A két előadás célja. Mi az endomembrán rendszer egyes tagjainak funkciója? Hogyan kommunikálnak egymással molekuláris szinten?

Hasonló dokumentumok
Simafelszínű Durva ER felszínű ER. Glikogén 3/51

1b. Fehérje transzport

Endocitózis - Exocitózis

Fehérje szintézis 2. TRANSZLÁCIÓ Molekuláris biológia kurzus 7. hét. Kun Lídia Genetikai, Sejt- és immunbiológiai Intézet

Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet. Sejtbiológiai alapok. Sarang Zsolt

Minden ismert élőlény sejt(ek)ből épül fel A sejt a legegyszerűbb életre képes szerveződés. A sejt felépítése korrelál annak funkciójával

ZSÍRSAVAK OXIDÁCIÓJA. FRANZ KNOOP német biokémikus írta le először a mechanizmusát. R C ~S KoA. a, R-COOH + ATP + KoA R C ~S KoA + AMP + PP i

SEJTBIOLÓGIA biomérnök hallgatók számára

Vezikuláris transzport

Az endomembránrendszer részei.

sejt működés jovo.notebook March 13, 2018

Biológiai membránok és membrántranszport

Darvas Zsuzsa László Valéria. Sejtbiológia. Negyedik, átdolgozott kiadás

Mire költi a szervezet energiáját?

A bioenergetika a biokémiai folyamatok során lezajló energiaváltozásokkal foglalkozik.

Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.

POSZTTRANSZLÁCIÓS MÓDOSÍTÁSOK: GLIKOZILÁLÁSOK

MITOCHONDRIUM. Molekuláris sejtbiológia: Dr. habil. Kőhidai László egytemi docens Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet

térrészek elválasztása transzport jelátvitel Milyen a membrán szerkezete? Milyen a membrán szerkezete? lipid kettısréteg, hidrofil/hidrofób részek

Elektronmikroszkópos képek gyűjteménye az ÁOK-s hallgatók részére

Vizsgakövetelmények Ismerje fel rajzolt ábrán az endoplazmatikus hálózatot, riboszómát. Ismerje e sejtalkotók szerepét a sejt életében.

Folyadékkristályok; biológiai és mesterséges membránok

Energiatermelés a sejtekben, katabolizmus. Az energiaközvetítő molekula: ATP

A felépítő és lebontó folyamatok. Biológiai alapismeretek

Az eukarióta sejt energiaátalakító organellumai

1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói

4. Sejt szerveződése és a sejt élete. Sejtalkotók, felépítő és lebontó folyamatok, jelátvitel, trafficking, sejtosztódás, sejthalál

Kevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek

Glükoproteinek (GP) ELŐADÁSVÁZLAT ORVOSTANHALLGATÓK RÉSZÉRE

TRANSZPORTFOLYAMATOK 1b. Fehérjék. 1b. FEHÉRJÉK TRANSZPORTJA A MEMBRÁNONOKBA ÉS A SEJTSZERVECSKÉK BELSEJÉBE ÁLTALÁNOS

Sejttan. A sejt a földi élet legkisebb szerkezeti és működési egysége, mely önálló működésre képes és életjelenségeket mutat (anyagcsere, szaporodás).

TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN

DER (Felületén riboszómák találhatók) Feladata a biológiai fehérjeszintézis Riboszómák. Az endoplazmatikus membránrendszer. A kódszótár.

transzláció DNS RNS Fehérje A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti fehérjék, transzportfehérjék

Membrántranszport. Gyógyszerész előadás Dr. Barkó Szilvia

Eukariota állati sejt

Citrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció

Riboszóma. Golgi. Molekuláris sejtbiológia

Immunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ AMINOSAVAK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: Az aminosavak szerepe a szervezetben

A glükóz reszintézise.

Zsírsav szintézis. Az acetil-coa aktivációja: Acetil-CoA + CO + ATP = Malonil-CoA + ADP + P. 2 i

Gyógyszerrezisztenciát okozó fehérjék vizsgálata

BIOKÉMIA. Simonné Prof. Dr. Sarkadi Livia egyetemi tanár.

