E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. MÁCIUS 19-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. MÁCIUS 19-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 414-1/2009. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Tájékoztató a Biztonság és partnerség: feladatok az egészségügyben 2010-ig című programról, különös tekintettel a Népegészségügyi Program végrehajtásáról a Déldunántúli Régióban (nepeu_taj) ELŐTERJESZTŐ: Horváth Zoltán, a közgyűlés alelnöke AZ ELŐTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: dr Horváth Zsófia, egészségügyi referens. Humánszolgáltatási Főosztály MEGTÁRGYALTA: Egészségügyi Bizottság VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA: Jogi és Ügyrendi Bizottság FEJLESZTÉSI ÉS KÖZGAZDASÁGI FŐOSZTÁLLYAL TÖRTÉNT EGYEZTETÉS: 2009. március 2. TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA: 2009. március 2. FELELŐS TISZTSÉGVISELŐ: Horváth Zoltán, a közgyűlés alelnöke

2 II. 1. A Magyar Köztársaság Kormányának 2008. május 22-ei döntése szerint az egészségügy átalakításának célja: hogy a rendelkezésre álló források hatékonyabb felhasználásával a társadalom egészségi állapota, a biztosítottak elégedettsége javuljon. A továbbiakban az átalakításokat az egészségügyi szolgáltatások minőségének javítására, az ellátás biztonságának erősítésére kell koncentrálni. A Kormány 2008. július 9-i ülésén megtárgyalta és elfogadta - az egészségügyi miniszter előterjesztésére - a Biztonság és partnerség: feladatok az egészségügyben 2010-ig című programtervezetet, és arról széleskörű társadalmi és szakmai párbeszédet kezdeményezett. Az egyeztetések alapszakasza 2008. július 10-től 2008. augusztus 15-ig tartott. A minisztérium több mint 100 szervezet részére közvetlenül juttatta el a programjavaslatot. Ezek a szervezetek: Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztálya, Egyetemek, egészségtudományi centrumok elnökei, Nemzeti Egészségügyi Tanács, Egészségügyi Tudományos Tanács, Országgyűlés Egészségügyi bizottsága, Szakmai kollégiumok, Kollégiumi Elnökök Testülete, a történelmi egyházak vezetői, az Országos Érdekegyeztető Tanács (Szociális Bizottsága), Egészségügyi Ágazati Érdekegyeztető Tanács tagszervezetei, Kamarák: Magyar Orvosi Kamara, Magyar Gyógyszerész Kamara, Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara, Szakmai szervezetek, képző ill. kutatóhelyek: MOTESZ, EGVE, Magyar Kórházszövetség, Medicina 2000, Egészségügyi Menedzserképző Központ, GKI Egészségügykutató Intézet, Betegeket képviselő egyesületek, alapítványok voltak. A társadalmi vita során közel 130 javaslat, észrevétel érkezett a programtervezetben megfogalmazott elképzelésekhez. Az Országos Érdekegyeztető Tanács Szociális Bizottsága 2008. augusztus 15-én tűzte napirendjére az anyag véleményezését. A Szakszervezetek Egészségügyi Fóruma képviselője kiemelte, hogy a Népegészségügyi Programok megfelelőek, hozzá kellene kezdeni a végrehajtásukhoz. Fontosnak és előremutató kezdeményezésnek tartja az egészséghatás-becslés fogalmának megjelenését az anyagban. Szerintük a legfontosabb a szemléletváltozás elindítása mind a családokban, mind a nevelési intézményekben. A LIGA Szakszervezetek képviselője megjegyezte, hogy a szakpolitikai kérdésekben szakmai döntéseknek kell születniük, az anyag tartalmát azonban jónak tartják. Nagy kérdés számukra, hogy az EU-s források mellett, milyen források állnak a megvalósításhoz rendelkezésre, hiszen a konvergencia-program kereteit tartani kell. Véleményük szerint a mai helyzetben tudatosítani kell az állampolgárokkal, hogy az egészség része a versenyképességnek. A biztosítás esetében örülnek, hogy marad az egységes, szolidaritásalapú biztosítás. Az Önkormányzati Érdekszövetségekkel 2008. augusztus 26-án Székely Tamás egészségügyi miniszter egyeztetett. Az Önkormányzati Érdekszövetség véleménye szerint a Programban az egészségügy fejlesztésének megfelelő felépítése látható. Örvendetesnek tartják, hogy a népegészségügyi program folytatására kiemelt hangsúlyt helyez a tárca. Emellett a dokumentum erőssége a világos, egyértelmű megfogalmazás, a felelősségi körök és a szintek helyes meghatározása, a célok egyértelműsítése, valamint a jó megközelítés a végrehajtást illetően. A Magyar Faluszövetség elnöke kiemelte, hogy a tárca elképzelését globálisan feltétlenül támogatja, a vitaanyag egészségügyi ágazat jobbítására szánt törekvéseit a Szövetség üdvözli. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége képviselője megállapította, hogy a szakmai programok vitathatatlanul jó irányelvek mentén kerültek kiválasztásra, összességében jól felépítettnek és támogatandónak találta a koncepciót,

3 s egyben felajánlotta a Szövetség segítő közreműködését. A Kisvárosi Önkormányzatok Szövetsége összességében szintén támogatandónak találta a programot. Az Egészségügyi Ágazati Érdekegyeztető Tanács 2008. augusztus 29-én tárgyalta meg a programtervezetet. A munkaadói oldal egyöntetűen jószándékú, előremutató kezdeményezésnek minősítette, melynek forrásoldalát kell elsősorban megteremteni. Az Országos Érdekegyeztető Tanács plenáris ülésének összehívására 2008. szeptember 12-én került sor. Összefoglalóan: a beérkezett szakmai vélemények zöme a megkezdett folyamatokat támogatta, így pl.: a szűrések, a prevenció megerősítése, a nemzeti programok újratervezése, a megvalósítás felerősítése, az egészségnevelés, egészségfejlesztés, támogatása, az egészségtan oktatása, a sürgősség és ezen belül az irányítás fejlesztése, az elsősegély-nyújtás kiemelt programmá tétele, a szakmai és finanszírozási protokollok fejlesztése, a TVK rendszer átalakítása (szükséglethez és feladathoz igazítás) mind pozitív visszhangra talált. Több szervezet javaslatára a koncepció kiegészült a gyógyszerellátás kérdéseivel, így pl. annak biztonsága (beleértve a gyógyszertárak működőképességét is), a fenntartható finanszírozás, ezt támogató transzparens és hatékony befogadás politika, valamint a népegészségügyi prioritások és az igazságosság fokozottabb érvényesítésével. Bővül továbbá néhány fogászattal kapcsolatos témakörrel is, ilyen az iskolafogászat megerősítése (szabálykönyv módosítása a javaslatnak megfelelően), a szájsebészet áttekintése, az egyenletes hozzáférés biztosítása, illetve az informatikai fejlesztések forrásának biztosítása (UMFT). A szakmai javaslatokat tartalmazó előterjesztést a Kormány szeptember közepén tárgyalta. A kormánydöntést követően a javaslatok eredménye már szerepelt októberben a Parlamentnek benyújtandó törvényjavaslatokban és a végrehajtási rendeletekben. 2. A Népegészségügyi Program végrehajtásáról szóló tájékoztató összeállításához felkértem az ÁNTSZ Dél-dunántúli Regionális Intézet Egészségfejlesztési Osztályát, kérve, hogy a régió lakosságának legfontosabb népegészségi mutatóiról tájékoztassák a közgyűlést. Az előterjesztés mellékleteként csatolt 2008. évi szakmai beszámoló részletesen ismerteti a régió lakosságának legfontosabb népegészségügyi mutatóit. A beszámoló nagy terjedelme miatt, abból kiemel néhány nagyon fontos megállapítást: A Dél-dunántúli régió az ország 3. legnagyobb területű régiója, ahol a legkevesebben élnek. Új demográfiai jelenség a régióban a népesség öregedése. A lakosság kormegoszlása kedvezőtlenül alakul. A régió korfája szabálytalan, az elöregedő társadalmakra jellemző alakot mutat, hasonlóan Magyarország és más európai ország népességének korfájához viszonyítva. A táblázat a 15 év alatti és 65 év feletti lakosság részarányát mutatja Dél-Dunántúlon, Magyarországon, 1987 és 2007 években:

