Békéscsaba Befektetés ösztönzési stratégiája 2010.június Készítette: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 5600 Békéscsaba Szent István tér 7. www.bekescsaba.hu Készült az ITD Hungary Zrt. 1061 Budapest, Andrássy út 12. / Honlap: www.itdh.hu Befektetőbarát Önkormányzatok Program (BÖK) támogatásával a Kézikönyv befektetésösztönzési stratégia készítéséhez című kiadvány (2009. május 25.) ajánlásai alapján Szakmai tanácsadó: Vezetési Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 1082 Budapest, Üllői út 66/a II/2. / Honlap: www.vitalpro.hu 1
Békéscsaba város befektetés-ösztönzési stratégiája Tartalom 1. Helyzetelemzés...4. 1.1. Belső tényezők helyzete...4. 1.1.1. Békéscsaba szerepe Magyarország városhálózatában...4. 1.1.2. Békéscsaba vonzáskörzete...6. 1.1.3. Városszerkezet...7. 1.1.4. Békéscsaba gazdasági szerkezete...11. 1.1.4.1. Ágazati szerkezet...11. 1.1.4.2. Ipari park és inkubátorház bemutatása...16. 1.1.4.3. A legnagyobb foglalkoztatók Békéscsabán...18. 1.1.4.4. Turizmus...19. 1.1.4.5. Kutatás-fejlesztés...22. 1.1.5. Társadalom...24. 1.1.5.1. Demográfia...24. 1.1.5.2. A lakosság jövedelmi helyzete...26. 1.1.5.3. Civil szerveződések...27. 1.1.6. A közszolgáltatások helyzete Békéscsabán...29. 1.1.6.1. Képzettség és foglalkoztatottság...29. 1.1.6.2. Békéscsaba humánerőforrás fejlesztési rendszere...30. 1.1.6.3. Egészségügy...34. 1.1.7. Természeti környezet...35. 1.1.8. Korábbi időszakok fejlesztései...38. 1.1.9. Tervezett fejlesztések...39. 1.1.10. Összegzés... 39. 1.2. A befektetésekre várhatóan hatást gyakorló főbb külső tényezők helyzete... 41. 1.2.1 Dokumentumok...41. 1.2.2. Regionális adottságok, erősségek, külső befektetési környezet...42. 1.2.3. Földrajzi adottságok...43. 1.2.4. Versenytársak elemzése...44. 2
1.3. A befektetési döntések aktuális trendjei, ezek várható átfogó hatásai... 46. 1.4. SWOT - elemzés... 48. 2. Versenyelőny meghatározása... 50. 2.1. Megcélzott befektetői szegmensek azonosítása... 50. 2.2. A befektetés-ösztönzési célrendszer... 50. 2.3. A stratégia végrehajtása során javasolt tevékenységek... 56. 3. A megvalósítás monitoringja, értékelése és visszacsatolás... 59. 4. Partnerség... 59. 3
1. Helyzetelemzés 1.1. Belső tényezők helyzete 1.1.1. Békéscsaba szerepe Magyarország városhálózatában Békéscsaba a Dél-alföldi régióban, Békés megyében, a Békéscsabai kistérségben található. A város Budapesttől mintegy 210 kilométerre, Szegedtől 95 kilométerre, Debrecentől 130 kilométerre, míg Aradtól alig 60 kilométerre fekszik. Békés megye közlekedés-földrajzi helyzete régóta periferikus, a megyét a nagy közúti tranzitfolyosók elkerülik, távolsága az M5-ös autópályától 120km, egyszámjegyű főútja nincs. Ennek ellenére Békéscsaba régiós szinten fontos közúti és vasúti közlekedési csomópontként funkcionált és funkcionál még ma is, bár közúti jelentőségét az M5-ös autópálya némileg csökkentette. Itt találkozik a 44-es (Budapest Kecskemét Békéscsaba Gyula) és a Szegedet Debrecennel összekötő, nagy tranzitforgalmat lebonyolító 47-es főút. Itt keresztezi továbbá egymást a Budapest Szolnok Békéscsaba Arad Temesvár Thessaloniki 120-as számú nemzetközi vasúti fővonal és a Nagyvárad Szeged vasútvonal. Békéscsabát érinti az Európai Unió Kohéziós Alapja által támogatott vasútfejlesztési program, amely a vasúti pályák és az állomások korszerűsítését foglalja magába. A fejlesztés eredményeképpen a jövőben 160 km/óra sebességű vasúti pálya jön létre, amely lehetővé teszi a teher- és személyszállítás további gyorsítását. Régóta várt terv valósult meg a békéscsabai repülőtér kialakításával. A légi közlekedés a megyei vállalkozások számára is új lehetőségeket teremthet. A repülőtér 50-60 utaslétszámú gépek számára fogadóképes. Parkolásra egyidejűleg 3 kisgép és 1 nagygép számára van lehetőség. A repülőtér kifutópályája bővíthető, a szolgáltatások fejlesztése folyamatos, a fejlesztések révén akár logisztikai bázisként is elképzelhető. Az Európai Unió területfejlesztési irányelveinek figyelembevételével készült, 2005. évben elfogadott Országos Területfejlesztési Koncepció új szerepkörök ellátására ösztönzi Békéscsabát. Az OTK egyrészt a pólusprogram egyik alközpontjaként nevesíti a várost, melynek során Békéscsaba feladata a régióban a decentralizáció elősegítése és a policentrikus városhálózat kialakítása érdekében a Szeged fejlesztési pólus dinamikus fejlődésének közvetítése a térség felé. Békéscsabának szintén jelentős szerepet kell vállalnia a határ menti együttműködések, a gazdasági, a kereskedelmi és a civil kapcsolatok, valamint a közszféra erősítésével az európai uniós területi integráció érvényesítésében. A Dél-alföldi régió legmarkánsabb városhálózati vázát a Kecskemét Kiskunfélegyháza Kistelek Szeged Hódmezővásárhely Orosháza Békéscsaba Szarvas Kecskemét háromszög alkotja. Ennek szerkezetét vázolja a következő ábra: 4
A Dél - Alföld országon belüli város- és térségközi kapcsolatrendszere Békés megye sajátossága, hogy a megyeszékhely, Békéscsaba megyei szintű feladatait a középfokú funkciók szinte teljes körével rendelkező Gyulával osztja meg. A kedvező közlekedési infrastruktúra megteremtése és az ehhez kapcsolódóan kialakuló gazdasági centrum szerep emelte Békéscsabát a XX.század első harmadában a megyeközponti funkcióba, majd 1950. óta Békéscsaba megyeszékhelyi rangra. A Békéscsabai kistérség 1996-ban jött létre a Területfejlesztési Törvény értelmében. Területe 2004-ben változott, mivel ekkor hozták létre az önálló Gyulai és Békési kistérséget, és több település hozzájuk került. A Békéscsabai kistérség ekkor 5 településből (Békéscsaba, Telekgerendás, Doboz, Kétsoprony és Csabaszabadi) állt. A Társulás céljaként a kistérség önkormányzatai együttműködésének hosszú távú biztosítását, a kistérség területének összehangolt fejlesztését, a közszolgáltatások magasabb szinten történő ellátását, a kistérségi területfejlesztési projekt kidolgozását és végrehajtását jelölték meg. 2008. január 1-jétől változás történt a kistérség településösszetételét illetően. Doboz már nem tagja a Békéscsabai kistérségnek, azonban újként csatlakozott Szabadkígyós és Újkígyós, amely két település korábban a Gyulai kistérség tagja volt. A kistérségen belül Békéscsaba népességszámbeli súlya meghatározó. Az itt élő lakosság 90%-a ugyanis a megyeszékhely lakója, a gazdasági teljesítmény alapján azonban még erőteljesebb a város szerepe. 5
