HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM GELEJ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM GELEJ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2013

Trtlom Helyi Esélyegyenlőségi Progrm (HEP)... 3 Helyi Esélyegyenlőségi Progrm (HEP)... 3 Bevezetés... 3 Bevezetés... 3 A település bemuttás... 4 A település bemuttás... 4 Értékeink, küldetésünk... 14 Értékeink, küldetésünk... 14 Célok... 15 Célok... 15 A Helyi Esélyegyenlőségi Progrm Helyzetelemzése (HEP HE)... 17 A Helyi Esélyegyenlőségi Progrm Helyzetelemzése (HEP HE)... 17 1. Jogszbályi háttér bemuttás... 17 1. Jogszbályi háttér bemuttás... 17 2. Strtégii környezet bemuttás... 18 2. Strtégii környezet bemuttás... 18 3. A mélyszegénységben élők és romák helyzete, esélyegyenlősége... 20 3. A mélyszegénységben élők és romák helyzete, esélyegyenlősége... 20 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység... 43 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység... 43 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége... 58 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége... 58 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége... 63 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége... 63 7. A fogytékkl élők helyzete, esélyegyenlősége... 69 7. A fogytékkl élők helyzete, esélyegyenlősége... 69 8. Helyi prtnerség, lkossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társdlmi felelősségválllás... 73 8. Helyi prtnerség, lkossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társdlmi felelősségválllás... 73 9. A helyi esélyegyenlőségi progrm nyilvánosság... 74 9. A helyi esélyegyenlőségi progrm nyilvánosság... 74 A Helyi Esélyegyenlőségi Progrm Intézkedési Terve (HEP IT)... 75 A Helyi Esélyegyenlőségi Progrm Intézkedési Terve (HEP IT)... 75 1. A HEP IT részletei... 75 1. A HEP IT részletei... 75 A helyzetelemzés megállpításink összegzése... 75 A bevtkozások megvlósítói... 75 Az intézkedési területek részletes kifejtése I. A mélyszegénységben élők és romák esélyegyenlősége... 76... 77 II. A gyermekek esélyegyenlősége... 77 2. Összegző táblázt - A Helyi Esélyegyenlőségi Progrm Intézkedési Terve (HEP IT)... 82 2. Összegző táblázt - A Helyi Esélyegyenlőségi Progrm Intézkedési Terve (HEP IT)... 82

3. Megvlósítás... 85 3. Megvlósítás... 85 A megvlósítás előkészítése... 85 A megvlósítás folymt... 85 Monitoring és visszcstolás... 87 Nyilvánosság... 88 Érvényesülés, módosítás... 90 4. Elfogdás módj és dátum... 91 4. Elfogdás módj és dátum... 91

Helyi Esélyegyenlőségi Progrm (HEP) Bevezetés Gelej Községi Önkormányzt tudtosn segíti különböző társdlmi helyzetű csládok jobb életkörülményeinek megteremtését. Az elkészített településfejlesztési strtégii dokumentumokbn ngy hngsúlyt fektet rr, hogy község minden csládj megtlálj helyét és szerepét z évszázdos hgyományokr építő, jelen kihívásir korszerű válszt dni tudó közösségében. Alpvető cél, hogy Gelej Község Önkormányzt z áltl biztosított szolgálttások révén hozzásegítse lkosságot egy minőségi, z egyén és közössége számár egyránt értékes élethez, s lehetővé tegye szükségletek kielégítésével szolgálttások mgs színvonlon történő elérését. Új munkhelyek teremtésével, gykrn védőmunkhelyek (szociális fogllkozttók) kilkításávl, szociális háló megerősítésével társdlmi kirekesztődés elleni küzdelemben község ktívn vesz részt. Az egyenlő bánásmód elvének betrtás z Európi Unió és hzi társdlom elvárás is. Mgyrország nemzetközi kötelezettségeire, továbbá z európi közösségi jog vívmányir tekintettel z Országgyűlés meglkott z egyenlő bánásmódról és z esélyegyenlőség előmozdításáról szóló, módosított 2003. évi CXXV. törvényt. Az Országgyűlés, z Alptörvény rendelkezéseihez igzodv, e törvényben is elismerte minden ember jogát hhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen és htékony jogvédelmet biztosítson hátrányos megkülönbözetést elszenvedők számár. A Progrm kiemelt figyelmet fordít A helyi esélyegyenlőségi progrm elkészítésének szempontjiról szóló Kormányrendelet lpján elsődlegesen védettnek, illetve hátrányos helyzetűnek minősülő csoportok: mélyszegénységben élők, nők, fogytékkl élők, z idősek és gyermekek helyzetére. A Progrm egyes, hátrányos helyzetű csoportok helyzetének feltárását, vlmint összhngbn z Egyenlő Bánásmódról és z Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, helyi esélyegyenlőségi progrmok elkészítésének szbályiról és z esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és helyi esélyegyenlőségi progrm elkészítésének részletes szbályiról szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Gelej Önkormányzt Esélyegyenlőségi Progrmbn rögzíti z esélyegyenlőség érdekében szükséges feldtokt. Az önkormányzt válllj, hogy z elkészült és elfogdott Esélyegyenlőségi Progrmml összehngolj település más dokumentumit 1, vlmint z önkormányzt fenntrtásábn lévő intézmények működtetését. Válllj továbbá, hogy z Esélyegyenlőségi Progrm elkészítése során bevonj prtneri kpcsoltrendszerét, különös tekintettel köznevelés állmi és nem állmi intézményfenntrtóir. 1 Költségvetési koncepció, Gzdsági progrm, Szolgálttástervezési koncepció, Településfejlesztési strtégi, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció

Jelen helyzetelemzés z Esélyegyenlőségi Progrm meglpozását szolgálj. A település bemuttás Gelej történetének mint nnyi dél-borsodi településnek legsötétebb időszki ttárok, mjd törökök fosztogtási, fluégetései voltk. Gelejt kétszer is porig rombolták hódítók, előbb 1526-bn, mjd 1596- bn, Keresztesi cst idején. A gzdságilg erős település zonbn mindkét lklomml újjáépült, igz, utóbbi lklomml csk közel 130 év eltelte után. Gelej nevének kilkulás mind mi npig nem tisztázott; neves történész, Borovszky Smu z ószláv golí (ág, glly) szóból eredezteti, egy másik feltevés szerint pedig szó végén szereplő birtokos képző személy nevére (Gele vgy z ugyncsk szláv Golej személynévre) utl. A gelejiek áltl 1864-ben kidott Feleletek Gelej községről... című dtközléséből kiderül, hogy z itt élők szerint község nevét gell (juhbőr, kcgány) ős hun szótól nyerte. A Sink cslád nemesi dománylevele 1610-ből Állításukt zzl igzolják, hogy z itteni terjedelmes pusztákon pásztorkodó gulyások, csikósok, juhászok eleintén mind ilynemű ruháztbn jártnk. A Pesty-féle gyűjteményben mezőcsátik is zt mondták (ugyncsk 1864-ben), hogy Gelej juhász településként jött létre. Tény: lkói egészen z újbb korig hordták vrrás nélküli juhbőrt. A középkori flu első okleveles említése 1323-ból vló (Brátnyárád htárjárásábn szerepel Geley-ként), bár Borovszky 1261-ből is tlált feljegyzést községre vontkozólg. Ppj 1334-ben még csk két grs pápi tizedet fizetett, ez lpján feltételezhető, hogy település kicsi. Birtokos XIV. százdbn Geley cslád, z Örösúr nemzetség, illetve ennek Geszty ág. Ebben százdbn ( birtokosztódás mitt) flu Kis- és Ngygelejre tgozódik, ekkor Frmosi és Nyils csládok rendelkeznek

