Kiszombor Község Önkormányzata Képviselı-testületének 22/2007. (X. 31.) KKÖT RENDELETE A KÉPVISELİ-TESTÜLET SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL /Egységes szerkezet/ Kiszombor Község Önkormányzatának Képviselı-testülete (a továbbiakban: képviselıtestület) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. (1) bekezdésének e) pontjában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 18. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következı rendeletet (a továbbiakban: Rendelet) alkotja meg a szervezeti és mőködési rendjérıl. Preambulum Kiszombor Ékszer a Maros mentén. Kiszombor nagyközség Csongrád megyében helyezkedik el. 1 A nagyközség 2007. január 1-jei népességszáma: 4 325 fı. A település a Maros bal partján, 1 Makóval szemben a Román határszélen, Csongrád megye déli, Magyarország délkeleti csücskében helyezkedik el. Közigazgatási területe 6 300 ha, a 350 ha belterületen kívül elsısorban mezıgazdasági tevékenységre alkalmas öntéstalaj található. A síkságból kissé kiemelkedı területet honfoglaló ıseink is lakták. A nagyközségtıl délre, 2 1928-ban Móra Ferenc 426 sírt tárt fel. Ezek közül hét ıskori. A germán sírok fölött kora Árpád-kori sírok helyezkedtek el. Zombor elsı ismert írásos említését egy 1247-ben kelt oklevélbıl ismerjük. Zsigmond mezıvárosi rangot adományozott Zombornak, amelyet Oláh Miklós is megemlített 1536-ban. A települést 1609-ben Báthory Gábor puszta faluként adományozta a hadházi hajdúknak. A török hódoltság után a terület határırvidék lett. Így került 1781-ben Zombor Oexel Mátyás birtokába. A családba benısült Rónay Alajos, 1882-ben építette kriptáját. A család ágakra való szakadásával a birtok is osztódott. A folyamatot a templomtól északra és keletre az ez idıben épült romantikus Rónay-kastély és a magtárak is jelzik. Kiszombor a szegedi nagytáj mőemlék épületekben leggazdagabb faluja. A Szent István téren álló római katolikus templom leválasztott hajdani székhelye az Árpád-kori körtemplom, Csongrád megye egyik legjelentısebb román kori emléke. A XII-XIII. század fordulóján épülhetett, feltehetıen a johannita lovagrend közremőködésével. A román stílusú körtemplomhoz 1744-ben kápolnát építettek, amit a templom újabb, 1776. évi bıvítésekor hajóvá alakítottak át. A mai leválasztott, neoromán hajót és tornyot 1910-ben emelték, Csányi Károly tervei alapján. A téren a templom közelében szép díszkutat találunk, amelyre 1997-ben került a restaurált XVIII. századi Nepomuki Szent János-szobor. Vele szemben az elsı világháború katonafigurája látható, átellenben, pedig a második világháborús hısök emlékmőve (1994.). Szent István egész alakos szobra 1896-ból való, a millenniumi emlékmő a kovácsoltvas kereszttel és a keresztre feszített Krisztussal a paplak elıtt áll. A térbıl nyíló Makói utca sarkán áll a romantikus volt Rónay-kastély. A falu központjában 1 módosította a 15/2009. (X. 28.) KKÖT r. 1. (1) bek. 0,
található volt uradalmi épületek az alföldi klasszicizmus figyelemre méltó alkotásai. A Helytörténeti Győjtemény egy régi magtárépületben kapott helyet. Kiszombor a Makó-térségi vállalkozói övezeten belül található, az utóbbi másfél évtizedben jelentıs infrastruktúra-fejlıdés ment végbe a községben. Az utak 98%-a aszfaltozott, vezetékes gáz, telefon, egészséges ivóvízhálózat szolgálja a lakosságot, valamint az ide látogatókat. 2000-ben átadásra került a Kiszombor - Csanád határátkelıhely, mely 2003-tól tért át a 24 órás mőködésre. Kiszombor Nagyközség Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széles körő nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom lakosság érdekében való gyakorlásáról, a mindezekhez szükséges feltételek megteremtésérıl, támogatja a lakosság önszervezıdı közösségeit. I. fejezet Általános rendelkezések 1. 1 (1) Az önkormányzat megnevezése: a) 2009. december 31. napjáig: Kiszombor Község Önkormányzata, b) 2010. január 1. napjától: Kiszombor Nagyközség Önkormányzata. (2) A,z önkormányzat székhelye, pontos címe: 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. (3) Az önkormányzat képviselı-testületének hivatalos megnevezése: a) 2009. december 31. napjáig Kiszombor Község Önkormányzatának Képviselı-testülete b) 2010. január 1. napjától Kiszombor Nagyközség Önkormányzatának Képviselı-testülete. (4) Az önkormányzat illetékességi területe: Kiszombor nagyközség közigazgatási területe. (5) A település fontosabb adatait a Rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. 2. (1) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselı-testület külön rendeletben állapítja meg. (2) A képviselı-testület a helyi kitüntetések és elismerı címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot. (3) A helyi népszavazásról és népi kezdeményezésrıl a képviselı-testület külön rendeletet alkot. 3. Az önkormányzat hivatalos lapja a Kiszombori Híradó, mely idıszakonként, szükség 1 módosította a 1562009. (X.28.) KKÖT r. 2. -a
szerint jelenik meg évfolyam, szám/különszám megjelölésével. A hivatalos lap felelıs szerkesztıjének, szerkesztı bizottsági tagjainak nevét a Rendelet 1. számú függeléke tartalmazza. II. fejezet Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervei 4. (1) Az Ötv. alapján az önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemetı fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tőzvédelemrıl, közbiztonság helyi feladatairól; közremőködik a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésrıl, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közmővelıdési, tudományos, mővészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elısegítése. (2) Az (1) bekezdésben foglalt feladatokban az önkormányzat maga határozza meg - a lakosság igényei alapján, anyagi lehetıségeitıl függıen -, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. (3) Az önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról, az óvodai nevelésrıl, az általános iskolai oktatásról és nevelésrıl, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemetı fenntartásáról; köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését. (4) Az önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszervezıdı közösségeinek a tevékenységét, együttmőködik e közösségekkel. 