NAGYKÁLLÓI VÁROS ÖNKORMÁNYZAT ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

NAGYKÁLLÓI VÁROS ÖNKORMÁNYZAT ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 3 2. FENNTARTÓI MINŐSÉGPOLITIKA... 4 3. INTÉZMÉNYI MINŐSÉGPOLITIKA... 5 4. VEZETÉS ELKÖTELEZETTSÉGE ÉS FELELŐSSÉGE... 13 5. STRATÉGIAI TERVEZÉS... 16 6. VEZETŐI ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS RENDSZERE... 17 7. PARTNERI IGÉNY ÉS ELÉGEDETTSÉG MÉRÉSÉNEK RENDJE... 23 8. INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS RENDSZERE... 24 9. INTÉZMÉNYI ÉRTÉKELÉS ALAPJÁN A MŰKÖDÉS JAVÍTÁSÁNAK ÉS FOLYAMATOS FEJLESZTÉSÉNEK RENDSZERE... 26 INTÉZKEDÉSI TERV KÉSZÍTÉSE AZ ÖNÉRTÉKELÉS ALAPJÁN... 26 RÉSZLETES INTÉZKEDÉSI TERV KIDOLGOZÁSA... 26 10. KOMMUNIKÁCIÓ A PARTNEREKKEL... 27 MELLÉKLETEK... 31-2 -

1. A Z I N T É Z M É N Y B E M U T A T Á S A 1.1. KÜLDETÉSNYILATKOZAT Az a célunk, hogy iskolánkban a kiváló, igényes, színvonalas szakmai munka úgy valósuljon meg, hogy felelősségteljes tevékenységünket nyugodt, zavartalan légkörben, együttműködő, támogató környezetben valósíthassuk meg. Az a célunk, hogy a pedagógus szakmailag jól felkészült, magasan képzett, sokoldalú legyen. Munkáját színvonalasan, lelkiismeretesen, örömmel, szeretetteljesen végezze, akarjon és tudjon a gyermekekkel személyiségük tiszteletben tartásával humánusan, személyre szabottan foglalkozni. Az a célunk, hogy iskolánk értékrendje egységes minőségi követelményrendszeren, az emberi, a szellemi és tárgyi értékek következetes megőrzésén alapuljon. 1.2. AZ INTÉZMÉNY SZAKMAI MUNKÁJÁNAK RÖVID BEMUTATÁSA: Az alsó tagozat 1-2 évfolyamán osztálytanítás módszerével tanítanak. Az 1. évfolyamon bevezetetésre került az orientációs képzés matematika és angol nyelv tantárgyakból, a DIFER képességvizsgálatra és a szülői igényekre alapozottan. A 3-4. évfolyam tantárgycsoportos módszerrel tanít. Az informatikát 3. évfolyamtól tanulhatják tanulóink. A szülői ház és az iskola közötti, a felek egyenrangúságán alapuló kapcsolatok kialakítására törekszünk. A pedagógus szakmai munka irányítását, koordinálását 9 munkaközösség végzi, melyek tevékenységébe szervesen épül be a minőségbiztosítási tevékenység. A GYERMEKEK, TANULÓK ÖSSZETÉTELE: A 2010/2011-es tanévre 810 fő beírt tanuló neveléséről és oktatásáról gondoskodik az iskola, 1-8. évfolyamon 34 tanulócsoportban, 9 napközis csoportban és 1 tanulószobai csoportban. A sajátos nevelési igényű tanulók számára 1 összevont csoportban szervezzük meg az oktatást. A tanulók összetétele: Az intézményben tanuló diákok összlétszáma: 810 fő Ebből a hátrányos helyzetű fiatalok száma 52 % A hátrányos helyzetű diákok közül: Arány nagycsaládban (három vagy több 18 év alatti gyermek) él 35 % csonka családban él 10 % egy aktív kereső van a családban 30 % egy aktív kereső sincs a családban 11 % tartósan beteg 8 % árvasági járadékban részesül 2 % sajátos nevelési igényű 4 % gyermekvédelmi kedvezményre jogosult 52 % a szülők csak általános iskolai végzettséggel rendelkeznek 27 % - 3 -