Élettan. Élettan: alapvető működési folyamatok elemzése, alapvetően kísérletes tudomány

NÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Az edzés és energiaforgalom. Rácz Katalin

CzB Élettan: a sejt

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Novák Béla: Sejtbiológia Membrántranszport

Intelligens molekulákkal a rák ellen

BIOLÓGIA ALAPJAI. Sejttan. Anyagcsere folyamatok 1. (Lebontó folyamatok)

AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE

Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA LIPIDEK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben

A transzportfolyamatok és a sejtek közötti kommunikáció

Immunológia alapjai. 16. előadás. Komplement rendszer

2. ATP (adenozin-trifoszfát): 3. bazális (vagy saját) miogén tónus: 4. biológiai oxidáció: 5. diffúzió: 6. csúszó filamentum modell:

1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN. I. A sejt

A Földön előforduló sejtek (pro- és eukarioták) közös és eltérő tulajdonságai. A sejtes szerveződés evolúciója.

Az endomembránrendszer részei.

A KOLESZTERIN SZERKEZETE. (koleszterin v. koleszterol)

Kémiai reakció aktivációs energiájának változása enzim jelenlétében

A citoszolikus NADH mitokondriumba jutása

A NÖVÉNYI SEJT FELÉPÍTÉSE

Glikolízis. Csala Miklós

Szignalizáció - jelátvitel

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A BIOLÓGIAI MEMBRÁNOK 1. kulcsszó cím: MEMBRÁNOK

Az eukarióta sejtek életének nélkülözhetetlen

Több oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek

Fejlett betüremkedésekből Örökítőanyag. Kevéssé fejlett, sejthártya. Citoplazmában, gyűrű alakú DNS,

A sejtműködés szabályozási lehetőségei

Receptorok és szignalizációs mechanizmusok

(neutrális lipidek) glicerofoszfolipidek szfingolipidek galactolipidek

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A SZÉNHIDRÁTOK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A szénhidrátok anyagcseréje

BIOKÉMIA GYAKORLÓ TESZT 1. DEMO (FEHÉRJÉK, ENZIMEK, TERMODINAMIKA, SZÉNHIDRÁTOK, LIPIDEK)

A BIOFIZIKA ALAPJAI KEMIOZMOTIKUS ELMÉLET MEMBRÁNON KERESZTÜLI TRANSZPORT

Transzportfolyamatok II. Vezikuláris transzport 1

Fehérjeszerkezet, és tekeredés

A piruvát-dehidrogenáz komplex. Csala Miklós

Orvosi Biokémia. Írták: Dr. Bánhegyi Gábor. Dr. Csala Miklós. Dr. Hrabák andrás. Dr. Keszler Gergely. Dr. Kukor Zoltán. Dr.

LIPID ANYAGCSERE (2011)

2. A jelutak komponensei. 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék

A légzési lánc és az oxidatív foszforiláció

Elválasztástechnikai és bioinformatikai kutatások. Dr. Harangi János DE, TTK, Biokémiai Tanszék

1. Előadás Membránok felépítése, mebrán raftok

Biokémia. Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszer-tudományi Tanszék: Ch épület III.

Integráció. Csala Miklós. Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet

Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak

A szövetek tápanyagellátásának hormonális szabályozása

1. Mi jellemző a connexin fehérjékre?

Z É L É E L T E T R EJT

Jelutak. 2. A jelutak komponensei Egy tipikus jelösvény sémája. 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék

A citoszol szolubilis fehérjéi. A citoplazma matrix (citoszol) Caspase /Kaszpáz/ 1. Enzimek. - Organellumok nélküli citoplazma

3. Sejtalkotó molekulák III. Fehérjék, enzimműködés, fehérjeszintézis (transzkripció, transzláció, poszt szintetikus módosítások)

7. előadás: A plazma mebrán szerkezete és funkciója. Anyagtranszport a plazma membránon keresztül.

