Egy élet a kezedben Ha a gyerekek kritizálva élnek, megtanulnak megbélyegezettnek lenni. Ha a gyerekek ellenségeskedésben élnek, megtanulnak veszekedni. Ha a gyerekek kicsúfolva élnek, megtanulnak szégyenlősnek lenni. Ha a gyerekek megszégyenítve élnek, bűnösnek érzik magukat. Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek, megtanulnak türelmesnek lenni. Ha a gyerekek bátorítva élnek, megtanulnak bízni. Ha a gyerekek dicsérve élnek, megbecsülve érzik magukat. Ha a gyerekek méltányosságban élnek, megtanulják az igazságot. Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat, megtanulnak hittel élni. Ha a gyerekek megerősítve élnek, megtanulják magukat szeretni. Ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek, megtanulják megtalálni a szeretetet a világban. (Dorothy Law Holtz)
Tartalomjegyzék B E V E Z E T É S... 3 NEVELÉSI PROGRAM... 6 1. AZ ISKOLÁNKBAN FOLYÓ NEVELŐ - OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI... 6 2.A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJA, FELADATAI, ELJÁRÁSAI, ESZKÖZEI... 8 2.1. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJA:... 8 2.2. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA FELADATA... 9 2.3. ELJÁRÁSOK A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁBAN... 11 2.4. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ESZKÖZEI... 12 3. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS... 12 4. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM... 17 5. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV... 20 6. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM... 22 7. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK... 25 8. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI... 27 9. AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI... 31 10. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG... 33 10.1. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK... 33 10.2. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM... 34 10.3. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI ÉS TANULÁSI NEHÉZSÉGEKKEL KÜZDŐK SEGÍTÉSE... 35 10.4. AZ IFJÚSÁGVÉDELEMI FELADATOK ELLÁTÁSA... 36 10.5.A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG... 37 11. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI... 38 12. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS, ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI.... 39 Az iskola közösségeinek együttműködése... 40 13. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE... 46 14. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK... 48 14.AZ EGÉSZ NAPOS ISKOLA... 50 AZ EGÉSZ NAPOS ISKOLA KIEMELT FELADATA... 50 16. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ÉS ÁTVÉTELÉNEK ELVEI... 52 BELÉPÉS AZ ISKOLÁBA, TOVÁBBHALADÁS... 52 HELYI TANTERV... 55 A VÁLASZTOTT KERETTANTERV, AZ ISKOLÁBAN TANÍTOTT KÖTELEZŐ ÉS NEM KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK ÉS ÓRASZÁMAIK (ÓRATERV)... 55 TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI... 58 A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE... 58 1
A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA... 66 A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE... 66 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK... 78 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK... 80 2
B E V E Z E T É S Fákat ültet a földmíves, amelynek a gyümölcsét Ő maga sohasem fogja élvezni. (latin mondás) Intézményünk több mint 100 éves múltra tekint vissza. 1892-ben a Luther utcán, Alpár Ignác tervei alapján készült épületben kezdte meg működését Evangélikus Általános Iskolaként. 1950-ben, az államosítást követően 4. Sz. Általános Iskola nevet kapta. Kodály Zoltán elvei és útmutatásai alapján 1958-ban kezdődött itt az ének-zene tagozatos képzés, mely a mai napig az iskola fő profilja. A gyerekek 6 éves koruktól naponta találkoznak a zenével énekórán, énekkari és hangszeres foglalkozásokon. Az iskola nagy létszámú növendékeiből több kórus is szerveződött. A legkisebbek a Nyitnikék kórus, őket követi a Napsugár kórus, a Cantemus fiú vegyeskar és a Cantemus gyermekkórus. Az iskola volt növendékeiből alakult a ma már nemzetközi hírnévre szert tett Pro Musica leánykar, a Banchieri énekegyüttes, a Cantemus vegyeskar is. A legnagyobb létszámú és a legtöbb sikert elért kórus, a Cantemus gyermekkórus 1974 óta a világ zeneirodalmának legszebb műveit énekli hangversenyein, hangjukat hanglemezek, rádió- és televízió felvételek őrzik, számos kortárs mű bemutatója fűződik nevükhöz, pályájukat különös események és eredmények kísérik. Hangversenyeztek a világ számos országában. A világ legjelentősebb kórusversenyein több mint 20 díjat szereztek. A kórus vezetője Szabó Dénes, Liszt - és Kossuth-díjas karnagy. 1992-ben, a korábbi iskolaépület átadásának 100. évfordulóján vette fel iskolánk a nagy magyar zeneszerző és zenepedagógus, Kodály Zoltán nevét. 2001 szeptemberétől költözött intézményünk a Vay Ádám körúton épült új, impozáns, a XXI, század kihívásainak is megfelelő épületbe. 1-8. osztályig folyik az oktatás, évfolyamonként két osztály van, 16 tanulócsoportban átlagosan 25 fővel alkotnak osztályközösséget diákjaink. 3
