KAZINCZY FERENC KÖZÉPISKOLA NYÍREGYHÁZA, SZÉCHENYI UTCA 11. OM

Átírás

1 KAZINCZY FERENC KÖZÉPISKOLA NYÍREGYHÁZA, SZÉCHENYI UTCA 11. OM azonosító: PEDAGÓGIAI PROGRAM NYÍREGYHÁZA

2 1. AZ INTÉZMÉNY ALAPADATAI AZ ISKOLA BEMUTATÁSA AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI FELTÉTELEI NEVELÉSI PROGRAM Az iskola pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az iskolánkban folyó nevelő-oktató tevékenység fő célkitűzései A nevelő-oktató munkában alkalmazott eljárások, módszerek A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos iskolai feladatok A teljeskörű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos pedagógiai feladatok A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek, eljárások A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A tanulónak az intézményi döntési folyamatban való részvételi joga, rendje A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai A felvétel és átvétel helyi szabályai Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv HELYI TANTERV A választott kerettanterv megnevezése, ideértve bármely, az oktatásért felelős miniszter által kiadott vagy jóváhagyott kerettantervek közül választott kerettanterv megnevezését Óraterv a felnőttek gimnáziuma számára Óraterv a szakközépiskolai képzés számára Óraterv a szakközépiskolai képzés számára A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának szabályai A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében pedagógusválasztás szabályai Választható érettségi vizsgatárgyak megnevezését, amelyekből a középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja Középiskola esetén az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei

3 3.9. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek Középiskola esetében a évfolyamon az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez az emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatok és követelmények Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai A magasabb évfolyamra lépés feltételei Projektoktatás és egyéb sajátos módszerek a tanítás tanulás folyamatában Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli, szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai SZAKMAI PROGRAM ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A Pedagógiai Program legitimációja A pedagógiai program érvényességi ideje A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai program módosítása Nyilvánosságra hozatal módja LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉKOK... Hiba! A könyvjelző nem létezik A szakmai munkaközösségek véleménye... Hiba! A könyvjelző nem létezik A nevelőtestület elfogadó nyilatkozata... Hiba! A könyvjelző nem létezik Az iskolaegészségügyi-szolgálat véleményező nyilatkozata... Hiba! A könyvjelző nem létezik Az intézmény vezetőjének jóváhagyó nyilatkozata... Hiba! A könyvjelző nem létezik Az intézmény fenntartójának jóváhagyó nyilatkozata... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 7. MELLÉKLETEK... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3

4 1. AZ INTÉZMÉNY ALAPADATAI Az iskola neve Kazinczy Ferenc Középiskola Rövid neve: - OM azonosító Az iskola székhelye 4400 Nyíregyháza, Széchenyi u.11. Az iskola telefonszáma 0670/ / Az iskola fenntartója Nyíregyháza és Térsége Oktatási Központ Nonprofit Kft. A fenntartó címe 4400 Nyíregyháza, Gálya u. 60. Az intézmény típusa Az intézmény alapfeladatai Telephelyei Tagintézményei középiskola gimnáziumi nevelés-oktatás szakgimnáziumi nevelés-oktatás, szakközépiskolai nevelés-oktatás, köznevelési és szakképzési HÍD program keretében folyó nevelés-oktatás felnőttoktatás 1073 Budapest, Erzsébet krt Jánkmajtis, Kossuth út Milota, Vörösmarty utca Tiszakóród, Kossuth utca Nyírcsaholy, Hunyadi János út Nyírkáta, Hodászi utca Penészlek, Vasvári Pál utca Nyírvasvári, Kossuth utca Nyírcsászári, Kossuth út Kazinczy Ferenc Középiskola Pácini tagintézménye 3964 Pácin Honvéd út 2. Telephelyei: 3626 Hangony, Rákóczi Ferenc u Nagyrozvágy, Zrínyi u Besenyőtelek, Fő út Poroszló, Alkotmány u Verpelét, Ifjúság u. 34. Alapításának éve 2014 Kazinczy Ferenc Középiskola Jászkiséri Tagintézménye 5137 Jászkisér, Petőfi Sándor út 1. Telephelyei: 4183 Kaba, Kossuth u Kenderes, Szent István út Hajdúnánás, Óvoda utca

