 60 év feletti lakosok (4.305 fő, 21%) száma közel azonos volt, addig 2012-ben a 18 éven aluliak száma 3.520 fő, a kistérségi népességben 18%-os népességaránnyal, a 60 éven felüliek száma 4.670 fő, a kistérségi népességben 24%-os népességaránnyal. Az időskorúak korcsoportja a 2005. évi adatokhoz képest, 7 év alatt 365 fővel növekedett a kistérségben, míg az aktívkorúak száma 247 fővel, a fiatalkorúak száma 801 fővel csökkent a vizsgált időszakban. A 60 év feletti lakosok száma Kömpöcön kis mértékben csökkent (2%-kal) az elmúlt 7 év alatt, míg a térség többi településén növekedett, átlagosan 3%-kal. A 18 éven aluliak száma minden településen csökkent, legnagyobb mértékben Kiskunmajsán, és Móricgáton 4-4%-al, míg a többi térségi településen a fiatalkorúak számának csökkenése 3%-os mértékű volt 2005. évhez képest. A települések népességén belül a legmagasabb a fiatalkorúak aránya Szankon (20%), és Kömpöcön (19%), a legkisebb arány-mutatóval Móricgát (13%) rendelkezik. A 15

kistérség aktívkorú lakóinak aránya a térségi 58%-os átlagtól csak 1-1%-kal tér el a településeken, kivéve Szankot, ahol 2012. évben a lakosságnak csak az 55%-a tartozott a korcsoportba. Az időskorúak településlakossághoz viszonyított aránya Kiskunmajsán a legalacsonyabb (22%-al), melyet Kömpöc (24%) valamint Jászszentlászló és Szank követ (25-25%). A kistérségi 24%-os átlagos arányhoz képest a legmagasabb az időskorúak népessége településlakossághoz viszonyítva Csólyospáloson 28%-os, és Móricgáton 29%-os arányszámmal. III.1.3. Őstermelők A kiskunmajsai kistérség 6 településén 2005. évben összesen 6.566 fő természetes személy volt regisztrálva őstermelőként. Az őstermelők száma közel egyharmadára (4.031 fős csökkenéssel, a 2005. évhez viszonyítottan 39%-ra) esett vissza 2011. évre, mely szerint ekkor a térségben 2.535 fő rendelkezett érvényes őstermelői igazolvánnyal. Legnagyobb arányú csökkenés az őstermelők számában a vizsgált 6 év alatt Kiskunmajsán volt tapasztalható (3.193 főről 1.137 főre, 36%-ra), a legkisebb arányú csökkenés Móricgát településen mért, (234 főről 109 főre, 47%-ra). Az őstermelők 2011. évi számának aránya a kistérség felnőtt korú lakosságához (a 18. életévét betöltött aktív- és időskorú népességszám) viszonyítva 13%, mely átlaghoz viszonyítottan a kistérségi települések viszonyszámai lényegesen eltérőek egymástól. A legmagasabb arányszámmal Csólyospálos rendelkezik (30%), ahol minden harmadik felnőtt korú lakos őstermelő, Kömpöcön (26%) és Móricgáton (25%) minden negyedik, Szankon (20%) minden ötödik aktív és időskorú lakos őstermelő. Jászszentlászlón a 18 életévnél idősebb lakosság 15%-a, Kiskunmajsán, a térség legalacsonyabb arányszámával a felnőtt lakosság mindössze 12%-a őstermelő. A 2011. évben regisztrált őstermelők településenkénti aránya a kistérséghez viszonyítottan 5%-kal kevesebb a lakónépesség arányához képest Kiskunmajsán, és 4%-kal kevesebb Móricgáton, míg Szank esetében a népességaránynál 5%-kal magasabb az őstermelők aránya a kistérségihez viszonyítottan. III.1.4. Külterületi utak A külterületi önkormányzati fenntartású utak hossza a kistérségben összesen 751,33 fkm, a legtöbb földút Kiskunmajsa tanyás körzeteiben található, összesen 237,46 fkm hosszban, ami a kistérségi földutak 36%-át teszi ki. A második legtöbb külterületi útfenntartási feladata a 16

