Intézményi Minőségirányítási Program

Intézményi Minőségirányítási Program IMIP 2007

Ybl Miklós Építőipari Szakképző Iskola 1149 Budapest, Várna u. 21/b 2

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Készítette: az intézmény igazgatója Elfogadás dátuma: 2004 Kiegészítés dátuma: 2007. márc. 27. Érvényesség időtartama: 5 év 3

Tartalomjegyzék Bevezetés 4. old. I. iskolánk bemutatása 5. old. II. Az ÖMIP és az intézményi dokumentumok kapcsolódása 8. old. III. Minőségpolitika 10. old. IV. Minőségfejlesztési rendszer 16. old. V. Az intézményi működés folyamatainak meghatározása 19. old. VI. Az IMIP bevezetése 27. old. Kiegészítés A teljes körű intézményi önértékelés folyamatának szabályzata Vezetői feladatokat ellátók teljesítményértékelésének szabályzata Pedagógusok teljesítményértékelésének szabályzata Az országos OM mérésekkel kapcsolatos feladatok Mérőlapok Mellékletek 31. old. 34. old. 42. old 47. old Az IMIP-ben használatos rövidítések: IMIP ÖMIP PP SZÖM SzMSz COMENIUS KAT DÖK Intézményi Minőségirányítási Program Önkormányzati Minőségirányítási Program Pedagógiai Program Szakiskolai Önértékelési Modell Szervezeti és Működési Szabályzat Minőségirányítási Rendszer Közalkalmazotti Tanács Diák Önkormányzat 4

Bevezetés Az 1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról Az intézményi minőségirányítási program elkészítését a törvény 40. -a írja elő: (10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban: intézményi minőségirányítási program). Az intézményi minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék [Kt. 60 61. ] és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat [Kt. 63. ] véleményét. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. (11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszútávra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. (12) A szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és az intézményi minőségirányítási programot nyilvánosságra kell hozni. A házirend egy példányát az óvodába, iskolába, kollégiumba történő beiratkozáskor a szülőnek, tanulónak át kell adni. Minőségirányítási program az intézményben Az Építőipari és Díszítőművészeti Szakképző Iskola Minőségirányítási Programot dolgoz ki. A minőségirányítási program az intézmény stratégiai dokumentuma. 5

I. Iskolánk bemutatása Intézményünket 1958-ban a Munkaügyi és az Építésügyi Minisztérium közösen alapította. Feladatunkat képezte az építőmesteri és szakipari jellegű szakmákban mintegy 15 éven át az építő-anyagipari szakmákban is a szakmunkás utánpótlás egy részének biztosítása a fővárosi székhelyű építőipari szervezetek számára. Az elméleti oktatás az iskolában, míg a gyakorlati képzés teljes egészében a vállalatok tanműhelyeiben, munkahelyein került lebonyolításra. Az iskolához 1958-1976 között közösen igazgatott kollégium is tartozott. 1978-ban a Várna-térségben lévő 17. számú és 36. számú iskolák összevonásra kerültek. 1978-1983 között, az oktatás folyamatos biztosítása mellett került sor a jelenlegi elméleti oktatási célra szolgáló épületünk munkásszállóból oktatási intézménnyé történő átépítésére. Az épület iskola céljára történő átalakításában tanáraink, oktatóink és tanulóink jelentős részt vállaltak. Az építkezés időtartama alatt a pedagógus állomány és a tanulólétszám folyamatosan nőtt. 1988-89-ben (az iskola 30. tanévében) 16 szakma 96 osztályt képző 3165 fő tanulóját 165 iskolai állományú pedagógus és 124 fő vállalati állományú szakoktató nevelte, oktatta a választott szakmára. Ez a létszámcsúcs melynek révén iskolánk szinte egy valóságos pedagógiai nagyüzem lett az 1991-92-es tanévig tartott. Ebben az időszakban a budapesti szakmunkástanuló létszámnak mintegy 10 %-a tanult iskolánkban. Hagyományaink mély gyökerűek, ezt abból kiindulva érzékeljük, hogy az alapítás óta eltelt időszak 6

alatt mintegy 43 ezer szakmunkás-bizonyítványt szerzett, volt tanulónk már nagypapaként az unokáját hozza iskolánkba szakmát tanulni. Iskolánk az építőipari szakmák és az építőipari, valamint művészeti szakközépiskolai képzés jelentős szellemi műhelyévé vált. Iskolánk elnevezése 1958-1963. MÜM 36. sz. Szakmunkástanuló Iskola 1963-1969. 36. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet 1969-1972. 36. sz. Ipari Szakmunkásképző Iskola 1972-1991. 36. sz. Bokányi Dezső Építőipari Szakmunkásképző Iskola 1991-1997. Bokányi Dezső Építőipari Képző- és Iparművészeti Szakközép és Szakmunkásképző Iskola 1997. augusztus 1.-től: Építőipari és Díszítőművészeti Szakképző Iskola Ugyanezen időponttól a megszűnt Lechner Ödön Építőipari Szakmunkásképző Iskola jogutódja. A nevelőtestület ambíciója, hivatásszeretete és hozzáértő munkája hozta létre országszerte ismert eredményeinket, hírnevünket. Tanáraink, szakoktatóink megújulási képessége, tenni akarása a záloga annak, hogy a jövőben is a korszerű tudás megszerzésének reményében tanuljanak növendékeink. 7

ssz szakmacsoport AZ ISKOLA SZAKKÉPZÉSI RENDSZERE OKJ-ben szereplő szakképesítések azonosító szám megnevezés FEOR képzé si idő/év szakközépiskola 1 4 Művészet 52181101 festő (díszítőfestő) 3729 2 2 (képző- 52181103 szobrász (kő,- díszítő) 3729 2 3 és iparművészet) 52181101 festő (díszítőfestő) 3729 5 4 52181103 szobrász (kő,- díszítő) 3729 5 5 9 Építészet 52580101 magasépítő technikus 3123 2 6 53185201 műemléki fenntartó technikus T 1 szakiskola 7 5 Gépészet 31521602 bádogos és épületbádogos 7633 2 8 9 Építészet 33521601 ács-állványozó 7612 3 9 31521603 burkoló 7634 2 10 31521604 cserépkályha és kandallóépítő 7637 2 11 31521606 épületburkoló 7634 3 12 31521608 épületszobrász 7636 2 13 31521613 kőfaragó 7636 2 14 31521614 kőműves 7611 3 15 34185201 műemléki díszítő(szakirány) 7639 1 16 34185202 műemléki helyreállító(szakirány) 7639 1 17 31521617 szobafestő-mázoló és tapétázó 7635 3 18 31521618 tetőfedő 7632 2 19 31522004 vasbeton- és műkőkészítő 8144 2 Jelmagyarázat: 31= 8. évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettségre épülő szakképesítés, 16. életévét betöltött két éves felzárkóztató oktatást eredményesen befejezett tanulók számára választható szakképesítés, 16. életévét betöltött egy éves felzárkóztató oktatást eredményesen befejezett tanulók számára választható szakképesítés, 33 =10. évfolyamra épülő szakképesítés 34 =10. évfolyamra épülő és szakmai előképzettséghez kötött szakképesítés 52 =Középiskola utolsó évfolyamának elvégzéséhez vagy érettségi vizsgához szakképesítés, amely jellemzően szellemi tevékenység ellátására jogosít 53 =Érettségi vizsgához és meghatározott szakmai előképzettséghez kötött szakképesítés 1811=Képzőművészeti képesítés 1852=Építőművészeti képesítés 5216=Építőipari képesítés 5220=Építőanyag-ipari képesítés 5801=Általános építészeti képesítés 8