5 Beiskolázási körzet Az iskola alapító okiratának száma, kelte: Tevékenységei Szabolcs-Szatmár Bereg megye, Pest megye, Borsod-Abaúj Zemplén megye, Heves megye, Jász- Nagykun Szolnok megye, Hajdú Bihar megye A Nyíregyháza és Térsége Oktatási Központ Nonprofit Kft. 1/2014. (IV.17.) NYTOKKFT határozata középiskolai nevelés-oktatás: nappali, esti, egyéb munkarend szerint szakképzés: kizárólag szakképzési évfolyamokkal működő szakgimnáziumi és szakközépiskolai formában, alap- illetve érettségi vizsgához kötött szakmákban, szakmai képesítő vizsgára való felkészítés AZ ISKOLA BEMUTATÁSA A Nyíregyháza és Térsége Oktatási Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság egy olyan szakképző iskolát kívánt létrehozni, melynek elsődleges célja a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyében és az ország egész területén folyó szakmai és idegen nyelvi oktatás színvonalának, választékának javítása, összekapcsolása, valamint tananyagfejlesztés. Másrészről azoknak a frissen érettségizett fiataloknak tovább tanulási és az első szakmához jutás lehetőségét biztosítani, akik nem nyertek felvételt felsőfokú oktatási intézménybe, vagy nem tudtak elhelyezkedni. Az intézményben nappali és esti és egyéb munkarend szerint folyik képzés. Az egyes szakokon a kötelező szakmai órákon kívül az idegen nyelvek, valamint a számítástechnikai ismeretek kapnak kiemelkedő szerepet az oktatásban. Napjainkban az európai polgárnak legalább két közösségi nyelvet kell tudni, hiszen ez az alapfeltétele az állások elnyerésének, és egyben lehetőséget ad más emberek, kultúrák és gondolkodásmódok megismeréséhez, s ez által nyitottá teszi az embert. Ezért helyezünk nagy hangsúlyt az idegen nyelvek oktatására. Tanulóink nyelvtanulásának elősegítése érdekében az idegen nyelveket magas óraszámban oktatjuk, tanáraink hatékony, modern módszerekkel segítik diákjainkat. Iskolánkban a gimnáziumi szakiskolai és a szakközépiskolai képzési program részeként indítani kívánunk egy olyan képzési formát, ahol nem szakközépiskolai, ill. szakiskolai programot valósítunk meg, hanem egy egyéves nyelvi és informatikai alapozó osztályt indítunk be, amely megfelel a társadalmi igényeknek, s a fiatalok munkaerő-piaci esélyeit jelentős mértékben növeli. Ezt követően kerül sor a szakmai képzés megkezdésére. 5

6 Az elméleti képzés mellett gyakorlati lehetőséget biztosítunk diákjaink számára, nemcsak az iskola keretein belül (taniroda, tanműhely), hanem más gazdasági és kereskedelmi intézményeknél és vállalkozásoknál is. Az iskolában korszerű berendezésekkel, és technikai eszközökkel felszerelt taniroda segíti az új, gyakorlati ismeretanyagok elsajátításában tanulóinkat a székhelyen, a megállapodási szerződés szerinti gyakorló helyeken illetve a tanuló szerződéssel létesített korszerű gyakorlóhelyeken AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI FELTÉTELEI Személyi feltételek A nevelőtestület létszáma, valamint szakképesítése a székhelyen, tagintézményekben és a telephelyeken egyaránt megfelel a törvényi szabályozásnak. Tanáraink egyetemi és főiskolai végzettséggel rendelkeznek, többen másoddiplomás képzés hallgatói, illetve szakirányú oktatás résztvevői. Tanáraink sokoldalú tapasztalattal rendelkeznek, az elméleti és gyakorlati oktatás mellett kiemelt figyelmet szeretnénk fordítani a tehetséggondozásra, a versenyekre való felkészítésre. Szaktanáraink mellett kiemelkedő szerepet kapnak az idegen nyelvi oktatók is, s ezzel együtt a nyelvoktatás, amely részben egy jól használható nyelvtudás elsajátítására ad lehetőséget, másrészt a nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzésére is lehetőséget teremt. Tanáraink egy része megbízási szerződéssel oktatja a diákokat, akik a gazdaságban, vállalkozásoknál, cégeknél dolgoznak, így nagy segítséget jelentenek a gyakorlatra orientált oktatás megvalósításában (számvitel, titkári ismeretek, üzleti levelezés, marketing, vállalkozási ismeretek, éttermi, szállodai gyakorlat stb.). Tárgyi feltételek A székhely szerinti oktatási épület Nyíregyházán a Széchenyi utca 11. szám alatt található, ahol az elméleti képzéshez szükséges tantermeken kívül tanműhely áll a tanulók rendelkezésére, a gyakorlati képzés számára. Az intézmény eszközellátottsága kiemelkedő. A szakmai tárgyak oktatásához a legkorszerűbb eszközök is rendelkezésre állnak. A tagintézmények székhelyein és a telephelyeken együttműködési megállapodás keretein belül iskola bérleményben biztosítjuk az oktatás tárgyi feltételeit. 6

7 A pedagógiai program tartalmát meghatározó jogszabályok és dokumentumok évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, Megjelent a 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet 5. mellékleteként Javítva a 6/2014. (I. 29.) EMMI rendelet 3., illetve a 34/2014. (IV. 29.) EMMI rendelet 10. melléklete szerint 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet Nkt.12. (1)-(4) + Az OKJ-ről szóló 25/2016 (II.25) Korm. rendelettel módosított 150/2012 (VII.6) Korm. rendelet (3. mell) Nkt. 13. (1) a) + Az OKJ-ről szóló 25/2016 (II.25) Korm. rendelettel módosított 150/2012 (VII.6) Korm. rendelet (1. mell) Nkt. 13. (1) b) az intézményi alapító okirat 7

