KÁLLAI FERENC ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA OM 039 476 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2015
Tartalom 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, jogszabályi alapja és hatálya... 7 1.1. Az célja... 7 1.2. Az alapjául szolgáló jogszabályok... 7 1.3. Az személyi és időbeli hatálya... 7 2. Az intézmény általános jellemzői... 8 2.1. Az intézmény feladatellátása... 9 2.2. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés joga:... 9 3. Az intézmény működésének rendje... 10 3.1. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok... 10 3.2. Munkarend... 11 3.2.1. A nyitva tartás rendje... 11 3.2.2. A benntartózkodás rendje... 11 3.2.2.1. Tanulók benntartózkodása... 11 3.2.2.2. Alkalmazottak benntartózkodása... 11 3.2.2.3. Vezetők benntartózkodása... 12 3.3. Nem pedagógus dolgozók munkarendje, munkaidejének elszámolása, nyilvántartása 12 3.4. Pedagógusok munkarendje, munkaidejének elszámolása, nyilvántartása... 12 3.4.1. A pedagógusok munkaidejének kitöltése... 13 3.4.1.4. A pedagógusok munkaidejének elszámolása, nyilvántartási rendje... 13 3.4.2. Munkaköri leírások... 14 3.5. A kiadmányozás rendje... 14 3.5.1. A kiadmányok aláírása... 14 3.6. Az intézmény cégszerű aláírása... 15 4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje... 15 4.1. Az ellenőrzés módszerei... 15 4.2. Általános ellenőrzési szempontok... 15 4.3. A tanórák és tanórán kívüli foglalkozások értékelési szempontjai... 16 5. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel... 16 6. A vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája... 17 6.1. Az intézmény szervezeti felépítése... 17 6.2. Az intézmény vezetője... 17 6.3. Az intézmény vezetősége... 18 6.4. Az intézményvezető-helyettes... 19 6.5. A szakmai munkaközösségvezető... 19
6.6. Az intézményvezető közvetlen munkatársai... 19 6.7. Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök... 19 6.8. Az intézményvezető, vagy intézményvezető helyettese akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend... 20 6.9. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje... 20 7. Az intézményen belüli közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje... 20 7.1. Az iskolaközösség... 20 7.2. Alkalmazotti közösség... 21 7.3. A nevelőtestület... 21 7.3.1. A nevelőtestület működésének rendje, értekezletek... 21 7.3.2. A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések... 22 7.3.3. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházásra, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vontkozó rendelkezések... 23 7.4. A szakmai munkaközösségek... 23 7.4.1. A szakmai munkaközösségek meghatározása... 23 7.4.2. A szakmai munkaközösségek feladatai... 23 7.4.2.1. Az oktatási munkaközösség feladata... 23 7.4.2.2. A művészeti munkaközösség feladata... 24 7.4.3. A szakmai munkaközösségek kapcsolattartásának és együttműködésének rendje. 24 7.5. Önértékelést Támogató Munkacsoport... 25 7.5.1. Önértékelést Támogató Munkacsoport vezetőjének feladatai és felelősségi köre.. 25 7.6. A szülői szervezet... 25 7.6.1. Kapcsolattartás a nevelők és szülők között... 25 7.6.2. A szülői munkaközösség... 26 7.6.3. A szülői szervezet véleményezési, egyetértési joggal való felruházása... 26 7.6.4. A szülők és a pedagógusok együttműködésére szolgáló fórumok... 26 7.7. Az intézményi tanács... 27 7.7.1. A vezetők intézményi tanáccsal való kapcsolattartásának formája, rendje... 27 7.8. Az azonos tanulócsoportba járó tanulók osztályközössége... 27 7.9. A diákkörök... 27 7.10. A diákönkormányzat... 27 7.10.1. Az iskolai diákközgyűlés... 28 7.10.2. A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje... 28 8. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja... 28 8.1. A fenntartóval való kapcsolattartás... 28 8.2. Külső intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás... 29 9. A pedagógiai programról történő tájékoztatás... 30
10. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok... 30 11. Intézményi óvó-védő előírások... 31 11.1. A tanulók által betartandó védő, óvó előírások... 31 11.1.1. A tanuló által nem használható gép, eszköz... 31 11.1.2. A tíz évesnél idősebb tanulók által pedagógus felügyelete és irányítása mellett használható eszköz, gép... 31 11.2. A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos nevelői feladatok... 32 11.3. A pedagógusok által készített taneszközökre vonatkozó előírások... 33 12. A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek megelőzésére, kezelésére vonatkozó eljárásrend... 33 12.1. Intézményi preventív feladatok... 33 12.2. Feladatok balesetveszély és baleset esetén... 34 13. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők... 35 14. A fegyelmi eljárás részletes szabályai... 37 14.1. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás szabályai... 37 14.2. A tanulóval szemben lefolytásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai... 38 14.2.1. A fegyelmi eljárás folyamata... 38 14.2.2. Fegyelmi büntetés... 40 15. Kártérítés... 41 16. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje... 42 17. Az elektronikusan előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje 42 18. Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formája, időkeretei... 43 18.1. Díjmentes foglalkozások... 43 18.2. Önköltséges foglalkozások... 43 19. A tanuló által előállított termék, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás... 44 20. Intézményi eszközhasználat és érte való felelősség... 45 20.1. Az iskolai könyv- kotta- és médiatáron keresztül a pedagógus részére használaltba adott informatikai eszközök meghatározása, szabályozása... 45 20.1.1. A pedagógus részére használatba adott informatikai eszközök meghatározása. 45 20.1.2. A használatbaadott informatikai eszközök szabályozása... 45 20.2. Az iskolai könyv- kotta- és médiatár... 45 20.3. Az iskolai leltár... 46 20.4. Kulcshasználat... 46 21. A tartós tankönyvek igénybevételének és a tankönyvrendelés elkészítésének szabályozása... 46 22. A Szervezeti és Működési Szabályzat nyilvánossága... 47 LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK... 48
