A Fekete-, Fehér- és Kettős-Körös (HUKM20012) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014
Ügyfél BiAqua Pr Környezetvédelmi Szlgáltató és Tanácsadó Kft. Együttműködő partner RESPECT Tanácsadó és Szlgáltató Kft. Vezető szakmai krdinátr Dr. Müller Zltán Szakmai krdinátr Dr. Juhász Péter Vezető természettudmányi szakértő Dr. Kiss Béla Vezető agrárgazdálkdási szakértő Fülöp Gyula Közreműködő szakértők Mizsei Edvárd Dr. Gulyás Gergely Dr. Estók Péter Sallai Zltán Deli Tamás Dr. Deák József Árn Dbrsi Dénes Dr. Nagy Antal 2
Ez a dkumentáció a szerzői jgról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jgvédelem alatt áll. A dkumentáció nyilváns, a megfelelő hivatkzásk mellett szabadn felhasználható és terjeszthető! 3
Tartalmjegyzék 1. A terület aznsító adatai...6 1.1. Név...6 1.2. Aznsító kód...6 1.3. Kiterjedés...6 1.4. A kijelölés alapjául szlgáló fajk és/vagy élőhelyek...6 1.4.1. Jelölő élőhelyek...6 1.4.2. Jelölő fajk...6 1.5. Érintett települések...6 1.6. Egyéb védettségi kategóriák...7 1.7. Tervezési és egyéb előírásk...7 1.7.1. Természetvédelmi kezelési terv...7 1.7.2. Településrendezési eszközök...7 1.7.3. Körzeti erdőtervek és üzemtervek...7 1.7.4. Körzeti vadgazdálkdási tervek és üzemtervek...7 1.7.5. Halgazdálkdási tervek...8 1.7.6. Vízgyűjtő-gazdálkdási terv...8 1.7.7. Egyéb tervek...8 1.7.8. Jgerős engedélyek...8 2. Veszélyeztető tényezők...10 3. Kezelési feladatk meghatárzása...13 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése...13 3.2. Kezelési javaslatk...13 3.2.1. Élőhelyek kezelése...13 3.2.1.1 A terület egészére megfgalmaztt általáns kezelési javaslatk...13 3.2.1.2 Kezelési egységek...14 3.2.1.3 Vízgazdálkdást érintő kezelési javaslatk...29 3.2.2. Élőhelyreknstrukció és élőhelyfejlesztés...30 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések...32 3.2.4. Kutatás, mnitrzás...32 3.2.5. Mellékletek...33 3.3. A kezelési javaslatk megvalósításának lehetséges eszközei a jgi háttér és a tulajdnvisznyk függvényében...35 3.3.1. Agrártámgatásk...35 3.3.1.1 Jelenlegi működő agrártámgatási rendszer...35 3.3.1.2 Javaslt agrártámgatási rendszer...35 3.3.2. Pályázatk...38 3.3.3. Egyéb...38 3.4. A terv egyeztetési flyamatának dkumentációja...38 3.4.1. Felhasznált kmmunikációs eszközök...38 3.4.1.1 Érintettek elektrnikus levélben történő megkeresése és tájékztatása...38 3.4.1.2 Hnlap és email-cím...38 3.4.1.3 Sajtóközlemény és hirdetés...39 3.4.1.4 Jegyzőkönyvezett terepbejárás...39 3.4.1.5 Gazdafórum...39 3.4.1.6 Önkrmányzati közzététel...40 3.4.2. A kmmunikáció címzettjei...40 3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel...41 4
I. Natura 2000 fenntartási terv
1. A terület aznsító adatai 1.1. Név Tervezési terület neve: Fekete-, Fehér- és Kettős-Körös 1.2. Aznsító kód Tervezési terület aznsítója: HUKM20012 1.3. Kiterjedés Tervezési terület kiterjedése: 1979 ha 1.4. A kijelölés alapjául szlgáló fajk és/vagy élőhelyek 1.4.1. Jelölő élőhelyek 91E0*- Enyves éger (Alnus glutinsa) és magas kőris (Fraxinus excelsir) alktta ligeterdők (Aln-Padin, Alnin incanae, Salicin albae) 3150 - Természetes eutróf tavak Magnptamin vagy Hydrcharitin növényzettel 6440 - Flyóvölgyek Cnidin dubiihz tartzó mcsárrétjei 1.4.2. Jelölő fajk tmpa flyamkagyló (Uni crassus) erdei szitakötő (Ophigmphus cecilia) bánáti csiga (Chilstma banaticum) Stys-tarsza (Isphya stysi) balin (Aspius aspius) vágó csík (Cbitis taenia) halványfltú küllő (Gbi albipinnatus) selymes durbincs (Gymncephalus schraetzer) szivárványs ökle (Rhdeus sericeus amarus) széles durbincs (Gymncephalus balni) törpecsík (Sabenejewia auriata) vöröshasú unka (Bmbina bmbina) mcsári teknős (Emys rbicularis) vidra (Lutra lutra) tavi denevér (Mytis dasycneme) 1.5. Érintett települések A tervezési terület által érintett helyrajzi számk listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet (a tvábbiakban: KvVM rendelet) tartalmazza. A Natura 2000 területek által érintett helyrajzi szá6
mkat és így a Natura 2000 jgi státuszt is a KvVM rendelet rögzíti, térképi megjelenítéssel is. A jgi jelleg a megsztással keletkező utód helyrajzi számkra is kiterjed. Érintett terület (ha) Település Békés Dbz Gyula Köröstarcsa Mezőberény Sarkad Település területének érintettsége (%) 577,3878 200,8225 353,8162 442,9560 241,0539 157,6533 1.6. Egyéb védettségi kategóriák Típus Kód Természetvédelmi Terület Név Kiterjedés Védetté nyilvánító jgszabály száma Dénesmajri Csigás-erdő A terület a Nemzeti Öklógiai Hálózat (NÖH) területével átfedésben van. 1.7. Tervezési és egyéb előírásk 1.7.1. Természetvédelmi kezelési terv 1.7.2. Településrendezési eszközök Országs Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. Törvény Békés megye megyei területrendezési terve (11/2012. (Vi.27.) önkrmányzati rendelettel módsíttt 15/2005. (X.7.) KT. sz. rendelet) A tervezési terület által érintett valamennyi településre készült településrendezési terv, ezek a helyi önkrmányzatknál lelhetők fel. 1.7.3. Körzeti erdőtervek és üzemtervek A tervezési területre vnatkzó erdőgazdálkdási tervek tekintetében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztnsági Hivatal (NÉBIH) Erdészeti Igazgatóságán elérhető Országs Erdőállmány Adattár erdőtervi adatai nyújtanak erdőrészlet szinten aktuális infrmációkat, ezeknek a lényegi részeit és következtetéseit a II. Megalapzó dkumentáció 1.3.3.2. Erdészet című fejezet tartalmazza (lekért alapadatk erdőrészlet szinten: terület, faállmánytípus, rendeltetés, kr, természetesség, tervezett fahasználat, távlati célállmány). 1.7.4. Körzeti vadgazdálkdási tervek és üzemtervek 7