8 2. NEVELÉSI PROGRAM 2.1. Az iskola pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az iskola tanárai bizalommal, megértéssel tekintenek a tanulók személyiségére; jogaikat, emberi méltóságukat tiszteletben tartva, pedagógiai tapintattal nyújtanak lehetőséget önállóságuk, kezdeményezőkészségük, kreativitásuk kibontakozására. Ugyanakkor határozott követelményeket is támasztanak a tanulókkal szemben. Erre kötelezi tanárainkat pedagógiai szakmai kompetenciájuk, hivatásuk; felelősségük a nevelési célok megvalósulásához vezető tanulói tevékenységek megszervezésében Az ismeretátadás mellett, attól elválaszthatatlanul, értékközvetítő intézmény is vagyunk. Értékrendszerünk nevelő-oktató tevékenységünk, pedagógiai filozófiánk alapvetései: Értelmi-szellemi értékek: A tudás, a műveltség értéke. A megismerés, a folyamatos önművelés igénye. Eligazodás, a kialakuló új információs környezetben, az információhordozók kritikai módon való használata. Erkölcsi értékek: Erkölcsi érzékenység és tudatosság. A humánus emberi kapcsolatok igénye: önzetlenség, megértés, őszinteség. Megbízhatóság, becsületesség. Munkaerkölcs: a munka társadalmi és emberi életben betöltött jelentőségének tudatosodása. A szakmában elvárt szolgáltatói magatartás normáinak megfelelő munkavégzés. A természeti és civilizációs környezet iránti felelős, óvó, tudatos viszonyulás Érzelmi értékek: Az érzelmi élet gazdagsága. Közösségekre, másokra, önmagukra irányuló, cselekvésre késztető pozitív érzelmek. Akarati értékek: A kitartás, a szorgalom értéke a személyiség önmegvalósításának folyamatában, a tanulásban. Fizikai értékek: A testi képességek fejlesztése, az aktív mozgásos, valamint az egészséges életmód iránti igény és cselekvés. Esztétikai értékek: Képesség a valóság lényeges tartalmainak esztétikai érzelmek keretében történő átélésére. 8

9 Szociális értékek: A közösségi, társas kapcsolatok értékei: az emberi együttélés normáinak betartása. Együttműködési és kommunikációs készségek. Udvariasság, önfegyelem Az iskolánkban folyó nevelő-oktató tevékenység fő célkitűzései - a szakmai képzés megalapozása, a felsőfokú tanulmányokra vagy a munkába állásra való felkészítés. Azt kívánjuk elérni, hogy tanulóinkban igény és képesség alakuljon ki az ismeretek önálló megszerzésre, ill. azok összefüggéseinek felismerésére, - a tanulási kudarcok megelőzése valamennyi rendelkezésre álló eszközzel, - személyiség és közösségnevelési programunk célja a humánus értékek közvetítése, egyetemes kultúrák megismertetése, ill. igényes felnőtt emberi kapcsolatok kialakításának a képességét továbbadni a tanulók számára, - az egészség, az emberi környezet és természet megóvására irányuló felelősségérzet megteremtése, - az esélyegyenlőség biztosítása a hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók számára. A fent megjelölt célok eléréséhez az alábbi feladatok tartoznak: - változatos módszerekkel továbbépítjük, és kiszélesítjük a középiskolából hozott tantárgyi ismereteket. A helyi tantervünkben a tantárgyi és fejlesztési követelmények, tevékenységek és tartalmak biztosítják a szakmai továbbképzést, - megtanítjuk tanítványainkat tanulni. Különböző tanulási tevékenységformákat ajánlunk számukra, és azokat az egyéni tanulási stratégiákat erősítjük meg bennük, amelyek az önálló ismeretszerzést és rendszerezést, feldolgozást segítik elő, - feladatunk továbbá az iskolában folyó nevelő-oktató munkaegységes értékelési rendszerének kialakítása és működtetése, a pedagógiai folyamatban érintett tanulók és a tanárok újabb együttműködési formáinak kialakítása, továbbfejlesztése (az ezzel kapcsolatos feladatokat külön fejezetekben részletezzük), - tudatos továbbképzési politikával kívánjuk emelni az iskolavezetés-irányítás színvonalát, növelni szakszerűségét, továbbfejleszteni a szaktanári módszertani kultúrát. Iskolánk akkor képes a szocio-kulturálisan heterogén diákság hatékony képzésére, ha nevelési eljárásaiban korszerű, követelményeiben igazodik a tanulók adottságaihoz, fejlettségéhez, - nevelési céljaink között fontosnak tartjuk tanulóink globális szemléletének kialakítását, s ennek nélkülözhetetlen feltétele a magyarságtudat, a nemzeti identitás és a világban elfoglalt helyünk tudatának együttes kezelése, 9

10 - a fiatalok körében is megjelent az alkohol- és drogfogyasztás, és egyre nő az erősen dohányzók száma. Ezek visszaszorításában csak akkor képzelhető el eredményesség, ha iskolánkban is általánossá válik a mentálhigiénét központba állító egységes pedagógiai szemlélet, - nevelési és oktatási gyakorlatunkba folyamatosan beépítjük, azokat a fejlesztő célú problémakezelési módszereket és képzési tartalmakat, amelyek a magyar társadalom demokratikus létformájából, az ország jövendő európai integrációs folyamatából, a közép- és felsőfokú iskolázás kiterjedéséből, az egész életen át tartó tanulás parancsoló szükségességéből adódnak. Tervező munkánkban számolunk a kultúraváltás jelenségeivel, a globalizációból, az egyenlőtlenségek világméretű növekedéséből, az értékrend zavaraiból fakadó feszültségekkel, - helyi tantervünkben a tananyagtartalmak ütemezését, a tanítási-tanulási folyamat tagolását, eszközeit, módszereit úgy alkalmazzuk, hogy az eltérő adottságú és motivációjú tanulók számára is adott legyen az ismeretek bővülésének, a képességek és készségek fejődésének a lehetősége. Az iskolarendszer átjárhatóságát is figyelembe véve határozzuk meg az iskolánk egyes szakaszaihoz, tantárgyaihoz tartozó, a tanulók többsége számára ösztönző, egyénhez igazodó differenciált módszerek alkalmazását és a megfelelő tanulói aktivitás mellett teljesíthető követelményeket. Ez csökkenti a tanulási kudarcok mértékét és elvezet az iskola eredményes befejezéséhez, - gazdasági életünk az utóbbi években átalakult, így iskolánk egy újfajta dolgozói, munkavállalói szerepre készíti fel tanulóit, s igyekszünk a munkaerőpiac megváltozott viszonyai közötti eligazodáshoz szükséges képességeit kifejleszteni, - tanulóink döntő többségének társadalmi háttere tekintetében a legkisebb egység a család, mely nagyon labilis, sérült, szétesett. Ezért törekszünk arra, hogy hatékonyabbá váljon diákjaink felkészítése, nevelése a magánéletre, s ezen belül a különböző családban betölthető szerepekre - gyermeki, házastársi, szülői szerepekre. - e szerepekre történő felkészítés alapvető lényegének tartjuk azoknak a képességeknek, készségeknek, attitűdöknek a kifejlesztését tanulóinkban, amelyek az emberek közötti együttéléshez nélkülözhetetlenek: az egymás iránti toleranciát; az empátiát a feszültségek, konfliktusok kezelését; a másság elfogadását, kezelését. 10