MELLÉKLETEK... 49 1. számú melléklet: Pedagógusok havi kötött munkaidő elszámoló táblája... 65 2. számú melléklet: Munkaköri leírás-minták... 66 Pedagógusok munkaköri leírás-mintája... 66 Pedagógusok kiegészítő munkaköri leírás-mintája... 69 A zeneművészeti ágon tanító tanár szakmai feladatai:... 69 A képző- és iparművészeti ágon tanító tanár szakmai feladatai:... 70 A színjáték tanszakon tanító tanár szakmai feladatai:... 71 A táncművészeti ágon tanító tanár szakmai feladatai:... 71 Osztályfőnöki feladatkör:... 72 A munkaközösség-vezetők kiegészítő munkaköri leírás-mintája... 73 Intézményvezető-helyettes kiegészítő munkaköri leírás-mintája... 73 Iskolatitkár munkaköri leírás-mintája... 75 3. számú melléklet: Kállai Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola Adatvédelmi és adatkezelési szabályzata... 1 1. AZ ADATVÉDELMI ÉS ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT... 4 2. A SZABÁLYZAT JOGSZABÁLYI KÖRNYEZETE... 4 3. A SZABÁLYOZÁS CÉLJA... 4 4. FOGALMAK, ÉRTELMEZÉSEK... 5 5. AZ ADATOK VÉDELMÉNEK ÉS KEZELÉSÉNEK ALAPELVEI... 7 6. AZ INTÉZMÉNYBEN NYILVÁNTARTOTT, KEZELT SZEMÉLYES ADATOK... 7 7. ADATOK KEZELÉSÉVEL, VÉDELMÉVEL KAPCSOLATOS JOGOK, KÖTELEZETTSÉGEK... 10 7.1. Az adatkezelésben érintett személyek tájékozódási joga... 11 7.2. Az adatkezelésben érintett személyek tiltakozási joga... 11 8. SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELELŐSSÉGI VISZONYOK SZABÁLYAI... 12 8.1. A tanulók személyes adatai... 12 8.2. Az intézmény alkalmazottainak személyes adatai... 13 9. AZ ADATKEZELÉS INTÉZMÉNYI RENDJE... 14 9.1. Önkéntes adatszolgáltatás esetén... 14 9.2. Az oktatási azonosító szám igénylése, kiadása és a változás-bejelentés... 14 9.3. Az adatok továbbításának rendje... 15 9.4. Az adatkezelésben résztvevők köre... 16 10. AZ INTÉZMÉNYI ADATKEZELÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK SZABÁLYAI... 18 10.1. A személyi adatok forrása... 18 10.2. A személyes adatok felvételének formája... 18 10.3. A személyes adatok felvételének módja... 18
10.4. A személyi adatokhoz történő hozzáférés... 18 10.5. A személyi adatok felhasználása az intézményi nyilvántartásokban.... 19 10.6. Az iskola által kötelezően használt nyilvántartás... 19 11. AZ ADATKEZELÉS ÜGYVITELE, DOKUMENTUMAI... 19 11.1. A személyi iratok... 19 11.2. Személyi iratok csoportosítása... 20 11.3. Az intézményi dolgozók személyi anyagának adattartalma... 20 11.4. A személyi iratokba történő betekintés... 21 11.5. A személyi iratok kezelésének feladatai... 21 11.6. A személyi iratok iktatása, tárolása... 22 11.7. Személyi iratok nyilvántartása... 22 11.8. Személyi adatokban történő változások kezelése... 23 11.9. A tanulók személyi adatainak vezetése és tárolása... 23 12. KÖZÉRDEKŰ ADAT... 24 13. AZ INTÉZMÉNY KÖZÉRDEKŰ ADATAINAK NYILVÁNOSSÁGA... 24 14. A KÖZNEVELÉS INFORMÁCIÓS RENDSZERE (KIR)... 25 14.1. Pedagógus igazolvány... 26 14.2. Tanulói nyilvántartás... 27 15. ADATKEZELÉSRE VONATKOZÓ BIZTONSÁGI ELŐÍRÁSOK... 27 15.1. Az adatbiztonság követelménye... 27 15.2. A számítógéppel vezetett közalkalmazotti alapnyilvántartás fizikai védelmének szabályai... 28 15.3. Az üzemeltetés biztonsági szabályai... 28 15.4. A technikai biztonság szabályai... 29 16. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK... 29 LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK... 31 MELLÉKLETEK... 32 Adatvédelmi és adatkezelési szabályzata 1.számú melléklete: Közalkalmazotti alapnyilvántartás adatköre... 33 Adatvédelmi és adatkezelési szabályzata 2.számú melléklete: Közzétételi lista... 35 4. számú melléklet: Kállai Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola Kulcsnyilvántartási szabályzata... 1 I. Általános rendelkezések... 2 II. A kulcsok megrendelése, nyilvántartása... 2 III. A kulcsok kezelése... 2 IV. Záró rendelkezések... 3 1. Kulcsnyilvántartási szabályzat 1. számú melléklete... 4
1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, jogszabályi alapja és hatálya 1.1. Az célja A Kállai Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata biztosítja a szakmai alapdokumentumban előírt tevékenységek, a pedagógiai programban kitűzött cél- és feladatrendszerek érdekében kialakított folyamatok összehangolt és hatékony működését, az intézmény jogszerű, zavartalan működését. Meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, a külső és belső kapcsolatára vonatkozó megállapodásokat és azon rendelkezéseket, melyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. 1.2. Az alapjául szolgáló jogszabályok A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: 2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról 2012. évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartába vételéről 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (továbbiakban Nkt.) 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 1995. évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről 326/2013. (VIII. 30.) Kormányrendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet a Nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 335/2005. (XII. 29.) Kormányrendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 22/2013. (VII. 5.) EMMI utasítás a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szervezeti és Működési Szabályzatáról (továbbiakban KLIK ) 1.3. Az személyi és időbeli hatálya A hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. A előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. A 7
szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. 2. Az intézmény általános jellemzői A Kállai Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége. Az intézmény önálló költségvetéssel nem rendelkezik, költségvetését és gazdálkodási kereteit az intézményfenntartó központ költségvetésének melléklete tartalmazza. Képviseletét a fenntartó által megbízott intézményvezető látja el. Az intézmény neve: Kállai Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola Az intézmény székhelye: 5500 Gyomaendrőd, Kisréti utca 27. Típusa: OM azonosító: 039476 Oktatási egység száma: KIK 034005 alapfokú művészeti iskola Az intézmény telephelyei 5502 Gyomaendrőd, Népliget u. 2. 5621 Csárdaszállás, Arany János utca 2. 5500 Gyomaendrőd, Selyem u. 109/2. 5500 Gyomaendrőd, Hősök útja 45-47. 5500 Gyomaendrőd, Kossuth u. 9. Alapító szerv neve, székhelye: Emberi Erőforrások Minisztériuma, 1054 Budapest, Akadémia utca 3. Az intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 42-46. A fenntartó számlaszáma: 10026005-00332062-0000000000 A fenntartó adóhatósági azonosító száma: 15799658-2-41 Az intézmény nyilvántartási száma: K11982 Az intézmény nyilvántartásba vételének dátuma: 2013. 08. 27. Az intézményt létesítő szakmai alapdokumentum dátuma: 2013.08.06. Az irányító, felügyeleti szerv megnevezése, székhelye: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Gyomaendrődi Tankerülete 5500 Gyomaendrőd, Mirhóháti utca 11. Az intézmény jogállása: jogi személyiségű szervezeti egység 8
Az intézmény feladatellásához szükséges pénzeszközök biztosítása: A Kállai Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola alaptevékénységének ellátásához szükséges pénzeszközök biztosításáról a fenntartó gondoskodik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ belső szabályzatai szerint. - Az iskola évfolyamainak száma: előképző: E/1- E/2. évfolyam alapfok: 1 6. évfolyam továbbképző: 7 10. évfolyam - Engedélyezett létszám: 725 fő 2.1. Az intézmény feladatellátása Az intézmény alaptevékenységei: A kormányzati funkció megnevezése Száma alapfokú művészetoktatás 091240 A Kállai Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola feladata, hogy kibontakoztassa a művészi képességeket, fejlessze a művészi tehetségeket, igény esetén felkészítsen szakirányú továbbtanulásra. 2.2. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés joga: Pontos cím: 5500 Gyomaendrőd, Kisréti utca 27. Helyrajzi szám: 338 Hasznos alapterület: 600 nm Intézmény jogköre: ingyenes használati jog KLIK jogköre: ingyenes használati jog Működtető neve, székhelye: Gyomaendrőd Város Önkormányzata 5500 Gyomaendrőd, Selyem utca 124. Pontos cím: 5502 Gyomaendrőd, Népliget utca 2. Helyrajzi szám: 6241 Hasznos alapterület: 3 210 nm Intézmény jogköre: ingyenes használati jog KLIK jogköre: ingyenes használati jog Működtető neve, székhelye: Gyomaendrőd Város Önkormányzata 5500 Gyomaendrőd, Selyem utca 124. Pontos cím: 5500 Gyomaendrőd, Selyem utca 109/2. Helyrajzi szám: 3483/2 Hasznos alapterület: 1 500 nm Intézmény jogköre: ingyenes használati jog KLIK jogköre: ingyenes használati jog Működtető neve, székhelye: Szeged-Csanádi Egyházmegye 6720 Szeged, Aradi vértanúk tere 2. 9
Pontos cím: 5500 Gyomaendrőd, Kossuth Lajos utca 9. Helyrajzi szám: 114 Hasznos alapterület: 1 308 nm Intézmény jogköre: ingyenes használati jog KLIK jogköre: ingyenes használati jog Működtető neve, székhelye: Gyomaendrőd Város Önkormányzata 5500 Gyomaendrőd, Selyem utca 124. Pontos cím: 5621 Csárdaszállás, Arany János utca 2. Helyrajzi szám: 128 Hasznos alapterület: 303 nm Intézmény jogköre: ingyenes használati jog KLIK jogköre: vagyonkezelői jog Pontos cím: 5500 Gyomaendrőd, Hősök útja 45-47. Helyrajzi szám: 1591 Hasznos alapterület: 1 525 nm Intézmény jogköre: ingyenes használati jog KLIK jogköre: ingyenes használati jog Működtető neve, székhelye: Gyomaendrőd Város Önkormányzata 5500 Gyomaendrőd, Selyem utca 124. 3. Az intézmény működésének rendje Az intézmény szakmai tekintetben önálló. Szervezetével és működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben döntési jogköre van, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Működésével kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében jogszabályban meghatározottak szerint részt vesznek a pedagógusok, a tanulók és a szülők, valamint képviselőik. Az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: ) határozza meg. A köznevelési intézmény tantermeiben, címtábláján, épületének homlokzatán, továbbá az állami, települési önkormányzati fenntartású intézmények körbélyegzőjén Magyarország címerét el kell helyezni. A nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az iskola, ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható. 3.1. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok szakmai alapdokumentum szervezeti és működési szabályzat pedagógiai program a házirend az éves munkaterv 10
3.2. Munkarend Kállai Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola Az iskolában a tanítási hetek megszervezése heti hat tanítási nappal történik. A szombati pihenőnapok igénybevételét más városokban tankötelezettségüket teljesítő, illetve más településről bejáró, valamint egyéb szabadidős, illetve sportfoglalkozásra járó tanulók időbeosztása indokolja. A szombati tanításra járó tanulók órarendjében legalább harminchat óra megszakítás nélküli heti pihenőidőt, továbbá a tanítási félév során egy vagy több összefüggő tanítási szünetként az elmaradt heti pihenőnapok igénybevételét biztosítani kell. Ennek időszaka a tanítási év első és utolsó hete, valamint az őszi, téli, tavaszi szünetet megelőző és követő napok. 3.2.1. A nyitva tartás rendje Az iskola szorgalmi időben a székhelyen - hétfőtől péntekig, reggel 8,00 órától az utolsó tanítási órák végéig, 20,00-ig, szombaton 8,00-18,00 óráig tart nyitva, a telephelyeken az adott telephely nyitvatartási rendjében meghatározottak szerint. A próbatermek a tanórák előtt öt perccel nyitnak ki, és a tanórák végéig tartanak nyitva. Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik az alábbi időpontokban: hétfő: 7.30 12.00 és 12.30 16.00 kedd: 7.30 12.00 és 12.30 14.00 szerda: 7.30 12.00 és 12.30 18.00 csütörtök: 7.30 12.00 és 12.30 16.00 péntek: 7.30 12.00 és 12.30 16.00 Az iskolában szombati tanítási napokon az intézmény rendjéért a foglalkozást tartó pedagógusok tartoznak felelősséggel. Rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető ad engedélyt. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola intézményvezetője határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a helyben szokásos módon a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. 3.2.2. A benntartózkodás rendje 3.2.2.1. Tanulók benntartózkodása A tanulók iskolába érkezésének időpontja legkésőbb 5 perccel az órakezdés előtt. A szünetekben a tanulók az aulában, vagy az udvaron tartózkodhatnak. Azok a tanulók, akik az aulában tartózkodnak, kötelesek fegyelmezetten viselkedni az éppen folyó tanórák nyugalma érdekében. Bejáró tanuló a tanítás előtt és után a közlekedési eszközök indulásáig az aulában, jó időben az udvaron tartózkodhat az iskolában. A diákok a pedagógusokat rendkívüli ügyek intézése érdekében a szünetekben, vagy a fogadó órákon kereshetik fel. A szülők a kijelölt fogadó órákon kereshetik fel az iskola tanárait. 3.2.2.2. Alkalmazottak benntartózkodása Az alkalmazottak benntartózkodását a munkaköri leírásukban foglaltak határozzák meg. 11
3.2.2.3. Vezetők benntartózkodása Az intézmény vezetőjének vagy helyettesének az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai foglalkozások vannak. Ezért az igazgató vagy helyettese közül legalább egyikük hétfőtől péntekig 12.00 és 20.00 óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el. A nevelési-oktatási intézmény vezetője munkaideje felhasználását és beosztását, a kötelező tanórák, foglalkozások megtartásának kötelezettségén kívül maga jogosult meghatározni. Amennyiben sem az intézményvezető, sem helyettese rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt nem tud az iskolában tartózkodni, az esetleg szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. 3.3. Nem pedagógus dolgozók munkarendje, munkaidejének elszámolása, nyilvántartása A nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a munkaköri leírások szabályozzák. A jogszabályi előírásoknak megfelelően naponta vezetik a jelenléti ívet. A munkaidő elszámolás intézményvezető-helyettes általi ellenőrzés alapján az intézményvezető a munkavégzést havonta igazolja, melyet az iskolatitkár minden hónap utolsó munkanapján továbbít az irányító, felügyeleti szervnek. A havi nyilvántartási kötelezettség köre és terjedelme: az alkalmazottak munkaidejével, ügyeletével, készenlétével, szabadságának kiadásával, egyéb munkaidő-kedvezményével kapcsolatos adatok 3.4. Pedagógusok munkarendje, munkaidejének elszámolása, nyilvántartása A pedagógus munka jellegéből adódó egyenlőtlen munkaidőbeosztás a munkanapokon eltérő munkavégzési időket tesz szükségessé. Ezért iskolánkban havi munkaidőkeretet alkalmazunk, mely során a napi munkaidő figyelembevételével a ledolgozott munkaidő nagyobb elszámolási egységben kerül megállapításra. A pedagógus számára így rugalmassá, az aktuális feladatokhoz igazíthatóvá válik a munkaidőbeosztás, a heti két pihenőnap egybefüggő pihenőidőben is biztosítható. Az egyenlőtlen munkaidőbeosztás során az alábbiak figyelembevétele szükséges: a napi munkaidő mértéke négy óránál kevesebb nem lehet (részmunkaidős foglalkoztatás esetén ennél rövidebb időtartamú munkavégzés is megállapítható), napi munkavégzés mértéke a tizenkét órát nem haladhatja meg, a heti munkavégzés mértéke a negyvennyolc órát nem haladhatja meg, a munkaidőkeretben a heti munkavégzési időnek átlagban kell teljesülnie. a heti pihenő idő összevonásakor 6 napi munkavégzést követően egy pihenőnap kiadása kötelező. A pedagógust hetenként heti két pihenőnap illeti meg, ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. A pedagógusnak legalább húsz perc munkaközi szünetet kell biztosítani, ha a napi beosztás szerinti munkaideje a hat órát meghaladja. A munkaközi szünet húsz percének egybefüggőnek kell lennie. A munkaközi szünet a munkavállalót minden további három óra munkavégzés után is megilleti. Ezek együttes időtartama az egy órát nem haladhatja meg. A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell biztosítani. 12
A munkaidőkeret kezdő időpontja minden hónap első napja, befejező időpontja az adott hónap utolsó napja. Az erről szóló közlést az érintettek munkaköri leírásukban kapják meg. A pedagógus köteles 10 perccel tanítási óra előtt a tanítás helyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni, továbbá a munkavégzés helyszínére történő beérkezését és távozását, az ott töltött munkaidejét az intézményi jelenléti-íven vezetni. Rendszeres késés fegyelmi intézkedést von maga után. A pedagógus a tanítási óráival kapcsolatos esetleges változtatások (az óra elhagyás, pótlása, óracsere) szükségességét az intézmény vezetőjével egyezteti, engedélyezteti, és az erre szolgáló bejelentő lapon indoklással együtt pontosan dokumentálja. A munkából való rendkívüli távolmaradást, illetve annak okát lehetőleg egy nappal előbb, de legkésőbb az adott munkanapon 8 óra 30 percig köteles jelenteni az intézményvezetőnek. Az éves munkatervben rögzített feladatok elvégzésére (ünnepségek, vizsgáztatás, versenyek, stb.) a pedagógus pihenőnapon és szabadnapon is beosztható. A pedagógusok jogait és kötelességeit a Nemzeti Köznevelési törvény rögzíti. A pedagógusok munkarendjét a munkaköri leírásuk, a tantárgyfelosztásban, illetve az órarendben meghatározott feladatok határozzák meg. A pedagógusok munkarendjét, az ügyeleti és helyettesítési rendet a vezető állapítja meg az intézmény működési rendjének függvényében. 3.4.1. A pedagógusok munkaidejének kitöltése Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott, a munkaköri leírásban rögzített feladatok ellátásával töltse. A munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. Heti teljes munkaidejének ötvenöt hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson. Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felöli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el. Ezek tételes és személyre szabott felsorolását az egyéni munkaköri leírás tartalmazza. Annak a Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógusnak, aki az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként vesz részt vagy szaktanácsadói feladatokat lát el, a neveléssel-oktatással lekötött munkaideje nem lehet több heti tizennyolc óránál, továbbá tanítási hetenként legalább egy tanítási napra a munkahelyén történő munkavégzés alól mentesíteni kell a szakértői, szaktanácsadói feladatok ellátása érdekében. A minősítésben és az országos-pedagógiai szakmai ellenőrzésben történő részvétel napja a közreműködő pedagógusok tekintetében tanítás nélküli munkanap. A munkaidő nyilvántartása és elszámolása havi munkaidőkeretben történik. 3.4.1.4. A pedagógusok munkaidejének elszámolása, nyilvántartási rendje Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a munkaidő nevelésseloktatással le nem kötött részében ellátandó feladatokat a munkaköri leírás és az éves munkaterv tartalmazza. A megtartott főtárgyi órák és csoportos foglalkozások, valamint a 13
munkaköri leírásban elrendelt feladatok alapján a pedagógus által kitöltött kötött munkaidő elszámoló tábla (1. számú melléklet) és az intézményi jelenléti-ív alapján az intézményvezető és helyettese munkaidő nyilvántartást vezet, melyet a pedagógus aláírásával hitelesít. Ezzel a vezető a munkavégzést havonta igazolja, melyet minden hónap utolsó munkanapján az iskolatitkár lead az irányító, felügyeleti szervnek. 3.4.2. Munkaköri leírások Minden munkavállaló az alkalmazását követő néhány napon belül névre szóló, feladatkörének megfelelő munkaköri leírást kap, melynek átvételét aláírásával igazolja. A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát a személyi anyagban kell őrizni. A foglalkozástipusonkénti munkaköri leírá-minták a 2. számú mellékletben találhatók. 3.5. A kiadmányozás rendje A kiadmányozási jog az ügyben történő érdemi döntésre, közbenső intézkedésre, valamint külső szervnek vagy személynek címzett irat kiadására, a kiadványok továbbküldhetőségének és irattározásának engedélyezésére ad felhatalmazást. Kiadmányt csak a kiadmányozásra jogosult aláírásával lehet kiadni. A kiadmányozott irat tartalmáért és formájáért a kiadmányozás jogosultja a felelős. A Kállai Ferenc Alapfokú Iskola vezetője az Nkt.-ban meghatározott önálló feladat- és hatáskörében önálló kiadmányozási joggal rendelkezik. Kiadmányozási jogát az ügyek meghatározott csoportjára nézve, esetileg vagy visszavonásig aláírásával és az intézmény bélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatban megjelölt vezető beosztású alkalmazottra átruházhatja. Az átruházott kiadmányozási jog tovább nem ruházható. A kiadmányozási jog átruházása nem minősül a jogszabályban foglalt hatáskör átruházásának. Az átruházott kiadmányozási jog bármely esetben visszavonható. Az intézményvezető akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlója az intézményi helyettesítési rendjében megjelölt magasabb vezető beosztású alkalmazottja az intézménynek. Az intézmény ügyintézésével kapcsolatban keletkező ügyiratoknak az alábbiakat kell tartalmazniuk: az intézmény adatai (név, cím, irányítószám, telefonszám/faxszám, e-mail cím) az irat iktatószáma az ügyintéző neve az ügyintézés helye és ideje az irat tárgya az esetleges hivatkozási szám a mellékletek száma 3.5.1. A kiadmányok aláírása A kiadmányokat a kiadmányozó aláírásával vagy hitelesített kiadványként lehet elküldeni. Ha a kiadmányozó eredeti aláírására van szükség, a kiadmány szövegének végén, a keltezés alatt, a kiadmányozó nevét, alatta pedig a hivatali beosztását kell feltüntetni. Hitelesítésre az iskolatitkár kap felhatalmazást. A hitelesítéskor a kiadmányt a bal oldalon, a keltezés alatt a kiadványozó nevével és azt,,s.k." toldattal valamint alatta a hivatali beosztásával kell ellátni. 14
A kiadvány jobb oldalán A kiadvány hiteles" záradékkal kell ellátni, majd a hitelesítést végző a záradékot aláírásával és az intézmény körbélyegzőjével hitelesíti. 3.6. Az intézmény cégszerű aláírása Az intézmény által kibocsátott hivatalos leveleken, iratokon és szabályzatokon az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével ellátva érvényes. 4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Az intézményben folyó munka belső ellenőrzésének megszervezése az igazgató kötelessége és felelőssége. Az ellenőrzési rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett a munkaköri leírások teremtik meg. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének hatékonyságáért az intézményvezető és helyettese felelős. Az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az intézményvezető utasítása és az éves munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban, továbbá bármelyik pedagógus előzetes felkérés alapján. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését az éves munkaterv tartalmazza. Az ellenőrzési tervben nem szereplő eseti ellenőrzések lefolytatásáról az intézményvezető dönt. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjedhet a tanórán kívüli foglalkozásra is. Az óra/csoportlátogatás tényét a naplóban/csoportnaplóban rögzítjük, szempontjait az éves munkatervben részletezzük. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösségek tagjaival kell megbeszélni. Az általánosítható tapasztalatokat - a feladatok egyidejű meghatározásával - tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. A köznevelési intézmény vezetője a pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az egyes alkalmazott intézményben végzett nevelő és oktató munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából. 4.1. Az ellenőrzés módszerei a tanórák/foglalkozások, fellépések, kiállítások látogatása tervezési dokumentumok vizsgálata a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció szúrópróbaszerű, áttekintése, illetve tételes ellenőrzése tanulói produktumok megfigyelése önértékelés interjú beszámoltatás szóban, írásban 4.2. Általános ellenőrzési szempontok munkafegyelem, elkötelezettség, példamutatás szakmai tudás alkalmazása, az elvégzett munka minősége segítőkészség, pontosság, megbízhatóság, felelősségvállalás kommunikáció, kapcsolatok kezelése: kapcsolat a munkatársakkal, felettesekkel, a 15