A területet érintő vadgazdálkdási, vadászati főbb adatkat a körzeti vadgazdálkdási tervek tartalmazzák, a fntsabb részleteket és következtetéseket a II. Megalapzó dkumentáció 1.3.3.3. Vadgazdálkdás, halászat, hrgászat című fejezet tartalmazza. 1.7.5. Halgazdálkdási tervek 1.7.6. Vízgyűjtő-gazdálkdási terv A terület a Vízgyűjtő-gazdálkdási Terv Tisza részvízgyűjtőjéhez, annak az Alsó-Tisza bal part tervezési alegységhez (2-13 Kettős-Körös) tartzik. 1.7.7. Egyéb tervek Fajvédelmi terv: A területre vnatkzóan, az itt előfrduló védett, illetve Natura 2000 fajk tekintetében jelenleg nincs aktuális fajvédelmi terv érvényben. 1.7.8. Jgerős engedélyek A tervezési területre vnatkzó előiráskat tartalmazó jgszabályk: A TANÁCS 92/43/EGK IRÁNYELVE (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadn élő állatk és növények védelmeről ( Élőhelyvédelmi Irányelv ); Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Krm. rendelet; Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet; A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény; A védett és a fkzttan védett növény és állatfajkról, a fkzttan védett barlangk köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempntból jelentős növény és állatfajk közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KM rendelet; Fkzttan védett növény-, illetve állatfajk élőhelyén és élőhelye körüli krlátzás elrendelésének részletes szabályairól szóló 12/2005. (VI. 17.) KvVM rendelet; Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkdásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény; A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelete az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkdásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról; A vad védelméről, a vadgazdálkdásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény; A Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Krmányrendelet; A Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkdáshz nyújtandó kmpenzációs támgatás részletes szabályairól szóló 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet; Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújttt agrár-környezetgazdálkdási támgatásk igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet; A nem termelő mezőgazdasági beruházásk támgatásáról szóló 33/2008 (III. 27.) FVM rendelet; Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkdáshz nyújtandó kmpenzációs támgatás részletes szabályairól szóló 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet; 8
124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdő-környezetvédelmi intezkedésekhez nyújtandó támgatásk részletes feltételeiről; 1995. évi LVII. törveny a vízgazdálkdásról; - 220/2004. (VII. 21.) Krmányrendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól és módsítasai ellenőrzésére vnatkzó részletes szabálykról; 379/2007. (XII. 23.) Krmányrendelet a vizek hasznsítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szlgáló tevékenységekre és létesítmenyekre vnatkzó szabálykról; 21/2006. (I. 31.) Krmányrendelet a nagyvízi medrek, a parti sávk, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznsításáról. 9
2. Veszélyeztető tényezők Kód Veszélyeztető tényező neve Jelentősége Érintett terület nagysága (%) Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módn gyakrl hatást? A03.03 kaszálás felhagyása/hiánya M 6 Flyóvölgyek Cnidin dubiihz tartzó mcsárrétjei (6440*): Az élőhelyek hsszú távú fenntartása érdekében a kaszálás felhagyása/hiánya az invazív lágyszárú, illetőleg fa- és cserjefajk terjedését segíti elő. A04.03 pásztrkdás felhagyása, legeltetés hiánya L 1 Flyóvölgyek Cnidin dubiihz tartzó mcsárrétjei (6440*) Bánáti csiga (Chilstma banaticum): Élőhelyén az erdőművelési, kitermelési jellegű beavatkzásk kársak a fajra, mivel bzótskban, esetleg magaskórós jellegű ártéri növényzetben él B02 Erdőgazdálkdás M 10 B02.01.02 erdő felújítás idegenhns fajkkal L 1 tavi denevér (Mytis dasycneme): a középkrú és idős, őshns fafajú erdők területének csökkenésével a faj kölykező- és táplálkzó-területe egyaránt zsugrdik. Az erdők alacsny vágáskrral történő kezelése az élőhely nagymértékű rmlását eredményezheti. Enyves éger (Alnus glutinsa) és magas kőris (Fraxinus excelsir) alktta ligeterdők (Aln-Padin, Alnin incanae, Salicin albae) (91E0*): az idegenhns fajkkal történő felújítás csökkenti az élőhely kiterjedését Tmpa flyamkagyló (Uni crassus): A Körösök mentén található mezőgazdasági területekről beszivárgó, diffúz mezőgazdasági eredetű tápanyagterhelés, és az egyéb szennyezések jelentenk veszélyt a faj állmányaira. H01 felszíni vizek szenynyezése M Flyóvölgyek Cnidin dubiihz tartzó mcsárrétjei (6440*): az élőhelyet nagyban veszélyezteti az idegenhns cserjések előretörése 8 Enyves éger (Alnus glutinsa) és magas kőris (Fraxinus excelsir) alktta ligeterdők (Aln-Padin, Alnin incanae, Salicin albae) (91E0*): Az inváziós fa- és cserjefajk (Fraxinus pennsylvanica, Acer negund, Amrpha fruticsa) terjedése az élőhelytípus valamennyi állmányában jelentős prblémát jelent. 1 Bánáti csiga (Chilstma banaticum): Élőhelyén a gallyégetés előfrdul, ez igen kárs. M 9 Tmpa flyamkagyló (Uni crassus): A természetes áramlási visznyk megváltztatása az élőhelyek hmgenizálódásának irányába hat. Minden lyan beavatkzás, mely az áramlás flytnsságát, egyenletességét megszakítja, kedvezőtlen a faj szempntjából, mert a faj csak permanens áramlású vízflyáskban képes megtelepedni. tipikus élőhelyei adttságk megszűnése M 5 Stys-tarsza (Isphya stysi): bzóts erdőszegély és nyílt gyep együttes jelenléte szükséges a stabil előfrudlásáhz. Erdei tisztásk beerdősülése valószínűleg a lkális ppláció visszaszrlásáhz vezet. J03.02 élőhelyi összeköttetések (knnektivitás) csökkenése M 5 Stys-tarsza (Isphya stysi): a lkális kis pplációi egy nagybb összefüggő ppulációt alktnak. Tavaszi lmbzáródás előtt a lárvák mzgnak az egyes tisztásk között. Feltételezhetőn ha megszűnik a kapcslat a gyepfltk között a ppulációk fkzats eltűnéséhez vezethet. K02.01 fajösszetétel váltzás, szukcesszió M 5 Stys-tarsza (Isphya stysi):: tisztásk cserjésedése, kétszikű tápnövényeik eltűnés a lkális ppulációk elvándrlását kzhatja. M01.02 Aszály és csapadékmennyiség csökkenés L 1 Bánáti csiga (Chilstma banaticum): Kmly veszélyeztető tényező az alapvetően nedvességigényes ártéri fajk számára. Úgy gndljuk, a jelenlegi kutatás srán tapasztalt alacsny egyedszámk mögött is a srzats aszálys tavaszk és nyarak állnak, ahgy ezzel magyarázható az is, hgy teljes mértékben hiányztak a juvenilis egyedek. Aszálys években sikertelen a szaprdás. Kód Ptenciális veszélyeztető tényező neve Jelentősége Érintett terület nagysága (%) Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módn gyakrl hatást? A02.03 gyepterület átalakítása szántóvá L 1 Flyóvölgyek Cnidin dubiihz tartzó mcsárrétjei (6440*) B02.04 lábnálló és/vagy L 1 Enyves éger (Alnus glutinsa) és magas kőris (Fraxinus excelsir) al- J01.01 leégés J02 emberi hatásra váltzó vízáramlási visznyk J03.01. L 10