Minőségügyi előzmények A 2002/2003-as tanévben iskolánk megpályázta az Oktatási Minisztérium Szakiskolai Fejlesztési Programját. A pályázatban megnyertük az A, B, C, D komponensekben való részvétel lehetőségét. A 2003/2004-es tanévben a D2 komponens keretén belül az első minőségügyi munkánk a SZÖM, Szakiskolai Önértékelési Modell elkészítése volt. E munkánk során sokféle gondolat fogalmazódott meg bennünk, de legtalálóbbnak tartjuk Newt Gingrich gondolatait: Csak úgy tudunk megfelelni gyorsan változó környezetünknek, ha folyamatosan tervezünk és ismerünk minden egyes lehetőséget, mely nyitva áll előttünk. Ha minden problémát, akkor akarunk megoldani, amikor ténylegesen elénk kerül, egész egyszerűen elborít a megoldandó feladatok tengere. Iskolánk fenntartója Budapest Főváros Önkormányzata. Tanulmányoztuk a fővárosi önkormányzat közoktatási intézményrendszere működésének minőségirányítási programját. A mi iskolánkra vonatkozó elemeket összehasonlítottuk a saját intézményi dokumentum rendszerünkkel. A megfelelő kapcsolódást a következő táblázatban tüntetjük fel. II. Az ÖMIP és az intézményi dokumentumok kapcsolódása Fenntartói elvárások Oktatással kapcsolatos elvárások Alapkészségek, kulcskompetenciák fejlesztése Közismereti tárgyak oktatási színvonalának emelése és minőségének fejlesztése Társadalmi és munkaerő-piaci beilleszkedés Egyéni tanulási utak támogatása Nyelvi kultúra színvonalának emelése A nem nyelvszakos pedagógusok nyelvtudásának emelése Az informatikai kultúra színvonalának emelése Emeltszintű érettségi megszerzése Az elvárásokat tartalmazó intézményi dokumentumok PP PP, IMIP PP (81. old.) Szakiskolai Fejlesztési Program PP (érettségi vizsga) Szakiskolai Fejlesztési Program Pedagógus továbbképzési terv Szakiskolai Fejlesztési Program PP (70. old.) 9

Egészségnevelés PP (43. old.) Környezet-tudatos gondolkodás PP (47-51. old.) fejlesztése Egész életen át tartó tanulás Neveléssel kapcsolatos elvárások Prevenciós tevékenységek PP (30. old.) Konfliktuskezelési technikák elsajátítása Vezetői Program: Pedagógus és továbbadása a tanulók felé Továbbképzési terv A gyermekvédelmi munka belső PP szabályozása IMIP A művészeti ágak bemutatása PP, Helyi Tanterv A társadalmi együttélés szabályainak PP (23. old.) elsajátítása, beilleszkedés Az oktatásszervezéssel, intézményműködéssel kapcsolatos elvárások A fővárosi információs rendszer IMIP működtetése Diák Önkormányzat működtetése PP (13-14. old.) Az intézmény törvényes működése Alapító okirat, SzMSz EU projektekben való részvétel IMIP Kulcsfolyamatok szabályozása SZÖM hosszú távú cél Elektronikus interaktív kommunikáció és SZÖM kapcsolattartás Speciális elvárások a szakközépiskolára vonatkozóan Szakmák bemutatása a pályaorientációs Helyi Tanterv és szakmai alapozó képzési szakaszban Átjárhatóság az intézmények között PP (57-58. old. ) Együttműködés a szakmai PP szervezetekkel, kamarákkal Széles körű, konvertálható szakmai PP Szakmai Program tudásra felkészítés Ösztönzés az emeltszintű érettségire PP (70. old.) Szakmai idegen nyelvi ismeretek és a Helyi Tanterv kommunikáció fejlesztése Speciális elvárások a szakiskolára vonatkozóan Felzárkóztatás hatékonyságának Szakiskolai fejlesztési program: növelése, lemorzsolódás csökkentése C komponens, felzárkóztató osztályok Neveltségi szint, viselkedési kultúra és a nyelvi kompetencia fejlesztése Szakmai módszertani kultúra fejlesztése Együttműködés a szakmai szervezetekkel, bázistanműhelyek kialakítása A szabad szakmaváltás elősegítése Sikeres munkavállalói léthez szükséges kulcskompetenciák fejlesztése beindítása két csoportban PP Nevelési Program: A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok (18-19 old.) IMIP PP, IMIP PP (57. old.) Helyi Tanterv 10

III. Minőségpolitika Minőségpolitikai nyilatkozat Iskolánk dolgozói elkötelezettek a minőségi munka, a folyamatos intézményi fejlesztés, a partnerközpontú működés iránt. A partnerek együttes igényeinek megfelelő nevelési, oktatási, szakképzési kínálatot biztosítunk oly módon, hogy az iskola ezzel egyúttal eleget tegyen törvényi kötelezettségeinek is. A szakképzési kínálatot folyamatosan bővítjük a változó munkaerő-piaci igényeknek megfelelően; rugalmasan alkalmazható ismereteket közvetítünk. Az intézmény vezetése tudatosítja valamennyi munkatársában a rájuk vonatkozó jogszabályok és a szakmai elvárások fontosságát, azok követelményeinek és a közösen értelmezett nevelési filozófiának való megfelelés kiemelt szerepét. A minőségcélok meghatározásának alapja a partnerek elvárása és elégedettsége. A vezetés a szervezet céljait lebontja partnereire, majd egyénekre, hogy minden munkatárs tudatosan járuljon hozzá a célok megvalósításához. Az alkalmazottakat bevonja a főbb célok meghatározásába, a fontosabb döntések előkészítésébe. A vezetés megteremti és biztosítja a működéshez szükséges feltételeket. Segíti a munkatársak képzését, önképzését, támogatja az innovációs folyamatokat, biztosítja a hatékony csoportmunka feltételeit, méri a dolgozók elégedettségét, elismeri a hatékony, eredményes munkavégzést. Az iskola kinyilvánítja, hogy a szolgáltatás minőségének fejlesztése érdekében az intézmény minden dolgozójára kiterjeszti a személyes felelősség elvét, és erre kidolgozza és alkalmazza a szükséges nyomon követési szabályozási és dokumentációs rendszert. Az Építőipari és Díszítőművészeti Szakképző Iskola ennek érdekében vállalja, hogy kifejleszti teljes körű minőségirányítási rendszerét a COMENIUS és a SZÖM modell alapján, és vállalja, hogy a kiépített teljes körű rendszer fenntartására, működtetésére biztosítja a szükséges személyi és dologi feltételeket. Intézményünk nyitott a társadalmi és oktatáspolitikai változások követésére; a partnerekkel folyamatos kapcsolattartásra, információcserére törekszik. 11