A NEVELŐTESTÜLET ILLETVE AZ ALKALMAZOTTAK LÉTSZÁMA, ÖSSZETÉTELE: Iskolánkban a fenntartói határozattal összhangban a foglalkoztatottak száma 68 fő. A 2010/2011-es tanévben 29 fő tanító, 31 fő tanár (ebből 2 fő gyermek- és ifjúságvédelmi felelős), 7 fő szakszolgálati munkatárs összehangolt munkájával szervezzük meg a nevelési oktatási tevékenységet. Pedagógiai munkánkat 1 fő iskolatitkár segíti. Az intézmény szakmai munkáját segítő egyéb tevékenységeket a Polgármesteri Hivatal végzi. A végzettség alakulását az alábbi táblázat mutatja: Iskolai végzettség Főiskolai Egyetemi Összes Alkalmazottak Felső- Alapfokú Középfokú 1 2 1 2 létszám fokú diplomás diplomás diplomás diplomás Pedagógusok 35 15 6 1 57 Pszichológus 1 1 Gyógypedagógus 1 1 Logopédus 1 1 Fejlesztő pedagógus 3 3 Gyógytestnevelő 1 1 Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős 2 2 Iskolatitkár 1 1 AZ INTÉZMÉNY TÁRGYI FELTÉTELEINEK BEMUTATÁSA: Két épületben alsó tagozat és felső tagozat -, 38 tanteremben ebből 1 számítástechnika terem - 6 csoportszobában, 6 fejlesztő szobában, 1 mozgásfejlesztő terem, 1 könyvtárban, 1 kondi teremben, 1 tornateremben, folyik az oktatás. A városi sportcsarnok is az iskola tanórai és tanórán kívüli testnevelési és sporttevékenységének megszervezését biztosítja. Az alsó tagozat épületének alagsorában kialakított ebédlő, mintegy 170 fő befogadására alkalmas. Szintén az alagsor 4 tantermében kap helyet az alapfokú művészeti oktatási tevékenység tánc, zene és képzőművészeti ágban. Az intézmény udvarainak fejlesztése 2008-2010. között megtörtént. Az alsó tagozat épülete akadálymentesítése 2010-ben megtörtént. 2. F E N N T A R T Ó I M I N Ő S É G P O L I T I K A (Részlet Nagykálló Város Önkormányzatának minőségirányítási programjából az intézményünkre vonatkozóan) Az önkormányzati fenntartású nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás mellett az alapfokú művészetoktatás, zeneművészet, táncművészet, képzőművészet, szín- és bábművészet, mint iskolai alaptevékenység széles skálát biztosít a tanulók számára. Ez az oktatási intézmény biztosít lehetőséget a sajátos nevelési igényű nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatására is. Az intézmény fő célja - a tanulók minél szélesebb körében - az általános iskola elvégzése, a későbbi pályaválasztás megalapozása. Ennek elérése érdekében- a tanulási motiváltság egyidejű kialakítása mellett - hatékony felzárkóztatást kell végezni a hiányos ismeretekkel rendelkező tanulók esetében. Az intézménynek tételesen szerepeltetnie kell a felzárkóztatás elérni tervezett nagyságrendjét (az egyes tantárgyak teljesítmény átlagának számszerű javításával), a közreműködőket (speciális szakembereket, pedagógusokat), majd az értékelés idejét, ahol konkrétan minősíteni szükséges a teljesítést. A kiemelkedő képességű tanulók tehetséggondozására is kiemelt figyelmet kell fordítani, hogy továbbtanulásuk, későbbi oklevélszerzésük ne ütközzön akadályba. Ennek érdekében konkrét, ellenőrizhető célokat kell kitűzni (közép és felsőfokú nyelvvizsga, ECDL informatikai képesítés elérése, stb.) - 4 -

3. I N T É Z M É N Y I M I N Ő S É G P O L I T I K A 3.1. AZ INTÉZMÉNY KÉPZÉSI IRÁNYAI Az alapító okirat, 2010. szeptember 23-án kelt 304/2010. (IX.23.) Kt. határozat alapján. 1. Az intézmény teljes neve: Nagykállói Város Önkormányzat Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat Rövid neve: Nagykállói Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat OM azonosító: 200 645 2. Az intézmény székhelye: 4320 Nagykálló, Szabadság tér 5-8 sz. 3. Működési területe: elsősorban Nagykálló város közigazgatási területe. 4. Alapító szerve: Nagykálló Város Önkormányzata (4320 Nagykálló, Somogyi Béla út 5-7. sz.) 5. Alapításának éve: 2005. ( 167/2005. (VI.29.) KT. határozat) 5.1. Jogelőd neve, címe: Nagykálló Város Önkormányzata Általános Művelődési Központ 4320 Nagykálló, Nagybalkányi út 2-6. 6. Az intézmény irányító, fenntartó és felügyeleti szerve: Nagykálló Város Önkormányzat Képviselő-testülete (4320 Nagykálló, Somogyi Béla út 5-7.) 7. Az intézmény típusa: többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény, összetett iskola 8. Jogállása: önálló jogi személy. Az intézmény képviseletére az intézmény igazgatója jogosult. 9. Gazdálkodási besorolása: önállóan működő, az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv. Gazdálkodási feladatait Nagykálló Város Polgármesteri Hivatala látja el. 10. Az intézmény típus i besorolása: Jogszabályban meghatározott közfeladat: a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben meghatározott alapfokú nevelés-oktatás, melynek során a tanuló felkészül a középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, a társadalomba való beilleszkedésre. 11. Szakágazat i besorolás: 852010 alapfokú oktatás TEÁOR: 8520 12. Az intézménybe felvehető maximális tanulólétszám: 1100 fő Évfolyamainak száma: 8 13. Feladata: - általános iskolai nevelés, oktatás - Pedagógiai Szakszolgálat (4320 Nagykálló, Szabadság tér 5-8.) 14. Alaptevékenység: 852011 852021 852012 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) Gyógypedagógiai (konduktív) nevelés, oktatás Ezen belül: - gyógypedagógiai nevelésből visszahelyezettek, valamint folyamatosan figyelemmel kísért tanulók nevelése, oktatása - beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése, oktatása - megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése, - 5 -

852022 oktatása testi, érzékszervi, súlyos és középsúlyos értelmi fogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése, oktatása Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Gyógypedagógiai (konduktív) nevelés, oktatás Ezen belül: - gyógypedagógiai nevelésből visszahelyezettek, valamint folyamatosan figyelemmel kísért tanulók nevelése, oktatása - beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése, oktatása - megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése, oktatása testi, érzékszervi, súlyos és középsúlyos értelmi fogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése, oktatása 855911 Általános iskolai napközi otthoni nevelés 855912 Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése 855914 Általános iskolai tanulószobai nevelés 855915 Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése 562913 Iskolai intézményi közétkeztetés Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység (Feladata: A nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását valamint a szülő és a pedagógus nevelő munkáját pedagógiai szakszolgálat segíti. Pedagógiai szakszolgálat - a nevelési tanácsadás, iskolapszichológiai szolgáltatás; - a logopédiai ellátás; - a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás; - a konduktív pedagógiai ellátás; 856011 - a gyógytestnevelés. ) 856012 Korai fejlesztés, gondozás 856013 Fejlesztő felkészítés 890115 890215 Speciális tehetséggondozó programok hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok részére A gyermekek és fiatalok környezet- és egészségtudatos gondolkodásának fejlesztését segítő programok 931204 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása 811000 Építményüzemeltetés 821900 Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás - 6 -