itt földekkel. (Utóbbi birtokrészét elzálogosítj szkácsi Tokosoknk.) 1514-ben Homokszentivány-i Keresztes András mezei kpitányt ikttják be újr Kis-és Ngygelej possessiókb, kivéve Ngygelej negyedrészét, mely Geszty Ferenc tuljdon. (A terület már korábbn is Keresztes cslád birtok volt; megerősítés zért vált szükségessé, mert Keresztes András többször is kitüntette mgát háborúkbn, de különösen legutóbb, hűtlen prsztok ellen folyttott hdi válllkozásokbn.) Bár portális összeírás nem ezt muttj (1549-ben még nyolc nemesi portát tlálunk, 1564-ben zonbn már csk ötöt), dézsmjegyzék lpján zt lehet megállpítni, hogy Gelej XVI. százd közepén jelentős község ( lkosság 48.5 %- jómódú, 36.4 %- pedig féltelkes jobbágy). E százd végén tűnnek fel birtokosok között Forgács-, Wértes-, Frks-, Szentmrji-, vlmint Lónyi-, Mós-, z Wz-, és Homonni csládok. 1577-ben meglkul református egyház, s lkosság ngy része áttér z új vllásr. 1596. október 26-án szomszédos Mezőkeresztesen győztek törökök, melynek következtében Dél-Borsod pusztává vált; 38 település földdel lett egyenlővé, egyes flvk pedig véglegesen eltűntek. (Az imént említett évben esett fogságb község híres szülötte, hétéves Geleji Kton István is, kit édesnyj váltott ki Szolnokon, s kiből később erdélyi püspök lett.) A korábbn is hódoltsági területhez trtozó Gelej lktlnná vált, egészen 1730-ig. Az ekkor már Felső- és Alsó-Gelejként emlegetett birtok csk puszt. Két folymtot figyelhetünk meg ebben z időben; pusztává lett birtokok tuljdonosi egyrészt igyekeztek megszbdulni földjeiktől, másrészt pedig nem győztek tiltkozni z elpusztult flu htárát élők ellen. A mezőkeresztesi cst után lkosság kisebb része Mezőcsátr, ngyobb része pedig Mezőngymihályr menekült (1620 táján már lkják), és ott telepedett le. Cséplés Gelejen, 1940-es évek

A község birtokosi 1723-bn Hermn, Vincze, Petr z Ináncsi, Pp, mjd három évvel később z 1730-s években itt letelepedő csládok többsége. 1735-ben szepesi kmr el krt dni geleji pusztát, mely vélekedése szerint koronár szállt. Borsi Mihály leányi, Borsi Ann és Ktlin 2000 Rénes forintot ígértek birtokért, zálogbirtokosok zonbn már előre nádori donációt szereztek ősi, kuriális birtokukb, s így Petr, Vincze, Ppp, Pásztor, Bársony, Forri, Lipcsei, Mki, Menyhárt, Szomódi, Melléte (Millétei), Kiss, Hermány (Hermn), Kovács, Kékedi és Sink csládok lettek község birtokosi. A birtokosok nem sokkl vissztelepedés után megszervezték önkormányztukt, z első lelkipásztor, Vrsányi József vezetésével pedig önálló nyegyházt, s z egyház áltl fenntrtott iskolát lpítottk. A feudlizmus végi időszkbn, vgyis XVIII. százd végén lkosság közel 80%- nemes volt (ez egyedülálló Borsod megyében), kik egyetlen földesúr lá sem trtoztk (kuriális község); Gelej tehát komoly önkormányzttl rendelkezett. Gelej Észkkelet-Mgyrországon, Borsod-Abúj-Zemplén megye déli részén, Tiszától észkr, Bükk lábáig terjedő síkságon helyezkedik el, 100 méteres tengerszint feletti mgsságbn. A település meghtározó környezeti jellemzője szárz, szikes puszt. Szántóföldjei kötött, helyenként szikes tljúk. Növény- és álltvilágábn is sok hsonlóságot mutt Hortobágyévl. Az éves cspdékmennyiség nem hldj meg 600 millimétert. A községet észk-déli iránybn Csincse ptk szeli ketté, mely még z 1960-s, -70-es években is igen jelentős vízhozmml rendelkezett, középkorbn pedig mocsrs volt mitt híd nélkül át sem lehetett rjt kelni. Kniezs István ptk elnevezését is dzsinzs dzsindzs csincs népi jellegű szóból eredezteti, mely mocsrs, vizenyős helyet jelent. Az 1960-s évek végén ptkr megépült árvízvédelmi víztározó tó létesítéséig ngyobb esőzések, vgy jelentősebb téli cspdék hirtelen megolvdás esetén gykrn öntötte el árvíz mélyebben fekvő területeket. Ezen területen épült újjá község z 1730-s éveket követően, ún. lföldi hlmzos szerkezetű fluként. Az ilyen, kétbeltelkes flvkbn, településmgbn épültek fel lkóházk, ezt pedig z ólskertek övezték. A lkosság középkor ót jvrészt mezőgzdsággl fogllkozott. A XVI. százdbn jelentős mennyiségű őszi és tvszi gbonát, vlmint rozst, zbot és árpát termesztettek, de viszonylg ngyszámú birtokokon fellelhető ksok szám is. 1889-ben z 5581 kt. hold összterületből 2821 kt. hold szántóföldön és 2142 kt. hold réten és legelőn gzdálkodtk, előbbin rozst, búzát és árpát termesztettek, utóbbi

Geleji port lkóházzl és melléképületekkel, 2008-bn pedig kszálókon kívül juhászt számár biztosított teret, főleg flu déli területeibe benyúló Kis- Hortobágyi részen. Kukoricát egészen XIX. százd végéig nem mertek termeszteni gzdák, egyrészt, mert nem ismerték módját, másrészt pedig legtöbb földterületet lklmtlnnk trtották rá, így szomszédos urdlmkb (pl. Ngy-Csincse tnyár, Mrgit tnyár) jártk kpálni "hrmdáb" (vgyis megtermelt termény egyhrmd része munkásé lett). A szőlőtermesztésnek nem volt hgyomány flubn, egészen z 1930-s évekig, csk ekkor kezdenek el 40 ktszteri hold területen szőlőtőkéket telepíteni Póly-háton. Előtte és ezzel párhuzmosn is legtöbb gzdánk Emődön, Geszten és Nyékládházán voltk ültetvényei, s z itt megtermelt bort hozták hz geleji Pincékbe. Álltállományát tekintve legngyobb mennyiségben juhot tlálunk; z 1930-s években ennek szám 1500 és 2400 drb között ingdozott. Szrvsmrh-állomány 600 drb volt, lovink szám pedig 200 körül mozgott. 1938- bn 138 mnglicsertés, és elhnygolhtó mennyiségű kecske volt flubn. Iprár legjellemzőbb szűcsmesterség, mely z első világháborúig pártlnul virágzott. Ezt követően is sokn fogllkoztk vele, de z igzán híres geleji bundát már nem készítették, inkább csk kisebb ruhdrbokt. A flubn természetesen megtlálhtók voltk kovácsok, kerékgyártók, bognárok, szikvizes (Pinczés József) és suszterek is. Életkörülményeikre z étkezést tekintve jólét jellemző. Minden np sztlr került fehér kenyér, klács, zsíros-krumplis pogács, perec, ünnepnpokon pedig illetve vsárnponként kppn - és kcsleves. Meghtározó ételeik tejtermékek, tej, sjt, gomoly, vlmint juhtúró. Belényi Gábor egykori tnító írj, hogy lisztnemű, tejnemű és húsneműek feldolgozásábn pártlnok geleji sszonyok. Ruháztukt gzdsági helyzetük htározt meg; középprsztok gyolcs bőgtyát, télen birkbundát, ünnepnpokon pedig fehér hímzett bundát hordtk. Az sszonyok eleinte hímzett kisbundát, később pedig bekecset viseltek.