Küldetésnyilatkozat Intézményünk a budapesti Építőipari és Díszítőművészeti Szakképző Iskola, Szent- Györgyi Albert gondolatával vallja, hogy Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog. Alapelvünk a humanista értékrendszer mentén szervezett és felépített, személyre orientált oktató-nevelő munkánk színvonalát megfeleltetni a kor elvárásainak. Az iskola biztosítja az alapképzést a 14-16 éves korosztály számára, a középfokú végzettség megszerzését 14-23 éves korosztálynak, a szakmaszerzés lehetőségét 16-23 éves korosztálynak. Hagyományainkat a kézművesség átadásában kívánjuk megőrizni és a legkorszerűbb építőanyagok, építési kivitelezési eljárások megismertetésével kívánjuk az építőipari szakmák oktatása területén-tovább fejleszteni. A díszítőművészeti szakmák esetében a hagyományos eljárások, a felhasználható anyagok megismertetésén túl célunk a jól bevált, közkedvelt termékek korszerű megoldásokon alapuló előállítási módjának oktatása. Tanulóinkat versenyképes kínálattal várjuk, hogy képességeiknek, érdeklődésüknek, személyiségüknek megfelelően tanulhassanak. Célunk, hogy a diákok biztos alapkészségek birtokában korszerű, használható, alkalmazható tudásra tegyenek szert, és legyenek képesek boldogulni szűkebb és tágabb környezetükben. Igényeljük, hogy tanulóink, tanáraink, a szülők közössége véleménynyilvánítással segítse a nevelő oktató munkát, a célok meghatározását; lehetőségeik szerint aktívan vegyenek részt a megvalósításban. Nyitottak vagyunk a különböző adottságokkal, készségekkel, képességekkel rendelkező tanulók fogadására. A korrepetálások, a közművelődési és ifjúságvédelmi csoport szolgáltatásai, a gyógytestnevelés formái minden tanulónk számára segítséget adnak saját ütemben történő fejlődésükhöz. Az emelt szintű oktatással a tehetséges, érdeklődő tanulóink számára magasabb szintű, elmélyültebb tudást kínálunk, lehetővé téve az emelt szintű érettségi megszerzését. Az oktató-nevelő munka színvonalát a pedagógusok rendszeres továbbképzésével, önképzésével biztosítjuk. 12

Hisszük és valljuk, hogy az iskolánkba járó tanulók fizikai és lelki egyensúlyának összhangja szolgálja a versenyképes, folyamatos önfejlesztés képességének megvalósulását. Jövőkép Mindannyiunk számára legfontosabb a tanulók érdekeinek mindenek feletti figyelembe vétele a szolgáltatás színvonala; a személyiségfejlődés biztosítása, az ismeretek megszerzésének korszerűsége, képességeinek kibontakoztatása során. Felújított, és lehetőség szerint, a tetőtér beépítéssel megnövelt, biztonságos és esztétikus épületben tanulhatnak a diákok és dolgozhatnak az alkalmazottak. A gyakorlati képzés területén az alapképzést az iskola korszerűen felszerelt, és bővíthető és bővítendő tanműhelyében végezzük. Tudatos pedagógiai munkánk eredményeként a tanítás környezeti és tárgyi feltételei tervszerűen, a forrásokat figyelembe véve fejlődnek, bővülnek korszerűbb tantermek kialakításával, a tanműhelyi feltételek javulnak, szemléltető és tanítási segédeszközök beszerzésével és fejlesztésével. Minden dolgozó rendelkezésére állnak a minőségi munkavégzést megkönnyítő eszközök. Biztosított a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása, differenciált képzésük bővül, a képzés hatékonyságának nyomon követése megvalósul. A tehetség és képességek kibontakoztatáshoz szükséges szervezeti keretek kidolgozottak és tartalmuk meghatározott. Olyan szakmai ismereteket nyújtunk, amelyek birtokában további szakmák megszerzésére van lehetőség. A tanári és szakoktatói létszám kiegyensúlyozott, a tanulói létszám alakulását figyelembe véve tervezett, szakmai összetételre nézve optimális. A pedagógus továbbképzés lehetőségével mindenki él, így javul a szakmai felkészültség. A közösségfejlesztés feltételrendszere kiépül és erősödik. Munkaközösségeink jól működnek, hatékony információáramlással az ott feldolgozott ismeretanyag eljut minden dolgozóhoz. 13

Minőségcélok Az intézményi stratégiai dokumentumok alapján a stratégiai céloknak megfelelően az oktatási-nevelési, szervezeti kultúra, partnerkapcsolatok területén határoztuk meg az intézményi minőségcélokat, melyeket az alábbi táblázatban mutatjuk be. STRATÉGIAI ÉS MINŐSÉGCÉLOK MEGFELELTETÉSE STRATÉGIAI CÉL Oktatás-neveléssel kapcsolatos A STRATÉGIAI CÉLHOZ KAPCSOLÓDÓ MINŐSÉGCÉLOK CÉLÉRTÉK INDIKÁTOR MEGVA LÓSÍ- TÁS IDŐTAR TAMA Alapkészségek fejlesztése A tanulói képességek felmérése A 9.-es évfolyam Kitöltött mérőlapok száma 2 tanév tanulóiról konkrét adatok Tanulóra irányuló konkrét Minimum 2 A részképesség 2 fejlesztő programok különböző hiányokkal küzdő tanév foglalkozás tanulók száma biztosítása a tanulónak A fejlesztésben résztvevő tanulók száma Országos tanulói Intézményi Országos mérés 2 kompetenciamérés helyzetünk adatai tanév tanulói teljesítményeinek 10%-os javítása javítása 14

A szakmai elmélet és A partnerek igényeinek Új Új módszerek 5 gyakorlat egységének megismerése után a tanmenetek száma tanév fejlesztése szakmai alapdokumentumok átalakítása Konstruktív életvitelre Hasznos szabadidős és 3 új program Tevékenységek, 3 nevelés tanórán kívüli programok száma, tanév tevékenységek kialakítása a résztvevők száma Szervezeti kultúrával kapcsolatos Szabályozott intézményi Min. 5 Szabályozások 3 Szervezeti kultúra kulcsfolyamatok szabályozás száma tanév folyamatos fejlesztése Humán erőforrás fejlesztés A pedagógusok szakmai felkészültségének javítása Évenként 1 tantestületi továbbképzés A továbbképzések fajtái, résztvevők száma 5 tanév 15

Partnerkapcsolatokkal összefüggő A partnerekkel való kapcsolattartás fejlesztése A partnerek igényeinek megismerése, elvárásainak beépítése a nevelő-oktató munkába, A partnerek 50%-a visszajelez, az Bevált mérőeszköz, Mutatók alakulása 3 tanév folyamatos információ elégedettség csere az elért mutatók eredményekről évente javulnak Partnereink számának növelése a szakképzésben, anyagi erőforrások növelése 2 új kapcsolat Együttműködési megállapodások száma 2 tanév A szülő- tanuló- diák A szülők A szülői 2 együttműködési formák minimum értekezletek tanév fejlődése 50%-ával látogatottságának dokumentál- növekedése, ható kapcsolattar- közös fórumok számának tás növekedése A nemzetközi kapcsolatok fenntartása, Évente diákcsere program 1 új kapcsolat A cserekapcsolatok száma 2 tanév fejlesztése 16