5. (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselıtestületet illetik meg. A képviselı-testületet a polgármester képviseli. (2) Az önkormányzati feladatokat a képviselı-testület és szervei: a polgármester, a képviselıtestület bizottságai, a képviselı-testület hivatala látják el. (3) A képviselı-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a települési kisebbségi önkormányzat testületére, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. (4) A képviselı-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, más szervezetet (a továbbiakban együtt: intézmény) alapíthat, kinevezi a vezetıiket. Gazdasági vállalkozás céljára a képviselı-testület gazdasági társaságot alapíthat, vagy szövetkezet alapítását kezdeményezheti. 6. (1) A képviselı-testület hatáskörébıl nem ruházható át: a) a rendeletalkotás; b) szervezetének kialakítása és mőködésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás; c) a helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerı címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása;
d) a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása, a képviselı-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele, és átadása; e) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás; f) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttmőködésrıl, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás; g) intézmény alapítása; h) közterület elnevezése, emlékmő állítás; i) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál; j) a bíróságok népi ülnökeinek a megválasztása; k) állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezésérıl, megszüntetésérıl, ellátási, szolgáltatási körzeteirıl, ha a szolgáltatás a települést is érinti; l) véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elı; m) a települési képviselı, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés; az Ötv. 33/A. (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott hozzájárulással kapcsolatos döntés; a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés; n) amit törvény a képviselı-testület át nem ruházható hatáskörébe utal. (2) A képviselı-testület rendeletében a törvény által hatáskörébe utalt kinevezést, megbízást és intézmény alapítását a helyi önkormányzatok társulásairól és együttmőködésérıl szóló törvény szerint társulására ruházhatja. 7. (1) A képviselı-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. (2) A polgármester, valamint a képviselı-testület bizottságának önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozata ellen a képviselı-testülethez lehet fellebbezést benyújtani. (3) A képviselı-testület (1) és (2) bekezdés alapján hozott határozatának a felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással a bíróságtól lehet kérni a határozat közlésétıl számított harminc napon belül. A pert az önkormányzat ellen kell indítani. III. fejezet A képviselı-testület alakuló ülése, gazdasági programja, munkaterve 8. (1) A képviselı-testület az alakuló ülését a választást követı tizenöt napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a legidısebb települési képviselı mint korelnök vezeti. A korelnök az alakuló ülés vezetését a (2) bekezdés e) pontja szerinti napirendi pont tárgyának érdemi eldöntését követıen átadhatja a polgármesternek. (2) Az alakuló ülés kötelezı napirendi pontjai: a) az önkormányzati választás eredményének ismertetése, b) települési képviselık eskütétele, megbízólevelek átvétele, c) polgármester eskütétele, megbízólevelének átvétele, d) polgármester programjának ismertetése, e) polgármester illetményének és költségátalányának megállapítása, f) a képviselı-testület bizottságai tagjainak megválasztása, g) alpolgármester választása, alpolgármester eskütétele,
h) alpolgármester illetményének megállapítása. 9. (1) A képviselı-testület elfogadja az önkormányzat tevékenységének irányvonalát, az elsıbbséget élvezı célokat, a fejlesztési programokat tartalmazó koncepciót. (2) A gazdasági program a képviselı-testület megbízatásának idıtartamára, vagy azt meghaladó idıszakra szól. A gazdasági program az önkormányzat részére helyi szinten meghatározza mindazon célkitőzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetıségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével - a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve - az önkormányzat által nyújtandó kötelezı és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A gazdasági program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elısegítését, a településfejlesztési politika, az adó politika célkitőzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat. (3) A gazdasági programot a képviselı-testület az alakuló ülését követı hat hónapon belül fogadja el, ha az egy választási ciklus idejére szól. Ha a meglévı gazdasági program az elızı ciklusidın túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselı-testület az alakuló ülését követı hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidı végéig kiegészíteni vagy módosítani. (4) A gazdasági program tervezetének elıkészítésérıl és a képviselı-testület elé terjesztésérıl is a polgármester gondoskodik. 10. (1) A képviselı-testület adott évi rendes üléseinek konkrét idıpontját a képviselı-testület által elfogadott éves munkaterv tartalmazza. (2) A munkatervet minden év január 31-ig a polgármester terjeszti elı, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyzı állít össze. (3) A munkaterv tartalmazza: - az ülések idıpontját, - az adott ülésen tárgyalandó témákat, - az elıterjesztı megnevezését, - az elıterjesztésben közremőködıket, - szükség szerint az egyeztetési kötelezettséget, - szükség szerint az elıterjesztéssel kapcsolatos tartalmi követelményeket. (4) A jóváhagyott munkatervet és a gazdasági programot közzé kell tenni az önkormányzat hivatalos lapjában. A munkaterv a Rendelet 2. sz. függelékét képezi. IV. fejezet A képviselı-testület mőködése 11. (1) A képviselı-testület létszáma 12 fı. Tagjainak nevét a Rendelet 3. számú függeléke tartalmazza. (2) A képviselı-testület döntéseit ülésein hozza meg. A képviselı-testület rendes és rendkívüli ülést tart. (3) A képviselı-testület évente legalább 12 alkalommal rendes ülést tart, minden hónap utolsó keddi napján.