823000 Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése 931102 Sportlétesítmények működtetése és fejlesztése 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetés 772100 Szabadidős, sporteszköz kölcsönzése 852000 890111 890112 Alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása Esélyegyenlőség elősegítését célzó általános, komplex tevékenységek és programok Az egyenlő bánásmód megvalósulását célzó általános tevékenységek és programok 479901 Tankönyvforgalmazás költségvetési szervnél 562920 Egyéb vendéglátás 900400 Kulturális műsorok, rendezvények, kiállítások szervezése 932918 Mindenféle m.n.s. szabadidős szolgáltatás 856000 Oktatást kiegészítő tevékenységek komplex támogatása 8560 Oktatást kiegészítő tevékenység Oktatási, nevelési módszertani tanácsadás, szakmai tervezés, 856001 szakértés 856020 Pedagógiai Szakmai szolgáltatás 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 15. Hatályon kívül helyezte a 304/2010. (IX.23.) KT. határozat. 16. Vezetőjének kinevezési rendje: Az intézmény igazgatóját a Képviselő-testület bízza meg, nyilvános pályázat útján határozott időre (5-10 év). A megbízás előkészítése az Oktatási és Kulturális Bizottság feladata. A pályázati eljárással kapcsolatos feladatokat a jegyző látja el. Felette a munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. 17. Feladat ellátására szolgáló vagyon: Nagykálló Szabadság tér 5-8 sz 1141 hrsz-ú, 4328 m2, 1142 hrsz. 1587 m2, ingatlan a rajta található épületekkel és a 1153 hrsz 6984 m2 ingatlanból a jelen állapot használatba vett terjedelemben. Leltár i ingóságok. 18. A használatba adott vagyon feletti rendelkezési jog : A fenntartó használatba adja az intézmény feladatainak ellátására az előző pontban megnevezett ingatlanokat. Az intézmény kezelésében lévő vagyon analitikus nyilvántartását a Polgármesteri Hivatal végzi. Az intézményt előzetes fenntartói jóváhagyás mellett megilleti a bérbeadás joga. A fenntartó 300 fős létszám erejéig a művészet oktatás feladat ellátása céljából férőhelyet biztosít, külön megállapodás alapján a feladat-ellátó részére. 19. Vállalkozási tevékenység: Vállalkozási tevékenységet nem végez. 20. Az intézmény képviseletére jogosult: Az intézmény képviseletére az intézmény vezetője jogosult. 21. A foglalkoztatottakra vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok: Az intézmény foglalkoztatottjaira a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, valamint az egyéb vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. - 7 -

3.2. AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI ELVEI Az iskolánkban tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. Az iskolában olyan légkör megteremtése szükséges, ahol a tanulók otthon érezhetik magukat. Ennek érdekében: a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk; a gyermekeket bevonjuk saját iskolai életünk megszervezésébe; a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük; diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük; minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban; az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő, nevelő és nevelő között. Iskolafilozófiánk, amit iskolánk valamennyi pedagógusa elfogad, és ennek szellemében végezzük közös munkánkat. Célunk olyan gyermekek nevelése, akik: használható értékekkel hagyják el iskolánkat korszakoktól és politikától függetlenül, megállják helyüket a középiskolákban, megtanulnak tanulni, tudásukat használni, ismereteiket bővíteni, elsajátítják az egész életen át tartó tanulás alapjait, valamint a tanulási folyamatot meg könnyítő képességeket, készségeket és kompetenciákat: szövegértési-szövegalkotási, matematikai-logikai, szociális, életviteli és környezeti, életpálya-építési, idegen nyelvi valamint info-kommunikációs technológia (IKT), a társas kapcsolataikat az emberek egymás iránti tisztelete hatja át, jellemezi őket az udvariasság, jó modor, kedvesség, a kultúrált együttlét szabályait ismerik és alkalmazzák, akarnak együttműködni másokkal, elfogadják a szabályokat és megállapodásokat, szeretik és védik környezetüket, az őket körülvevő természetet, igénylik a játék, a mozgás szabadságát, az egészséges versenyszellemet, megfelelő kommunikációs készséggel, munkakultúrával rendelkeznek, ismerik és büszkék nemzeti értékeinkre, ápolják hagyományainkat, képesek az önmegvalósítást, az önértékelést, az önuralmat és toleranciát személyiségük részévé tenni. Az eszményekben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: humánus; erkölcsös; fegyelmezett; művelt; kötelességtudó; érdeklődő, nyitott; - 8 -

kreatív, alkotó; becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát; képes a problémák érzékelésére és megoldására; gyakorlatias; képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében; jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban); van elképzelése a jövőjét illetően; becsüli a tudást; öntevékenyen, aktívan részt vesz a tanulásban; ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit; képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni; tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik; ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, a természet, a környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit; a társadalmilag elfogadott normák viselkedik az emberi és a természeti környezetben; ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges pozitív magatartásformákat; ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) harmonikus együttélését biztosító szabályokat; ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit; viselkedése udvarias; beszéde kultúrált; társaival együttműködik; szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli; képes szeretetet adni és kapni; szereti hazáját; megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket; szellemileg és testileg egészséges, edzett; egészségesen él; szeret sportolni, mozogni; megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Az iskolában a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése, valamint a tanulók teljes személyiségének fejlesztése a legfontosabb feladat. Nevelők szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a rájuk bízott gyermekekből. Ennek érdekében: a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt; az iskola oktató tevékenységének célja a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztése; fontos, hogy a diákok elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit; elérendő cél, hogy a tanulóik körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának legyen becsülete; - 9 -