A közép-békési település együttes és a közvetlenül kapcsolódó településgyűrű kapcsolatrendszere Magyarázat: 1. országhatár, 2. a település együttes magterületének határa, 3. a település együttes határa, 4. a település együtteshez közvetlenül kapcsolódó területek határa, 5. a település együttes központja, 6. a település együttes társközpontja, 7. bolygóváros-jellegű központok, 8. alvótelepülés - jellegű községek, 9. egyéb, a település együtteshez intenzíven kapcsolódó községek, 10. intenzív településközi kapcsolatok, 11. közepes intenzitású településközi kapcsolatok, 12. laza településközi kapcsolatok, 13. kiegyensúlyozott településközi kapcsolatok, 14. domináns településközi kapcsolatok. 1.1.2. Békéscsaba vonzáskörzete Békéscsaba megyeszékhely-szerepének, illetve gazdasági súlyának és regionális közlekedési csomópont jellegének köszönhetően bizonyos funkciókat illetően az egész megyére kiterjeszti vonzását. Másrészt azonban az alföldi városhálózat előbb említett sajátosságai miatt osztoznia kell a más közeli városokkal, elsősorban Gyulával az egészségügy és az igazságszolgáltatás területén (a megyei kórház és a megyei bíróság is Gyulán található). A megyeszékhelynek a térségre gyakorolt vonzó hatását elsősorban a munkahelyek, az oktatás, ezen belül is a középiskolai oktatás és a kereskedelemi funkciók adják. A kereskedelmi központtá válást nagyban elősegítette a Csaba Center 2001. novemberi megnyitása, a Centerben a környék lakossága nagyvárosias környezetben, minőségi árukból válogatva vásárolhat, ez nagymértékben vonzza elsősorban a fiatalabb korcsoportokat. 6
A város elsődleges vonzáskörzetét a következő települések alkotják: Békés, Gyula, Elek, Mezőberény, Csorvás, Újkígyós, Doboz, Medgyesegyháza, Szabadkígyós, Kondoros, Kétegyháza, Telekgerendás, Kétsoprony, Murony, Lőkösháza, Csanádapáca, Kamut, Gerendás, Medgyesbodzás, Csabaszabadi, Csárdaszállás, Pusztaottlaka, Bélmegyer és Tarhos. A felsorolt településeken a megye lakosságának több, mint 45 %-a él. A város a foglalkoztatás terén is térségi központi szerepkörrel rendelkezik, annak ellenére, hogy a közelmúltban több nagy foglalkoztató is bezárt (Barnevál, Tejüzem, Kötöttárugyár,Hűtőház), illetve csökkentett működésre kényszerült (Konzervgyár). A Békéscsabán regisztrált kb. 9000 kis- és középvállalkozás mellett országosan, sőt nemzetközileg elismert cégek is megtalálhatóak (pl. Linamar Hungary Nyrt., Tondach Magyarország Zrt, Frühwald Kft., Csabahús Kft., Körös Volán Zrt., Hirschmann Kft., Budapest Bank Nyrt., Mondi Packaging Kft.). Békéscsabának a munkaerő-piaci szerepkör mellett kiemelt szerepe van az oktatásban, 18 szakképző valamint 1 felsőoktatási intézményével igazi diákvárosnak számít. 2007-ben az általános iskolások 6,1%-a, a középiskolások 41,54%-a bejáró volt. Összességében elmondható, hogy bár Békéscsaba nem önállóan és nem teljes körűen látja el a megyeszékhelyi funkciókat, mégis jelentős, meghatározó szerepet tölt be a térségben a foglalkoztatás, az oktatás, a kereskedelem és a közlekedés tekintetében, illetve települési szinten Békéscsaba teljes értékű városi funkcióval rendelkezik. 1.1.3. Városszerkezet A város területe 193,94 km². Az 1850-es években kialakult városszerkezeti adottságok számos szempontból előnytelenek. Az 1800-as évek közepén megépült vasúti fővonal mintegy kettévágja a várost, jelentős lakóterületekről (Jamina, Nyugati kertváros) nehezíti a városközpont megközelítését; a vasutat keresztező gyűjtő utak kiépítettsége nem ideális. Továbbá a népes Lencsési lakótelepet egyetlen tengely kapcsolja a városközponthoz. A város ezen elszigeteltségi problémák megoldását a helyi közlekedés illetve az úthálózat további fejlesztésében látja. A város szerkezetét, szerkezetének fejlődését a két főútvonal (44 és 47 számú utak), a két vasútvonal (Budapest Szolnok Békéscsaba Arad 120-as számú vasúti fővonal és a Nagyvárad Szeged vasútvonal), valamint az Élővíz csatorna határozza meg. A város jelentős funkciói egy Ny-K-i tengely mentén helyezkednek el, melynek irányát az Andrássy út Gyulai út adja. Az Andrássy úton a vasútállomás és a buszpályaudvar, a piac, Csaba Center és az innen induló sétálóutca helyezkedik el, amely a Szent István térbe torkollik. A Szent István tér Szabadság tér foglalja magába a közigazgatási feladatokat ellátó intézmények jelentős részét. A Gyulai úton a Réthy Pál Kórház, a TISZK, valamint az egyetemi központ épülete látják el Békéscsaba legjelentősebb funkcióit. 7
1. Belváros 2. Belvárostól nyugatra eső nagyvárosias övezet 3. Belvárostól északra lévő kisvárosias övezet 4. Belvárostól észak-keletre eső városrész 5. Belvárostól keletre lévő kisvárosias városrész 6. Lencsési övezet 7. Belvárostól délre lévő kisvárosias övezet 8. Berényi út által határolt kertvárosias övezet 9. Jamina 10. Almáskertek 11. Mezőmegyer 12. Fényes 13. Gerla A befektetés ösztönzés szempontjából fontos területek elszórtan helyezkednek el a város közigazgatási területén belül. A városrészek jelentős része vegyes terület, keveredik a kertvárosi lakóövezet az ipari területekkel. Ez részben annak köszönhető, hogy Békéscsaba korábban nem rendelkezett olyan összehangolt településfejlesztési és gazdaságfejlesztési koncepcióval, amely meghatározza azt, mely tevékenységek a város mely területeire összpontosuljanak. Nem alakultak ki tisztán ipari, turisztikai, szolgáltató, lakó-pihenő övezetek, nem jelenik meg ez a funkcionális differenciáltság a város szerkezetében. 8