A képviselı-testület ülésének összehívása 12. (1) A képviselı-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelı idıpontra kell összehívni. (2) A képviselı-testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a képviselı-testület ülését. (3) A polgármester távolléte, akadályoztatása esetében az alpolgármester gondoskodik a képviselı-testület összehívásáról, és a polgármester távollétében vezeti az ülést. (4) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejő betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester egyidejő akadályoztatása esetében a legidısebb települési képviselı mint korelnök hívja össze és vezeti a képviselı-testület ülését. (5) A képviselı-testület ülését fıszabályként az önkormányzat székhelyére kell összehívni. (6) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselı-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható. Rendkívüli ülés 13. (1) A képviselı-testület rendkívüli ülését össze kell hívni: a) a települési képviselık egynegyedének vagy a képviselı-testület bizottságának az indítványára, valamint b) azokban az esetekben, amikor az ülés összehívására a munkatervben meghatározott rendes üléseken kívül egyéb okokból szükség van. (2) A képviselı-testület rendkívüli üléseit az ülés összehívására jogosult személy akkor hívja össze, ha a (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak. (3) Az összehívás szükségességét az összehívásra jogosult személy az (1) bekezdés b) pontja esetében saját maga dönti el. (4) A képviselı-testület eseti határozattal is rendelkezhet rendkívüli ülés megtartásáról. 14. Az illetékes közigazgatási hivatal vezetıje kezdeményezheti a képviselı-testület ülésének összehívását. A meghívó 15. (1) A képviselı-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik. (2) A meghívónak tartalmaznia kell: - az ülés helyét, - az ülés idıpontját, - a tervezett napirendeket, - a napirendek elıadóit, - a képviselı-testület ülése összehívójának megnevezését. (3) A meghívóhoz mellékelni kell az elıterjesztéseket. (4) A meghívót és az elıterjesztéseket a képviselı-testületi ülés idıpontja elıtt 5 nappal ki kell küldeni. (5) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni: - képviselıknek, - jegyzınek,
- a települési kisebbségi önkormányzat elnökének - az önkormányzati intézmények vezetıinek, - az országgyőlési képviselınek, - a helyben mőködı pártok vezetıinek, - nem állandó meghívottaknak: - elıterjesztıknek, - akiket az ülés összehívója megjelöl. 16. (1) A képviselı-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó elıterjesztések csatolása mellett történhet. (2) Indokolt esetben lehetıség van a képviselı-testületi ülés összehívására: - telefonon keresztül történı szóbeli meghívással, - egyéb szóbeli meghívással. A szóbeli meghívás esetében lehetıség szerint biztosítani kell az elıterjesztések meghívottakhoz történı eljuttatását. 17. (1) A képviselı-testület ülésére meg kell hívni a települési képviselıket. (2) A tanácskozási joggal meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan: a) a jegyzıt, b) a települési kisebbségi önkormányzat elnökét c) az illetékes országgyőlés képviselıt, (3) Az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan illeti meg tanácskozási jog a tanácskozási joggal meghívottak közül: a) az önkormányzat intézményének vezetıjét, illetve azt, b) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg. 18. A képviselı-testület ülésérıl a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái: - a meghívó kifüggesztése a polgármesteri hivatal hirdetıtáblájára, - nagyközségi könyvtárba, 1 - nagyközségi mővelıdési házba történı kiküldéssel. 1 A képviselı-testület ülésének vezetése 19. A képviselı-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok: a) a képviselı-testület határozatképességének megállapítása, b) napirend elıterjesztése, elfogadtatása, c) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése, d) napirendként: - vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása, - a vita összefoglalása, - az indítványok szavazásra való feltevése, - határozati javaslatok szavaztatása, - a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerően, 1 módosította a 15/2009. (X.28.) KKÖT r. 1. (3) bek.
- a napirend tárgyában hozott döntés(ek) kihirdetése. e) a rend fenntartása, f) ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése, g) idıszerő kérdésekrıl tájékoztatás, h) tájékoztatás a lejárt határidejő határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekrıl, i) az ülés bezárása. A határozatképesség megállapítása 20. (1) A képviselı-testület tagjainak létszáma: 12 fı. (2) A képviselı-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselıknek több mint a fele, azaz 7 fı jelen van. (3) Ha a (2) bekezdésben megjelölt számú képviselı nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése 21. (1) A képviselı-testület ülése nyilvános. (2) A képviselı-testület egyedi döntéssel egyszerő szótöbbséggel hozzászólási jogot adhat a képviselı-testület ülésén megjelent személynek. A döntésében meghatározhatja a hozzászólás maximális idıtartamát. Hozzászólási jog nem adható azokban az esetekben, melyeknél zárt ülés rendelhetı el. A hozzászólási jog feltétele, hogy az érintett személy a hozzászólási jog megadása elıtt a képviselı-testület ülését viselkedésével ne zavarja. A hozzászólási jog megvonható, ha az érintett személy nem tartja be a számára megadott idıkeretet. 22. (1) A képviselı-testület a) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetıi megbízatás adása, illetıleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylı személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; továbbá önkormányzati, hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor; b) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. (2) A zárt ülés elrendelésérıl az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezetı személynek kell a napirend közlésével egyidejőleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi elıírásra. A képviselı-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendelésérıl az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetekben. (3) A zárt ülésen a képviselı-testület tagjai, a kisebbségi szószóló és a jegyzı, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértı vesz részt. Törvény elıírhatja, mely esetben kötelezı az érintett meghívása. (4) A települési kisebbségi önkormányzat elnöke az adott kisebbség helyi szószólójává válik. Amennyiben nem tagja a képviselı-testületnek, annak ülésein tanácskozási joggal részt vehet. Egyéb jogosítványait a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény szabályozza.