11 Tisztában kell lennünk, azonban azzal, hogy tudatos pedagógiai munkánkat e téren a mai család ezer válságjelenségeivel erőteljesen rombolhatja. A nevelő-oktató munkánk eszköz- és személyi feltételei színvonalát lehetőségekhez igazodva fejlesztjük, a fenntartói és a szakképzési támogatás mellett újabb források bevonásával (pályázatfigyelés, pályázás, továbbképzések). Az intézményi célokhoz, feladatokhoz ott, ahol lehet - számszerűsíthető vagy megközelítő (becsült) teljesítési kritériumokat kell kidolgozni, amelyek alapján az intézményi munka értékelhető. A tanév végi értékelő beszámolónak az éves munkatervi elszámoláson túl ki kell térnie nevelési programunk távlatos cél- és feladatrendszerére is, önértékelést kell készíteni, hiszen ez a helyi minőségbiztosítás- és fejlesztés nélkülözhetetlen feltétele. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének a fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. A jelenleginél is több hangsúlyt kell helyeznünk a szorongás, - a konfliktusok és kudarcok, tehát az életben felmerülő kínzó problémák megfelelő kezeléséhez szükséges technikáknak az elsajátítására A nevelő-oktató munkában alkalmazott eljárások, módszerek Az iskolában folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek, elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók Közvetlen (direkt) módszerek; azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. 11

12 Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Megnevezés Közvetlen módszerek Közvetett módszerek 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek 2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése 3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása) - követelmények, - gyakoroltatás, - segítségadás, - ellenőrzés, - ösztönzés - elbeszélés - tények és jelenségek - bemutatása - műalkotások bemutatása - a nevelő személyes példamutatása - magyarázat, beszélgetés - a tanulók önálló elemző munkája - a tanulói közösség tevékenységének megszervezése, - közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása - hagyományok kialakítása - követelmények - ellenőrzés - ösztönzés - a nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében - a követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből - szituációs játékok - felvilágosítás a betartandó magatartási normákról - vita 2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos iskolai feladatok Az új Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott és képviselt értékekre az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, célkitűzései által kívánatos szükségletekre és értékekre a helyi sajátosságokból fakadó hagyományokra épül. A kívánt célok elérése során feladatunk a tanulók személyiségének mind teljesebb kibontakoztatása. E feladat megvalósítása során számolunk - a tanulók eltérő szintű adottságaival, - a tanulók eltérő ütemű, mértékű fejlődésével, - életkori sajátosságokkal, - iskolai és iskolán kívüli tanulással, - szervezett ismeretközvetítéssel, - szociális és egyéb környezeti tényezőkkel, hatásokkal. 12

13 Építünk a nevelők személyes példaadására, felelősségtudatára - az osztály és iskolai közösség pozitív hatására, - a szülői - társadalmi háttér támogatására, - a fejlesztési területek nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket jelenítenek meg. A tanulói személyiségfejlesztés feladatai az alábbi területek köré csoportosulnak: - A tanuló gondolkodási - tanulási képességeinek fejlesztése, az értelem fejlesztése. - A szociális érzékenység fejlesztése, emberi kapcsolatok. - A kulturált életmód, testi, lelki egészség igénye. - Szakmai képzés alapozása. - Speciális kompetenciák fejlesztése. Az intézmény teljes tevékenységével, az iskolai élet minden megnyilvánulásával nevel. Nevelőmunkánk fő célkitűzése a személyiségformálás, amelyben hangsúlyosnak tartjuk a művelődést (a társadalmi értékrend elsajátítását) és a szocializációt (társadalmi viszonyrendszerbe való beilleszkedést). A személyiség megkülönböztető jegye az, hogy tudatosan viszonyul az őt körülvevő környezethez. Viselkedésében megnyilvánuló jellemvonásai, döntései, cselekedetei, magatartása, megjelenése nyomán összetéveszthetetlen másokkal. A tanulók értékrendje, értékorientációja nagymértékben összefügg a személyiség irányulásával, az érdeklődéssel és a motivációs rendszerrel. Pedagógiai tevékenységünk középpontjában összegezve tehát a gyermeki tehetség, képesség sokoldalú kibontakoztatása, a felelős gondolkodás, szociális érzékenység áll. Olyan fiatalok nevelése, akiknek önmegvalósítása számukra pozitív életszemléletet, másokban társadalmi elégedettséget eredményez. A célok megvalósítása érdekében a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink: - a tanuló gondolkodási- tanulási képességeinek fejlesztése, az értelem fejlesztése A tanórán a tananyag feldolgozása, az alkalmazott módszerek segítsék elő: - az ismeretszerzési vágy, tudásvágy felébresztését, a permanens tanulás igényének és képességének kialakítását, - a kreativitást, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztését. Az alkalmazott módszerek és az ismeretek számonkérésének formái fejlesszék: - a tanulók tanulási kötelességtudatát, - segítsék a helyes tanulási szokások, hatékony tanulási módszerek kialakítását (megfigyelés, lényeglátás, összefüggések felismerése, rendszerező képesség), 13