Az Almáskerti Ipari Park megnyitása óta figyelhető meg az a tendencia, hogy az ipari, és ipari-szolgáltató tevékenységet folytató vállalkozások egyre inkább erre a területre vagy ennek közelébe helyezik át bázisaikat, így koncentrálva az ipari tevékenységet. A jelen koncepció tárgyát képező esetben az alábbi városrészek és területek fontosak a tőkebefektetés szempontjából: 1. A Békéscsabáról Budapestre vezető Szarvasi út belterületi szakasza mellett, a Sziklai S. utcával szemben található terület. Gazdasági, kereskedelmi létesítményekkel építhető be, azonban mai formájában jellemzően anyaggödör, amely feltöltést igényel. Összterület kb. 3 ha, beépíthetőség 30 %. Az ingatlan mellett, a településrendezési terv szerint új körforgalom kerül kiépítésre a Szarvasi úton, ami nagyon előnyös megközelítését fogja biztosítani a területnek. A Szarvasi út másik oldalán lévő ingatlan tulajdonosok egy bevásárlóközpont számára készítik elő a területet. Ennek a városrésznek a jelentős fejlődése várható, ami az ingatlanárakban is tükröződni fog. 2. A város északi részén, a Berényi és a Békési utakat összekötő Ipari úton, a volt BÁÉV telephely és a TÜZÉP telephely közötti terület. Ipari övezetben található, kedvező elhelyezkedése miatt elsősorban logisztikai célú beruházásokra alkalmas. A terület közúti csatlakozási lehetőséggel rendelkezik az elkerülő útra. A beépítésre szánt terület nagysága kb. 8,5 ha, a beépíthetőség 50 %. A terület nagy előnye, hogy szinte bármilyen nagyságú beruházás területigényét biztosítani tudja Békéscsaba önkormányzata, rugalmasan alkalmazkodva a befektetői igényekhez. A terület közúti és vasúti megközelítése városi viszonylatban kiemelkedően jónak mondható. 3. Az ugyancsak Ipari út mellett találhatók, az elkerülő útra közvetlenül nem csatlakozó, kb. 4,5 ha területek. A három különálló földrészletből álló, telkek minden esetben az 1 ha területi nagyságot meghaladják. A beépíthetőség itt is 50 %, elsősorban ipari célú beruházások helyszínei lehetnek. A terület megközelíthetősége itt is kiváló. 4. A Békéscsaba Gyula közti út belterületi szakaszánál lévő sportcsarnok melletti területek. A létesítmény közvetlen szomszédságában, nem sportcélú hasznosításra egy 1 ha-os nagyságú és egy 3000 m 2 -es nagyságú területtel rendelkezik az önkormányzat. A területek gazdasági célra hasznosíthatók, beépíthetőségük 30 %. A területek közvetlenül szomszédosak a Kolbászfesztivál jelenlegi helyszínével. A sportcsarnok és a közeli oktatási intézvények jelentős tömegeket vonzanak a környékre, sport és rendezvénycélú beruházások céljára ideálisnak mondhatók az ingatlanok. 5. A város délkeleti részén, zöldövezetben, a létesítendő Kalandpark közelében (300 m- en belül) található, volt Ifjúsági tábor területe kb. 6 ha. A terület elsősorban oktatási, kulturális, idegenforgalmi, egészségügyi fejlesztések céljára lehet alkalmas. A Kalandpark attrakcióihoz jól kapcsolható tevékenységek telepíthetők be mintegy kiegészítve azokat. Beépíthetősége a helyszíntől és a céloktól függően 5 30 %. A terület szomszédságában szálloda, oktatási intézmény és idősek otthona található, zöldövezetben. A volt tábor az Élővíz csatornával közvetlenül határos. A terület közvetlenül kapcsolódik a 44-es számú főúthoz, a békéscsabai repülőtértől 2 km távolságban helyezkedik el. Békéscsaba belvárosa kb.3 km távolságra van, amely az Élővíz-csatorna part menti útjain elérhető. 9
6. Az 5. pontban írt ingatlannal szemben lévő, volt Ruhaipari Szakközépiskola épülete, melynek területe 1 ha 3446 m 2. A meglévő, korábban oktatási célokat szolgáló épület konferencia központként, szállodaként hasznosítható. Az előzetes felmérések szerint az ingatlan adottságai alapján egy 300-350 fős konferenciaterem és szekció termek kialakítására van lehetőség. Emeletráépítéssel szálláshelyek kialakítása lehetséges. A szomszédos önkormányzati ingatlanokon (Arany János Kollégium, Ifjúsági tábor) összesen több mint 9 hektáron a konferencia központot kiegészítő étterem, wellness központ kialakítására van lehetőség. A terület jó megközelítési lehetőséggel rendelkezik akár személyautóval, akár tömegközlekedéssel. Békéscsaba repülőtere közúton kb. 3 km távolságban található. 7/a. A város keleti részén, külterületen található, pósteleki ingatlanok. Összesen kb. 30 ha terület van az önkormányzat tulajdonában, ezek döntő részben erdőterületek. Elsősorban idegenforgalmi célú beruházások megvalósítására alkalmasak ezek az ingatlanok. Itt található a kb. 1700 m 2 alapterületű pósteleki kastélyrom, amely alapja lehet egy új szálloda megépítésének, és a romot körülvevő egykori park rehabilitációjával igényes környezet is kialakítható. A kastélyrom mellett még megvan az egykori csónakázó tó, melyet a közeli Holt Körösből újra fel lehetne tölteni. Ugyancsak itt található a kemping is, amely újra üzemel. 7/b. A (térkép 1.,5.,6.,13.) jelű városrészek elsősorban turisztikai, szolgáltató jellegű fejlesztésre alkalmas területek. Békéscsaba centrumától keletre, dél-keletre eső területek (Belváros, Gyulai út Repülőtér környéke, Lencsési városrész élővíz csatorna menti része, Póstelek Gerla a turisztikai érdekeltségű befektetők számára lehet érdekes fejlesztési terület. Az itt rendelkezésre álló területek hasznosítása akár úgy is lehetséges, hogy egy komplex turisztikai attrakciófejlesztést valósítsanak meg a befektetők, figyelembe véve a környező települések (Gyula, Békés) turisztikai vonzerejét is. A nemzetközi turisztikai folyamatok azt mutatják, hogy tartósan növekszik az egyedi és helyi értékekre épülő kulturális, egészségturisztikai, ökoturisztikai termékek és szolgáltatások iránti érdeklődés. A régió termál turisztikai adottságai kiválóak, melyekhez gazdag természeti környezet párosul. Békéscsaba 2007-ben készült gazdasági programja egyik prioritásként a turisztikai potenciál erősítését célozza meg. A turisztikai vonzerő növeléséhez olyan új, a turisták számára vonzó attrakciók kitalálására törekszik, amelyekkel a meglévő adottságokat és a vonzerő elemeket turisztikai termékké, kínálattá lehet fejleszteni. Ennek megfelelően készült el Békéscsaba turizmusfejlesztési startégiája. Az önkormányzat rendelkezik több olyan egymáshoz jól illeszthető projektötlettel, amelyek megvalósításához európai uniós forrásokat igyekszik bevonni pályázatok révén, további fejlesztésükhöz pedig befektetőket vár. 8. A város déli részén található volt bányatavaknál az önkormányzat kb. 30 %-os résztulajdonában lévő kb. 100 ha terület mellett rendelkezik kizárólagosan saját tulajdonú ingatlannal is, amely területe kb. 20,8 ha, ahol egy korábbi koncepció szerint horgászfalut terveztek megvalósítani. A terület elsősorban idegenforgalmi célú fejlesztésekre alkalmas. Csónakázótavat, termálvizes fürdőt, lovas pályát, horgászfalut lehetne megépíteni a területen, amely jól kiegészítené a meglévő horgászási lehetőségeket. 9. A város nyugati részén, a volt VGV telephelyen lévő, korábban TAPPE Kft. által bérelt telephely. Területe 1 ha 9325 m 2. Az ingatlan gazdasági övezetben található, bérlet 10