BIOMOLEKULÁK KÉMIÁJA. Novák-Nyitrai-Hazai

A FAD transzportjának szerepe az oxidatív fehérje foldingban patkány máj mikroszómákban

Tantárgyi kód BIB 1211 Meghirdetés féléve 2 Kreditpont 3 Összóraszám (elm.+gyak) 3+0. Előfeltétel (tantárgyi kód):

Egy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál

BIOFIZIKA. Membránpotenciál és transzport. Liliom Károly. MTA TTK Enzimológiai Intézet

Átírás:

A két előadás célja Mi az endomembrán rendszer egyes tagjainak funkciója? Hogyan kommunikálnak egymással molekuláris szinten? Mi az orvosi jelentőségük? Hibás működés Gyógyszer célpontok 1/49

2/49

Simafelszínű Durva ER felszínű ER Glikogén 3/49

A sima felszínű ER funkciói: Ca 2+ tárolás és felszabadítás biokémiai reakciók (lipidek, koleszterin, szteroid hormonok bioszintézise, glükoneogenezis (glükóz-6-foszfát glükóz)) detoxifikáció Detoxifikáció: Sok toxikus molekula hidrofób, és a vérben szérumfehérjékhez kötődik. Fehérjéhez kötött vegyületek nem képesek a keringést elhagyni a veséken keresztül. A máj sok ilyen hidrofób toxikus vegyületet hidrofil, vízben oldható vegyületté alakít azáltal, hogy mono-oxigenálja (hidroxilálja) azokat (I. fázis) majd hidrofil csoportot (pl. glükuronsav) kapcsol hozzájuk (II. fázis). Ezek a konjugált molekulák a májon és az epeutakon keresztül hagyják el a szervezetet. a fehérjéhez kötött toxin nem tudja elhagyni a keringést hidrofób toxin fenesztrák szérumfehérje 4/49

ph~7.2 0.05-0.5 mm SAVAS HIDROLÁZOK nukleázok proteázok glikozidázok ph~5 lipázok foszfatázok szulfatázok foszfolipázok H + H + Lizoszómák Funkció: különböző anyagok hidrolitikus lebontása A savas ph szerepe: denaturálja a lebontandó anyagokat a savas hidrolázok savas ph-n működnek optimálisan Tárolási betegségek: egy lizoszómális hidroláz veleszületett hiánya miatt azok az anyagok felhalmozódnak, amiket a hiányzó enzim bontana le. Ez súlyos idegrendszeri és hematológiai tüneteket eredményez. példa: Tay-Sachs betegség, amelyet a hexózaminidáz A, egy gangliozid bontó enzim hiánya okoz. megnagyobbodott, lipidet tároló mentális retardáció neuronok V-típusú ATPáz ATP ADP+P i 5/49

H lizoszómális enzimek transzportja a lizoszómákban lebontásra kerülő anyagok transzportja extracelluláris tér hidroláz lizoszóma: primer ~: csak enzimeket tartalmaz szekunder ~: enzimet és bontandó anyagot tartalmaz tercier ~ (reziduális test): a megemészthetetlen anyagokat raktározó lizoszóma Anyagok transzportja a lizoszómákba egy organellum (pl. mitokondrium) membrán hsc70 fehérje transzlokációs pórus citoszólikus fehérje CITOSZÓLIKUS FEHÉRJÉK FELVÉTELE FAGOCITÓZIS baktérium (MAKRO-) AUTOFÁGIA szekunder lizoszóma H H H H citoszól Golgi komplexum H H primer lizoszóma lizoszómális enzimek transzportja RECEPTOR-MEDIÁLT ENDOCITÓZIS 6/49

Az autofágia különböző mechanizmusai Autofágia orgenellumok és a sejt saját fehérjéinek lebontása a lizoszómákban Szerep: 1. tápanyag raktár feltöltése éhezés során 2. elhasználódott organellumok eliminációja 1. Makroautofágia (ált. egyszerűen autofágia) info lizoszómális hsc70 LAMP-2A hsc70 és ko-chaperonok citoszólikus fehérje 3. Chaperon függő autofágia 2. Mikroautofágia a lizoszómák közvetlenül bekebelezik a citoplazma egy darabját Proteaszómális útvonal fehérjék lebontása a proteaszóma által. Proteaszóma: nagy citoszólikus enzim komplex (tehát nem membránnal határolt orgenallum) ubikvitinált fehérjék degradációja 7/49

A peroxiszóma szerkezete Peroxiszóma Simafelszínű Durva ER felszínű ER Membrán Lipid kettősréteg Kristályos mag Glikogén 8/49