IV. Minőségfejlesztési rendszer A minőségfejlesztés helye a szervezet struktúrájában A minőségfejlesztési csoport megalakítását a következő elgondolások tették szükségessé: 1. Adjunk lehetőséget iskolánk működésének javítására, illetve folyamatos fejlődésére. 2. Tegyük lehetővé, hogy a szervezet sikerrel tudjon alkalmazkodni a változó külső és belső elvárásokhoz. A Minőségfejlesztési csoport az iskolavezetés mellett működő, szervezet. Az igazgató feladata a minőségfejlesztési csoport irányítása, a rendszer működését támogató szervezeti feltételek megteremtése és biztosítása. A csoport vezetőjét az iskola igazgatója megbízás útján nevezi ki. Az intézmény vezetője a fejlesztő feladatok delegálásával, munkatársak bevonásával, fejlesztő projekt teamek indításával, folyamatgazdák és a folyamatokat fejlesztő és végrehajtó munkatársak megbízásával biztosítja a hatáskört a folyamatos fejlesztés működtetésére. A minőségfejlesztési csoport vezetője az igazgatónak tartozik jelentési kötelezettséggel, és felelős a vezetési stratégia kidolgozásához, felülvizsgálatához szükséges feltételek biztosításáért, a működési feltételekért, a helyesbítő, fejlesztő tevékenységért. A minőségirányítási rendszer működtetése során feladata a belső auditori tevékenység megszervezése. A tevékenységkör betöltésének feltétele a minőségtervezési, -fejlesztési, - szabályozási, -irányítási, -javítási szakismeret, melyet a különféle posztgraduális képzéseken (pl. pedagógus szakvizsgára felkészítő képzések) vagy különféle szervezetek által szervezett tanfolyamokon lehet megszerezni. A minőségfejlesztés szervezeti kereteinek meghatározása A minőségfejlesztési csoport szervezeti felépítése: A csoport vezetője, feladatát munkaköri leírás alapján, fő tevékenysége mellett folyamatosan, állandó anyagi elismeréssel biztosítottan végzi. Vezető helyettes, feladatát munkaköri leírás alapján, fő tevékenysége mellett folyamatosan, állandó anyagi elismeréssel végzi. Minőségfejlesztési csoporttagok min.4 max.6 fő, igazgatói megbízás alapján, állandó anyagi elismerés mellett tevékenykednek. Eseti megbízás alapján a nevelőtestület tagjai anyagi juttatás mellett egy-egy fejlesztő projektben vehetnek részt. A minőségfejlesztési csoport működéséhez a megfelelő szellemi, tárgyi háttér biztosítása az iskolaigazgató feladata. 17

A minőségfejlesztési csoport feladata a COMENIUS I. modell alapján a partnerközpontúság biztosítása, valamint a SZÖM modell logikája mentén az önértékelés, erősségek, fejlesztendő területek meghatározása, intézkedési tervek összeállítása, a minőségfejlesztéshez tartozó folyamatok működtetése, a szabályozások működtetésének ellenőrzése; a működtetett folyamatok eredményességének, hatékonyságának mérése, értékelése, korrekciós, fejlesztési javaslatok megfogalmazása, fejlesztő projekt csoportok indítása. A csoport munkájának jellege: állandó, visszatérő, eseti. Munkáját a tantestület ill. az alkalmazotti közösség bevonásával végzi. A minőségfejlesztés dokumentációs rendszere, működtetése A minőségirányítási rendszer működtetésének egyik fontos tétele az intézményi szabályozások átláthatósága, ellenőrizhetősége érdekében a szabályozások dokumentációs rendszerének kiépítettsége. Az intézmény vezetésének feladata a belső dokumentálás szabályainak kialakítása, oly módon, hogy valamennyi munkatárs ismerje meg a minőségirányítás által meghatározott folyamatok eljárásrendjét. A jogszabályoknak megfelelően és az érintettek bevonásával folyamatosan felülvizsgáljuk, illetve szükség szerint elkészítjük a szervezet működését szabályozó dokumentumokat. Jelenleg iskolánk az alábbi ábra bal oldalán látható dokumentációs rendszer szerint működik. Kidolgozás és fejlesztés alatt van az intézményi szabályozások minőségügyi dokumentációs rendszere, amelynek felépítését az ábra jobb oldala mutatja be. Minőségirányítás Alapdokumentumok, IMIP PP SzMSz Házirend Egyéb szabályzatok, dokumentumok Eljárási utasítások, folyamatleírások, szabályzatok, munkaterv Munkautasítások Bizonylatok, feljegyzések 18

Az iskolai dokumentumok típusát, tárolási módját, helyét és fellelhetőségét az alábbi táblázatban mutatjuk be. Dokumentum Típusa Tárolás módja MIP PP SzMSz alapdokumentum Elektronikus, CD, nyomtatott alapdokumentum Elektronikus, CD, nyomtatott alapdokumentum Elektronikus, nyomtatott Tárolás helye Intranet, Ig. Iroda Könyvtár Intranet, Ig. Iroda Könyvtár Könyvtár KAT Ig.helyettesek Éves munkaterv alapdokumentum nyomtatott Tanári szoba tanárok Házirend alapdokumentum nyomtatott PP melléklet Tantermek Tanulók ellenőrzője melléklet Hozzáférés Korlátlan Korlátlan Korlátlan Korlátlan Korlátlan Munkaköri leírás Eljárási utasítás nyomtatott munkatársak Korlátozott A munkatársak minőségfejlesztési kompetenciáinak fejlesztése Iskolánk a rendszer megfelelő működtetése érdekében belső képzések szervezésével gondoskodik arról, hogy munkatársaink kellően felkészültek legyenek: ismerjék az adott folyamatokat és működtetésük szabályait, módjait, eszközeit. A képzések szervezésével biztosítja továbbá, hogy kompetensek legyenek a folyamatos fejlesztés megvalósításában: ismerjék és tudják alkalmazni a megfelelő módszereket, eljárásokat. Az éves munkatervben tanévenként szerepel a munkatársak továbbképzése: Minőségfejlesztési csoport belső tájékoztatásai Külső szervezésű tanfolyamok Külső meghívott előadók tájékoztatása 19

A minőség fejlesztésével kapcsolatos módszerek bemutatására nagy hangsúlyt fektetünk. A folyamatos fejlesztés, a szabályozások, a felhatalmazások és kompetenciák alapján meghatározott tevékenységek, eljárások rendszerezett, folyamatos működtetését jelenti. V. AZ INTÉZMÉNYI MŰKÖDÉSI FOLYAMATAINAK MEGHATÁROZÁSA Kulcsfolyamatoknak az intézményi stratégiában megfogalmazott célrendszer megvalósítását biztosító, az intézmény alapító okiratának megfelelően, a nevelésioktatási célok közvetlen megvalósítását segítő folyamatokat értjük. A táblázat tartalmazza a stratégiai tervezés, éves tervezés, vezetői ellenőrzés, vezetői értékelés, az intézményi önértékelés, a partneri igény- és elégedettségmérés és az elemzés folyamatait, ezenkívül a nevelés-oktatás folyamatához szükséges egyéb fontos folyamatokat. A szabályozás alapelvének tekintjük, hogy a küldetésnyilatkozat alapján meghatározzuk, hogy mit is kell csinálni ahhoz, hogy megfeleljünk saját és partnereink elvárásainak és ehhez csatlakozóan milyen más tennivalóink vannak az intézményben, amelyek segítik a minőségcélok teljesülését. A táblázat alatt röviden bemutatjuk a kulcsfolyamatok célját, tartalmát, tárgyát.. A SZABÁLYOZOTT TEVÉKENYSÉG TARTALMA MŰKÖDÉSI TERÜLET MEGNEVEZÉSE JOGSZERŰ MŰKÖDÉS BIZTOSÍTÁSA A FOLYAMATOK MEGNEVEZÉSE VEZETÉS-IRÁNYÍTÁS Az intézményben található szabályozó dokumentumokra vonatkozó rendelkezések A SZABÁLYOZÁS SZINTJE, HELYE Alapdokumentumok szintje Alapító okirat SzMSz Házirend Pedagógiai Program 20