Nyílt, titkos és név szerinti szavazás 23. (1) A képviselı-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással - kézfelemeléssel - hozza. Titkos szavazást tarthat a 22. (1) bekezdésben foglalt ügyekben. (2) A titkos szavazás lebonyolításáról az Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenırzı Bizottság gondoskodik. (3) Ha az Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenırzı Bizottság bármely tagja érintett a titkos szavazás tárgyában, helyette, eseti jelleggel másik települési képviselıt kell a bizottságba választani. Ebben az esetben az Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenırzı Bizottság mint Szavazatszámláló Bizottság mőködik. (4) A titkos szavazás borítékban elhelyezett szavazólapon, arra kijelölt szavazóhelyiség és urna igénybevételével történik. (5) Az Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenırzı Bizottság összeszámolja a szavazatokat, errıl jegyzıkönyvet készít, megállapítja a szavazás eredményét, errıl a képviselı-testületnek jelentést tesz. A külön jegyzıkönyvet és a jelentést a képviselı-testületi ülés jegyzıkönyvéhez csatolni kell. A titkos szavazás eredményét a képviselı-testület folytatólagos ülésén a Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenırzı Bizottság elnöke ismerteti, melynek tudomásul vételérıl a képviselı-testület határoz. (6) Szavazategyenlıség esetén a szavazást a képviselı-testület következı ülésén lehet megismételni. Újabb szavazategyenlıség esetén a szavazás azonnal megismételhetı. 24. (1) A képviselı-testület a jelenlévı képviselık egynegyedének indítványára név szerinti szavazást rendelhet el. (2) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyzı a névsor alapján ábécé sorrendben minden képviselıt személy szerint szólít és a képviselı által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselı a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A külön hitelesített névsort a jegyzıkönyvhöz kell csatolni. Napirendi javaslat elıterjesztése és elfogadása 25. (1) A polgármester elıterjeszti a napirendi pontokat. A képviselık javaslatot tehetnek a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, javasolt napirendi pontok törlésére. (2) A napirend elfogadásáról a testület egyszerő szótöbbséggel, határozathozatallal dönt. 26. (1) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés elızheti meg. Ennek megtételére az elıterjesztı és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult. (2) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli elıterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia. (3) A napirendi ponttal kapcsolatban az elıterjesztıhöz a képviselık és a meghívottak kérdést intézhetnek. (4) A napirendi pont vitáját az elıterjesztı foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.
(5)Az ülésvezetı a vita lezárása után elsıként a módosító, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra. (6) A szavazás elıtt a jegyzı törvényességi észrevételt tehet. Egyszerő többség és minısített többség 27. (1) A képviselı-testület határozatait általában egyszerő szótöbbséggel hozza. A javaslat elfogadásához a jelenlévı képviselık több mint felének igen szavazata szükséges. (2) Minısített többség, azaz a megválasztott képviselık több mint felének (legalább 7 képviselı) egybehangzó szavazata szükséges: a) önkormányzati rendelet alkotásához, b) önkormányzat szervezetének kialakításához és mőködésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz, c) önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz, d) külföldi önkormányzattal való együttmőködést rögzítı megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz, e) intézmény alapításához, f) az Ötv. 12. (4) bekezdésének b) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez, g) képviselı kizárásához, h) polgármester elleni kereset benyújtásához, i) fegyelmi ügyekben hozott döntésekhez, j) a képviselı-testület megbízatásának lejárta elıtti feloszlatásához k) az Ötv. 40. (1) bekezdése szerint a körjegyzı kinevezéséhez l) az Ötv. 56. (3) bekezdése szerint lakott területrész átadásának kezdeményezésénél az elıkészítı bizottság elnökének, tagjainak megválasztása esetén (3) Ha a nyílt szavazás során szavazategyenlıség áll elı (a jelenlévık fele igennel, a fele pedig nemmel szavazott), a polgármester még ugyanazon ülésnapon elrendelheti a szavazás megismétlését. Ismételt szavazategyenlıség esetén a témát a következı ülés napirendjére kell tőzni. (4) Ha a szavazásra bocsátott kérdés a szavazástól tartózkodó képviselık magas száma miatt nem kapja meg a többségi igent, érvényes döntés nem született. Ez esetben a polgármester még ugyanazon ülésnapon elrendelheti a szavazás megismétlését. Amennyiben a szavazás megismétlése után érvényes döntés nem születik, a témát a következı ülés napirendjére kell tőzni. Kizárás a döntéshozatalból 28. A képviselı-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselı köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselı kezdeményezésére vagy bármely települési képviselı javaslatára a képviselı-testület dönt. A kizárt települési képviselıt a határozatképesség szempontjából jelenlevınek kell tekinteni.
