Arany János: Toldi Összefoglaló I. rész
ISMÉTLÉS! A Kisfaludi Társaság 1846. februárjában pályázatot hirdetett. Népies mű írására szólított fel, olyan főhőssel, aki a nép ajkán élő történeti személyről. Jutalom: 15 db arany. Vörösmarty Mihály a társaság elnöke el van ragadtatva a Tolditól. A jutalmat 20 aranyra emeli. Arany ismert lesz, ekkor ismerkedik meg Petőfi Sándorral is.
Toldi Miklós valóban létező személy volt. Tanult ember, minden valószínűség szerint elsajátította a latin nyelvet is, s ezt a tudását Itáliában is kamatoztatta. Lajos király magyar és lengyel királyt volt, aki 1342-1382 között uralkodott. 1320 körül született és 1390-ben halt meg. A Toldi valamikor a 14. században játszódik.
A mű formai sajátosságai Műfaja: elbeszélő költemény Nyelvezete: népies Közlésformák: leíró, párbeszédes, elbeszélő részek Rím: páros Ég a napmelegtől a kopár szík sarja, A Tikkadt szöcskenyájak legelésznek rajta; A Nincs egy árva fűszál a tors közt kelőben, B Nincs tenyérnyi zöld hely nagy határ mezőben.b Boglyák hűvösében tíz-tizenkét szolga C Hortyog, mintha legjobb rendin menne dolga; C Hej, pedig üresen, vagy félig rakottan, D Nagy szénás szekerek álldogálnak ottan. D
A mű verselése Ütemhangsúlyos = magyaros 4 ütemű felező tizenkettes El-fe-küdt már a nap túl a ná-das ré-ten X X X I X X X II X X X X I X X 12 szótag, 4 ütem Nagy vö-rös pa-lást-ját kinn ha-gyá az é-gen. X X X I X X X II X X X X I X X
A mű szerkezeti felépítése I. ELŐKÉSZíTÉS EXPOZíCIÓ Megismerjük a főszereplőt és a helyszínt (1. ének) I. BONYODALOM Repül a nehéz kő (3. ének) II. KIBONTAKOZÁS Miklós vándorlása (4.-10. ének) III.TETŐPONT Párviadal a cseh vitézzel (11. ének) I. MEGOLDÁS Lajos király igazságot oszt. (12. ének)
Szereplők Főszereplő: Toldi Miklós Családtagok: Toldi Lőrincné Toldi Lőrinc Toldi György További szereplők: Bence Laczfi Endre vitézek Lajos király SEGíTETTÉK GÁTOLTÁK
Toldi Miklós jelleme Segíti kivételes ereje és bátorsága. Lendíti az akarás, hogy vitéz lehessen a király udvarában, és az édesanyjához fűződő szeretete. Gátolja Miklóst a lobbanékonysága, hirtelen haragja. Ez sodorja veszélybe. Érzékenysége azonban nemcsak fékezőleg hat a tetteire. Valójában ennek köszönhető, hogy nem nyugszik bele az igazságtalanságba. A pesti népet is félti a megvadult bikától. Legjobban édesanyját félti. Érte képes legyőzni az indulatait is, mikor György sértegetni kezdi. Nemzetét menti meg a szégyentől a cseh bajnokkal szemben. Ereje, harckészsége a próbatételek sorozatában bontakozik ki előttünk. Ellenfeleit sorra legyőzi. Csellel sem tudnak erőt venni rajta. György fölött erkölcsi győzelmet arat. Legnehezebben saját magát győzi le. Csak édesanyja segítségével tudja leküzdeni két hibáját, az indulatosságot s a kishitűséget.
Miklós próbatételei Fizikai próbák Lelki próbák a rúd megtartása a dárda okozta seb farkaskaland éhség,vihar,szél- a hosszú út Pestig bikakaland párviadal Laczfi megsértette a testvéri pofon bosszantó vitézek gyilkossá válás az édesanyja féltése a pestiek gúnyolódása
Mese és valóság a Toldiban Népmesei elemek Valós elemek Miklós tulajdonságai (erős, bátor, kitartó ) Hős - az igazságért küzd a jó elnyeri jutalmát a gonosz bűnhődik népies kifejezésmód a táj részletes leírása a környezet valós ábrázolása nincsenek csodás elemek,csak túlzások
Költői képek és nyelvi alakzatok Megszemélyesítés: a kulacs sikoltott Metafora: rókalelkű bátya Hasonlat: Mint komor bikáé, olyan a járása Költői jelző: ösztövér kútágas hórihorgas gémmel Körülírás: tenyerébe törlé hirtelen vendégét Ellentét: ifjú vér öreg bor fickándott erükben Költői kérdés: Repül a nehéz kő, ki tudja, hol áll meg?
Összefoglalás: Műfaja: elbeszélő költémény (12 ének) Rímelése: páros rím (aa bb cc dd) Verselése: négyütemű felelző tizenkettes A főszereplő: Toldi Miklós Miklósnak fizikai és lelki próbákat kell kiállnia. Költői képek és nyelvi alakzatok közül szinte mind fellelhető a műben. https://www.nkp.hu/tankonyv/irodalom_6/lecke_02_025_osszefoglalas
Köszönöm a figyelmet!
Arany János: Toldi Összefoglaló II. rész
Műfaja: elbeszélő költemény Főszereplő: Toldi Miklós Jelleme: erős, termetes, tiszta lelkű, hirtelen haragú ISMÉTLÉS! Próbatételeket kell kiállni, ezzel bebizonyítja, hogy érdemes a vitézségre. A népmesei és a valós elemek keverednek a műben.