TERVEZÉS Stratégiai tervezés Alapdokumentumok szintje Pedagógiai Program SzMSz IMIP Vezetői Pályázat Éves tervezés, munkaterv Alapdokumentumok szintje SzMSz Munkaköri leírás Éves program Tanmenetek Foglalkozási tervek MŰKÖDTETÉS Belső működési rend biztosítása Alapdokumentumok szintje SzMSz Költségvetés Házirend Éves program Munkaköri leírások Ped. továbbképzési terv ELLENŐRZÉS Vezetői ellenőrzés Alapdokumentumok szintje ÉRTÉKELÉS Az intézmény működésének értékelése SzMSz Éves ellenőrzési terv Alapdokumentumok szintje SzMSz Értékelési jegyzőkönyv Intézkedési Terv 21

SZAKTÁRGYI OKTATÁS NEVELÉS Gyermekekre, tanulókra vonatkozó egységes követelményrendszer meghatározása Előrehaladás éves pedagógiai tervezése Az oktató munka tervezése Ped. Program fejlesztése Alapdokumentumok szintje Pedagógiai Program Alapdokumentumok szintje Pedagógiai Program Pedagógusok, dolgozók együttműködése Szakmai munkaközösségek működése Alapdokumentumok szintje SzMSz Éves program MÉRÉS TANULÁSVEZETÉS Módszertani kultúra fejlesztése Egyes tantárgyak egységes követelményrendszere Tanulás támogatása Tehetséggondozás Alapdokumentumok szintje Helyi tanterv Alapdokumentumok szintje Pedagógiai Program Felzárkóztatás Alapdokumentumok szintje Pedagógiai Program BIZTONSÁGOS INTÉZMÉNY SZOCIÁLIS ELLÁTÁS GYERMEK /DIÁKJOGOK BIZTOSÍTÁSA Az egészséges és biztonságos munka és tanulási körülmények biztosítása Mentálhigiéné, prevenció Gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységek DÖK működés Alapdokumentumok szintje Pedagógiai Program SzMSz Alapdokumentumok szintje 22

Pedagógiai Program SzMSz MŰKÖDÉSI TERÜLET MEGNEVEZÉSE MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI/ MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER MŰKÖDTETÉSE PARTNERKAPCSOLATOK INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS FEJLESZTÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS, MINŐSÉGFEJLESZTÉS Minőségpolitika Minőségirányítási felelős munkaköre Intézményi folyamatok ellenőrzése, mérése Időszakos audit tervezése Partneri kommunikációs rendszer irányítása, működtetése Partneri igény-, elégedettségmérés Szempontrendszer A SZÖM eljárása Indikátorrendszer A fejlesztések, korrekciók tervezése Fejlesztő teamek működése IMIP Munkaköri leírás Szabályzat, SZÖM modell Eljárásrend IMIP IMIP Szabályzat IMIP SZÖM-modell SZÖM-modell SZÖM-modell SZÖM-modell SZÖM-modell Az azonosított kulcsfolyamatok bemutatása 1. A jogszerű működés biztosítása A kulcsfolyamat célja: Az intézmény jogszerűen működjön. A kulcsfolyamat tartalma, tárgya: A dokumentumok megfeleljenek a hatályos jogszabályoknak. A jogszabályok és belső szabályozások hozzáférhetőek legyenek. Az érintettek ismerjék a jogszabályi követelményeket és a belső szabályozásokat. Azért, hogy az intézmény alkalmazottai, illetve az érintettek (tanulók és szülők) betartsák az őket érintő jogszabályokat, belső szabályozásokat. 23

2. Stratégiai tervezés A kulcsfolyamat célja: Hosszú távon dokumentáltan meghatározza az iskola tervezési folyamatait. A kulcsfolyamat tartalma, tárgya: Minőségpolitika, küldetésnyilatkozat, jövőkép A fejlesztési irányoknak megfelelően meghatározzuk a fejlesztési feladatokat. 3. Éves tervezés, munkaterv A kulcsfolyamat célja: Mérhető minőségi célokat fogalmazzunk meg! A kulcsfolyamat tartalma, tárgya: Gondoskodunk a stratégia időszakos felülvizsgálatáról. 4. Belső munkarend biztosítása A kulcsfolyamat célja: A szabályozásokon kívül, a folyamatos fejlesztés igényének megfelelve a minőségfejlesztés szervezeti feltételeit megteremtjük, az iskolán belüli kommunikáció rendszerességét és megfelelőségét biztosítjuk és szabályozzuk a dolgozók egymáshoz való viszonyát. A kulcsfolyamat tartalma, tárgya: Minőségfejlesztési csoport. Munkaköri leírások. Belső kommunikáció formái és szabályai. 5. Vezetői ellenőrzés A kulcsfolyamat célja: Az intézmény kulcsfolyamatait érintő területeken a vezetés ellenőrzési rendszert vezessen be és működtessen. A kulcsfolyamat tartalma, tárgya: A vezetőség a vezetői ellenőrzések rendszerét működtetve javító és/vagy megelőző intézkedéseket hoz, majd azok hatását kontroll ellenőrzésekkel méri. 24

6. Az intézmény működésének értékelése A kulcsfolyamat célja: Rendszeresen az elvégzett ellenőrzések, mérések, visszajelzések alapján, a vezetés értékeli az intézmény munkáját. A kulcsfolyamat tartalma, tárgya: Az éves munkaterv teljesítéséről való beszámoló. A vezetői ellenőrzés eredményei. Az időszakos mérések alapján képzett indikátorok. A megváltozott belső és külső eredmények számbavétele. A partnerek folyamatosan gyűjtött visszajelzései. 7. Gyermekekre, tanulókra vonatkozó egységes követelményrendszer meghatározása A kulcsfolyamat célja: Egységes követelményrendszer. A kulcsfolyamat tartalma, tárgya: A nevelőtestület meghatározza az értékelés általános követelményeit, a mérési területeket, a szaktárgyanként és területenként használt mérőeszközöket és a mérések adatai értelmezésének szabályait, az eredmények hasznosításának módját. 8. Előrehaladás éves pedagógiai tervezése A kulcsfolyamat célja: Jól teljesülő tanmenetek. A kulcsfolyamat tartalma, tárgya: A nevelőtestület meghatározza a tanmenetek közös formai és tartami követelményeit, a felülvizsgálat kritériumait. A tanmenetnek összhangban kell lennie a helyi tantervvel, nevelési programmal és a választott tankönyvvel. 9. A pedagógiai program fejlesztése A kulcsfolyamat célja: Az intézménynek meghatározni, mikor és milyen eljárással történik a pedagógiai program módosítása. A kulcsfolyamat tartalma, tárgya: Az intézmény a partneri elvárásoknak, igényeknek megfelelően milyen kiegészítő tevékenységeket és szolgáltatásokat nyújt, milyen rendszerességgel méri, vizsgálja a pedagógiai program beválását. 25