ktta ligeterdők (Aln-Padin, Alnin incanae, Salicin albae) (91E0*): a természetes állmányfejlődéshez szükséges vlna ezeknek a meghagyása elfekvő hlt faanyag eltávlítása G05.11 H01 közúti ütközésből eredő sérülés vagy pusztulás felszíni vizek szenynyezése tavi denevér (Mytis dasycneme): A hlt faanyag eltávlításával a faj búvóhelyeinek száma csökken. L 1 Vidra (Lutra lutra): sk vidra esik a közúti közlekedés áldzatául, elsősrban a revírt kereső, kóbrló fiatal állatk közül M 8 balin (Aspius aspius): a vízszennyezések kársak a faj állmányára halványfltú küllő (Gbi albipinnatus): a vízszennyezések kársak a faj állmányára széles durbincs (Gymncephalus balni): a vízszennyezések kársak a faj állmányára selymes durbincs (Gymncephalus schraetser): a vízminőségre érzékeny faj visszaszrulását eredményezheti szivárványs ökle (Rhdeus sericeus amarus): a vízszennyezések kársak a faj állmányára törpecsík (Sabanejewia aurata): a vízszennyezések kársak a faj állmányára vágó csík (Cbitis taenia): a vízszennyezések kársak a faj állmányára H01.05 J02 diffúz felszíni vízszennyezés mezőgazdasági, vagy erdészeti tevékenység miatt emberi hatásra váltzó vízáramlási visznyk L 1 M 9 természetes eutróf tavak Magnptamin vagy Hydrcharitin növényzettel (3150): a diffúz szennyezők bemsódása eutrfizációt kzhat balin (Aspius aspius): A megépített duzzasztók jelentős veszélyeztető tényezőt jelentenek a faj esetében. A duzzasztók felvizén a víz áramlása lelassul, melynek hatására a meder feliszaplódik, ezért a faj elveszíti a szaprdásáhz szükséges iszapmentes aljzatt selymes durbincs (Gymncephalus schraetser): A duzzasztás hatására a halfaj elveszíti a felvizen a szaprdásáhz szükséges üledékmentes aljzatt, ezért releváns veszélyeztető tényező törpecsík (Sabanejewia aurata): A megépített duzzasztók jelentős veszélyeztető tényezőt jelentenek a faj esetében. A duzzasztók felvizén a víz áramlása lelassul, melynek hatására a meder feliszaplódik, ezért a faj elveszíti a szaprdásáhz szükséges iszapmentes aljzatt széles durbincs (Gymncephalus balni): A megépített duzzasztók jelentős veszélyeztető tényezőt jelentenek a faj esetében. A duzzasztók felvizén a víz áramlása lelassul, melynek hatására a meder feliszaplódik, ezért a faj elveszíti a szaprdásáhz szükséges iszapmentes aljzatt J02.12 vízi és part vegetáció kezelése csatrnázási célból M 9 Vidra (Lutra lutra): a vidra kedveli a parti, partközeli vegetáció strukturális diverzitását, az ezt csökkentő, leflyást elősegítő munkálatk negatívan beflyáslhatják élőhelyét I03.02 genetikai szennyezés (növények) L 1 Enyves éger (Alnus glutinsa) és magas kőris (Fraxinus excelsir) alktta ligeterdők (Aln-Padin, Alnin incanae, Salicin albae) (91E0): a hibridizáció nem tájhns fajtákkal hsszú távn veszélyeztetheti a tájhns állmánykat J02.04 árvízhatás megváltztatása L 1 Enyves éger (Alnus glutinsa) és magas kőris (Fraxinus excelsir) alktta ligeterdők (Aln-Padin, Alnin incanae, Salicin albae) (91E0*): a töltésezés, a hullámtér-mentett ldal kialakulása akadályzza a természetes flyamatkat az erdőkben is K03.04 ragadzás (predáció) L 1 Emys rbicularis: A mcsári teknős állmányk ptenciális veszélyeztető tényezője a vidra által kztt predáció a juvenilis és kifejlett egyedek esetében, tvábbá jelentős lehet a róka általi fészekpredáció. Kód Kívülről érkező veszélyeztető tényező neve Jelentősége Érintett terület nagysága (%) Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módn gyakrl hatást? M 10 Tmpa flyamkagyló (Uni crassus): Különösen a juvenilis egyedek mutatnak nagy érzékenységet a vízszennyezéssel szemben és érzéke- XO államhatárn kívülről érkező veszélyek 11
nyen reagálnak a víz ldtt xigéntartalmának megváltzására. Elsősrban a határn túlról érkező szennyezésesek jelentenek veszélyt a faj állmányaira. balin (Aspius aspius): Tipikus veszélyeztető tényező a területen. Krábban rendszeresen érkezett szennyezés az rszághatárn kívülről, a vízminőségre érzékeny fajk visszaszrulását eredményezheti vágó csík (Cbitis taenia): Tipikus veszélyeztető tényező a területen. Krábban rendszeresen érkezett szennyezés az rszághatárn kívülről, a vízminőségre érzékeny fajk visszaszrulását eredményezheti halványfltú küllő (Gbi albipinnatus): Tipikus veszélyeztető tényező a területen. Krábban rendszeresen érkezett szennyezés az rszághatárn kívülről, a vízminőségre érzékeny fajk visszaszrulását eredményezheti és hatásk széles durbincs (Gymncephalus balni): Tipikus veszélyeztető tényező a területen. Krábban rendszeresen érkezett szennyezés az rszághatárn kívülről, a vízminőségre érzékeny fajk visszaszrulását eredményezheti selymes durbincs (Gymncephalus schraetser): Tipikus veszélyeztető tényező a területen. Krábban rendszeresen érkezett szennyezés az rszághatárn kívülről, a vízminőségre érzékeny fajk visszaszrulását eredményezheti 12
3. Kezelési feladatk meghatárzása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése A Fekete-, Fehér- és Kettős-Körös kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területté nyilvánításakr az élőhelyvédelmi irányelv 4. cikkének (4) bekezdése alapján a terület természetvédelmi célkitűzései meghatárzásra kerültek, valamint kiemelésre kerültek egyes jelölő értékek, amelyeket a kezelés srán priritásként kell kezelni. A Natura 2000 területek célkitűzései és priritásai a területek hivatals Natura 2000 adatlapjain (SDF) találhatók. A terület természetvédelmi célkitűzése a közösségi jelentőségű élőhelyek állaptának javítása elsősrban a vízgazdálkdáshz és az erdőgazdálkdáshz köthető intézkedések révén. A vízgazdálkdás tekintetében a célk elérését az öklógiai vízigény biztsítása, a jó kémiai és bilógiai állapt elérése, a vízparti természetközeli znáció fenntartása szlgálja. Az erdőgazdálkdás tekintetében pedig a ligeterdők természetközeli állaptának fenntartása, területük növelése a tájidegen fafajkból álló állmányk rvására. Ezek az intézkedések a közösségi jelentőségű értékek megőrzését, hsszabb távn pedig állmányaik megerősítését segítik 3.2. Kezelési javaslatk 3.2.1. Élőhelyek kezelése 3.2.1.1 A terület egészére megfgalmaztt általáns kezelési javaslatk A gyepterületek fenntartása aktív természetvédelmi kezeléssel (kaszálás, legeltetés). A gyepek cserjésedésének megakadályzása aktív élőhelykezeléssel. Az inváziós növényfajk (különösen a gyalgakác, amerikai kőris, keskenylevelű ezüstfa, zöld juhar, selyemkóró, fehér akác) visszaszrítása, terjedésének megakadályzása megfelelő természetvédelmi kezeléssel. A gépjárművek kzta tapsási kárk mérséklése a gyepterületeken. A puhafás ligeterdő élőhelytípusba tartzó erdőterületek esetében a természetesség növelése, a vágásérettségi kr emelése, a site-n belül kiegyenlített krsztály-szerkezet kialakítása és fenntartása. A gyepes, illetve erdős élőhelytípusk területi arányának növelése érdekében a hullámtéren fekvő szántóterületeken a földhasználat átalakítása (visszagyepesítés, erdősítés). Természetközeli erdőkezelési eljárásk bevezetése. A felszíni vízhasználatk (vízkivételek, vízátvezetések) az öklógiai szempntból szükséges mederben hagyandó vízhzam figyelembevételével történő megvalósítása. A vízflyást befgadóként használó meglévő szennyvíztisztító telepek hatásfkának növelése. A békési és a körösladányi duzzasztók az alvízi szempntk, illetve a hsszirányú átjárhatóság figyelembevételével történő üzemeltetése. A mentett ldali és hullámtéri hltmedrek öklógiai igényeket figyelembe vevő vízellátásának biztsítása. A jó halászati és hrgászati gyakrlat bevezetése. 13