A mű felépítése Előhang: Toldi alakjának felidézése 1.ének: Találkozás Laczfival 2.ének: Miklós és György találkozása (konfliktus) 3.ének: A vitéz halála 4.ének: Bence élelmet visz Miklósnak 5.ének: Farkaskaland (epizód) 6.ének: Miklós búcsúzik az édesanyjától 7.ének: Találkozás az özveggyel 8.ének: Miklós ármánykodása 9.ének: Bikakaland (epizód) (fordulópont) 10.ének: Bence 100 aranyat visz Miklósnak 11.ének: A bajvívás 12.ének: A győzelem Utóhang: Miklós jövőjének ismertetése (fordulópont) Toldi birtok Nagyfalu Nagyfalu környéke nádas Pest-Buda környéke Buda
FARKASKALAND 5. ének A farkas a gonoszság, a félelem, az ártó érő szimbóluma. A népmesékben is előforduló motívum: A piroska és a farkas A három kismalac A farkas és a hét kecskegida A két testvér közül a kisebbik a jó, a nagyobbik a gonosz. A kisebbik útnak indul. A hős (Miklós) az igazságért küzd. Ahogy a farkasok az életére törtek, úgy tört az ő életére is György.
FARKASKALAND 5. ének METAFORA nagy vörös palást = naplemente, alkonyat bakacsinba vont ég = besötétedik csillagok = koporsószeg hold = koszorú MEGSZEMÉLYESÍTÉS Elfeküdt már a nap az éj erőt vett, csakhamar beronta HASONLAT "Símogatta a két árva kis jószágot, Mint a juhász-bojtár, amikor kapatja, A komondor kölyköt végig simogatja."
Bikakaland 9.ének A vágóhídról elszabadult egy bika, s a vágóhídi legények kutyákkal próbálják megfogni, de nem sikerül. Nagy a rémület, senki nem mer közelíteni az állathoz. Miklós azonban az utca közepén elébe áll az állatnak, egy nagy dobbantással és kurjantással lecsillapítja, majd szarvánál fogva visszavezeti a vágóhídra. Nagy csodálatot kelt az emberekben, de nem hálásak érte. Ez az első olyan gesztusa, amellyel a fizikai képességét mások javára és védelmére fordította Ezzel méltó lesz a párviadalra a cseh vitézzel Miklós öntudata helyreállt: állatiból emberi lesz, önmagát többször leküzdi.
Bikakaland 9.ének Mi mindent vett Miklós az összecsapás előtt? pajzsot, aranypaszományos dolmányt, sisakot, páncélt, hét-tollú buzogányt, kopját, gerelyt, lószerszámot Hogyan érzékelteti a költő a bika rettenetes erejét? Hangokkal: Bömbölt és sikangat, és a vért szagolja Rémítőt sikkantott és a port kapálta Mozdulatokkal: Egyiket bedobta a szomszéd udvarba, Másiknak a bélit ontotta ki szarva Hasonlatokkal: A bika azonban, mint őrült szélvész
Párviadal a cseh vitézzel 11.ének Cseh vitézzel a párbaj: "Toldi felmutatja a fejet a kardon" Összeszedte Toldi roppant nagy erejét, S megszorítá szörnyen a bajnok tenyerét; Engedett a kesztyű és összelapúla, Kihasadozott a csehnek minden újja. S mint mikor tavasszal, ha lágy idő fordul, A házak ereszén a jégcsap megcsordul: Úgy csordúlt ki a vér minden ujja végén. Elszörnyedt a bajnok Toldi erősségén. (XI, 16.) A csónakor egy rúgással a szemközti partra rúgja, úgy megszorítja a cseh kezét, hogy annak kiserken a vére, majd fél kézzel felemeli, rázza az idegen bajnokot.
Párviadal a cseh vitézzel 11.ének Mi mindent vett Miklós az összecsapás előtt? pajzsot, aranypaszományos dolmányt, sisakot, páncélt, hét-tollú buzogányt, kopját, gerelyt, lószerszámot Miklós jelleme nem felel meg a lovagi erényeknek Nem tekinthető igazi lovagi párviadalnak Miklós úgy győzött, hogy a lovagi párviadal meg sem történt
Párviadal a cseh vitézzel 11.ének Miklós hibázott, de jóvátette, megmentette a nemzet becsületét. Sok kör bezárul itt. Miklós elégtételt vett, bosszút állt a két fiúért, akiket a cseh vitéz megölt. Amilyen meggondolatlan volt az első gyilkosságnál, most olyan megfontolt, hisz elsőre meg is kegyelmez a csehnek. Nem alszik el az ébersége a győzelem utáni pillanatokban sem. Érezzük, hogy Miklós felnőtté vált.
A Toldi folytatása Toldi 1846. Toldi estéje 1854. Toldi szerelme 1879.
Tanult fogalmak Előhang rövid, lírai bevezetés Epilógus - Utóhangban Toldi Miklós további sorsára, jellemére, hőstetteire utal a költő. Mottó jelige, alapgondolat Konfliktus ellentétes erők összecsapása Ének annak megjelplése, amikor a költők még énekelve, lant kísérettel adták elő a műveiket. Epizód önmagában zárt, kerek, egész történet
Összefoglalás: Megjelenése: 1846. - Azonnali siker. Műfaja: elbeszélő költemény (12 ének) Szereplők: Toldi Miklós; béreslegények; Laczfi nádor; Toldi György; katonák; Bence, Miklós szolgája; özvegyasszony; Lajos király; vágóhídi legények; utcanép; cseh vitéz Helyszín: Nagyfalu, nádas, Buda, Pest Epizódok: Farkaskaland, Bikakaland A mű tetőpontja: a párviadal a cseh vitézzel https://www.nkp.hu/tankonyv/irodalom_6/lecke_02_025_osszefoglalas
Köszönöm a figyelmet!