Iskolánk épülete a város szívében van, a Vay Ádám körút egyik legforgalmasabb csomópontjában helyezkedik el, közel a művelődés egyéb centrumaihoz. E központi helynek is köszönhetően, illetve az ének-zene oktatás magas színvonala miatt, valamint a zene területén aratott világhírű sikerek eredményeként a Kodály Zoltán Általános Iskola hosszú évek gondos munkája után az általános iskolai szerepe mellett a város, a térség zenei, kulturális központjává vált. Intézményünk alapvető elve az úgynevezett Kodály- módszeren alapuló oktatás-nevelés. Tantestületünk hite az, hogy a kiemelt óraszámban történő ének-zene tanítása során tanulóinkban más kompetenciákat is hatékonyabban tudunk fejleszteni. Tanulóink többségének neveltségi szintjével és szorgalmával elégedettek lehetünk. Osztályközösségeink 90 százaléka példás és jó magaviseletű, de vannak olyan osztályaink ahol szinte majdnem mindenki példás magatartású. Osztályaink tanulmányi átlaga4,5 körül mozog. A tanítási órákon és a tanórán kívüli tevékenységek során azt szeretnénk elérni, hogy a tudás megszerzése ne az ismeretek halmozása legyen, hanem az ismeretek alkotó módon való használata. Sokoldalú személyiségfejlesztésre törekszünk. Azt a nagy és szép feladatot vállaljuk, hogy minden gyermek a tanárai segítségével a legmagasabb szinten bontakoztassa ki képességeit, megtanulva a testileg, szellemileg, érzelmileg és erkölcsileg helyes életvitelt. Nevelőmunkánkban kiemelt feladat a tanuláshoz való viszony javítása, az igényesség szintjének emelése, a tanulói aktivitás fokozása. Pedagógusaink azt akarják elérni, hogy sokirányú érdeklődés, kíváncsiság, akaraterő, a tudás tisztelete, fejlett kommunikációs készség, együttműködés, a közösségi érintkezés szabályainak ismerete és betartása, egymás elfogadása és megbecsülése jellemezze tanítványainkat. Egyetemes emberi értékeket közvetítünk, amelyre stabil tudás építhető. Megújulásra, önművelésre képes tanulókat nevelünk, akiknek már az élethosszig tartó tanulás lesz a feladatuk, ezért állítjuk oktatónevelő munkánk középpontjába az alapkészségek fejlesztését. Tanítványaink az országos kompetenciamérés során szövegértés és matematika területén folyamatosan országos átlag fölött teljesítenek, a megyei székhelyű iskolák között az élmezőnybe tartoznak. A különböző tantárgyi versenyeken is büszkélkedhetünk városi, megyei, országos első helyezésekkel. Minden dobogós helyezésünket nehéz lenne felsorolni, hiszen a paletta igen széles. Az ország legjobb énekesei, triatlon- és duatlonosai mellett 4
nálunk tanulnak az országos fizika-, matematika-, helyesíró, mesemondó és történelemverseny díjazottjai is. Az évente sorra kerülő iskolagyűléseink alkalmával ahol a teljes tanulói közösség előtt értékeljük és jutalmazzuk az országos, megyei vagy városi versenyeken eredményeket elért tanulóinkat és felkészítő tanáraikat- csupán az elmúlt tanévekben közel 270 Akikre büszkék vagyunk oklevelet tudtunk kiosztani. Ez a szám ugyan mutatja az aktívan felkészülők nagyságrendjét, de sokkal többet mond el akkor, ha ugyanezt a tanulói létszámhoz és az adott időszakhoz viszonyítjuk. A számok alapján ez azt jelenti, hogy statisztikailag minden második vagy harmadik tanulónk volt valamiben kiváló. Kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetben lévő tanulók fejlesztésére egyéni képességfejlesztéssel, differenciált óravezetéssel, felzárkóztató foglalkozásokkal. S mi iskolánk másik arca és elve? Az a törekvés, hogy a gyermekeken keresztül a zene erejével egyfajta ízlésformáló és a nyíregyházi városlakók felé értékeket közvetítő szerepet vállaljunk fel. Ehhez miből merít erőt az iskola? Mi az a megfoghatatlan hangulat és forrás, melyet sokan a világban és itthon is nyíregyházi csodának tartanak? Nehéz megválaszolni. De mindez csakis közös összefogással, az egymásért való gondolkodással valósítható meg. Az iskola tantestülete és diákjai által elért eredmények arra köteleznek bennünket, hogy őrizzük az elődök által alkotott és képviselt értékeket, ezekre építkezve tudjunk magas színvonalon megfelelni az új kihívásoknak, elvárásoknak. Szakmai elismeréseik: 1989. Magyar Művészetért Alapítvány Nagydíja 1993. Bartók Béla Pásztory Ditta díj 1996. Bartók Béla Debreceni Nemzetközi Kórusverseny I. díja - Nagydíja Kórusmuzsika Európai Nagydíja 2002. Kórusolimpia 6 I. díj Dél-Korea 2003. BBC Ezüst Rózsa Kehely Díj London 2004. a Cantemus Gyermekkar, a Pro Musica Énekkar és Szabó Dénes megkapták a Magyar Örökség díjat 2005. Arezzo Olaszország I díj, Nagydíj, Olomouc Csehország Cantemus Fiúkar Aranyérem 2006. Tolosa Spanyolország Cantemus gyermekkar Aranyérem. 2009. Arezzo- I. díj 2010. Tolosa- Nagydíj 2012. Életmű Díj 5
Nevelési program Tizenöt éven alul mindenki tehetségesebb, mint azon felül: csak a kivételes géniuszok fejlődnek mindig tovább. Kár elszalasztani ezt a tehetséges kort. (Kodály Zoltán) 1. Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei Nevelő - oktató munkánk során a személyiség harmonikus fejlesztése érdekében az alábbi alapelveket tartjuk szem előtt. A kodályi gondolatok jegyében hisszük és valljuk: Olyan ifjúságot kell nevelnünk, akik képesek megfelelni az élet mindennapi kihívásainak, felismerik és tisztelik az igaz emberi értékeket. Az iskolának szilárd, a kor színvonalának megfelelő tudományos ismereteket kell nyújtani, kialakítva a továbbhaladáshoz szükséges képességeket, biztosítva a magas fokú kreativitást, fogékonyságot az új ismeretek befogadására. Az oktató-nevelő munkánkban támaszkodva Kodály Zoltán elveire, útmutatására a zene nevelő hatásaira építve a gyermeki, a tanulói személyiség tiszteletben tartása mellett képesek vagyunk kialakítani és fejleszteni a tanulók erkölcsi, esztétikai értékrendjét. Az iskola a gyermek, a szülő és pedagógus szoros együttműködése révén képes a társadalom elvárásainak megfelelni. A gyermek személyiségének teljes kibontakoztatása, a konstruktív életvezetés megteremtése csak jó hangulatú, kiegyensúlyozott légkörben lehet. Magas szintű, mélyebb zenei műveltség megteremtésének alapja az ének. 6