szerződés alapján is hasznosítható, de értékesítéséről is lehet tárgyalni. Az ingatlanok vonzereje elsősorban a más településrészekhez viszonyított alacsonyabb ingatlanár lehet, így itt lehetőség van kisebb tőkeerejű vállalkozások területigényének biztosítására. 10. Az ún. Jamina városrészben, a Franklin - Báthory utcák által határolt területen még 13 ha nagyságú földterület található, ahol a közművesítést követően kb. 200 db. lakótelek lenne kialakítható, és értékesíthető. Hasonló adottságokkal rendelkezik még az ugyancsak a Jamina városrészben található Erzsébet lakópark melletti kb. 6,5 ha terület is, ahol 120-150 db. lakótelek lenne kialakítható. Mindkét terület közművesítése és felosztása még nem történt meg, amennyiben ingatlan befektetők vállalják a kialakítást, szó lehet nagyobb területi egység kialakításáról is. 11. Déli iparterületek 12. Almáskert Ipari Park (térkép 10.1) Ezen belül a zöldmezős befektetések fogadására alkalmas ipari park, a felszámolt nagyvállalatok által hátrahagyott barnamezős területek, valamint a még jól működő vállalkozások képezik a stratégiaalkotás célterületét és célcsoportját. 13. Jamina városrész (korlátozott mértékben, egyedüli komoly gazdasági szervezet a Tondach Cserép- és téglagyár). (térkép 9.1) Összterülete 13 hektár, közművesítés alatt álló ingatlan, mely alkalmas lehet 120 150 lakótelek kialakítására. Az ingatlan felosztása még nem történt meg, így a befektetői igényeknek megfelelően alakítható. A vasút közelében fekvő terület nagysága kb. 6,5 hektár. A területen található egy magas hőfokú lezárt termál kút is, amely lehetőséget biztosíthat egy környezetbarát, megújuló energiával üzemeltethető lakóövezet kialakítására. 1.1.4. Békéscsaba gazdasági szerkezete 1.1.4.1. Ágazati szerkezet Békéscsabát az elmúlt évek gazdasági elemzései a csekély dinamikát mutató, lassú szerkezeti átalakulással jellemezhető elsősorban szolgáltató funkcióiban megújuló centrumok közé sorolják. A gazdasági átalakulás idején a külföldi tőke, illetve a vegyes vállalatok csak kisebb mértékben telepedtek meg a városban, így Békéscsabát az átalakuló városi gazdaságok között a stagnáló, illetve leszakadó centrumok között említik az elemzések. Ez abból is adódik, hogy Békéscsaba a periférikus helyzetű, alacsony gazdasági dinamikával jellemezhető, hátrányos helyzetű megye gazdasági központja. Békés megye az 1995. évi gazdasági adatok (egy főre jutó GDP) alapján a megyék rangsorában a tizenkettedik helyet foglalta el, megelőzve Észak-Magyarország és az Észak-Alföld megyéit, továbbá Somogy és Pest megyéket. Az átlagosnál alacsonyabb növekedés hatására azonban a 2007-es adatok alapján a tizennyolcadik helyre csúszott vissza, így csak Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét múlja felül. 11
Békéscsaba városában 2007-ben összesen 18.640 fő állt alkalmazásban, ennek 59,3%-át a versenyszféra és 40,7%-át a költségvetési szféra alkalmazta. A városban lakó népesség foglalkozását nemzetgazdasági ágak szerint az alábbi diagram mutatja: Az alkalmazásban állók számának megoszlása gazdasági ág szerint (2007) Egészségügyi, szociális ellátás 9% Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítá s 19% Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 2% Oktatás 11% Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 2% Pénzügyi közvetítés 5% Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás 1% Szállítás, raktározás, posta, távközlés 12% Építőipar 4% Feldolgozóipar 19% Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 3% Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás 2% Kereskedelem, javítás 11% Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés Ebből látható, hogy legnagyobb számban a feldolgozóipar (19%) és a közigazgatás (19%) foglalkoztat munkavállalókat. A foglalkoztatottak számát tekintve a szállítás (12%) áll a harmadik helyen, míg az oktatás és a kereskedelem (11%) a negyediken. A foglalkoztatottak számának alakulásából már előrevetíthető Békéscsaba gazdasági ágazatának szerkezete is. A feldolgozóipar, a szállítás és a kereskedelem a legjelentősebb ágazatok, azonban az is látható, hogy mint minden más megyei funkciókat ellátó városban igen magas a közszférában dolgozók aránya. Az is kitűnik, hogy a turizmusban, vendéglátásban tevékenykedők aránya igen alacsony, mindössze 2% volt, mely mutatja, hogy Békéscsaba jelenleg nem elsődleges turisztikai célállomás, azonban a turizmus jelentős fejlődési potenciált rejt magában. Az alábbi táblázat a 2007-ben Békéscsabán működő vállalkozások összetételét mutatja ágazat és méret tekintetében: 1-4 fő 5-9 fő 10-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250 fő felett 2007. december 31. Összesen Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás 99 12 3 2 1 0 117(2,4%) Halgazdálkodás 2 0 0 0 0 0 2(0%) Feldolgozóipar 304 53 23 20 22 3 425(8,6%) Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 3 0 0 0 0 1 4(0%) 12