Csoportkép községház tornácán, 1940-es évek Hgyományos, háromoszttú (szob, konyh, kmr) házik jvrészt zsúp-, kisebb részt nádfedelesek voltk, eleinte kivétel nélkül vályogból építkeztek. Vertflú és pticsépület nem volt flubn. A ház frontján még kkor sem vágtk blkot, h ÉK-re és utcfrontr nézett, mert gykori észki szél könnyen lehűtötte lkást. Az egykor Gelejen is ngyobb számbn fellelhető tüzelős istállóknk többek között társs életben volt fontos szerepük. Az ólbn meggyújtott szlmtűz melege és fénye mellett összegyűlt cslád és szomszédság, illetve zok bizlmsi, és nyolcórás hrngszóig beszélgettek flu és z ország dolgiról, ktuális pletykákról, mellette pedig kártyáztk. A község népességi dtink nyomán megállpíthtó, hogy legngyobb lélekszámml z 1820-s, -30-s években rendelkezett, ekkor közel 1800 fő élt Gelejen. 1825-ig többen születtek, mint hányn meghltk. 1825 és 1885 között ez z rány kiegyenlítődik, mjd XIX. százd végétől jelentős csökkenés következik be mindkét esemény számábn. A demográfii csúcs után, XIX. százd közepére másfélezer főnél kevesebbre csökkent lélekszám, és egészen z 1940-es évek közepéig 1300 körüli számon stgnált. (A II. világháború után tpsztlhtó erőteljes csökkenés npjinkr sem állt meg; jelenleg z elöregedés jelent megállíthttlnnk tűnő problémát.) A mi npig él z feltevés z itteniek körében, hogy Gelejen egészen z 1940-es évekig csk reformátusok éltek. Ezt feltételezést megcáfolj z tény, hogy bő egy évtizeddel vissztelepedés után (1746-bn) 40 fő protestáns mellett 6 rómi ktolikust is tlálunk. 1851-ben z 1316 református vllású lkos mellett 46 rómi-ktolikus, és 71 zsidó vllású személy élt, z 1930-s években pedig már 224 rómi ktolikus lkos volt községnek. Az utóbbi két felekezethez trtozók vlóbn kisebbséget lkottk reformátussághoz képest, de tisztán protestáns településről kkor sem beszélhetünk. A rómi-ktolikusok egyébként Keresztes-Püspökihez trtoztk, zsidó zsingóg pedig helyben volt.

Gelej község Borsod-Abúj-Zemplén megye déli csücskében helyezkedik el. A település htárábn tlálhtó "Kis Hortobágy"-ként ismert Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet. Elsősorbn mezőgzdsági jellegű település, hol szántóföldi gzdálkodás mellett ngy ránybn vn jelen z állttenyésztés, hlgzdálkodás és feldolgozóipr is. A község eredete vissznyúlik z Árpád-korr. Ebből eredően község htárábn lévő földterületek történelem vlmennyi jelentősebb korszkánk emlékét őrzik. Történelme vihros eseményekkel tűzdelt. Feldúlt ttár, török, tűzvész pusztított el z egész települést, betegség tizedelte lkosságot. A legmgsbb lkosságszámot z 1830-s években regisztrálták, mely 1800 fő volt. Npjinkbn közel 650- en élünk településen. Ngyrányú elvándorlást regisztráltk 1945 után, mikor közel 200-n költöztek át Dunántúlr, mjd z '50-60-s években ez z elvándorlás tovább folyttódott. Az Észk-Mgyrország egyik 1970-ben megjelent számábn z lábbikt írj Gelejről." Egészen 1945-ig tipikusn prszti község volt Gelej: hol munkát és rngot föld dt."úgy vélem, hogy ez gondolt npjinkbn is igz, hiszen z itt élő csládok ngy részének megélhetését m is mezőgzdság jelenti. Szerencsésnek mondhtj mgát település, hiszen 90-es évek elején megszűnő termelőszövetkezet nem egy fejlődési folymt vége volt, hnem egy új kezdete. Meglkult z AGRÁR KFT, mely tovább folyttt hgyományos mezőgzdsági gzdálkodást, és z évtizedek ltt egyre népszerűbb és eredményesebb hlászti ágztot vitte tovább. M már nem igzán vn z országnk olyn horgásztv, melyben nem fordult elő "geleji nyurg ponty", vgy egyéb Gelejről telepített ivdékhl. Az évtizedeken át híres juhászt ngyüzemi keretek között megszűnt és helyét tejelő szrvsmrh ágzt vette át. Szükség volt erre váltásr, hiszen 90-es évek elején épült tejüzem folymtos működéséhez ngy mennyiségű lpnygot kellett biztosítni. Így juhászt már nem nnyir jellemző településre, de juhászt, mint "geleji" termékek védjegyét megtrtott z üzemet működtető SAJT KFT. A két KFT npjinkbn közel 60 főt fogllkoztt, ngymértékben jvítv ezzel z itt élők lehetőségeit, hiszen míg mezőgzdsági munk tipikusn férfi munk, ddig tejüzem már feldolgozóipr és helyben végezhető munklehetőség nőknek. A település elhelyezkedése jónk mondhtó. Az M3-s utópály megépülésével lényegesen lerövidült Miskolc vgy kár Budpest elérhetősége is. Műszkos járt közlekedik Tiszújváros felé, sőt teljesen új kezdeményezés, hogy JABIL különjártot indított dolgozóink. A fentiek lpján munkképes korú lkosság jelentős része helyben dolgozik, 20 %- jár környező városokb (Tiszújváros, Mezőkövesd, Miskolc), míg 15 %- munknélküli.