10. Pedagógusok, dolgozók együttműködése A kulcsfolyamat célja: Meghatározni a pedagógusok, dolgozók együttműködési fórumait. A kulcsfolyamat tartalma, tárgya: A találkozások gyakorisága, a dokumentálás formája és az együttműködés eredményeinek értékelése. 11. Módszertani kultúra fejlesztése A kulcsfolyamat célja: Módszertani eszköztár létrehozása. A kulcsfolyamat tartalma, tárgya: A nevelőtestület a munkaközösségek ajánlása alapján meghatározza és összegyűjti az oktató-nevelő munkához szükséges módszertani anyagokat és kidolgozza azok használatának rendjét A módszertani kultúra fejlesztésének érdekében vizsgálja a napi gyakorlatban használatos módszereket és ösztönzi a jó gyakorlatok elterjedését. 12. Tanulás támogatása A kulcsfolyamat célja: Az intézmény összegyűjti a tanulók tanulását támogató technikákat, szabályozza a tanulók egyéni útjának végigkövetésének elvárásait. A kulcsfolyamat tartalma, tárgya: A nevelőtestület meghatározza és összegyűjti azokat a tanulásszervezési, nevelési módszereket, eljárásokat, amelyeket használ, majd kidolgozza azokat az eszközöket, amellyel megismerhető a tanulók ismeretszerzésének módja. 13. Az egészséges és biztonságos munka és tanulási körülmények biztosítása A kulcsfolyamat célja: Az intézmény a veszélyek megelőzésére, illetve elfogadható mértékűre csökkentésére meghatározott szabályzókat dolgoz ki és működtet. A kulcsfolyamat tartalma, tárgya: Az intézmény felméri azokat a veszélyeket (pl. eszközhasználat, világítás, közlekedés), amelyek a gyerekek, tanulók, intézményi dolgozók fizikai biztonságát érintik. A szükséges megelőző intézkedések érdekében az intézmény 26

együttműködik, az illetékes hatósági szervezetekkel (pl. önkormányzat, rendőrség) is. 14. Mentálhigiéné, prevenció A kulcsfolyamat célja: Az iskola foglalkozik a mentálhigiénés kérdésekkel. A kulcsfolyamat tartalma, tárgya: A társadalom egészséges működése érdekében szemléletformáló, illetve megelőző programokat dolgoz ki: Beépíti a helyi tantervbe. 15. Partneri kommunikációs rendszer irányítása, működtetése A kulcsfolyamat célja: Az intézmény meghatározza a közvetlen és közvetett partnereit tájékoztató kommunikációs csatornáit. A kulcsfolyamat tartalma, tárgya: Szabályozza a partnerekkel történő kommunikációját. Szabályozza a panaszkezelés rendjét. Szabályozza az intézmény PR tevékenységét. 16. Partneri igény-, elégedettségmérés A kulcsfolyamat célja: Az intézmény megismeri és méri a partnerei igényeket. A kulcsfolyamat tartalma, tárgya: Az intézmény azonosítja a partnereit. Meghatározza az igények és elégedettség, felmérésének rendjét. Az így nyert adatokat elemezi és megtervezi a vizsgálatra épített fejlesztendő területeket. 27

VI. Az IMIP bevezetése Az IMIP-et megalkottuk, véleményeztettük és elfogadtattuk az alkalmazotti közösséggel. Véleményt alkotott a Szülői Szervezet és a Diák Önkormányzat. Az intézmény a garanciákat abban látja az IMIP bevezetésével kapcsolatban, hogy: a vezetés elkötelezett a minőségirányítás területén, biztosítja a törvényhez való alkalmazkodást minőségfejlesztési csoportot működtet, kiépíti a dokumentációs rendszer kezelését Az IMIP hatálya: 5 év Az IMIP felülvizsgálat lehet: Törvényi változás miatt A fenntartó kérésére Az alkalmazotti közösség javaslatára Az IMIP módosítása esetén a Szülői Szervezet és a DÖK véleményezési jogával él. Az IMIP fenntarthatóságának feltétele: a feladatok éves lebontása. Az IMIP bevezetésének, ütemezését az alábbi táblázatban foglaltuk össze. Szabályozandó terület/folyamat Szabályozási időszak Bevezetési időszak Véglegesítés időpontja Minőségügyi 4 hét 2 tanév 2006. 09. szervezeti keretek megvalósítása, minőségügyi folyamatok szabályozása Stratégiai tervezés 3 hét 1 tanév 2005. 09. Vezetői ellenőrzés 2 hét 1 tanév 2004.09. Pedagógusok, 3 hét 2 tanév 2006. 09. dolgozók együttműködése Módszertani kultúra fejlesztése 6 hét 4 tanév 2009. 09. Tanulás támogatása 5 hét 2 tanév 2007. 09. 28

IMIP Kiegészítés törvényi változás miatt KT 133 (5), KT 40 2007. március 27. 29

A kiegészítés tartalma A teljesítmény értékelés szempontjai és az értékelés rendje: Mellékletek A teljes körű intézményi önértékelés folyamatának szabályozása. Vezetői feladatokat ellátók teljesítményértékelésének szabályzata és Pedagógusok teljesítményértékelésének szabályzata. Az országos kompetenciamérést követő feladatok, intézkedési terv és eljárásrend Értékelő lapok 1. sz. Felvételi eljárás 2. sz. Tantárgyfelosztás tervezése 3. sz. Kommunikáció a partnerekkel 4. sz. Tájékoztatási rendszer a mérési eredmények alapján 5. sz. Az önértékelés folyamata 30

Célja: Közvetlen cél: A teljes körű intézményi önértékelés folyamatának szabályozása - az intézmény adottságainak, eredményeinek felmérése, - milyen eredmények születtek az előző értékelés óta eltelt időszakban, - a felmérések, az adat-és információgyűjtések alapján rendelkezésre álló tények, adatok értékelése, - a szükséges beavatkozások kidolgozása és végrehajtása. Annak megállapítása, hogy az intézmény stratégiai céljainak elérése irányába halad-e, illeszkednek-e ahhoz a folyamatok, tevékenységek, rendelkezésre állnak-e a megfelelő szabályozók, azok milyen mértékben írják le és segítik a munkát, a fenntartói elvárásokat hogyan teljesítette az intézmény, a fenntartó által végzett értékelés kapcsolódási pontjai, szükséges fejlesztések megállapítása. Az önértékeléssel szembeni elvárás: Az önértékelésnek olyannak kell lennie, hogy az kellő információt nyújtson a fenntartónak, és az intézménynek, biztosítsa az intézmény rendszeres időközökben történő önértékelésének megismételhetőségét és a kapott információk fejlesztési célú felhasználását. Felelős: igazgató Az önértékelés periódusa A teljes körű intézményi önértékelést 3 évente végezzük el. A 3 éves periódust az indokolja, hogy minden évben ezt a feladatot nem lehetne elvégezni, mivel túlzott terhet jelentene az intézményre, hosszabb periódus viszont már nehezen volna átlátható és késleltetné a szükségessé váló intézkedések megtételét. A következő intézményi önértékelést a SZÖM I és SZÖM II tapasztalataira építve az SZMBK elveinek megfelelően a SZÖM III modell szerint a 2008/2009-es tanévben készítjük el. 31