Az emberi hang, a mindenkinek hozzáférhető, ingyenes és mégis legszebb hangszer lehet csak általános, sokakra kiterjedő zenekultúra termő talaja. (Kodály Zoltán) - Az ének, a zene eszköz, melyek segítségével szélesebb látókörű, érzékenyebb, a világ dolgaira fogékonyabb embereket nevelünk. - iskolánk nevelő oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanítási-tanulási folyamatokat önkormányzó képességének kibontakoztatásához; - az iskola valamennyi dolgozója és tanulója kölcsönösen tiszteletben tartja egymás emberi méltóságát; - minden iskolai tevékenységünket - az oktatás és nevelés terén egyaránt - a gyermekek okos szeretete hatja át; - iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása; - a tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére; - az egyéni szükségletek szerint megfelelő feltételeket nyújtunk gyermekeinknek a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez; - minden támogatást megadunk ahhoz, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig tartó tanulás alapjait, valamint a folyamatot megkönnyítő képességeket, készségeket és kompetenciákat: a szövegértési szövegalkotási, matematikai logikai, szociális, életviteli és környezeti, az életpálya-építési, idegen nyelvi, valamint az infokommunikációs technológiákat; - a nevelési - oktatási folyamatokban következetes emberléptékű követelményeket támasztunk; - megalapozzuk a konstruktív életvezetés, az egyéni életpálya-építés és egészséges életmód készségét; 7
- reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány kiválasztását; - alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét; 2.A nevelő-oktató munka célja, feladatai, eljárásai, eszközei 2.1. A nevelő-oktató munka célja: Pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az intellektuális és emberi erkölcsi értékeknek a kialakítása tanítványainkban, amelyek birtokában úgy tudják egyéni boldogulásukat megteremteni, hogy az egyben a szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálja. - az iskolába lépő kisgyermekben óvja és fejlessze a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot; - vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; - az iskola adjon teret a gyermek játék és mozgás iránti vágyának; - az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen; - az olvasás iránti kedv felkeltése, fenntartása; - mélyrehatóan alapozzuk meg az alapkészségek elsajátítását; - az alapkészségek kimunkálása (írás, értő olvasás, számolás, beszéd) és differenciált fejlesztése; - a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a továbbtanulásra; - magas színvonalú és sokrétű ismeretátadással fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó képességét, készségét és kreativitását; 8
- jellemezze munkánkat egyfelől a következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság; - a pedagógiai munka középpontjában tehát a személyre szóló fejlesztés álljon; - használható és továbbfejleszthető idegen nyelvi tudás megszerzése; - eredményes tanulási módszerek, technikák elsajátítása; - környezettudatos magatartás, életvitel kialakítása, környezetünk értékeinek megőrzése, gyarapítása; - az egészséges állapot örömteli megítélése, harmonikus élet értékként való tisztelete; - más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerése, megbecsülése; - alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyság kialakítása, - európai identitástudat megerősítése, nyitottak az Európán kívüli kultúrák iránt; - a tanulók természettudományos gondolkodásmódjának kiterjesztése, - a médiumokban való eligazodás, információ szelektív használata, - sajátos tanulási módok, stratégiák, stílusok, szokások megismerése, - informatikai eszközök, elektronikus oktatási segédanyagok megismerése, alkalmazása, - a tanulók egészséges testi-lelki, szociális fejlődése, - pozitív beállítódások, magatartások és szokások kialakulása. 2.2. A nevelő-oktató munka feladata - alapozzuk meg a tanuláshoz való pozitív viszonyt (attitűd); - a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített motivációval fejlessze a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és mozdítsa elő érzelemvilágának gazdagodását; - fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a természeti, társadalmi és emberi környezettel való harmonikus, építő kapcsolatokhoz szükségesek; - az aktív tanulási tevékenységek (kooperatív tanulási technikák) közben fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját, toleranciáját; - a tanulók kapjanak folyamatos visszajelzést a tanulmányi teljesítményükről és magatartásuk minősítéséről; 9
- A tanulók életkori fejlettségi szintjéhez mérten válasszuk ki és rendezzük el az emberre, társadalomra, tudományra, technikára, művészetekre vonatkozó ismeretanyagot a 8 évfolyamos oktatási rendszerben. - Ének-zenéből emelt szintű oktatást működtetünk, négy gyermekkórus (Nyitnikék, Napsugár, Fiú vegyeskar, és Cantemus gyermekkar) működtetése által. Tanulóink zeneszerető és zeneértő emberekké nevelése. - Világnézeti és politikai elkötelezettség nélkül neveljük, oktatjuk gyermekeinket a legfontosabb ismeretek, jártasságok, készségek, képességek fejlesztése révén. - A hazai, nemzeti és egyetemes kultúra értékeinek megismertetése. - A társadalom által elfogadott szociális viselkedés szabályainak elfogadása, egyéni szociális értékrend kialakítása. - A Kodály elveire épülő ének-zene tanítás mellett az anyanyelv, természet- és társadalomismeretek, a vizuális kultúra és művészeti nevelés megvalósítása. - A tanulók egyéni képességeinek megismerésével tehetséggondozó szakkörök szervezése. - Tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatása, korrepetálásának megszervezése. - A tanulók értékelésének, minősítésének körültekintő megszervezése a jogszabályoknak megfelelően. - Hatékony tanulási módszerek közvetítése. - Az átadott ismeretek tükrözzék a kor színvonalát, tudományosságát, a tanulók pályaválasztása képességeiknek megfelelő és zökkenőmentes legyen. - A reális önismeret és önértékelés képességeinek kifejlesztése. - Sokféle eszközzel és formában (nyelvi, zenei, vizuális) fejezzék ki gondolataikat, érzéseiket, véleményüket, vágyaikat! - Demokratikus alapokon álló tanár-diák viszony kialakítása. - Differenciált nehézségi feladatokkal, testreszabott foglalkozással lehetőség biztosítása az egyéni haladási ütemre. - Tudatosítjuk a szűkebb és a tágabb környezetben megismerhető erkölcsi értékeket, erősítjük a pozitív szokásokat és humánus magatartásmintákat. 10