1987. 2007. Terület 15 év alatti 65 év feletti 15 év alatti 65 év feletti lakosság lakosság lakosság lakosság Aránya aránya Baranya megye 21,1 11,0 14,4 16,1 Somogy megye 21,1 11,8 16,2 16,5 Tolna megye 21,8 11,9 14,8 16,4 Dél-Dunántúl 21,2 11,9 14,8 16,2 Magyarország 21,5 12,3 15,2 15,9 4 A régióban a lakosság száma 1985-től megközelítőleg 70 ezer fővel csökkent. A régió népessége 1985-ben 1 millió 53 ezer fő volt, ami napjainkig több mint 70 ezer fővel lett kevesebb ez a régió második legnagyobb megyeszékhelyének, Kaposvár város lakosságának felel meg. A születések száma az országos átlagnál lényegesen alacsonyabb. 2007-ben az 1000 lakosra jutó élve születések száma a régióban 9,0 volt. Az arányszám értékének évek óta folyamatos az Európai Unióban tapasztaltnál nagyobb mértékű csökkenése után emelkedés mutatkozik, a vizsgált időszakban minden évben az országos szint alatt maradt. (Hasonló mutatókkal csak Nyugat-Dunántúl (8,8) és Dél-Alföld (8,9) büszkélkedhet ). A halálozási mutatók kritikusak, országos viszonylatban a legrosszabbak közé tartoznak. A régióban az 1000 főre jutó halálesetek száma minden évben kedvezőtlenebb, mint az országos átlag és lényegesen magasabb, mint az Európai Unióban tapasztalt átlag. Baranya megye kivétel, ahol a mutató az országos átlag alatt mozog a vizsgált időszakban. Somogy megyében az eltérés kiugróan magas, a megye halálozás tekintetében országos szinten a 6. legrosszabb értékkel bír. Az 1999-től megfigyelhető két éven át tartó, csökkenő trend után minden megyében újból növekedés tapasztalható. Az élve születések és a halálozások számának eredője évek óta negatív előjelű Az előbbi mutatók összevetéséből alakul ki, hogy az élveszületések és a halálozási ok viszonyszáma a vizsgált időszakban megyénként változó mértékben, de mindvégig negatív előjelű. Ez ellentétes az Európai Unióban tapasztalt viszonyokkal, ahol a népesség növekedésének csupán lassulása figyelhető meg. Sajnálatos tény, hogy az utóbbi évek javuló tendenciája újra romló képet mutat (Ilyen mértékű csökkenés csak a Dél-alföldi régióban tapasztalható). A születéskor várható élettartam messze elmarad az Európai Uniós átlagtól. Változatlan halálozási mutatók mellett 2006-ban, a Dél-dunántúli régióban született fiúk 68.6 a lányok 77,1 évet élhetnek. A férfiak születéskor várható átlagos élettartama a

5 régió minden területén kismértékben, de folyamatosan növekedett. Az emelkedés ellenére az érték nem haladta meg az országos átlagot. Túl az országos összehasonlításon megállapítható, hogy a várható élettartam minkét nemnél elmarad az Európai Unióban megfigyelt szinttől. Ez az érték férfiak esetében 7, nőknél 4,6 év. A régióban a csecsemőhalálozási arányszámok országosan a legrosszabbak közé tartoznak. A csecsemőhalálozási mutatók az országon belül jelentős különbségeket mutatnak, ami felhívja a figyelmet az egészségügyi ellátásban, illetve a szociális-gazdasági helyzetben fennálló egyenlőtlenségekre. A régióban az 1000 élveszülöttre eső első életévét be nem töltött csecsemőhalottak száma bizonyos ingadozás ellenére csökken, ennek eredményeként az országos adatokhoz hasonlóan lassan közelít az EU átlaghoz. Baranya és Tolna megyékben a legtöbb évben a mutatók az országos átlag alatt mozogtak. Somogy megye csecsemőhalálozási arányszámai lényegesen eltérnek a kívánatostól: a megyék sorában a 17. helyet foglalja el. Így a régiós mutató (6,5 ) az országos viszonylatban (5,9 ) a 2. legrosszabbak közé tartozik. Az első házasságkötés és a gyermekvállalás ideje egyre későbbre tolódik. Két évtizede a 20-24 éves anyai korcsoportban volt a legmagasabb az élveszületési arányszám, napjainkban a korspecifikus termékenység maximuma áttevődött a 25-29 éves korra. A 15-19 éves korosztályban a termékenység csökkent, de még mindig nemkívánatosan túl magas. A házasságkötések számának és gyakoriságának alakulását vizsgálva elmondható, hogy békeidőben még sosem volt ilyen alacsony, mint az ezredforduló környékén. Az emberek idősebb korban házasodnak. A férfiak átlagos életkora első házasságkötésükkor 27,8 év, a nőké 25,2 év; míg 1990-ben 24,2, illetve 21,5 év volt. Az (első) házasságkötés későbbre halasztása nem feltétlenül jelenti a párkapcsolat későbbre halasztását, mert a fiatalok jelentős része szívesen választja átmenetileg az élettársi kapcsolatot. A munkanélküliség folyamatosan és jelentősen magasabb a régióban az országos átlagnál. Figyelemreméltó a foglalkoztatási (aktivitási) arány igen kedvezőtlen alakulása, amely azt mutatja, hogy a munkaképes korú 15-60 éves lakosság hány %-a vesz részt a régióra jutó GDP előállításában. A gazdasági aktivitás, vagyis a gazdaságilag aktív és passzív lakosság régiós aránya (2003: 51,3%, 2006: 51,8%) nem éri el az országos értéket (2003: 53,8%, 2006: 55%). A régióban a munkanélküliség folyamatosan és jelentősen magasabb volt az országos átlagnál. 2007-ben az előző évhez képest a növekedés 8,3%-al volt magasabb, ami némileg elmarad az országos növekedéstől. A Dél-dunántúli emelkedés a Kelet- Dunántúl és a Nyugat-Dunántúl után a 3. legkisebb volt. A munkanélküliségi ráta 9%, 1,5%-kal magasabb, mint az országos átlag. Az egy főre jutó beruházások értéke és a GDP is alacsonyabb a régióban az országos átlagnál.