1. Az önértékelés területei, módszerei TERÜLETEK MÓDSZEREK ADOTTSÁGOK: ebben a részben azt kívánjuk bemutatni, hogy az adott időszakban milyen tulajdonságok jellemzik az intézményünket, mit és hogyan teszünk a szervezet hatékony működése érdekében. Az adottságokat az alábbi öt területen vizsgáljuk: 1. Vezetés Kérdőíves felmérés, interjú 2. Stratégia Kérdőíves felmérés, interjú 3. Emberi erőforrások Kérdőíves felmérés, interjú 4. Erőforrások Kérdőíves felmérés, interjú 5. Folyamatok Kérdőíves felmérés, interjú EREDMÉNYEK: ebben a részben azt mutatjuk be, hogy milyen konkrét eredményeket ért el intézményünk a minőségfejlesztési program elindítása és az előző önértékelés óta eltelt időszakban. Az eredményeket az alábbi négy területen vizsgáljuk: 6. Közvetlen partnerek elégedettségével kapcsolatos eredmények 6.1. A szülők és a diákok elégedettsége 6.2. A fenntartó értékelése az intézmény működésének hatékonyságáról, szakmai munkájáról 7. Munkatársak elégedettségével kapcsolatos eredmények Partneri igényfelmérés eredménye Dokumentumelemzés, feljegyzések Adatlap Fenntartói értékelés anyaga Dokumentumelemzés Adatlap 8. Társadalmi hatással kapcsolatos eredmények Adatlap, beszámolók 9. Az intézmény kulcsfontosságú eredményei, mutatói 9.1. A nevelési munkához kapcsolódó eredmények 9.2 Az oktató munkához kapcsolódó eredmények 9.3 Az egyéb hatékonysággal összefüggő mutatók Adatlap, beszámolók, Versenyeredmények, egyéb dokumentumok anyagai 2. A folyamat szabályozása Az IMIP 5.sz. mellékletében található 3. Az önértékelés dokumentálása és az adatok felhasználása Az önértékelés során keletkezett bizonylatok az intézményünk minőségügyi dokumentációjának részét képezik, tárolása elektronikus és nyomtatott formában történik. 32

Az intézmény önértékelése során kapott adatok felhasználhatók: a folyamatos fejlesztés irányainak meghatározásához az intézmény stratégiai dokumentumainak kiegészítéséhez, módosításához, munkatervek, feladattervek, intézkedési tervek készítéséhez, PR tevékenységhez, a fenntartó számára készítendő beszámolókhoz, értékelésekhez. 4. A fenntartói minőségirányítási programmal való kapcsolat Intézményünk teljes körű önértékelése szoros kapcsolatban van a fenntartói minőségirányítási rendszerben megfogalmazottakkal. A kapcsolat kétirányú: - Az önkormányzat minőségirányítási programja határozza meg azokat a főbb elvárásokat, melyeket alapul szolgálnak az önértékelés szempontrendszerének kialakításához. Ezért az önértékelés eredményét összevetjük a fenntartói elvárásokkal, és ennek alapján határozzuk meg a további feladatainkat. - Az intézményi önértékelés, valamint intézményünk országos mérésekben elért eredményeinek birtokában a fenntartó is az aktuális helyzetnek megfelelő új célokat, követelményeket fogalmazhat meg intézményünk felé. Mindkét rendszer akkor lehet hatékony és működőképes, ha figyelembe veszi a folyamatosan változó adottságokat, lehetőségeket, eredményeket, és ezekre alapozva az intézmény és a fenntartó is időben megteszi a szükséges intézkedéseket 33

Vezetői feladatokat ellátók teljesítményértékelésének szabályzata Felelős: az igazgató Hatóköre: I. Elsősorban pedagógusként dolgozó, de vezetői feladatokat is ellátó munkatársakra az iskolavezetőség tagjaira terjed ki (kivéve a KAT, szakszervezeti vezetők, műszaki vezető). II. Elsősorban vezetői feladatokat ellátó munkatársakra, az igazgatóság tagjaira terjed ki (igazgatóhelyettesekre, közművelődési és ifjúságvédelmi csoportvezetőre, gyakorlati oktatásvezetőre). Az értékelés periódusa: 3 évente legalább egy alkalommal. Kapcsolódó intézményi dokumentumok: Önkormányzati minőségirányítási program Pedagógiai/Nevelési program Továbbképzési program Beiskolázási terv Személyre szóló munkaköri leírás (SzMSz függeléke/melléklete) Munkaterv A szabályozás részét képező formanyomtatványok: I. Elsősorban pedagógusként dolgozó, de vezetői feladatokat is ellátó munkatársak esetében: A Pedagógusok teljesítményértékeléséhez alkalmazott formanyomtatványok 1. sz. Értékelő lap tanóra/foglalkozás látogatásáról 2. sz. Szempontsor a pedagógus év végi beszámolóhoz 3. sz. A nevelő-oktató munka dokumentációjának értékelő lapja 5. sz. Tanulói kérdőív 6. sz. Szülői kérdőív 7. sz. Vezetői összesítő/önértékelő lap 8. sz. Pedagógus teljesítményértékelésének összegzése 34

Vezetői feladatok vonatkozásában alkalmazott formanyomtatvány V1. KÉRDŐÍV vezetői kompetenciák értékeléséhez Összesítéshez alkalmazott formanyomtatványok 7A sz. Pedagógus teljesítményértékelése Vezetői összesítő 7B sz. Pedagógus teljesítményértékelése Önértékelő lap V5. Vezetői feladatokat is ellátó pedagógus teljesítményértékelésének összegzése II. Elsősorban vezetői feladatokat ellátó munkatársak esetében: V1. KÉRDŐÍV vezetői kompetenciák értékeléséhez V2. SZEMPONTSOR vezetői-tanári beszámolóhoz V3. Vezetői feladatokat ellátó munkatárs VEZETŐI ÉRTÉKELÉSE V4. Vezetői feladatokat ellátó munkatárs ÖNÉRTÉKELŐ V6. Elsősorban vezetői feladatokat ellátó munkatárs teljesítményértékelésének összegzése 1. Célok Közvetlen cél: a vezetői feladatokat ellátó pedagógusok teljesítményének egységes kritériumok szerinti megítélése, nyomonkövetése, ezáltal a munkáltatói döntések megalapozottságának növelése visszajelzés az értékelt személy számára vezetői és pedagógiai munkájának erősségeiről, fejlesztendő területeiről, amely alapja és ösztönzője a további fejlődésének a feladatellátáshoz szükséges egyéni képességek, kompetenciák fejlesztési irányainak kijelölése Közvetett cél: az intézményi működés hatékonyságának, eredményességének növelése a szervezeti és vezetési kultúra fejlesztése, a közösség által megfogalmazott értékek elfogadása és képviselete az emberi erőforrások optimális kihasználása 2. Alapelvek, elvárások A fejlesztő szándék elve Az értékelés legyen alkalmas a munkasikerek, eredmények kimutatására, a problematikus területek azonosítására és a teljesítmény javítására irányuló célok kijelölésére. A sokoldalúság elve A vezetői feladatokat ellátó pedagógus munkája sokrétű, összetett. Az értékelés térjen ki a vezetői és a pedagógiai tevékenységben realizálódó teljesítményekre is, követve a tényleges munkavégzés szerinti arányokat. Az értékelés területeit és módszereit az igazgató az érintettek javaslatainak figyelembe vételével határozza meg. 35