2.3. Eljárások a nevelő-oktató munkában Az életkori sajátosságokat figyelembe véve érvényesek és egymásba épülnek. A szűkebb és tágabb környezet által nyújtott lehetőségek kihasználása. A Kodály elveire épülő ének-zene tanítási módszer. A szociális készség fejlesztése, szervezett együttműködés. A család, egyház, különböző önképző és alkotó közösség segítségének felismerése és elfogadása. Legyen helyes, követendő családképük! Az egészséges életmód belső szükségletté váljon, elengedhetetlen feltétele az érzelmi kiegyensúlyozottság, az egészséges táplálkozás, rendszeres testmozgás. Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait. az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével a reális énkép kialakítására törekszünk;az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban a kooperációs készséget építjük; az egész napos iskola egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a nebulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségét; a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése; a helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával fejlesztjük a személyiség erkölcsi arculatát; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával alapozzuk meg az önálló tanulást és az önművelést, fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat; 11
a tanulók megszerzett tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában, konfliktusok kezelésében is alkalmazzák, döntésképességüket szervezett gyakorlatokban és spontán élethelyzetekben is érvényesítik. 2.4. A nevelő-oktató munka eszközei Az oktatás eredményességét a motiválás, a felfedezés örömének megteremtése, a módszerek sokszínűsége, az egyénre szabott foglalkozás szolgálja. A nevelőtestület személyes példaadással, magasfokú műveltséggel, igényességgel, derűs humánumával biztosítja, hogy tanulni érdemes és hasznos. Együttműködés a szülőkkel. Megismerjük és alkalmazzuk a szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztésére kidolgozott tanulói és tanári eszközrendszert, az SDT és IKT kínálta lehetőségeket. A nevelési-oktatási eljárások pedagógiai eszközeit a kooperatív technikákkal ötvözzük. 3. Személyiségfejlesztés a kezdet a legfontosabb, általában is,de különösen a fiatal és zsenge lényeknél. Hiszen leginkább ilyenkor lehet őket formálni, ilyenkor vésődik beléjük a forma, melyet bennük kialakítani akarunk. / Platon / Az iskolának mint fontos másodlagos szocializációs színtérnek a gyermek fejlesztésében betöltendő feladatköre az utóbbi években jelentős változáson ment át. Amíg évtizedeken át (sőt: évszázadokon át!) az ismeretátadói funkció állt a középpontban, addig újabban a személyiségformálásban betöltendő fejlesztő funkció is egyre nagyobb részt követel magának az iskolában. A Kodály Zoltán Általános Iskola pedagógusai hisznek a gyermek pozitív természetében, képességei kifejlesztéséhez azonban megfelelő környezet szükséges, ahol élettapasztalatokon keresztül formálódhat. Mi ilyen környezet megteremtésén fáradozunk. 12
A személyiséget helyezzük a középpontba. A szuverenitás alapja az ön- és éntudat, mely folyamatosan fejlesztendő. Nehezen képzelhető el, hogy eredményes lesz az iskolai személyiségfejlesztés, ha nem fordítunk elég gondot a gyerekek értékorientációjának formálására. Az értékorientáció az egyén beállítódásaink rendszere, ez alapján válogat a környezet kínálta lehetőségek közül. A fejlesztésben azoknak az orientációs mintáknak van elsődleges szerepük, amelyeket a gyerek a családtól, az iskolától kap. Ezektől függ az, ami a tanulókban kialakul. A pedagógusoknak tehát különösen nagy a felelősségük. A cél csakis a pozitív emberi értékek elfogadtatása lehet, még akkor is, ha alkalmasint a pedagógusoknak meg kell küzdeniük a társadalmi környezet értékrendjével is. A sikeres tevékenységben általában jelentős szerepet játszik a gyerek magas igényszintje, a kötelességteljesítés és a felelősségtudat is. A harmonikus együttélésnek alapvető feltétele az embertársainkhoz való megfelelő viszony. Az iskolánk a gyermekeket a társadalmi létre készíti fel, ezért fontosnak tartjuk, hogy az együttéléshez szükséges magatartásformákat is megtanítsuk. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskola nevelési programjára, a Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott és képviselt értékekre, a nevelő - oktató munka pedagógiai alapelveire, a helyi sajátosságokból fakadó hagyományokra épül. A kívánt célok elérése során feladatunk a tanulók személyiségének mind teljesebb kibontakoztatása. E feladat megvalósítása érdekében elengedhetetlen: - a tanulók eltérő szintű adottságainak, a tanulók eltérő ütemű fejlődésének,az életkori sajátosságoknak, szociális és egyéb környezeti tényezőknek a figyelembevétele - a nevelők személyes példaadása, felelősségtudata - az osztály és iskolai közösség pozitív hatása - a szülői - társadalmi háttér támogatása. 13