törekedni kell a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre; Az iskola - elsősorban a szülőkkel, fenntartóval, lelkészekkel, iskolaorvossal, közművelődési szakemberekkel ápolt kapcsolatok révén - folyamatosan részt kíván venni a lakóhely életében. Ennek érdekében: rendszeres kapcsolatot tart a tanulók szüleivel, a családokkal; igyekszik lehetőséget teremteni arra, hogy az iskola életéből, tevékenységéből, eredményeiből minél többet megismertessen a szülőkkel, a település érdeklődő polgáraival a kábeltelevíziós hálózat adta lehetőségek kihasználásával is; tovább ápolja és bővíti eddigi kapcsolatait a térségben található iskolákkal és közművelődési intézményekkel; a nevelők fontos feladatuknak tartják, hogy az iskola - eddigi hagyományaihoz híven - képviseltesse magát a különféle települési rendezvényeken, és ilyen - a tanulók számára szervezett települési szintű - megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. 3.3. AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ MINŐSÉGPOLITIKÁJA Szeretném elérni, hogy iskolánk minden munkatársa érezze kötelességének úgy végezni munkáját, hogy tanulóink felnőttkorukban is büszkék legyenek a velünk eltöltött évekre. Legyen saját iskolafilozófiánk, amit valamennyi pedagógustársam elfogad, és ennek szellemében végezzük közös munkánkat: a szülő és a tanuló jogainak szem előtt tartása, a fenntartó igényeinek és gazdasági helyzetének figyelembe vétele, a hit és vallásoktatás lehetővé tétele. Feladatok az oktató-nevelő munka területén a tantestület együttes munkájával elkészített mindenkori pedagógiai programmal meghatározni: az iskolában folyó nevelés és oktatás céljait, és helyi tantervét, az iskolai életet, a tehetség, a képesség kibontakoztatását, a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységeket, a gyermek -és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet, továbbá a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot, szakiskolánkban a szakmai programot. Iskolafilozófiánk mindennapokra történő kiterjesztéséhez, a fejlesztési lehetőségek kiszélesítéséhez, mindannyiunkat jellemezzen: gyermekközpontú szemlélet, kooperatív nevelési stílus, pedagógiai érzékenység, tolerancia, a másság elfogadása, az igényesség, lelkiismeretesség, a konfliktustűrő és feldolgozó képesség, az önbizalom, az önértékelés, a pontosság, a szervezettség, az új iránti fogékonyság, a folyamatos önmegújítás. A megvalósításhoz nélkülözhetetlen: a demokratikus belső légkör megteremtése, a tanári-tanulói motiváltság a minőségi munkavégzésben, az iskolai munka mindenkori erőforrásainkhoz igazodó tervezése, szervezése, a belső ellenőrzés és értékelés folyamatosságának biztosítása, az információk megfelelő áramoltatása, a kölcsönösségen alapuló partneri kapcsolatok folyamatos ápolása, - 10 -

oktatási szolgáltatásaink, képzési kínálatunk partneri igényekhez igazodó folyamatos fejlesztése, a konfliktusok megelőzése vagy megfelelő kezelése, a közös célok együttes kijelölése, a problémaérzékenység Célom az intézményi minőségirányítási rendszer bevezetésével: a BECS és a minőségi körök munkájának támogatása az eredmények megismertetése a nevelőtestülettel, alkalmazotti körrel, a megoldási javaslatok közös kidolgozása, véleményezése és elfogadtatása az azonosított folyamataink nyomon követése, minőségi paramétereinek folyamatos fejlesztése szervezetünkre jellemző legyen, hogy működésünket, tevékenységünket, módszereinket rendszeresen felülvizsgáljuk, elemezzük, fejlesszük az eredményesség növelése érdekében Szervezetünk képes legyen o folyamatos önmegújításra o magas fokú együttműködésre o konfliktusok feltárására és megoldására o személyes példamutatásra, elkötelezettségre 3.4. INTÉZMÉNYI MINŐSÉGCÉLOK 1. Az alapfokú nevelési - oktatási feladatainkat olyan színvonalon végezni, hogy a 8. évfolyam befejezése után továbbtanulók nagyobb/növekvő hányada érettségit adó középiskolában tudjon tovább tanulni. 2. A tanulói teljesítmény mutatók számszerű javítása. 3. A tanulói elégedettség minden vizsgált területen 70%-os elégedettséget/növekvő tendenciát mutasson. 4. A szülői elégedettség minden vizsgált területen 70%-os elégedettséget/növekvő tendenciát mutasson. 5. A dolgozói elégedettség minden mutatója 70%-os elégedettséget/növekvő tendenciát mutasson. 6. A szervezeti klíma mutatói minden területen (arculat, beleszólás, kollégákhoz való viszony, kommunikáció, munkához való viszony, vezetési stílus) 75%-os érték fölött maradjanak / javuló tendenciát mutassanak. 7. A KMD alapú irányított önértékelések során legalább 600 pontot érjünk el. 3.5. COMENIUS 2000. II. INTÉZMÉNYI MODELL KIÉPÍTÉSE/MŰKÖDTETÉSE A modell alkalmazásával intézményünk képessé váljon: a partnerközpontú működésre, partnerkapcsolatainak irányítására, folyamatainak szabályozására, az intézményi folyamatok, tevékenységek folyamatos fejlesztésére, a partnerek elvárásain alapuló működtetésére, a szervezeti kultúra tudatos építésére, valamint folyamatos fejlesztésére. A teljes körű minőségirányítási rendszer kiépítése során iskolánk életében, gondolkodásmódjában újdonságnak számító követelményeket fogalmazzunk meg. Intézményünk dolgozói tisztában legyenek azzal, hogy egy többéves komoly belső erőforrásokat igénylő programot építünk ki és működtetünk, melynek sikeréhez a vezetői elkötelezettségen túl a nevelőtestület aktív támogatása, segítő együttműködése nélkülözhetetlen. - 11 -