Községház Az 1990. évi önkormányzti törvény áltl dott lehetősséggel élve Gelej is z önállóság mellett döntött. Megszervezték z önkormányztot, felállították intézményeiket és kedvező finnszírozási és támogtási lehetőségeket kihsználv, évről évre szépen gyrpodott település. Megvlósult vezetékes ivóvízellátás, gázhálózt megépítése, korszerűsítették telefonhálóztot és közvilágítást, belterületi utk 80 %-át szflttl borították. Ebben fejlődésben ngy szerepe volt nnk, hogy község volt vezetői, képviselői lehetőségekkel élve elsők között biztosították hiányzó lpinfrstruktúrát. Az első 15 év tényleg ebben szellemben telt. A flvk kivirultk, fejlődtek, sokszor erőn felül igyekeztek megfelelni z elvárásoknk. Működtettük z iskolát kkor, mikor z állm szükséges kidások 60 %-át biztosított. Fűtünk, világítunk z orvosi rendelőben, mert különben lkos nem jut hozzá kötelező egészségügyi szolgálttáshoz. Ingyenesen djuk át z épületet postánk, csk zért, hogy szolgálttás megszokott formábn működhessen tovább. Sok-sok olyn feldt, mit megkptunk, véleményem szerint hosszú időn keresztül jól végeztük ránk bízott munkát, mjd jött egy új szemlélet, vgy z üres pénztárc kényszere, vgy kettő együtt, de más szelek fújnk. Nem kell kistelepülésre iskol, így társulunk, utzttjuk gyerekeket. Nem kell kistelepülésre jegyző, így körjegyzőséget lkítunk és h már két települése vn egy lelkiismeretes körjegyzőnek, néh zt sem tudj melyik településen vn sok feldttól. Ezeket változásokt településünk z utóbbi években átélte, de nem trtom jó iránynk, csk elkerülhetetlen kényszernek. 2004-ben dtuk át z új községházát, mely megye egyik tlán legkorszerűtlenebb hivtlát váltott ki. 2005-ben PHARE-s pályáztot bonyolítottunk le, melynek során z iskolábn tetőteret lkítottunk ki. Informtik és könyvtár terem került kilkításr legkorszerűbb felszerelésekkel és progrmokkl. 2007-ben széleskörű összefogássl sikerült megvlósítni egy szfltozott kézilbdpályát, melyhez két lklomml sem sikerült pályáztot nyernünk. Így összegyűjtöttük szükséges pénzeket. 2008-bn z iskol épületén kicseréltük nyílászárókt, hőszigeteltünk és teljes homlokzti felújítást végeztünk. Az óvod épületét is sikerült kívül- belül szépen felújítni és korszerűsíteni. Így most már ebben z intézményünkben is energitkrékos világítás és fűtés is egyránt. Az óvod épületével kpcsoltosn még további fejlesztési terveink vnnk, melynek támogtottság biztosítottnk látszik.

Gzdsági helyzetünk Önkormányztunk éves szinten 110-120 millió forinttl gzdálkodik. Ennek ngy része z intézmények működtetéséhez biztosított támogtás, míg kisebb része sját bevétel. Az iprűzési dóbevételünk 6 millió forint körüli, legngyobb dófizetőink Shell és z Állmi Autópály Kft.. Jelentősnek mondhtó még bérleti díj bevételünk, mely éves szinten 2 millió forint, és gépjárműdó bevétel, mely szintén ilyen ngyságrendű. Önkormányztunk meglkulásától kezdve szociálisn érzékenynek mondhtó, hiszen igyekszünk lcsony szinten trtni szociális étkeztetés és gyermekek étkeztetésével kpcsoltos térítési díjkt. Fontosnk trjuk, hogy egyre többen részesüljenek ebben z ellátásbn. A források elosztás minden évben megfoglmzott irányelvek és helyi sjátosságok lpján vlósul meg. Jellemzően keveset költünk egyedi segélyezésre, hiszen fő feldtunk nem z egyéni élethelyzetek, nehézségek megoldás, hnem hosszú távú szemléletformálás, mellyel létfenntrtási problémák orvosolhtók. Évek ót érezzük kényszert sját bevételek növelése érdekében, de lkosságot és kevés számú válllkozást nem igzán szeretnénk terhelni. Bízom benne, hogy z M3-s mellett lévő földterületek lklmsk lehetnek válllkozások betelepülésére, melyre z itt élők fogllkozttási helyzetének jvításához és lkosságszám megtrtásához (esetleges növeléséhez) mindenképpen szükség vn. Ezért szükséges, hogy továbbr is figyeljük pályázti lehetőségeket és minden ésszerű, lkosság komfortérzetét növelő beruházásr nyitottk legyünk. 1. számú táblázt - Lkónépesség szám z év végén Fő Változás 2007 647 2008 639 99% 2009 630 99% 2010 615 98% 2011 595 97% Lkónépesség 700 600 500 400 300 200 100 0 Forrás: TeIR

Lkónépesség szám kisebb csökkenést mutt. 2. számú táblázt - Állndó népesség 2012 fő % nők férfik összesen nők Férfik Nő 307 310 617 50% 50% 0-2 évesek 7 0-14 éves 40 48 88 45% 55% 15-17 éves 10 15 25 40% 60% 18-59 éves 170 177 347 49% 51% 60-64 éves 17 23 40 43% 58% 65 év feletti 70 47 117 60% 40% Állndó népesség - nők 65 év feletti 23% 0-14 éves 13% 15-17 éves 3% 60-64 éves 6% 18-59 éves 55% Állndó népesség - férfik 60-64 éves 7% 65 év feletti 15% 0-14 éves 16% 15-17 éves 5% 18-59 éves 57% A településen élőknél férfik és nők rány 2012-es évben 50-50%.

3. számú táblázt - Öregedési index 65 év feletti állndó lkosok szám (fő) 0-14 éves korú állndó lkosok szám (fő) Öregedési index (%) 2001 179 128 139,8% 2008 126 109 115,6% 2009 126 104 121,2% 2010 120 97 123,7% 2011 117 88 133,0% 2012 n.. n.. #ÉRTÉK! 150,0% Öregedési index (%) 100,0% 50,0% 0,0% 2001 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 A 65 éven felüliek szám 2011-ben kissé emelkedett, előző években hsonló számokt mutt. 4. számú táblázt - Belföldi vándorlások állndó jellegű odvándorlás elvándorlás egyenleg 2008 11 20-9 2009 15 16-1 2010 6 19-13 2011 11 41-30 2012 n.. n.. #ÉRTÉK!

Belföldi vándorlások - egyenleg (fő) 0-5 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017-10 -15-20 -25-30 -35 Sjnos településről elvándorlók szám 2011-ben elég mgs, fitlok nem szívesen mrdnk, mivel nincs munkhely számukr. 5. számú táblázt - Természetes szporodás élve születések szám hlálozások szám természetes szporodás (fő) 2008 6 10-4 2009 4 7-3 2010 4 14-10 2011 1 9-8 2012 n.. n.. #ÉRTÉK! természetes szporodás (fő) 0-2 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017-4 -6-8 -10-12 A természetes szporodásnál megfigyelhető, hogy 2011 évben csk 1 gyermek született. Értékeink, küldetésünk Célunk, hogy Gelej olyn településsé váljon, hol senki nem tpsztlj hátrányos megkülönböztetés közvetlen és közvetett formáját védett tuljdonsági lpján, hol minden lkossl szemben érvényesül z

egyenlő bánásmód elve, vlmint biztosított z egyenlő hozzáférés z önkormányzt és intézményei áltl nyújtott szolgálttásokbn. A hgyományok helyi kultúr ápolás és megőrzése z utókor számár, ugynkkor kor kívánlmink szemelőt trtás mellett elérni mi kor igényeit is és ezekhez fontos különböző erőforrások megteremtése, szervezése, irányítás. Egybefogllv régit z újjl ötvözve értéket teremteni. Az esélyegyenlőség mindnnyiunk számár fontos érték. Az esélyegyenlőség segítség z élet minden területén élők számár, legyen z nő vgy férfi, gyermek vgy felnőtt, fitl vgy idős, egészséges vgy beteg, illetve fogytékossággl élő. Önkormányztunk z esélyegyenlőség megvlósítását egyik feldtánk tekinti. Értékeink Gyors, szkszerű ügyintézés Akdálymentesített, ügyfélbrát környezet Környezetvédelem, környezettudtosság Esélyegyenlőség, tolernci Megfelelő munkhelyi körülmények Hgyományőrzés Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Progrm átfogó célj Gelej település Önkormányzt z Esélyegyenlőségi Progrm elfogdásávl érvényesíteni kívánj: - z egyenlő bánásmód, és z esélyegyenlőség biztosításánk követelményét, - közszolgálttásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, - diszkriminációmentességet, - szegregációmentességet, fogllkozttás, szociális biztonság, z egészségügy, z okttás és lkhtás területén helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket z óvod kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik z intézményfenntrtó központ területi szerveivel (tnkerülettel). A HEP helyzetelemző részének célj Elsődleges célunk számb venni 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszbn lévő célcsoportokb trtozók számát és rányát, vlmint helyzetét településen. E mellett célunk célcsoportb trtozókr vontkozón áttekinteni szolgálttásokhoz történő hozzáférésük lkulását, vlmint feltárni z ezeken területeken jelentkező problémákt.