A tanulói személyiségfejlesztés feladatai az alábbi területek köré csoportosulnak: 1. A tanuló gondolkodási, tanulási képességeinek fejlesztése, az értelem fejlesztése. 2. A szociális érzékenység fejlesztése, emberi kapcsolatok kialakulása. 3. A kulturált életmód, testi, lelki egészség igénye. 4. Speciális kompetenciák fejlesztése (értékorientáció, igényszint kialakítása, aktivitás, motivációs bázis kialakítása, önállóságra nevelés, fegyelmezettség kialakítása, kreativitás, énkép, a pozitív önértékelés, a pozitív attitűd és mások elfogadása, önismeret kialakítása) 5. Szakmai képzés, saját pedagógusaink motiválása, személyiségük fejlesztése Az intézmény teljes tevékenységével, az iskolai élet minden megnyilvánulásával nevel. A célok megvalósítása érdekében a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos főbb feladataink a következők: A tanuló gondolkodási - tanulási képességeinek fejlesztése, az értelem fejlesztése: A tanórán a tananyag feldolgozása, az alkalmazott módszerek segítsék elő: - a tehetség, adottság felismerését, a gyermekekben rejlő képességek sokoldalú kibontakoztatását, játékszeretet és az alkotásvágyat, - az ismeretszerzési vágy, tudásvágy felébresztését; a permanens tanulás igényének és képességének kialakítását, - a kreativitást, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztését. Az alkalmazott módszerek és az ismeretek számonkérésének formái fejlesszék: - a tanulók tanulási kötelességtudatát, - fejlesszék a kommunikációs készségeket (írás, olvasás, beszéd, beszédértés) - vázlatkészítést és a különböző segédeszközök alkalmazásának készségét, előadói képességet, - a tanulási életprogram fejlődésének segítését, a tanulás gyakorlati értékét, - segítsék a helyes tanulási szokások, hatékony tanulási módszerek kialakítását (megfigyelés, lényeglátás, összefüggések felismerése, rendszerezőképesség) - a tanulói kortárscsoport pozitív befolyásoló szerepét, a tanuló helyes önértékelését. 14
A tanórai és tanórán kívüli ismeretszerzés formái segítsék elő: - a tanulói teljesítményvágy optimalizálásának igényét, - az önálló ismeretszerzés, bővítés belső késztetéssé alakítását, - a tudás birtoklásának örömét. Szociális értékrend fejlesztése, emberi kapcsolatok: - megfelelő énkép kialakítása, önismeret fejlesztése, reális önértékelésre való képesség birtoklása, a megfelelő önbizalom kifejlesztése - döntéshozatalra való képesség, a döntésekért, tettekért való felelősségvállalás, kötelességtudat kialakítása - kitartás, akaraterő, küzdeni tudás - mint emberi tulajdonságokkal való rendelkezés - személyiségünk megismerésének képessége: önkontroll, önuralom és önfegyelem elsajátíttatása - az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének előnyeit hangsúlyozó iskolai légkör kialakítása - az emberek közötti érintkezés, emberi kapcsolatteremtés és kommunikáció kulturált formáinak, elfogadott normáinak kialakítása, udvariasság és illemtani szabályok tudatosítása - tartalmas emberi kapcsolatok kiépítésének igénye; önmagával és másokkal szembeni igényesség belsővé tétele - az emberi értékek felismerése; mások munkájának tiszteletére, megbecsülésére nevelés - az empatikus képesség kialakítása - társadalmilag elfogadott értékrend, erkölcs, etikai értékek közvetítése - a társadalmi viszonylatrendszerbe való beilleszkedés képességének kialakítása, közösségi és demokratikus magatartási formák birtoklása - nyitottság, érdeklődés, fogékonyság kialakítása a világ, az emberiség globális problémái iránt - aktív közéleti tevékenységre ösztönzés, - a másság elfogadása, segítőkészség, jóindulat, tolerancia - a mai bonyolult, nyitott világban való eredményes érvényesülésre való felkészülés - szociális érzékenység 15
- szociális minták nyújtása. Kulturált életmód, testi - lelki egészség: - önkifejezési képességek bemutatása, gyakorlása - nemzeti kultúránk megismerésére, értékeinek tiszteletére, hagyományainak ápolására nevelés - a kulturált nyelvi magatartás kialakítása, választékos szóbeli kifejező képesség elsajátíttatása - elemi munkaszokások kialakítása (pontosság, rend, önkiszolgálás, takarékosság, kötelességérzet, lelkiismeretesség) - az életkori sajátosságoknak megfelelő önállóság, önellátó képesség kialakítása - harmonikus családi élet igényének kialakítása; a családban rejlő értékek tudatosítása - egészséges életmódra ösztönzés; a szabadidő eltöltésének kulturált formáira, a környezet védelmére és óvására szoktatás - az esztétikus környezet kialakítása, kiépítése, közös védelme (táska, terem, iskola, lakókörnyezet), a tanulók ízlésének formálása. Szakmai képzés, saját pedagógusaink motiválása, személyiségük fejlesztése: Hiszek az emberiség állandó fejlődésében,és a fejlődés szakadatlan formáiban. (Gustave Flaubert) Az egyes gyerekekkel való foglalkozás központi hatóereje a pedagógus személyisége, illetve a pedagógusközösség. A pedagógussal szembeni elvárásainkat a rogersi megközelítés szerint fogalmaztuk meg. Ebben a felfogásban fontos, hogy a tanító legyen szinte ember, "ne csak pedagógus", pozitív odafordulás jellemezze minden esetben a gyerek felé, melyben az irányelv, hogy a gyereket elfogadja olyannak amilyen, és mindig jelen van a nevelés során az empatikus megértés. A jó tanító nem attól jó tanító, hogy az ismereteket magas fokon közvetíti, hanem attól, hogy él, hiteles kapcsolata van a gyerekekkel, és ehhez teszi hozzá tárgyi tudását, mint szükséges feltételt, s ösztönzi a gyereket is az önálló ismeretszerzésre, cselekvésre, aktivitásra. A pedagógus személyisége is folyamatosan fejleszthető és fejlesztendő. 16