gyerekekkel, tanulókkal, szülőkkel a napló, tanügyi dokumentumok naprakész vezetése, az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások vezetése, az -ben előírtak betartása a tanítási órák pontos kezdése és befejezése a nevelő és oktató munka színvonala tanítási órákon és tanórán kívüli foglalkozásokon 4.3. A tanórák és tanórán kívüli foglalkozások értékelési szempontjai a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység tervezőmunka felépítettség, szervezés alkalmazott módszerek motiválás értékelés tanulói munka, munkafegyelem eredményesség a pedagógiai program, helyi tanterv tükrében a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció a tanterem rendezettsége, dekorációja a tanár-diák kapcsolat 5. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel Külső látogatók az iskolába történő belépésük során az ott folyó nevelő-oktató munkát nem zavarhatják. Az intézményi rendezvényekre érkező vendégeket a kijelölt helyen kell fogadni. A szülők gyermekeiket a tanítás kezdete előtt az órarend szerinti tanteremig kísérhetik. A tanítási órák után a gyermekeket ugyanitt vagy az aulában lehet megvárni. Hatóság ellenőrzés során az intézményvezető képviseli az intézményt. Az intézményvezető akadályoztatása esetén az eljárásban való részvétel, képviselet a az helyettesítési rendje szerint történik. A tanórák látogatására külső személyek részére az intézményvezető ad engedélyt, kivéve, ha az óralátogatást hivatalos ellenőrzés keretében végzik az arra jogszabályban felhatalmazott személyek. Az iskola működtetője által engedélyezett rendezvények esetében a működtetővel kötött szerződés/megállapodás tartalmazza o az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, o az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, o a nemdohányzók védelméről szóló törvény, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásával kapcsolatos kötelezettséget, amelyet a részt vevőknek be kell tartaniuk. 16
6. A vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája 6.1. Az intézmény szervezeti felépítése Intézményvezető Oktatási munkacsoport vezető Intézményvezetőhelyettes Önértékelést Támogató Munkacsoport vezető Iskolatitkár Művészeti munkacsoport vezető Pedagógusok 6.2. Az intézmény vezetője A köznevelési intézmény vezetője a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően, a KLIK elnök irányítása alapján vezeti a szakmailag önálló köznevelési intézményt. Átruházott munkáltatói jogokat gyakorol a kinevezés, a vezetői megbízás, a megbízás visszavonása és a jogviszony megszüntetésének joga, valamint a munkabér, illetmény, valamint az egyéb juttatások kifizetéséhez kapcsolódó feladatok kivételével a KLIK alapján (helyettesítés céljából, határozott időre történő jogviszony létesítése, a közvetlen vezetése alatt álló foglalkoztatottak tekintetében munkaköri leírások kiadása, általánostól eltérő munkarend megállapítása egyedi foglalkoztatotti kérelem alapján, szabadság igénybevételének engedélyezése, kiadása, munkavégzés alóli mentesítés, ide nem értve a Kttv. 79. l) pontját, ae) a munkavégzés alóli mentesülés esetei, ide nem értve az Mt. 55. (2) bekezdésében meghatározott esetet, továbbképzésen való részvétel engedélyezése, elrendelése, rendkívüli munkaidő, illetve készenlét elrendelése, helyettesítési díj megállapításával nem járó helyettesítés elrendelése.) Kiadmányozási joga van a tanulói jogviszonnyal, szülőkkel való kapcsolattartással összefüggésben hozott döntések és a feladatkörébe tartozó nyilatkozatok tekintetében. A jogszabályban meghatározott kiadmányozási jogát a köznevelési intézmény közalkalmazottjára átruházhatja, az átruházott kiadmányozási jog tovább nem ruházható. Utasítási és ellenőrzési jogot gyakorol a köznevelési intézmény közalkalmazottai felett. 17
Dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe. A köznevelési intézmény képviseletére a hatáskörébe tartozó ügyekben az intézményvezető jogosult. A nevelési-oktatási intézmény vezetője munkaideje felhasználását és beosztását a kötelező tanórák, foglalkozások megtartásának kötelezettségén kívül maga jogosult meghatározni. A köznevelési intézmény vezetője felel: az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, a köznevelési intézmény pedagógiai és adminisztratív feladatainak ellátásáért a működtetővel kötött szerződésben foglaltak végrehajtásáért, a működtető által rendelkezésére bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért, az intézményi szabályzatok elkészítéséért, a pedagógiai munkáért, a nevelőtestület vezetéséért, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a diákönkormányzattal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért. Feladatkörébe tartozik: Szervezi és ellenőrzi a köznevelési intézmény feladatainak végrehajtását, biztosítja a szakmai követelmények érvényesülését, kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei biztosításához szükséges az intézkedési jogkörén kívül eső intézkedések megtételét. Elkészíti a köznevelési intézményben foglalkoztatottak munkaköri leírását, előkészíti a nevelőtestület feladatkörébe tartozó döntéseket és köznevelési intézményben foglalkoztatott közalkalmazottakkal kapcsolatos munkáltatói döntések iratait. Évente írásos tájékoztatást ad a tankerületi igazgató részére a köznevelési intézmény tevékenységéről, adatot szolgáltat az Intézményfenntartó Központ beszámolójának, jelentésének és költségvetésének elkészítéséhez. Szakmai értekezletet hív össze a szakmai vélemények, javaslatok megismerése, az operatív feladatok irányítása céljából. Jóváhagyja a köznevelési intézmény alapdokumentumait: a pedagógiai programot, a helyi tantervet, a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és az éves munkatervet. 6.3. Az intézmény vezetősége Az intézmény vezetőjének munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) a vezetőségének tagjai segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. Az intézmény vezetőségének tagjai: az intézményvezető, 18