A felvilágosítás-kérés szabályai 29. (1) A képviselık az ülésen a polgármestertıl, az alpolgármestertıl, a bizottság elnökétıl, valamint a jegyzıtıl az önkormányzat feladatkörébe tartozó témában írásban felvilágosítást kérhetnek. (2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés-, illetve problémafelvetés tekinthetı, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, illetıleg valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével. (3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél lehetıleg az ülés elıtt 4 nappal írásban kell benyújtani. (4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben elıírt határidın túl vagy a testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás elızetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkezı esetben az ülést követı 15 napon belül írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a testület a soron következı ülésen dönt. (5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról elıször a felvilágosítást kérı képviselı nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását. Elıterjesztés 30. (1) Elıterjesztésnek minısül a képviselı-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó: tájékoztató beszámoló, rendelet-tervezet és a határozati javaslat. (2) A képviselı-testület ülésére írásos elıterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek. (3) Kivételes esetben lehetıség van szóbeli elıterjesztésre is, ha azt a képviselı-testület egyszerő szótöbbséggel elfogadta. Az ülés napján, illetve az ülésen a képviselık rendelkezésére bocsátott írásos elıterjesztést szóbeli elıterjesztésként kell kezelni. (Sürgısségi indítvány) (4) Elıterjesztés nélkül napirend nem tárgyalható. Írásos elıterjesztés nélkül nem tárgyalható a rendeletalkotással összefüggı napirend. (5) Az elıterjesztések tartalmi elemei: - az elıterjesztés témájának, tárgyának meghatározása, - a témával kapcsolatos elızmények, korábban hozott képviselı-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk, - a téma ismertetése, - a jogszabályi háttér bemutatása, - egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt, - határozati javaslat, illetve határozati javaslatok. 31. (1) Az írásos elıterjesztéseket a jegyzınek jogszerőségi szempontból meg kell vizsgálnia. (2) A jegyzı a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, érintetthez való eljuttatásáról. (3) Az írásos elıterjesztés oldalterjedelmét indokolt esetben a polgármester maximum 20 gépelt oldalra korlátozhatja. (4) A sürgısségi indítvánnyal benyújtott elıterjesztésnek is meg kell felelnie a 30. -ban, valamint a 31. (1)-(3) pontokban elıírt követelményeknek.
Határozati javaslat 32. (1) A határozati javaslat az írásos elıterjesztésben, illetve a szóbeli elıterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat. (2) A határozati javaslat részei: a) a határozat szövege, b) végrehajtást igénylı döntéseknél - a határozat végrehajtásáért felelıs személyek neve, - a határozat végrehajtásának idıpontja. A képviselı-testület döntései (1) A képviselı-testület döntései: - határozat - rendelet. 33. 34. (1) A képviselı-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelıs megnevezését. (2) A képviselı-testület hatósági határozataira az Ötv-ben foglalt eltérésekkel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) A képviselı-testület határozatait a naptári év elejétıl folyamatos, növekvı, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok jelölése a következı formában történik: Kiszombor Nagyközség 1 1határozata. (4) A jegyzı gondoskodik a képviselı-testületi határozatok nyilvántartásáról. A határozat-nyilvántartás formái: - határozatok nyilvántartása szám szerint, - határozat-kivonatok sorszám szerint történı növekvı sorrendben, - határozatok betőrendes nyilvántartása. Önkormányzata Képviselı-testületének sorszám/év/hó/nap KNÖT 1. 35. (1) A képviselı-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. (2) Rendelet alkotását a képviselı, a tárgy szerint illetékes bizottság, és a jegyzı írásban kezdeményezheti a polgármesternél. (3) A képviselı-testület elhatározhatja a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalását is. (4) Rendeletalkotás esetén a képviselı-testület a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tarthat. Az erre vonatkozó indítványról a képviselı-testület vita nélkül dönt. (5) A rendelet-tervezet szakszerő elkészítésérıl a jegyzı gondoskodik. (6)Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyzı írja alá. Kihirdetésérıl a jegyzı gondoskodik. (7) Az önkormányzati rendeletet a képviselı-testület hivatalos lapjában, illetıleg a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. 1 módosította a 15/2009. (X.28.) KKÖT r. 3. -a
(8) Helyben szokásos módnak minısül: - önkormányzati hivatal hirdetıtáblájára történı kihelyezés, - könyvtárban, mővelıdési házban történı kihelyezés, - helyi sajtóban való közzététel. (9) A képviselı-testület rendeleteit a naptári év elejétıl folyamatos, növekvı, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek jelölése a következı formában történik: Kiszombor Nagyközség Önkormányzata Képviselı-testületének sorszám/év/hó/nap KNÖT. 1 1 rendelete. (10) A jegyzı gondoskodik a képviselı-testület rendeleteinek nyilvántartásáról. A rendelet-nyilvántartás formái: - rendelet-nyilvántartás sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével, - rendeletek sorszám szerint, növekvı sorrendben, - rendeletek betőrendes nyilvántartása. (11) A jegyzı gondoskodik a módosított képviselı-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történı foglalásáról. A jegyzıkönyv 36. (1) A képviselı-testület ülésérıl jegyzıkönyvet kell készíteni. (2) A jegyzıkönyvnek tartalmaznia kell: a megjelent képviselık és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerő eredményét és a hozott döntéseket. Zárt ülés esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minıségben vannak jelen. (3) A jegyzıkönyv elkészítésérıl a jegyzı gondoskodik. (4) A tárgyalt napirendi pontoknál fel kell tüntetni: - a napirend tárgyát, - az elıterjesztıt vagy elıterjesztıket, - elıadókat, - hozzászólókat. (5) A tárgyalt napirendeknél legalább a tanácskozás lényegét jegyzıkönyvbe kell foglalni. A képviselı-testület valamely tagja kérésére a jegyzı köteles a képviselı által elmondottakat szó szerint jegyzıkönyvbe venni. (6) A képviselı-testület a döntéseit a polgármester által megfogalmazott javaslatról való szavazással hozza. A jegyzıkönyvben rögzíteni kell, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, illetve hányan tartózkodtak. (7) A jegyzıkönyvnek tartalmaznia kell a képviselı-testület által hozott döntést. Határozat és rövidebb rendelet esetében a jegyzıkönyv szövegébe beépítve, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzıkönyv mellékleteként. (8) A jegyzıkönyvhöz csatolni kell: - a meghívót, - a jelenléti ívet, - az írásos elıterjesztéseket, - a jegyzıkönyv szövegében nem szereplı rendeletet, - illetve a képviselık kérése alapján: - a képviselıi indítványokat, - a képviselıi hozzászólásokat, - a képviselıi interpellációkat. 1 módosította a 15/2009. (X.28.) KKÖT r. 4. -a