Építőipar 344 34 13 5 5 0 401(8,1%) Kereskedelem, javítás 1029 105 52 26 7 0 1219(24,6%) Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 192 27 12 3 0 0 234(4,7%) Szállítás, raktározás, posta, távközlés 207 21 7 2 1 1 239(4,8%) Pénzügyi közvetítés 257 4 1 0 0 0 262(5,3%) Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 1158 50 24 8 2 0 1242(25,1%) Oktatás 237 5 0 0 0 0 242(4,9%) Egészségügyi, szociális ellátás 191 7 1 0 0 0 199(4%) Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 361 11 2 1 1 0 376(7,6%) Összesen 4384 329 138 67 39 5 4962(100%) Forrás:KSH adatai alapján saját szerkesztés Békéscsabán az agrártevékenység súlya jelentős a megyeszékhelyekkel való összevetésben, ugyanakkor az országos trendekkel megegyezően az ágazat jelentősége az utóbbi évtizedekben a helyi gazdaságon belül erőteljesen mérséklődött. A megyék közötti rangsort tekintve 2002-ben Békés megye mezőgazdasági részesedése a bruttó hazai termékből a második volt. Az agrárszektor infrastrukturális hátterének színvonala közelít a világ élvonalához. A piacképes termelés egyik alapvető feltétele az innováció lenne, sajnos a vállalkozások lemaradása e vonatkozásban megfigyelhető. Ezen kíván enyhíteni a 2004 októberében az Almáskerti Ipari Parkban átadott Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Innovációs Központ (MEIK). Az agrárszektor ágazati szerkezetét tekintve a gabonatermesztés kimagasló jelentőséggel bír. A magasan gépesített szántóföldi gabonatermelés a mezőgazdasági fajlagos GDP értékét az országos élvonalba emeli. A rendszerváltás után Békéscsaba korábban sem jelentős ipari szerepköre gyengült. Meghatározó maradt az élelmiszer feldolgozás, az építőanyag- és nyomdaipar súlya, csökkent viszont a fémfeldolgozás és gépgyártás hozzájárulása az ipar teljesítményéhez, ám a szerkezeti megújulást is jelentő zöldmezős beruházások nagyrészt elkerülték a várost. A 44-es főút mellett elhelyezkedő Békéscsabai Almáskerti Ipari Park (BAIP) 1999 decemberében nyerte el az ipari park címet. Az ipari park betelepítettsége 95%-os, az itt megvalósult foglalkoztatás elmarad az előzetes várakozásoktól. Ugyanakkor kifejezetten sikeres az induló vállalkozások számára biztosított inkubátorház, melyet a Békéscsabai Vállalkozási Centrum Kft. üzemeltet a Kétegyházi út menti ipari övezetben. Az ipari vállalkozási aktivitás erőteljes, ugyanakkor a város gazdaságából hiányzik egy-két meghatározó dinamikus feldolgozóipari nagyvállalat, illetve a helyitérségi kereslet nem elégséges még a sikeres új vállalkozások számára sem a középvállalati méret viszonylag gyors eléréséhez. Békéscsaba helyi iparában az építőanyagok termelése fontos stabilizáló elemként jelentkezik, mind a Frühwald, mind a Tondach folyamatos növekedése és megújulása hosszabb távon is stabilizálta az iparág helyzetét. Az építőanyag-iparban a külföldi tőkebefektetéseket a helyi nyersanyag- és termelő bázis (homokbánya, 13
betonkeverő üzem, agyagbányák, tégla- és cserépüzem), illetve a termelési hagyományok, kultúra is ösztönözte. A textil- és ruházati ipar jelenleg helyi piacra specializálódott. Az ágazatban mindössze egy helyi nagyvállalat, a hazai tulajdonban levő Unicon Ruházati és Szolgáltató Zrt., illetve bérmunkát végző kisvállalkozások működnek. A ruhaipar visszaszorulása nagyszámú szabad képzett munkaerőt hagyott hátra, amelyre az ipari textilből készült termékek gyártását lehetne alapozni. Magyarország az ipari textilek gyártásában vezető szerepet játszik napjainkban, jelentős befektetői tőke érkezett erre a területre. A nyomdaipar teljes szolgáltatói és háttéripari bázissal rendelkező, meghatározó ágazata volt a helyi iparnak 1990-ig. A KNER Nyomdaipari Vállalat többszöri tulajdonosváltása és feldarabolása, az átalakítási folyamat és a beruházások revitalizálták az ágazatot. A felhalmozott tudás, a fejlett szolgáltatói bázis megfelelő alapokat jelent a nyomdaipari ágazat versenyképességének javításához, húzóágazattá válásához. A gépiparban, azon belül is elsősorban a szerszámgépgyártásban és az alkatrészgyártásban a technológiai fejlődés, a termelés felfutása és a helyi szervezetek közötti kooperáció erősödése megfigyelhető. Ezzel a kedvező folyamattal együtt megjelent az ágazatban a külföldi tőke, amelyet a meglevő termelő bázis, a felszerelt telephelyek, valamint az olcsó és tapasztalt munkaerő vonzott Békéscsabára. A rendszerváltást követően végbemenő nemzetgazdaság szerkezeti és szervezeti átalakulásának egyik meghatározó folyamata a szolgáltató tevékenységek körének bővülése és a gazdasági fejlődésben betöltött szerepének növekedése volt. Ez a folyamat ment végbe Békéscsabán is. Az elmúlt öt évben azonban jelentősen nőtt a termelői, elsősorban az üzleti szolgáltatásokat nyújtó szervezetek száma. A szolgáltatási szektor erősödésének üteme foglalkoztatási szempontból jelentősen elmaradt az újraiparosodó megyeszékhelyek, illetve a regionális jelentőségű vidéki szolgáltató centrumok (Szeged, Pécs, Debrecen, Nyíregyháza) dinamizmusától. A helyi piacon megjelenő szolgáltatók túlnyomó része mikro vállalkozás, az öt főnél többet foglalkoztató (helyi székhelyű) szervezetek száma szinte egyetlen alágazatban sem haladja meg a 30-at, s a legnagyobb árbevételű szervezetek között is csak néhány 20 főnél többet foglalkoztató akad. A helyi kereskedelem átalakulásának és Békéscsaba térségi kereskedelmi centrum szerepének átformálásában meghatározó szerepet töltöttek be a külföldi befektetők, a multinacionális cégek (TESCO, SPAR, OBI, PRAKTIKER, LIDL, stb.) megjelenése. A helyi kiskereskedelemben felgyorsult a tőke- és alapterületkoncentráció, a kisvállalkozások szelekciója. Ez részben az ágazatban zajló országos, illetve globális folyamatokba illeszkedik, de szerepet játszott benne a helyi kereskedelem szervezeti széttagoltsága is. Jelenleg az összes békéscsabai vállalkozás egynegyede működik a kereskedelmi ágazatban. Az átalakulási folyamat fontos szereplőjeként jelent meg a Csaba Center, amely szolgáltatásaival, valamint a kereskedelmi-szolgáltató tevékenységek egy térben történő koncentrálásával és érték elvűségével hozzájárul a bérlők piaci helyzetének stabilizálásához, illetve a kereskedelmi tőke belvárosban történő megtartásához szemben más nagyvárosokkal, ahol általában a település szélén létesülnek a 14