az intézményvezető-helyettes, a szakmai munkaközösségek vezetői. Az intézmény vezetősége mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. A vezetőség tagjai kötelesek üléseik után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat döntéseikről, határozataikról, továbbá az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az intézményvezető felé. Az iskolavezetés az aktuális feladatokról a tanári helyiségben elhelyezett hirdetőtáblán, értekezleteken, valamint interneten küldött írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. 6.4. Az intézményvezető-helyettes Megbízott felelős vezetőként segíti az intézményvezető munkavégzését, közvetlenül irányítja a pedagógusok munkáját, részt vesz az intézményi tevékenység tervezésében, irányításában, ellenőrzésében, az alkalmazottak értékelésében. Gyakorolja a vezető-helyettesi jogokat, hatásköre kiterjed a teljes intézményi működésre, a teljes alkalmazotti szervezetre. Munkaköri tevékenységében személyes felelősséggel tartozik az intézmény vezetőjének. Az intézményvezető-helyettest a tantestület és az intézményvezető véleményezési jogkörének megtartásával a munkáltató bízza meg. Feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírása tartalmaz. 6.5. A szakmai munkaközösségvezető A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, a munkaköri leírásában foglaltak alapján. A szakmai munkaközösségek vezetőit a nevelőtestület és a munkaközösség egyetértését követően az adott tanévre kapja megbízását. A megbízás többször meghosszabbítható a munkaközösség-vezető éves munkájának mérlegelése alapján. A munkaközösség vezetők tevékenységüket az intézményvezető irányítása mellett, egymással együttműködve látják el. 6.6. Az intézményvezető közvetlen munkatársai Az intézményvezető feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el, akik munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az intézményvezetőnek tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az intézményvezető közvetlen munkatársai: intézményvezető-helyettes, munkaközösség-vezetők iskolatitkár 6.7. Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat az intézményvezető-helyettes számára: a tanári órarendek készítésével kapcsolatos döntések jogát, a tanulói mulasztásokkal kapcsolatos intézkedések - a tanulói jogviszony megszüntetése kivételével - jogát a tanulóbalesetek kivizsgálásával, jegyzőkönyvezésével kapcsolatos intézkedések jogát 19
6.8. Az intézményvezető, vagy intézményvezető helyettese akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Az intézményvezetőt akadályoztatása esetén teljes felelősséggel az intézményvezető-helyettes helyettesíti. Az intézményvezető-helyettes hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor saját munkaköri leírásában meghatározott feladatok mellett az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára és az ezzel kapcsolatos feladatok végrehajtására terjed ki, a munkáltatói jogkör, a tanulói jogviszony létesítése és megszüntetése kivételével. A vezetők távolléte esetén az intézményvezetőt (ebben a sorrendben) a művészeti munkaközösség, illetve az oktatási munkaközösség vezetője helyettesíti. 6.9. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Az intézményen belül működő szervezeti egységek kapcsolatának rendjét és az információáramlást az értekezletek rendszere határozza meg. Fórum / értekezlet / Résztvevők A fórum gyakorisága Vezetői az intézményvezető, az intézményvezetőhelyettes, az iskolatitkár, a szakmai munkaközösségek, munkacsoportok vezetői Aktuális feladatokhoz ütemezve Munkaközösségi és munkacsoporti Nevelőtestületi rendes és rendkívüli értekezlet munkaközösség- és munkacsoport vezető munkaközösségek, munkacsoportok tagjai nevelőtestület tagjai Aktuális feladatokhoz ütemezve, de tanévenként legalább 5 alkalom Tanévenként legalább 8 alkalom Értekezletek céljai 1. A munkavállalók érdemi tájékoztatása. 2. Kölcsönös tájékoztatás az aktuális intézményi történésekről. 3. A következő időszak elvárásainak és tennivalóinak konkrét, határidővel és felelős megnevezésével történő kijelölése. 4. A megbeszélések eredményeinek, döntéseinek ellenőrizhető rögzítése. 5. Az elmúlt időszak ellenőrzésen alapuló értékelése. 7. Az intézményen belüli közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje 7.1. Az iskolaközösség Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, azok szüleinek, valamint az iskolában foglalkoztatott munkavállalóknak az összessége. 20
7.2. Alkalmazotti közösség Kállai Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból áll. Az alkalmazotti közösség értekezlete akkor határozatképes, ha a nevelésioktatási intézményben dolgozók legalább kétharmada jelen van. 7.3. A nevelőtestület A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban közvetlenül, vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetőjével, az iskola vezetőségével. A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozók. Az óraadó a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról szóló ügyek kivételével nem rendelkezik szavazati joggal. A nevelőtestületi értekezlet határozatképességéhez a nevelőtestület tagjai kétharmadának jelenléte szükséges. 7.3.1. A nevelőtestület működésének rendje, értekezletek A nevelőtestület rendes értekezleteit az iskola munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az iskola intézményvezető hívja össze. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi rendes értekezleteket tartja: Alakuló értekezlet A tanév kezdését megelőző két hétben az intézményvezető által kijelölt napon alakuló értekezletet kell tartani. Ezen az intézményvezető ismerteti a nyáron végzett munkát, az új tanév főbb feladatait, bemutatja az új kollégákat, a nevelőtestület elé terjeszti a tantárgyfelosztást és a munkatervre vonatkozó javaslatát, a munkaközösségvezetők bemutatják munkacsoportjuk tervezett feladatait. Tanévnyitó értekezlet A tanév első napján tanévnyitó értekezletet kell tartani. Ezen az intézményvezetőhelyettes ismerteti az órarend tervezetét, a munkaközösségvezetők bemutatják az éves munkatervüket, és a nevelőtestület elfogadja a munkaközösségek programjait is tartalmazó éves munkatervet. Osztályozó értekezlet A tanulók félévi és tanév végi osztályzatainak megálapítására szolgáló döntési fórum. A mulasztások és a tanulói haladás statisztikáinak leadása a főtárgytanárok által. Értékelő értekezlet Az első félév és a tanítási év utolsó napját követő tizenöt napon belül a pedagógiai munka elemzése, értékelése, hatékonyságának vizsgálata. Az értekezletről készített jegyzőkönyvet tájékoztatás céljából meg kell küldeni az intézményi tanácsnak és a fenntartónak. A tanév zárásakor az intézményvezetői beszámoló (a munkaközösségvezetők beszámolóival együtt történő) elfogadása. 21
Nevelési értekezlet Az éves munkatervben meghatározott időpontokban kell tartani, tárgya bármely nevelési kérdés lehet, amelyet a nevelőtestület határoz meg. A nevelési értekezlet témájától függően a nevelőtestület határozatot, állásfoglalást hozhat. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások) értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább egyharmada, vagy az intézményi tanács, az iskolai szülői közösség, az iskolai diákönkormányzat, vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja. 7.3.2. A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések A nevelőtestületi értekezletet az intézményvezető készíti elő. Az intézményvezető az értekezlet előtt legalább 7 munkanappal tájékoztatja írásban vagy szóban a nevelőtestület tagjait az értekezlet témájáról A nevelőtestületnek lehetősége van javaslatát írásban továbbítani az intézményvezetőhöz. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól indokolt esetben az intézményvezető adhat felmentést. A nevelőtestületi értekezlet levezető elnöki feladatait az intézményvezető vagy az általa megbízott vezető látja el. A nevelőtestületi értekezletre meg kell hívni a jogszabályban meghatározott véleményezési jogot gyakorló szülői, ill. diákszervezet képviselőjét. Az értekezlet megnyitásakor meg kell állapítani az aláírt jelenléti ívből a határozatképességet. A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak 2/3-a jelen van. Ha a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozható döntésekor szavazategyenlőség jön létre, az intézményvezető szava dönt. A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni, a szavazás előtt a levezetőnek a határozatot ki kell hirdetnie. A nevelőtestület döntéseit és határozatait a jogszabályban meghatározzak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. Az értekezletekről jegyzőkönyv készül, az iskolatitkár vezeti, melyet az értekezletet követő öt munkanapon belül el kell készíteni és csatolni kell hozzá a jelenléti ívet. A hitelesítésre az értekezlet két nevelőtestületi tagot választ. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell elkészítésének helyét, idejét, a jelenlévők felsorolását, az ügy megjelölését, az ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat, így különösen az elhangzott nyilatkozatokat, a meghozott döntéseket, továbbá a jegyzőkönyv készítőjének az aláírását. A jegyzőkönyvet aláírja az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítésére felkért, az eljárás során végig jelen lévő két pedagógus. A jegyzőkönyvet iktatószámmal kell ellátni és az irattárban kell elhelyezni. 22
A jegyzőkönyvekbe a nevelőtestület tagjai, valamint az intézmény ellenőrzésével megbízott szervek képviselői betekinthetnek. Az értekezletről hiányzó tanároknak lehetőséget kell biztosítani a jegyzőkönyvet utólagos tanulmányozására. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része vesz részt egy-egy értekezleten. 7.3.3. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházásra, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vontkozó rendelkezések A nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyekben a nevelőtestület általános átruházási jogával nem él. A munkaközösségvezetők, munkacsoportvezetők, valamint az alkalmi feladatok ellátásával megbízottak a nevelőtestületi értekezleten érdemi beszámolót adnak végzett munkájukról, a beszámolót a nevelőtestület joga elfogadni. Ez utóbbi rendelkezést nem lehet alkalmazni a Pedagógiai Program, az és a Házirend elfogadására. 7.4. A szakmai munkaközösségek 7.4.1. A szakmai munkaközösségek meghatározása Az intézményi munka hasonló feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból szakmai munkaközösségek alakulhatnak az intézményvezetőség döntése alapján, a fenntartó egyetértésével. Legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. Az intézményben legfeljebb tíz szakmai munkaközösség hozható létre. A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha köznevelési szakértőként nem járhat el. Az intézményben az alábbi szakmai munkaközösségek működnek.: oktatási munkaközösség művészeti munkaközösség 7.4.2. A szakmai munkaközösségek feladatai 7.4.2.1. Az oktatási munkaközösség feladata A művészeti munkacsoport feladata a tanulók nevelésével-oktatásával, a pedagógiai munka fejlesztésével, tanügyigazgatással, a pedagógusok és az intézmény értékelésével kapcsolatos szervezési feladatok ellátása. Óralátogatások megszervezése Módszertani együttműködés koordinálása Művészeti versenyeken történő részvétel előkészítése Tanügyi nyomtatványok vezetésének segítése Naplók, összesítők, törzslapok ellenőrzésének megszervezése Félévi tanszaki bemutatók időpontjának kijelölése Az iskolai könyv- kotta- és médiatár fejlesztése Szülői értekezletek előkészítése Beiskolázási tevékenység előkészítése Tanulmányok alatti vizsgák és művészeti alap- és záróvizsgák szervezése Gyakornokok mentorálása 23