További célunk meghtározni z e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feldtokt, és zokt területeket, melyek fejlesztésre szorulnk z egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvlósításánk lépéseit, zok forrásigényét és végrehjtásuk tervezett ütemezését z HEP IT trtlmzz. A HEP IT célj Célunk helyzetelemzésre építve olyn bevtkozások részletes tervezése, melyek konkrét elmozdulásokt eredményeznek z esélyegyenlőségi célcsoportokhoz trtozók helyzetének jvítás szempontjából. További célunk meghtározni bevtkozásokhoz kpcsolódó kommunikációt. Szintén célként htározzuk meg nnk z együttműködési rendszernek felállítását, mely progrmlkotás és végrehjtás során biztosítj mjd megvlósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigzítás támogtó strukturális rendszerét, vgyis HEP Fórumot és hozzá kpcsolódó temtikus munkcsoportokt.

A Helyi Esélyegyenlőségi Progrm Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszbályi háttér bemuttás 1.1 A progrm készítését előíró jogszbályi környezet rövid bemuttás Az Alptörvény Szbdság és felelősség című fejezete deklrálj: A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. Mgyrország z lpvető jogokt mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen fj, szín, nem, fogytékosság, nyelv, vllás, politiki vgy más vélemény, nemzeti vgy társdlmi szármzás, vgyoni, születési vgy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítj. A nők és férfik egyenjogúk. Mgyrország z esélyegyenlőség megvlósulását külön intézkedésekkel segíti. Mgyrország külön intézkedésekkel védi gyermekeket, nőket, z időseket és fogytékkl élőket. (XV: cikk) 2003. évi CXXV. törvény z egyenlő bánásmódról és z esélyegyenlőség előmozdításáról A helyi esélyegyenlőségi progrm elkészítését z egyenlő bánásmódról és z esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbikbn: Ebktv.) előírási lpján végeztük. A progrm elkészítésére vontkozó részletszbályokt törvény végrehjtási rendeletei, helyi esélyegyenlőségi progrmok elkészítésének szbályiról és z esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi progrm elkészítésének szempontji fejezete és helyi esélyegyenlőségi progrm elkészítésének részletes szbályiról szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet lpján lklmztuk, különös figyelmet fordítv Mgyrország helyi önkormányztiról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbikbn: Mötv.) szociális igzgtásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbikbn: Szt.) fogllkozttás elősegítéséről és munknélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbikbn: Flt.) nemzetiségek jogiról szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbikbn: nemzetiségi törvény) z egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbikbn: Eütv.) gyermekek védelméről és gyámügyi igzgtásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbikbn: Gyvt.) nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbikbn: Nkntv.) előírásir.

1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokt érintő helyi szbályozás rövid bemuttás. Az esélyegyenlőséget segítő helyi rendeletek, htároztok település szociálpolitiki intézkedéseit, ezzel kpcsoltos elveit htározz meg. Gelej községi Önkormányzt Képviselő-testülete 2/2011. (II.15.) önkormányzti rendelete foglmzz meg szociális igzgtás és szociális ellátások helyi szbályozását. Az önkormányzt kinyilvánítj, hogy z áltl biztosított és megszervezett szociális gondoskodás célj és rendeltetése z, hogy segítséget nyújtson zoknk, kik életkoruk, egészségi állpotuk, jövedelmi és vgyoni helyzetük folytán problémáik megoldásár önerőből nem képesek. A szociális gondoskodás biztosítás érdekében z önkormányzt, vlmint nnk szervei, továbbá településen működő okttási, egészségügyi és civil szervezetek kötelesek együttműködni, tudomásukr jutott, gondoskodást igénylő problémák megoldását kötelesek kezdeményezni. A helyi esélyegyenlőségi progrm figyelembe veszi Gelej község Önkormányztánk zon dokumentumit, melyek kitérnek z esélyegyenlőség megvlósításár. Gelej község Önkormányztánk éves költségvetése szociális ellátásokról szóló 2/2011 (II.15) rendelet Az áltlános gzdsági válság és romló életszínvonl mitt szociális ellátórendszereknek np, mint np több és több követelményeknek kell megfelelniük. Emitt helyi szbályokt, rendeleteket folymtosn vizsgálni kell. A képviselő-testület ezen tevékenysége során figyelembe veszi z esélyegyenlőségi 2. Strtégii környezet bemuttás Gelej településen szociális ellátó rendszer kiépült, nygi és személyi feltételei megteremtődtek. A településen megtlálhtók személyes gondoskodást nyújtó szociális lpellátások- lkosság igényeinek megfelelő- különböző szociális szolgálttások. 2.1 Kpcsolódás helyi strtégii és települési önkormányzti dokumentumokkl, koncepciókkl, progrmokkl Gelej Község Gzdsági Progrmját 2014-ig készítette el. A dokumentum olyn prioritásokt htároz meg, melyek megvlósításávl településen élők helyzete jvul, mindez z egyenlő esélyek biztosítását is segíti. A progrm prioritási következők: Infrstruktúr fejlesztése: biztonságos gylogos közlekedés feltételeinek kilkítás és megnyugttó szennyvíztisztítás megoldás, felszíni vízelvezetés. Középületek folymtos felújítás, kdálymentesítése. Gzdságfejlesztés: z önkormányzt gzdsági tevékenységének kilkításávl segíti progrm településen élők fogllkozttását. Közbiztonság fejlesztése, civil szervezetek működésének támogtás.

2.2 A helyi esélyegyenlőségi progrm térségi, társulási kpcsolódásink bemuttás Gelej Mezőcsáti Többcélú Kistérségi Társulás tgj. Az esélyegyenlőségi tervezés segíti térség területfejlesztési koncepciój fő célkitűzéseinek megvlósítását, mely elsősorbn fogllkozttási helyzetre, gzdsági és okttási, szociális és gyermekvédelmi területek célkitűzéseinek megvlósításához járul hozzá. A térségben élők életminőségének jvítás, z életszínvonl növelése fogllkozttottság szint emelésén és megújulásr kész helyi közösségeken keresztül. Életszínvonl, munkválllás helyi feltételeinek jvítás, településen munkhelyteremtési kezdeményezések támogtás. Fitlkorú lkosság problémáink felkrolás és kezelése Szociális gondoskodás rászoruló rétegek számár (idősek, felnőtt fogytékosok ellátás) Közösségek működése, zok szerepe, részvétele különböző progrmokbn. Közbiztonság, bűnmegelőzés Ezek olyn átfogó célok, melyek kistérségi és helyi szereplő áltl megvlósítndó fejlesztési tevékenységek számár is hosszú távon irányt muttnk. 2.3 A települési önkormányzt rendelkezésére álló, z esélyegyenlőség szempontjából releváns dtok, kuttások áttekintése, dthiányok kimuttás A helyzetelemzés lpját szolgáló sttisztiki dtokt TEIR dtbázisból, vlmint helyi nyilvántrtásokból gyűjtöttük össze. Felhsználtuk z ágzti beszámolók megállpításit, szkemberek tpsztltit. Természetesen zoknál z dtoknál, melyekre nyilvántrtás nincs és nem is lehet, ott 2011. évi népszámlálás dtiból indultunk ki.