kistérségben Jászszentlászló Község Önkormányzatának van, 142,37 fkm hosszban (19%-os térségi részesedéssel), melyet Csólyospálos 121,98 fkm-el (16%), Szank 90 fkm-el (12%), Móricgát 82,81 fkm-el (11%), és Kömpöc 76,7 fkm-el (10%) követ. A kistérség 1 külterületi négyzetkilométer területi egységére jutó önkormányzati kezelésű útjának mutatója 1,59 fkm/km 2. A négyzetkilométerre vetített úthossz legmagasabb mutatója 2,61 fkm/km 2 értékkel Kömpöc községé, melyet Móricgát 2,58 fkm/km 2 -el és Jászszentlászló 2,45 fkm/km 2 -el követ. A kistérségben ez a három község rendelkezik a legsűrűbb külterületi úthálózattal. A dűlőutak 1 km 2 -re eső hossza Csólyospálos esetében 1,90 fkm/km 2, Szankon az érték 1,25 fkm/km 2. A kistérségben a legkevesebb földút 1 km 2 -re vetítve Kiskunmajsa tanyás térségeiben található, ahol a mutató értéke mindössze 1,10 fkm/km 2. A kiskunmajsai kistérség kiterjedt, 751,33 fkm hosszú külterületi önkormányzati fenntartású földúthálózata a községekben négyzetkilométerenként átlagosan eléri a 2,5 folyókilométert, míg a város tanyás térségében átlagosan 1 négyzetkilométer külterületen 1 folyókilométer dűlőút található. A földutak hosszának a tanyás térségekben élő lakosság számával történő összevetése alapján, 1 külterületen élő lakosra 2012. évben átlagosan 194 méter földút jut, mely érték egy átlagos homokhátsági mezőváros családi házas beépítésű városrészének 1-1 kisebb lakóutca hosszának is megfelel. (Kiskunmajsa belterületén a jelenleg kiépített 51 kilométernyi önkormányzati útra 9.905 lakos jut, ami lakosonként 5 métert jelent.) A képzett mutató értéke a legalacsonyabb Kiskunmajsán (124 m/fő), melyet Csólyospálos (190 m/fő) és Szank (222 m/fő) követ. III.2. A tanyák jellemzése III.2.1. A tanyák száma A 2012. március-április hónapokban végzett tanyafelmérés alapján a kistérségben jelenleg 3.136 tanyaépület található. Kiskunmajsa külterületén összesen 1.470 tanya felmérése történt meg, a nyolc tanyacsoportban a tanyaépületek megoszlása az alábbi: Ágasegyháza 198, Bodoglár 188, Kígyóspuszta 243, Konyhadűlő 118, Kőkút 127, Marispuszta 199, Ötfa 248, Tajó 149 tanya. Csólyospáloson 675 tanya felmérése történt meg, tanyakörzetenkénti számuk az alábbi: Felsőcsólyos 199, Alsócsólyos 143, Alsópálos 202, Felsőpálos 131 tanya. 17

Jászszentlászlón összesen 329 tanya került összeszámlálásra, az alábbiak szerint: Alsószentgyörgy 11, Felsőszentgyörgy 16, Felsőtanya 51, Békásparti dűlő 44, Ilonaszállás 46, Lantostanya 46, Legelődűlő 31, Kalmárerdő 19, Kalmárföld 65 tanya. Kömpöcön 81 tanya került felmérésre, a tanyaépületek a község tanyakörzetei szerint az alábbi megoszlásúak: Sarokdűlő tanya 34, Csücskődűlő 20, Felsőkömpöc 3, Siványdűlő 24 tanya. Móricgáton 284 tanya került regisztrálásra, a 3 tanyakörzetben elhelyezkedésük az alábbi: Alsómóricgát 46, Bezsenyi dűlő 153, Felsőmóricgát 85 tanya. Szankon összesen 297 tanya felmérése történt meg, körzetenként az alábbi számokkal: Vonadűlő 64, Félegyházi út 85, Izsáki út 51, Kisasszonydűlő 28, Kiszsombosdűlő 69 tanya. III.2.2. A tanyák típus szerinti bemutatása A kistérségben felmért tanyák közül állandó lakófunkcióval (az állandóan lakott és az állandóan lakott, szociális ellátásban részesülő tanyák összesített száma szerint) a tanyák 44%-a (1.386 tanya) rendelkezik. A településeken az állandóan lakott tanyák aránya eltérő, Csólyospáloson 38%-ban, Kiskunmajsán és Móricgáton 44-44%-ban, Jászszentlászlón 45%- ban, Szankon 49%-ban és Kömpöcön 72%-ban állandóan lakottak a tanyák. Kömpöc kivételével, (ahol csak minden harmadik tanya lakatlan) a Kiskunmajsai kistérségben a jelenleg meglévő tanyák több mint felében nem tartózkodnak állandó lakhatás céljából, a térségben 1750 olyan tanya található, mely nem tölt be jelenleg állandó lakófunkciót. A térség felmért tanyái közül 249 ingatlan esetében vált ismertté, hogy lakói rendszeres szociális ellátásban részesülnek, mely szolgáltatások többségét a települési tanyagondnokok biztosítják a rászorulóknak. A rendszeres szociális ellátásban résztvevő tanyák a felmért tanyák 9%-át, az állandóan lakottaknak a 18%-át teszik ki a Kiskunmajsai kistérségben. A térség lakatlan, de gazdasági funkcióval még rendelkező tanyaszáma 481, ami a felmért tanyák 15%-át teszi ki. Ezzel a funkcióval bíró tanyák használatára jellemző, hogy a tulajdonosa napi szinten látogatja, a mezőgazdasági munkák évszakhoz kötött rendje szerint a tanyán 8-16 órát tartózkodik átlagosan a gazda, aki esténként mindig haza megy a faluban vagy a városban fenntartott lakóhelyére, házába. A lakatlan, de gazdálkodó tanya, mint 18