legnagyobb bevásárló centrumok. A kiskereskedelem szerkezetének átalakulása hatással van mind a nagykereskedelemre, mind a beszállítói hálózatra, feldolgozóiparra, felerősítve a tőke- és térbeli koncentráció folyamatait ezekben az ágazatokban is. Ebben a folyamatban Békéscsaba egyelőre periférikus szerepet játszik, elsősorban a város közlekedési helyzete és a helyi szereplők viszonylag szerény tőkeereje miatt. Az utóbbi évtizedek folyamatai alapvetően erősítették a város belföldi kereskedelmi centrum szerepét. A termelő szolgáltató szektor vállalkozásainak igen fontos szerepe van egy város életében, hiszen hozzájárulnak a gazdaság versenyképességének javításához. Békéscsabán is, mint az ország egészében gyorsan bővült a termelői szolgáltatásokat nyújtó helyi szereplők köre. A szállítás, raktározás és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek több száz vállalkozást vonzottak, azonban ezzel együtt gyors szelekciós, illetve koncentrációs folyamat zajlott és zajlik napjainkig. A város, illetve tágabb térsége iparának lassú átalakulása miatt kevés tőkeerős vállalkozás tudott a lokális piacon megerősödni. A helyi ipari szereplők számára alapvetően elégséges a helyi szállításiszállítmányozási cégek teljesítménye, kapacitása, szolgáltatásaik minősége. A nem helyi döntési központokkal rendelkező nagyvállalatok esetében azonban a partnerek kiválasztása országos szinten, komoly tendereken történik. A békéscsabai fuvarozók számára Románia EU-s csatlakozásával új piac nyílt meg, hiszen jelenleg az ottani cégek járműparkja nem éri el az Európai Unió által megkövetelt szintet. A városban az északi és a déli iparterületek ideális helyszínt biztosíthatnak a logisztikai fejlesztésekhez, ahonnan a főútvonalak, a vasútvonalak, a repülőtér, illetve a kiegészítő szolgáltatások és tevékenységek egyaránt kiválóan elérhetőek. A meghatározó helyi nagyvállalatok saját telephelyen részben kialakították logisztikai rendszerüket, igény speciális szolgáltatások kialakítására is mutatkozik. A pénzügyi és biztosítási szektorban lezajlott átalakulás eredményeként megerősödött, sőt, meghatározóvá vált a külföldi tőke szerepe a magyarországi piacon. Ezzel együtt a korábbi, hazai szereplők jelentősen bővítették vállalakozói és lakossági szolgáltatásaik körét, így valamennyi üzletágban erősödött a verseny a bankok és a biztosító társaságok között. Mivel az üzletpolitikai döntések a központokban születnek, melyek zömmel a fővárosban találhatók, ezért a helyi/térségi sajátosságok, igények érvényesítésére, kezelésére korlátozott a mozgástere a Békéscsabán működő kirendeltségeknek. Békéscsabán jelenleg 15 bankfiók a 10 legnagyobb hazai bankból 8 jelen van a városban, 8 takarékszövetkezeti fiók és 14 biztosító kirendeltsége működik. Itt fontos megemlíteni, hogy 2006-ban nyílt meg a városban a Budapest Bank Nyrt. Bankműveleti Központja, mely eddig mintegy 600 új munkahelyet teremtett. Békéscsabán 2007 december 31-én a regisztrált vállalkozások száma 9.030 volt, ebből 7.447 (82,4%) a szolgáltatás területén, 1.052 (11,7%) az iparban, 531 (5,9%) a mezőgazdaságban tevékenykedik. A működő vállalkozások számának tekintetében Békés megye 2007 december 31-én a megyék rangsorában megelőzte Nógrád, Tolna, Vas és Heves megyét is. Békéscsaba városa ugyanezen mutató szerint csupán Salgótarjánt és Szekszárdot hagyta maga után a megyeszékhelyek közül, az 1000 főre jutó működő vállalkozások száma szerint viszont Salgótarján, Tatabánya és Miskolc városokat előzi meg. 1999 és 2003 között Békéscsabán a működő vállalkozások száma 9%-kal nőtt, míg a megyeszékhelyek országos átlaga 19%-kal nőtt. 2003 és 2007 között 15
8%-kal csökkent ez az érték, eközben az országos átlag csak 4%-os csökkenést mutatott. A működő cégek ágazati megoszlása Békéscsabán sajátos struktúrát mutat. Az iparban tevékenykedő társas vállalkozások aránya a vizsgált városok között itt a legmagasabb, az ipari cégek aránya az összes működő vállalatból közel 10%. A vállalkozások számát tekintve a békéscsabai iparban felülreprezentált az élelmiszeripar, mely a Délalföld mezőgazdasági potenciálját mutatja. Békéscsabán hagyományosan erős ágazat a nyomdaipar, illetve a szerszám-gépgyártás, elektronika, építőanyag gyártás, elvesztette viszont jelentőségét a textilipar. A gazdasági tevékenységet segítő (üzleti) szolgáltatások szférájában meghatározó szerepet töltenek be a helyi kisvállalkozások, illetve a Kétegyházi úton található inkubátorház. Az üzleti szolgáltatások ugyanakkor tudás- és információközvetítő szerepük révén elengedhetetlen feltételei a gazdasági szerkezetváltásnak. Az országos szinten legdinamikusabb növekedést mutató ágazat fejlődését Békéscsabán lelassította a helyi kereslet gyengesége, egyrészről a piac hiányossága (kevés egyéb vállalkozás), másrészt azon vállalkozók érdektelensége, akik nem ismerték még fel azt, hogy a vállalkozói ismeretek és a friss információk birtoklása cégük fejlődésének alappillére. Az üzleti szolgáltatások elsősorban a könyvvizsgálói és tanácsadói szolgáltatások igénybevételét ösztönzik a szabályozók (adózás, számviteli törvény stb.) változása, továbbá a megjelenő pályázati lehetőségek is. A fejlett üzleti szolgáltatások terén Békéscsaba és Gyula együttesen domináns szerepet tölt be a megyében (a szolgáltatók 55 70%-át tömörítik). Bizonyos specializált szolgáltatások esetében azonban érvényesül Békéscsaba periférikus helyzete, ezeket többnyire budapesti, dunántúli, külföldi, ritkábban szegedi, debreceni, kecskeméti szolgáltatóktól vásárolják a helyi vállalkozók. További veszélyt jelent erre az ágazatra, ha a gazdaság működési feltételeit biztosító intézményeket (APEH, ITDH, kamara, dekoncentrált minisztériumi szervek) a közigazgatási reform következtében esetleg áttelepítik más városba. Az infokommunikációs ágazat 2002-től kezdve meghatározója lett a fejlett gazdaságok versenyképességének nemzeti, térségi és helyi szinten is. Békéscsaba esetében még nem beszélhetünk az infokommunikációs ágazatot alkotó tevékenységek teljes összeolvadásáról. A városban az e-business, az e-kereskedelem jelentős fejlődési potenciállal bírna, azonban ez a szolgáltatási terület még gyermekcipőben jár, hasonlóan az e- bankoláshoz, vagy az e-ügyintézéshez, azonban Békéscsaba periférikus földrajzi és közlekedési helyzetében az egyik kitörési pontot éppen az e-tevékenységek dinamikus fejlesztése jelenthetné. 1.1.4.2. Ipari Park és inkubátorház bemutatása A Békéscsaba Almáskerti Ipari Park (BAIP) a 44-es és 47-es főközlekedési utak találkozásánál található, a belvárostól 4 km-nyire. Az Ipari Park 19 hektárnyi területe zöldmezős beruházások kialakítására kiváló lehetőségeket nyújt. Az első befektető a japán SMK Corporation elektronikai összeszerelő üzeme 2002. áprilisától termel. Ma már több mint 11 vállalkozás működik a területen. 16