(9) A képviselı-testület ülésének jegyzıkönyvét a polgármester és a jegyzı írja alá. (10) Az aláírt, mellékletekkel ellátott jegyzıkönyvet az ülést követı tizenöt napon belül a jegyzı köteles megküldeni az illetékes közigazgatási hivatal vezetıjének. A jegyzıkönyv egy másolati példányát a zárt ülésrıl készült jegyzıkönyv kivételével - ki kell küldeni a könyvtárba. (11) A választópolgárok a zárt ülésrıl készült jegyzıkönyv kivételével betekinthetnek a képviselı-testület ülésének jegyzıkönyvébe és mellékleteibe. (12) A jegyzıkönyvek betekinthetıségérıl a jegyzınek kell gondoskodnia. A jegyzıkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni. (13) A jegyzıkönyv másolatáért az önkormányzat térítési díjat kérhet. (14) A zárt ülésrıl külön jegyzıkönyvet kell készíteni. (15) A képviselı-testület jegyzıkönyveinek naptári évenkénti beköttetésérıl a jegyzı gondoskodik. A zárt ülések jegyzıkönyveit beköttetni nem szabad. A képviselı-testület feloszlása 37. A képviselı-testület a megbízatásának lejárta elıtt név szerinti szavazással, minısített többségő döntéssel kimondhatja a feloszlását. A képviselı-testület az új képviselı-testület alakuló üléséig, a polgármester az új polgármester megválasztásáig ellátja feladatát, gyakorolj aa hatáskörét. A képviselı-testület feloszlása nem mondható ki a választást követı hat hónapon belül, illetıleg az általános önkormányzati választásokat megelızı év október l. napját követıen. Az idıközi választás költségét az önkormányzat viseli. V. fejezet A települési képviselı A képviselı jogai és kötelezettségei 38. A települési képviselı a település egészéért vállalt felelısséggel képviseli a választóinak az érdekeit. Részt vehet a képviselı-testület döntéseinek elıkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenırzésében. A települési képviselık jogai és kötelességei azonosak. A települési képviselı az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követı ülésen esküt tesz. 39. (1) A települési képviselı jogai különösen: a) a képviselı-testület ülésén a polgármestertıl (alpolgármestertıl), a jegyzıtıl, a bizottság elnökétıl önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen vagy legkésıbb tizenöt napon belül írásban érdemi választ kell adni; b) a települési képviselı kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzıkönyvhöz kell mellékelni; illetıleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzıkönyvben; c) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselıt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a képviselı-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek,
a települési kisebbségi önkormányzat testületének - a képviselı-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését; d) megbízás alapján képviselheti a képviselı-testületet; e) a képviselı-testület hivatalától igényelheti a képviselıi munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közremőködést; közérdekő ügyben kezdeményezheti a képviselıtestület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni. (2) A települési képviselı kötelezettségei: a) részt venni a képviselı-testület munkájában; b) kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni ıket a képviselı-testület mőködése során hozott közérdekő döntésekrıl; c) elıre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni; d) a képviselıhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselı-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni; e) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megırizni. A képviselı megbízatásának keletkezése 40. (1) A képviselı megbízatása, jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek, jogai és kötelezettségei a megbízatás megszőnésével szőnnek meg. (2) A képviselı a képviselı-testület alakuló ülésén, idıközi választás esetén a megválasztását, illetıleg a kislistán mandátumhoz jutott képviselık esetében a megbízólevelének átvételét - a választás eredménye elleni jogorvoslat esetén a jogorvoslati eljárás befejezését - követı ülésen esküt tesz a képviselı-testület elıtt. Az eskü letételéig a képviselı nem gyakorolhatja jogait. A képviselı megbízatásának megszőnése 41. A képviselı megbízatása megszőnik: a) a megválasztását követı helyi önkormányzati általános választás napján, b) a választójogának elvesztésével; c) az összeférhetetlenség kimondásával, d) lemondással, e) ha a képviselı egy éven át nem vesz részt a képviselı-testület ülésén, f) a képviselı-testület feloszlatásával, g) a képviselı-testület feloszlása esetén, h) a képviselı halálával. 42. (1) A képviselı a képviselı-testület ülésén jelentheti be lemondását. A lemondást és a megbízatás megszőnésének idıpontját az ülés jegyzıkönyvében rögzíteni kell. (2) A képviselı lemondhat a képviselı-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával is, melyet a polgármesternek ad át vagy juttat el. Az írásbeli nyilatkozatot a képviselı-testület következı ülésén ismertetni kell. (3) A lemondás nem vonható vissza. (4) A képviselı megbízatása megszőnik a) a képviselı által meghatározott, a lemondást követı egy hónapon belüli idıpontban, ennek hiányában
b) a lemondás bejelentésének, illetve az írásbeli nyilatkozat átvételének napján. 43. (1) A képviselıi megbízatás megszőnését a 41. c) és e) pontja esetén a képviselı-testület a határozatában állapítja meg. (2) A képviselı-testület (1) bekezdés szerinti határozatát az ülést követı munkanapon kézbesíteni kell: a) az érintett képviselınek, b) a választási bizottságnak, c) a közigazgatási hivatalnak. Összeférhetetlenség, az összeférhetetlenségi eljárás és a jogorvoslat 44. A képviselı nem lehet: a) központi államigazgatási szerv köztisztviselıje, b) a közigazgatási hivatal, köztisztviselıje, továbbá annak a területi, helyi államigazgatási szervnek a köztisztviselıje, amelynek feladatkörébe az adott önkormányzatot érintı ügyek tartoznak és illetékessége az önkormányzatra kiterjed, c) jegyzı, aljegyzı, továbbá ugyanannál az önkormányzatnál a képviselı-testület hivatalának köztisztviselıje, d) a területileg illetékes területfejlesztési tanács munkaszervezetének munkavállalója, e) kuratóriumi tagság kivételével a képviselı-testület által létrehozott közalapítvány kezelı szervének tisztségviselıje, f) a képviselı-testület által alapított önkormányzati vállalat vezérigazgatója, vezérigazgatóhelyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, vezetı testületének tagja, g) az önkormányzat tulajdoni részesedésével mőködı gazdasági társaság vezetı tisztségviselıje, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezetı testületének, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetıje (vezérigazgatója), h) az önkormányzat tulajdoni részesedésével mőködı gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezetı testületének tagja, i) helyi és körzeti mősorszolgáltató, lapkiadó, lapterjesztı vezetıje, vezetı testületének tagja, ügyvezetıje, ezek vezetı állású alkalmazottja. 