3.2.1.2 Kezelési egységek A természetvédelmi szempntból javaslt kezelések egységesebb átláthatósága érdekében ún. kezelési egységeket (KE) állapítttunk meg, melyeket hasnló jellegű élőhelyfltk alktnak. A kezelési egységek lehatárlása nem követi az ingatlan nyilvántartási határkat, mivel a valós és a tényleges területhasználat ettől jelentősen eltérhet. A kezelési egységek lefedik a teljes tervezési területet, tartalmaznak jelölő és nem jelölő élőhelytípuskat egyaránt. A kezelési egységeknél meghatárzzuk azn intézkedéseket, melyek a jelölő élőhely és/vagy a faj megőrzése érdekében javaslunk, illetve az élőhelyfejlesztési, kutatás-mnitrzási feladatkra, lehetőségekre is kitérünk. A 275/2004. (X. 8.) Krm. rendelet 4. 5. pntja alapján (5) A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vnatkzó javaslatkat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jgszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabálykat nem állapít meg. Az itt megfgalmaztt előírásk célja, hgy a kezelési egységekben előfrduló közösségi jelentőségű értékek, a jelenlegi gazdálkdási gyakrlat és adttságk alapján javaslatt tegyenek a gazdálkdás kívánats módjára. Ennek érdekében itt megfgalmazásra kerülnek lyan előírásk, amelyek alapul szlgálnak a jövőbeli támgatási prgramk kidlgzásáhz. A gazdálkdók számára ezek az előírásk a jelen terv alapján kötelezettséget nem jelentenek, betartásuk csak támgatási prgramn keresztül, önkéntes vállalás frmájában válhat csak kötelezővé. A kezelési javaslatk esetében élesen el kell választani a fenntartó gazdálkdáshz köthető, fenntartási javaslatkat, és a fejlesztési (pl. élőhelyfejlesztés) feladatkat. A fenntartó kezeléseknél már jgszabálykkal meghatárztt érvényes szabályzási rendszerek is működnek. Az alább részletezett kezelési javaslatk esetében a fenntartási terv nem tér ki az élőhelykezeléssel, gazdálkdással kapcslats, jgszabálykban meghatárztt, kötelezően betartandó előíráskra. A leírt kezelési javaslatk lyan, a természetvédelmi célkitűzések eléréséhez szükséges gazdálkdási módkat, élőhelykezelési beavatkzáskat részletez, amelyek csupán iránymutatásként szlgálnak, megvalósításuk önkéntes vállalás, egyedi finanszírzás, illetve később életbe lépő támgatási rendszer illetve jgszabályi előírás esetében elvárható. A Natura 2000 területre vnatkzó természetvédelmi célkitűzések eléréséhez a terület egyes részei eltérő kezelést igényelnek, figyelembe véve az tt előfrduló élőhelyeket, fajkat, és az tt jellemző gazdálkdási frmákat. A kezelési, fenntartási, és részben az élőhelyreknstrukciós és fejlesztési javaslatkat ezért a Natura 2000 terület egyes lehatárlt részegységeire, az úgynevezett kezelési egységekre (KE) vnatkzóan rendszerezi a fenntartási terv (a kezelési egységek térbeli elhelyezkedését a 3.2.5. melléklet térképei mutatják be). Az egyes kezelési egységekre nem vnatkztatható élőhelyreknstrukciós, fajvédelmi, kutatási és mnitrzási javaslatkat a 3.2.2. - 3.2.4. fejezetben tárgyalja a fenntartási terv. KE-1 kezelési egység (1) Meghatárzása: A Fekete-, Fehér- és Kettős-Körös medre, kisvízi víztere (2) Érintettség vizsgálata élőhelyek: U8, A1, I1, Natura 2000 élőhelyek: 3130, 3150 (3) Gazdálkdáshz kötődő kezelési javaslatk a) Kötelező előírásk és krlátzásk 14
Nem adhatók meg kötelező előírásk. b) Önkéntesen vállalható előírásk A területen, a növényvédelmet kizárólag vizekre és vízben élő szervezetekre nem veszélyes minősítésű anyagkkal és kizárólag inváziós növényfajk irtása céljából lehet végezni. (V01) Idegenhns halfajk visszaszrítása kötelező, idegenhns halfaj telepítése tils. (V19) Élőhely-reknstrukció. (V63) (4) Élőhely-reknstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatk A flyószabályzásk előtt a vizsgált térséget kiterjed vízhálózat (flyók és mellékágaik, mrtvák, fkrendszerek, erek, vizenyős-mcsaras területek, tójellegű lapsk) jellemezte. Ma a Fehér-Körös vizsgált szakasz teljesen ástt, töltésezett. A Kettős-Köröst a szabályzásk srán árvízvédelmi kkból a Fehér- és a Fekete-Körös eredeti flyását megváltztatva, Szanazug és Békés között egy 10 kilméter hsszú ástt mederként alakítttak ki. Ezt a szakaszt Békésnél visszaduzzasztják. Békés alatt a flyó az egykri Fehér-Körös mederben flytatja tvább az útját, majd a Sebes-Körössel egyesülve a Hármas-Köröst alktja. A legtermészetszerűbb, legváltzatsabb hullámtérrel a FeketeKörös rendelkezik. A flyószabályzás vízföldrajzi hatásai, a békési duzzasztómű működése, valamint a vízgyűjtő természeti környezetében bekövetkezett váltzásk hatására jelentősen megváltztt a vízjárás, a vízkészlet-gazdálkdás, s ezen keresztül a vizes élőhelyek állapta is. Jelen kezelési terv lehetőségein túl mutat ezeknek a prblémáknak a megldása. Időszaksan nyílt iszapfelszínek alakulhatnak ki a flyó medrekben. Leginkább a Fekete-Körös hrdalékzátnyain, partmelléki padjain jöhet létre ilyen élőhely. Ezek kezelést nem igényelnek, mivel az élőhelyet a hullámterekben jelenlévő természetes diszturbáció hatásai alakítják. (5) Erdőtelepítésre vnatkzó javaslatk Nincsenek erdőtelepítésre vnatkzó javaslatk. (6) Gazdálkdáshz nem köthető javaslatk A békési duzzasztómű hallépcsőjének mihamarabbi megépítése. Környezetvédelmi szabályzásn és hatósági ellenőrzésen keresztül megldandó feladat a víztesteket érő mezőgazdasági, ipari és kmmunális szennyezések és terhelések minimalizálása. (7) Kezelési javaslatk indklása A Sebes-Körös erősen szabályztt víztest. Öklógiai állaptának beflyáslása túl mutat jelen kezelési terv lehetőségein. KE-2 kezelési egység (1) Meghatárzása: Levágtt és lefűződött hltmedrek, kubikk, vízállásk és csatrnák állandó jellegű, zömmel nyílt, hínárs vízterei, valamint kiszáradó ártéri ruderális és iszap növényzete 15