Békéscsaba Önkormányzata az új ipari parki betelepülőknek a beruházásuk mértékétől függően 1+2 év helyi-adókedvezményt biztosít. A versenyképes telekárak is hozzájárulnak ahhoz, hogy városunkban minél több beruházás kezdődjön el, mellyel az itt lakók munkavállalása, a helyi gazdaság erősödése biztosítható. A Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft-t Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata alapította 1992-ben. A társaságnak, a város 2000. júniusától egyszemélyes tulajdonosa lett. A kft egyik legfontosabb feladata a város kis-és középvállalkozóinak segítése, működésükhöz és megerősödésükhöz szükséges feltételek megteremtése. Ennek érdekében a kft. 1994. januárjától Vállalkozói Központot és Inkubátorházat működtet, melyen keresztül infrastruktúrát - iroda, műhely, üzlethelyiség, raktár - és komplex szolgáltatást nyújt a vállalkozásoknak, kedvező áron. Az Inkubátorház 5800 m 2 hasznos alapterületen 40 vállalkozásnak nyújt otthont bérleti jelleggel. Az itt működő vállalkozások közel 260 főt foglalkoztatnak a bérbe adható terület folyamatos 100%-os igénybevételével. Az Inkubátorház nem csupán egy olcsó bérleti lehetőség, hanem egy hasznos szolgáltatást nyújtó központ. Tapasztalataink szerint az itt dolgozó vállalkozások működésére jó hatással van a vállalkozói környezet, a napi információk, szolgáltatások elérhetősége, ami biztonságot sugall partnerei, ügyfelei felé is Főbb szolgáltatásaik: o biztonsági szolgálat, o telefonközpont, o postafiók, irodai szolgáltatások, o előadóterem, o étterem, o karbantartó felügyelet, o műszaki, gazdasági, jogi tanácsadás, o fordítás, tolmácsolás. A kft. küldetése: aktívan részt venni a város gazdaságfejlesztési terveinek kidolgozásában és végrehajtásában. Tervek, tanulmányok, fejlesztési koncepciók, pályázati anyagok elkészítésével, projektek lebonyolításával segítjük a település, a régió fejlődését. 1.1.4.3. A legnagyobb foglalkoztatók Békéscsabán Békéscsabán nagy hagyományai vannak a tégla- és cserépgyártásnak, mivel a város nagyon gazdag a gyártáshoz szükséges alapanyag tekintetében. A Tondach Magyarország Zrt. Békéscsabán bővítette gyártókapacitását, és 2008 őszén elindult a kerámiacserép gyártása a 23 ezer négyzetméteres új üzemcsarnokban, további 60 új munkahelyet teremtve. A beruházás összértéke 40 millió euró. Itt épült meg Európa legnagyobb alagútkemencéja. Arról, hogy miért Békéscsabát választották az új üzemcsarnok megépítésének helyszínéül, Kató Aladár a Tondach Magyarország Zrt. vezérigazgatója így vélekedett: 17
2004 őszén csornai telephelyünk is erős pozícióban volt a lehetséges helyszínek között, döntés is született róla konszern szinten, de a megváltozott piaci helyzet és a gazdasági körynyezet miatt 2005 nyarán átértékeltük ezt a döntést, és olyan területre, helyre tettük az új gyárat, ahol az exportpiacok majd jobban elérhetők lesznek. Ezért 2005 szeptemberében az új gyár helyszíne Békéscsaba lett, mert ekkor már köztudott volt, hogy 2006 januárjától Bulgária és Románia is csatlakozik az Európai Unióhoz. A gyár méreteinél tehát nem csak a belföldi piacokat, hanem a keleti exportpiacokat, azaz a románt, a bolgárt, az ukránt és az orosz piacot is figyelembe vettük. A GE Money Bank leányvállalata, a Budapest Bank is bővítette bankműveleti központját Békéscsabán, ezzel 2008 végére az itt foglalkoztatottak száma elérte az 530 főt. A beruházásról szóló megállapodást 2006 februárjában írták alá. Mark Arnold, a Budapest Bank (GE Money Bank) akkori elnök-vezérigazgatója kiemelte, hogy növekedési stratégiájuk fontos állomása volt az új operációs központ létesítése. A helyszínről szóló döntés során Békéscsaba mellett szólt, hogy rendelkezésre állt a megfelelő számú, magasan képzett munkaerő, amelynek utánpótlása is biztosított a rugalmas képzési rendszernek köszönhetően. A Mondi Packaging Békéscsaba Kft. a Fogyasztói Hajlékonyfalú csomagolóanyag divízió leányvállalata a Mondi csoporton belül, mely egy kézben tartja a papír- és csomagolóanyaggyártás teljes folyamatát világszerte. A békéscsabai gyárban 2008 folyamán létrejött egy közel 4000 m 2 -es ingatlanberuházás. A helyi hivatali engedélyeztetése az országban rekordidő három hét alatt megtörtént a polgármesteri hivatal pozitív hozzáállásának köszönhetően. Az Európa szívében lévő békéscsabai gyár földrajzi elhelyezkedése ideális a nyugat-európaiexportra, illetve további potenciális ügyfelek szerzésére Közép-Kelet-Európa területén. Békéscsaba további előnyöket is nyújt a cég számára, ahol a nyomdászat több, mint 125 éves múltra tekint vissza: a városban működő nyomdaipari szakközépiskola szakképzett munkaerőt nyújt, és nem elhanyagolható tény, hogy a munkaerő-költségek Európa ezen területén lényegesen alacsonyabbak. A Linamar Hungary Kft. Békés-megye és az Alföld egyik legnagyobb mezőgazdasági gépgyártó vállalata, melyet még ismertebbé tesz erőteljesen növekvő autóipari ágazata. 1992-ben a Linamar Corporation megvásárolta a Mezőgép Rt-t a magyarországi privatizációs program keretében, majd 1994-ben a Mezőgép Rt. megvásárolta a békéscsabai mezőgazdasági gépgyárat, ami ekkor még kizárólag mezőgazdasági alkatrészek gyártásával foglalkozott. 1998. október 9-én a Társaság az angliai Newage International Ltd-vel kötött szerzodésre alapozva Precision Part Manufacturing (PPM) néven egy új, 4.540 m 2 alapterületű divíziót hozott létre békéscsabai telephelyén. A Társaság a megnövekedett autóipari megrendelések teljesítése érdekében egy új üzemcsarnok építéséről döntött békéscsabai telephelyén. A beruházás, mely a PPM divízió bővítését jelenti, 2003. júliusában indult. Az 5.700 négyzetméteres üzemcsarnok október végére, infrastruktúrája november közepére készült el, a hozzá tartozó 1.200 négyzetméteres irodaépület műszaki átadása december elején történt meg. A Hirschmann nemzetközi viszonylatban vezető szerepet tölt be autóantenna rendszerek, csatlakozók gyártásában. A vállalatot Németországban alapították, majd az évtizedek folyamán nemzeközi cégcsoporttá nőtte ki magát. A Hirschmann 18