14 - fejlesszék a kommunikációs készségeket (írás, olvasás, beszéd, beszédértés... ), - a vázlatkészítést és a különböző segédeszközök alkalmazásának készségét, előadói képességet, - a tanulási életprogram fejlődésének segítése, a tanulás gyakorlati értékét, mint motívum, - a tanulói kortárscsoport befolyásoló szerepét, a tanuló helyes önértékelését. A tanórai és tanórán kívüli ismeretszerzés formái segítsék elő: - a tanulói teljesítményvágy optimalizálásának igényét, - az önálló ismeretszerzés, bővítés belső késztetéssé alakítását, - a tudás birtoklásának örömét. Szociális értékrend fejlesztése, emberi kapcsolatok: - megfelelő énkép kialakítása, önismeret fejlesztése, reális önértékelésre való képesség birtoklása, a megfelelő önbizalom kifejlesztése, - döntéshozatalra való képesség, a döntésekért, tettekért való felelősségvállalás, - kötelességtudat kialakítása, - kitartás, akaraterő, küzdeni tudás - mint emberi tulajdonságokkal való rendelkezés, - személyiségünk megismerésének képessége: önkontroll, önuralom és önfegyelem elsajátíttatása, - az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének előnyeit közvetítő iskolai légkör, életrend elfogadásának, igényének kialakítása, - az emberek közötti érintkezés, emberi kapcsolatteremtés és kommunikáció kulturáltformáinak, elfogadott normáinak kialakítása, udvariasság és illemtani szabályok birtoklása, - tartalmas emberi kapcsolatok kiépítésének igénye; önmagával és másokkal szembeni igényesség belsővé tétele, - az emberi értékek felismerése; mások munkájának tiszteletére, megbecsülésére nevelés, - az empatikus képesség kialakítása, - társadalmilag elfogadott értékrend, erkölcs, etikai értékek közvetítése, - a társadalmi viszonylatrendszerbe való beilleszkedés képességének kialakítása, - közösségi és demokratikus magatartási formák birtoklása, - nyitottság, érdeklődés, fogékonyság kialakítása a világ, az emberiség globális problémái iránt, 14

15 - aktív közéleti tevékenységre ösztönzés, a másság elfogadása, segítőkészség, jóindulat, tolerancia, - a mai bonyolult, nyitott világban való eredményes érvényesülés képességének kialakítása, - sajátos egyéni értékrendszerek kialakítása, - szociális szokások kialakítása, - szociális minták nyújtása, - nemzeti kultúránk megismerésére, értékeinek tiszteletére, hagyományainak ápolására nevelés, - új érték teremtésének igényére, önkifejező képességre nevelés, - a kulturált nyelvi magatartás kialakítása, választékos szóbeli kifejező képesség elsajátíttatása, - elemi munkaszokások kialakítása (pontosság, rend, önkiszolgálás, takarékosság, kötelességérzet, lelkiismeretesség), - az életkori sajátosságoknak megfelelő önállóság, önellátó képesség kialakítása, - harmonikus családi élet igényének kialakítása; a családban rejlő értékek tudatosítása, - az esztétikus környezet kialakítása, kiépítése, közös védelme (táska, terem, iskola, lakókörnyezet...), a tanulók ízlésének formálása. A szakmai képzés alapozása: - önállóság, önálló feladatmegoldásra való képesség erősítése, - az alkotóképesség, alkotótevékenység fejlesztése, - a pontos, fegyelmezett munkára, megbízhatóságra nevelés, - igényesség kialakítása az írásbeli munkák külalakjában, - tárgyalóképesség, konfliktusmegoldó képesség és önállóság fejlesztése, - céltudatosság, reális ítélőképesség fejlesztése, - karriertervezési képesség kialakulása. A fent megfogalmazott célok hosszú távra szólnak, időtállóak, értékállóak. A külső és belső változásoknak, igényeknek megfelelően azonban tartalmuk részben korszerűsödhet. Speciális kompetenciák fejlesztése: - alkotóképesség fejlesztése (szakkörök), - tapasztalati alkotóképesség fejlesztése, - értelmező alkotóképesség fejlesztése pl. szabályok. A nevelés főbb színterei: - a tanóra, 15