(2) Érintettség vizsgálata élőhelyek: A1, A3a, U9, OA Natura 2000 élőhelyek: 3150 (3) Gazdálkdáshz kötődő kezelési javaslatk a) Kötelező előírásk és krlátzásk Nem adhatók meg kötelező előírásk b) Önkéntesen vállalható előírásk A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság által kijelölt területen tils a nádaratás. (V06) A nádaratás megkezdése előtt 48 órával a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságt értesíteni kell. (V42) A hagyásfltk kialakítását a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetve kell kijelölni. (V44) A nádaratás csak fagytt talajn végezhető. (V56) A betakarítás srán a nád rizómájának megsértését kerülni kell. (V57) Élőhely-reknstrukció. (V63) (4) Élőhely-reknstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatk A hullámtéri hltágak vízfrgalmát döntően a flyók vízállás-váltzásai, a mentett ldaliakét pedig a víz betáplálásk megléte vagy hiánya határzzák meg. A flyótól elszakadt hullámtéri hlt medreket, kubikkat, vízálláskat az áradásk fkzatsan iszappal feltöltik, a mentett ldaliak nagy részénél az élő víz betáplálása sincs megldva. Ennek kán a legtöbb hlt meder és kubik feltöltődése előrehaladtt. Bár a feltöltődési flyamat meg nem állítható, de a vizes élőhelyek egy része, üledékktrással, illetve a flyóval szabályztt módn való összekötésükkel (fkjellegű csatrnák az árvizek szabályztt bevezetésére és a vízkészlet megőrzésére) hsszabb időre rehabilitálható, illetve a vízháztartás javításával kedvezőbb öklógiai feltételek teremthetők. Ennek érdekében a Fekete- és a Kettős-Körös hullámterében a nagybb és még kevéssé feltöltődött vízállásk, kubikk, hltmedrek esetében vizsgálni érdemes az aktív vízügyi természetvédelmi beavatkzásk lehetőségét. A javaslt vízháztartás javító ktrásk megvalósulása esetén a kitermelt iszap elhelyezése természetközeli élőhelyen kerülendő. A már feltöltődöttebb állaptú vizes élőhelyeknél segíteni kell a legtermészetszerűbb vegetáció kialakulását kezelésekkel. A Kettős-Körös hárm Natura 2000 területbe tartzó, mentett ldali hltágaknak nincs közvetlen kapcslata az élővízflyással, vízpótlásuk megldása sürgető feladat. Főként kiszáradt kubikk iszapfelszínein frdulhatnak elő iszapkákás-iszapgypárs állmányk. Ezek kezelést nem igényelnek, mivel az élőhelyet a hullámterekben jelenlévő természetes diszturbáció hatásai alakítják. (5) Erdőtelepítésre vnatkzó javaslatk Nincsenek erdőtelepítésre vnatkzó javaslatk. (6) Gazdálkdáshz nem köthető javaslatk 16
Nincsenek gazdálkdáshz nem köthető javaslatk. (7) Kezelési javaslatk indklása Az állandó vizű hltágak több Natura 2000 jelölő faj élőhelyei. A feliszaplódtt és a flyótól részben vagy teljesen elzárt hltmedrek, nagybb kubikk, mint vizes élőhelyek fennmaradása, természeti értékeik megőrzése csak aktív vízügyi beavatkzásk fganatsításával lehetséges. A flyamat elsősrban a kiváltó kk (medrek vízháztartásának javítása, vízvisszatartás, illetve víztöbblet biztsítása, tápanyag-akkumuláció kizárása) megszüntetésével állítható meg. A nádaratására vnatkzó szabályzás az élőhely kársításának és élővilága zavarásának elkerülését szlgálja. A nádaskban jelentkező invazív növényfajk mechanikus eltávlítása a más természetes élőhelyekre történő terjeszkedésük megakadályzása miatt is fnts. A nádaskra vnatkzó szabályzás az élőhely kársításának és élővilága zavarásának elkerülését szlgálja. KE-3 kezelési egység (1) Meghatárzása: Nádas és harmatkásás mcsarak (2) Érintettség vizsgálata élőhelyek: B1a, B2, B5 Natura 2000 élőhelyek: - (3) Gazdálkdáshz kötődő kezelési javaslatk a) Kötelező előírásk és krlátzásk Nem adhatók meg kötelező előírásk. b) Önkéntesen vállalható előírásk A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság által kijelölt területen tils a nádaratás. (V06) A nádaratás megkezdése előtt 48 órával a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságt értesíteni kell. (V42) A hagyásfltk kialakítását a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetve kell kijelölni. (V44) A nádaratás csak fagytt talajn végezhető. (V56) A betakarítás srán a nád rizómájának megsértését kerülni kell. (V57) Élőhely-reknstrukció. (V63) (4) Élőhely-reknstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatk Összetett környezeti hatásk következtében (tápanyag-felhalmzódás, feltöltődés, kedvezőtlen vízháztartási flyamatk, kezelés hiánya) elsősrban a Kettős-Körös mentett ldali hlt medreiben, részlegesen elgátlt mederrészeiben és a Fekete-Körös trklati hullámterében találhatók nagybb nádas, gyékényes, illetve harmatkásás mcsarak. Utóbbi esetben, jellemzően flyóöblökben és nyi17
ttt kubikkban, gyakran egymással mzaiklva alakultak ki az élőhelyek. A zártabb öblökben gyakriak a hínártársuláskkal alkttt znációk. Harmatkásás mcsarak zömmel csak kisebb fltkban és sávkban találhatók a vizsgált területen. A legszebb állmányk lassan áramló sekély flyóparti öblökben helyezkednek el. Előfrdulnak szárazdó fltk elzárt, mcsaras lapskban, gyakran erdővel körülvett, szigetszerű területeken. Kisebb fltkban találhatóak pántlika füvesek, jellemzően felhagytt mcsárrétek mélyebb részein. Ezeknek a nádasknak dinamikáját, részben a vízterek mélységének állandósága vagy váltzása szabja meg. Az Kettős-Körös állandóbb vizű, duzzaszttt szakaszának félig nyittt kubikjaiban a gyékényesek és nádask mzaik-mintázat váltzásait legjbban az áradásk beflyáslják (iszap kisdrás és lerakás). Szórványsan terresztris nádask is előfrdulnak, zömmel felhagytt ártéri réteket klnizáló és degradáló ártéri ruderális gymközösségek részeként. A hltmedrekben a nádask a víztér jelentős részét elfglalták, erősen lecsökkentve a nyílt vízfelületek arányát, elvéve ezzel az úszó és rögzült hínárzat életterét. Felmérések alapján vizsgálni kell, hgy célztt ktráskkal, más élőhelyek jelentős kársítása nélkül lehetséges-e mélyebb, nyílt vízterek kialakítása, főként a lefűződőt hltmedrekben. Az ilyen összefüggő nádask felnyitásával megfelelő arányú nyílt vízfelület-nádflt mzaikk alakíthatók ki. A medrek ktrása esetén aznban összefüggő partszegélyi nádask fenntartására kell törekedni. A nádask területén történő zagyelhelyezés kerülendő. A fenti vizes élőhely-fejlesztés nem valósítható meg a medrek vízháztartásának javítása, vízvisszatartás, illetve víztöbblet biztsítása nélkül. A feltöltődés és a vízhiány hatására kiszáradó állmánykban szliter és fltszerű pinír fásdás indulhat el. Váltzatlan vízháztartási visznyk mellett várható ezek részleges szukcesszinális beerdősödése. Ebbe a természetes flyamatba a magasabb térszínen található nádask esetében kisebb kezeléseken kívül (tájidegen fásszárúak eltávlítása) nem szükséges beavatkzni. (5) Erdőtelepítésre vnatkzó javaslatk Nincsenek erdőtelepítésre vnatkzó javaslatk. (6) Gazdálkdáshz nem köthető javaslatk Nincsenek