Mindezek megvalósítása segíti a tanulóbarát, partnerközpontú, magas színvonalú és folyamatosan megújulni képes intézményi működést, melyet az alábbi ábra szemléltet. A modell kiépítése az alábbi intézményi folyamatok szabályozását igényli, melynek írott dokumentuma a Minőségirányítási kézikönyv. 1.1 AZ INTÉZMÉNYVEZETÉS FELELŐSSÉGE ÉS ELKÖTELEZETTSÉGE 1.1.1 Szabályozó dokumentumok hozzáférhetősége 1.1.2 Stratégiai tervezés 1.1.2.1 Az intézmény hosszú távra szóló küldetésnyilatkozata 1.1.2.2 Pedagógiai program 1.1.2.3 Intézményi minőségfejlesztési irányelvek 1.1.2.4 Intézményvezetői pályázat stratégiai vállalásai 1.1.2.5 Éves munkaterv 1.1.3 Az intézmény működési rendjének biztosítása 1.1.4 A vezetői ellenőrzés 1.1.5 Az intézmény működésének értékelése 1.1.6 Irányított önértékelés 1.1.7 Az intézmény működésének javítása és fejlesztése 1.2 A PARTNERKAPCSOLATOK IRÁNYÍTÁSA 1.2.1 Partnerazonosítás és igénymérés szabályzata 1.2.2 Kommunikáció a partnerekkel 1.2.3 Nyomon követés beválás vizsgálat 1.3 EMBERI ERŐFORRÁSOK BIZTOSÍTÁSA ÉS FEJLESZTÉSE 1.3.1 Kiválasztási, betanulási rend működtetése 1.3.2 Továbbképzési rendszer működtetése 1.3.3 Belső értékelési rendszer működtetése 1.3.4 Ösztönző rendszer működtetése - 12 -

1.4 AZ EGYÉB ERŐFORRÁSOK BIZTOSÍTÁSA ÉS HATÉKONY FELHASZNÁLÁSA 1.4.1 A gazdasági erőforrások biztosítása 1.4.2 Eszköz, felszerelés, épület biztosítása 1.4.3 Munkakörnyezet biztosítása 1.5 AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDTETÉSE 1.5.1 Beszerzési terv készítése 1.5.2 Gazdasági és pénzügyi folyamatok 1.5.3 Adminisztráció 1.5.4 Egyéb kiszolgáló folyamatok 1.6 BIZTONSÁGOS INTÉZMÉNY 1.6.1 Az egészséges és biztonságos munka- és tanulási körülmények biztosítása 1.6.2 Mentálhigiéné 1.6.2.1 A tanulói mentálhigiéné 1.6.2.2 Alkalmazotti mentálhigiéné 1.6.3 Szemléletformálás és prevenciós tevékenység 1.7 OKTATÁS- NEVELÉS 1.7.1 Helyi képzési kínálat tervezése 1.7.2 Oktatási nevelési tevékenység közös követelményeinek érvényesítése 1.7.2.1 Módszertani eszköztár és kultúra szabályozása 1.7.2.2 Közös követelmények érvényesítése tanulás támogatása 1.7.2.3 Közös követelmények érvényesítése csoport vezetéséért felelős pedagógusok szerepe 1.7.2.4 Közös követelmények érvényesítése - pedagógusok együttműködése 1.7.3 Az adott csoport előrehaladására vonatkozó éves pedagógiai tervezés 1.7.4 A gyermekek/tanulók értékeléséhez szükséges közös követelmények és mérőeszközök 1.7.5 Hátrányos helyzetű tanulók feltárása 1.7.6 Felzárkóztató tevékenység 1.8 MÉRÉS, ELEMZÉS, JAVÍTÁS 1.8.1 Az intézményi folyamatok és tevékenységek, ellenőrzése, mérése 1.8.2 Indikátorrendszer 1.8.3 Belső értékelések (auditok) Minőségfejlesztési tevékenységünk irányítására 5 tagból álló belső csoport (BECS) szerveződött az igazgató irányításával. A csoport munkavégzésének feltételeit, a működési szabályzatban rögzíti. A célok feladatokra bontása után erőforrás elemzést végez, munkatervet készít a feladatok ütemezésére, a felelősök és az elkészítendő dokumentumok nevesítésével. A munkaterv és a keletkező dokumentumok a team munkájának nyomon követésére, ellenőrzésére is szolgál. A team tagjainak megbízását írásban az igazgató adja, mely egyben a felhatalmazást (hatáskört) és az erőforrások biztosítását is jelenti. A team egy-egy döntési pont, vagy fejlesztés kapcsán tájékoztatja a nevelőtestületet és kéri a döntését. 4. V E Z E T É S E L K Ö T E L E Z E T T S É G E É S F E L E L Ő S S É G E A minőség elérésében, bármilyen minőségirányítási rendszerben gondolkodunk is, a szervezet vezetésének kulcsszerepe van. Ha az oktatási intézmény vezetője nem alkalmazza, nem sajátítja el a - 13 -

vezetőkkel szemben támasztott új követelményeket (lásd. a piramisokat) a szervezetnek esélye sincs eredményes, hatékony minőségirányítási folyamat kiépítésére és napi alkalmazására. A reaktív és az alkotó vezető Reaktív vezető: vezető beosztottak mindenre maga akarja megadni a választ stílusára a közlés jellemző személyesen dönt mindenben kényszeríti a szervezetet a sikerre elemez, elemez, elemez gyengén motivál eléggé előítéletes beosztottait utasításokra szoktatja fél, hogy elveszti az emberek feletti ellenőrzést gyorsan megszabadul azoktól, akik hibáznak Alkotó vezető: beosztottak vezető nem törekszik arra, hogy mindenre saját válasza legyen figyelmesen hallgat másokra lehetőséget ad az embereknek, hogy maguk döntsenek húzza a szervezetet közös jövőkép felé hallgat a megérzéseire nyitott gondolkozású erősségek fokozására összpontosít arra nevel, hogy tanuljanak a hibáikból A minőségért elsősorban a vezetőt terheli a felelősség. A minőségbiztosítási rendszerek kidolgozásának és működtetésének első számú felelőse az intézmény igazgatója. Példamutatása és az a tény, hogy kiemelten kezeli ezt a kérdést, különös súlyt ad az ehhez kapcsolódó munkáknak. Elengedhetetlen a vezetői elhatározás, elkötelezettség. Felelősség terheli az intézmény vezetőjét a minőségbiztosítás iskolai rendszerének kiépítésében. Ennek megvalósítása érdekében: Az intézmény vezetése kinyilvánította elkötelezettségét a minőség, a minőségfejlesztés terén; Betartja az intézmény működését szabályozó külső és belső jogrendszert, szabályozók előírásait; Elkészítette az intézmény küldetésnyilatkozatát, Pedagógiai Programját ezt megfelelő időközönként felülvizsgálja éves munkatervét, minőségpolitikáját és minőségpolitikai célokat; Kinevezte az intézmény minőségügyi vezetőjét, a folyamatok működtetésére, értékelésére, korrekciójára és fejlesztésére 8 minőségi kört bízott meg; Elkészíti az intézményi és munkatársi értékeléseket, szükséges beavatkozásokat kezdeményez; Biztosítja mindezekhez a szükséges erőforrásokat. - 14 -