16 - a tanórán kívüli iskolai élet, - az iskolán kívüli közös programok A teljeskörű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszerének alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük. szabályozására, konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegségmegelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiéniában, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Megvalósítása a következő kereteken belül történik: Tanórai keretek: - osztályfőnöki órákon, - munkahelyi egészség és biztonság órákon, szakmai tantárgyakba beépítve tantárgyakba. Órán kívüli gyakorlati kivitelezés, délutáni és egyéb szabadidős-programok Mozgás és egészség: - biciklitúra, - sportnap, - torna, gerincvédelem és fitt forma lányoknak, - környezetvédelem a település környezetvédelemmel foglalkozó cégeinek bemutatása, esetleg látogatás, - szelektív hulladékgyűjtés. Drogprevenció - évenként drogprevenciós előadás-és beszélgetéssorozat a 11. ill. 13. osztályban, - részvétel a városi szervezésű programokon, - a függőség fogalma és kialakulása-szenvedélybetegségek beszélgetés. 16

17 Iskolai mentálhigiéné Iskolánkban különös gondot fordítunk a lelki egészségvédelemre. Cél, hogy az intézmény minden dolgozója: a tanár, diák, és segítő egyaránt jól érezze magát, a kapcsolatok egészségesen alakuljanak, öröm legyen a munka mindenki számára. Leglényegesebb feladatunk az elsődleges prevenció, hiszen hatékonyabb és humánusabb megoldás, mint a már a kialakult lelki zavarok és azok következményeinek orvoslása. Tudjuk, az iskolai élmények egy életre szólnak, hatásuk hosszú távú. A prevenció mellett természetesen akadnak olyan helyzetek is, amelyekre reagálni kell. Akár tanulási, akár magatartási problémát tapasztalunk, igyekszünk mindig a dolgok mélyére látni. Kollégánk szakszerű segítséget nyújt az érintetteknek legyen szó akár szorongásról, teljesítmény miatti problémákról, és természetesen a családban keletkezett zavarokat is igyekszik enyhíteni. Az egészséges iskolai szervezet kialakítása alapvető jelentőségű. Az iskolai egészségvédelem elsősorban az intézmény működésén, szervezeti jellemzőin, és nevelési-oktatási gyakorlatán nyugszik. Ebből következik, hogy ez a terület a pedagógusok, diákok és az iskola többi dolgozójának közérzetét és teljesítményét erősen meghatározza. Kiemelt területei: a szabályok kialakításának módja, azok helyessége, a döntésekben való részvétel lehetősége, külső és belső kontroll működése, a személyek és csoportok közötti kommunikáció nyitottsága, a konfliktusok kezelésének módja, a szervezeten belüli mentálhigiénés problémák kezelésének a módja. Elengedhetetlen a megfelelő kommunikáció és együttműködés a különböző szinteken és a szintek között is. Ezek a szintek a következők: pedagógus-és tanuló együttműködése, pedagógus-pedagógus együttműködése, tanulók-tanulók együttműködése, pedagógus-szülők, és szükség esetén pszichológus bevonása Közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos pedagógiai feladatok Az igazi nevelőközösség a legegyetemesebb emberi, kulturális, vallási, nemzeti és szociális értékek hordozója, közvetítője amellett, hogy messzemenően figyelembe veszi a közösség tagjának egyéni sajátosságait. Célja, hogy a közösség, mint tevékenységi keret segítse az egyén fejlődését, képességeinek kibontakoztatását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeinek maximumára jussanak el. 17

18 A közösségi nevelés területe: - a család, - az iskola, - az iskolán kívüli közösségek. A közösségfejlesztés színterei: - a tanórákon (különös tekintettel az osztályfőnöki órákra), - a tanórán kívül felnőttek által szervezett foglalkozásokon (projektfeladatok, étterem/bank stb. látogatás), - a tanórán kívül diákok által szervezett foglalkozásokon (DÖK iskolai ünnepélyek), - a szabadidős tevékenységek keretében (osztálykirándulás, klub délután, tanulmányi kirándulás). Mind a négy terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak: - az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához, - véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, - a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend), - a másság elfogadásához, - az együtt érző magatartás kialakulásához, - a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok, amelyeket az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során. A tanórán megvalósítható közösségfejlesztés Oktatás kerete az osztály, amely kezdetben nem több azonos korú tanulók csoportjánál. Közösséggé formálása több éven át tartó pedagógiai folyamat, amelyet az iskola valamennyi dolgozója közösen, egymást erősítve végzi, és amelyben meghatározó szerepe van az osztályfőnöknek. Feladatai: - a tanulókkal szemben támasztott elvárások pontos, egyértelmű ismertetése; értelmezése (célok kitűzése; az iskolai élet szabályainak ismertetése, betartatása stb.), - ismerje régiónk sajátosságait, értékeit, - a felmerülő problémák megoldási lehetőségeinek közös megbeszélése a lehető legnagyobb csoportaktivitással, véleményalkotó, véleménynyilvánító képesség, 18