gazdálkdáshz nem köthető javaslatk. (7) Kezelési javaslatk indklása A vízterek összefüggő nádasainak felnyitásával, nádas-nyíltvíz felület mzaikk kialakításával a természetes élőhely- és fajdiverzitás növelhető. A természetes szukcesszinális erdősödés a kiszáradó nádaskban kedvező flyamat. A spntán fásdást a tájidegen fajk kiszelektálása segítheti. A hltmedrek vízügyi helyreállító ktrása időszaksan a partszegélyek nádasait kársíthatják, állaptukat lernthatják. Hsszútávn veszélyt jelent a nádask természetességére a szárazdó állmánykba kiraktt iszap, mivel adventív cserje- és fafajk telepedhetnek meg és nyerhetnek később teret. Ez a helifil nád eltűnéséhez és egy tájidegen fásvegetáció kialakulásáhz vezethet. A nádaskban jelentkező invazív növényfajk mechanikus eltávlítása a más természetes élőhelyekre történő terjeszkedésük megakadályzása miatt is fnts. A nádask esetleges aratására vnatkzó szabályzás az élőhely kársításának és élővilága zavarásának elkerülését szlgálja. KE-4 kezelési egység (1) Meghatárzása: Ártéri mcsárrétek és kiszáradó, degradálódó váltzataik, valamint üde és száraz gyms gyepek 18
(2) Érintettség vizsgálata élőhelyek: D34, OB, D6 Natura 2000 élőhelyek: 6440 (3) Gazdálkdáshz kötődő kezelési javaslatk a) Kötelező előírásk és krlátzásk Gyepek esetén a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X.18) Krm. rend előírásait szükséges alapul venni. Az erdőfltkra nem adhatók meg kötelező előírásk. b) Önkéntesen vállalható előírásk Felülvetés nem megengedett. (GY01) Vegyszeres gymirtás nem megengedett. (GY02) Fgaslás nem megengedett. (GY09) Tárcsázás nem megengedett. (GY10) Gyepszellőztetés nem megengedett. (GY12) Kiszántás nem megengedett. (GY13) Feláztt talajn mindennemű munkavégzés tils. (GY14) Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznsítás. (GY22) Biztsítani kell a felhalmzódtt fűavar eltávlítását. (GY23) A gyepek természetvédelmi szempntú égetése csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság egyedi íráss véleménye alapján történhet. (25) Inváziós fás szárúak mechanikus irtása kötelező. (GY26) A természetes gyepekben szórtan jelentkező őshns méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező. (GY30) A cserjeirtás megkezdésének időpntját legalább 5 nappal krábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket, cserjefltkat a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni kell. (GY31) A gyepterületen előfrduló őshns hagyásfák, hagyásfa csprtk (delelő fák), valamint cserjés fltk eltávlítása nem megengedett. (GY33) Gyepterületen előfrduló, 1,5 m-nél magasabb tájidegen faegyedeket lábn állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatéknyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát fafajtól függően a vegetációs időszak kezdetén (áprilismájus) vagy végén (augusztus-szeptember) kell elvégezni. (GY34) Legeltethető állatfaj: szarvasmarhafélék. (GY67) Legeltethető állatfaj: juh. (GY68) Legeltethető állatfaj: kecske. (GY69) Legeltethető állatfajk: lófélék (ló, szamár). (GY70) A szénát a kaszálást követő 2 héten belül össze kell gyűjteni és eltávlítani a területről, vagy sávkban elégetni. (GY86) A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén minimum 10 cm-es fűtarló biztsítása (GY92) 19
A kaszálás srán az inváziós fajkat nem tartalmazó szegély élőhelyek a kaszálatlan területbe bele tartzhatnak (GY102) fkzttan védett földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást aznnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szerv munkatársát. A talált fészek körül 0,5-1 hektárs védőterületet kell kialakítani a természetvédelmi szerv javaslata alapján. (GY103) Minden évben tisztító kaszálás elvégzése kötelező (GY105) Az inváziós gymk virágzásban történő kaszálása kötelező. (GY107) Erősen fertőzött fltkat skkló kaszálással évente legalább 3szr kezelni kell. (GY108) A lekaszált inváziós növényeket a területről el kell távlítani a kaszálást követő 30 napn belül. (GY109) A területen trágyadepónia, széna és szalmakazlak elhelyezése tils. (GY116) Éjszakázó helyek, ideiglenes karámk és jószágállásk helyét a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges. (GY117) Élőhely-reknstrukció. (GY118) A legeléskizárt területet a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetetten kell kialakítani. (GY122) (4) Élőhely-reknstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatk Ártéri mcsárrétek zömmel a vízflyáskat kísérő árvízvédelmi töltések ldalain és, mezsgyéiben találhatók. Ezek jó része zavart, degradált. Fajkészletük éppen zavartságukból fakadóan diverz. Megfigyelhető, hgy a Fekete-Körös mentén ahl nagybb erdőterületek húzódnak a mikrklíma és a prpagulumfrrásk közelsége miatt természetesebb, fajgazdagabb a töltések vegetációja. Kezelésük a vízügyi szerv által megldtt. Aznban ezek visznylag fiatal gyepterületeken meglátszik a felülvetések, műtrágyázásk, gymirtásk hatása. Élőhely-reknstrukciót és élőhely-fejlesztést nem igényelnek, dinamikájuknak megfelelőbb kezelést igen. Ugyancsak az árvízvédelmi töltések déli, naps-szárazabb ldalain, egyes földutak mentén találhatóak száraz, gyms gyepek. A faj készlet zömét szárazgyepi generalisták adják. A töltéseken gyakran mzaiklnak üdébb, gyms fltkkal. Egyes részeken sztyepprét jellegűek állmányaik. A hullámtérben fltszerűen található rétek helyzete igen kedvezőtlen. Krábban, hasznsításuk idején sem vltak túl gyakriak itt a mcsárrétek. Ez elsősrban a vizsgált hullámterek keskenységéből fakadt. Nagybb kiterjedésben a Kettős-Körös mellett húzódtak, de mára ezeken is adventív cserjésedés-fásdás terjeszkedik, zömüket ártéri ruderális gymvegetáció brítja. Csak néhány hektárs kaszált fltk maradtak meg. Ezek fajkészlete az ismert Dél-Tiszántúli mcsárrétekével megegyezik. Állaptukra legnagybb hatással a perturbáló árvizek vannak. Ugyanazn területen az árvizek utáni vizenyős-nedves illetve a hsszabb száraz időszakkban a talajban lévő prpagulum frrásból más-más struktúrájú és kmpzíciójú gyep alakul ki. Általában elmndható, hgy a szélsőséges vízháztartás (elhúzódó vízbrítás, magas talajvízszint, majd hsszantartó kiszáradás) miatt e gyepek zöme jellegtelen, a széles ökspektrumú, zavarástűrő és generalista fajk uralkdnak, karakter fajk nem jellemzők. Vízháztartásuk kedvezőbbé tételére a flyó jelenlegi vízjárása mellett nincs lehetőség. A stresszhatás és a hasznsítás időszaks hiánya miatt idegenhns fásszárúakkal való fertőzöttségük jelentős. Még a fltban kikaszált területeknél is jól megfigyelhető a szegélyterületeken, valamint attól távldva a kezeletlen részeken az invazív-jellegű ártéri gymvegetáció gyrs térhódítása. A degradált mcsárrétek pántlikafüves (gyakran teljesen száraz) állmányai meglepően állják a sarat az ártéri özöngymk térfglalásával szemben, hltt öklógiai visznyaik látszólagsan nem tértek el szignifikánsan a környezetüktől. A klnizációnak való ellenállás valószínűleg az állmányk erős zártságában keresendő. A kezelési egységbe tartznak a ruderális, félruderális lágyszárú, gyakran magaskórós állmányk is. Ezek ki20