6 A régióban megtermelt GDP értéke bár növekszik, 2006-ban 1 596 eft/fő, az országos átlagnál, mely 2 363 e Ft/fő volt, lényegesen kedvezőtlenebb. A régióbeli beruházások egy főre eső értéke szintén növekszik (311,1 eft) ez szintén alacsonyabb az országosnál (370.3 eft/fő). Az átlagkereset közel 10%-kal alacsonyabb a régióban, mint az országban. Az országos munkanélküliségi és aktivitási rátától való elmaradás mellett jelentős az elmaradás a lakosság körében az átlagkereseteket illetően is. Az egy főre eső bruttó átlagkereset a régióban 135 050 Ft (2002-ben 85 694 Ft) az országban 157 607 Ft (2002-ben 103 254 Ft) volt. A régió haláloki struktúrája hasonlóan alakul az országos adatokhoz. Mortalitás A vezető halálozási ok mindkét nemben a keringési rendszer betegségei. Második helyen szerepelnek a rosszindulatú daganatos megbetegedések miatti halálozások. A vizsgált betegségcsoportok szinte mindegyikében magasabbak voltak a halálozási mutatók az országosnál. Morbiditás A háziorvosi szolgálathoz bejelentkezett felnőttek betegségei a főbb betegségcsoportok jelentős részében meghaladták az országos adatok alapján várható értéket. A leggyakoribb megbetegedések az ischaemiás szívbetegség, a magasvérnyomás. A háziorvosi, házi gyermekorvosi szolgálathoz bejelentkezet kiskorúak betegségei az esetek döntő többségében szintén a várható értéknél magasabb. A gyermekek körében a vér- és vérképzőszervek betegségei, és a vashiányos anaemia fordul elő gyakrabban. Mindkét nemben a vezető halálok a keringési rendszer megbetegedései. Mindkét nemben a vezető halálok a keringési rendszer betegségei, második a daganatos betegségek, ezt követi a morbiditás és mortalitás külső okai. A férfiaknál a negyedik helyen az emésztőrendszer betegsége miatti halálokok szerepelnek, ezt követi a légzőrendszeri betegségek miatti halálozás.a fertőző betegségben meghaltak száma mindkét nemben alacsony. A vizsgált időszakban a daganatos halálesetek a férfiak körében kétszeres gyakoriságot mutatnak a női lakosság körében tapasztaltakhoz viszonyítva. A dél-dunántúli régióban élő férfiak daganatos halálozása az 1991-es évtől az országos átlagot meghaladta. A rosszindulatú daganatok okozta halálozás emelkedik A háziorvosi szolgálathoz bejelentkezett felnőttek a főbb betegségcsoportok jelentős részében meghaladták az országos értéket.

7 Az idült alsólégúti betegségek, valamint a gyomor-, nyombél-, gastrojejunális fekély betegségcsoportok kivételével, mind a régiós, mind az országos adatok vizsgálatánál emelkedés tapasztalható. A házi gyermekorvosi szolgálathoz bejelentkezett kiskorúak betegségeinek aránya az esetek döntő többségében magasabb volt az országos értéknél. A régióban minden ötödik felnőtt nagyon rossznak vagy rossznak ítélte az egészségi állapotát. Minden 10. háztartásban zsírt/szalonnát használnak a főzéshez, a háztartások 1%-ában nem főznek. A felnőttek 11%-a csak hetente, 5%-a még ennél is ritkábban vagy egyáltalán nem fogyaszt zöldséget-gyümölcsöt. A felnőttek 6%-a egyáltalán nem végez testmozgást, szintén 6%-ának nem megfelelő a fizikai aktivitása. A felnőtt lakosság több mint fele túlsúlyos vagy elhízott. A férfiak 40, a nők 47%-ának normál a testsúlya. A férfiak közel kétharmada, míg a nők fele túlsúlyos vagy elhízott. A kóros soványság előfordulása a nők között 5%, a férfiak körében lényegesen ritkább (1%). A régiós adatok minden kategóriában megegyeznek az országos értékkel. A régióban minden 8. felnőtt nagyivó. A férfiak 22%-a, a nők 57%-a bevallása szerint nem fogyaszt alkoholt. Alkalmi fogyasztónak tartja magát a férfiak negyede, hasonló a helyzet a nők körében is. Mértékletes alkoholfogyasztási szokásról számol be a férfiak egyharmada és a nők tizede. A férfiak között a nagyivók gyakorisága hatszorosa a nőkének (férfiak: 23%, nők:4%). A régióban alkoholt egyáltalán nem fogyasztók aránya (41%) kisebb, mint az országban (46%). A többi kategóriában a régiós érték általában kissé magasabb, mint az országos. A felnőttek egyharmada rendszeresen dohányzik. Míg a férfiak egyharmada, addig a nők 60%-a soha nem dohányzott. A férfiak egynegyede leszokott a dohányzásról, a nők körében ez 11%. Alkalmi dohányzás a férfiaknál nem jellemző, a nőknél is csak 5%-ban fordul elő. Rendszeres dohányzási szokás (napi 20 szálnál kevesebb) nem különbözik a két nemben (férfiak: 14%, nők: 13%). Nagydohányos (napi 20 szálnál több) a férfiak 25, a nők 11%-a. A régióban hasonló a dohányzás gyakorisága, mint az országban, ez alól csak az erős dohányosok képeznek kivételt, ugyanis a régióban magasabb az arányuk. Az ÁNTSZ Dél-dunántúli Regionális Intézet Egészségfejlesztési Osztályának 2009. évi munkaterve bemutatja, hogy az milyen programokkal illeszkedik a Biztonság és partnerség: feladatok az egészségügyben 2010-ig című programtervezetbe, illetve a Népegészségügyi Programba. Tájékoztatásul ezt is kivonatosan ismertetem:

8 1./ Közreműködés, szakmai segítségnyújtás a Dél-dunántúli régióban működő ÁNTSZ Kistérségi Intézetek által létrehozandó Kistérségi Egészség Koalíciók megalakításában, munkájának elindításában. 2./ 2009. január 1-től május 31-ig tartó, a Dél-dunántúli régió általános iskoláinak 7-8. osztályosai számára meghirdetett Füstmentes Osztály program szervezése, koordinálása, lebonyolítása. 3./ A halmozottan hátrányos helyzetű, magatartási problémákkal küzdő, valamint Gyermekotthonokban élő gyermekek, fiatalok számára az egészségi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében a régióban működő lelki egészségvédő (megküzdési stratégiák, életvezetés, a dohányzás elhagyása, alkohol és droghasználat elkerülése) programok és egészségfejlesztési (egészséges táplálkozás, rendszeres testmozgás, energiaegyensúly) programok felmérése, összegyűjtése, rendszerezése. 4./ Az egészséges életmóddal és az egészségkockázatokkal kapcsolatos nemzetközi világnapok köré szervezetten egészségkommunikáció és társadalmi marketing a lakossági érzékenység, az éberség és a tájékozott egyéni döntéshozatal elősegítésére. Ezek: Egészség Világnap, Nemdohányzók Világnapja, Ne gyújts rá Világnap, Szív Világnap, Rákellenes Világnap, Kábítószer ellenes Világnap, Európai Antibiotikus Nap, AIDS Világnap. 5./ Általános- és középiskolások részére dohányzás prevenciós szervbemutató órák tartása. 6./ A KOPÉ Egyesülettel együttműködésben drog-, AIDS prevenció és családi életre nevelés témákban regionális kortársoktató képzések és szupervíziók megtartása. 7./ Iskolai, lakossági egészségnapok szervezése és lebonyolítása. 8./ A szervezett szűrővizsgálatokon való részvételi arány növelését célzó lakossági fórumok szervezése, lebonyolítása. 9./ Részvétel a regionális osztályvezetők országos munkaértekezletén, ill. az OTH által szervezett szakmai megbeszéléseken. Szűrés koordináció területén: 1./ A mammográfiás és méhnyakszűrés lakossági adatbázisának működtetése, lakossági listák készítése. 2./ Az OSZR-ben szereplő lakossági, háziorvosi és a szűrőállomások adatainak karbantartása, felügyelete. 3./ Havi és negyedéves jelentések begyűjtése és az OTH felé továbbítása. 4./ Szűrőállomásokkal való folyamatos kapcsolattartás. 5./ Kiszállásos nőgyógyászati és emlőszűrések szervezése. 6./ A Pécsi Tudományegyetemen működő Térségi Szűrő- és Diagnosztikai Központ 7 szakmás (nőgyógyászati-, emlő-, bőr-, tüdő-, szív- és érrendszeri-, és szemészeti szűrővizsgálatok) szűrőkamionjának koordinálása, a kiszállások teljes megszervezése és lebonyolítása. 7./Az opportunisztikus szájüregi szűrés modellprogramjának folytatása, szakasszisztensek bevonása az újabb etapba, értékelés. 8./ Védőnői mintaprogramban való együttműködés. 9./ Részvétel a TÁMOP 6.1.3. szűrővizsgálatok országos kommunikációja projekt lebonyolításában.