45. (1) A képviselı tiszteletdíjat, más járandóságot - a költségtérítés kivételével - nem vehet fel az önkormányzat által létrehozott közalapítványban, közhasznú társaságban végzett tevékenységéért. (2) A képviselı, a képviselı-testület bizottságának nem képviselı tagja jogi képviselıként nem járhat el, és perbeli képviseletet - a törvényes képviselet kivételével - nem láthat el az önkormányzattal, annak intézményével, illetve a képviselı-testület hivatalával szemben. (3) A képviselı szakmai vagy üzleti ügyben képviselıi minıségére nem hivatkozhat, képviselıi megbízatásának felhasználásával jogosulatlanul bizalmas információkat nem szerezhet és nem használhat fel.
46. (1) A képviselı a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek. (2) A képviselı a megbízólevelének átvételét, illetve az összeférhetetlen helyzet keletkezését vagy annak a képviselı tudomására jutását követı 30 napon belül köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni, az összeférhetetlen tisztségrıl való lemondását írásban benyújtani és annak másolatát átadni a polgármesternek. 47. (1) A képviselı összeférhetetlenségének a megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél. (2) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést az Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenırzı Bizottságnak adja át kivizsgálásra. (3) A bizottság, ennek hiányában a polgármester elıterjesztése alapján a képviselı-testület a következı ülésén, legkésıbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követı 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségrıl. 48. (1) Az érintett képviselı az összeférhetetlenségét megállapító, illetıleg a megbízatása megszőnését a 41. e) pontja alapján kimondó képviselı-testületi határozat felülvizsgálatát kérheti - jogszabálysértésre hivatkozással - a határozat kézhezvételétıl számított 8 napon belül a megyei bíróságtól. (2) A bíróság a kérelemrıl - annak beérkezésétıl számított harminc napon belül - nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz. A bíróság az érintett képviselıt, a polgármestert vagy a keresettel megtámadott határozatot hozó képviselı-testület képviselıjét, illetıleg a kereset elıterjesztıjét meghallgathatja. A bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak, felülvizsgálatnak helye nincs. (3) A közigazgatási hivatal a megyei bíróságnál kezdeményezheti a képviselı összeférhetetlenségének a kimondását, ha a képviselı-testület nem dönt az összeférhetetlenségrıl, vagy döntése jogszabálysértı. A bíróság eljárására a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a bíróság döntése ellen - annak kézhezvételétıl számított nyolc napon belül - az érintett képviselı, illetve a közigazgatási hivatal fellebbezést nyújthat be. A fellebbezésrıl, annak beérkezésétıl számított három napon belül a másodfokú bíróság nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz. A bíróság döntése ellen felülvizsgálatnak helye nincs. Járandóságok, képzés, továbbképzés 49. (1) A képviselık járandóságait (tiszteletdíj, juttatás, költségtérítés) az önkormányzat képviselı-testülete külön rendeletben határozza meg. (2) A képviselık képzésérıl, továbbképzésérıl feladataik eredményes ellátása érdekében a képviselı-testület gondoskodik. (3) A képviselıt a testületi munkában való részvételhez szükséges idıtartamra a munkahelyén fel kell menteni a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselı-testület téríti meg, melynek alapján a települési képviselı társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A képviselı-testület átalányt is megállapíthat.
Képviselıi vagyonnyilatkozat 50. (1) A képviselı a megbízólevelének átvételétıl, majd ezt követıen minden év január 1-jétıl számított 30 napon belül a helyi önkormányzati képviselık jogállásának egyes kérdéseirıl szóló 2000. évi XCVI. törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A képviselı saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élı házasvagy élettársának, valamint gyermekének a helyi önkormányzati képviselık jogállásának egyes kérdéseirıl szóló 2000. évi XCVI. törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatát. (2) A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén - annak benyújtásáig - az önkormányzati képviselı a képviselıi jogait nem gyakorolhatja, és az Ötv. 20. -ában meghatározott juttatásokban nem részesülhet. (3) A vagyonnyilatkozatot az Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenırzı Bizottság tartja nyilván és ellenırzi. A képviselı vagyonnyilatkozata - az ellenırzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével - nyilvános. A képviselı hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak az Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenırzı Bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenırzés céljából. (4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást az Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenırzı Bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményérıl az Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenırzı Bizottság tájékoztatja a soron következı ülésen a képviselı-testületet. (5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során az Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenırzı Bizottság felhívására a képviselı köteles saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak az Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenırzı Bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követı nyolc napon belül törölni kell. VI. fejezet A képviselı-testület bizottságai A bizottságok létrehozása 51. (1) A képviselı-testület - állandó - ideiglenes bizottságot hozhat létre. (2) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselık közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a települési kisebbségi önkormányzat elnöke, a képviselı-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja. (3) A bizottságba indokolt beválasztani a bizottság feladatköre szerinti területen szakmai ismeretekkel rendelkezı nem települési képviselı tagokat is. A bizottságok mőködése (1) A bizottság szükség szerint ülésezik. (2) A bizottsági üléseket: - az elnök hívja össze, de 52.