3. A mélyszegénységben élők és romák helyzete, esélyegyenlősége 2011. évi felmérések szerint hzánkbn 1,2 millió felett vn szegény emberek szám. Míg korábbn z öregkori szegénység volt jellemzőbb, npjinkbn gyermekeké vált zzá. Egyre többen trtoznk mélyszegények közé is. Ők zok, kik folymtosn csúsznk lefelé lejtőn, s nincs számukr visszút. A szegénységnek nincs mindenki számár elfogdott, örökérvényű definíciój. Áltlábn zokt területi egységeket tekintjük mélyszegénység áltl sújtott településeknek, településrészeknek, hol ngyon lcsony iskolázottság és fogllkozttási rát, erős települési, lkóövezeti térségi koncentráció és szegregáció, z ezekből következő súlyos szociális deficit és hátrányos társdlmi helyzet újrtermelődésének ngyon ngy vlószínűsége jellemzi. forrás: TÁMOP pályázti kiírás. 3.1 Jövedelmi és vgyoni helyzet A mélyszegénységgel kpcsoltos vizsgáltok z egyén illetve háztrtás sját jövedelmi helyzetének értékelésén lpulnk. A rendelkezésünkre álló dtok lpján elsősorbn munknélküliség, szociálisrászorultság, gyermekek helyzete, lkhtási viszonyok és z iskoli végzettségek figyelembe vételével készítünk elemzéseket. A lkosság jövedelmi viszonyiról nincs megfelelő dtunk. Mekkor jövedelemből lehet megélni egy-egy településen, ennek megítélése, mint ktegóri behtárolás országtól függően más és más. Az ENSZ áltl hsznált bszolút mélyszegénységi küszöb szerint például ebbe csoportb trtozók kevesebb, mint 1 dollárból élnek npont. Ez mérőszám elsősorbn fejlődő országokr jellemző, fejlett világbn, más muttókt hsználnk. Így Európábn szegénynek számítnk medián jövedelmek 60%-ánál kevesebből élők. Ez forintosítv Mgyrországon 46.000 forint hvi jövedelmet jelent. A foglmk, mint láthtó, nem zonos élethelyzetet fednek, áltlánosn elmondhtó, hogy szegényebb országok szegényei sokkl szegényebbek, mint gzdgbb országbn élő lcsony társdlmi státuszúk. Másik hsznált foglom létminimum, mely egy szerény, de elfogdhtó életminőséget tesz lehetővé. Ez jelenleg Mgyrországon 62.000 forintos átlg hvi jövedelem, mi z egyfős, kétfős, 3, 4, vgy ennél ngyobb csládok esetére is vontkozttott átlgos muttó. Az ennél kevesebb jövedelemmel rendelkezőket nevezhetjük szegénynek. Ez réteg népesség 30-35%-át teszi ki, köztük 850.000 gyermek. Ekkor tömeget szociálpolitik képtelen eltrtni, így mélyszegénység htárát minimál nyugdíj 28.500 forintos hvi értéke ltti jövedelműeknél húzzák meg. 3.2 Fogllkozttottság, munkerő-pici integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett tábláztokb gyűjtött dtok, vlmint helyi önkormányzt fogllkozttás elősegítéséről és munknélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbikbn: Flt.) és Mötv-ben fogllt feldti lpján településünkre jellemző fogllkozttottságot, munkerő-pici

lehetőségeket kívánjuk elemezni z elmúlt évek változásink bemuttásávl, különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásbn. Az elemzést összevetjük térségi és országos dtokkl is. ) fogllkozttottk, munknélküliek, trtós munknélküliek szám, rány A munknélküliség olyn trtós stresszállpot, mely z egyén lklmzkodási kpcitását mximálisn igénybe veszi. A munknélküli trtósn frusztrált állpotbn vn, mely egyfelől z őt ért egzisztenciális, szociális és lelki veszteségek következménye, másfelől soroztos kudrcélmények (lklmtlnság, értéktelenség, bizonytlnságérzés) htás. A munknélkülit számos belső konfliktus is gyötri, mely rossz és rosszbb helyzetek közötti válsztási kényszerben jelentkezik. Az állás keresők szám 2011-re 41 főre (10,0%) lkult, vlmelyest csökkent z elmúlt évekhez képest, mely zért nem teljesen vlós, mert különbséget közfogllkozttásbn résztvevők teszik ki. 3.2.1. számú táblázt - Nyilvántrtott álláskeresők szám és rány, 15-64 évesek szám 15-64 év közötti lkónépesség (fő) nyilvántrtott álláskeresők szám (fő) év nő férfi Összesen nő Férfi összesen fő fő Fő fő % fő % fő % 2008 202 224 426 24 11,9% 33 14,7% 57 13,4% 2009 200 225 425 23 11,5% 38 16,9% 61 14,4% 2010 196 217 413 26 13,3% 31 14,3% 57 13,8% 2011 197 215 412 16 8,1% 25 11,6% 41 10,0% 18,0% Álláskeresők rány 16,0% 14,0% 12,0% 10,0% 8,0% 6,0% 4,0% 2,0% 0,0% 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 nők férfik összesen

3..2.2 táblázt nyilvántrtott álláskeresők szám nyilvántrtott álláskeresők szám összesen Fő 2008 2009 2010 2011 57 65 57 41 20 éves és fitlbb 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett Fő 2 6 2 4 % 3,5% 9,2% 3,5% 9,8% Fő 6 8 9 6 % 10,5% 12,3% 15,8% 14,6% Fő 4 9 8 5 % 7,0% 13,8% 14,0% 12,2% Fő 9 5 4 3 % 15,8% 7,7% 7,0% 7,3% Fő 11 8 6 3 % 19,3% 12,3% 10,5% 7,3% Fő 7 7 8 4 % 12,3% 10,8% 14,0% 9,8% Fő 5 8 6 3 % 8,8% 12,3% 10,5% 7,3% Fő 8 10 11 7 % 14,0% 15,4% 19,3% 17,1% Fő 5 4 3 5 % 8,8% 6,2% 5,3% 12,2% Fő 0 0 0 1 % 0,0% 0,0% 0,0% 2,4% Álláskeresők szám (fő) 70 60 50 40 30 20 10 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR

A regisztrált munknélküliek számábn bár kisebb mértékű csökkenés volt tpsztlhtó, 2008-s 57 főről számuk 61 főre növekedett 2009-re, ám ennek üteme válság ellenére nem emelkedett drsztikusn, 2011-ben 41 regisztrált álláskereső élt településen, szintén közfogllkoztásnk köszönhetően. A korosztályok vizsgáltánál megállpíthtó, hogy legmgsbb munknélküliek rány z 51-55 év közöttieknek 17,1% volt 2011-ben, után 21-25 év közöttiek 14,6% 2011-ben. 3.2.3. számú tábl - A munknélküliek és 180 npnál régebben munknélküliek szám és rány nyilvántrtott/regisztrált munknélküli 180 npnál régebben regisztrált munknélküli év Fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő Férfi Összesen 2008 24 33 57 11 18 29 45,8% 54,5% 50,9% 2009 23 38 61 6 18 24 26,1% 47,4% 39,3% 2010 26 31 57 12 14 26 46,2% 45,2% 45,6% 2011 16 25 41 8 7 15 50,0% 28,0% 36,6% 60,0% 180 npnál régebben munknélküliek rány 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 nők férfik összesen A regisztrált munknélküliek közül 180 npnál régebben regisztráltk szám csökkenést mutt 29 főről 15 főre, mi részben közfogllkozttásnk is köszönhető. 3.2.4. számú táblázt - Pálykezdő álláskeresők szám és 18-29 éves népesség szám 18-29 évesek szám Nyilvántrtott pálykezdő álláskeresők szám Év nő Férfi Összesen Nő Férfi összesen fő Fő Fő fő % fő % fő %