9 3. A képviselői indítványra készített előterjesztésemmel tájékoztattam a közgyűlést a legújabb és legfontosabb egészségpolitikai döntésekről, az ágazatot érintő társadalmi és szakmai egyeztetésekről, a különböző önkormányzati fórumok előbbiekkel kapcsolatos álláspontjáról, és nem utolsó sorban a régió lakosságának legfontosabb népegészségi mutatóiról. A megyei önkormányzatnak a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 70.. (1) bekezdés, valamint az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 2.. (1) bekezdése alapján szakellátási (intézmény fenntartói) kötelezettsége van, azonban a közgyűlésnek a döntések meghozatalánál figyelembe kell vennie aktuális egészségpolitikai folyamatokat. Kérem a Közgyűlést, hogy a tájékoztatót tudomásul venni szíveskedjen. Határozati javaslat: III. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Tájékoztató a Biztonság és partnerség: feladatok az egészségügyben 2010-ig című programról, különös tekintettel a Népegészségügyi Programra végrehajtásáról a Dél-dunántúli Régióban című tájékoztatót tudomásul vesz. A testület köszönetét fejezi ki az ÁNTSZ Dél-dunántúli Regionális Intézet Egészségfejlesztési Osztálya vezetőjének, Dr. Vörös Ágnesnek az előterjesztés szakmai anyagának összeállításához nyújtott segítségéért. Határidő: az értesítésre, 2009. március 25. Felelős: Horváth Zoltán, a közgyűlés alelnöke Pécs, 2009. február 25. Horváth Zoltán

Az ÁNTSZ Dél-dunántúli Regionális Intézet Egészségfejlesztési Osztályának 2008. évi jelentése 1

I. A Dél-dunántúli régió népegészségügyi jelentése DEMOGRÁFIA Az ország 3. legnagyobb területű régiója, ahol a legkevesebben élnek A Dél-dunántúli régiót Baranya, Somogy és Tolna megye alkotja. délről Horvátország felé a Dráva, keletről a Duna határolja, északi határán fekszik a Balaton. A régió területe 14 169 km 2, az ország területének 15,2%-a. Nagyságát tekintve a 3. legnagyobb régió. A régió lakossága 2007. január 1-jén 967 677 fő volt, az ország lakosságának 9,6%-a, mely az országban a legkisebb érték. Népsűrűsége 69 fő/km 2, országos viszonylatban a legritkábban lakott terület. A megyék közti eltérés szintén nagy: Baranya megyében átlagosan 91, Somogy megyében 55, Tolna megyében 67 fő él négyzetkilométerenként. A régió tehát kis lélekszámú, és gyéren lakott. A régió településeinek 74%-ában a lakosok száma nem haladja meg az 1000 főt. Az aprófalvas (zsákfalvas) településszerkezet megnehezíti az infrastruktúra elérését, azonos esélyű hozzáférését. A turisztikai szempontból kiemelt Balaton parton nagyobb lélekszámú települések találhatóak. Itt a nyári szezonban a sokszorosára növekszik a népsűrűség. Az éves elvándorlás a régióban meghaladja a bevándorlást. Az ezer főre jutó bevándorlási különbözet 2,4 fő. Az évek óta megfigyelhető negatív vándorlási különbözet oka elsősorban az országos átlagnál alacsonyabb bruttó átlagkeresetben, az egy főre jutó GDP kedvezőtlen alakulásában, a munkanélküliség országos szintet meghaladó arányában és a beruházások alacsony számában keresendő. Demográfiai helyzetkép Új demográfiai jelenség a népesség öregedése. A lakosság kormegoszlása kedvezőtlenül alakul. A régió korfája szabálytalan, az elöregedő társadalmakra jellemző alakot mutat, hasonlóan Magyarország és más európai ország népességének korfájához (1. ábra). 1. ábra. A népesség száma nem és korcsoport szerint a Dél-dunántúli régióban, Magyarországon, 2007. január 1-én Férfi 85+ 75--79 65--69 55--59 45--49 35--39 25--29 15--19 5--9 0 Nő 45 000 35 000 25 000 15 000 5 000 5 000 15 000 25 000 35 000 45 000 2

A megközelítőleg körte alakú forma grafikusan az utóbbi évek alacsony termékenységét jeleníti meg. Nagyobbrészt a változó népesedéspolitika következtében igen nagyok a nemzedékek létszáma közötti különbségek. A korfa 30 éves kor alatt egyenletesen keskenyedik, a 30-35 és a 50-55 éves korosztály a legnépesebb. A fiúk születéskori kissé nagyobb aránya 35-40 év körül kiegyenlítődik, és idősebb korban a nők számaránya lesz nagyobb. A férfi-nő aránybeli különbségek az évek előrehaladtával egyre szembetűnőbbek, jelezve a férfiak magas halálozását. A 65 év felettiek részarányának növekedése, a 15 év alatti lakosság arányának, valamint a munkaképes férfiak létszámarányának országos viszonylatban is magas csökkenése előrevetíti az eltartó és eltartott lakosság arányának komoly romlását. A lakosság öregedési folyamata a régióban kritikusnak mondható (1. táblázat). 1. táblázat: 15 év alatti és 65 év feletti lakosság részaránya Dél-Dunántúlon, Magyarországon, 1987 és 2007 években 1987. 2007. Terület 15 év alatti 65 év feletti 15 év alatti 65 év feletti lakosság lakosság lakosság lakosság aránya aránya Baranya megye 21,1 11,0 14,4 16,1 Somogy megye 21,1 11,8 16,2 16,5 Tolna megye 21,8 11,9 14,8 16,4 Dél-Dunántúl 21,2 11,9 14,8 16,2 Magyarország 21,5 12,3 15,2 15,9 A régióban a lakosság száma 1985-től megközelítőleg 70 ezer fővel csökkent. A régió népessége 1985-ben 1 millió 53 ezer fő volt, ami napjainkig több mint 70 ezer fővel lett kevesebb ez a régió második legnagyobb megyeszékhelyének, Kaposvár város lakosságának felel meg. A csökkenés mind gazdasági, mind egészségügyi, szociális és oktatási rendszerre történő kihatásával már most számolni kell! A népesség fogyását az alacsony születési és a magas halálozási arány eredményezte. Élveszületések A születések száma az országos átlagnál lényegesen alacsonyabb. 2007-ben az 1000 lakosra jutó élveszületések száma a régióban 9,0 volt. Az arányszám értékének évek óta folyamatos az Európai Unióban tapasztaltnál nagyobb mértékű csökkenése után emelkedés mutatkozik, a vizsgált időszakban minden évben az országos szint alatt (2. ábra). 3

2. ábra. 1000 lakosra jutó élveszületések száma a Dél-dunántúli régióban, Magyarországon és az Európai Unióban, 1985-2007. 14 13 12 11 10 Dél-Dunántúl Országos Európai Unió 9 8 1985 1987 1989 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 Hasonló mutatókkal csak Nyugat-Dunántúl (8,8) és Dél-Alföld (8,9) büszkélkedhet. Halálozás A halálozási mutatók kritikusak, országos viszonylatban a legrosszabbak közé tartoznak. A régióban az 1000 főre jutó halálesetek száma minden évben kedvezőtlenebb, mint az országos átlag és lényegesen magasabb, mint az Európai Unióban tapasztalt átlag (3. ábra). 3. ábra. 1000 főre jutó halálesetek száma a Dél-dunántúli régióban, Magyarországon és az Európai Unióban, 1985-2007. 16 15 14 13 12 11 10 9 8 Dél-Dunántúl Országos Európai Unió 1985 1987 1989 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 Baranya megye kivétel, ahol a mutató az országos átlag alatt mozog a vizsgált időszakban. Somogy megyében az eltérés kiugróan magas, a megye halálozás tekintetében országos szinten a 6. legrosszabb értékkel bír. Az 1999-től megfigyelhető két éven át tartó, csökkenő trend után minden megyében újból növekedés tapasztalható. Az élveszületések és a halálozások számának eredője évek óta negatív előjelű Az előbbi mutatók összevetéséből alakul ki, hogy az élveszületések és a halálozások viszonyszáma a vizsgált időszakban megyénként változó mértékben, de mindvégig negatív előjelű. Ez ellentétes az Európai Unióban tapasztalt viszonyokkal, ahol a népesség növekedésének csupán lassulása figyelhető meg. Sajnálatos tény, hogy az utóbbi évek javuló tendenciája újra romló képet mutat (4. ábra). 4