- a polgármester indítványára is össze kell hívni. (3) Az üléseket a bizottság elnöke vezeti. (4) A bizottság ülése nyilvános, a zárt ülésre vonatkozó szabályok a képviselı-testületi zárt ülésekre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg. (5) A bizottság a döntéseit egyszerő és minısített többséggel hozza. (6) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára, a képviselı-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (7) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt. (8) A bizottság ülésérıl jegyzıkönyvet kell készíteni, ha a bizottság átruházott hatáskörben önkormányzati döntést hoz, más esetben nem szükséges a jegyzıkönyvkészítés. A jegyzıkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyzıkönyvet az ülést követı 15 napon belül a jegyzı köteles megküldeni az illetékes közigazgatási hivatalnak. (9) A bizottságok mőködésének ügyviteli feladatait a képviselı-testület hivatala látja el. (10) A képviselı-testület a bizottságok létszámáról, összetételérıl, feladatkörérıl a megalakulásukkor dönt, azonban szükség esetén bármelyik képviselı indítványára azt módosíthatja.. (11) A bizottság maga állapítja meg mőködése részletes szabályait. (12) A bizottság tevékenységérıl ciklusonként legalább egy alkalommal beszámol a képviselı-testületnek. (13) A bizottságok mőködését a polgármester köteles a képviselı-testület útján elısegíteni. (14) A bizottságok ülésére meg kell hívni a polgármestert, a jegyzıt, valamint az adott napirend elıterjesztıjét. (15) A bizottságok egyedi ügyekben lefolytatott tárgyalása során a bizottság tagjainak tudomására jutó adatokat bizalmasan kell kezelni, a bizottság tagjaira a hivatali titoktartás kötelezı. (16) A bizottságok elnökei üléseik megtartását összehangolják egymással és a polgármesterrel. A bizottságok feladatai 53. A bizottság a következı feladatokat látja el: - feladatkörében elıkészíti a képviselı-testület döntéseit, - szervezi és ellenırzi a döntések végrehajtását, - benyújtja az elıterjesztéseket, - elıterjesztésekhez állásfoglalást készít, - gyakorolja a testület által rá átruházott hatósági hatáskört, - feladatkörében ellenırzi a képviselı-testület hivatalának a képviselı-testület döntéseinek: - elıkészítésére, illetıleg - végrehajtására irányuló munkáját, - ha a hivatal tevékenységében a képviselı-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.
A képviselı-testület és a polgármester bizottságokkal kapcsolatos jogosítványai 54. (1) A képviselı-testület bizottságokkal kapcsolatos jogosítványai: - meghatározza a bizottsági szervezetét és megválasztja bizottságait, - meghatározza azokat az elıterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be a képviselıtestületnek, - meghatározza azokat az elıterjesztéseket, amelyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselı-testülethez - döntési jogot adhat bizottságainak, - a bizottság által hozott döntést felülvizsgálhatja, - önkormányzati rendeletében hatósági hatáskört állapíthat meg a bizottságnak, - határoz a polgármester által felfüggesztett bizottsági döntések tárgyában (a felfüggesztést követı ülésen). (2) A polgármester bizottságokkal kapcsolatos jogosítványai: - indítványára össze kell hívni a bizottságot, - felfüggeszti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselıtestület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit, - dönt a bizottság elnökének (személyes érintettsége miatt) történı döntéshozatalból való kizárásáról. A testület állandó bizottságai 55. (1) a képviselı-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében az alábbi állandó bizottságokat hozza létre: - Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenırzı Bizottság, - Pénzügyi Bizottság, - Szociális, Egészségügyi és Kisebbségi Ügyeket Ellátó Bizottság, - Ifjúsági és Sport Bizottság. (2) Az állandó bizottságok tagjainak névsorát a Rendelet 4. sz. függeléke tartalmazza. 56. (1) Az Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenırzı Bizottság létszáma 3 fı. (2) Az Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenırzı Bizottság feladat- és hatásköre: - megvizsgálja a képviselık és a polgármester megbízatásának törvényességét, - közremőködik az önkormányzat Szervezeti és Mőködési Szabályzatának felülvizsgálatában, javaslatot készít a módosításra, illetve új szabályzat alkotására, vizsgálja annak hatályosulását, - figyelemmel kíséri a bizottságok mőködésnek szabályszerőségét, - figyelemmel kíséri az önkormányzat szerveit mőködésük szabályszerősége tekintetében (javaslatot tesz az alapító okiratok módosítására, kiegészítésére, új alapító okirat kiadására), - ellenırzi a polgármester átruházott hatáskörben hozott döntéseit törvényességi szempontból az ellenırzésrıl tájékoztatja a testületet évente egy alkalommal, - törvényességi szempontból ellenırzi a bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseit, s errıl évente legalább egy alkalommal tájékoztatja a képviselı-testületet, - javaslatot tesz a polgármester juttatásainak megállapítására,