A méltányosság elve Kezeljen minden egyénre vonatkozó adatot bizalmasan, az érintett számára minden róla felvett adat legyen hozzáférhető. Törekedjen objektivitásra; csak olyan területeket vizsgáljon, amelyekről megfelelő adatok állnak rendelkezésre. A kivitelezhetőség elve Az értékelés tervezésekor figyelembe kell venni a rendelkezésre álló erőforrásokat, törekedni kell az idővel, pénzzel és munkaerővel való takarékos gazdálkodásra. Elvárások az értékelők felé: tényszerű adatokkal biztosítsák az értékelés megalapozottságát, vegyék figyelembe a munkamegosztásból eredő egyéni sajátosságokat, adjanak lehetőséget az értékeltnek, hogy kifejthesse véleményét, tartsák be az adatkezelésre, titoktartásra vonatkozó szabályokat, megállapodásokat. Elvárások az értékeltek felé: működjenek együtt az értékelőkkel az értékelés folyamatában, önértékeléssel segítsék a teljesítményértékelést, fogadják bizalommal az értékelők megállapításait, használják fel saját fejlődésükhöz az építő kritikát, őszintén nyilvánítsanak véleményt az értékeléssel kapcsolatban. 3. Az értékelés szempontrendszere 3.1. Elsősorban pedagógusként dolgozó, de vezetői feladatokat is ellátó munkatársak esetében: a) A pedagógiai munkájára vonatkozóan 1. Szakmai felkészültség, fejlődés 2. Nevelő-oktató munka hatékonysága 3. A nevelő-oktató munka dokumentációja 4. Megbízhatóság, feladat- és felelősségvállalás, elkötelezettség 5. Csapatmunka, együttműködés 6. Kreativitás, innováció 7. Kapcsolatok, kommunikáció 8. A pedagógiai munka a tanulók, szülők véleménye szerint b) A vezetői kompetenciákra vonatkozóan 1. Feladatvezérlés, iránymutatás 2. Helyzetfelismerés, kreativitás 3. Munkatársak fejlesztése, ösztönzése, saját fejlődés 4. Emberi kapcsolatok, kommunikáció 36

3.2. Elsősorban vezetői feladatokat ellátó munkatársak esetében: a) A pedagógiai és vezetői feladatainak ellátására vonatkozóan 1. Szakmai felkészültség, fejlődés 2. Nevelő-oktató munka hatékonysága 3. Megbízhatóság, vezetői feladatok ellátása, elkötelezettség A Munkaköri leírásban szereplő állandó vezetői feladatok ellátása Éves munkatervekben a személyre szóló feladatok teljesítése 4. Kreativitás, innováció 5. Kapcsolatok, menedzsment 6. Szakvizsga b) A vezetői kompetenciákra vonatkozóan 1. Feladatvezérlés, iránymutatás 2. Helyzetfelismerés, kreativitás 3. Munkatársak fejlesztése, ösztönzése, saját fejlődés 4. Emberi kapcsolatok, kommunikáció 4. Az információgyűjtés eszközei, használatának módja 4.1. Elsősorban pedagógusként dolgozó, de vezetői feladatokat is ellátó munkatársak esetében: 1. sz.: Értékelő lap tanóra/foglalkozás látogatásáról Az igazgató és/vagy igazgatóhelyettes az értékelés évében minimum egy órát látogat. Minden látogatást megbeszélés követ, amely az értékelő lapon kerül rögzítésre. 2. sz.: Szempontsor a pedagógus év végi beszámolóhoz A beszámolót minden tanév végén el kell készíteni minden pedagógusnak A beszámolók összesítésére az értékelési ciklus végén kerül sor. 3. sz.: A nevelő-oktató munka dokumentációjának értékelő lapja Az igazgatóhelyettes az értékelés évében tölti ki az adott pedagógusról. 5. sz.: Tanulói kérdőív Egy alkalommal (az értékelés évében) a pedagógus által tanított összes csoport diákjai,(osztály diák önkormányzat képviselői) önkéntes alapon kérdőívek segítségével nyilvánítanak véleményt a pedagógus munkájáról. A kérdőívek kitöltését független személy (pl. iskolatitkár) készíti elő és bonyolítja le. A kitöltés során fontos a tanulók előzetes tájékoztatása, a megfelelő körülmények biztosítása. A kitöltött kérdőívek feldolgozása szigorúan bizalmas! 6. sz.: Szülői kérdőív Egy alkalommal (az értékelés évében) a pedagógus által tanított osztály szülői, (az osztály szülői szervezet képviselői) önkéntes alapon nyilvánítanak véleményt. Az igazgató felelős a kérdőívek kiosztásáért és a kitöltés lebonyolításáért. A kitöltött kérdőívek feldolgozása szigorúan bizalmas! 37

7. A/B sz. Pedagógus teljesítményértékelése Vezetői összesítő/ Önértékelő A 3.1.a) pontban meghatározott szempontok szerint, a fenti dokumentumok alapján az értékelést végző vezető értékelési skála alkalmazásával összegzi megállapításait. Az értékelést követően elvégzi a súlyozást, majd a végső pontszámok alapján grafikusan is megjeleníti az összegzést, ami segíti a kiemelkedő és a fejlesztendő területek azonosítását. Az értékelt munkatárs is értékeli saját munkáját a vezetői összesítővel megegyező önértékelő lapon. Az értékelések egyeztetésére a záró értékelő megbeszélésen kerül sor. V1. KÉRDŐÍV vezetői kompetenciák értékeléséhez A vezetői kompetenciák kulcsfontosságú területeinek értékelését a 360 -os értékelés módszerével végezzük. Ennek lényege, hogy az értékelt személyre vonatkozóan minden lehetséges irányból (360 fok) véleményt kérünk: önmagáról, felettesektől, az intézményi hierarchiában vele azonos szinten lévő partnerektől és a beosztottaktól. Mindenki ugyanazt a kérdőívet tölti ki, anonim módon. A módszer előnye, hogy a különböző nézőpontból érkező vélemények alapján jóval árnyaltabb képet kaphatunk, több pozitívumra vagy problémára derülhet fény. Az értékelésben az érintett vezető valamennyi beosztottja részt vesz. A kérdőívet az értékelt személy (önértékelés), felettese(i), vele egyenrangú partnere(i) és beosztottjai azonos időszakban, de egymástól függetlenül töltik ki. A kitöltés előkészítését és az adatok számítógépes feldolgozását független személy végzi, az adatok szigorúan bizalmasak. Az összesítést csak az értékelt személy és az értékelés vezetője ismerheti meg. V5. Vezetői feladatokat is ellátó pedagógus teljesítményértékelésének összegzése A teljesítményértékelés összegzésére a záró értékelő megbeszélést követően kerül sor, melyen az értékelt személy és az értékelés vezetője egyeztetik véleményüket a mindkettejük által kitöltött Összesítő/Önértékelő lapok alapján. Ezt követően egy héten belül a vezető elkészíti a teljesítményértékelés összegzését. Az összegzés tartalmazza az erősségek, fejlesztendő területek és célkitűzések meghatározását a pedagógiai és a vezetői feladatokra vonatkozóan. 4.2. Elsősorban vezetői feladatokat ellátó munkatársak esetében: V1. KÉRDŐÍV vezetői kompetenciák értékeléséhez A vezetői kompetenciák kulcsfontosságú területeinek értékelését a 360 -os értékelés módszerével végezzük. Ennek lényege, hogy az értékelt személyre vonatkozóan minden lehetséges irányból (360 fok) véleményt kérünk: önmagáról, felettes(ek)től, az intézményi hierarchiában vele azonos szinten lévő partnerektől és a beosztottaktól. 38