Sallai Éva szerint a jó pedagógus kritériumai: kommunikációs eredményesség rugalmas viselkedés gyors helyzetfelismerési képesség konstruktív helyzetalakítási képesség erőszakmentesség kreativitás együttműködési képesség mentális egészség Célunk a minőségi munka, ehhez alapfeltétel, hogy dolgozóink fizikálisan és mentálisan is egészségesek legyenek. Sajnos a pedagógus burnout, kiégés, valóságos probléma az iskolákban. Fontosnak tartjuk, hogy a pedagógusaink és a vezetőink ismerjék fel és ismerjék el létezését, hiszen egészséges tanulókat csak egészséges pedagógusok nevelhetnek. A megoldást a néma szenvedésre a közösség segítség nyújtásában, pedagógusaink továbbképzésében látjuk. A jó munkahelyi légkör kialakítása így minden kollégánk egyéni feladata és egyben a tantestületünk közös érdeke is. Munkánk sikeréhez elengedhetetlen a kollegialitás, de ez önmagában nem elegendő. Legalább ilyen fontosnak tartjuk a nevelőtestület közösséggé formálását. Hisz a minket érő enyhébb stresszeket öngyógyítással, vagy egymás kölcsönös ventilálással is megoldhatjuk. Ehhez jó alkalmat teremthetnek a tantestületi kirándulások, közösen szervezett szabadidős, kulturális programok. 4. Egészségnevelési program Egészségnevelési program Addig nem beszélhetünk testnevelésről, amíg a gyermek mindennapi tornája után le nem moshatja magát tetőtől talpig az iskola kristálytiszta medencéjében (Kodály Zoltán ) Iskolánkban az egészséges életmódra nevelés mindig a kiemelt nevelési feladatok közé tartozott. 17
Az egészségnevelési program célja A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy az iskolánkban eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, az iskolánk mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus életértékként való tiszteletére is. A tanulók legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, a konfliktusokat megoldani. A gyerekek életelemévé váljon a mozgás. Alapelvek: - Komplex szemléletmód kialakítása - Az egészséges életmód kialakítása - Tudatosságra nevelés Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok a.) Testmozgás a tanulók fizikai erőnlétének tudatos fejlesztése Mindennapos testmozgás lehetőségének a biztosítása - Rendszeres úszásoktatás biztosítása heti egy alkalommal minden osztály számára. - Az iskolai testnevelés óra keretében tartásjavító torna beiktatása. - Gyógytestnevelés foglakozások az arra kiszűrt tanulóknak. - A tantárgyak (testnevelés, biológia, technika, osztályfőnöki óra) és a napközis lehetőségek kiaknázása. - Az iskola szabadidős programjainak a testedzés szolgálatába állítása ( triatlon szakkör, - sportnap, úszó házibajnokság, Olimpiai Ötpróba versenyek, futófesztiválok stb.). b.) Táplálkozás - A tanulók lehetőleg az iskolában étkezzenek! - Az étkezést biztosító vállalkozó az egészséges táplálkozás követelményeinek megfelelően állítsa össze az étlapot! 18
- Iskolai büfében legyen lehetősége a gyerekeknek az egészséges étkezési szokásoknak megfelelő élelmiszert venni (gyümölcs, joghurt, barnalisztből péksütemény, stb.) - Az egészséges táplálkozás bemutatására vonatkozó programok. ( Szívügyem az egészségem nap) - Osztályfőnöki óra, technikaóra, biológiaóra keretében dietetikus szakember felvilágosító előadása. c.) Lelki egészségvédelem személyiségfejlődés - Az iskola környezeti hangulata: színek, tantermek és az épület maga. - Az osztályfőnöki munka életvezetési ismeretekre épüljön! - Fejlesztő játékok alkalmazása. - Fogaszati szűrés. - Mozgásszervi szűrés. - Iskolaorvosi szűrések. - A szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése. - A bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése. - Baleset megelőzése, elsősegélynyújtás. Egészségnevelési feladatok a.)a tanórai programon belül. - Testnevelés tantárgyon belül kiemelt fontosságot élvez az úszásoktatás. - Osztályfőnöki, biológia és környezetismereti órán az egészségvédelem. b.) A tanórai programon kívül - A sportágak közül kiemelten kezeljük az úszást, a duatlon, triatlon. atlétita és a mezei futás sportágakat. - Az 1 8. évfolyamot átölelő triatlon szakkört (szabadidős sport és versenysport) támogatjuk. - Diáksport egyesület működtetése. 19
- A tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében. - Évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással foglalkozó projektnap szervezése az iskolában: Szívügyem az egészségem - Tanulmányi és osztálykirándulások szervezése. 5. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók - ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; - ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat. - ismerjék fel a vészhelyzeteket; - tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; - sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; - sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. 2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: - a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; - a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit; - a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten a tanórai foglalkozások keretében foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. 3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében - az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével; 20
- támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen. 4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: - a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: TANTÁRGY biológia kémia fizika ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK - rovarcsípések - forrázás - égési sérülések - légúti akadály - artériás és ütőeres vérzés - komplex újraélesztés (elméleti háttér elsajátítása) - mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás - égési sérülések - forrázás - szénmonoxid mérgezés - égési sérülések - forrázás testnevelés - rosszullét, ájulás informatika - áramütés - az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegélynyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik 21
évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan - az első-negyedik évfolyamon tanórai foglalkozás keretében szituációs játékokkal a fenti ismeretek megalapozása 5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: - minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat, Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vagy az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával; - évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, testmozgással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára ( Szívügyem az egészségem ) 6. Környezeti nevelési program Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés: - megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő ill. élettelen környezettel; - kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére; - felveti az igényt, képessé tesz: a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására, összefüggő rendszerben történő értelmezésére, a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére - a problémák megkeresésére, okainak megértésére kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ez által a lehetséges megoldások megkeresésére az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre. - (Kö Nkomp, 2004) A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék 22
képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. Iskolánkban a tantestület minden pedagógusa foglalkozik környezetnevelési kérdésekkel tanórán és órán kívül. Vannak kialakult hagyományok, amelyek 1-1 nevelőhöz, évfolyamhoz, osztályhoz illetve az iskola egészéhez kapcsolódnak (túrázás, Botanikus kert Vadaspark látogatása, hulladékgyűjtés). Ezekre építve, továbbfejlesztve kell mindenkinek bekapcsolódni a környezetnevelési programba. Céljaink Alakuljon ki tanulónkban az a szemlélet, amely az embert, a környezetet, az egészséget és a tudást értéknek tartja! Olyan életformát alakítsanak ki, amely megvalósításánál figyelembe veszik, hogy a Földet nem szüleinktől örököltük, hanem unokáinktól kaptuk megőrzésre! A személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartás és életvitel jellemezze cselekedeteiket! Ismerjék meg és tartsák tiszteletben a természet és társadalom törvényeit, s a mindennapi életük során alkalmazzák ezeket magatartásukban! Törekedjenek létezni a természetben és ne birtokolják azt! Ismerjék fel, hogy a természetben való harmonikus létezés örömforrás! b.) Feladataink: - Fejlesszük tanítványaink együttműködő készségét a környezeti problémák felismerésére és a megoldási lehetőségek keresésére, kidolgozására! - Mutassuk meg tanulóinknak környezetük értékeit, esztétikumát! - Ismertessük fel velük, hogy a környezetünkhöz fűződő kapcsolataink befolyásolják közérzetünket, életminőségünket, s ösztönözzük őket a helyes életvitel kialakítására! - Fontos a természeti kincsek megőrzése, elődeink alkotásainak megbecsülése, hagyományaink őrzése, szűkebb és tágabb környezetünk ápolása, gondozása. 23
- Érjük el tanulóinknál, hogy elutasítsák a szándékos környezetrongálást! Késztessük őket környezetük megóvására! - Erősítsük a gyermekekben a veleszületett érdeklődést és kíváncsiságot, melyet a világ jelenségei természeti és társadalmi környezete iránt tanúsít! - Tanítsuk meg tanulóinkat, hogy az információkat kritikusan, okosan mérlegelve tudják feldolgozni; értékes értéktelen megkülönböztetése, határozott fellépés, előadásmód értékelés megtanulása. - Feladataink megvalósítása érdekében fontos - Bekapcsolódás környezet- és természetvédelmi témájú versenyekbe. - Kapcsolatteremtés minél több segítő partnerrel (Múzeumok, Nyíregyházi Főiskola arborétuma, Vadaspark, Nemzeti Park, E-Misszíó Természet és Környezetvédelmi Egyesület) intézménylátogatás, stb. - Rendhagyó órák szervezése környezetvédelmi, közegészségügyi, stb. szakemberek segítségével. - Kirándulások, túrázások előkészítése, értékelése (a környezetnevelés szempontjai, természetszeretetre nevelés alapján). - Megemlékezések a környezetvédelem jeles napjairól, aktuális témákról (vetélkedők, kiselőadások, akciók szervezése, pályázatok, tablók, faliújságok, plakátok készítése). - Rendszeres tisztasági és hulladékgyűjtési versenyek szervezése. - A szelektív hulladékgyűjtés megszervezése. A környezeti nevelés megvalósulási területei Tanítási órák, tanórán kívüli, diák-önkormányzati tevékenységek, gyermekszervezeti rendezvények, tanulmányi kirándulás, osztálykirándulások. a.) Hagyományos tanórai oktatásban A szakmai tartalmakat minden tantárgy a helyi tantervébe építi be. A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Kiemelten kell kezelni a hétköznapi élettel kapcsolatos teendőket. Jelentős szerepet kapjon az önálló ismeretszerzés! Az élményszerű tanításhoz alkalmazzunk sokszínű 24
szemléltetést! Így tanulóink komoly elméleti alapokkal, okosan és átgondoltan tudnak harcolni a környezet megóvásáért. b.) Órán kívüli programok Tanulóink bekapcsolódnak más iskolák (megyék) által szervezett versenyekbe, ahol a környezet- és természetvédelem is téma. c.) Különböző akciókat szervezünk - Alsó-felső tagozatos papírgyűjtés - Adj egy tárgyat az állatokért! - Kiállítások, rajz, tabló, faliújság a jeles napokról 7. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés az emberek fejlesztése, formálása. E cél elérését az emberi lélek önmegvalósítására, fejlődésére, a megvalósulására irányuló szükségletek megfogalmazásával kell kezdeni. Az embernek szüksége van a megértésre, arra a tudatra, hogy mások elismerik és tiszteletben tartják személyiségét, valamint olyan irányításra, amely kibontakoztatja célja eléréséhez szükséges, addig lappangó képességeit. /Glen Leedt/ A szocializáció terén igen fontos szerepe van a közösségnek. Az iskoláknak, mint szekunder csoportoknak feladata a gyerekek egész elkövetkezendő életét befolyásolni. Feladat olyan csoportok kialakításának segítése, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú elmélyítése mellett hatnak az egész személyiség fejlesztésére, valamint hatással vannak a pozitív töltésű életmód kialakítására. 25