2008 45 57 102 0 0,0% 2 3,5% 2 2,0% 2009 49 56 105 0 0,0% 3 5,4% 3 2,9% 2010 47 49 96 3 6,4% 3 6,1% 6 6,3% 2011 48 52 100 2 4,2% 4 7,7% 6 6,0% 4,5 Pálykezdő álláskeresők szám 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 nők férfik A pálykezdő álláskeresők rány 2010-ben és 2011-ben növekedett meg, mi szintén jelzi, hogy fitlok nem látnk munkhelyi perspektívát Gelejen. b) lcsony iskoli végzettségűek fogllkozttottság Településünkön z érintett személyek egyre nehezebben tlálnk munklehetőséget. Az lcsony iskoli végzettséggel rendelkező férfik főként építkezéseken segédmunkát, rkodást, nők kerti munkákt, vrrást válllnk. A téli időszk jelent nehézséget z idénymunkák szünetelése mitt. Másik veszélyforrás, hogy bleset, betegség bekövetkeztével nincs ellátásuk, jövedelem nélkül mrdnk. Ezen érveket ugyn elfogdják, de úgy látják, hogy képzettségük híján nincs esélyük ebből helyzetből kilépni, s ezen már változttni nem tudnk. A szegénység kilkulásánk társdlmi oki vnnk, így ennek megoldás nem várhtó csk szociálpolitikától. 3.2.5. számú táblázt - Alcsonyn iskolázott népesség Év 15 éves és idősebb lkosság szám összesen 15-X éves leglább áltlános iskolát végzettek szám összesen nő férfi összesen nő férfi áltlános iskoli végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek szám Összes en fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % 2001 557 279 278 433 206 227 124 22,3% 73 26,2% 51 18,3% nő férfi

2011 529 267 262 489 140 349 40 7,6% 127 47,6% -87 33,2% Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás Településünkön csökkent z áltlános iskoli végzettséggel nem rendelkezők szám. 3.2.6. számú táblázt - Regisztrált munknélküliek szám iskoli végzettség szerint Év nyilvántrtott álláskeresők szám összesen A nyilvántrtott álláskeresők megoszlás iskoli végzettség szerint 8 áltlánosnál lcsonybb végzettség 8 áltlános 8 áltlánosnál mgsbb iskoli végzettség Fő fő % fő % fő % 2008 57 6 10,5% 25 43,9% 26 45,6% 2009 61 4 6,6% 31 50,8% 26 42,6% 2010 57 4 7,0% 28 49,1% 25 43,9% 2011 41 1 2,4% 17 41,5% 23 56,1% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkügyi Hivtl 70 Munknélküliek iskoli végzettsége (fő) 60 50 40 30 20 10 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 8 áltlánosnál lcsonybb 8 áltlános 8 áltlánosnál mgsbb A regisztrált munknélküliek közül hsonló rányú 8.áltlános iskoli végzettség és 8. áltlánosnál mgsbb végzettséggel rendelkezők szám. 3.2.7. számú táblázt - Felnőttokttásbn résztvevők év áltlános iskoli felnőttokttásbn résztvevők szám 8. évfolymot felnőttokttásbn eredményesen elvégzők szám Fő Fő % 2009 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2010 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2011 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ!

2012 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! Forrás: TeIR, Területi Állmháztrtási és Közigzgtási Információs Szolgált (TÁKISZ) A felnőttokttásbn nem tlálunk résztvevőt, melynek ok képzések települési szintre vló eljutásánk hiány. 3.2.8. számú táblázt - Felnőttokttásbn résztvevők szám középfokú iskolábn középfokú szkközépiskoli szkiskoli felnőttokttásbn felnőttokttásbn felnőttokttásbn résztvevők év résztvevők összesen résztvevők gimnáziumi felnőttokttásbn résztvevők fő fő % fő % fő % 2009 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2010 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2011 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2012 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! Forrás: TeIR, Területi Állmháztrtási és Közigzgtási Információs Szolgált (TÁKISZ) c) közfogllkozttás A települési önkormányzt z ktív korú nem fogllkozttott személyek munkerő-pici helyzetének jvítás érdekében közmunkprogrmot szervez, melynek keretében különösen rendszeres szociális segélyt kérelmező igényjogosult személyek fogllkozttását kell biztosítni. A fogllkozttási kötelezettség közmunk, közhsznú munk vgy közcélú munk ( továbbikbn együtt: z önkormányzt áltl szervezett fogllkozttás) biztosításávl teljesíthető. Az önkormányzt áltl szervezett fogllkozttás időtrtm leglább hrminc munknp, kivéve, h z ktív korú nem fogllkozttott személyt lklmi munkválllói könyvvel fogllkozttják. Az lklmi munkválllói könyvvel közcélú munk keretében történő fogllkozttásr bbn z esetben kerülhet sor, h fogllkozttás első npjától számított ht hónpon belül fogllkozttás együttes időtrtm eléri hrminc munknpot. A fogllkozttás megszervezését z önkormányzt másik önkormányzttl létrehozott társulás vgy más szerv útján is végezheti. Közcélú munk keretében fogllkoztthtó ) rendszeres szociális segélyt kérelmező igényjogosult, b) rendszeres szociális segélyben részesülő, c) települési önkormányzttl együttműködő ktív korú nem fogllkozttott személy. Településünkön 2012-ben indult el Kistérségi Agrár Klszter TÁMOP projekt, melynek keretében 16 főt fogllkoztttunk és lpvető eszközöket tudtunk beszerezni z élelmiszernövény termesztéshez (trktor, fóli, öntöző rendszer). 2012-ben z lábbi közfogllkoztási progrmbn vettünk részt: erdőtelepítés

mezőgzdsági élelmiszer strtmunk 2013-bn következő Strtmunk közfogllkozttást végezzük településünkön: közúthálózt jvítás 20 fő mezőgzdság-élelmiszer projekt 24 fő 3.2.9. számú táblázt - Közfogllkozttásbn résztvevők szám év Közfogllkozttásb n résztvevők szám Közfogllkozttásbn résztvevők rány település ktív korú lkosságához képest Közfogllkozttásbn résztvevő romák/cigányok szám Közfogllkozttásbn résztvevők romák rány z ktív korú rom/cigány lkossághoz képest 2010 37 11% 5 83% 2011 38 11% 5 83% Forrás: Önkormányzt dti 40 Közfogllkozttottk szám (fő) 35 30 25 20 15 10 5 0 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Közfogllkozttottk szám Közfogllkozttott romák szám d) fogllkozttáshoz vló hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munklehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges válllkozási területek, helyben/térségben működő fogllkozttási progrmok stb.)