4.1. JOGI KÖVETELMÉNYEK Az intézményvezetés fontosnak tartja, hogy az iskola életét szabályozó jogi dokumentumok törvények, különböző szintű rendeletek, a fenntartó, vagy az intézmény belső szabályzói minden munkatárs számára hozzáférhetőek legyenek, azokat mindenki ismerje meg, munkaköri feladatuk ezek betartása. 4.1.1. SZÁMÍTÓGÉPEN TÖRTÉNŐ TÁROLÁS, KEZELÉS A minőségfejlesztés dokumentumai mellékleteivel együtt jól felépített struktúrában helyezkedik el. Nyomtatott formája a Minőségirányítási kézikönyv - Mkk. A dokumentumok számozása decimális azonosítókkal történik, elnevezése a következők történik: dokumentum neve + COMENIUS jelölés + verziószám. Elektronikus tárolása a minőségügyi vezető számítógépén és optikai lemezen történik. A működés során történő változások, szükséges módosítások a tantestületi és igazgatói jóváhagyás után a kézikönyvben a megfelelő helyre kerülnek. A dokumentum a módosítás után új verziószámot kap, így ezen a fájlnéven kerül be a helyére. Az előző verzió is gépen marad. Archiválásról a minőségügyi vezető gondoskodik. 4.1.2. DOKUMENTUMOK KIADÁSA, KEZELÉSE 1. Az iskolába érkező hivatalos küldeményeket az igazgató vagy az általa megbízott dolgozó bontja fel. 2. Minden beérkezett hivatalos iratot (ügyiratot), valamint az iskolában hivatalból kezdeményezett, intézkedést igénylő ügyiratot, jegyzőkönyvet iktatóbélyegző alkalmazásával iktatni kell. 3. Az iktatás az iktatókönyvben, naptári évenként újra kezdődő növekvő sorszámos rendszerben, az iratok beérkezése (kezdeményezése) sorrendjében történik. 4. Az iktatás során az iktatókönyv rovatait pontosan ki kell tölteni. Az ügyirat tárgyát úgy kell megállapítani, hogy az ügy lényegét röviden és szabatosan fejezze ki, és annak alapján a helyes mutatózás elvégezhető legyen. A naptári év végén az igazgató az iktatókönyvet az utolsó iktatás után aláhúzással, keltezéssel, az iskola kerek bélyegzőjével és névaláírásával lezárja. Az iktatókönyvet, ha arra elegendő hely van, több éven át lehet használni. 5. Az iskolában az iratkezelési szabályzat alapján történik az ügyiratok csoportosítása. 6. Az iratok elintézése és továbbítása Postabontáskor a beérkezés dátumával a postabontást végző személy az iratot láttamozza. Ráírja az elintézésért felelőst, határidőt, ügyintézési teendőket. Az iskolatitkár a beérkezett iratokat iktatja. Elintézésért felelős személyeknek az ügyiratot kiadja, az irat határidőre történő elintézését figyelemmel kíséri. Végzi az iratok irattári lerakását. Az ügyiratokat kézbesítőkönyvvel vagy postakönyvvel továbbítja. 4.1.3. KÖZLÖNYÖKRE ÉS SZABÁLYZATOKRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK Intézményünkbe az alábbi közlönyök járnak: Magyar közlöny felelős: igazgató A közlönyben megjelent változásokról a felelős az iskolatitkár közreműködésével értesítik az érintetteket, melynek módszere a következő: Az érintettek tájékoztatása 2 héten belül történjen meg Sürgős esetekben fénymásolattal az érintetteket aznap vagy a következő munkanapon - 15 -