4. ábra. Természetes szaporodás (fogyás) alakulása a Dél-dunántúli régióban, Magyarországon és az Európai Unióban, 1985-2007. 3,0 2,0 1,0 0,0-1,0-2,0-3,0-4,0-5,0-6,0 1985 1987 1989 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 Dél-Dunántúl Országos Európai Unió Ilyen mértékű csökkenés csak a Dél-alföldi régióban tapasztalható. A születéskor várható élettartam messze elmarad az Európai Uniós átlagtól. Változatlan halálozási mutatók mellett 2006-ban, a Dél-dunántúli régióban született fiúk 68.6 a lányok 77,1 évet élhetnek. A férfiak születéskor várható átlagos élettartama a régió minden területén kismértékben, de folyamatosan növekedett. Az emelkedés ellenére az érték nem haladta meg az országos átlagot. Túl az országos összehasonlításon megállapítható, hogy a várható élettartam minkét nemnél elmarad az Európai Unióban megfigyelt szinttől. Ez az érték férfiak esetében 7, nőknél 4,6 év. (2. táblázat). 2. táblázat: Születéskor várható élettartam alakulása a Dél-Dunántúlon, Magyarországon és az Európai Unióban, 2000-2006. Férfiak Nők 2000 2006 2000 2006 Dél-Dunántúl 66,9 68,6 74,8 77,1 Magyarország 67,1 69,1 75,5 77,4 Európai Unió 74,6 75,6 81,2 81,8 Csecsemőhalálozás A régióban a csecsemőhalálozási arányszámok országosan a legrosszabbak közé tartoznak. A csecsemőhalálozási mutatók az országon belül jelentős különbségeket mutatnak, ami felhívja a figyelmet az egészségügyi ellátásban, illetve a szociális-gazdasági helyzetben fennálló egyenlőtlenségekre. A régióban az 1000 élveszülöttre eső első életévét be nem töltött csecsemőhalottak száma bizonyos ingadozás ellenére csökken, ennek eredményeként az országos adatokhoz hasonlóan lassan közelít az EU átlaghoz. Baranya és Tolna megyékben a legtöbb évben a mutatók az országos átlag alatt mozogtak. Somogy megye csecsemőhalálozási arányszámai lényegesen eltérnek a kívánatostól: a megyék sorában a 17. helyet foglalja el. Így a régiós mutató (6,5 ) az országos viszonylatban (5,9 ) a 2. legrosszabbak közé tartozik (5. ábra). 5

5. ábra 1000 élveszülöttre jutó csecsemőhalálozás a Dél-dunántúli régióban, Magyarországon és az Európai Unióban, 1985-2007 25,0 20,0 15,0 10,0 Dél-Dunántúl Országos Európai Unió 5,0 0,0 1985 1987 1989 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 Házasság, családtervezés Az első házasságkötés és a gyermekvállalás ideje egyre későbbre tolódik. Két évtizede a 20-24 éves anyai korcsoportban volt a legmagasabb az élveszületési arányszám, napjainkban a korspecifikus termékenység maximuma áttevődött a 25-29 éves korra. A 15-19 éves korosztályban a termékenység csökkent, de még mindig nemkívánatosan túl magas. 1980-ban a 20-25 éves nők akik a drasztikus abortusz ellenes törvény idején 1955-60 között születtek - kiugróan magas létszámot képviselnek (demográfiai csúcs). Változatlan gyermekvállalási kedv mellett az élveszületések számának átmeneti emelkedése feltehető a 25-29 éves korú populáció belépésével, de ez a jelenség egyelőre várat magára. A házasságkötések számának és gyakoriságának alakulását vizsgálva elmondható, hogy békeidőben még sosem volt ilyen alacsony, mint az ezredforduló környékén. Az emberek idősebb korban házasodnak. A férfiak átlagos életkora első házasságkötésükkor 27,8 év, a nőké 25,2 év; míg 1990-ben 24,2, illetve 21,5 év volt. Az (első) házasságkötés későbbre halasztása nem feltétlenül jelenti a párkapcsolat későbbre halasztását, mert a fiatalok jelentős része szívesen választja átmenetileg az élettársi kapcsolatot. Az 1000 házasságkötésre jutó válások száma az országos átlagnál magasabb. Terhességmegszakítás A terhességmegszakítások száma csökken, de így is csak minden második terhességet vállalnak fel az anyák. A terhességmegszakítások arányszáma a 2001. évig tartó - országos viszonylatban is nagyobb arányú - örvendetes csökkenés után újra emelkedik. Annak ellenére, hogy a művi abortuszok száma sosem volt ilyen alacsony, ettől függetlenül régen nem született olyan kevés gyerek, mint manapság (6. ábra). 6

6. ábra 100 élveszületésre jutó terhességmegszakítás a Dél-dunántúli régióban és Magyarországon, 1985-2006. 140,0 120,0 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 1985 1987 Foglalkoztatottság 1989 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 Dél-Dunántúl Országos A munkanélküliség folyamatosan és jelentősen magasabb a régióban az országos átlagnál. Figyelemreméltó a foglalkoztatási (aktivitási) arány igen kedvezőtlen alakulása, amely azt mutatja, hogy a munkaképes korú 15-60 éves lakosság hány %-a vesz részt a régióra jutó GDP előállításában. A gazdasági aktivitás, vagyis a gazdaságilag aktív és passzív lakosság régiós aránya (2003: 51,3%, 2006: 51,8%) nem éri el az országos értéket (2003: 53,8%, 2006: 55%). A régióban a munkanélküliség folyamatosan és jelentősen magasabb volt az országos átlagnál. 2007-ben az előző évhez képest a növekedés 8,3%-al volt magasabb, ami némileg elmarad az országos növekedéstől. A Dél-dunántúli emelkedés a Kelet-Dunántúl és a Nyugat- Dunántúl után a 3. legkisebb volt. A munkanélküliségi ráta 9%, 1,5%-kal magasabb, mint az országos átlag. Beruházások Az egy főre jutó beruházások értéke és a GDP is alacsonyabb a régióban az országos átlagnál. A régióban megtermelt GDP értéke bár növekszik, 2006-ban 1 596 eft/fő, az országos átlagnál, mely 2 363 e Ft/fő volt, lényegesen kedvezőtlenebb. A régióbeli beruházások egy főre eső értéke szintén növekszik (311,1 eft) és szintén alacsonyabb az országosnál (370.3 eft/fő). 7