terjedése jelentős, szinte minden kezeletlen és még nem fásdtt területet elfglalnak. Gyakriak a szegélyhelyzetű ártéri magaskórósk helyén és az a ligeterdők lékjeiben is. Vizsgálandó a már adventív fásszárúak által klnizált és ártéri ruderális vegetációval bríttt egykri gyepek reknstrukciójának lehetősége. A Kettős-Körös trklati szakaszáhz közel található nagybb kiterjedésű szántó fltk reknstrukciós prgram keretében történő gyepesítése (felhagyás, spntán gyepesedés, gyepesítés, utóbbi az eddigi tapasztalatk alapján az árvizek miatt csak a hullámtéri kaszálókról gyűjtött prpagulummal célravezető) támgatandó célkitűzés. Nem ajánlats a szántók erdősítése vagy gyep-erdő mzaikk létesítése, mivel a Natura 2000 területen nem találhatók jelentősebb kiterjedésű rétek, melyek száms ritka, földön fészkelő madárfajnak adhatnának tthnt (például haris (Crex crex), réti fülesbagly (Asi flammeus) stb.) A meglévő, a helyreállításra kerülő és szántókn újnnan kialakíttt gyepterületek állaptjavulása, tvábbi cserjésedésük, izlációjuk megállítása, hsszú távú fenntartása csak az extenzív gazdálkdás fellendüléstől, elsősrban a külterjes legeltetéstől lehetne várható. Mind a kaszálás, mind pedig a legeltetés (állatlétszám/legeltetett terület nagysága) a gyepek aktuális öklógiai állaptát figyelembe véve végzendő. Javaslt a rétgazdálkdás jellegű hasznsítás, amikr is a májusi-júniusi kaszálás után meghatárztt állatlétszámmal sarjlegeltetés flyik. Amennyiben szükséges karám, annak a gyepen kívüli elhelyezése a jó megldás. Ha, ez nem lehetséges, akkr lehetőleg évről-évre ugyantt, egy eredetileg is degradált vagy özöngymk által fertőzött gyeprészen történjen a kialakítása. Kiemelkedő fntsságú az özönfajk visszaszrítása, egyéb hasznsítás híján legalább rendszeres szárzúzás megvalósítása, illetve a már elözönlött, gyalgakács hajdani gyepek reknstrukciója. (5) Erdőtelepítésre vnatkzó javaslatk Nincsenek erdőtelepítésre vnatkzó javaslatk. (6) Gazdálkdáshz nem köthető javaslatk Nincsenek nem gazdálkdáshz nem köthető javaslatk. (7) Kezelési javaslatk indklása A mcsárrétek, üde gyepek vízháztartásának kedvezőbbé tételére a flyó jelenlegi vízjárása mellett nincs lehetőség. Szerkezetük és fajkészletük javítása, tvábbi cserjésedésük, izlációjuk megállítása alapvetően az extenzív gazdálkdástól, elsősrban a külterjes legeltetéstől várható. Az invazív fajk irtása az élőhelyek fennmaradásáhz és reknstrukciójáhz szükséges, mivel kezelés híján az özöngymk (gyalgakác) megszűnés szintjéig degradálhatják az élőhelyet. A mcsárrétek, üde gyepek állaptának javítása, reknstrukciója, arányuk növelése, a kaszálására és legeltetésére vnatkzó előírásk a természetes élőhely- és fajdiverzitás emelését segíthetik. Arányuk a meglévő szántók reknstrukciós prgram keretében történő visszagyepesítésével növelhető. KE-5 kezelési egység (1) Meghatárzása: Puhafa ligetek és jellegtelen származékaik, degradátumaik valamint őshns fafajú facsprtk, fasrk (2) Érintettség vizsgálata élőhelyek: J3, J4, P1, RA, RB 21
Natura 2000 élőhelyek: 91E0 (3) Gazdálkdáshz kötődő kezelési javaslatk a) Kötelező előírásk és krlátzásk Nem adhatók meg kötelező előírásk b) Önkéntesen vállalható előírásk Közösségi jelentőségű élőhelyek és fajk ppulációinak, tvábbá a természetes és természetszerű erdők 200 m-es körzetében idegenhns fafajk telepítésének krlátzása. (E04) Erdészeti szempntból tájidegen fafajk erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése. (E05) Idegenhns fafajk telepítésének mellőzése. (E06) Rakdó, depónia kialakításának területi krlátzása (a közösségi jelentőségű élőhelyekre, illetve fajkra történő esetleges kárs hatásk miatt). (E08) A fakitermeléshez és anyagmzgatáshz szükséges közelítő nymk csak a közösségi jelentőségű fajk és élőhelyek védelmének figyelembe vételével. (E09) A fával nem, vagy részben fedett területek egyéb részletként (tisztás, cserjés, nyiladék, erdei vízflyás és tó, kpár) történő lehatárlása, szükség esetén az erdőrészlet megsztásával. (E11) A tisztásk fátlan állaptban tartása, tisztásként való tvábbi nyilvántartása. (E12) Állmánynevelés srán a nyiladékk és állmányszélek felé legalább 5 m széles erdőszegély létrehzásának elősegítése vagy a meglévők fenntartása. Az elő- és véghasználatk srán, a tájidegen növények eltávlítása (az őshns növényekre nézve kíméletes módszerekkel). (E13) Az emberek testi épségét, közlekedést és épületeket nem veszélyeztető (az erdei élőhelyek fenntartását kiemelten szlgáló) lábn álló hltfák meghagyása. (E17) A ritka fajhz tartzó, vagy dvas, vagy böhöncös, vagy idős, vagy más kból értékes faegyedek kijelölése és megőrzése az elő- és véghasználatk srán. (E18) Az elő- és véghasználatk srán az előzetesen meghatárztt fa-, illetve cserjefajk teljes körű kímélete. (E19) Fkzttan védett jelölő madárfaj fészkének (madárfajtól függően meghatárztt) körzetében fészkelési időszakban az erdőgazdálkdási tevékenység krlátzása. (E20) Erdészeti termékek szállításának, faanyag közelítésének krlátzása gyepterületen, tisztásn (a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajk védelme érdekében). (E25) Az előhasználatk srán az elegyfa fajk alsó és felső lmbkrna szintben hagyása, fenntartása, lehetőség szerint a természetes erdőtársulásra/közösségi jelentőségű élőhelyre jellemző összetételben, mennyiségben és többé-kevésbé egyenletes elszlásban. (E26) Őshns fafajkkal jellemezhető faállmánykban a nevelővágásk srán az idegenhns fa- és cserjefajk egyedszámának minimális szintre szrítása, illetve lehetőség szerinti teljes eltávlítása. (E29) Az adtt erdőrészletben véghasználat esetén szálalóvágás alkalmazása. (E36) A fakitermelés elvégzésére idő- és térbeli krlátzás megállapítása. (E41) Őshns fafajú faállmány táj- és termőhelyhns fa- és cserjefajkkal történő felújítása. (E52) 22