Mindenkit érintő esetben tantestületi megbeszélésen szóban közölni, majd egy példányt 2 hétre kitenni mindkét tanári szoba faliújságra, melynek figyelemmel kísérését mindenki kézjegyével igazolja A technikai dolgozókat is érintő információk esetén előre megbeszélt időpontban szóbeli tájékoztatást tart az igazgató A közlönyökhöz a felelős személyek betekintést biztosítanak. A CD jogtár elektronikus törvénytára is rendelkezésre az igazgatói irodában. A jogi követelmények betartását a vezetői ellenőrzésekkel támogatja az iskolavezetés. A SZERVEZETI KULTÚRA FEJLESZTÉSE A COMENIUS II. intézményi modellben kiemelt szerepe van a folyamatos fejlesztés és a folyamatok szabályozása mellett a szervezeti kultúra fejlesztésének. A szervezeti kultúra fejlesztésének a vezetés nem pusztán a minőségfejlesztés támogatása miatt tulajdonít kiemelt figyelmet. Az intézmény eredményességéhez, a pedagógiai hozzáadott érték létrehozásához is hozzájárul. A szervezeti kultúra egyes elemeinek fejlődése - a munkatársak bevonása, értékelési- és ösztönző rendszer, kommunikáció klímamérésekkel nyomon követhető. Az intézmény vezetésének és munkatársi körének az intézményi működés folyamatainak szabályozása mellett törekednie kell a szervezeti kultúra folyamatos fejlesztésére is. Az intézmény vezetés feladata a szervezeti kultúra látható megjelenési formáinak és a felszín alatt meghúzódó jellemzőinek vizsgálata, tudatos fejlesztése szervezett, tervszerű tevékenységek során. A szervezeti kultúra öröklődését, az új tagok számára tudatosan adjuk át a kiválasztási és betanulási rend működtetésével. A szervezeti kultúra elemeinek mérésére a Tímár-féle PKP - 70 kérdéses - kérdőívet alkalmazzuk. A klíma összetevőit ez a módszer hat alskála csoportosítja: 1. arculat, 2. kollégákhoz való viszony, 3. munkához való viszony, 4. vezetési stílus, 5. beleszólás, 6. kommunikáció. A klíma mérések eredményeinek feldolgozását elemzés, intézkedési tervek készítése, végrehajtása és visszacsatolása követi. 5. STRAT É G I A I T E R V E Z É S JÖVŐKÉP Tantestületünk számára olyan egyéni önálló arculatú iskola megteremtése a cél, amely számba veszi az elmúlt évek haladó emberi, szellemi és tárgyi értékeit, hagyományait, az iskola változó társadalmi környezetét. Kiemelten kezeli a következőket: a demokratikus belső légkört a gyermeknek jogait: hogy olyannak fogadják el amilyen, függetlenül testi felépítésétől, hogy ne bánjanak vele felelőtlenül, a méltóság, a bizalom, az öröm, a siker, elvárni személyisége tiszteletben tartását, a tudás megszerzése, hogy megértse az őt körülvevő világot. a tanár és tanuló motiváltságát a nyugodt és biztonságos tanítási, tanulási környezet erőforrásainak biztosítását, tervezését, szervezését Az intézményi célokból eredő, nevelő-oktató munkánkkal kapcsolatos feladatainkat, illetve végrehajtásukat az alábbiak határozható meg: - 16 -

Rövid távú feladatok A tanulók érdeklődési körének megfelelő diákkörök és önképző körök szervezése, vezetése Differenciált képességfejlesztés biztosítása Hátránykompenzáció Tanulás tanítása Iskolai és települési rendezvények, megemlékezések segítése Versenyekre felkészítés, versenyeken való részvétel biztosítása Tanulmányi kirándulások, színház- és múzeumlátogatások szervezése Úszásoktatás megszervezése Drog- és bűnmegelőzési programok szervezése Szakmai tanártovábbképzéseken, tanfolyamokon, konferenciákon való részvétel biztosítása, az iskola szakmai fejlődésének igényével Szakmai munkához nélkülözhetetlen szakfolyóiratok, szakkönyvek biztosítása Elméleti és gyakorlati ismeretek nyújtása az egészség védelme és megőrzése érdekében Mulasztások következetes számonkérése Középtávú feladatok COMENIUS 2000 közoktatási minőségfejlesztési rendszer II. modelljének kiépítése, működtetése Nevelést-oktatást segítő korszerűsítése eszközök, bővítése, karbantartása Hosszú távú feladatok A tanulói személyiség fejlesztése Továbbtanulásra való felkészítés Munkánkat környezetünk tisztántartásával, megóvásával végezzük Tiszta, rendes környezet iránti igény kialakítása A pedagógiai feladatok megvalósításának alapvető színterei a tanítási órák, a tanítási órán kívüli foglalkozások, a felzárkóztató foglalkozások, a differenciált képesség fejlesztések, az osztályfőnöki órák, a diák önkormányzati tevékenységek, az iskolai rendezvények, a kirándulások. 6. V E Z E T Ő I E L L E N Ő R Z É S É S É R T É K E L É S R E N D S Z E R E Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere Ellenőrzés és értékelés A fogalmak között jelentős átfedés van, azonban mégsem azonosak. Az értékelést az alábbiak különböztetik meg az ellenőrzéstől: Az értékelés középpontjában minden esetben az eredményesség és a minőség áll, célja ezek javítása, az iskola egészének vagy egyes elemeinek, funkcióinak a fejlesztése. Az értékelés az ellenőrzéssel szemben nem szabályoknak való megfelelés, hanem az eredményesség és a minőség vizsgálatára irányul. Az értékelés eredményei nem csak néhány felelős vezető személy érdeklődésére tarthatnak számot, mint az ellenőrzés esetében, ezért az értékelés gyakran nyilvános. Értékelés és minőségbiztosítás Az értékelés legfontosabb funkciója a minőség biztosítása és fejlesztése, mégsem azonos fogalmak. A minőségbiztosítás tágabb fogalom: Minőségbiztosítás az iskola egyes elemeinek működésébe beépülve folyamatosan elősegíti a minőségi elvek érvényre jutását. Azaz ne csak mérföldköveknél, hanem a szervezeti működés és a pedagógiai folyamat több pontján értékeljünk, az intézmény indikátorrendszere alapján. - 17 -

Mérés Az intézményi munka ellenőrzésének, értékelésének egyik legfontosabb eszköze. A tantárgyi mérések mellett egyre több lehetőség van kipróbált mérési eszközökkel pedagógiai mérések elvégzésére is. Több ponton elvégzett méréssel becsülhető az ún. hozzáadott pedagógiai érték. Ellenőrzés Az iskolai szabályoknak (normáknak) való megfelelés. Értékelés A kitűzött célok és az elért eredmények összevetése. Színterei Tanulók tanulmányi munkája tanórai és tanórán kívüli tevékenységek tanulmány versenyek Tanulók magatartása, szorgalma (a helyi tantervben leírtak ) Pedagógusok, pedagógiai munkát segítők tevékenysége önértékelés (évente) belső audit (éves terv ) vezetői ellenőrzés, értékelés tervezett (munkatervi) eseti külső, szakmai vizsgálat Intézményi szintű fenntartói, és egyéb vizsgálatok szakmai tevékenységre vonatkozó gazdasági, pénzügyi szempontú külső mérések irányított önértékelés Az alábbiakban először iskolánk ellenőrzési és értékelési rendszerét, majd a COMENIUS 2000 modell kiépítésének folyamatát rögzítjük. Ellenőrzési-értékelési rendszerünk rövid távú céljai: a pillanatnyi teljesítmény javítása az erősségek kihasználásával, a gyengeségekre utaló visszajelzésekkel és annak megvitatásával, hogyan lehet ezeken úrrá az egyén, a testület; az egyéni képességek felszínre hozása és hasznosítása, az ehhez szükséges oktatásiképzési szükségletek és lehetőségek összhangba hozása. hosszú távú céljai: az intézmény céljainak eredményes megvalósítását, az optimális emberi erőforrás kihasználást segíti; pontos, tárgyilagos adatokat biztosít a minőségi munka elismeréséhez. egyéb céljai: a felelősség-hatáskör pontos meghatározása alapján az elvárások egyértelmű megfogalmazását segíti; megbízható információt nyújt a tényleges teljesítményekről, a meglévő tartalékokról; - 18 -