Jövedelmi viszonyok Az átlagkereset közel 10%-kal alacsonyabb a régióban, mint az országban. Az országos munkanélküliségi és aktivitási rátától való elmaradás mellett jelentős az elmaradás a lakosság körében az átlagkereseteket illetően is. Az egy főre eső bruttó átlagkereset a régióban 135 050 Ft (2002-ben 85 694 Ft) az országban 157 607 Ft (2002-ben 103 254 Ft) volt. A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGE A régió haláloki struktúrája hasonlóan alakul az országos adatokhoz. Mortalitás A vezető halálozási ok mindkét nemben a keringési rendszer betegségei. Második helyen szerepelnek a rosszindulatú daganatos megbetegedések miatti halálozások. A vizsgált betegségcsoportok szinte mindegyikében magasabbak voltak a halálozási mutatók az országosnál. Morbiditás A háziorvosi szolgálathoz bejelentkezett felnőttek betegségei a főbb betegségcsoportok jelentős részében meghaladták az országos adatok alapján várható értéket. A leggyakoribb megbetegedések az ischaemiás szívbetegség, a magasvérnyomás. A háziorvosi, házi gyermekorvosi szolgálathoz bejelentkezet kiskorúak betegségei az esetek döntő többségében szintén a várható értéknél magasabb. A gyermekek körében a vér- és vérképzőszervek betegségei, és a vashiányos anaemia fordul elő gyakrabban. Halandóság Mindkét nemben a vezető halálok a keringési rendszer megbetegedései. Mindkét nemben a vezető halálok a keringési rendszer betegségei, második a daganatos betegségek, ezt követi a morbiditás és mortalitás külső okai. A férfiaknál a negyedik helyen az emésztőrendszer betegsége miatti halálokok szerepelnek, ezt követi a légzőrendszeri betegségek miatti halálozás. A fertőző betegségben meghaltak száma mindkét nemben alacsony (7-8. ábra). 8

7.ábra: Haláloki struktúra a Dél-dunántúli régióban, 0-X éves férfiak, 2006. Morbiditás és mortalitás külső okai 9% Emésztőrendszer betegségei 8% Légzőrendszer betegségei 6% Egyéb halálokok 5% Fertőző és élősdiek okozta betegségek 0% Daganatok 27% Keringési rendszer betegségei 45% 8.ábra: Haláloki struktúra a Dél-dunántúli régióban, 0-X éves nők, 2006. Morbiditás és mortalitás külső okai 5% Emésztőrendszer betegségei 5% Egyéb halálokok 6% Fertőző és élősdiek okozta betegségek 0% Daganatok 22% Légzőrendszer betegségei 4% Keringési rendszer betegségei 58% A rosszindulatú daganatok okozta halálozás emelkedik. A vizsgált időszakban a daganatos halálesetek a férfiak körében kétszeres gyakoriságot mutatnak a női lakosság körében tapasztaltakhoz viszonyítva. A dél-dunántúli régióban élő férfiak daganatos halálozása az 1991-es évtől az országos átlagot meghaladta (9. ábra). 9. ábra: A daganatos megbetegségek (BNO-10: C00-D48) okozta halálozás Dél-dunántúli régióban, Magyarországon, és az Európai Unióban 1985-2006. régió Magyarország EU átlag Standardizált halálozás 100 000 főre 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 1985 1987 1989 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 Az utóbbi években ismét emelkedik a daganatos halálozás. A nők alacsonyabb daganatos halálozása többek között - a női daganatos betegségek viszonylag jobb terápiás eredményeit tükrözi. A halálozási mutatók az 1990-es évek második felétől a nők körében is emelkednek. A Dél-dunántúli régió halálozása 1995-ig az országos átlagnál alacsonyabb volt. 1995-ben és 1999-ben azonban az értékek meghaladták az országos átlagot. Az utóbbi évek kis mértékben, de csökkenő halálozása figyelhető meg. A rosszindulatú daganatok okozta halálozás emelkedik 9

A keringési rendszer betegségei miatti halálozás csökkenő tendenciájú (9. ábra). 10. ábra: A keringési rendszer betegségei (BNO-10: I00-I99) okozta halálozás Dél-dunántúli régióban, Magyarországon és az Európai Unióban 1985-2006. régió Magyarország EU átlag 1000 900 Standardizált halálozás 100 000 főre 800 700 600 500 400 300 200 100 0 1985 1987 1989 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 A férfiak keringési halálozása a Dél-dunántúli régióban gyakorlatilag mindvégig meghaladta az országos átlagot. A legkedvezőtlenebbül Somogy megye halálozási adatai alakultak, melyek szinte kivétel nélkül magasabbak a régiós átlagnál is. Mindhárom megye halálozása csökken 1999-től, de még mindig az országos szint feletti. A nők esetében hasonló tendencia figyelhető meg. A régiós értékek közel azonosak az országos trenddel, ám az országos értékeknél mindvégig magasabbak. A további vezető halálokok miatti halálozás alakulása. A légzőrendszer megbetegedései okozta halálozás a férfiaknál erőteljes, míg a nőknél egy mérsékeltebb csökkenést mutat. A halálhoz vezető emésztőrendszeri betegségek alakulása mind megyei, mind országos szinten is riasztó képet mutat. Ebben a haláloki csoportban meghatározó súlyú és jelentőségű a krónikus májbetegség és májzsugor okozta halálozás. A külső okokra visszavezethető halálozás fokozatos csökkenést mutat mindkét nemnél. Megbetegedések A háziorvosi szolgálathoz bejelentkezett felnőttek a főbb betegségcsoportok jelentős részében meghaladták az országos értéket. Az idült alsólégúti betegségek, valamint a gyomor-, nyombél-, gastrojejunális fekély betegségcsoportok kivételével, mind a régiós, mind az országos adatok vizsgálatánál emelkedés tapasztalható (3. táblázat). 3. táblázat: Betegségek aránya a háziorvosi szolgálathoz bejelentkezett felnőtt lakosság körében 100 000 20 éves, vagy idősebb lakosra a Dél-dunántúli régióban és Magyarországon (2001-2005) 10

Betegségek Dél-Dunántúl Magyarország 2001 2003 2005 2001 2003 2005 Magasvérnyomás (I10-I15) 27081,3 28396,4 29445,3 22529,3 23834,9 24833,8 Ischaemiás szivbetegség (I20-I25) 10864,4 11066,2 11861,2 8784,3 8850,0 9045,8 Diabetes (E10-E14) 6472,4 6897,1 7462,8 5959,3 6376,1 6762,2 Lipoprotein anyagcsere rendellenességei (E78) 4260,4 5544,2 7473,3 4132,8 5021,4 6531,8 Idült alsólégúti betegségek közül (J40-J44) 4191,7 4206,0 4148,8 3519,6 3440,3 3412,9 A csontsűrűség és a csontszerkezet rendellenességei (M80-M85) 3839,9 4177,3 4286,6 3535,1 3607,7 3699,3 Gyomor-, nyombél-, gastrojejunális fekély (K25-K28) 3101,9 3046,6 3070,7 3023,1 2936,0 2885,3 Cerebrovascularis betegség (I60-I69) 2826,7 3096,1 3550,6 2919,1 3034,9 3366,3 Májbetegségek (K70-K77) 2254,7 2276,8 2144,4 2244,9 2176,6 2045,4 Rosszindulatú daganatok (C00-C97) 2244,0 2544,4 2792,5 1996,0 2206,2 2327,9 A vér és vérképző szervek, immunrendszer bet. (D50-D89) 1993,6 2246,3 2549,3 1678,2 1781,1 1944,0 Asthma (J45) 1365,3 1577,8 1731,6 1436,5 1596,3 1762,6 Átmeneti agyi ischaemiás attakok (G45, G46) 1150,6 1303,3 1459,8 1555,9 1614,3 1695,3 A házi gyermekorvosi szolgálathoz bejelentkezett kiskorúak betegségeinek aránya az esetek döntő többségében magasabb volt az országos értéknél. A felnőtt lakosságnál megfigyelt tendenciákhoz hasonlóan e korosztálynál is a kiemelt betegségcsoportokban régiós értékemelkedés figyelhető meg (4. táblázat). 4. táblázat: Betegségek aránya a házi gyermekorvosi szolgálathoz bejelentkezett gyermek lakosság körében 100 000 0-19 éves lakosságra Dél-dunántúli régióban és Magyarországon (2001-2005) Betegségek Dél-Dunántúl Magyarország 2001 2003 2005 2001 2003 2005 A vér és vérképző szervek, immunrendszer bet. (D50-D89) 3531,5 3299,6 3955,3 2848,2 2918,2 2980,0 Vashiányos anaemia (D50) 3152,4 3201,9 3307,2 2448,3 2494,0 2461,5 Asthma (J45) 2501,0 2789,8 3489,6 2047,2 2292,6 2638,1 A szemizmok, a binoc.szemmozg., az alk. és a fénytörés betegségei (H49-H52) 2165,5 2318,6 2431,7 2219,3 2388,0 2459,4 Deformáló hátgerinc elváltozások (M40-M43) 1688,5 1848,4 2112,0 1759,1 1985,0 2114,7 Epilepszia (G40) 497,6 561,1 610,2 395,2 416,4 428,7 A keringési rendszer veleszületett rendellenességei (Q20-Q28) 417,6 415,3 434,9 414,4 484,8 527,3 Magasvérnyomás (I10-I15) 274,3 363,9 541,5 327,4 389,7 419,9 Diabetes (E10-E14) 109,7 119,0 143,1 109,3 117,5 126,1 A csipő veleszületett deformitásai (Q65) 104,0 100,0 123,6 93,4 94,8 113,6 Rosszindulatú daganatok (C00-C97) 86,1 83,6 91,0 63,3 66,7 62,8 EGÉSZSÉGMAGATARTÁS 11