19 - oldott légkör megteremtése, amelyben a tanulók őszintén és nyíltan merik elmondani érzéseiket önmaguk és mások viselkedéséről, - segítségnyújtás a konfliktushelyzetek megoldásában, - személyes példamutatás, - diákvezetők nevelése, munkájuk segítése, - a közösségben előforduló pozitív és negatív élményanyag elemzése, következtetések levonása, - jutalmazás és büntetés alkalmazása, - a másság elfogadása, - váljon érzékennyé környezete állapota iránt, - ismerje a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit, - és ezek elkerülési módját. A közösségfejlesztés szempontjából fontos az osztályban tanító tanárok összhangja. Ezért törekedni kell arra, hogy a nevelők azonos értékrendet képviseljenek, megbeszéljék egy-egy adott osztály problémáit, egységesen lépjenek fel, az eredményes és hatékony munka érdekében. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat az egyes tanárok az alábbi módon segítik: - a tananyag elsajátítása segítse a tanulók kezdeményező képességét a közvetlen tapasztalatszerzés segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel, biztosítson elegendő lehetőséget a közösségi cselekvések kialakításának/fejlesztésének segítésére, - alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet, - ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak feltárására, ápolására késztessen az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre, - tegye képessé a tanulót a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére,során alakuljon ki a tanulóban bátorító, vonzó jövőkép, amely elősegíti a környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitel, szokások kialakulását és a környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulások erősödését, - alakítsa ki a tanulóban, hogy a környezet ismeretén és személyes felelősségén, - alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és a környezeti szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv, 19

20 - irányítsa a tanulót arra, hogy az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének megvédésének a képességei álljanak a kommunikációs kultúra középpontjában, - fejlessze ki a tanulóban az új információs rendszerben való eligazodás, valamint annak kritikai módon való használatának képességét, adjon ismereteket a betegségek,balesetek, sérülések elkerülése, az egészség megőrzésére és személyi, tárgyi környezete segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek, ifjak egészségi állapotát javítják, - fejlessze a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást, - irányuljon a szexuális kultúra, magatartás kérdéseire, fordítson figyelmet a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítése, során kapjon átfogó képet a munka világáról, - során alkalmazott változatos munkaformák erősítsék a közösségért és az egymásért való felelősség érzését. Külön ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, hiszen megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, társas kapcsolatával az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a diákok előtt. Ezért iskolánkban a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a nevelőtestület és a diákönkormányzattal egyeztetve határozta meg és egyes pontjait kötelező feladatként határozta meg az alkalmazotti közösségszámára. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink a következők: Törekedjünk arra, hogy minden tanuló: - ismerje meg azokat a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek, - megismerje népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit, - sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek, - legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt, becsülje meg ezeket, - valamilyen módon közvetlenül is vállaljon részt a nemzetközi kapcsolatok ápolásában, 20

21 - legyen képes a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát, - váljon érzékennyé környezete állapota iránt, - kapcsolódjon be közvetlen környezetének értékeinek megőrzésébe, gyarapításába, - életmódjában a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá, - szerezzen személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén, - legyen képes az új audiovizuális környezetet megérteni és azt szelektíven használni, - tanulóink tudjanak társaikkal és a felnőttekkel is adott témáról, anyanyelvén szabatosan kommunikálni - az önálló, felnőtt életében képes legyen életmódjára vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, - ismerje meg a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait, - kapjon kellő mélységű támogatást a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzéséhez, - tanuljon meg tanulni, - tudja, hogy életpályája során többször pályamódosításra kényszerülhet, - legyen képes önellenőrzésre, egymás segítésére és segítő szándékú ellenőrzésére, - tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést. A tanórákon kívül a felnőttek által szervezett foglalkozások A közösségfejlesztésben emocionálisan nélkülözhetetlenek az együttes élmények, a közös cselekvések. Ennek megvalósítására jó lehetőség nyílik a kéthavonta legalább egyszer szervezett osztályprogramok keretében. A kötetlen együttlétek biztosítják egymás jobb megismerését, a sikeresen végzett munka örömének együttes átélését; az esetleges kudarcok elemzését, feldolgozását, tanulságok levonását. Lehetséges formái: - kirándulások, túrák, helytörténeti séták, amelyek az együttes élményen túl lehetőséget teremtenek nemzeti értékeink jobb megismerésére, megbecsülésére; a természet iránti tisztelet, a környezet iránti felelősség érzésének felkeltésére, - a kiállításokon, színházi, zenei, irodalmi programokon való részvétel az esztétikai nevelés mellett szolgálja a kulturált megjelenés, viselkedés normáinak elsajátítását, gyakorlását, 21

22 - a közös sportprogramok előmozdítják az egészséges életmód szokásrendszerének kialakítását, - a csapatversenyeken való részvétel erősíti az egészséges versenyszellemet, segíti az együttműködő készség fejlődését, - az együttes szereplésekben való felkészülések olyan képességek megmutatására is lehetőséget teremtenek, amelyekre a tanítási órák keretében nincs lehetőség, - e feladatok kiváló terepet jelentenek a közösséggel szembeni felelősség átérzésének elmélyítésére, - munkaközösségi programok, - szakmai versenyek. A tanórákon kívül diákok által szervezett tevékenységek, a diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai A diákönkormányzat a tanulók irányító, önszervező közösségi, melynek keretében a tanulók a pedagógus irányítóval (vagy pedagógus közösséggel) együtt, saját fejlettségének megfelelő szinten önállóan intézi saját ügyeit. A diákönkormányzat megalakítása nem kötelező, tagsági viszonya önkéntes, célirányos tevékenységéhez viszont szervezettségre van szüksége. Demokratikus úton választja tisztségviselőit, hozza létre megfelelő szerveit, amelyek a közösség megbízásából hivatottak az ügyek megvitatására, határozathozatalra. Feladatai: - olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak, - a kialakított, meglévő vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösségépítő tevékenységek fejlesztése,a régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése, - olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes esztétikai élményeket keltenek a közösség tagjaiban és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség, - a közösség iránti felelősségérzet (felelősségtudat) kialakítása, fejlesztése, - a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése, - olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait, - a tanulóközösség megbízása alapján a jogszabályban meghatározott esetekben gyakorolja az egyetértési, javaslattételi és véleményezési jogokat. 22