javítja a munkahelyi légkört a hitelesebb kommunikációval, az információáramlás minőségének javításával, fokozódik az együttműködési készség és mindezekkel együtt az egyéni, és az intézményi stratégiai célok összhangját biztosítja. 6.1. A PEDAGÓGUSOK TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSE: Célja: Az intézmény vezetése partnereivel együttműködve alakítsa ki és a gyakorlatban működtesse az intézményben foglalkoztatott pedagógus és nem pedagógus alkalmazottak munkájának értékelési rendjét. A pedagógusok teljesítményének megerősítésével, javításával, a szükséges képességek és készségek, tudás és tapasztalat fejlesztésével a szervezet célkitűzéseinek elérése. Az önértékelési képesség fejlesztése. A szakmai pályaterv, karriertervezés elősegítése. A belső kommunikáció felgyorsítása. A probléma- és konfliktuskezelés javítása. Egyéni erőfeszítés ösztönzése. A munkatársak erős és gyenge pontjainak megismerése. A munkavégzéshez szükséges források feltárása. Információ a kollégák adottságairól a munkaerő-tervezés számára. Egyéni képzési igények rendszerezett értékelése. A munkaköri leírások és a munkacélok rendszeres áttekintése és felülvizsgálata. A TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS ALAPELVEI: Az értékelést tényanyag támassza alá. Személyre szóló legyen. Ösztönző hatású legyen. A fejlesztés, a korrekció követhető legyen. A munkaértékelés humánus légkörben történjen. Az értékeltek által elfogadott normarendszer, mely mindenki által ismert szempontrendszere az intézmény alapdokumentumaira és az ezekben megfogalmazott alapértékekre épül. A TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS TERÜLETEI: 1. Szakmai felkészültség 2. Nevelés-oktatás 3. Tanórán kívüli tevékenységek 4. Részvétel az iskola közösségeiben 5. Személyes vonások 6. Munkafegyelem - adminisztráció 7. Kapcsolatrendszer, kapcsolattartás (2. számú melléklet: A pedagógusok teljesítményértékelésének szempontjai) 6.2. AZ ORSZÁGOS MÉRÉS, ÉRTÉKELÉS EREDMÉNYEINEK FIGYELEMBE VÉTELE Célja: Az intézményben folyó pedagógiai tevékenység, így különösen az alapkészségek, képességek fejlődésének nyomon követése. Az iskola eredményességi mutatóinak javítása és ennek érdekében a fejlesztések meghatározása az országos mérés eredményeinek figyelembe vételével. Érvényességi területe: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 99. (5) bekezdése által meghatározott évfolyamok: A mérésnek minden tanévben ki kell terjednie a közoktatás negyedik, hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamán minden tanuló esetében az anyanyelvi és a matematikai alapkészségek fejlődésének vizsgálatára. - 19 -

Gyakorisága: Tanévenként, az OKM által kiadott a tanév rendjéről szóló rendelet alapján. TEVÉKENYSÉGEK FELELŐS HATÁRIDŐ ELLENŐRZI MEGJEGYZÉS A szakmai munkaközösségek vezetői értékelő beszámolót készítenek a nevelőtestület számára, mely fejlesztési feladatokat határoz meg a következő tanévre és tartalmazza az intézmény mérési eredményeinek összehasonlítását: - a korábbi években elért eredményeinkkel - a megfelelő országos, megyei, kistelepülési eredményekkel - az iskola tanuló összetételére vonatkozó mutatók figyelembe vételével A tanév értékelése során az intézményvezetés - tájékoztatást ad a szülők és tanulók számára az eredményekről - a fejlesztési feladatokra alapozottan intézkedési tervet készít a szakmai célkitűzések elérése érdekében - megszervezi az esetleges változtatási javaslatok átvezetését: - a helyi tantervben - az alkalmazott módszerekben - tanítási idő mennyiségében - a cél- és követelményrendszerben - a pedagógusok értékelési és módszertani kultúrája területén. Az intézkedési terv megvalósítása, az intézkedések megjelenítése a szaktárgyi tanmenetekben Egyéni fejlesztési tervek tanulónként Tanév rendje Tanév rendje Tanév rendje Tanév rendje Éves munkaterv Éves munkaterv Tanévzáró értekezlet igazgató igazgató igazgató igazgató igazgató igazgató Mérés előkészítése igazgatóhelyettes Mérés lebonyolítása igazgatóhelyettes A mérőlapok tárolása/ továbbítása igazgatóhelyettes OKÉV által megküldött szoftver telepítése, mérési igazgatóhelyettes eredmények letöltése, nyomtatása A mérés eredményeit a szakmai munkaközösségek elemzik igazgatóhelyettes és értékelik igazgatóhelyettes Nevelőtestület Nevelőtestület tanév éves Következő igazgató munkaterve Szaktanárok Következő igazgató tanév éves munkaterve OKÉV utasításai OKÉV utasításai OKÉV utasításai OKÉV utasításai igazgató Az intézkedési tervet az igazgató az értékelő beszámolóval együtt megküldi a fenntartónak - 20 -