A hazai felnőtt lakosság egészségének megismerése céljából végzett Országos Lakossági Egészségfelmérés (OLEF 2003) adatait használjuk fel a Dél-dunántúli régió egészségmagatartásának bemutatására. Jelen tanulmányban bemutatjuk a vélt egészségről nyert adatokat, valamint az egyén egészségére ható pozitív, valamint kockázatokat növelő egészségmagatartás formákat (pl.: táplálkozási és testmozgási szokások, egyéb életmódi tényezők). A régióban minden ötödik felnőtt nagyon rossznak vagy rossznak ítélte az egészségi állapotát. A vélt egészség arra utal, hogy az emberek hogyan élik meg saját egészségi állapotukat. Ez nemzetközileg is az egyik leggyakrabban használt általános egészségindikátor. Az egészségüket rossznak ítélők arányából például következtethetünk az egészségügyi ellátás elégtelenségére. A férfiak 16%-a, a nők egynegyede nagyon rossznak vagy rossznak ítélte az egészségi állapotát. A férfiak és a nők esetében is egyharmada értékelte kielégítőnek egészségi állapotát. Jónak vagy nagyon jónak a felnőtt férfi lakosság fele, a nőknek azonban csak 41%-a tartotta egészségét. Az egészségi állapotukat jónak/nagyon jónak tartók részaránya az országos szinttel megegyező (45%). A saját egészségüket kielégítőnek kevesebben élik meg a régióban (34%), mint az országban (37%), viszont többen vannak a régióban (20%), mint az országban (18%), akik nagyon rossznak vagy rossznak érzik egészségüket. Minden 10. háztartásban zsírt/szalonnát használnak a főzéshez, a háztartások 1%-ában nem főznek. A túlzott zsiradékbevitel a szív- és érrendszeri betegségek, daganatok (pl.: emlő-, a vastag- és végbélrák) kockázatát növeli. A telítetlen zsírok, növényi olajok használata kedvezően hat az egészségre. A férfiak a főzéshez 52%-ban használnak olajat, a nők 60%-ban állítják ugyanezt. A háztartások 10%-ában használnak a főzéshez zsírt vagy szalonnát. Olaj és zsír vegyes használata a háztartások közel harmadára jellemző (férfiak: 36%, nők: 29%). A vaj, illetve a margarin használata, valamint a zsiradék mellőzése nem jellemző a régió háztartásvezetésére. A régióban kevesebben használnak olajat a főzéshez (56%), mint az országban (60%). A zsír/szalonna felhasználása területén a régiós (10%) és az országos (9%) érték lényegesen nem különbözik egymástól. Az olaj és zsír vegyes használata a régióban elterjedtebb (32%), mint az országban (29%). Nincs különbség regionális és országos szinten abban, hogy nem használnak a háztartásokban vajat, margarint, vagy a felsoroltak közül egyiket sem. A felnőttek 11%-a csak hetente, 5%-a még ennél is ritkábban vagy egyáltalán nem fogyaszt zöldséget-gyümölcsöt. A bőséges zöldség- és gyümölcsfogyasztás jótékony hatása az egészségre bizonyított, csökkenti számos betegség kockázatát (pl.: szív- és érrendszeri-, daganatos betegségek, elhízás). 12

A férfiak fele, a nők kétharmada fogyaszt naponta többször, de legalább egyszer zöldségetgyümölcsöt. A férfiak közel 20%-a hetente, vagy ritkábban fogyaszt zöldséget-gyümölcsöt, ez a nők körében 12%. A férfiak és a nők 1%-a egyáltalán nem fogyaszt zöldséget-gyümölcsöt. A zöldségek, gyümölcsök kedvező hatását naponta többször, de legalább naponta kevesebben élvezik a régióban (14%, 44%), mint az országban (16%, 46%). Két-három naponta fogyasztók aránya lényegesen nem különbözik (régió:25%, ország:24%), a hetente fogyasztók részaránya magasabb a régióban (11%), mint az országban (8%). A ritkábban, mint hetente zöldséget fogyasztók vagy zöldséget egyáltalán nem fogyasztók országos értéke kedvezőbb (5%, 2%), mint a régióé (4%, 1%). A felnőttek 6%-a egyáltalán nem végez testmozgást, szintén 6%-ának nem megfelelő a fizikai aktivitása*. Az egészség megőrzésében és fenntartásában a testmozgás kiemelkedő jelentőséggel bír. Kedvezően hat az immunrendszerre, csontokra, izületekre, izomzatra, segít megelőzni az elhízást, stresszoldó, a rekreáció egyik eszköze. A férfiak és a nők közel 90%-a megfelelő fizikai aktivitásról számolt be. A férfiak körében kevesebb a nem megfelelő fizikai aktivitást kifejtők (4%), vagy a testmozgást egyáltalán nem végzők (5%) részaránya. A nőknél mindkét kategóriában 7%-ot regisztráltak. A testmozgás, mint egészségmegőrző tényező, jobb értékeket mutat a régióban, mint országos szinten: megfelelő fizikai aktivitás jellemző a régió lakosságának 89%-ára (országos érték: 84%). Nem megfelelő fizikai aktivitás régiós értéke 6% (országos: 8%), a testmozgást egyáltalán nem végzők aránya ugyanilyen. *A testmozgás megítélésére azt vizsgálták, hogy a kérdezettek milyen gyakran végeznek legalább 10 percen keresztül, munkavégzés során, vagy attól függetlenül olyan testmozgást, amely észrevehetően megizzasztja őket, vagy megnöveli a szívverések számát. A felnőtt lakosság több mint fele túlsúlyos vagy elhízott*. A túlsúlyosság a dohányzás és az alkoholizmus után a harmadik legfontosabb elkerülhető, betegséghez és halálhoz vezető ok. A túlsúlyosak körében a magasvérnyomás, a zsíranyagcsere-zavar és a cukorbetegség sokkal elterjedtebb, mint a normál súlyú társaiknál. A férfiak 40, a nők 47%-ának normál a testsúlya. A férfiak közel kétharmada, míg a nők fele túlsúlyos vagy elhízott. A kóros soványság előfordulása a nők között 5%, a férfiak körében lényegesen ritkább (1%). A régiós adatok minden kategóriában megegyeznek az országos értékkel. *A legegyszerűbb és a túlsúlyt legjobban reprezentáló mérési módszer a testtömeg index(body Mass Index): BMI = a kilogrammban kifejezett testsúly és a méterben megadott testmagasság négyzetének hányadosa, mértékegysége a kg/m 2. A régióban minden 8. felnőtt nagyivó. Az alkoholfogyasztás mértékétől függően kifejthet jótékony vagy éppen ellenkezőleg, káros hatást az egészségre. A mértékletes ivás csökkenti a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát, ugyanakkor a nagyivás nagymértékben növeli egyes betegségek 13