Megvalósulásának színterei - A tanítási órák. - Az egyéb foglalkozások. - A diák-önkormányzati munka. - A szabadidős tevékenységek. - Az összetartozást erősítő formák: - Projektmunka, kooperatív technikák alkalmazása. - Hagyományőrző tevékenységek, tanulmányi kirándulások. - Tömegsport. - Szabadidős foglalkozások, szakkörök. - Iskolai könyvtár foglalkozásai. Feladatok a közösségfejlesztés terén: - Átgondolt foglalkozási tervvel és irányítással biztosítani, hogy a különböző tevékenységeknek megfelelően fejlesszék a közösségeket, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését. - Megismertetni a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait, melyek a közösségben való harmonikus kapcsolathoz elengedhetetlenek. - A sokoldalú és változatos foglalkozások járuljanak hozzá a közösségi együttélés erősítéséhez, egymás megsegítéséhez. - Az empátia kialakításával alapozzuk meg a tanulók toleranciáját. - A kirándulások mélyítsék el a természet iránti tisztelet, a környezet iránti felelősség érzését! Ismerjék meg Magyarország természeti és kulturális értékeit! - Énekkarosaink a hazai és külföldi utazásaik alkalmával megfelelően képviseljék iskolánk közösségét! - A társas élet szabályainak betartásával és betartatásával erősítsük a közösségeket! Az iskolánkban évek óta jól működő közösségfejlesztő programok: - Tanévnyitó- záró ünnepség - Tanulmányi kirándulás - Osztálykirándulások - Csibetábor Bevezetés az iskolai életbe - Szívügyem az egészségem 26
- Vendégeink az óvónők Bemutatkozik az iskola - Nyílt nap - Mikolás disco, Kicsinyek karácsonya, farsang, Triatlonos karácsony, osztálykarácsonyok - Nyugdíjas karácsony - Színház-, mozi-, könyvtár-, múzeum,- gyárlátogatás - Családi bérlet, számos más koncert látogatása - Tagozatos hangverseny, hangszeres gála, osztályhangversenyek - Mese-, próza- és versmondó versenyek - Rajzpályázatok - Iskolai tanulmányi versenyek - Városi szövegértési verseny rendezése - Fordított nap - Hulladékgyűjtés - Énekkarok - Külföldi énekkarok fogadása - Cantemus fesztivál - Kulturális rendezvények, ünnepi megemlékezések - Sportszakkör - Sportrendezvények - Gyermekszervezeti rendezvények - Diákönkormányzat vezetők megválasztása, szerepkörök tudatosítása. - Jutalomkirándulás a legjobb átlagot elért osztályoknak - Jutalomkirándulás a versenyeken iskolánknak hírnevet szerzett tanulóknak 8. A pedagógusok helyi intézményi feladatai 1. A pedagógusok alapvető feladatai - A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása. 27
- Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával tölti. - Heti teljes munkaidejének ötvenöt hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tart. - Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felüli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. - A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása. - Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában. - Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken. - A tudomására jutott hivatali titok megőrzése. - Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt. - A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése. 2. A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás - Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása. - A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok). - Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra. - A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon - Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon - A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon. - A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon. - Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon. 28
- A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében. 3. A tehetséges tanulók gondozása - Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére. - Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben. - Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon. - A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb. - A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre (városi, megyei, országos tanulmányi versenyek) stb. 4. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése. 5.A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása - Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás). - Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség). - Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése. - A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok. 6.Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel. 7. Munkafegyelem, a munkához való viszony - A munkaköri kötelességek teljesítése. - Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben. - Pontos adminisztrációs munka. 8.Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében 29
- Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban. - Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban. - Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása. - Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása. 9. Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés 10. Az iskolai munka feltételeinek javítása - Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel. - Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába. 11. Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában - Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában. - Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében. - Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában. 12.Aktív részvétel a tantestület életében - A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése. - Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése. - Részvétel a nevelőtestület közösségi életében. 13. Az iskola képviselete - A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése. - Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken. - Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi médiában. - Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe. - Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe. 30