Németországban, Magyarországon és Kínában rendelkezik gyártó telephelyekkel valamint a fontosabb európai országokban, az USA-ban és Ázsiában leányvállalatokkal. A békéscsabai Hirschmann Car Communication Kft. a jelenleg több száz foglalkoztatottal a régió egyik legnagyobb munkáltatójának számít. A Frühwald Kft. osztrák tulajdonú építőipari cég. Jelenleg 4 magyarországi telephellyel rendelkezik, amelyben 130 fővel közel 5,5 milliárd forint éves árbevételt termel. A vállalat magyarországi központja a békéscsabai telephelyen található. A Csaba Metál Rt. egy száz százalékig magántulajdonban lévő magyar vállalkozás, amely 1999. augusztus elsején alakult 19 fővel. A cég békéscsabai telephelyén alumínium nyomásos öntés technológiával széles termékskálát állít elő: a gépjárműipar számára nagy pontosságú alkatrészektől kezdve a bútoripari és mezőgazdasági termékekig közel 80-féle terméket gyárt. A cég az elmúlt évek során az alábbi gépjármű gyártók részére szállított gépkocsi tartozékokat, valamint felszerelési cikkeket: Audi, BMW, Chrysler, Ford, Jaguar, Mercedes, Nissan, Renault, Rover, Toyota, VolksWagen, Volvo. A vállalat jelenleg 230 főt foglalkoztat 3 műszakos munkarendben. A békéscsabai Csabahús Kft. megalakulásakor fő tevékenységének a tradícionális csabai kolbászok gyártását célozta meg. 2009. július 1-ig, mint Csabahús Kft, egy cégcsoport tagja volt, a Debreceni Hús Zrt, a Szole-Meat Kft mellett. Jelenleg szlovák tulajdonban van. Gyártási kapacitása 2500 tonna évente és a foglalkoztatottak létszáma 130 fő. 1.1.4.4. Turizmus A kulturális és- rendezvényturizmus jelenlétét a városban ma már nem csak az egyes rendezvények szervezői, hanem a város lakói maguk is érzékelik. A lassan fesztiválvárossá fejlődő Békéscsaba számos országos illetve nemzetközi rendezvénynek ad otthont. A programok közül jó néhány már nem csak a helyieknek, hanem az ország minden részéből, s a határon túlról idelátogató érdeklődőknek is szól. Békéscsaba városa számos nagyrendezvénnyel, fesztivállal rendelkezik. Az év során szinte valamennyi hónapnak kialakult a hagyományos rendezvénye (Békéscsabai Tavaszi Fesztivál, Csaba Expo Nemzetközi Kiállítás és Vásár, Városházi Esték, ZENIT Nemzetközi Fúvósfesztivál Zenei Ifjúsági Találkozó, Csabai Kolbászfesztivál). Ezek közül fontos kiemelni a Csabai Kolbászfesztivált, amelyet immáron tizenharmadik éve rendezték meg a csabai kolbász hagyományaira alapozva. Ennek keretében egy olyan rendezvény jött létre, amely bemutatja a térség gasztronómiai, kulturális hagyományait, de lehetőséget teremt más vidékek számára is a bemutatkozásra. 2009-ben a fesztivál látogatóinak 10,6%-a külföldi, 89,4%-a belföldi volt, továbbá a hazai vendégek több mint 58%-a 100km-nél messzebbről érkezett. A város nem szűkölködik látnivalókban, múzeumokban sem. Itt található a Békéscsabai Evangélikus Nagytemplom, amely 72 méter magas tornyával Közép- Európa legnagyobb evangélikus temploma. A Munkácsy Múzeum kilenc eredeti és hét rajzvázlatot, valamint több mint négyszáz értékes, Munkácsy Mihályhoz kötődő relikviát 19
őriz. Az állandó társulattal működő Jókai Színház minden évben gazdag műsorkínálattal és színvonalas előadásokkal várja a közönséget. Nagy hagyományai vannak a színvonalas sportrendezvényeknek. Békéscsaba városa a rendszerváltás után nagy összegeket fordított a sport rendszeres és ésszerű támogatására. Így a város még 2001-ben elnyerhette a Nemzeti Sportváros címet. Ennek is köszönhetően számos sportegyesület, szakosztály működik a városban, és az itt lakók is hagyományosan sportszeretők. A leghíresebb egyesületek az egykoron elsőosztályú, MNK-t is nyerő Békéscsaba 1912 Előre SE, valamint a elsőosztályú női kézilabda, a Békéscsabai Előre NKSE. Szintén sok sikert elért egyletek a Békéscsabai Női Torna Club, valamint a Buda-Cash Atlétikai Klub is. Számos bajnokot, váltogatott sportolót nevelt a város a különböző sportágakban (atlétikától az ejtőernyőzésig, labdarúgástól az úszásig). Nincs komoly tőkeerő a térségben, ezáltal alig vannak támogatók. Mindezek ellenére egy 2003-as adat szerint Békéscsabán harminckét sportágat űznek versenyszerűen, az igazolt versenyzők száma ezrekben mérhető. Az olimpiai eszmék is hamar gyökeret vertek a térségben, büszkék lehetünk arra, hogy több olimpiai bajnokunk is van. A gyógyulni és felüdülni vágyókat várja a felújított Árpád fürdő. A 2002-2003-ban végzett rekonstrukció célja az volt, hogy minden szempontból a század igényeinek, a természet és környezetvédelemnek, valamint a közegészségügy követelményeinek megfelelő és egyre több turistát is kiszolgáló fürdőlétesítménnyel rendelkezzen Békéscsaba. A fejlesztés során arra törekedtünk, hogy egész évben a szórakozni, sportolni, az egészségesen élni akarók számára alkalmas, több generációt együtt kiszolgáló fürdő épüljön meg. A Jázmin Egészségcenter a szabadtéri, télen részlegesen fedett termálmedencékkel, az uszoda a lelátóépülettel egész évben fogadja a vendégeket. A fürdő 76 o C és 40 o C fokos, 1974, illetve a 800 méterről feltörő vizét az egészségügyi miniszter 2001-2002 években gyógyvízzé, a fürdőt 2006 évben gyógyfürdővé nyilvánította. Az aktív pihenést - gyalog- és kerékpártúrát kedvelőknek kiváló kirándulóhely Békéscsaba és környéke. A lovaglás szerelmesei számára tíz lovas bázis kínálja különféle szolgáltatásait. A város másodlagos vonzerejét képezik a Közép Békési Centrum városai (városturizmus) és a Körösök Völgye Natúrpark (ökoturizmus). A turisztikai látványosságok ellenére a városba érkező vendégek számát illetően országos viszonylatban Békéscsaba a sereghajtók között szerepel. A megyeszékhelyek között 2008-ban a kereskedelmi szálláshelyekre érkező vendégek és a vendégéjszakák száma alapján is a város csak Tatabányát, Szekszárdot és Salgótarjánt előzte meg. Az átlagosan eltöltött vendégéjszakák számának tekintetében szintén gyengén teljesít a város, bár ezzel a problémával sok más megye jogú város is megküzd. 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Vendégek 18929 19791 17516 21825 20201 21779 22405 20541 19225 16426 20