Gelej községben lkók helyben szolgálttásoknál ( kereskedelem, közigzgtás, köznevelés) tlálnk csk munkát, ezek szám csekély z ktív korú keresők számához viszonyítv. Településünkről Mezőkövesdre és Tiszújvárosb járnk el dolgozni z itt élők. 3.2.10. számú táblázt A fogllkozáshoz vló hozzáférés esélyének helyi potenciálj válllkozások működő fogllkozt év regisztrált állmi fogllkozt tási Kiskereskedel vendéglát kivetett befizetett válllkozáso szektorbn tási progrmo mi üzletek óhelyek iprűzési iprűzési k szám fogllkoztt progrmo kbn részt szám szám dó dó településen ottk szám k szám vevők helyben szám 2008 43 8 2 n. 5 000 000 7 905 000 0 0 2009 47 8 2 n. 8 000 000 5 957 000 0 0 2010 50 8 2 n. 6 976 000 6 976 000 0 0 2011 52 6 2 n. 7 000 000 7 076 000 1 16 Forrás: TEIR, T-Str, önkormányzt dti e) fitlok fogllkozttását és z okttásból munkerőpicr vló átmenetet megkönnyítő progrmok településen; képzéshez, továbbképzéshez vló hozzáférésük Egyedüli progrm strtmunk keretében folyó mezőgzdsági képzés, mely települési szinten jelenik meg. 3.2.11. számú táblázt A fogllkozttáshoz vló hozzáférés esélyének helyi potenciálj fitlok fitlok fogllkozttását megkönnyítő progrmok településen fitlok fogllkozttását megkönnyítő progrmok vonzásközpontbn vn/nincs nincs vn Felsorolás Strtmunk Munkügyi Központ z okttásból munkerőpicr vló átmenetet megkönnyítő progrmok településen vn Strmunk, TÁMOP z okttásból munkerőpicr vló átmenetet megkönnyítő progrmok vonzásközpontbn vn Munkügyi Központ Forrás: helyi dtgyűjtés

3.2.12. számú táblázt A fogllkozáshoz vló hozzáférés esélyének helyi potenciálj progrmokon részvevő fitlok szám Év fitlok fogllkozttását megkönnyítő progrmok településen fitlok fogllkozttását megkönnyítő progrmok vonzáskörzetben z okttásból munkerőpicr vló átmenetet megkönnyítő progrmok településen z okttásból munkerőpicr vló átmenetet megkönnyítő progrmok vonzáskörzetben férfi nő Férfi nő férfi Nő férfi nő 2008 0 0 n. n. 0 0 n. n. 2009 0 0 n. n. 0 0 n. n. 2010 0 0 n. n. 0 0 N. n. 2011 0 0 n. n. 0 0 N n. 2012 3 13 n. n. 3 13 n. n. 2013 3 13 n. n. 3 13 n.. n. Forrás: helyi dtgyűjtés A strtmunk- közmunk progrmbn tudunk esélyt biztosítni fitlok számár helyben hhoz, hogy képzésre járjnk. f) munkerő-pici integrációt segítő szervezetek és szolgálttások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkerő-pici szolgálttásokhoz vló hozzáférés, helyi fogllkozttási progrmok) A munkerő-pici szolgálttásokhoz legngyobb segítséget Munkügyi központ dj. 3.2.14. számú táblázt A fogllkozttáshoz vló hozzáférés esélyének helyi potenciálj felnőttek vn/nincs Felsorolás felnőttképző progrmok településen vn Strtmunk- mezőgzdsági képzés felnőttképző progrmok vonzásközpontbn egyéb munkerő-pici szolgálttások településen egyéb munkerő-pici szolgálttások vonzásközpontbn Helyi fogllkozttási progrmok településen vn nincs n. vn Munkügyi Központ n. n. Strtmunk-mezőgzdsági képzés

Helyi fogllkozttási progrmok vonzásközpontbn n. n. Forrás: helyi dtgyűjtés g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzti sját fenntrtású intézményekben történő fogllkozttás A mélyszegénységben élők szám nő településen 2008-bn 25 fő, 2013-bn 50 fő. Jellemző rájuk, hogy lcsony iskoli végzettségük mitt nem tudnk elhelyezkedni, munkhelyet nem tlálnk, sikeres pályáztot nem tudnk benyújtni. Településünkön rom lkosság szám lcsony. 3.2.16. számú táblázt Mélyszegénységben élők és romák fogllkozttás év mélyszegénységben élők Romák/cigányok 2008 25 6 2009 25 6 2010 30 6 2011 35 6 2012 40 6 2013 50 6 Forrás: helyi dtgyűjtés h) hátrányos megkülönböztetés fogllkozttás területén Településünkön nincs hátrányos megkülönböztetés 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, ktív korúk ellátás, munknélküliséghez kpcsolódó támogtások A szociális igzgtásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény z elmúlt években is többször is módosították, melynek előírásit Képviselő-testület szociális ellátások helyi szbályiról szóló 2/2011. (II.15.) önkormányzti rendeletébe épített be. Az ktívkorúk ellátásánk körében fogllkozttást helyettesítő támogtás, melynek feltételeként minden támogtottnk leglább 30 np munkviszonyt kell létesítenie, olyn módon, hogy z igzolhtó legyen felülvizsgáltkor. Erre lehetősége vn több módon. Nyílt munkerőpicon folytt keresőtevékenységet, egyszerűsített fogllkozttottként létesít munkviszonyt, háztrtási munkát folytt, munkerő-pici progrmbn vesz részt, közérdekű önkéntes tevékenységet folytt, vgy közfogllkozttásbn vesz részt. Az önkormányzt rendeletében jutttásr vló jogosultság egyéb

feltételeként írj elő, hogy kérelem benyújtój, illetve z ellátás jogosultj lkókörnyezete rendezettségének biztosításár vontkozó, rendeletében megállpított feltételeket teljesítse. Rendszeres szociális segélyre lehet jogosult, ki egészségkárosodott, vgy ki z 55. életévét betöltötte, vgy ki z önkormányzt rendeletében meghtározott, feltételeknek megfelel vgy 14 év ltti gyermeket nevel és településen nincs biztosítv gyermek npközbeni ellátás. A rendszeres szociális segély 90%- bn fedezett ellátási form, fogllkoztást helyettesítő támogtás csk 80%-bn. Az nygi helyzet romlásánk következményeként munknélküli emberek kpcsolti beszűkültek, megváltozott énképük és életvitelükben is izolálódtk. Az nygi nehézségek konfliktusokt idéznek elő munknélküliek csládjábn. Szociális helyzet muttói, szociális támogtások, szolgálttások: A szociális ellátás feltételeinek biztosítás z állm központi szerveinek és helyi önkormányztoknk feldt. (1993. évi III. tv. A szociális igzgtásról és szociális ellátásokról). A szociális ellátások rászorultság mértékétől és okától függően vehetők igénybe. A jutttások zokt hátrányokt igyekeznek kiküszöbölni, kompenzálni, melyek z dott személyt helyzetéből dódón sújtják. A rendelet megfoglmzz htásköri rendelkezéseket, mi szerint z önkormányzt képviselő testülete, vgy polgármester htásköre-e z elbírálás. Az önkormányzt képviselő testülete polgármester htáskörébe utlj I. fokon z lábbi szociális ellátási formák elbírálását: ) temetési segély b) rendkívüli átmeneti segély c) otthonteremtési támogtás Gelej Község Önkormányzt z Szt. 86. lpján z lábbi személyes gondoskodási formákt biztosítj: Szociális lpszolgálttások: ) étkeztetés b) házi segítségnyújtás Az lábbi személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokt z önkormányzt Mezőcsáti Többcélú Kistérségi Társulás útján biztosítj. ) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás b) csládsegítés, gyermekjóléti szolgált A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételének rendjét Mezőcsáti Többcélú Kistérségi Társulás htározz meg települési önkormányztok egyetértésével. 3.3.1. számú táblázt - Álláskeresési segélyben részesülők szám 15-64 év közötti lkónépesség Év segélyben részesülők fő segélyben részesülők % szám