23 Minden további feladatát, jogköreit a évi CXC. nemzeti köznevelési illetve a 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet alapján látja el. Szabadidős tevékenységek keretében megvalósítható közösségfejlesztés, munkaközösségi programok, az iskola, mint nagyközösség Iskolánk tanulói saját osztályközösségük mellett az iskola egészének, mint nagyközösségnek is tagjai. Fontosnak tartjuk az együvé tartozás érzésének erősítését. Ennek eszközei: - az iskola közös rendezvényei, - az iskolai ünnepélyek, megemlékezések, - az iskolai túra, - a diáknap, - a farsangi bál. A mindennapokban az iskolaközösség erősítésének eszközei az iskolán belül meghirdetett pályázatok, a különböző korcsoportok összefogását igénylő versenyek, az iskola egészét megmozgató versenyek, vetélkedések, sportrendezvények, házibajnokságok. A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai A tanórán kívüli foglalkozások már kötetlenebb tevékenységi formái és a közösen átélt kirándulások, túrák, közös programok érzelemmel teli élményei a közösségfejlesztés kiváló területei. Feladat: - nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére, - a különböző tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését, - ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolathoz elengedhetetlenek, - a sokoldalú és változatos foglalkozások (irodalmi, zenei, képzőművészeti...)járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez, - a séták, kirándulások mélyítsék el a természet iránti tiszteletet, és a környezet iránti felelősség érzését. 23

24 2.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok helyi feladatai - a tanítási órákra való felkészülés, - a tanulók dolgozatainak javítása, - a tanulók munkájának rendszeres értékelése, - a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, - különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, - kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, - a tanulmányi versenyek lebonyolítása, - tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, - felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, - iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, - az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, - részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, - részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, - a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, - tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, - iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, - részvétel a munkaközösségi értekezleteken, - tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, - iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, - szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, - osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve: az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire, együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását, Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével, figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, 24

25 minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti, szülői értekezletet, fogadóórát tart, ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása, segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát, kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével, tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében, javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére, részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását, rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A sajátos nevelési igényű tanulók foglalkoztatását nem saját alkalmazottal, hanem utazó gyógypedagógusi hálózat igénybevételével láttatjuk el Beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek Mindennapi gyakorlatban sokszor megmagyarázhatatlan a tanulók viselkedése. Ez nagyon gyakran agresszivitásban, a tanulásban, való lemaradásban jelentkezik. Ezt a megmagyarázhatatlan viselkedést, magatartást nevezhetjük beilleszkedési, magatartási nehézségnek. Az alkalmazkodási nehézségek megjelölésére több kifejezés szolgál. Használatos beilleszkedési zavar, a magatartási rendellenesség, a nehezen nevelhetőség, a feltűnő 25

26 viselkedés, elégtelen alkalmazkodás, az érzelmi zavar, a nevelési nehézség és hasonló elnevezés. E fogalommal jelölik mindazokat a gyerekeket, akik nem alkalmazkodnak az iskolai szabályokhoz, vétenek ellenük, illetve kivonják magukat hatásuk alól. Magatartásukkal zavarják a tanárt és társaikat. De ebbe a körbe tartoznak azok is, akiknek magatartási stílusa közli negatív beállítódásukat az őket körülvevő társas/iskolai környezettel szemben (szociális inadaptációnak nevezik a jelenséget). Közismert tény, hogy minél kevésbé egyértelműek az iskolai követelmények és alkalmazott szankciók, valamint minél erősebb a tanárok büntető beállítódása, annál valószínűbb, hogy a tanár és a diák áldozattá válik", azaz a gyerekek ellenállnak vagy szembefordulnak az iskolai szabályokkal. Míg ha az iskolai szabályok világosak és igazságosak, nem érzik az áldozattá válás " veszélyét, a kiszolgáltatottságot. Átgondolva tehát a nevelési intézmény, mint szervezet jellemzőinek szerepét a viselkedészavarok létrejöttében, eredményes kezelésében, világossá válik a cél: olyan intézménnyé kívánatos alakítani, az iskolát, amely jobban megfelel mind a tanár, mind a gyerek szükségleteinek, s így kedvezőbb feltételek adódnak az alkalmazkodási nehézségek csökkentésére. A magatartási nehézségek közül az alábbiak fordulnak elő leggyakrabban: Hiperaktivitás A tanuló: - feltűnően gyorsan vált egyik cselekvésből a másikba - életkorához képest túlzott ellenőrzést igényel - figyelme, koncentráló képessége gyenge A kognitív funkciók zavarai A tanuló figyelmének nem megfelelő működése súlyos tanulási problémákhoz vezethet. A figyelemzavarból adódó problémák évről-évre súlyosbodó gondot okoznak, hiszen az alapvető ismeretekben, készségekben keletkező hiányosságok a további évek tananyagának elsajátítását egyre nehezebbé teszik. Agresszió Az agresszív gyerek sajátos hiányosságokat mutat a szociális információk kognitív kezelésében. Az életkornak megfelelő átlagnál sokkal gyengébben ismerik fel egy-egy szociális helyzet oksági hátterét, a szociális problémamegoldó készségük erősen korlátozott. 26