(májzsugor, agyérkatasztrófa, szájüregi-, nyelőcső és emlőrák, születési rendellenességek) gyakoriságát és a korai halálozások számát. A férfiak 22%-a, a nők 57%-a bevallása szerint nem fogyaszt alkoholt. Alkalmi fogyasztónak tartja magát a férfiak negyede, hasonló a helyzet a nők körében is. Mértékletes alkoholfogyasztási szokásról számol be a férfiak egyharmada és a nők tizede. A férfiak között a nagyivók gyakorisága hatszorosa a nőkének (férfiak: 23%, nők:4%). A régióban alkoholt egyáltalán nem fogyasztók aránya (41%) kisebb, mint az országban (46%). A többi kategóriában a régiós érték általában kissé magasabb, mint az országos. A felnőttek egyharmada rendszeresen dohányzik. A dohányzás az egyik legjelentősebb életmódbeli kockázati tényező. Meghatározó szerepet játszik számos betegség kialakulásában és halálhoz vezet. A tüdőrák a férfiak esetében mintegy 90%-ban, a nőknél 70%-ban a dohányzás következménye. Egyéb daganatos megbetegedések (például szájüregi-, nyelőcső-, hólyagrák) mellett az érrendszeri betegségek illetve egyes krónikus légúti megbetegedések kialakulásáért is felelőssé tehető. A passzív dohányzás a nemdohányzók körében is növeli a tüdőrák és a légzőszervi megbetegedések kockázatát. A terhesség alatti dohányzás a születendő gyermek egészségét is veszélyezteti. Míg a férfiak egyharmada, addig a nők 60%-a soha nem dohányzott. A férfiak egynegyede leszokott a dohányzásról, a nők körében ez 11%. Alkalmi dohányzás a férfiaknál nem jellemző, a nőknél is csak 5%-ban fordul elő. Rendszeres dohányzási szokás (napi 20 szálnál kevesebb) nem különbözik a két nemben (férfiak: 14%, nők: 13%). Nagydohányos (napi 20 szálnál több) a férfiak 25, a nők 11%-a. A régióban hasonló a dohányzás gyakorisága, mint az országban, ez alól csak az erős dohányosok képeznek kivételt, ugyanis a régióban magasabb az arányuk. Az életmódváltozás sokszor az egészséghez való viszonyulás teljes átalakítását igényli. A modern társadalomban megváltozott a betegségspektrum, háttérbe szorultak a fertőző-, előtérbe kerültek a nem-fertőző betegségek (szív-, érrendszeri, daganatos megbetegedések, balesetek, stb.). Az egészségi állapotot legalább 40%-ban a magatartás, az életmód határozza meg, további lényeges befolyásoló tényezők a társadalmi-gazdasági környezet, az egészségügyi szolgáltatások minősége és a különböző egészségfejlesztő tevékenységek AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZER STRUKTÚRÁJA Reformokat sürget az egészségügyre fordított kiadások korlátozása. Az ellátórendszer hatásossága, hatékonysága, hozzáférhetősége, elérhetősége az egészségügyi ellátórendszerek működtetésének központi kérdésévé váltak. Az egyik oldalról a fogyó és elöregedő társadalmak növekvő egészségügyi szükségletei, a másik oldalról a növekvő egészségügyi kiadások költségrobbanása az egyre többe kerülő egészségügy - fogja kettős szorításba az ország és Európa felelős döntéshozóit. A megoldás lehetősége elsősorban a lakosságközeli, költséghatékony, a befejezett ellátásokat tömegesen nyújtó alapellátásban és járóbeteg-szakellátásban rejlik. Az egészségügyi ellátás helyzetének elemzése, az igény/igénybevétel arányának megítélése meghaladja e tanulmány kereteit. A következő adatok bizonyos tájékozódást nyújtanak. 14

Alapellátás A háziorvosi, házi gyermekorvosi szolgálatok betegforgalma magasabb, mint az országos átlag. A háziorvosi ellátottságot a 100 000 megfelelő korú lakosra jutó felnőtt, illetve gyermek háziorvosi szolgálat jellemzi. Ez 2006-ban a régióban a felnőtt lakosság körében 42,9 (2000: 44,5) szolgálat/100 000, 20 + éves lakosra, az országos értéknél, mely 46,5 (2000: 47,6) alacsonyabb. A gyermekek esetében 72,6 szolgálat/100 000 0-19 éves lakos (2000: 65). Ez az adat az országos szinthez közelít, mely 73,3 (2000: 67,3). A háziorvosok számának aránya 100 000 felnőtt lakosra 52,8 fő (2000: 54,6), magasabb az országos 49,6 (2000: 50,4) fős átlagnál. A gyermekorvosok hasonló aránya 68,2 fő (2000: 64,2) országos viszonylatban kissé alacsonyabb, 70,9 fő (2000: 67,6). A védőnők által gondozott családok 1 000 lakosra jutó aránya fokozatosan csökken 53,9 (2000:133,3), és elmarad az országos átlagtól, mely 60,6 (2000:123,9) család volt. Az összes betöltött, 100 000 főre jutó védőnői állások száma 53,9 fő (2000: 52,4), magasabbnak mondható (ország: 2006-ban 49,5, 2000-ben 47,4 fő). A háziorvosi forgalmat a rendelésen megjelent esetek, látogatások száma jellemzi. Ez 2006- ban 13 170 (2000: 10 905) háziorvosi, valamint 8 280 (2000: 8 014) házi gyermekorvosi tevékenység/háziorvos. Mindkét érték több mint a megelőző években, és több mint az országos átlag, mely háziorvosi viszonylatban 12 295 (2000: 10 306), gyermekorvosi ellátás esetében 7 228 (2000: 7455) esemény volt. Szakellátás A járóbeteg szakellátás kapacitása, leterheltsége kisebb az országos átlagnál. A teljesített járó beteg szakorvosi órák számának aránya 100 000 lakosra a régióban, 2007- ben 192 477 óra volt, mely kissé magasabb az országos, 191 541 óránál. Járó betegíaq szakellátás kapacitása az 100 000 lakosra jutó esetszám alapján 668 (2000: 796), beavatkozásszám alapján 2 915 (2000: 3 116). Ezen adatok alacsonyabbak, mint az országos átlagok (esetszám 2007-ben 673, 2000-ben 795, beavatkozás 2007-ben 3 118, 2000- ben 3 448 volt) az adott lakosságszám viszonylatában. Fekvőbeteg ellátás A fekvőbeteg gyógyintézetek kevesebb ágyon, közel azonos ápolási idő alatt nagyobb betegforgalmat bonyolítanak, mint az országos átlag A kapacitás megítélések alapja a kórházi ágyszám. A régióban 2006-ban az aktív és krónikus ágyak lakosságszámra vetített értéke 760/100 000 lakos (2000: 785,5) az országos értéknél alacsonyabb, mely 792 ágy (2000: 816,7) volt. Az átlagos ápolási napok száma aktív osztályokon 1 637/1000 lakos (2000: 1744,9). Az országos adat 2006-ban 1 612, 2000-ben 1 792 napot mutatnak átlagosan. Aktív fekvőbetegellátás osztályos esetszám 293/1000 lakosra 2006-ban magasabb volt az országos szintnél (274,9), hasonlóan a 2000 évi adatokhoz (régió 265,1, ország: 253,9 eset). 15