KÉMIAI REAKCIÓK A PEROXISZÓMÁKBAN RH 2 + O 2 R + H 2 O 2 peroxiszómális oxidáz (a D-aminosavak és nagyon hosszú szénláncú (>22 C atom) zsírsavak lebontása csak a peroxiszómákban történik) R H 2 + H 2 O 2 R + 2 H 2 O (pl. CH 3 -CH 2 -OH + H 2 O 2 CH 3 -CHO+2 H 2 O) kataláz amikor sok H 2 O 2 halmozódik fel, azt a kataláz közvetlenül vízzé alakítja: 2 H 2 O 2 2 H 2 O + O 2 Organellum Funkció Magyarázat, az organellumok közti különbségek mitokondrium lizoszóma peroxiszóma oxidatív lebontás, ATP szintézis hidrolítikus reakciók oxidatív lebontás, nincs ATP szintézis 1. az oxidáció több lépésben zajlik (elektrontranszport), az energia kontrollált körülmények között szabadul fel, mint pl. egy atomerőműben energiát lehet tárolni (pl. elektromosság az atomerőműben, ATP a mitokondriumban) 2. a végső elektron akceptor (O 2 ) vízzé alakul 1. a peroxiszómális oxidáció egy lépésben játszódik le az energia hő formájában szabadul fel az energia nem tárolódik hasonlóan az atombombához 2. a végső elektron akceptor (O 2 ) hidrogén-peroxiddá alakul 9/49

exocitózissal szekretált fehérje Szekréciót végző sejt általános felépítése szekréciós vezikulum Golgi komplexum durva felszínű ER 10/49

Az ER szignálszekvencia az ER-be való transzport szükséges és elégséges feltétele citoszólikus fehérje (nincs cytosolic rajta protein ER (no szignálszekvencia) signal sequence) ER fehérje, ER protein amelyről with az ER szignálszekvenciát signal sequence eltávolították removed ER ER ER protein ER signal ER fehérje ER szignál cytosolic protein sequence citoszólikus fehérje, ami ER szekvencia with ER signal szignálszekvenciát sequence tartalmaz a fehérjéket kódoló gének 5 (N-terminálist kódoló) 3 (C-terminálist kódoló) 5 (N-terminálist kódoló) 3 (C-terminálist kódoló) S.S. ER fehérje citoszólikus fehérje ER fehérje, most már citoszólikus S.S. citoszólikus fehérje, most már ER S.S. szignál szekvencia molekuláris biológiai technikák segítségével a szignálszekvenciát az eredetileg citoszólikus fehérjére viszik át 11/49

Sejtmentes fehérjeszintézis, mikroszóma frakció nincs jelen A mikroszómák hozzáadása info N terminális szignálszekvencia A teljesen megszintetizált fehérje a szignálszekvenciával A fehérje nem kerül a mikroszóma belsejébe, a szignálszekvencia nem hasítódik le. Sejtmentes fehérjeszintézis, mikroszóma frakció jelen van A fehérje a transzlációval egyidőben a mikroszóma belsejébe kerül. A szignálszekvencia eltávolítása 12/49

Az N-terminális ER szignálszekvenciával rendelkező fehérjék átjutása az ER membránon (sec61) 13/49

A transzmembrán fehérjék beépülnek az ER membránjába 14/49

Fehérjék átjutásának mechanizmusa a Sec61 póruson oldalnézet citoplazma felülnézet DER membrán Sec61 komplex dugó ER lumen riboszóma szintetizálódó fehérje 15/49

DER: a fehérjék poszt-transzlációs módosítása minőségellenőrzés: csak a megfelelően feltekeredett fehérjék hagyhatják el az ER-t a Golgi felé proteaszómális degradáció Minőségellenőrés az ER-ben Hsp70 (Bip) a fehérjék hidrofób részeihez kötődik, hogy aggregációjukat meggátolja Golgi: a fehérjék további poszttranszlációs módosítása szortírozás szabálytalan feltekeredés szabályos feltekeredés plazmamembrán és extracelluláris tér lizoszóma transzport a Golgi komplexumba 16/49

ER rezidens fehérjék visszatérése a Golgiból A kétirányú transzport célja: 1. Membránok közötti egyensúly fenntartása 2. Véletlenül / aspecifikusan transzportált molekulák retrográd transzportja 17/49

A COP burok membránhoz kapcsolódása A fehérjeburok funkciója: 1. A membrán kidudorodás elősegítése 2. Hozzájárul a transzportálandó molekulák kiválasztásához 18/49