Az erdősítések srán a természetes erdőtársulásnak megfelelő elegyfajk biztsítása. (E58) Talajvédelmi rendeltetésű és felnyíló (erdőssztyepp jellegű) erdők esetében a felújítás srán a táj- és termőhelyhns fafajk tuskó- és gyökérsarj eredetű újulatának megőrzése. (E61) A környező gyepterületek védelme érdekében az erdészeti tájidegen fafajk alktta állmányk terjeszkedésének megakadályzása. (E69) Lehetőség szerint mechanikai módszerek (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás, kaszálás) alkalmazandók agresszívan terjedő fajk visszaszrítására. (E72) Kártevők elleni védekezésnél a szelektív szerek vagy bilógiai módszerek alkalmazását kell előnyben részesíteni. Nem használhatók lyan hatóanyag tartalmú készítmények, amelyek közösségi jelentőségű, illetve védett fajk egyedeit is elpusztítják. (E75) A terület tvábbi hasznsítása nem erdőgazdálkdási tevékenység keretében. (E91) Az adtt erdőrészletben véghasználatt követően természetes felújítás. (E92) Szóró, sózó vagy etetőhely a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetett helyszínen alakítható ki. (VA01) (4) Élőhely-reknstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatk A vizsgált hullámterekben kevés helyen találhatóak természetes kialakulású, nagybb kiterjedésű puhafaliget erdők. A meglévő zöme ültetett. Gyakriak az idősebb nemes nyaras (gyakran óriás és krai nyár) fltkkal vegyes állmányk. Igen biznytalan a fekete nyár (Ppulus nigra) állmányk helyzete, mivel gyakriak a nemes nyarak felé mutató hibrid egyedek. A másdlmbkrna és a cserje adventív fásszárúak klnizálják. Egykr gyakran kaszáló rétekkel gyakran mzaikltak, de azk nagy részét is adventív vegetáció brítja. Visznylag természetesebbek, de kisebb kiterjedésűek a ligeterdő (füzes) vizes mcsár mzaikk. A legnagybb kiterjedésben fűz-nyár ligeterdők a Kettős-Körös hullámterében találhatóak. Feltűnő a füzesek dminanciája a Fekete-Körös mentén. Itt nagyn gyakriak a csak RA Á-NÉR kategóriának minősíthető apró fltk és partmenti fasrk. Természetes visznyk között visznylag könnyen és gyrsan kialakuló, megújuló élőhely. A vizsgált területen (nagybb iszaps partmenti padk) megfigyelhető, hgy prpagulum mennyiségben a kedvező pinír felszíneken a társulás vezérfajai nem maradnak el az adventív fásszárúak mögött. Aznban azk gyrsabb fejlődése időszaksan megakasztja a természetes erdősülés szukcesszív flyamatait. Később a gyalgakácsk felé növő fűz és nyár fltk árnyéklásukkal visszafgják azk fejlődését, igaz ekkr már az amerikai kőrissel és a zöld juharral kell versenyezniük. A vizsgált területen jellemzőek a mandulalevelű bkrfüzesek knszciációjának tekinthető, gyakran nádasba, gyékényesbe ágyaztt, skszr fatermetű füzesekkel mzaikló bkrtermetű fehér füzesek. Gyakriak a flyópartn csak keskeny sávban előfrduló fltk is. Ritkábbak a típuss, zátnykn kialakuló szélesebb, szebben kifejlett frmák. Vegetáció-dinamikájuk a flyó víztér-mzgásaitól függenek. A vizsgált terület visznylag szélsőséges vízjárása kedvez kialakulásuknak. Valószínűleg a legdinamikusabban a nádas-gyékényes fatermetű füzes bkrfüzes mzaikk váltznak. Szárazabb perióduskban a bkrfüzesek előretörése figyelhető meg a mcsarakban. A fatermetű füzesek árnyékló hatása meghatárzza szegélyeikben található bkrfüzesek sávk állaptát. Tartós kiszáradás esetén adventív fás vegetáció klnizálja. A legszebb és legnagybb állmányaik a Fekete-Körös menti mcsarakban, valamint a Kettős-Körös békési duzzasztó feletti kubikjaiban, illetve a két flyó zátnyain és szigetein találhatóak. Rövid távn elérendő a meglévő puhafa ligeterdők szerkezetének és fajkészletének természetszerűbbé alakítása. Fenntartásuk, természetességük javítása csak az inváziós fajk visszaszrítását biztsító erdőgazdálkdás/erdőkezelés bevezetésével lehetséges. A természetközelinek mndható állmányk vágáskrát javaslt emelni, a tisztításk/gyérítések/egyéb termelések srán az özönfajkat a lehetséges legnagybb mértékben vissza kell szrítani. A tarvágáss véghasználatk számát és te23
rületét minimalizálni vagy mellőzni javaslt. A degradált és jellegtelen erdőfltk esetben a hsszú távú cél a talaj és vízháztartási visznyknak figyelembevételével természetszerű puha- és keményfa ligetek felnevelése. A genetikai állmány átmentése érdekében javaslt a magszórásra képes tájhns fajk idősebb példányait üzemtervezett erdőben és azn kívül is mind az erdőgazdálkdás, mind egyéb kezelés srán kímélni. Vágásterületeken hangsúlys az inváziós fajktól mentesített hagyásfa-csprtk meghagyása. Kikerülhetetlen tarvágáss véghasználat esetén a természetközeli füzek, füzesek helyi génkészletének megőrzése érdekében minden esetben vizsgálandó, hgy a letermelt füzes állmány tuskósarjról való legalább részterületes (pl. szegélyeket érintő) felújítása megvalósítható-e (füzes állmánykban, illetve elszórtan álló fűz egyedek esetében is). Tájidegen fajjal felújítás ne történjen. Az őshns fajkkal történő felújításk és/vagy erdősítések srán javaslt elegyes, csak hazai, nemesítés mentes lehetőleg öktípuss csemetékből vagy magból (makk) felnevelt állmányk létrehzása. Táj- és élőhely-mintázati szempntból vizsgálandó az erdőterületek jelenlegi elhelyezkedésének megfelelősége, s amennyiben szükséges javaslt a gyep-erdő mzaikk arányainak csereerdősítéssel történő javítása. A természetes erdősülések segítése az idegenhns fajk szelekciójával. A bkrfüzesek esetében a flyóparti gyalgakácsk eltávlítása, nyílt, iszaps felszínek kialakulása lehetőséget adhat a felújulásra. (5) Erdőtelepítésre vnatkzó javaslatk Lásd fentebb az élőhely-reknstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatknál! (6) Gazdálkdáshz nem köthető javaslatk Nincsenek nem gazdálkdáshz nem köthető javaslatk. (7) Kezelési javaslatk indklása Az élőhelyi felmérések alapján, a területen található őshns fajkból álló erdők zöme részben tekinthető természetszerűnek. Természetszerűbbé alakításuk a természetes élőhely- és fajdiverzitást jelentősen növelheti. Az erdészeti munkák, fahasználatk szabályzása az erdő, mint élőhely flyamats fennmaradását segíti. Az őshns cserjések megőrzéséhez és területnagyságuk növeléséhez az adventív cserjések visszaszrítása és őshns cserjefltk ültetése szükséges. A bkrfüzesek kialakulásának főként a Kettős-Körös egyes szakaszain és Fekete-Körös hullámterében kedveznek a vízjárási visznyk, ezért reknstrukciót és kezelés általában nem igényelnek. KE-6 kezelési egység (1) Meghatárzása: Őshns fafajk nemesített és klónztt váltzatainak telepítései, valamint idegenhns fásszárúak összefüggő állmányai vagy általuk uralt erdők (2) Érintettség vizsgálata élőhelyek: RD, S1, S2, S6, S7, P2c Natura 2000 élőhelyek: - (3) Gazdálkdáshz kötődő kezelési javaslatk a) Kötelező előírásk és krlátzásk 24